!% es
WM m
■ФШ Jru.
THE LIBRARIES
COLUMBIA UNIVERSITY
IMMiMS^J^eg^jE]
^'.
X
RÁKÓCZI TÁR.
SZERKESZTI
THALY KÁLMÁN.
Г-Н
^ч
RÁKÓCZI TÁR.
TORTÉNELMI ÉRDEKÜ NAPLÓK, EMLÉKIRATOK, LEVELEZÉSEK, PÁTENSEK, HADI - SZABÁLYOK, ORSZÁGGYÜLÉSI DIARIUMOK ÉS TORVÉNYCZIKKEK
GYÜJTEMÉNYE
II. RÁKÓCZI FERENCZ KORÁHOZ.
SZEBKESZTI
THALT KÁLMÁN,
A MAGYAR TÜDOM. AKADKMIA L. TAGJA.
ELSÓ KÖTET.
RÁKÓCZI IMÁDSÁGA. — BENTCZKY GASPAR, - SZATHMÁEI KIRÁLY ÁDÁM, - ÉS RÁDAY PAL NAPLÓIK. - A SZÉCSÉNYI ORSZÁGGYÜLÉS
DIARIUMA S TORVÉNYCZIKKEI.
(-4 szécsényi országgyülési tábor kbnyomatú térrajzával.)
— PEST 1866. —
К I AD JA LAUF F ER VIL M O S.
I*
f*/Mt T3№¿
v.i- 5-
IfWiM
PEST 186Ü. NTOMATOTT HORNYÁNSZKY ÉS HUMMELNÁL.
ее er- ст.
E L 0 S Z Ó.
Hazánk torténetének kétségkiviil egvik legérdekesebb, s e mcllett legtanulságosabb korszaka II. Rákdczi Ferencz ideje.
Mar maga a fôszereplô : a Vezérlô-Fejedelem kimagasld alakja, megnyerô egyénisége, határozott, nemes jelleme, lángold haza- szeretetc, s mégis oly tragicai sorsa annyira leköti az elfogulat- lan vizsgáld figyelmét , hogy ha egyszer mélyebben rea tekintett: alig bír tobbé megválni e vonzd alaktdl. Akár dicsdsége fénypontján szemléljük ôt: környozve majd az egész ncmzet virágátdl, dalias seregben, tüzes csaták közöttj kezében villogd karddal intézvén a hadak rohanásit , — akiír rodostdi esendes magányában, irdasztalánál ülve, menten minden fóldi szenvedélytol, mély lelki-nyúgalommal tekintve vissza hányatott életén , s az örök lgazság trdnusa elôtt ószintén tárván fel emlékiratait .... mindenké- pen magasztos, mindenképen nagyszerü ez alak I — De ha va- rázskorébol magunkat mintegy kiragadva, nierôben eltekin- tünk is tôle, s csak kora többi szerepldit, csak az esemê- nyek lánczolatát veszszük : úgy is rendkivül érdekes, rendkivül tanulságos korszak az ové. Milyen magasra fokozddott lclke
- VI —
sed ése a hazaszeretetnek, mily állhatatosság, mennyi elkescrc- dettség — egész a végletekig vive, mily óriási eromegfeszítés, mennyi áldozat és onfeláldozás ! A szenvedések örömme vál- nak a kitüzött czélért, a melyért annyian hullanak el, — a nélktil, hogy azt a megmaradottak végtére is teljesen es végkép elérhetnék. Mennyi kitiinô jelle m, mennyi erénye, mi- lyen vitézsége egyeseknek : es ezekkel szemben viszont az a nagy sotét amy, a mely alatt a honárulás, az átkos önzesböl, nagyravágyásból származott biinök, keseru csalódás, a kétség- becsés ijesztó reme, szétszórt seregek toredékei, êgô városok, elpusztúlt vidékek. . . . Mindezekból azonban vigasztalölag emelkedik ki a háttérben a Haza megmentett, kivívott alkot- mányának nagyszerü alakja : és e z a z, a miért megnyúgo- vással tekinthetünk e képre.
A kuruczvilág eseményeinek nagy változatossága , s a benne fólmerülo jellemek éles küloubüzcísége képezi e kor ki- váló érde.kességének magvát, míg a tanulságot fokénta végered- ményból nieríthetjük. — Kolinovics tolvetése szerint *) több mint nyolczvanezer, számításim szerint több mint s z á z- ezer élettel kellett allazánakszegényebbé leniii, hogy a szath- mári békepontok kivivathassanak. . . . Avvagy az a kor mely az Ugyért e n n y i vert áldozott : nem méltó-é az utódok teljcs figyelmére?! s nem méltók-é ez elhulltak arra, hogy a késô század torténetirója rájok szentelje némi idejét?!
S mégis alig van Ilazánk torténetének korszaka, mely tti- zetesebben ne lett volna ismertetve, feldolgozva , mint épen a bennünket oly közelröl érdeklô Rákóczi-korszak. a melyhez pe- dig annyi az adat. Valójában, szomorító volna cz elhanyagolás, ha okai nyilvánságosak nem volnának. Ismerjlik ezen okokat, s
*) „Gabrielis Kolinovioa Seukvicziensis Commontariorum do Rebus Uu- garicis Libri XIII."
— Vu -
nyugodt lelkiismerettel mondhatjak el, miszerint а Rákóczi- kor torténetirásának korábbi elhagyatottsága nem az utódok hálútlanságában, nem a torténelirók bünös restségében : hanem merôben tolünk nem fdggö,küls6 okokban gyökerezett. A mint- hogy a legújabb ¡dókben. a midön e tiltó korülmények — las- sankéntbár — múldogálnakvala: örvendetes munkásság támada e téren. Az érdcm legfóbb koszorùja — mások egyes babérle- velei mellett — itt is boldogult Szalay Lászlónkat, nemzetünk ihlotett torténetiróját illcti, — a ki oly kiváló elô- szerctettel csiiggött Rákóczinak korán. Leginkább az б örökbe- csü muvei ébreszték fei olvasó-küzonségünkben azon nagy ér- dckcltséget s a szokottnál élénkebb részvétet, melylyel ez a Rá- ki'fzi korára vonatkozó munkákat fogadta s fogadja. Es e rész- vct legbiztosabb tanújele annak, miszerint a nemzet müvelt ré- sze teljesen belátta és méltányolja Rákdczi korának nagy je- Icntosegét.
Örömteljes jelenség," s a nemzeti kozérzület helyes irá- nyii fordulata ez, mert nem oly rég volt még az az ido, miko- ron a borongó* Kölcsey honfi-bánatában majdnem szíve-szakad- va zengette:
„ . . bujdosóknak sirja te Pontusz határain :
Nem leng egy sóhajtás feléd Hüv ének szárnyain Ia
— Fájdalom, hogy a ki a Rákéczi - korszak torténetirása érdemében eddig is legtöbbet ton, s íényes talentománál fogva leginkább volt hivatva ezentdl még többet tenni: fájdalom, hogy a pótolhatlan Szalay életét épene mükodése közepette oltotta ki az igazán könyörtelen halál.
De Szalay László elhúnytával nem szabad a kuruczvilág torté- íic t irá sánale cine* niulnia. Kidölt ugyan az erds oszlop, s a nagy feladat kicsinyekre szállott : hagyján, — hiszen a gyenge егбк nmnkálkodásais jobb a teljes tétlenségnél 1 . . . ,
- vm -
En is e kicsinyeknek vagyok egyike.
Ám a feladat nagysága azért nem csüggeszt ei, sôt — mert érzem a kitüzött czél szükségességet — számyakat kölcsönöz roskad<5 erömhek.
Ötödik éve mar, a mióta minden meggazdálkodható ¡do rnet kizárólag a kuruczvilág tanulmányozására, ismertetésére fordítom, s azon szives részvét, melylyel honi tudósaink köre sat. közönseg mind az onálló, oknyomozó torténetírás, mind pedig a torténetbúvárlat mezején ezideig felmutatott niu- veimet erdemükön felül fogadta : ösztönöz arra, hogy sze- гбпу munkálkodásomat ernyedetlenül folytassam, s a jelcn vál- lalattal is kilépjek a nyilvánosság ele.
Czélja e vállalatomnak : II. Rákóczi Ferencz korszakának torténetét eddigelé vagy épen kiadatlan, vagy idokfolytán hoz- záférhetlenné vált egykorú emlékiratok, naplók, okmányok, le- vclezések stb. napfényrehozatala által világosítani, ismertetni.
Igyekeztera mindgyárt az elsö kötetet úgy szerkeszteni egybe, hogy újat, s egyiránt becseset és érdekeset adhassak.
Szóljunk immár a folvett müvekrol egyenként.
1) Legeloször is az isteni-kegyelemhez fordulván, jónak láttam e kötetet — egyszersmind magát a vállalatot — Rákó- czinak azon tábori imájával nyitni meg, a melyet a val- lásos lelkü Fejedelem —■ a kozhasználatuvá lett „Officium Rákóczianum" kenetteljes irója — mindgyárt hadakozása elején, 1703-ban szerzett volt, saját maga, valamint vitézei használatára. Mily gyönyörü ezen fejedelmi imádság, melylyel a harczoló Rákóczi „azó Urának Istenének orczáját mindennaponengesztelni szokta," mily valódi bensó ihlettséggel, Istenhez emelkedett buzgó lélekkelvan irva, s rö- vidsége mellett mily alkalomszerñ : fölösleges volna fejtegetnem, miután az egész a t. olvasó" elótt fekszik. — Torténelmi érde- küvé vált ez ima nemcsak szerzójénél fogva, hanem fôkép az
— IX —
alta), hogy a Fejedelem azt mindgyárt háborújának elsô eszten- dejében sok példányban kinyomattatván : napi imádságává Ion úgy a táboraiba gyült vitézló rendeknek, mint abirodalmaalatt levo egész magyar né'pnek.
Alólirott egy Debreczenben 1703-ban Vincze György ál- tal nyomott példány után közli ; az ily példányok pedig mar oly fölötte ritkákká váltanak, hogy csak igen kevés hazai gyüj- teményben találhatók. Latin nyelvre fordítva azonban több helyütt megvan ez imádság, egykorú másolatokban. (PL a He- venessy-gyüjteményben.) Magyarúl annal ritkább.
2) Beniczky Gaspar naplója — mely kötetünkben legtöbb teret foglal el — fo-fófontosságu kútfo. Szerzóje II. Rá- kóczi Ferencznek bizodalmas belsö embere, magán-titkára volt ; mint ilyent, napról napra a Fejedelem oldalánál találjuk 6t; el- kiséri a tanácskozásokbaúgy, mint a táborokba, kiadott rendele- teit cllenjegyzi, sot maga is diplomatiai kiildetésekben jar el, (pl. 1711-ben Lengyelországban) ; a tervekbe nagyobb részint beavatott, az escményeknek szemmel-Iátó tanúja, a íoszereplñ egyéniségeknek személyes ismeroje ; folyvást a fejedelmi udvarban él, a futárok szemei elôtt jönek és mennek az ország minden ré- szeibôl s részeibe : és így mindenról mindgyárt értesül, s a han- gulatot az elsô benyomás melegében adhatja és adja vissza.
Foljegyzései az 1707-ik év május 24-kétol — az ónodi gyü- léstol — kezdve 1710. martius 1-jéigfolynak, s egyik napról a másikra : úgy hogy belolök mint elsörendu forrásból megtudjuk, hogy Rákóczi Fejedelem három egész éven át melyik napon hol volt, mit mívelt, kikkel tanácskozott, kikkel ebédelt, kiket fogadott el kihallgatásokon, raiként rendezte csatáit, mino beszédeket tartott hadaihoz, ünnepélyes alkalmakkor mi- ként volt öltözve, mikor és mily vadra vadászott? stb. stb. a legkisebb aprólékosságokig. Vannak benne ezeken kivülnémely részletesebb csataleirások : pl. a trenesényi és a romhányi üt- kozetekéi ; az országgyülések és országtanács-ülések tárgyalá
— X —
sait is mindíg bóven, az ügymenet rendi szerint leirja : melyik napon mily ügyek forognak vala fenn, s miként döntettek el ? Szó- val ezen napló a torténelmi adatok gazdagságára nézve megbe- csülhetlennek mondható. Ezért bivatkozik rea többször Szalay László is, mint kétségtelen hitelü kútíore, ,,Magyarország Tör- téneté-"ben, s ezért látták által sajtó ala bocsáttatásának szük- ségességét mar oly korán. Ugyanis a fáradhatlan búvár К o - vacsics Mar ton mar a jelen század elején felku- tatá, lemásoltatá, és nyomtatás ala rendezé e naplót : mint az a nemzeü múzeumban levo gyüjteményében látható. A kinyo- matás azonban akkor nem jöhetett létre, (valamint azl815-ben Dr. R u m y által tervezett sein*), de az elkészített kézirat a múze- umba tétetvén le : iróink legalább e másolati példányt használ- hatták, a mint használta pl. Szalay. — Egyszerre 1862-ben — most mar Istenben elnyügodott — H i d a s-K ürthi Nagy Ist- ván kir. hétszemélynok úr azon kellemes tudósítással lepé meg alólirottat, hogy Beniczky Gaspar naplójának eredeti kéz irat á t sikerült mcgszereznie, — sót szíves készséggel ajánlá fel azt számomra, midôn tôle kiadás végett leendô átengedését kér- ném. A fólfedezési oromhírt s kiadási szándékomat azonnal kozlém b. e. Szalay László tírral — mint a kirôl tudám, hogy az ilyfélék mennyire érdeklik ; — ekkor említé elóttem, hogy Beniczky Gaspar naplóját б is készül sajtó ala adni, azonban természetesen a múzeumi Kovacsics-féle példányból, miután az eredeti kéziratról nem volt tudoraása. Erre én kiadási szándé- komtól rögtön visszaléptem, az elsôséget örömmel engedvén át a nagy torténetírónak ; 5 azután, általam figyelmeztetve, Nagy Isván úrhoz fordult, s az eredeti kéziratot tôle át is vette. De egyéb bokros elfoglaltságai miatt lassan láthatván terve kiviteléhez, mielótt ez ténynyé válhatott volna : hálala köz- belépett. És így Beniczky ismétkiadatlan maradt. — En azonban ösztönöztetve e nagybeesü napló torténeti-irodalmunkra nézve
— XI -
mindenesetre hasznos kiadásának tudatától, miután mar Szalay kiadásának örökre el kellett maradnia : újra hozzáfogtam régi szándékom valósításához, és az eredeti kéziratért az idöközbon szintén elhÚHyí Hidas-KürthiNagy István úr ozvegyéhez,s fiá- hoz Nagy István úrhoz fordulék. A kik — az elôzményekct is- mervén — a legnyájasabb készséggcl engedék átkiadás végett a kéziratot ; — a miért is kedves kotelességemnek ismerem ezcnnel nyilvános köszönetet mondain : miután cgyedül az ö s/.ivességoknek köszönhetcm, hogy Beniczky Gaspar jelen kia- dását az eredeti kéziratból intezhetém. Hogy pedig a Hidas-Kürthi Nagy István ur gyüjteményében levó ezen pél- dány az eredeti, és Beniczkynek tul aj don kézirása:
azt az irás, betuk, és papiros azon korbeli jellegén kivül — melyet avatott szeraek azonnal felismernek — határozottan bi- zonyítja azon korülmény, miszerint én Rákóczinak több oly eredeti rendeletét (a nemzeti múzeumi- és a gr. Károlyi-levél- tárban), melyeket mint titkár Beniczky Gaspar contrasignált , egybevetettem e napló kéziratával: és az irás teljes ugyanazo- nosságából tokéletesen megbizonyosodott, hogy a Nagy István úr gyüjteményebeli napló Beniczky Gaspar tulajdon kezeiráía, mi nd végig. — A napló irásának különbözo szimï tintáiból pe dig az is látszik : hogy az ncm egyszerre, hanem részletenként,
— tan napról napra vagy legalább hétrôl hétre — iratott be a szerzó által. Ismét újabb érv a benne följegyzett események és datumok hitelessége mellett. — Az irás nyilván elárulja, hogy gyakorlott kéztôl eredt, s a napló felosztása, kezelése ез vezetése oly tiszta és pontos : a mint csak azt oly rend- szeretô Fejedelemnek a mino Rákóczi volt, udvari ein- berétól, titkáráiól — kit ига szigorá rendszeretethez szok- tatott — várni lehet.
Anaplóerós papirosra, egész ív alakban van irva, s bór- hártya — pergamen — táblákkal ellátva. E táblák egyikén levo
- XII -
fdljegyzésbôl tudjuk meg, hogy a kéziratl814-ben Gyurikovios G) örgy pozsony-vármegyei eskiidt tulajdona volt ; — tan tôle másoltatta le Kovacsics, a kinek példányán kivül Beniczky- nék egyéb másolati példányát nem tudok.
Még csak egy megjegyzést. A raily fontos Beniczky Gas par müve torténelmi tekíntetben: stylisticai szempontból épen nem dicsérhetjük annyira. Rákóczi korában az egykori Szenczi Molmír Albertek, Pázmányok, Magyariak, Telegdíek cröteljes szép magyar irálya mar nem virágzott tobbé ; azon korban a prózai styl nálunkegyátaljábanhanyatlásnak induit vala. A tör- ténetirók közül tan csak az egy Cserei képez kivételt : a töb- biek mind gyenge, vagy legalább nem erós stylisták. Igy a mi Beniczkynk irálya is épen nem muvészi, nem correct, s — egykét helyet kivéve — mégcsak nem is folyékony. Sôt na mely constructióiból az következtethetö: mintha szerzö a magyar nyelvet nem tokéletesen birta volna ; a határozott és határozatlan ige-alakok gyakori hibás használatánál és fólcse- rélésénél tünik ez ki leginkább. — Orthographiájáról mit szóljunk? E tekintetben kora legjelesb iróinál is hiába keres- nénk nyelvészeti szabályokon alapuld megállapodást : hogy ke- reshetnénk tehát ô nála, a gyenge stylistánál ? ! Sokszor egy- ugyanazon nevet is háromfélekép ir le : pl. R á d a i, R á d a y, R á- daj stb. Amde munkájának torténelmi nagy beese, ada- tainak gazdagsága, részletessége s hívsége mindezckért boven k;'irpó4ol bennünket. Különben is, illôbb a torténetirót torténet- irói, mint aestheticai vagy lingvisticai szemüvegen nézni.
3) Lássuk Szathmári Király Ádámmovét. Ezen napló mintegy folytatója Beniczkyének; mindgyárt a kovetkezô (I711)évelejénkezdiel, sfolytatja egészl717-ig, amely évben ismét Mikes Kelemen veszi át a fonalat,s vezeti végig : a Rákóczi- emigratió kihaltáig. Igy egészítik ki egymásteszomorú rege irói.
Király Adám hasonlóképen belsó' embere volt a Fejede
- XIII —
lemneb, miként Beniczky: csakhogy nem oly fontos szerepben.
0 még fiatal legény vala, midön Rákóczival Lengyelországba bujdosott, a holott is mint elókeló neines-csalâdbcli ifjú, bees- küvék a Fejedelem udvarnokai — „inasai" — köze, kik mind basonló családok ivadéki voltak. Mint ilyen, hün követte urát Lengyel-, Német-, Angol- és Francziaországba, s csak 1717- ben — midón Rákóczi Törökorszagba költözek — tért vissza hazájába, agg szülóinek sürgetésire. Rákóczi, mint a köztük levö viszonyból sejthetó, kedvelé a tanulékony, hiv és szeretetre- méltó ifjut, — a kit mindenhová elvisz valamagával: — mi- koron csak kevés kisérettel ment is — úgy a versailles-i udvar fényes báljaiba , vadászataira , mint a grosbois - i klastrom magányába. Ott látjuk ez ifjat nyargalni délczeg paripáján Rá kóczi hat-lovas- hin taja ebStt a píírisi Vendome-téren ; ott lát juk a Fejedelem kiséretében XIV-ik Lajos udvarának legragyo-
g<5bb ünnepélyein ; ott látjuk ura mellett a franczia király, vagy ennek fiai Du Maine herezeg,Toulouse gróf stb. fejedelmek fogatain uzetni a szarvast ; — ott látjuk 6t mindenütt Rákóczival. S napló- foljegyzései épen azért, mert ily szcmtanutól erednek, igen be- csesek: de még becsesebbcbké válnak azáltal, hogy Rákóczi buj- dosásának e 1 s ö id ös zakát (1711 — 1717.) melyrôl eddig- elé igen kevesct tudtunk, deritik fol elóttünk. Kár, hogy míg magáról a Fejedelemról naponként és oly sokat ir: a vele buj- dosó magyarokról csak ritkán és rövideden emléke/.ik. Ehelyett azonban, mint udvari ember, bôven és érdekes részletekben Ie- irja XIV-ik Lajos udvari eseményeit, ünnepélyeit, vadászatait, idôtoltéscit, — minthogy mindezekben az б ura Rákóczi is részt vôn. Munkája tehát nemcsak minket, hanem a franczia udvar torténetét is érdekli; fôként figyelemreméltók e tebintetben azon helyek, a melyek XIV-ik Lajos halálának s temetésének részleteirôl szólanak.
Király Ádám stylusa valamivel könnyebb, folyékonyabb
- xiv -
mint Beniczkjé: ámbar szabályosnak az ové sem nevezhetÄ. Ые- lyesirására nézve megjegyzend6,hogy o, mikor Francziaországba mentek, a franczia nyelvhez még csak nem issejtett, s ezért a franczia neveket hallas után, magyar orthographiáral irja le : pi. „Mark i Torszi" = Marquis Torcy, „Verszálya = Versailles, „T u I u z G r 6 f iu = Toulouse Gróf, „P o 1 i n y á k"
= Polignnc, stb. Azonban mind e neveket a kiejtés után oly tisztán adj;i vissza, bogy magyaros orthographiája által zavart
£pen nem okoz, s a/, olvasó mindenütt könnyen megértheti. Jel- lemzö, hogy késóbben, midön mar tanult s értett francziául : ja- vítja helyesirását,s ugyanazon neveket most mar jobban irja ki, pl. eleintén „Rui hon herczeg, bolonyi erdö, Santillyi" : utóbb mar „Bourbon herczeg, boulognei erdô, Chantillyi" stb. ; sôt naplójának vége felé ogész franczia mondatokat is vegyít fól- jegyzósei kozé, mar majdnem tokéletes franczia orthographiá- val. (1. a 381-ik lapon.) Mindezt, minthogy a szerzó iróiegyé- niségét is érdekli : változatlanúl meghagyandónak véltem.
Szathmári Király Adám naplójának eredeti kézirata je- lenleg — mint értesülok — Borsodvármegyében virágzó csa- ládjának birtokában van ; én azon hiteles másolat után köz- löm, a meljet Jankovics Miklós — a hires régiség- gyüjtó — saját gyüjteménye számára „szóról szóra, söt be tur 61 beturehíven* lemásoltatott. E gyüjtemény tud- valevóleg a nemzeti múzeum birtokába keriilt. — ßzalay László"
1864-ben „II. Rákóczi Ferencz bujdosása" czímii, fölötte ér- dekes munkát kezd vala meg ; ebben — melynek azonban fájda- lom csak elsô két füzetít végezhette be — Szathmári Király Adám naplóját használni akará: de nem mint müegészet, ha- nem darabokn. szétszedve, egyes adatait — sokszor egykét sornyit — terjedelmes diplomatiai okmányok kozé idórend sze- rint illesztvén, sôt azokból oly részleteket, melyek az Ô kitüzütt czéljára nem tartoztak, — el is hagyogatván. (V. 3. pl. az
- XV —
1711. oet. 8-iki foljegyzés * alatti részétnálam sSzalaynál; az 1711. nov. 13-iki foljegyzést, melynek Szalay kétharmad-ré- szét kihagyta, stb.) Szóval, Szalay e naplót csak mint adattárt akará müvének érdekeihez képest hasznáhii : míg én с helyütt más czélbél, mint onálló mûegészet, a maga teljes épségében közlüin. Ily kozlés még akkor i» szükségessé vált volna, ha Szalay említett munkája végkép megjelenhetik : úgyde ebböl csak egy darab, Sz. K. A. naplójának pedig épen csak eleje látbatott világot, s az is, mint emlitök, egyes adataira szét- bontva;és nem teljes szövege szerint. Vannak továbbá e napló- nak oly részci (pi. az egész 1717-ik év),a melyek a bold. Sza lay által ama müvében kituzött ezélra épen nem tartoznak : ezeket tehát ô még munkája bevégezhetése esetében is közölet- lenül hagyta volna. — Ekkép mindenesetre indokoltnak, sôt szükségesnek itélém e naplót ezennel teljesen, a maga egész épségében, minden kihagyás, vagy részekre szakgatások nél- kül kiadni.
4)RádayPálnaplója. E mfinek szerzóje az er- délyi kanczellária igazgatója, az Europa leghiresebb uralkodói- nál kovetségeket viselt éleseszü diplomata, a nagymiveltségü és sokat szerepelt államférñ, az ép oly jeles költö mint szónok, a kitünö magyar és latin stylista, az öröknevezetessegü ÄRe- crudescunt. . . .a manifestum irója: Rádai Rada y Pal.
(szül. 1677. július 2. t 1733. május 20.) Naplóját — ennek eredetijc a péczeli gr.Ráday-levéltárt diszíti — a nemzeti múzeum példányából közöljük. Elsô része, melyben saját életét irja le, ezúttal lát e 1 ô s z ö г világot; második része : Benderbe val ó kovetségi utazásának naplója, közölve volt ugyan mar egyszer, t. i. a „Tudománytár" 1841-ik évi folyamában : de újrakoz- lése ezen résznek is szükségessé vált, nemcsak azért, hogy az clsô részszel együtt, mintegy egész et képezvejelenjék meg: ha- nem fôleg azért, mert az igen terjedelmes „Tudománytár"
- XVI —
széleskorfl tárgyai között egészen elvész, azon nagy gyûj- temény példányainak elfogyása folytán mar meg nem szerez- hetô, s csak egyes könyvtarakban elvétve található, továbbá mert a
„Tudománytár-aban a napló eredeti régi -magyarsága egószen modernizálva van. Rádaynknak tartozunk azzal a tisztelettel, hogymuvétúgy a mint б megirta volt, olvashassa a magyar közönseg.
A mi Ráday Benderbe utazását illeti : aziikség e felôl megjegyezni, miszerintXII-ik Károly svéd királyl. vagy Nagy- Péter czar által 1709. június 27-kén Pultavánál megveretvén:
a török birodalmíiba, Bessarabia Bender nevü véghelyébe me- nekültserege romjaival. Itta két hadakozó fél között a békeal- kudozások megkezdödtek. XlV-ik Lajos franczia királyt kérék fel kozbenjáróúl, ez pedig szovetségesére II. Rákóczi Ferenczre bizza vala a békeszerzést. Igy külde* ki aztán Benderbe Rákó
czi meghatalmazottjakép kedvelt hívét Rádayt, — a kinek ím e kovetségi útját irja le a közlendö napló. Ráday huzamosab- ban idozött Benderben, de küldetése eredményre nem vezetvén:
1710 folytán visszatért honába, a honnét a kovetkezó évben 5 is követte Fejedelmét mint bujdosó, a lengyelek fóldére. A többit elmondja б maga, naplója elsô r6szé"ben, s clmondja Szathmári Király Ádám, a ki valamint Rádayról, úgy Benicz- kyr61 is megemlékezik. — Rádaynak benderi naplója nem befeje- zett cgész ; úgy látszik, dolgainak túlhalmozódása nem engedett ' idôt neki folytatására és bevégezésére. Azonban így is becses
toredék az.
5) A szécsényi országgyülés diariuma s torvényczikkei. E nevezetes gyülésrol, a melyen a Rákó- czit követ6 magyarság szervezkedett, Confoederatióvá alakult : nyomtatásban eddigelé csak e g y napló-t ö r e d 6 к jelent meg, Lngossy József által a felso-bányai városi levéltárból közölve, az „Üj Magyar Múzeum-"ban. Kéziratban létezik még egy na
- xvn —
gyobb. bevégzett diarium : Csécsy János, 8árospataki akkori ta- nártól — ki ama gyülésen követi minôségben maga is jclen volt — latin nyelven hva. A harmadik, szintén teljesen be- fejezett és magyar nyelven irott egykorú napló a nein- zeti múzeum konyvtárában 664. fol. bung, jegy alatt öriztetik:
eddigelé nem közölve, nem ismertetve. E naplót juttatom ez- uttal napvilágra, megemlítvén, hogy hoja a Felsö-Magyaror- szág egyik legrégibb családjábóí származott Llpóczi Ke- czer And ras volt, az 1687-ben Caraffa parancsára az eper- jesi mészárszéken kivégzett hasonnevú apának fia. E napló ter- jedelmesebb, pontosabb, és a küzdolgokba sokkal mélyebben beható" a felso-bányainál, — s az országgyülés megnyitásától bevégeztéig napról-napra folytatott foljcgyzései szakavatott j.'irtassággal, tárgyilagossággal, s a fennforgott ügyek alapos is- meretével vannak irva. Ha hozzávcszszük a szécsényi gyülésnek vele egybekapcsolt okmányait és tórvényczikkeit, melyek teljes szövegeik szerint közöltetnek Keczer által : elöttünk ál- ama nevezetes országgyülés képe, a maga valódiságában. — Erdekesnek véltem e munkához illeszteni a szécsényi ország- gyülési tábor azon egykorú hü térrajzát, raclyet Csécsy János a hely szinén. 1705. sept. 29-kén — tehát még a gyülés tar- tama alatt — a legpontosabban(„a ccuratissima Delineation) rajzolt. E rajz Csécsy diariumának a nemzeti múzeumban levo egyik példányában van meg, s a jelen kötet elején látható кб- nyomat annak mind nagyságára, mind a rajz és betuk vonásai- nak teljes azonossngára nézve leghívebb masa, fac simile-je. — Helyén leszen itt megemlíteni, hogy azon — mint rajzunkon lát- hatô" — valamennyi sátornál nagyobb „Tentorium Regni" (Or- s zág sátora) az, melyben a fölkelt magyarok „Szovetséggé" alakál- tak ; az a sátor, *a mely két évvel késôbb Ónodnál is felvonat- ván — a sajo-körömi mezôn — benne a fölzüdult rendek Ra- kovszkyt és Okolicsányit összevagdalak ; az a sátor, a melyben
II
- XVIII -
szintén Onodnál az abrcnunciatió a rendek által kimondatoti, s I. József : „Eb ura fa kó! Józsefcsászár tübbénem királyunk !Й a hangulat izgatottságát jellemzö felkiáltással trónvesztettn^k nyilváníttatott „Furcsa,hogy e s¡ítor b é с s i szabó által készíttetett !" jegyzi meg rea«— Zweig selyme- czi bányatiszt adata után — elmésen Szalay. („Magyarország Torténete« VI. k. 270 1.)
Ennyit véltem szükségesnek bevezetésül elmondani a jelen kötctbez; a többiröl szóljon maga a tartalom.
Végül még csak azt jegyzem mcg, miszerint a közlött inú- vek helyesirását — hogy az eredeti szöveghez annál bívebb legyek — meghagytam ugy a mint ók magok irták, kivévén némely lielyütt eloforduló olyas aprólékos változtatásokat, a melyeket a régi hibás orthographiából eredó' értclmi homá- lyosság elkerülése végett lehetetlen volt nein tennem; tettem pedig a közönseg azon nagyobb része kedvéért, mely ama régi, elavult orthographiával nem cléggé ismerös.
Ha vállalatom az olvasók részvétével fog találkozni: foly- tatandom azt. — A második kötet tartalmát fölötte érdekes mflvek képezendik: Rákóczi helytartdja és fótábornagya a lángeszu, szikrázó elméjü, és mindcn ízében tôsgyokres magyar Bercsényi M i к 1 6 s gróf levelei, melyeket a kurucz- világ folytán báró Károly i S á n d о г tábornagyhoz irt vala. Az írói világ még nem is sejti, mily torténeti s egy- szersmind irodalmi kincs rejlik e levelekben. Hala gróf Ká roly i György koronaör б excja nagylelkü9égének, a ki dús nemzetségi levéltárát elôttem megnyitván, ezáltal lehetóvé tette, hogy ezen eddigclé csak egy-két biivár által ismert kin
— XIX —
csek nein sokára napfényre jöjjenek. — Ugyancsak a második kötetben szándlkozoui közleni az ó n о d i országgyü- 1 é s egy még kiadatlan diariumát is, az ezcn pyiilés elé ter- jesztett fejedelmi proposítiók egykoru magyar szovcgével egyiitt , melyet az eredeti fogalmazvány atan leend alkalmam kozzé tenni.
Addig is Isten velUnk I Pest, november i-jén, 1865.
Thaly Kâlman.
*) Dr. R u m y Károly Gyoïgy „Mouumeiita Hungarica Sermone Na tivo Scripta, azaz Magyaroknak Magyar Nyelven irt Emlékezetes Irásaik"
ozi'mü munkája (Pest, 1815.) elobeazédében (I. к- XIX. 1.) az általa ezen gyüjteményében kiadandó míívek kozé sorolja Beniczky G i s p a r nap- lójit is, — de a szándék csak szándék maradt.
II*
г
RAKÓCZI IMADSÁGA.
1703.
„Felso-Vadászi Rákóczi Ferencz
Fejedelem és Saáros-Vármegyei Orokos-Fó'ispán Magátúl a Kegyelem -szerént formáltatott
ala zatos Imádság,
mellyel az '6 Urának Istenének orczáját mindennapou engesztelni szokta. — Nyomtatás által kozonségessé tétetett mostan a végre, hogy a Birodalma alatt levo V i t é z 1 15 Magyar N é p is az 'ó Kegyelmes jó Urát s Fejedelmét a
buzgó imádkozásban követni megtanúlja.
Debreczenben nyomtattatott Vincze György által, 1703.
Esztendöben."
Uram Isten, igazságnak kútfeje, és kegyelmességnek kimeríthetetlen forrása, ki a Te parancsolatidnak osvé- nyétól eltévelyedett Népedet szolgálatnak igájával meg szoktad büntetni, hogy megtorvén az ö nyakának ke- ménységét, minekutánna hozzád folyamodik: amintbün- tetésben igazságolat, úgy a Te engedelmességedben es- mértessed meg vélle való kegyelmességedet.
Megvalljuk Uram ! Atyáinknak hamisságát, esmér-
¡ük mindennapi vétkeinket, kikkel tégedet édes Atyánkat megbántván, méltán ostorodat tapasztaljuk. Megérdeni- lettük Uram! hogy a mi Nemzetünknek dicsossége ide- genekre szálljon, és a mi fiaink idegen Nemzeteknek igája ala vettessenek ; méltók vagyunk hogy eltöröltetett mag
- XXIV -
vunkkal együtt veszszenek el a mi Nemzetiiuknek Neve, mert tetölled : Istenünktöl Királyunktól és Urunktól el- távoztunk ! — Mindazáltal О ! Kegyelines Urunk, tekint- sed meg e nyomorúságoknak tengerében siránkozó Né- pedet, hallgasd meg a sok szegényeknek, 0¿vegyeknek, Árváknak, és neked könyörgöknek kiáltásokat, lássad az ártatlanoknak és töled bosszúállást kéroknek kiönte- tett véreket, és el ne felejtsed irgalmasságidat, mellyeket regenten választott, de fogságban tartatott Népednek méltóztattál megmutatni; és mivelhogy elménket szaba- dulásunknak igyekezetére méltóztattad megmozdítani : cseJekedetinket igazgassad, karjainkat eró'sítsed, fegyve- rinket élesítse l, — hogy kegyes akaratodat teljes eró'vel követhessük! Adj Uram azoknak, kiket Vezéiinkké akartál tenni, rendelésekben bolcsességet, az ellenkezö dolgokban erosséget, a szerencsés állapotokban tartóz- kodást, a hadakozásokban bátorságot, az álomban vigyá- zást : hogy a Te akaratodnak útán járjanak. Kornyékezd meg Uram Isten Tábbrinkat, és azokat a Te irgalmassá- godnak palástjával koriiyülvévén : a mi ellenséginknek leselkedésektül oltalmazzad; kergesd el strázsálóinknak álmokat, hogy készületlen ne találtassunk; légyen a Te Angyalod orizímk és kalaúzunk a harczolásban, ki az álgyúknakéspuskáknakgólyóbisit elszéleszsze,és mikép- pen az Izráel Nemzetségét a tengeren száraz lábbal : úgy bennünket a mi ellenségünknek rendelt seregei között boldogúl vezessen ! Egy szóval, engedd meg édes Urunk és Kegyelines Atyánk, hogy visszafogadván kebeledben Népedet : a Te parancsolatidnak útaitól el ne tévelyed- jünk, hanom a Te igazságodat megorizvén, csendesség- ben és békességben a mi útaink igazgattassanak. Ki ben nünket megmérhetetlen kegyelmességed szerént terem- tcttél.és megváltottál a mi Urunk Jézus Krisztua által, ki Teveled és a Szent-Lélekkel él és uralkodik mindörökkön
örökke, Amen. —
»at» —
/ г
BENICZKY GASPAR NAPLOJA.
1707-17IO.
DIARIUM
Negotiorum apud Excelsam Suae Serenitatis Princi palis ас Ducalis Domini Domini FRANCISCO II. EÁ- KÓCZY de Felsö-Vadasz (Titulus) etc. Aulam, quotidie, publice continctorum, succincte appositum. ас a tempore coepti Generalis Conventus , ad Campum Onod Statibus et Ordinibus Regni Hungariae Confoederatis per Suam Serenitatem indicti, vili sane, ast fideli cálamo per me Casparem BENICZKY, Suae Serenitatis Principalis ас Ducalis Privatum Secretarium elaboran inchoatum, Anno Domini Millesimo Septingentésimo Séptimo, die vigésima quarta Mensis Maji, in Castris ad Sajo-Körüm positis.
Ubi notandum occurrit, non mearum fuisse partium abdita , et occulta secretorum arcana tanti Principie rimari, aut quae in solitudine gesta sunt , scriptis man dare, adeoque si qua die parum de occurrentijs apposi tum foret, in publico nil continctum fuisse, intelligatur, cum eundem Serenissimum , ac Benignissimum nostrum Principem, non vilibus et inanibus quotidie, sed utilibus, arduis, ac Herculeis plane laboribus occupatum fuisse, et esse , tot praeclara, in vindicanda perditae Avitae Li- bertatis Patriae , edita facinora , perennatura Nominis immortalis cum gloria, testarentur.
1*
i
1707.
Anno Domini Millesimo Septingentésimo Séptimo, a die 24. Mensis Maji, s következendö парок alatt mi tör- tént , és melly kölsö királyok, vagy Fejedelmek, s Or- szágh követtyei, Méltóságos, Uri s Förendek valának a Fölseges Fejedelem II. RÁKÓCZY FERENCZ etc. Ke- gyelmes Urunk eö Fölseghe Fejedelmi Udvaránál.
24. Mensis Maji Szerentsrül Körömi mezöre , közöl Onodhoz, az hova is az Ország Gyülése eö FolségétíÜ hivogató Levelek âltal az egész Magyar Haza Statussi- nakhirdettetett: az Fölseges Vezerleö Fejedelem Kegyel- mes Urunk, sok Uri 's Förendekkel , Méltóságos Gene- rálisokkal, jeles Vitézekkel és szép Seregekkel, egyszer- smind mar egynéhány öszvegyült Nemes Vármegyék Statussival együtt, a kik eleiben еб Folségénck az Tá- bor-helyrül mentenek, és szerencsés Erdély-Országábúl való visszatérését, nem kölömben azon Nemes Országnak Fejedelmi székében való helyheztetését eiS Folségének hosszú Ceremoniâval üdvozlették, — délután mintegy öt ora tájban, nagy, és ebben a' Magyar Vilâgban nem sok- szor látott Pompával eö Folsége beérkezett. — Legelö- ször is eö Folsége elött mentenek Erdély-Országlii Szé- kely Vörös-Lobogos két Seregek , azok után karabílyos Regiment, utânnok eö Folsége vezetékjei aranyos szerszá- mossan, és Fö-Lovasz-Mestere Nemzetes Vitézleo Giczej Sigmond , azután Hop - Mestere eö Folségének Otlik György magánossan, eokglme után Udvari-Kapitány és Marsalk Tekéntetes Vay Adám, ki után is rendessen ket- ten-ketten Tekéntetes Senator Urak, és éppen eö Fölse ghe elött két Méltóságos egyike Fo-Generális Bercsényi Miklós ur, másika penigh Károlyi Sándor Mezei-Marsalk Generalis urak, azok után magha a' Fölseges Fejedelem
— 6 —
egy szép pompas Török pej paripán, Király-szino Bár- sony köntösben, és fekete kolcsak-tollassan jött ; eö Föl sege mellett két föllyül a' Nemes Seregbül való iffiak, és Gavallérok, azok után sok Uri-, és Förendek, Vár- megyebeliek, és Fejedelmi Udvara népe Kornétástúl, Pár- ducz-böressen, és forgóssan, s más mezei Seregek men- tenek. Rendet állván azért egy felöl Szíkelek Karabi ly о - sokkal , másfeló'l penig Deliák (Deliac) Franczia Gyalog Granatíros Regimenttel, vár-forma való sátor elött eö Fölsege leszállott, és abban bément, bekésérvén eö Föl- ségét Generálisok, Senator Urak, sok Uri 's Förendek- kel együtt, az hol is kevés ideig késvén , kiki maga sá- torához ment, és az nap otthon contineálta magát,
25. Nagy freqventiával oszvegytílvén Méltóságos Fo-Generális Ur Bercsényi Miklós , Károlyi Sándor Ur Mezei-Marsalk , jelenvaló Nemes Vármegyék Státussi- val együtt az Folséges Fejedelemhez, jóllehet mindgyárt az nap kész lött volna eö Fölsege az elsö Sessiot incho- álni , mindazonáltal a' nagy árvizek miatt az praefigált terminusra rea nem érkezhetvén a' Nemes Vármegyék, a' kik ugyan részerint mar utban is voltanak, míglen azok egészen nem confluálnak: tetczett mindaddigh a' Folséges Fejedelemnek a' publica Sessióknak elkezdését differálni. Hogy azért azalatt is, majd elkezdendö Ország gyülésén, az közönseges ügynek az propositiók által való rendes folytatása jó karban vétetodgyék: annak modalitásárúl oszvegyüjtvén a' Tekéntetes Senátust a' Folséges Fejedelem, az nap azaránt consultatio tartatott.
26. Megparancsolván az Folséges Fejedelem né- mely Senator Uraknak és Secretariusoknak , hogy az Ország eleiben terjesztendö proposítiókat papirosra te- gyék, distractionak és mulatságnak kedvéért (hétfón mindenkor azonkivül is kemény és irtóztató Németh Rabságábúl Isten erös keze által kiszabadulásának em- lékezetire nézve eö Fölsege böjtölven egész nap) Méltó ságos Fö- Generalis Urral 's Károlyi Sándor Gener álissal, és Gróff Csáky Istvánnyal 's több Fejedelmi Udvara né- pével vadászni kiment, az honnant is szerencséssen vissza
- 7 -
térvén eö Folsége , sokáig és majd egész estig meghirt Méltóságos Urakkal Országunkat illetö dolgokrúl con férait eö Folsége.
27. Együtt lévén az egész Senatus az Folséges Fe- jedelemnél, és tegnapi munkájokat repraesentálván né- mely Senator Urak, aztat a hol kivántatott immutálták, a hol penigh köllött modificálták , más publicumoknak folytatásához ezután hozzá fogván.
28. Némelly Nemes Vármegyék elérkezvén , és az Folséges Fejedelemnél magokat insinuálván , az nap az Ország Sátorát kivonyatta eö Folsége, és semmi publi cum nem lévén, Méltóságos Fft-Generális Urral, Károlyi Sándorral Mezei-Marsalkkal, és Gróff Csáky Istvánnyal vadászni kiment eö Folsége.
29. Az nap is némelly Nemes Vármegyék compa- reáltak, a', Folséges Fejedelem penigh az Ország Sátorá- ban az egész Senatussal, és sok Uri 's Förendekkel Mis- sére menvén, annak meghallgatásaután maga Sátorában ment, és az nap magánossan sokat Méltóságos Fö-Ge- nerális , és Károlyi Sándor Mezei-Marsalk Urakkal , 's más Uri-rendekkel conférait eö Folsége.
30. Nehezen tíírvén a' Folséges Fejedelem némely Vármegyéknek késon való jöveteleket , hogy az elkez- dendö Ország gyülésének Sessiói továb mar ne différa- lódgyanak, non obstante unius aut alterius Comitatus absentia, holnapi napra az elsö sessiót méltóztatott ren- delni eö Folsége, megparancsolván, hogy az ollyaténok- rúl, ha legalis ratiot késon való jöveteleknek nem ad- hattyák : Articularis poenát desumállyon az Ország. Az nap is azomban alkalmassint confluáltak a' Nemes Vár megyék , úgy hogy az egy Trencsén, Nyitra, és Turócz Vármegyéken kivül az egész Vármegyék jelen voltanak.
A' Folséges Fejedelem penigh Senatoriális Deputatiót az nap is hirdetvén, circa publica foglalatoskodott.
81. Mintegy nyólcz ora tájban nagy frequentiával oszvegyülvén az egész -Statusok az Ország Sátorához, és maga a' Folséges Fejedelem is az egész Senatussal, hogy az Ur-Isten tegye szerencséssé azon elkezdendö
_ 8 -
Ország gyülését, és maga Sz.-Lelkivel igazgassa , nagy devotioval Misset halgatott, a' kinek is végben való mé lletele után vissza maga Sátorában ment eö Folsége. Az hátra maradott Nemes Vármegyék is azalatt compareál- ván, minekelötte maga eö Folsége publica Sessióra bé- menne : Krucsaj Istvány Senatorialis Secretariust ala a' Statusokhoz küldette, az kinél is a' Nemes Vármegyék.
és per consequens per Regales invitáltatott Urak Lai- stroma lévén, rendre szóllitotta a1 Nemes Vármegyéket.
és az Urakot is, feljegyezvén a' kik vagy elmaradtak, vagy Plenipotentiariusok által compareáltak. Felvévén azoknak Laistromát: a' F.olséges Fejedelem is tizenegy ora tájban az egész Senatussal, és más egyéb sok Uri, 's Förendekkel ala jött a' Statusok kozzé. Nagy alázatos- sággal , reverentiával , és [örömmel az egész Statusok excipiálván eó' Folségét : mindnyájoknak nevével a' Mél- tóságos Egri Püspök eö Folségét üdvözlette, aggratulál- ván szerencsés Erdély-Országábúl közikben való vissza- térését, és azon Országnak Fejedelemségében való hely- heztetését, kiben hogy az Ur-Isten szerencséssen sokáig eö Folségét éltesse és tartsa, szegény Magyar Hazánk szerencséjére is : alázatossan kivánta, 's az egész Ország eránt való atyai gondviselését köszönte. A' Folséges Fejedelem viszont édes hazájához való tokéletes szere- tetit, mellyet szüntelen való gondviselésével , és csupán csak réghi, óhajtott Szabadságinak helyre való hozatá- sának Istenes igyekezetivel, életinek nagy veszedelmivel ekkoráig is contestálta, és az egész Keresztény Világ eleiben atta, hosszu sok szép ratiókkal declarálván: Feje- delmi szivének szomoruságát megjelentette , hogy tudni- illik egynémely Vármegyék nem gondolván ezen nem- zetséges ügyünknek promotiójával, szántszándékkal ab- strabálják magokat, és késobben, nem mint köllött volna, compareálnak ; hogy azértaz ollyaténak Articularis bün- tetést subeállyanak, és non obstante unius aut alterius absentia a1 publica Sessiók ezután continuáltassanak, declaráltatott.
- 9 —
MENSIS JUNIUS.
1. Junij. Irás szerint való propositiók az egész Sta- tusok elött , jelenlétében az Folséges Fejedelemnek , el- olvastattak, nem külömben azon propositiókat facilítalo modalitásis, kiknek leirása delatan az Ország Sátorá- ban rendeltetett.
2. Aldozó - Innepnek interveniálása miatt publica Cessio nem volt, hanem délután ugyan tegnapi irás szerint való propositióknak ledictálása continuáltatik, és hogy kiki maga sentimentumát, azoknak effectuatiója eránt, az baza szorgos szüksége azt hozván magával, ad- gyon, eöFölsege által megparantsoltatik. Némely nyug- hatatlan és Istentelen 's Nemzetünk Szabadságát alat- tomban rontani kivánó elmék azomban meghasomlani ki- vánván a' Nemes Vármegyéket a' Senatustúl , és azon propositiókat bal-itélettel magyarázván , mindenképpen azon voltak , hogy per Circuios dispartiálván a' Nemes Vármegyéket, nomine collectivo , et non singillatim et seorsive contradicállyanak. Ezen Istentelen szándékjok még akkor titokban látczott lenni, de következendö na- pokban világosságra jött.
3. A' Folséges Fejedelem, hogy annyival is accele- ráltassanak az dolgok, hallván Német ellenségnek Dunán által való készííletit , ki eilen ugyan elég Magyarság küldettetett eö Folsége által , és az Ország gyú'lésének az eö Securitásárul is elégképpen prospiciáltatott: elmé- jeket kivánván az ledictált propositiók eránt venni a' Statusoknak, mindnyájan halgatásban voltak , kivánván azután azoknak ruminatiójára holnapig való respíriu- mot , az kit is az Folséges Fejedelem megengedvén , és pro sinistre praesumpta diffidentia praecipitálni nem kivánván : azon Sessio solváltatott , ugy mindazonáltal, hogy minden Nemes Vármegye seorsive maga Sentimen tumát adja be.
4. Ruminálván a' propositiókat a Statusok, közön- séges akarattal a' Subsidiumot, két milliombúl állót, fel
— 10 —
ajánlották ugyan az mostanihadakozásra: mindazonáltal sok felé járván némelyeknek elméjek, tanácslották, hogy Fiscálitásokbúl, és az Ország proventussábúl 's Bányák- Ml kitelhetik azon két Millió, és ha az elég nem volna, az bene mérita personáknak conférait Jószágokat is visszavenné eö Folsége; mellyre felkiáltván az hadi tisztek, éppenséggel annak consentiálni sok helyes rá- tiókra nézve nem akartak, némelyek penigh, az kik ha- zájoknak szükségétszivekhezkozolyebb eresztették, olly Sentimentummal voltak , hogy tized-részét mindennek akárki is adgya elö. A' Folséges Fejedelera penigh, annak leghigazságossabb modalitásrúl gondolkodván, non per modum fiendae realis decisionis , sed per for mant dandae eatenus Suae Benignae Opinionis , kivánta azt, hogy mindUr, mind szegény, attúl a' mié kinek vagyon, adózzék, nem lehetvén ragaszkodni se Fiscálitá- sokhoz, se Bányák és Harminczadok Proventussához, a' kiknek ugyan nagy hire vagyon, importálnak is eszten- dcmkint egynéhány százezer forintokat, de respectu tantae Patriae necessitatis nem derékdolog, niivel azok- búl Ártelleriához szükséges requisitumokat, és killed Or- szágokbúl a' hadak számára kölön-kölönfele materiálé- kat eddig is szerzett az Ország. Ezekben capacitáltatván magokat a' Statusok, a' rézpénz follyásának consentiálni némelyek nem akartak, hanem legislegeloször Nemes Bars Vármegye részérül egy Fejér-Baráth, Nyitra Vármegye részértílodavaló Vice-Ispány, Turócz részérííl penigh Ra- kovszky Menyhért contradicáltak , in eo puncto , hogy Jószágot váltani, és adósságokat fizetni ne légyen sza- bad. Comperiáltatván mingyárt azon Sessióban , hogy nem a Vármegyék, kiknek nevezetit praeficiálták, hanem niagok akarattyok légyen az: Contradictiójok nem accep- táltatott, azon okbúl , hogy kérdeztetvén : ha az egész Statusok consentiálnak-é , vagy sem ? senki nem récla mait, 's azért is hogy a szegény Nemesség és Katonaság felkiáltván, magok voxával superálták öket. Hogy penigh itt is a' Folséges Fejedelem minden disinteressentiáját pro Suo Benigno Ducali Muñere megmutassa, és minden
