Elektronikus oktatási környezetek
Dr. Fazekas, Gábor
Balla, Tibor
Dr. Kocsis, Gergely
Elektronikus oktatási környezetek
Dr. Fazekas, Gábor Balla, Tibor Dr. Kocsis, Gergely Publication date 2013
Szerzői jog © 2013 Debreceni Egyetem
A tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0103 azonosítójú pályázat keretében valósulhatott meg.
Tartalom
I. Az e-Learning elmélete ... 1
Bevezetés ... iv
Köszönetnyilvánítás ... v
1. Az e-learning meghatározása ... 6
1. A számítógéppel támogatott oktatás (CBT - Computer Based Training) ... 7
2. Webalapú oktatás (WBT - Web Based Training) ... 8
3. Távoktatás ... 8
4. Az e-learning ... 9
4.1. Tanuló által irányított ... 9
4.2. Elősegített (facilitated) ... 9
4.3. Oktató által irányított ... 10
4.4. Beágyazott e-learning ... 10
4.5. Telementoring és e-coaching ... 10
5. Az e-learning napjainkban ... 10
5.1. Az e-learning a közoktatásban ... 10
5.2. Az e-learning a felnőttoktatásban ... 11
5.3. Az e-learning a vállalati szférában ... 11
5.4. A magyar információs társadalom, a hazai e-learning helyzet ... 12
5.4.1. A múlt (2000-től 2013-ig) ... 12
5.4.2. A jelent és a jövő (2014-től 2020-ig) ... 13
5.5. A nemzetközi e-learning helyzet - (Az "ősrobbanástól" napjainkig) ... 14
2. Az e-learning szerepe az oktatásban ... 16
1. Miben több az e-learning? ... 16
1.1. A tiszta e-learning ... 16
1.1.1. A képzés fenntartói számára ... 16
1.1.2. Az oktatók számára ... 17
1.1.3. A tanuló számára ... 17
1.2. 6.2 A kevert e-learning ... 17
2. Az e-learning előnyei és hátrányai ... 17
2.1. Előnyök: ... 17
2.2. Hátrányok: ... 18
3. Az e-learning rendszerek ... 19
1. Egy e-Learning rendszer architektúrája ... 19
1.1. Tanulásmenedzsment-rendszer (LMS - Learning Managment System) ... 19
1.1.1. Az LMS adminisztratív funkciói ... 19
1.1.2. Az LMS kommunikációs és csoportmunka funkciói ... 19
1.1.3. Az LMS speciális és vizsgafunkciói ... 20
1.2. Tartalomkezelő-rendszer (LCMS- Learning Content Managment System) . 20 1.3. A virtuális tanulási környezet ... 21
1.4. Egy e-learning rendszer kommunikációs modellje ... 22
2. Nyílt forráskódú e-learning keretrendszerek ... 22
2.1. Együttműködést segítő eszközök ... 23
2.2. Tananyag készítési folyamatot segítő eszközök ... 23
2.3. A tanulási és oktatási folyamatot segítő eszközök ... 24
2.4. Adminisztráció ... 24
2.5. A felhasználók kényelmét biztosító szolgáltatások és tulajdonságok ... 25
4. Szabványok az e-learning világában ... 27
1. LO - Learning Object ... 27
2. LOM - Learning Object Metadata ... 27
2.1. A LOM szerkezete ... 27
2.1.1. Általános ... 28
2.1.2. Életciklus ... 28
2.1.3. Meta-metaadat ... 28
2.1.4. Technikai adatok ... 28
2.1.5. Oktatási adatok ... 29
2.1.6. Tulajdonjogok ... 29
2.1.7. Kapcsolatok ... 29
2.1.8. Kommentárok ... 30
2.1.9. Besorolás ... 30
3. SCORM - Sharable Content Object Reference Model ... 30
3.1. A SCORM tartalomhalmozási modellje ... 31
3.1.1. Asset ... 31
3.1.2. SCO (Sharable Content Object) ... 31
3.1.3. Tartalomszervezés ... 32
3.2. Tartalomcsomag ... 33
5. Tananyagkészítés módszertani alapjai ... 34
1. Az elektronikus tananyagfejlesztésről röviden ... 34
1.1. A fejlesztés megkezdése előtt ... 34
1.2. Az anyag szövege ... 35
1.3. A design és a struktúra ... 35
1.4. Ellenőrző tesztek, kérdések, feladatok ... 36
1.5. Közzététel előtt ... 37
2. Tananyag felépítése ... 37
2.1. Tartalmi tagolás ... 38
2.1.1. Bevezető ... 38
2.1.2. Modulok eleje ... 38
2.1.3. Modulok vége ... 38
2.1.4. Leckék ... 38
3. Tananyagfejlesztési módszertan ... 39
3.1. A tananyag tartalmának kiválasztása, összeállítása, megformálása - content design 39 3.1.1. Didaktikai tagolás ... 39
3.1.2. Technikai tagolás ... 40
3.2. A tananyag szövegének megformálása - text design ... 40
3.3. A tananyag hipertextes tagolásának megtervezése - hipertext design ... 40
3.4. A tananyag kép- és hangelemeinek kiválasztása és a szöveges részekhez illesztése - multimédia design ... 40
6. Multimédia megoldások az oktatásban ... 42
1. Szerzői rendszerek ... 42
A. Feladatok ... 43
II. e-Learning a gyakorlatban ... 45
Bevezetés ... xlviii 7. A Moodle keretrendszer ismertetése ... 49
1. Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment ... 49
2. Moodle tesztrendszer telepítése ... 49
2.1. BitNami Application Stacks ... 49
3. Moodle szerepkörök és felhasználók ... 50
3.1. Szerepkörök ... 50
3.2. Felhasználók hozzáadása ... 50
4. Moodle kurzus ... 51
4.1. Kurzuskategóriák ... 51
4.2. Kurzus létrehozása ... 52
5. Moodle tesztek ... 52
6. Moodle bővítmények ... 53
7. Java appletek és flash animációk ... 54
7.1. Java applet és Flash animáció hozzáadása a kurzushoz ... 55
8. SCORM tananyag készítése eXe Learning segítségével ... 56
1. Az eXe telepítése ... 56
2. A kezelőfelület ... 56
2.1. A szerzői munkaterület ... 57
3. Egyszerű elemek anyagba illesztése ... 58
3.1. Képek beillesztése ... 58
3.2. Multimédia, audió és videó beillesztése ... 60
4. Matematikai formulák beillesztése ... 60
5. Exportálás SCORM tananyagként ... 61
9. SCORM tananyag készítése RELOAD segítségével ... 63
1. A RELOAD Editor ... 63
2. Telepítés ... 63
3. Tananyag készítés a RELOAD Editorban ... 63
3.1. A munkaterület ... 63
3.2. Tananyag összeállítása ... 65
3.2.1. Források importálása ... 65
3.2.2. A tananyag struktúrájának kialakítása ... 67
3.2.3. Metaadat hozzáadása ... 67
3.2.4. A tananyag megtekintése ... 69
3.2.5. A tananyag csomagolása ... 70
10. Moodle alkalmazása különböző tantárgyi környezetekben ... 71
11. Moodle alkalmazása az informatika oktatásban ... 72
1. Az informatika tantárgyi sajátosságai ... 72
2. Hasznos bővítmények bemutatása ... 72
2.1. Virtual Programming Lab for Moodle - Szoftverbeadó,tesztelő és plágium ellenőrző rendszer a Moodleban ... 72
2.2. Installáció és konfiguráció ... 73
2.3. Tanároknak ... 74
2.3.1. Tesztesetek definiálása ... 75
3. Diákoknak ... 77
4. Egy konkrét tantárgy Moodle oldalának bemutatása ... 79
12. Moodle alkalmazása a matematika oktatásban ... 80
1. A matematika tantárgyi sajátosságai ... 80
2. Hasznos bővítmények bemutatása ... 80
2.1. Geogebra filter ... 80
2.2. WIRIS math tools ... 82
13. Moodle alkalmazása a fizika oktatásban ... 86
1. A fizika tantárgyi sajátosságai ... 86
2. Hasznos bővítmények bemutatása ... 86
2.1. Open Source Physics ... 86
2.2. Java applet és flash animáció gyűjtemények - kísérletek interaktív szimulációja 87 2.2.1. A Univerity of Colorado gyűjteménye ... 87
2.2.2. További applet gyűjtemények ... 89
3. Egy konkrét tantárgy Moodle oldalának bemutatása ... 89
14. Moodle alkalmazása az idegennyelv oktatásban ... 92
1. Az idegennyelvek tantárgyi sajátosságai ... 92
2. Hasznos bővítmények bemutatása ... 92
2.1. OWLL oohoo Web-based Language Lab - MoodLL ... 92
3. Egy konkrét tantárgy Moodle oldalának bemutatása ... 94
B. Feladatok ... 96
C. Videójegyzék ... 97
Irodalomjegyzék ... 98
Az ábrák listája
1.1. Az e-learning összetevői ... 6
3.1. Egy LCMS sémája ... 20
3.2. Az LCMS és LMS ... 21
3.3. Egy e-learning rendszer blokksémája ... 22
4.1. SCO ... 31
4.2. Tartalomhalmozás, tartalomszervezés ... 32
7.1. Felhasználó hozzáadása. ... 50
7.2. Felhasználó hozzáadása egy kurzushoz. ... 51
7.3. Az újonnan telepített plugin észlelése. ... 54
8.1. Az eXe kezelőfelülete ... 57
8.2. Kép beillesztése a szövegbe ... 58
8.3. Matematikai formulák beillesztése a szövegbe ... 60
9.1. A RELOAD Editor ... 63
9.2. A RELOAD Editor metaadat szerkesztője ... 64
9.3. A RELOAD Editor SCORM szerkesztője ... 64
9.4. Források importálása ... 65
9.5. Források hozzáadása a tananyaghoz ... 66
9.6. A HTML oldalon hivatkozott források ... 66
9.7. Elrendezés hozzáadása ... 67
9.8. Struktúra kialakítása ... 67
9.9. Metadat hozzáadása ... 68
9.10. Metadat szerkesztése ... 68
9.11. Metadat szerkesztő ... 69
9.12. Tananyag megtekintése a böngészőben ... 69
11.1. Program futtatása a Virtual Programming Lab bővítmény segítségével ... 73
11.2. Feladat felvétele ... 74
11.3. Beállítások ... 74
11.4. A vpl_evaluate.cases állomány szerkesztése a böngészőben ... 75
11.5. Szintaxis kiemelést támogató "fejlesztő eszköz" a böngészőben ... 77
11.6. A konzolon megjelenő eredmények a böngészőben ... 77
11.7. Debugger használata a böngészőben. ... 78
11.8. A Programozás 1 tárgy Moodle oldala a félév elején. Az oldalra hétről hétre kerülnek fel az újabb és újabb anyagok. ... 79
12.1. Szűrők bekapcsolása. ... 81
12.2. A GeoGebra filter kurzus specifikus beállításai. ... 81
12.3. A beágyazott Geogebra állomány. ... 81
12.4. WIRIS bekapcsolása. ... 82
12.5. TinyMCE szerkesztő új elemekkel bővült. ... 83
12.6. Egyenlet szerkesztő. ... 83
12.7. Mátrixok kezelése. ... 83
12.8. Latex kódok használata a szerkesztőben. ... 84
13.1. EJSApp tevékenység hozzáadása. ... 86
13.2. A gyűjtemény. ... 87
13.3. A beillesztett EJS alkalmazás. ... 87
13.4. Játékos megközelítés. ... 88
13.5. Beágyazás. ... 88
13.6. A Számítógépes szimuláció és modellezés tárgy Moodle oldala ... 89
14.1. Language Lab-OWLL tevékenység hozzáadása a kurzushoz. ... 92
14.2. Hozzáférés engedélyezése. ... 93
14.3. Feladat megoldása. ... 94
I. rész - Az e-Learning elmélete
Tartalom
Bevezetés ... iv
Köszönetnyilvánítás ... v
1. Az e-learning meghatározása ... 6
1. A számítógéppel támogatott oktatás (CBT - Computer Based Training) ... 7
2. Webalapú oktatás (WBT - Web Based Training) ... 8
3. Távoktatás ... 8
4. Az e-learning ... 9
4.1. Tanuló által irányított ... 9
4.2. Elősegített (facilitated) ... 9
4.3. Oktató által irányított ... 10
4.4. Beágyazott e-learning ... 10
4.5. Telementoring és e-coaching ... 10
5. Az e-learning napjainkban ... 10
5.1. Az e-learning a közoktatásban ... 10
5.2. Az e-learning a felnőttoktatásban ... 11
5.3. Az e-learning a vállalati szférában ... 11
5.4. A magyar információs társadalom, a hazai e-learning helyzet ... 12
5.4.1. A múlt (2000-től 2013-ig) ... 12
5.4.2. A jelent és a jövő (2014-től 2020-ig) ... 13
5.5. A nemzetközi e-learning helyzet - (Az "ősrobbanástól" napjainkig) ... 14
2. Az e-learning szerepe az oktatásban ... 16
1. Miben több az e-learning? ... 16
1.1. A tiszta e-learning ... 16
1.1.1. A képzés fenntartói számára ... 16
1.1.2. Az oktatók számára ... 17
1.1.3. A tanuló számára ... 17
1.2. 6.2 A kevert e-learning ... 17
2. Az e-learning előnyei és hátrányai ... 17
2.1. Előnyök: ... 17
2.2. Hátrányok: ... 18
3. Az e-learning rendszerek ... 19
1. Egy e-Learning rendszer architektúrája ... 19
1.1. Tanulásmenedzsment-rendszer (LMS - Learning Managment System) ... 19
1.1.1. Az LMS adminisztratív funkciói ... 19
1.1.2. Az LMS kommunikációs és csoportmunka funkciói ... 19
1.1.3. Az LMS speciális és vizsgafunkciói ... 20
1.2. Tartalomkezelő-rendszer (LCMS- Learning Content Managment System) ... 20
1.3. A virtuális tanulási környezet ... 21
1.4. Egy e-learning rendszer kommunikációs modellje ... 22
2. Nyílt forráskódú e-learning keretrendszerek ... 22
2.1. Együttműködést segítő eszközök ... 23
2.2. Tananyag készítési folyamatot segítő eszközök ... 23
2.3. A tanulási és oktatási folyamatot segítő eszközök ... 24
2.4. Adminisztráció ... 24
2.5. A felhasználók kényelmét biztosító szolgáltatások és tulajdonságok ... 25
4. Szabványok az e-learning világában ... 27
1. LO - Learning Object ... 27
2. LOM - Learning Object Metadata ... 27
2.1. A LOM szerkezete ... 27
2.1.1. Általános ... 28
2.1.2. Életciklus ... 28
2.1.3. Meta-metaadat ... 28
2.1.4. Technikai adatok ... 28
2.1.5. Oktatási adatok ... 29
2.1.6. Tulajdonjogok ... 29
2.1.7. Kapcsolatok ... 29
2.1.8. Kommentárok ... 30
2.1.9. Besorolás ... 30
3. SCORM - Sharable Content Object Reference Model ... 30
3.1. A SCORM tartalomhalmozási modellje ... 31
3.1.1. Asset ... 31
3.1.2. SCO (Sharable Content Object) ... 31
3.1.3. Tartalomszervezés ... 32
3.2. Tartalomcsomag ... 33
5. Tananyagkészítés módszertani alapjai ... 34
1. Az elektronikus tananyagfejlesztésről röviden ... 34
1.1. A fejlesztés megkezdése előtt ... 34
1.2. Az anyag szövege ... 35
1.3. A design és a struktúra ... 35
1.4. Ellenőrző tesztek, kérdések, feladatok ... 36
1.5. Közzététel előtt ... 37
2. Tananyag felépítése ... 37
2.1. Tartalmi tagolás ... 38
2.1.1. Bevezető ... 38
2.1.2. Modulok eleje ... 38
2.1.3. Modulok vége ... 38
2.1.4. Leckék ... 38
3. Tananyagfejlesztési módszertan ... 39
3.1. A tananyag tartalmának kiválasztása, összeállítása, megformálása - content design 39 3.1.1. Didaktikai tagolás ... 39
3.1.2. Technikai tagolás ... 40
3.2. A tananyag szövegének megformálása - text design ... 40
3.3. A tananyag hipertextes tagolásának megtervezése - hipertext design ... 40
3.4. A tananyag kép- és hangelemeinek kiválasztása és a szöveges részekhez illesztése - multimédia design ... 40
6. Multimédia megoldások az oktatásban ... 42
1. Szerzői rendszerek ... 42
A. Feladatok ... 43
Bevezetés
Jelen oktatási segédanyag a Debreceni Egyetem Informatikai Karán oktatott Elektronikus oktatási környezetek és Multimédia tárgyak oktatásához készült. A tárgyakat mind nappali, mind levelező tagozaton oktatjuk informatikatanár mesterszakon.
A tananyag gyakorlati és elméleti ismereteket egyaránt tartalmaz, és számos videó anyaggal is kiegészítettük.
Az átláthatóság kedvéért az anyag 14 fejezetét két szakaszra osztottuk. Az első nyolc fejezet minden elméleti ismeretet tartalmaz, mely szükséges ahhoz, hogy a hallgatók megválaszolják az említett szakok záróvizsgáinak ehhez a tárgyhoz köthető tételeit. Az elméleti rész végén ellenőrző kérdésekkel segítjük az ismeretek elsajátítását. A következő hat fejezetben a gyakorlati oldalról közelítjük meg a témát. Így miután a 9. és a 10.
fejezetben általánosan beszélünk az e-learning gyakorlati lehetőségeiről, az utolsó négy fejezetben konkrét tantárgyak/témakörök esetében szemléltetjük a megvalósítás lehetőségeit. A második szakasz az elsajátított tudást próbára tevő feladatokkal zárul.
Fontos megjegyeznünk, hogy ugyan az anyag elkészítése során törekedtünk arra, hogy az olvasó számára minél átfogóbb képet adjunk a téma jelenlegi állásáról, a teljesség egy ilyen dinamikusan fejlődő tudományágban nem volt, nem lehetett az igényünk. Ennek ellenére célunk szerint sikerült az anyagban összegyűjteni a lehető legaktuálisabb forrásokat, s bemutatni az azokban leírtak gyakorlati értékét saját és mások tapasztalatai alapján.
A gyakorlati rész témáinak kialakításában nagy szerepe volt azoknak a hallgatóknak, akik az elmúlt években teljesítették a tárgyat. Folyamatosan törekedtünk arra, hogy olyan tudást közvetítsünk feléjük, amelyre valóban szükségük van, így minden félévben megkérdeztük, hogy mi az amire ők szeretnék, vagy tudnák használni az e- learninget.
Az elméleti rész alapját a Dr. Hutter Ottó, Dr. Magyar Gábor, és Dr. Mlinarics József által írt E learning 2005 könyv [22] adja, mely joggal tekinthetünk a szakterület magyar nyelvű alapművének.
Az e-learning, az elektronikus oktatás az elmúlt 15 évben elkerülhetetlenné vált a felsőoktatásban és a felnőttoktatásban. Küldetésünknek érezzük, hogy a leendő, vagy már dolgozó középiskolai tanárokat számára is bemutassuk ezt a területet. Nem titkolt célunk ezzel, hogy a tanárok meglássák a lehetőséget az elektronikus oktatási környezetek használatában. Bár jelenleg a középiskolai oktatásban nem támogatott a tiszta e-learning használata, mégis remek kiegészítései lehetnek ezek a rendszerek a hagyományos tantermi oktatásnak és számonkérésnek. Mi a felsőoktatásban is érezzünk ennek az előnyeit. Hallgatóink gyakran már úgy érkeznek, hogy ismernek és használtak már hasonló rendszert. Az elektronikus tanulás vitathatatlanul segít az önálló tanulás kultúrájának kialakításában, melyre a felsőoktatás az első pillanattól támaszkodik.
Az elektronikus oktatóanyagok készítését azzal kívánjuk támogatni, hogy ezen tananyag SCORMformátumú változatát mellékeljük mintaként.
Saját sikerként könyveljük el, hogy az elmúlt években oktatott diákjaink közül munkahelyükön sokan bevezettek valamilyen e-learning rendszert, és emiatt gyakran kapunk pozitív visszacsatolást a tárgy hasznosságáról.
Köszönetnyilvánítás
Külön köszönettel tartozunk Kis Bertalannak, Kovács Ákosnak és Nagy Lászlónak, akik korábbi munkáikkal és szakértelmükkel nagyban hozzájárultak a jegyzet elkészítéséhez. Köszönettel tartozunk Kocsis Leilának, aki a grafikai munkákban segített, valamint köszönettel tartozunk neki és Katának, hogy végtelen türelmükkel segítették a jegyzett megírását.
1. fejezet - Az e-learning meghatározása
Linda, egyedülálló nő, aki könyvelőként dolgozik és közben egyetemre jár. Kertvárosi lakásának a konyhájában üldögél, a gyermekei nemrég aludtak el. Bekapcsolja a számítógépét, és belép az „Intézményi arculat és társadalmi kapcsolatok” online szemináriumának oldalára.
Elolvassa Texasban élő tanárának és diáktársainak – a légierő egy nyugdíjas kapitányának Virginiából, egy brazil banki alkalmazott, egy bostoni szociális munkás, egy tokiói tanár és egy san franciscói ügyvéd – hozzászólásait (post). Elküldi saját dolgozatát a szeminárium blogjára, és hozzáfűzi a kommentárját a többiek felvetéseihez. Ezek után belép az egyetem nyitott online fórumára, ahol az egyetem által meghirdetett egyik állás elbírálásáról folyó vitába olvas bele, de úgy dönt, nem szól hozzá. A képernyőjén egy felugró (pop up) ablak jelzi, hogy a képzési programot tavaly vele együtt kezdő két hallgatótársa, egy svéd ápolónő és egy alaszkai rendőr chatfórumra hívja, mert egy bonyolult statisztikai probléma kapcsán kérik a segítségét. Linda belép a chat- fórumra, a folyó párbeszéd megjelenik a gépén. 15 percet tölt a fórumon, majd elköszön társaitól és kilép. Ellenőrzi az e-mailjeit, és egy kicsit elkeseríti, hogy nem kapott választ egy kérdésére, amit egy tanárának tett fel majd egy hete.
Nem tudja, hogy a tanárát a kérdés kedvetlenítette- e el, ami a tanulmányi előmenetelének hiányosságait leplezte le, vagy egyszerűen csak túl elfoglalt a válaszhoz. Ír egy e-mailt az egyik online barátjának, panaszkodva a karon dolgozókra, hogy milyen gyakran veszik semmibe a diákokat azzal, hogy nem válaszolnak. Átfutja a többi e-mailt és megint bosszankodik: az egyetem minden diákjának küldött kör e-mailek miatt: jó néhányat kitöröl anélkül, hogy elolvasná őket. Több mint egy órába kerül a maradék e-mailek megválaszolása az egyetemista társaknak, a kollégáinak a munkahelyéről, illetve a barátoknak és a családtagoknak. Két órával azután, hogy bekapcsolta, kikapcsolja a számítógépét, kinyitja a kurzus szöveggyűjteményét, és nekilát a kijelölt olvasmánynak. Lindát felvillanyozza és egy kicsit ki is meríti a tanulás őt körülvevő online világa, szorongással tölti el, hogy miként lesz képes egyensúlyban tartani azt tanulmányai olvasási és írásbeli kötelezettségeivel, illetve az anyai, munkahelyi szerepével és a fiatalok sportolásáért végzett egyesületi munkájával, amit annyira szeret… 1
Manapság rengeteg szövegkörnyezetben elhangzik az a kifejezés, hogy e-learning, sokszor helytelenül használva, félreértelmezve, vagy nagyon sajátos értelmet kölcsönözve ennek a szónak. Az elmúlt évek során rengeteg koncepció került kidolgozásra, melyek újabbnál újabb fogalmat, hoztak be az e-learning világába, egyre átláthatatlanabbá téve, ezt az egyébként túlterhelt fogalmi rendszert. Mindezek ellenére az e-learning mai napig nem rendelkezik teljesen egységes és kiforrott fogalmi meghatározással, ennek oka a terület újdonsága, sokfélesége, és a megjelenése óta folyamatos átalakulások.
2001-ben az Európai Unió E-learning Action Plan [15] címmel egy meghatározó dokumentuma szerint az e- learning körébe tartozik minden olyan oktatási folyamat, amely multimédia-alapú információs és kommunikációs technológiák segítségével törekszik a tanulás hatékonyabbá tételére. Ez a kellőképpen általános definíció ma már nem állja meg helyét, hiszen eszerint az is e-learningnek számít, ha a tanár e-mailben továbbítja a diákoknak az egyetemi előadás anyagait. Egy kevésbé általános, és a manapság sokkal helytállóbb definíció miszerint az e-learning a modern oktatástechnológiai és pedagógiai módszertanokra épülő olyan alkalmazott tudomány, amely szervesen és rendszeresen alkalmazza az informatika és a telekommunikáció vívmányait a képzési folyamat hatékonyabbá tételére. Ez a fogalom már nem csak a tananyag hozzáférésének újdonságát helyezi a központba, hanem kitér arra is, hogy egy egészen új tanulási helyzet lép fel, mely új pedagógiai és módszertani eszközöket követel. A hagyományos képzés résztvevői között megváltozik a viszony, teljesen új kommunikációs lehetőségek jelennek meg, melyek új technikai, tervezési, szabványosítási és minőségellenőrzési követelményeket, módszereket vonnak maguk után.
Az e-learningre első sorban nem mint célra, hanem mint eszközre kell tekinteni.
1.1. ábra - Az e-learning összetevői
1Hain Ferenc – Hutter Ottó – Kugler Judit :Az elektronikus eszközökkel támogatott tanulás (e-learning) mint lehetőség
1. A számítógéppel támogatott oktatás (CBT - Computer Based Training)
A számítógéppel segített oktatás az oktatási vagy tanulási környezetben a számítógépek felhasználásának fontos szerepére utal. A lényege az, hogy a tanuló a tananyaghoz digitális formában jut hozzá, amelynek megtekintéséhez számítógépre van szüksége. A tananyag még így is sokféle úton eljuthat a tanulókhoz, ezek lehetnek például e-mail, különböző elektronikus adathordozók vagy akár a világháló.
A legtöbb esetben már előre elkészített strukturált anyagokhoz férhetnek hozzá a tanulók és a megtervezett felépítés miatt nincsen szükség a tanulási folyamatot felügyelő tanárokra sem. Erre megfelelő példa a megvásárolható oktató és ismeretterjesztő multimédiás CD kiadványok, amelyeket mindenki leemelhet a kedvenc bevásárlóközpontja polcairól. Pontosan az ilyen kiadványoknak jellemzői közé tartozik a nagyfokú interaktivitás, ahol a tanuló a megszerzett ismereteit tesztelheti, gyakorolhatja vagy ismeretszerzés közben audió- vagy videofelvételeket tekinthet meg.
Mivel a számítógépes környezet adott, így minden olyan eszköz felhasználható, amit egy mai számítógép nyújt a felhasználók felé. Ennek alapján a tananyag nem csak statikus szövegekből állhat, hanem a már említett hang, kép és videó anyagokból vagy külön programokból, amelyek segítenek az információk keresésében, a tananyagok "lejátszásában", a tudás átadásában, annak mérésében, a tesztek kiértékelésében. Ezen lehetőségek mellett lehetőség van szimulációk futtatására, bemutatására vagy esetleg virtuális valóságok kialakítására.
Nagy hátránya az, hogy a tanulók és az oktatók között nincsen kapcsolat, így a felmerülő kérdéseket csak a kiadott anyagok tudják megválaszolni, vagy az új kérdések esetén még azok sem.
Ennek a megoldásnak viszont még van jövője, mert az olyan tanulni vágyó emberek igényét elégíti ki, akik régebben könyvek vásárlásával oldották meg információigényüket, de valamivel könnyebben használható eszközön keresztül szeretnék tudásukat gyarapítani. A tanulás ezen formája is fejlődik, hiszen mostanában jelentek meg a mobil eszközökön kínált tartalmak, amik egyre több számítógépes funkciót el tudnak látni.
2. Webalapú oktatás (WBT - Web Based Training)
A webalapú oktatásban a világháló kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ez nem csak a tananyagok elérését jelenti, hanem azt is, hogy az oktatás eszköztára kibővül a hálózati kommunikációval. Ez a kommunikáció nemcsak az oktatók és tanulók közötti információáramlást oldja meg, hanem a tanulók egymással is megoszthatják tapasztalataikat. A tananyagok itt is strukturált formában jelennek meg, vagy letölthető állományokként, vagy böngészhető weblapokként. Minden eszköz használható, amit a világháló megenged. Ezek a hagyományos fájlok letöltésétől és a HTML oldalak nézegetésétől a multimédia folyamokig terjedhetnek. A web 2.0 segítségével a jelenlegi megoldások könnyen használható alkalmazásokként érhetőek el.
A számítógéppel segített oktatástól annyiban tér el, hogy eszközt kínál az interaktív kommunikációra, amely szinkron és aszinkron üzenetek váltását is jelenti. Szinte mindegyik megoldás tartalmaz csevej, fórum, üzenőfal lehetőséget. Sokkal kevesebb olyan megoldás látott napvilágot, amely támogat valamilyen valós idejű hangátviteli vagy videokonferencia eszközt vagy protokollt.
Másik nagy előnye a számítógéppel támogatott oktatáshoz képest, hogy a világháló, mint nyílt információforrás a rendelkezésre áll. Ennek folytán a tananyagban elhelyezhetőek olyan hivatkozások, amelyek nem csak az adott tananyagban hivatkoznak elemekre, hanem más informatív weboldalakra mutatnak. Ez segíti a tanulókat az anyag elsajátítására és a különböző forrásból szerzett információk feldolgozására.
3. Távoktatás
Az oktatás e fajtájának alapja a térbeli és időbeli függetlenség, hiszen a tanulók nem egy közös tanteremben jelennek meg rendszeresen. A tanulóknak nagy szabadságot ad a tanulásban, hiszen nincsenek kötelezve a folyamatos készülésre, így akkor és ott tanulhatnak, ahol akarnak.
Ebben az esetben is fontos kérdés, hogyan jut el a tanulókhoz a tananyag. A távoktatás a technológiával fejlődött, minden technikai vívmányt felhasznál, amit érdemes felhasználni. Az egyik legrégebb óta távoktatást alkalmazó intézmény a Dél-Afrikai Egyetem, amely 1946-ban indította el első távoktatási kurzusát. Angliában és Németországban is több évtizedet átölelő hagyományai vannak a távoktatásnak, hiszen Angliában 1969-ben, míg Németországban 1974-ben alkalmaztak először távoktatást.
Kezdetekben a fő eszköz a levél volt, amelyben az írott anyagokat juttatták el a tanulókhoz. A későbbiekben szintén a hagyományos postát alkalmazva már kép, hang és videofelvételeket is továbbítottak. Ma még mindig használhatják a hagyományos postai szolgáltatást, de megjelentek és elterjedtek azok a technológiák, amelyek ki tudják váltani a posta szerepét. Ilyen lehet a televíziós és rádiós megoldás, amelyre példa lehet az indiai FM rádiócsatorna, amelyet a helyi egyetemek használnak arra, hogy agrár, tudományos, irodalmi vagy üzleti programokat sugározzanak.
A számítógéppel segített oktatást és a webalapú oktatást sokszor tekintik a távoktatás jövőjének. Ez nem véletlen, mert minden olyan jó tulajdonsággal rendelkeznek, amellyel a hagyományos távoktatás is biztosít, sőt olyan további kedvező tulajdonságaik is vannak, amelyek még jobban elősegítik a tanulók előrejutását.
A két módszer közül a webalapú oktatás játssza ma a nagyobb szerepet, hiszen ebben nem kell minden egyes anyagot adattárolón eljuttatni a tanulókhoz, hanem mindegyik felhasználó internetes kapcsolatot felhasználva akármikor megtekintheti azt.
A távoktatás legjobb tulajdonsága a legfőbb problémája is. Az időbeli és térbeli függetlenség sok gondot okoz a tudás számonkérésében, hiszen probléma lehet a tanulók felügyelete. Valószínűleg nincsen mód a tanulók egy helyre gyűjtésére és így megoldani a felügyeletet. Egyik gyakorlati megoldása ennek a problémának az, hogy a vizsgák hosszabbak és átfogóbbak lettek, így kiderül az, ha valaki nem ért az adott témához. Egy másik megoldás a közkedvelt tesztek íratása, amelyben a tesztkérdések megválaszolására időhatárt szabnak, így a
tanulónak nincs ideje kikeresni a helyes választ a tananyagból, hanem azt fejből kell tudnia. Számítógépes környezetben egy harmadik megoldás lehet egy olyan program alkalmazása a vizsgáknál, amely megakadályozza a számítógépeken futó más böngésző, szövegszerkesztő futtatását.
4. Az e-learning
Az elektronikus oktatás elsődleges tulajdonsága az, hogy az elérhető technológiákat alkalmazzák, sőt azokat céltudatosan építik bele az oktatásba. Ez különbözik attól, hogy a technológiát csak eszközként használnák a meglévő oktatás mellett. Ez a fajta oktatás megmutatta, hogy az oktatási módszereket kell átgondolni, az új oktatási szerepeket kell tisztázni. Mostantól a tanulók szempontjából mutatjuk be az e-learninget.
Az e-learning az előzőleg említett összes oktatási kategória előnyeit egyesíti magában (1.1. ábra - Az e-learning összetevői). A hallgatóknak lehetőségük van saját ütemterv szerint haladniuk a tanároktól függetlenül. Ezt nevezzük aszinkron tanulásnak. Ez a módszer nem zárja ki a tanulók és a tanárok kommunikációját, hiszen egy aszinkron kommunikációs formát választva minden kérdés megválaszolásra kerülhet.
A szinkron tanulási forma egy olyan eset, amikor a tanuló és a tanár egyszerre van jelen a képzés során. A képzés az oktató irányításával történik. Ez az eset csak időbeli szinkronizációt követel meg, az oktatás nincs helyhez kötve. A tanulók saját számítógépük mellett tudnak részt venni az oktatásban. Ez a tanulási forma sokszor kihasználja a szinkron kommunikációs eszközöket, mint például a csevej, internettelefon vagy a videokonferencia.
Az elektronikus oktatás teljesen alkalmas a távoktatás megvalósítására, amelyben mind a szinkron és aszinkron tanulási formát is használhatják, de fel lehet használni a tantermi oktatás kiegészítésére is. Ezt nevezzük blended vagy vegyes típusú tanulásnak. Elemei a hagyományos tantermi foglalkozások, a virtuális együttműködés és az elektronikusan elérhető tananyagok. Attól függően, hogy tiszta vagy vegyes e-learninget szeretnénk alkalmazni, más-más hozzáállással kell készíteni a tananyagokat. Nem mindegy, hogy a tananyag csak az élőszóban elhangzott anyag kiegészítése, vagy teljes egészében, részletesen tartalmaz minden információt, amely a kurzushoz tartozik.
Az e-learningre jellemző az integrált webes rendszerek használata, amelyek támogatják a didaktikailag tervezett tananyagok létrehozását, így javítja a tanulás menedzselését és emeli az oktatási színvonalat. A modern rendszerekre jellemző a moduláris felépítés, amelynek köszönhetően gyorsan tudnak fejlődni, a legújabb szokásokhoz és technológiákhoz könnyen igazodnak. Így a felhasználók (tanulók és oktatók is) egyre több funkcióját érhetik el.
További szempontokat figyelembe véve az e-learning alábbi típusait definiáljuk:
• Tanuló által irányított
• Elősegített (facilitated)
• Oktató által irányított
• Beágyazott e-learning
• Telementoring és e-coaching
4.1. Tanuló által irányított
Az előre elkészített tananyagokat a tanuló a saját ütemében dolgozza fel, ebben nem nyújt neki segítséget az oktató (tanár). A tanulók között nincs lehetőség kommunikációra. Arra sincs lehetőség, hogy a tanár ellenőrizze, befolyásolja, szabályozza a tanulót.
4.2. Elősegített (facilitated)
Ebben az estben a tanulónak rendelkezésre állnak az együttműködési lehetőségek. Olyan esetben hasznos, amikor a tanulóra bízzuk, hogy milyen ütemben dolgozza fel a tananyagot, de lehetőséget biztosítunk arra, hogy kihasználja a vita, megbeszélés által nyújtott lehetőségeket más tanulókkal vagy a tutorral. A tutor nem tanít, nem vezet, nem oktat, hanem segít a tanulók által feltett kérdések megválaszolásában, problémák megoldásában. Osztályozhat, kiértékelhet feladatokat, dolgozatokat.
4.3. Oktató által irányított
Ez a típusú e-learning felhasználja a webtechnológiát, hogy a hagyományos távoktatási módszereket kiegészítse vagy felváltsa az e-learninggel, ugyanazon tartalommal és módszertannal. Az ilyen oktatások során általában a valós idejű kommunikációs technológiákat használják, mint például a videó - és audiokonferencia, a chat, képernyő- vagy alkalmazásmegosztás, jegyzetelő (whiteboard), hagyományos telefonbeszélgetések. Ennek a módnak gátat szabhat a hálózat sávszélessége, ugyanakkor ez a módszer, mely a legjobban közelíti a szokásos oktatást, hiszen elég csak rögzíteni a tanítást és máris kész a tananyagunk.
4.4. Beágyazott e-learning
A "just-in-time" oktatás lehetősége: a számítógépes programba beágyazott oktatás (vagy segítségnyújtás). Ez akkor használatos, ha a felhasználónak azonnal szüksége van az adott ismeretanyag elsajátítására. Itt a legfontosabb paraméter a méret, hiszen, ha nagy az segédállomány mérete, akkor a felhasználók gyakran mellőzik a telepítését. Ugyanakkor ennek a módnak elképzelhető a webes formája is.
4.5. Telementoring és e-coaching
Legrégebbi tanítási forma alkalmazása a legmodernebb eszközökkel. Videokonferencia, chat, internettelefon és más együttműködési szoftverek használata segíti a mentort a hallgató fejlesztésében. A mentori kapcsolat általában hosszabb idejű, karrierfejlesztésre fókuszál. A mentor inkább egy kialakult tudást ad át, mint sem könyvből oktat. Az on-line coaching estében egy rövid, nagyon jól definiált problémát oldanak meg.
5. Az e-learning napjainkban
Évekkel ezelőtt, amikor az e-learning mint fogalom megjelent az informatika és a pedagógia világában egy fajta látomást festett egy olyan "ideális társadalom" kialakulásáról, amely elszakadva a hagyományos oktatástól, azok szereplőit nélkülözve -, de legalábbis jelentősen átértelmezve - az interneten fogják megszerezni a boldoguláshoz szükséges javakat, más szóval a tudást. Ebben az időben az internetet egy olyan társadalmi átrendeződés forrásának tartották, amely magába szippantja sokféle társadalmi rétegből érkező sokféle érdeklődésű egyedeket, egy eszközt adva a közösségi önszerveződésre, egy lehetőséget, hogy az azonos érdeklődésű emberek megtalálják egymást, kommunikáljanak, és mindezt tértől és időtől függetlenül, asszinkron. Természetesen ez a látomás túlzó, sok év elteltével is csak ízlelgetjük a szót: e-learning, a hagyományos oktatás még mindig meglehetősen stabil lábakon áll, de egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus tanulás.
Az e-learning az évek folyamán mind pedagógiailag, mind technológiailag jelentős fejlődésen ment át. A fogalom sorozatos újra értelmezésével, és változtatásával jutott el a mai formájába, de még mindig nem a
"végleges" formájába.
5.1. Az e-learning a közoktatásban
A 20. századra világszerte komoly válságba került az oktatás, az oktatási intézmények elavultak, konzervatívak, és képtelenek kielégíteni az újonnan születő információs társadalom növekvő tudáséhségét. A gazdaság dinamikus fejlődése adja ütemet, melyet az oktatásnak is fel kell venni, az egyre komplexebb oktatási feladatok megoldásához be kell építeni az oktatásba a modern információs és kommunikációs technológiákat. A számítógépek megjelenésének a pillanatától potenciális oktatási eszközként tekintünk rájuk, és az évek során más-más formában épültek be az oktatásba. Érezhető volt, hogy az oktatásban bekövetkező következő
"paradigmaváltást" a számítógépek okozzák.
A felsőoktatás, az akadémiai szféra mindig élen járt az oktatási reformokban, és mindig élen jár az új technológiák felhasználásában, ennek a találkozásnak az eredményeként elkerülhetetlené vált, hogy kidolgozásra kerüljön egy olyan technológia, melynél az oktatás már egy virtuális környezetben zajlik, tértől és időtől függetlenül: megszülessen az e-learning. Az e-learning-ben rejlő lehetőségek arra sarkalták Európa és az Egyesült Államok vezető egyetemeit, hogy kifejlesszék a saját e-learning rendszereiket.
A közoktatásban megjelenő e-learning-et nevezhetjük klasszikus e-learning-nek. A hagyományos oktatás szereplői saját valójukban jelennek meg a rendszerben. A térbeli, és időbeli rugalmasság, a tanulási és oktatási
folyamatok átláthatóságával sokkal reflexívebb, tervezhetőbb tanulást és oktatást tesz lehetővé. Ez egyben lehetőség, és egyben számon kérhető kötelezettség.
5.2. Az e-learning a felnőttoktatásban
Az előző fejezetből kiderül, napjainkban a közoktatás egy jelentős problémával küzd. A tanulmányok befejeztével a hallgatók nem rendelkeznek a megfelelő ismertekkel, hiszen ma a tudás olyan sokféle, és olyan gyorsan változó, hogy az alapoktatásban elsajátíthatatlan. Erre megoldásként módszertani változtatások születek, megalkották a modern tanulás koncepcióit. Az oktatás feladata lett, nem csak a tudás átadása, hanem olyan képességek, és készségek elsajátításának támogatása, melyek lehetővé teszik, hogy az egyén a saját adottságainak, és élethelyzetének megfelelően képes legyen a tudás, az új ismertetek megszerzésére. Az alapoktatásban ki kell emelni a tudásszerzés, tudásépítés képességét, az élethosszig tartó tanulás (LLL - Lifelong Learning) elsajátítását. A LLL nem más, mint egy lehetőség arra, hogy a saját képzésünkkel értékesebbé, egyre értékesebbé váljunk a munkaerőpiacon, hiszen ezen a területen az értékünket nagyban meghatározza a képzettségünk, és az iskolázottságunk.
Amíg a folyamatos tanulás (LLL) egyre elfogadottabbá vált, mellette megjelent egy másik fogalom: az élet teljes körére kiterjedő tanulás (LWL - Lifewide Learning). Míg az LLL főként az időtényezőre, addig az élet teljes körére kiterjedő tanulás a felnőtt életének egy szakaszára fókuszál. A folyamatos tanulás egy felnőtt horizontális aktivitása, addig az élet teljes körére kiterjedő tanulás egy vertikális aktivitás. Tanulni nem csak az iskolapadba lehet, hanem a mindennapi munka során, szabadidőben, családban, magántanulás révén, vagy valamilyen közösségi tevékenység során, sőt akár a formális tanulás mellett párhuzamosan, azt kiegészítve.
Ha az e-learning előnyeire tekintünk, látható, hogy tökéletes megoldás lehet a felnőttoktatásban. A felnőtt képzésben több dolgot újra kell fogalmazni, és értékelni, ha az e-learning-ről van szó. Az oktató szerepek módosulnak: a felnőtt ösztönzését, irányítását nem elsősorban a felnőttoktató végzi. Maga a felnőtt tanuló végezheti a különböző tanulásmenedzsment-, tanácsadó rendszereknek, a különböző képzési szolgáltatásoknak és alkalmazásoknak köszönhetően. Ilyen esetben az interakció a felnőtt tanuló és a tananyag között jön létre, ezt a menedzsmentrendszer, illetve a keretrendszer támogatja.
Az e-learning esetében sem különböznek a felnőttoktatás céljai a hagyományos oktatástól:
• A felnőtt konstruktív életvezetésének tervszerű előre mozdítása
• Az ismeretek bővítése
• Jártasságok szerzése
• Készségek elsajátítása
• Képességek fejlesztése
• Magatartás formálása
Ahhoz, hogy ma Magyarországon a felnőttoktatásban elterjedhessen az e-learning, az oktatásban érintett réteg gondolkodás módján kell változtatni, segíteni kell, hogy ez a réteg áttörje a digitális írástudatlanság által felállított gátat, részese lehessen az információs társadalomnak, és ezzel a hatékony képzési formával leküzdje saját korlátait, azért, hogy értékesebbé váljon a munkaerőpiacon.
5.3. Az e-learning a vállalati szférában
A gyorsan változó gazdaságban, az ehhez kötődő üzleti szférában az elmúlt években jelentősen felértékelődött a tudás szerepe. Ez által a vállalatok számára stratégiai szerepű lett a munkavállalók képzése. A fejlett országok és a magyarországi nagyvállalatok az e-learning-et választják oktatási formául. Ennek számtalan oka van. Az alkalmazottak földrajzilag egyre decentralizáltabban helyezkednek el, a tanulási lehetőségnek, mind térben, mind időben mindig rendelkezésre kell állni. Több tanulástípust kell a vállalatnak lehetővé tenni. A tanulásnak irányíthatónak kell lenni.
Megoldások kellenek, melyek alkalmasak a tananyag struktúrájának kialakítására, a tanfolyamok meghirdetésére. A vállalatoknak biztosítani kell az oktatási rendszer nyitottságát. A vállalati tanulási programok szabadon ötvözhetik a különböző forrásokból származó tananyagokat.
A vállalati szférában a képzések két meghatározó alappillére a vállalati infrastruktúra, és a vállalati kultúra. A technikai fejlődés a vállaltok belső infrastruktúrájában sem maradt el, a vállalatok kiépítették a belső hálózataikat melyek alkalmasak arra, hogy a munkavállaló a cégről friss információkhoz jusson, olyan információkhoz, mely a külsősök számára érdektelen, esetenként bizalmasak, nem publikusak. Ugyan ez a nagyvállalat az internet segítségével képviseltetheti magát az egész világ előtt. A vállalati belső portál, melynek feladata a belső tudás megosztás, a belső tudásmenedzsment tökéletesen alkalmas arra, hogy egy e-learning oktatást megvalósító keretrendszert integráljanak. A keretrendszer a vállalatok esetében egy illesztő interfész segítségével kapcsolódik a vállalatnál alkalmazott humán rendszerhez, és ezen a kapcsolaton keresztül kapja a képzések lebonyolításához szükséges munkavállalói adatokat.
A vállalti kultúra sajnos sok helyen nem követi a belső infrastruktúra fejlődését. A vállalatok nem élnek a korszerű eszközök nyújtotta lehetőségekkel. Ezt felismerve a vállalati IT stratégia és a humán stratégia megoldásokat keresett a felhasználók - eddig csak egyszerű felhasználók - informatikai ismereteinek mélyítésére. A belső vállalati hálózaton megjelenő e-learning technológia lehetőséget adott arra, hogy a felhasználók a vállalat igényeinek megfelelő minőségű és tartalmú oktatásban vegyenek részt. A munkavállalók részéről a kezdetekben komoly ellenállás mutatkozott az ilyen jellegű képzési forma iránt. A korábbi képzéseken elhagyhatták a munkahelyet, ami kikapcsolódást jelentett, ezzel szemben most egy újabb probléma jelentkezett: ütemezni, megszervezni kellett a saját tanulásukat, s mind ezt a szabadidejükben. Ezek mellett szembe kellett azzal nézniük, hogy a vezetés pontos képet kapott a dolgozó tanulási szokásairól, arról, hogy a dolgozó a szabadidejéből mennyi időt áldozott tanulásra. Ezek a statisztikák - kimondatlanul is - felhasználhatók egy alkalmazott értékelése során.
Az akadémiai szféra mellett a nagyvállalati szféra az, ami mindig élen jár az új technológiák alkalmazásában, technológiák, melyek hatékonyabbá tehetik a vállalati működést, technológiák melyekkel költséget takaríthatnak meg. A dinamikusan fejlődő vállalati infrastruktúra mellett a vállalati kultúra változásával egyre nagyobb teret hódít ebben a szférában is az oktatás egy ilyen teljesen új formáját.
5.4. A magyar információs társadalom, a hazai e-learning helyzet
A fejezet a [5] [12] [16] [14] [24] [25] művek alapján készült.
5.4.1. A múlt (2000-től 2013-ig)
Az e-learning elképzelhetetlen számítógép, internet hozzáférés és informatikai ismeretek nélkül, az e-learning
"ősrobbanásának" pillanatában számos projekt tűzte ki céljául, hogy olyan megoldásokat találjon, amely közelebb viszi a célrétegekhez az e-learninget. Ezek a megoldások - melyek teljesen nélkülözik a számítógépet, és az informatikai ismeretek meglétét sem feltételezik - kihasználva a mobiltelefon nyújtotta egyre szélesebb lehetőséget, és a hagyományos televíziózást egyre inkább kiszorító digitális televíziózást, még túlnyomórészt elméletiek. A megvalósítás várat magára. Magyarországon mindig is az a réteg számított az e-learning potenciális felhasználójának, amely rendelkezik megfelelő informatikai ismeretekkel, azaz a magyar információs társadalom.
Az Európai Tanács 2000 márciusában indította el a "lisszaboni stratégiát" mely célként határozta meg, hogy az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmává kell válnia 2010-re. A gazdasági növekedést, 70%-os foglalkoztatottságot, a társadalmi integráció fokozódását sürgető akcióterv megvalósulásában kulcsszerep jutott az információs és kommunikációs technológiáknak, ezért határozott az Európai Bizottság az eEurope kezdeményezés beindítása mellett - a politikai tervezés rangjára emelve ezzel az információs társadalom építésének ügyét. Az eEurope kezdeményezés része egy olyan e-learning akcióterv, mely meghatározza az e-learning "jövőjét" az Európai Unió tagállamaiban. Az akcióterv részben az eEurope célkitűzéseit hivatott implementálni, de ezen túlmenően hosszabb távú, átfogóbb célokat is megfogalmaz. A kezdeményezést az oktatási és képzési szféra szereplői, valamint a társadalmi, ipari és gazdasági szektorok szereplői hasznosítják elsősorban, azzal a céllal, hogy az oktatás és a gazdaság partnersége az élethosszig tartó tanulást és az egymásra utalt, harmóniában élő társadalmakat szolgálhassa.
Az e-Learning akcióterv három célkitűzést fogalmazott meg az oktatás területén. Az első az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozott, a második a munkaerő-piac avagy a humán-erőforrás fejlesztést irányozta elő, a harmadik csoport pedig a kutatási és szakképzési rendszereket kívánta megfeleltetni a tudás alapú információs társadalom igényeinek.
Az uniós programalkotás stratégiai irányai a technológia fejlődését és a társadalmi igények változását követve fokozottan tolódott el a technikai elemekről a tartalom felé.
Az eEurope programhoz kapcsolódóan hazánkban számos nagyméretű projekt indult az információs társadalom fejlesztésére. A fejlődésnek az alacsony egyéni igény, a magas telekommunikációs és számítógépárak és a meglehetősen költségérzékeny e-learning-piac volt a gátja.
2004-ben a magyar háztartások 85%-nak volt potenciálisan hozzáférhető az internet. A 2007-es mutatók szerint a számítógép használók 68%-a volt egyben internet felhasználó is. A számítógéppel rendelkező háztartások kéttizede modemes, egytizede ISDN, közel egyharmada DSL, ennél valamivel kevesebb kábeles, ezen kívül mintegy 7 százalék mobiltelefon segítségével fért hozzá az internethez. Mára - köszönhetőem a szélessávú mobil internet hozzáférés terjedésének - ez a szám rohamosan közelít a 100%-hoz. Ezek az adatok az évek során folyamatosan a többi EU tagállam adatai alatt maradtak.
Az informatikai infrastruktúra fejlődését nem csak társadalmi, hanem egyértelmű piaci érdekek is katalizálták, így annak fejlődése már az első pillanattól predesztinálható volt. Ahogyan már korábban említettük a mérőszámink folyamatosan alatta maradtak az EU tagállamok mérőszámainak, ám lassan de biztosan sikerült felzárkózni az európai színvonalra. Mindig is érezhető volt, hogy a hazai e-learning potenciális felhasználói számára nem ez jelentett akadályt, hanem sokkal inkább a digitális írástudatlanság, a megfelelő informatikai ismeretek hiánya, így ha az e-learningről Magyarország vonatkozásában kell beszélni, akkor az Európa Uniós csatalakozás után a legfontosabb feladat egy olyan információs társadalom építése volt, mely befogadója ennek a teljesen új képzési rendszernek. Ez a folyamat még napjainkban sem ért véget.
5.4.2. A jelent és a jövő (2014-től 2020-ig)
A e-learning terjedésének számos korlátot le kell győznie, hiszen gyakran finanszírozási, infrastrukturális problémák, másokor a az információs társadalom felkészületlensége, vagy a képzés hitelessége, de leggyakrabban ezek együttállása akadályozza meg az e-learning terjedését.
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 [24] kijelöli az elkövetkező hat évre az irányelveket, így nem csak az Európai Unióban, hanem hazánkban is biztosítottnak látszik a terület fejlesztése és finanszírozása.
A stratégia az infrastruktúra mellett a digitális kompetenciák fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyez.
...a digitális írástudás alacsony szintje megakadályozza az online oktatási, képzési formák tömeges elterjedését, ezáltal meggátolja a tömeges részvételt a felnőttképzési programokban, ami visszahat a munkaerő-piaci versenyképességre, gyengítve a foglalkoztathatóságot. A stratégia kiemelt célja, hogy a társadalom minél több tagját vonja be a digitális világba (vagy mélyítse el digitális kompetenciáit), ezzel javítva munkaerőpiaci versenyképességét és életminőségét.
A stratégia céljai között szerepel (a teljesség igénye nélkül):
• 2016-ra valamennyi oktatási intézményben legyen elérhető minimum 20Mbit/s sávszélességű internet és minden iskolában álljon rendelkezésre legalább a tanulók számának 10%-át elérő, a tanulók által használható informatikai eszköz (PC, laptop, tablet).
• A felnőtt lakosság körében 2016-ra a digitálisan írástudatlanok (azok, akik még soha nem használtak internetet) aránya csökkenjen 40% alá, 2020-ig pedig 30% alá.
• 2016-ra a rendszeres internethasználat (azok, akik legalább hetente egyszer interneteznek) mutatója érje el a 65 %-ot, a hátrányos helyzetűek esetében pedig az 50 %-ot, 2020-ra pedig a 75, illetve 60%-ot.
• 2016-ra a rendszeres internethasználat (azok, akik legalább hetente egyszer interneteznek) mutatója érje el a 65 %-ot, a hátrányos helyzetűek esetében pedig az 50 %-ot, 2020-ra pedig a 75, illetve 60%-ot.
• A köz- és felnőttoktatásban dolgozók körében 2016-ra legyen teljes körű az alapszintű digitális kompetenciák birtoklása.
• A közoktatásban kerüljön sor az infokommunikációs oktatás újragondolására, mind az informatika, mint tantárgy esetében, mind pedig az infokommunikáció, mint szemléletmód, a tanulást segítő értékes kiegészítő eszköz tekintetében.
A stratégia több ponton rámutat egy komoly hiányosságra:
A lakosság és a kisvállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez kulcsfontosságú, hogy a közoktatásban és a felnőttképzésben résztvevő pedagógusok és képzők, illetve a közszolgálati alkalmazottak és tisztviselők maguk is magas szinten használják az elektronikus (közigazgatási és egyéb) szolgáltatásokat, ezért az ő digitális kompetenciáik fejlesztése is kiemelt stratégiai cél.
A oktatáspolitika döntéshozóinak és az oktatás részvevőinek számolniuk kell a technika folyamatos fejlődésével, számolni kell azzal, hogy fokozatosan növekszik a kereslet egy olyan képzési formára, mely elszakadva a hagyományos oktatástól, szervesen és rendszeresen alkalmazza az informatika és a telekommunikáció vívmányait a képzési folyamat hatékonyabbá tételére. A közoktatási, és a felnőttoktatási szférában nyilvánvaló a kormányzati szerepvállalás fontosság, hiszen jelentős anyagi támogatás nélkül ezeken a területeken nem vihetők végbe a fejlesztések.
5.5. A nemzetközi e-learning helyzet - (Az "ősrobbanástól"
napjainkig)
A fejezet a [5] [25] művek alapján készült. (A [25] mű teljes átolvasásást ajánljuk.)
Az Egyesült Államokban és a fejlett nyugat-európai országoban robbanásszerűen terjedt el az e-learning. Az oktatási rendszer már évekkel korábban átrendeződött, így az oktatási piacon keletkezett igényt nagyon gyorsan, valódi piaci hozzáállással igyekezett kielégíteni.
Európa-, és világszerte egyre növekszik a elektronikus oktatási központok, a virtuális egyetemek, képzési központok száma. Anglia, Finnország, Svédország és az Egyesült Államok vezető felsőoktatási intézményei élen járnak az e-learning használatában, közülük egyre több teszi elérhetővé kurzusait, megnyitva e-Egyetemeik kapuit a nagyvilág előtt. Ezek az elektronikus egyetemek már nem a hagyományos képzési, és intézményi rendszerben működnek, hanem egy teljesen új közegben, kizárólagosan a virtuális univerzumban.
Az Egyesült Államokban már nagyon korán megfigyelhető volt egy komoly változás a felsőoktatási beiskolázási adatokban. Míg korábban általános volt, hogy a felsőoktatási intézmények diákjai a 18-24 éves korosztályból kerültek ki, addig a kilencvenes évek közepére ez a korosztály alig több mint 50%-át tette ki a diákseregnek, közel 40% került ki a 29-45 éves korosztályból, és közel 5% az 50 év feletti korosztályból. Piaci űr keletkezett, melyet az intézmények hamar befoltozatak.
Az intézmények már a XXI. század elején mintegy 25 000 különféle kurzust kínáltak diákjaiknak, ekkor még nem valódi e-learnig formában, hanem egy- és kétirányú videót, audioanyagokat és "kezdetleges" webes tartalmakat.
Remekül mutatja a fejlődést, hogy alig 5 év leforgása alatt a Dél-Dakota Egyetemén (2005-ben) a tavaszi félévben az e-learning-es képzésre beiratkozott hallgatók száma a korábbi félévhez képest jelentősen 16%-kal növekedett.
A növekedés mértéke az Egyesült Államokban egyedül 2005-ben 36 százalék volt ,a kurzusokra fordított összeg ezzel arányosan nőtt, az USA 2006-ban 7 milliárd dollárt fordít erre.
A Open University az Egyesült Királyság egyetlen olyan egyeteme, amely kizárólag távoktatást folytat. Az egyetemen nagyjából 150 000 hallgató tanul hároméves és további 30 000 a ráépülő kétéves képzésben. Az egyetem hallgatói közül 10 000 fő fogyatékos. Majdnem minden diák munka mellett tanul. A hároméves képzésben részt vevők 70 százaléka főállásban dolgozik. 50 000 diák tanulási költségét a munkáltatója fizeti. Az egyetemre való bejutás komoly felvételihez van kötve, az egyetem minőségét remekül jellemzi, hogy az ottani egyetemek mintegy 30%-a alacsonyabb felvételi követelményeket támaszt a hallgatóival szemben, mint az OU.
A skandináv térségben is kimagasló létszámban vesznek részt hallgatók a felnőttoktatásban, ezek túlnyomó többségben valamilyen e-learning-es képzés során szerzik meg ismereteiket. Finnországban mintegy 21 ottani egyetem összefogásaként megszületett a Finn Virtuális Egyetem. Finnországban évente egymillió diák tanul a felnőttoktatásban, államilag finanszírozott kurzusok térítésmentesek, az Oktatási Minisztérium támogatja ezt a területet. A felnőttoktatás és képzés elsődleges színtere azonban a munkaerőpiac, a munkáltató helyezi el alkalmazottait állásspecifikus kurzusokban.
A skandináv térség egy másik meghatározó országában Svédországban a századforduló előtt indult be DISTUM program, 2002 óta DISTUM-ot az eUniversity Sweden váltotta fel. A svéd elektronikus egyetem jelentős támogatást kapott a svéd felsőoktatási intézményektől.
Németországban a Folkuniversitet meghatározó eleme az európai elektronikus képzési palerttának, számos külföldi egyetemmel áll szoros kapcsolatban, és számos felnőttképzési kurzust kínál, ezek jelentős része e- learning-es formában is elérhető. Ezek a képzési programok folyamtosan igyekeznek a munkaerőpiac igényeit kielégíteni, és a valódi alkalmazható tudást és képességet állítják a fókuszba.
A nemzetközi helyzetből nem maradhatnak ki azok az informatikai óriáscégek sem, melyek saját technológiájuk oktatását és ezzel népszerűsítését célozva számtalan oktatási anyagot és nem ritkán komoly képzési centrumot is létrehozak, és elerhetővé tesznek a világhálón. Mára egy feltörekvő új technológia megismerésének leggyorsabb eszközei ezek az online kurzusok, hiszen gyakran mire egy ilyen technológiáról valódi könyv jelenik meg - különösen magyar nyelven - a technológia elavultá válik. Ezen a területen élen jár a a CISCO Systems,a Microsoft és az Oracle.
2. fejezet - Az e-learning szerepe az oktatásban
1. Miben több az e-learning?
Gyakran olvashatjuk az álláshirdetésekben, hogy a jelöltnek egyéni munkára és csoportos munkára is fel kell készülnie. Mindkét esetben nagyon fontos az, hogy a jelölt problémamegoldó képessége megfelelő legyen, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő információk megszerzése.
A jelenlegi magyar közoktatásban a tanulókat nem készítik fel megfelelően ezekre a szituációkra, hiszen a legtöbb esetben a diákok ellenőrzése a tanár által leadott tananyag visszamondásából áll és ténylegesen nem abból, hogy mennyire értik a tananyagban rejlő összefüggéseket. Ez a módszer egyértelműen nem biztosítja a csoportos munka lehetőségeit úgy, mint például egy nyelvi tanfolyam kis csoportjaiban lévő együttműködéses feladatmegoldásai, amelyben az oktató figyelemmel kísérheti a diákok munkáját. Pedig közösen megoldandó feladatok kiadásával a tanulók számára érdekesebbé tehetőek a tananyagok és motiváltabbak lehetnek az ismeretek elsajátítására is. A feladatok megoldását így önállóan és kis csoportokban is a szükséges információk megszerzésével tehetik meg. Az internet elterjedésével mérhetetlen mennyiségű információ vált elérhetővé a számunkra. A megfelelő információ megszerzésének képessége elengedhetetlen egy információs társadalomban a felmerülő problémák megoldásához.
Az internet, mint eszköz nemcsak az információk megszerzésére használható, hanem mint kommunikációs csatorna is, amely segíti a tanulók közös munkájának megszervezését. A legfontosabb ilyen lehetőség az aszinkron kommunikációt biztosító levelezés, fórum vagy blog, amelyek jelentősége pontosan abban mutatkozik meg, hogy a résztvevők akármikor kapcsolódhatnak a kommunikációba és nincsenek helyhez és időhöz kötve.
Persze ezek mellett a szinkron kommunikációt biztosító eszközök, mint a különböző valós idejű videó-, hang- és szövegátviteli eszközök is rendelkezésre állnak.
A tudást így nem egy előre elkészített anyag bemagolásával nyerik, hanem egy olyan, az információk megosztásán alapuló módszerrel, amit az egész életük során fel tudnak használni. Az információk megtalálásával és azok összeillesztésével alakul ki a tudás, amely segíti a tanulót a fogalmak közötti összefüggések megértésében. Az ilyen képességek megfelelő elsajátításával könnyebben boldogulhatnak az állandóan változó tudást igénylő gazdasági környezetben.
Az ilyen jellegű oktatásra tökéletesen megfelel az e-learning, hiszen egy keretrendszer alkalmazásával központosított helyen találhatóak meg a szükséges információk és a megfelelő kommunikációs eszközök, amelyek biztosítják a közös feladatmegoldásokat. A továbbiakban az e-learning felhasználási módjairól, azok előnyeiről és hátrányairól lesz szó.
1.1. A tiszta e-learning
A tiszta e-learning rendszerű oktatásban a hallgató az ismerteket csak az e-learning rendszeren keresztül kaphatja meg, felhasználva az e-learning technikai fegyverzetének teljes eszköztárát. Hagyományos tantermi oktatás, és az e-learning összehasonlítása során számos előny, hátrány sorakoztatható fel mind a két fél számára.
Ha igazán objektív módon akarjuk vizsgálni, akkor érdemes az oktatási rendszer hagyományos szereplőinek szempontjából egymás mellé állítani a tiszta e-learninget, és a hagyományos oktatást, megvizsgálni ezen résztvevők szempontjából az e-learninges képzés néhány előnyét és hátrányát. Ha ilyen szempontból vizsgálódunk, akkor kitűnik az e-learninges eszközök integrálásának tanuló és tanulás központú jellege.
1.1.1. A képzés fenntartói számára
A képzés fenntartói számára túlnyomó többségben előnyökről beszélhetünk. A képzések tervezése sokkal dinamikusabban, rugalmasabban történik a hagyományos oktatáshoz képest, a képzés fenntartói számára közel sem jelent olyan bonyolult procedúrát egy-egy új képzés megtervezése, ez által a képzések sokkal jobban alakíthatók az egyes igényekhez. A képzés fenntartói számára nem elengedhetetlen a képzés költsége, az e- learning képzés megfelelő tervezéssel (!) a legtöbb esetben sokkal költséghatékonyabb, mint a hagyományos oktatás - beleszámítva az elektronikus tartalom fejlesztésének költségét is. S minden mellett a legnagyobb
hátránya: a kockázat, általában kérdéses az egyébként is nagyobb befektetés megtérülése. Hazánkban ez még betudható annak, hogy a legtöbb esetben fenntartásokkal fogadják az e-learninget.
1.1.2. Az oktatók számára
Jelentős előny, hogy a hagyományos oktatással szemben a legtöbb esetben komoly intézményi támogatás áll a tanítás során a tanár rendelkezésére, ezzel elősegítve azt, hogy egyre több, és több tanár alkalmazza ezt a képzési formát. Ezzel a tanár ténylegesen a tanításra koncentrálhat. E mellett a tanár szemszögéből hátrányt - a fenntartó számára előnyt - jelent a tanári munka átláthatósága, ellenőrizhetősége, és nyomon követhetősége.
Hátrány az, hogy a tanároknak teljesen új módszertant kell megismerniük, egy olyan módszertant, melyet eddigi képzéseik során nem ismertek meg, egy egészen új pedagógiai feladatot jelent egy e-learning rendszerben történő oktatás. Olyan készségeket feltételez, melyek a hagyományos tanári szerepben nem jelennek meg.
1.1.3. A tanuló számára
Az e-learning tanuló központúsága vitathatatlan. A rendszerek többsége asszinkron e-learninget valósít meg. Az aszinkronitás abban jelenik meg, hogy nem szükséges a kommunikáló feleknek egy időben bejelentkezni a rendszerbe. Ez az aszinkron kommunikáció lehetővé teszi a közlendők átgondoltságát és a nagyfokú reflexivitást. Az által, hogy a kurzus anyaga tárolható, és szabványos, a hallgató bármikor újra előveheti.
Különféle módokon rendszeres kapcsolatot tarthatnak fenn tanáraikkal, tanuló társaikkal, közösen oldhatnak meg feladatokat, a kollaboratív gyakorlatok révén legalább annyit tanulhatnak egymástól, mint oktatóiktól és a tananyagból.
A tanulók nem csak elsajátítják, együttesen alakítják is a tudást. Új technikai eszközök megismerésére kényszeríti a hallgatókat, ezzel egészen új dimenziókat nyitva meg előttük. Ezek mellett az előnyök mellett a hallgatóknak folyamatosan szembesülniük kell azzal az érzéssel, hogy egyedül maradtak a tanulásban, nincs személyes kapcsolatuk az oktatóval, és a többi hallgatóval, a teljes elszigetelődés érzése rövidtávon is hátráltató tényező lehet a tanulásban. Sokkal nagyobb önállóságra van szükségük a hallgatóknak, ez a rendszer használatának korai szakaszában igen is hátrány, de hosszútávon előny, hiszen önállóságra nevel, fejleszti a kezdeményező készséget. Rengeteg eszköz hivatott ennek a problémának a kiküszöbölésére, ezek túlnyomó többsége kommunikációs eszköz, de ezek sem oldják meg a személyes kapcsolat hiányát. A hallgató szempontjából hátrány lehet az információs túlterheltség, nincs segítsége a hallgatónak a szelekcióban, ezáltal problémát jelent számára a hasznos és haszontalan ismeretek szétválasztása. Persze erre különböző módszertani megoldásokkal könnyen találhatunk megoldást, bár ezt sok esetben nem sorolják a hátrányok közé, hiszen ezzel a diák tanul tanulni, szintén önállóságra, és sok esetben kommunikációra készteti a hallgatót.
1.2. 6.2 A kevert e-learning
A kevert e-learning esetében teljesen fölösleges az előbbi összehasonlítás, hiszen az e-learning a hagyományos tantervi oktatással párhuzamosan jelenik meg. Ebben az esetben szinte csak és kizárólag előnyökről beszélhetünk. Ez a módszer egy plusz eszköztárat ad a hallgató, és az oktató, és kurzus fenntartói számára, mellyel elősegíthetik az ismeretek sokkal mélyebb elsajátítását, és szélesebb lehetőséget biztosít a saját tudás felmérésére, ellenőrzésére is.
2. Az e-learning előnyei és hátrányai
Az alábbi felsorolásban összegezve jelennek meg az e-learning előnyei, és hátrányai. Az egyes szempontok súlyosságának egyéni értékelésével eldönthetjük, hogy számunkra mennyire is jó, hasznos, szükséges az e- learning. Ma szerte a világban sok vitát okoz ez a kérdés egyre inkább megfigyelhető, hogy összehasonlítások, és tanulmányok melyek a hagyományos oktatást, és az e-learninget hivatottak összehasonlítani a mérleg nyelve egyre inkább az utóbbi fele billen.
2.1. Előnyök:
• Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl.: utazás, szállás) és adminisztrációs költségek hatékonyabbá és eredményesebbé válik a képzés, mivel jobban igazodhat az egyéni tanulási módszerhez és képzési szükségletekhez, testreszabottá válik a tudásátadás.
• Felgyorsul a tudásátadás, ezáltal gyorsabb a válasz a versenytársak lépéseire, hamarabb piacra kerülhetnek a termékek, stb.
• Globális hozzáférés a tudáshoz (időben és térben).
• Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen felújítható.
• A tanulási folyamat nyomon követhető és a megszerzett tudás számonkérhető.
• A tanulás bárhol, bármikor saját ütemben folytatható.
• Az elektronikus oktatás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások a vállalati kultúrába beépülnek és motivációs tényezőként hatnak.
• A munkatársak motiváltabbak, mivel átérzik, hogy saját szakmai fejlődésüket ők irányítják egy önkiszolgáló felületen keresztül.
2.2. Hátrányok:
• Az oktatás személytelenebb.
• Megnehezíti a tanulók közötti interakciót, amelynek különösen a felnőttoktatásban nagy szerepe van.
• Nincs meg a résztvevők közötti szociális kapcsolat és informális kommunikáció.
• Kezdeti beruházási költsége és a tartalom kifejlesztésének költsége magasabb.
• Nagy ellenállás jelentkezhet egyes vezetők, csoportok vagy egyének részéről, amelyet kezelni kell.
• Az önálló tanulás kultúráját meg kell tanulnunk.
