A svéd műszaki irodalom megtekintése

A SVÉD MŰSZAKI IHODALOM

lltalánosan i s m e r t tény, hogy üzemi műszaki könyvtára­

i n k túlnyomó része a külföldi s z a k i r o d a l o m beszerzése terén úgyszólván kizárólag.orosz, német és a n g o l nyelvű s z a k i r o ­ dalomra szőritkozik. U n n é k természetes okát részben a v a l u ­ t a k e r e t általánosan szűkös voltában, részben p e d i g abban k e l l keresnünk, hogy a n y e l v i s m e r e t hiánya folytán a könyv­

tárosok sem tudják kellően f i g y e l e m m e l k i s ő m i a többi o r ­ szágok irodalmát, sem p e d i g nem tartják érdem'esnek a. kevés­

bé i s m e r t n y e l v e n m e g j e l e n t s z a k i r o d a l o m beszerzését, m i v e l a z olvasók túlnyomó része amúgy sem tudná a z t h a s z n o s i t a n i .

Mindenekélőtt meg k e l l emlitenünk, hogy a könyvek j e - * lentékeny részénél a n y e l v i s m e r e t hiánya nem j e l e n t különö­

sebb akadályt. V o n a t k o z i k e z elsősorban a szerkesztéssel foglalkozó könyvekre és c i k k e k r e , melyeknél a z ábrák maguk i s nagy segítséget j e l e n t e n e k . A műszaki n y e l v különben erő­

s e n nemzetközi, és h a v a l a k i nem i s i s m e r egy b i z o n y o s n y e l ­ v e t , a műszaki s z a k c i k k b e n , főleg h a abban s o k a z ábra és a képlet, elég jól e l .tud i g a z o d n i . Megkönnyíti a h e l y z e t e t a z , hogy i g e n s o k államban a folyóiratcikkeket DK számokkal j e l z i k , és többnyire a n g o l vagy német nyelvű k i v o n a t o t i s közölnek a c i k k e k és könyvek végén. E z csaknem általános például a skandiriáv államok kiadványainál, de u g y a n e z t t a ­ p a s z t a l h a t j u k például a c s e h és l e n g y e l i r o d a l o m b a n i s .

Természetesen a z o l y a n nyelvű szakirodalomból, melynek nyelvét a könyvtár olvasóinak többsége nem i s m e r i c s a k i g e n gondos válogatással érdemes b e s z e r e z n i v a l a m i t a z üzemi könyvtárakban. Sok e s e t b e n azonban egyes iparágakban éppen

egy-egy k i s e b b állam s z a k i r o d a l m a a legértékesebb számunkra.

A műszaki előfeltételek s o k s z o r hasonlítanak a h a z a i v i s z o - nyokra,,és i g y közvetlenebbül hasznosíthatók a tanulságok, m i n t a z i p a r i nagyhatalmák szakirodalmának tanulságai. E z e n

túlmenően vannak bizonyos, különleges területek, a h o l egy-egy k i s e b b állam nem c s a k egy s z i n t e t képvisel a nagy államok­

k a l , de úttörő jellegű kutatásokat f o l y t a t , és i g y az a d o t t szakterület kutatói számára pótolhatatlan s z a k i r o d a l m a t f e j ­ l e s z t k i . Gondoljunk például a golyósesapágy-teehnika svéd

>

15

úttörőinek munkáira, vagy - hogy egy kevésbé i s m e r t tényre u t a l j u n k , - a l e n g y e l kokszolás-technikai s z a k i r o d a l o m r a .

Az üzemi könyvtárosoknak tehát feltétlenül tisztában k e l l lenniök a z z a l , hogy az e g y e s - k i s e b b országok s z a k i r o ­ dalmától m i l y e n téren várhatnak o l y a n anyagot, mely érdemes a r r a , hogy - a n y e l v i nehézségek ellenére i s - h e l y e t f o g ­ l a l j o n egy-egy szakkönyvtárban. A következőkben a svéd s z a k i r o d a l o m m a l kivánjuk kissé m e g i s m e r t e t n i az olvasót, abban a reményben, hogy e z t követni fogják mások részéről hasonló c i k k e k , melyek a többi kevésbé i s m e r t , - de egyes területeken értékes anyagot adó - országok szakirodalmával fogják majd m e g i s m e r t e t n i a szakkönyvtárosokat. Rendkivül f o n t o s l e n n e , h a ezáltal i s elősegítenék a könyvtárosok egy­

más munkáját, m i v e l természetesen s e n k i sem t u d j a f i g y e l e m ­ mel kiséroi k i s e b b nyelvterületek irodalmát i s , és nem i s ­ m e r i e z e n országok technikáját o l y a n mértékben, hogy megfe­

lelően k i tudná válogatni a leglényegesebb müveket és folyó­

i r a t o k a t .

A svéd i p a r a l a p j a a v a s - és gépipar. Svédország Európa vezető vaskohászati országa v o l t a 18. század végéig* J e l e n ­ l e g mennyiségileg messze elmarad a nagy i p a r i államok mögött,

•de sok szempontból ma i s vezető s z e r e p e t tölt be. A nehéz­

i p a r szempontjából a következő alapadottságokkal k e l l szá­

m o l n i :

1. I g e n nagy vasérckőszlet, magas v a s t a r t a l o m m a l . 2. Olcsó v i l l a m o s e n e r g i a

3. A szénkészlet csaknem t e l j e s hiánya.'

E z e k alapján a l a k u l t k i a svéd nehézipar, m e l y e t a tör­

ténelmi fejlődés és a természeti adottságok együttesen e r e d ­ ményeztek* A mai svéd nehézipart a következők j e l l e m z i k ^

A vasérctermelés i g e n nagy. A svéd vasérc egész Európá­

ban és Északamerikában i s m e r e t e s . A vasérctermelés l e g n a ­ gyobb részé /90 %/ e x p o r t r a kerül. Meg k e l l jegyeznünk, hogy a h i r e s északsvédországi vasércek /60 $-nál magasabb F e t a r ­ talmú m a g n e t i t / csaknem kizárólag e x p o r t r a kerülnek, mig a svéd vaskohászat a l a p j a az a l a c s o n y a b b F e - t a r t a l m u , de könnyebben kohósitható középsvédországi.,vasérc. A vasércbá­

nyászat erősen gépesítve van,, és i g y aránylag k i s munkaerő­

v e l d o l g o z i k .

A vaskohászat jellegzetessége a kohómüvek nagy száma és erős decentralizáltsága, A nagyolvasztók azonban /4 kivéte­

lével/ faszéntüzelésüek. Ennek következtében rendkivül jó minőségű n y e r s v a s a t n y e r n e k , de a nagyolvasztók átlagos t e l ­

jesítőképessége a l a c s o n y . A svéd acélipar kiváló minőségi szintjének e g y i k magyarázata éppen a z , hogy a felhasznált n y e r s v a s jelentékeny arányban faszéntüzelésü nagyo1vasztők-

bői kerül . k i . E z e k m e l l e t t j e l e n l e g elektro-kohókat létesí­

t e n e k , i nagyolvasztók általában olyan^ e l e g g y e l dolgoznak, melyben rendkivül nagy arányban s z e r e p e l a színtér, és a svéd vaskohászat i g e n nagy gondot f o r d i t a z ércdusitás és szinterezés minél tökéletesebb kifejlesztésére. E z elsősor­

ban abból a célból történik, hogy .minél k i s e b b l e g y e n a koksz-szükséglet, m i v e l a kokszolható s z e n e t külföldről k e l l importálni.'

Miután a svéd v a s i p a r a z egész v o n a l o n a mennyiség h e ­ l y e t t a minőség s z e m p o n t j a i t t a r t j a szem- előtt, a z acél­

gyártásban i s o l y a n eljárásokkal találkozunk, melyek a nagy­

i p a r i államokban és főleg Középeurőpában kevésbé kerülnek előtérbe: i g y a s a v a s ' m a r t i n eljárás és a z elektro-acélgyár- tás. ,

A svéd vaskohászat úttörő munkát végez a közvetlen acélgyártási eljárások tovább fejlesztése és minél jobb k i - _ dolgozása terén. A vasszivacsgyártásra k i d o l g o z o t t több e l - ' járás, közül egyelőre c s a k a Wiberg-Söderfors eljárásnak v a n meg a lehetősége a r r a , hogy nagyobb arányokban a l k a l m a z ­ ható l e g y e n . Avvasszivacsgyártási eljárásokat műszakilag t e l j e s e n kidolgozták, sikerült a f a j l a g o s kokszfogyasztást egészen a z elméletileg egyáltalán elérhető minimumig csök­

k e n t e n i , de a z eljárások gazdasági előfeltételei Svédor­

szágon kivül'másutt a l i g vannak meg. /Magas Fe-tartalmú v a s ­ érc, olcsó v i l l a m o s e n e r g i a és jó elhelyezési lehetőség a k a p o t t v a s s z i v a c s számára./

A svéd öntészet minőségileg i g e n jó. Különösen érdemes f i g y e l e m m e l kisérni a z acélöntészetet. Az öntészetben i s , - m i n t általában a kemencéknél, - erősen alkalmazzák a meleg- szélbefüvást. ' * >,

^ hengerlésben k i k e l l emelnünk a z t , hogy igen.jó.

f eredményeket értek e l a szalaghengerlésben, főleg azonban a s z a l a g o k h i d e g hengerlése terén / S a n d v i k e n / .

A svéd nehézipar jellegzetessége, hogy i g e n sok kombi­

nált vasmű v a n üzemben, j i i e l y e k nagyolvasztó- és acélműből, hengerműből és gépgyári üzemekből tevődnek össze. E z e n kom­

binátok termelése / t o n n a értékben/ nem nagy, de a vasmüvek vertikális felépítése i g e n előnyös a minőség szempontjából, ' m i v e l már a kohászati eljárásoknál pontosan tudják a f e l ­

használás mikéntjét.

A gépiparban és általában a z egész svéd i p a r b a n i g e n .előnyös tényező a géppark aránylag korszerű v o l t a . A svéd nemzetgazdasági mérleg vizsgálatakor a z t láthatjuk, hogy a beruházások rendkivül nagy arányban s z e r e p e l n e k a kiadások között. A svéd pénzügyi élet stabilitása, m e l y e t nem k i s mértékben a másfél évszázados békekorszak t e t t lehetővé,

i 17

a z t eredményezi, hogy a kamat és amortizációs költségek a l a c s o n y a k , és i g y a beruházások v i s z o n y l a g könnyebben o l d ­ hatók meg a kevésbé tőkeerős kisüzemek esetében i s .

.A svéd gépipar elsősorban a f i n o m acéláruk gyártására r e n d e z k e d e t t be. A svéd i p a r világszerte közismert termékei közül megemlítjük például a golyóscsapágyakat /SKF/, b o r o t ­ vapengéket, szállítószalagokat, s t b . Kevésbé i s m e r e t e s tény, hogy Svédország rendkivül^- komoly h a d i i p a r r a l r e n d e l k e z i k /feofors müvek,stb/, és a h a d i i p a r i c i k k e k a svéd e x p o r t i g e n

jelentékeny részét t e s z i k k i . A svéd repülőgépgyártás i s i g e n jó eredményeket t u d f e l m u t a t n i . Érdemes m e g j e g y e z n i , hogy Svédország hagyományos semlegességi politikája m e l l e t t i g e n jó, gépesített h a d s e r e g g e l ' r e n d e l k e z e t t m i n d i g , és r e n d e l k e z i k ma i s . ,

Külön meg k e l l említenünk a hajóépítő i p a r t . E t e k i n ­ t e t b e n Svédországnak nemzetközileg i g e n komoly h e l y z e t e v a n .

•Ezen a téren i s főleg e x p o r t r a dolgoznak, bár Svédország maga i s elég nagy hajóparkkal r e n d e l k e z i k .

A svéd i p a r e g y i k l e g f e j l e t t e b b területe a z e l e k t r o ­ t e c h n i k a i ina-rágak területe. Az e l e k t r o t e c h n i k a , • de főleg a híradástechnika terén Svédország sok irányban úttörő s z e r e ­ p e t játszott / E r i k s s o n müvek/, és elektrotechnikái iparának kiváló minőségét általánosan i s m e r i k . A v i l l a m o s jármüveket és gépekét gyártó üzemek között közismert a z ASEA, mely például a v i l l a m o s daruk gyártása terén ért e l kitűnő e r e d ­ ményeket.Szintén k i m o n d o t t a n vezető s z e r e p e t játszanak a v i l l a m o s kemencék gyártása terén.

A nehézipar.mellett elsősorban a f a - , papír- és c e l l u ­ lózé- iparról k e l l megemlékeznünk, mely a svéd i p a r második legnagyobb területe. S a j n o s nem áll módómban a könnyűipar­

ról ugyan o l y a n bőven beszámolni, mint a nehéziparról, de e z e n a téren i s sokát t a n u l h a t u n k tőlük. A mezőgazdaságban erős gépesítésre törekszenek.

A svéd i p a r egészére jellemző a z , hogy j e l e n l e g l e g ­ nagyobb problémája a munkaerőhiány. Az aránylag magas mun­

kabérek és a munkaerőhiány a z t eredményezik,' hogy a gyártá­

s i , folyamátokon belül a lehető legmesszebbmenő gépesítésre törekednek. E z v o n a t k o z i k elsősorban a nehéz t e s t i munkát igénylő munkákra, főleg a z anyagmozgatási müveietekre.Ezen a téren a z elmúlt években rendkivül nagy v o l t a fejlődés, és e z a z oka annak, hogy a műszaki körök i g e n s o k a t f o g l a l ­ koznak mind a különböző szállítóberendezésekkel, miiid p e d i g a z anyagmozgatás megszervezésével.

Az üzemszervezés különben i s o l y a n tudományág,, mely Svédországban úgyszólván minden iparág vezetőit erősen f o g ­

l a l k o z t a t j a . Ennek oka, hogy a z i p a r t e l e p e k többnyire régi

keletűek, és általában helyszűkével küzdenek,. A svéd üzem­

szervezési i r o d a l o m magyar szemponthói azért érdekes, m i v e l nálunk i s sokszőr merülnek f e l hasonló problémák.

Az építészet terén elsősorban ismét u t a l n u n k k e l l a svéd i p a r földrajzára* A legtöbb nagy i p a r i országgal e l l e n ­ tétben a svéd i p a r erősen decentralizált, mintegy h u s z n a ­ gyobb i p a r i központtal. Az i p a r i városok általában nem n a ­ gyok / a nagyvárosok inkább k e r e s k e d e l m i mint i p a r i jellegű­

ek/, és erősen szórt telepitésüek. Ennek megfelelően a svéd lakóházépitészet a k i s családi házak építésére f e k t e t i a fő­

súlyt. Meg k e l l jegyeznünk, hogy a lakáshiány Svédországban i s komoly probléma, épp ugy, m i n t s o k más országban i s . Az építészetben rendkivül g y a k o r i a z üzemi kölcsönnel történő építkezés, Ős az építkezések k i v i t e l e terén erősen tért h ó ­ d i t a z előregyártott e l e m e k k e l történő építkezés.

A f e n t i e k b e n röviden kívántam megjelölni a z t , hogy me­

l y e k azok a területek, a h o l a svéd i p a r a nagy i p a r i orszá­

g o k k a l egyenértékű eredményeket t u d f e l m u t a t n i , sőt s o k e s e t b e n világviszonylatban i s első h e l y e n áll.

Most p e d i g néhány szót magáról a műszaki irodalomról.A legtöbb n y u g a t i államhoz hasonlóan Svédországban i s a mű­

s z a k i fejlődés elsősorban a műszaki folyóiratokból, ismerhető meg. A műszaki könyvkiadás lényegesen szűkebb mértékű, m i n t például a népi demokráciákban, elsősorban a z alapvető j e l l e ­ gű müvekre /matematika, f i z i k a / és a tankönyvekre szorítko­

z i k . A szakfolyóiratokban v i s z o n t g y a k r a n találunk 150-200 o l d a l a s c i k k e k e t i s , és i g y a z t mondhatjuk, hogy a svéd mű­

s z a k i i r o d a l o m súlypontja a folyóiratokon n y u g s z i k .

E z e k közül első s o r b a n a "TEKNISK TJJDSKRlFT»-et k e l l ' megemlítenünk. E z h e t i l a p , és rendkivül jő áttekintést nyújt a t e c h n i k a legújabb fejlődési irányairól, a legkülönbözőbb, iparágakról. E g y e s számai s o k s z o r egy-egy időszerű témával f o g l a l k o z n a k kizárólag és

cikkei

csak

A vaskohászat világhírű l a p j a "a "JERNKONTORETS ANNALER", melynek érdekessége, hogy a világ legrégebbi műszaki folyó­

i r a t a tudomásom s z e r i n t . Most v a n a l A O - i k évfolyama. E z t a rendkívül magas színvonalú, de egyúttal g y a k o r l a t i folyóira­

t o t /melynek c i k k e i nem e g y s z e r egy könyv terjedelmével i s felérnek/ kohászaink általában i s m e r i k , érdemes' azonban meg­

említeni, hogy a bányászattal i s s o k a t f o g l a l k o z i k . - Az ön­

tödei folyóirat! a "GJUTERIET" valószínűleg szintén nem i s ­ m e r e t l e n öntészeti ázakembereink számára.

Kevésbé magas színvonalúak, inkább ismertető jellegűek a kőt gépészeti l a p : "MASKIN JOURNALÉN" és "VERKSTADERNA".

E z utóbbi állandóan közli a svéd szabványközpont c i k k e i t i s .

19

>4 fémfeldolgozó'ipar l a p j a a "METALLEN"« A kiváló svéd ha-, d i i p a r l a p j a i között megemlítendő a "PANSAR,TEKNIK,UNDERHfiIili, MOTOR*? és a "TIDSKRIFT I PORTTJPIKATION"„

Külön fél k e l l hivnom könyvtárosaink figyelmét a svéd üzemi folyóiratokra. E z e k általában rendkivül h a s z n o s , g y a ­ k o r l a t i folyóiratok és üzemi könyvtáraink szempontjából két nagy előnyük v a n : a z e g y i k , hogy, többnyire több különböző n y e l v e n i s m e g j e l e n n e k , / a n g o l , német, svéd/, a másik p e d i g , hogy s o k s z o r i n g y e n e s e k , A l e g j o b b i l y e n üzemi l a p o k a t em-

litsük meg: „

SKP /golyóscsapágygyár/ : K u l l a g e r t o d n i n g e n /Magyarországon a német nyelvű K u g e l l a g e r Z e i t - s c h r i f t i s m e r e t e s / /

ASEA / e l e k t r o t e c h n i k a i / : ASEA: T i d n i n g , ASEA J o u r n a l ,

A t l a s D i e s e l : T r y c k l u f t /légtechnika, szellőzés, pneumatikus és bányagé­

pek/

E r i k k s a o n müvek: E r i c c s o n Review és E r i c c s o n T e c h ¬ , . ' n i c s

AB S v e n s k a Fláktfabriken: Flákten /ventillátorok/

SAAB S a a V s o n i c s /repülőgépek/

Nem'tudom f e l s o r o l n i i t t a legkülömbözőbb folyóirato­

k a t , melyek a z egyes iparágakban rendelkezésre állanak. I g e n s o k folyóirat v a n a z autó, motor és repülőiparban, építé­

s z e t b e n /nálunk a BYGGMASTARÉN a l e g i s m e r t e b b / , vegyészetben^

s t b . A tűzvédelmi kérdésekkel a BRANDSKYDD és a BRANDK&RSTID- S K R I F T f o g l a l k o z n a k , munkavédelemmel az A r b e t a r s k y d d e t . F e l k e l l h i v n i a f i g y e l m e t a f a - p a p i r - és cellulózé i p a r kitűnő folyóirataira: SVENSK TRÍVARUTIDNING, TRIVARIIINDUSTRIEN, SVENSK PAPPERSMASSETIDNING, SVENSK PAPPERSTIDNING OCH SVENSK PAPPERSFÖRÍDLINGSTIDSKRIFT. A műanyagokkal f o g l a l k o z i k a PLASTVARLDEN.

A folyóiratok közül még c s a k a kitűnő své'd hajóépitő- i p a r folyóiratait akarom m e g e m l i t e n i /NAUTISK T I D S K R I F T , SVENSK FLAGG, s t b . / . Üzemgazdasági és közgazdasági v o n a t k o ­

zású a z AFFARSEKONOMI.

Külön f i g y e l m e t érdemes s z e n t e l n i a svéd tudományos i n ­ tézetek kiadványainak. E z e k közül elsősorban a svéd mérnöki tudományos akadémiát k e l l megemlítenünk /nemzetközileg i s ­ mert rövidítése: IVA /,mely több r e n d s z e r e s kiadvánnyal r e n ­ d e l k e z i k . Folyóirata a z IVA T I D S S K R I F T , kiadványai a követ­

kezők még:

IVA Meddelander / e d d i g 128 értekézés, tudományos s z i n t e n , a műszaki tudományok minden ágából/

IVA:a H a n d l i n g a r / f e n t i kiadványsorozathoz hasbnló., míg azonban a z előbbi kiadványok svéd n y e l ­ vűek, a H a n d l i n g a r s o r o z a t b a n főleg n é ­ met és a n g o l nyelvű tanulmányok j e l e n n e k meg./ / . • •

TVA:s B r a n s l e ' t e k n i s k a meddelahden '/tüzelőanyagok és üzem­

anyagok/

FKO:Meddelanden /Vegyes tárgyú nagyobb tanulmányok, a k t u ­ ális kérdésekről, főleg tudományos kon¬

, ferenciák anyaga/.

Svédországban aránylag g y a k o r i a k a nemzetközi tudomá­

nyos konferenciák, melyek anyaga többnyire könyv alakjában l e s z közzétéve. A konferenciák nemzetközi jeliegének megfe­

lelően ezek n y e l v e többnyire svéd, a n g o l , német, f r a n c i a v e g y e s e n . Az elmúlt években r e n d e z e t t legérdekesebb i l y e n konferenciák között megemlithetjük á z "TJgnsdagar"-t, mely az I p a r i kemencékkel f o g l a l k o z o t t , a z FKO meddelande s o r o ­ z a t b a n közzétett előadásokát a porkohászattal k a p c s o l a t b a n , ' s t b . 3-4 évente.kerül megrendezésre egy műszertechnikai és.

méréstechnikai konferencia/utoljára 1952-ben/, melynek anyaga szintén könyv formájában j e l e n i k meg."Vegyészeink figyelmét érdemes felhívni a» Göteborgban 1952-ben r e n d e z e t t nemzetközi konferenciára, melynek anyaga két v a s k o s kötet­

ben j e l e n t meg: " P r o c e e d i n g s o f t h e I n t e r n a t i o n a l Symposium on t h e R e a c t i v i t y o f S o l i d s " .

Meg k e l l még említenünk a főiskolák / T e k n i s k a Högskola, Stockholm ős Chalmers. Tekn. Högskola, Göteborg/ kiadványait.

Az utóbbi a z i s m e r e t e s e b b , ennek több s o r o z a t a v a n : gépé­

s z e t , e l e k t r o t e c h n i k a , szilikátipar, vegyészet és kohászat, s t b . Ezek'á'^:kiadványok i s g y a k r a n a n g o l vagy német n y e l v e n jelénnek,meg.

i

A f e n t i e k b e n röviden ismertettük, hogy m i l y e n terüle­

t e k e n nyújthat számunkra értékeset a svéd i p a r eredményeire támaszkodó svéd műszaki i r o d a l o m . A svéd műszaki irodalóm értékét különösen e m e l i azonban számunkra két szempont.

Az e g y i k a svéd t e c h n i k a g y o r s a n fejlődő j e l l e g e . A svéd mérnökök találékonysága nemzetközileg e l i s m e r t , elég ha c s a k a s o k svéd találmányra és feltalálóra gondolunk. A svéd i p a r a maga speciális területein / m e l y e k e t a tanulmány első részében f e l s o r o l t u n k / m i n d i g egyenrangú vetélytárs­

ként j e l e n t k e z i k a nagy i p a r i országok m e l l e t t .

Számunkra különösen értékes azon másik tény m i a t t i s a svéd műszaki i r o d a l o m , m i v e l gazdasági? adottságai s o k e s e t -

21

"ben hasonlóak a miénkhez. I g y különösen abban, hogy o t t sem a tömeggyártást t e k i n t i k i p a r a k alapjául, hanem minőségre törekednek. A svéd üzemek általában k i s s o r o z a t o k a t gyárta­

nak, és-hogy az ebből adódó természetes hátrányt kiküszö­

böljék, m i n d i g a legkorszerűbb gyártási eljárásokat i g y e ­ k e z n e k felhasználni. S a j n o s nem áll módomban részletesebben f o g l a l k o z n i a gazdasági hátterekkel, de a f e n t i e k alapján i s talán sikerült t i s z t a képet adnunk arról, hogy üzemi könyvtáraink m i t várhatnak a svéd műszaki irodalomtól.

Végezetül még c s a k a z t kivánjuk m e g j e g y e z n i , hogy a svéd műszaki i r o d a l o m Magyarországon i g e n kevéssé i s m e r e t e s . I g y például tudomásom s z e r i n t a z akadémiai kiadványok egyet-- l e n könyvtárba sem járnak minden sorozatban/még a Magyar Tudományos Akadémiának sem/ és nagy könyvtárainkban i s c s a k elvétve akadnak svéd folyóiratok. Nem jobb a h e l y z e t tudo- ¹ mányos intézeti és üzemi könyvtárainkban sem, egy-két kivé­

teltől / L e n i n Kohászati Művek, m i s k o l c i műegyetem vaskohá­

s z a t i tanszék, KGMTl/ e l t e k i n t v e . Remélhetőleg ez a c i k k hozzásegíti üzemi könyvtárosainkat ahhoz, hogy a számukra

érdekes kiadványokat beszerezzék.

P a t e k F e r e n c

- X - . Xt - X -

"Álmok-tervek-valóság" címen kiállítást r e n d e z a z OMK.

Az Országos Műszaki Könyvtár József körúti u t c a i ős e m e l e t i tárlóiban k i á l l í t á s t rendez,' mely­

ben bemutat j a á budai vár készülő újjáépítési t e r ­ v e i t és sok o l y a n t e r v e t a főváros újjáépítésének¬

történetéből,amelyéknek nagy része nem valósult meg.

B e m u t a t j a a kiállítás képekben Táncsics Mihály t e r ­ vét Budapest újjáépítésére, több városrendezési t e r ­ v e t , az Operaház első t e r v e i t , a z Erzsébet-híd t e r v e i t , és építését.

f