FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN 2. hét

(1)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

(2)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)

(4)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készítette: Szilágyi Katalin

Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN 2. hét

Exogén növekedés: elmélet

Szilágyi Katalin

(6)

Kiindulópont

• Felzárkózás (fejlődés) kulcsa

• Stilizált tények: növekedés van, de erősen szóródik országok

(országcsoportok) között

• Miért? Mitől függ?

• Közvetlen okokkal foglalkozunk (mélyebbekkel később)

• Milyen normatív következtetések adódnak? Fejlesztéspolitika a

növekedéselmélet tükrében

(7)

Menetrend

1. Közvetlen és mélyebb okok 2. A Harrod–Domar-modell és a

finanszírozási szükséglet 3. A Solow-modell és a

konvergencia

(8)

1. Közvetlen és mélyebb

okok

(9)

Közvetlen ok

• A gazdasági növekedés közvetlen oka

• Tőkebővülés

• Népesség

• Humántőke

• Technológia

• Minden, ami a makroszintű termelési

függvény összefüggésének megfelelően bővíti a kibocsátást

(10)

Közvetlen ok: tőkefelhalmozás

(11)

Közvetlen ok: humántőke

(12)

A közvetlen októl a mélyebbekig

• Régebbi (exogén) növekedéselmélet:

közvetlen okokra koncentrál

• Magyarázat a mechanizmusra (ha alacsonyabb a tőkefelhalmozás…)

• Nincs magyarázat arra, hogy a közvetlen okok miért állnak elő (miért alacsonyabb a tőkefelhalmozás?)

• Újabb (endogén, intézményi)

növekedéselmélet: mélyebb okok nyomában

(13)

Mélyebb okok

• Mélyebb (fundamentális) ok lehet:

• Szerencse (többszörös egyensúly)

• Földrajzi adottságok

• Intézmények

• Kultúra, értékek

• Szoftabb dolgok, de a magyarázattól ugyanazt a szigort és empirikus

ellenőrzést várjuk el.

(14)

2.Harrod–Domar-modell

(15)

Háttér

• A történelmi tapasztalat a világválság és a szovjet tervgazdaság (1939, 1946)

• Munkaerő korlátlanul elérhető

• Szűkös erőforrás a tőke

• Tőkeintenzív iparra épülő

fejlesztéspolitika sikeresnek látszik

• Nem növekedéselméletnek indult, de fejlesztéspolitikai implikációi túl

vonzóak.

(16)

Feltevések

• Növekedés kulcsa a tőkeállomány bővülése (milyen termelési technológia?)

• Másként: mai fogyasztásról való lemondás (milyen gazdaság?)

• Növekedés akkor, ha beruházás meghaladja a tőkeállomány elhasználódását

(amortizációját)

• Felhalmozási egyenlet:

I(t) +

)K(t) -

(1

=

1)

+

K(t

(17)

Feltevések és eredmény

• Megtakarítás, technológia, tőkepiaci egyensúly:

• Gazdasági növekedés:

s )

t ( Y

) t ( Y )

1 t

( Y

) t ( sY )

t ( Y )

1 ( )

1 t

( Y

) t ( Y

) t ( K

) t ( sY )

t ( S

n s g

) s 1 ( ) n 1 )(

g 1 ) (

t ( P

) 1 t ( P ) t ( y

) 1 t ( y

(18)

Népességnövekedéssel

• Ha népesség is bővül, akkor az egy főre jutó bővülés függ:

• megtakarítási ráta, demográfia, technológia

• Következmények: leíró és normatív

• Leíró: egy piacgazdaságban exogénnek tekinthető paraméterek hatására hogyan változik a növekedés? (komparatív statika)

• Normatív: milyen paraméterekre hat a gazdaságpolitika? Hogyan kell fokozni a növekedést?

(19)

Következtetések

• Konvergencia vagy divergencia?

• HD semleges elmélet

• Kiterjesztések: növekedést meghatározó paraméterek endogenizálása

• Endogén megtakarítási ráta (hogyan?)

• Endogén népességnövekedés (hogyan?)

(20)

Endogén megtakarítási ráta

• Endogenitás a megtakarításokban: S/Y függhet a jövedelemtől és annak

eloszlásától is (miért?)

• Szokásos feltevés: fordított U alakú kapcsolat

• Konvergencia vagy divergencia?

• Hogyan viszonyul a mobilitási mátrix

„stilizált tényeihez”?

(21)

Endogén népességbővülés

• Endogenitás a népességnövekedésben:

n függhet az egy főre jutó jövedelemtől (miért? milyen lehet az összefüggés?)

• Fejlődési csapda és fejlesztési küszöb elmélete: erős leegyszerűsítésből erős normatív predikciók

• Gyors iparosítás és családtervezés mint fejlesztéspolitika

(22)

Értékelés

• Mechanikus szemlélet (minden közvetlen ok exogén)

• Nincs közgazdasági viselkedés (szűkösségek, ösztönzők)

• Empirikusan erősen kérdéses (szovjet kísérlet)

• Normatív iránymutatóként messze túléli az akadémiai trónfosztását (segélyezés még sokáig az ún. finanszírozási rés szemlélete szerint)

(23)

3.Solow-modell

(24)

Háttér

• Megmagyarázandó jelenség: USA időbeli növekedése (nem

keresztmetszeti motiváció)

• A beruházás (tőkefelhalmozás) endogenizálása fontos

• Szűkösségek és ösztönzők szerepe: a tőkefundamentalizmus cáfolata

• Erős (tesztelhető) predikciók

(25)

Feltevések

• Tőkefelhalmozás:

• Technológia:

• Népességbővülés:

• Technikai haladás:

• Megtakarítás: S = sY

• Tőkepiaci egyensúly: S = I

E)1

* (L K

Y

L n L

E g E

K -

I

= K

(26)

Technológia

• Első fokon homogén technológia

• Mindkét tényezőben (parciálisan) csökkenő hozadék

• Állandó tényezőjövedelmek (Káldor- tények)

• Szokásos választás: Cobb–Douglas (1/3-2/3)

(27)

Állandó tényezőjövedelmek

(28)

Technológiai fejlődés

• Munkakiterjesztő technológia: azonos output kevesebb munkaerővel

• Lesz-e „technológiai munkanélküliség”?

• Luddita tévképzet vs. közgazdasági ösztönzők

• Átfogalmazható teljes tényező- termelékenységre (hogyan?)

(29)

Állandósult állapot

• ÁÁ: egy hatékonysági egységre jutó mennyiségek (K/EL, Y/EL) állandók

• A gazdaság aránytartó növekedése:

Váltózó L E K/EL Y/EL K/L Y/L K Y

Növekedési ütem

(30)

Tanulság

• A jólét tartós bővülése a technológia fejlődése (exogén ok) miatt

• Megtakarítási hányad nem hat a hosszú távú növekedésre (csak szinthatás, átmeneti

dinamika)

• Paramétereikben azonos/hasonló országok konvergálnak (ugyanaz az ÁÁ): feltétel

nélküli konvergencia

• Milyen feltevéssel élünk a technológiáról?

• Milyen mechanizmus teremti meg a konvergenciát? Elhisszük?