A társadalomtudományi és műszaki-természettudományi szövegek fordításának elméleti és módszertani eltérései és a jogi fordítások követelményei megtekintése

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS A MŰSZAKI-TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZÖVEGEK FORDÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI ELTÉRÉSEI ÉS A JOGI FORDÍTÁSOK KÖVETELMÉNYEI*

Karcsay Sándor

Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda

A felvetett kérdés a k ö v e t k e z ő : van-e lényegbevágó elméleti különbség egyrészt a társadalomtudományi, másrészt a műszaki-természettudományi szövegek fordí­

tása között és ha igen, milyen k ö v e t k e z m é n y e i vannak e t é n y n e k a fordítói gyakorlat, a fordítási m ó d s z e r e k és a f o r d í t ó k é p z é s s z e m p o n t j á b ó l .

Meg kell jegyezni, hogy t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k o n - e fejtegetések s z e m p o n t j á b ó l — csak a filozófia, a közgazdaságtan, az állam- és j o g t u d o m á n y o k , a szocioló­

gia fogalmi k ö r é b e v o n h a t ó diszciplínákat értjük, egyéb, ún. h u m á n s z a k t e r ü l e t e k e t ( p l . n y e l v t u d o m á n y , iroda­

lom, m ű v é s z e t e k stb.) figyelmen kívül kellett hagyni.

Tisztában kell l e n n ü n k azzal is, hogy a t á r s a d a l o m t u d o ­ m á n y o k köre - a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k h o z és a műsza­

k i t e r ü l e t e k h e z hasonlóan — rendkívüli m é r t é k b e n diffe­

renciálódik, é s specializálódik, ezért velük kapcsolatban egyre nehezebb fordításelméleti s z e m p o n t b ó l általánosít­

h a t ó megállapításokra j u t n i .

Ugyanakkor azonban mégis meg kell kísérelnünk az elhatárolást, mert nemcsak a fordítói mindennapok gyakorlata, hanem gyakran maguk a fordításelmélet é s f o r d í t á s t u d o m á n y egyes képviselői, szakírói is hajlamo­

sak arra, hogy mindent, ami nem tartozik a szépirodalmi fordítás fogalmi k ö r é b e azt a szakfordítás k ö z ö s kategó­

riájába utalják [ 1 ]. A t á r s a d a l o m t u d o m á n y i szaknyelv és fordítás problematikája meglehetősen elhanyagolt a szak­

irodalomban [ 2 ] , holott a s z ű k e b b é r t e l e m b e n vett t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k n a k , elsősorban a közgazdaságtu­

d o m á n y n a k , az állam- és j o g t u d o m á n y n a k , a szociológiá­

nak alapvető kapcsolata van a k o n k r é t társadalmi praxis­

sal, így a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o m á n y o s világgal is [ 3 ] . A t á r s a d a l o m t u d o m á n y i és a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y i fordítások el ha tárolhat óságának megközelítése érdekében részben még t o v á b b szűkíteni, részben azon-

* A Bolgár Fordítók Szövetségének elméleti konferenciáján 1976. május )7-én tartott előadás némileg kiegészített és szakirodalmi utalásokkal ellátott szövege. - A konferenciáról szóló beszámolót lásd a 367-368, oldalakon.

ban tágítani kell a k ö r t . S z ű k í t e n i annyiban, hogy elsősorban a filozófiai, állam- és j o g t u d o m á n y i és közgaz­

daságtani szövegekre kell t e k i n t e n ü n k , tágítani pedig annyiban, hogy a nem t u d o m á n y o s jellegű, de a vizsgálat céljára igen alkalmas politikai-közéleti szövegeket, vala­

mint a n e m z e t k ö z i élet g y a k o r l a t á b a n felmerülő anyago­

kat ( p l . szerződések, konferenciák dokumentumai) is ide kell sorolni.

A kiterjesztés egyik oka az, hogy míg az elméleti-tu­

d o m á n y o s fejtegetések t e r ü l e t é n e l k ö v e t e t t f o r d í t ó i fél­

reértések és helytelen é r t e l m e z é s e k legfeljebb t u d o m á ­ nyos viták forrásai lehetnek, addig p l . a nemzetközi kapcsolatok terén szükséges nyelvi közvetítés hibái vagy a fogalmi ekvivalenciák nem kellő tisztázása súlyos következményekkel járhatnak. Erre a legutóbbi évek n e m z e t k ö z i gyakorlata számos példával szolgál.

A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k s z a k n y e l v é n e k és fordítási p r o b l é m á i n a k vizsgalatában, ugyancsak az egyszerűség o k á b ó l , csak az illető t u d o m á n y á g a k eredeti, egyéni szaknyelvére gondolunk. Ugyanakkor t i s z t á b a n vagyunk azzal, hogy a t u d o m á n y o s - t e c h n i k a i forradalom követ­

k e z t é b e n p a r a n c s o l ó a n felmerült annak a szükségessége, hogy a klasszikus t á r s a d a l o m t u d o m á n y i ágakba is beha­

toljanak a modern, részben t e r m é s z e t t u d o m á n y i alapú m ó d s z e r e k , így t ö b b e k k ö z ö t t a kibernetika, matemati­

ka, rendszerelmélet, szemiotika, gépi adatfeldolgozás stb., így ezek terminológiája is.

A t á r s a d a l o m t u d o m á n y i és a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y i szövegek f o r d í t á s i b a n k é t v o n a t k o z á s b a n l á t u n k nagy eltérést. A z egyik a szöveg megjelenési formája, a kifejezésmód, a másik pedig a j e l e n t é s t a r t a l o m rendkívül erős ingadozása.

Elfogadott megállapítás az, hogy az ú n . szaknyelvet a terminológia és a kifejezésmód, vagyis az illető szakterü­

leten szokásos és szaknyelvi rétegnek megfelelő frazeoló­

gia, m o n d a t s z e r k e s z t é s , jellegzetes szövegezésmód alkot­

ja. Míg a műszaki-természettudományi szövegeknél a hangsúly a terminológián nyugszik, addig a társadalom­

tudományi szövegeknél a kifejezési forma is jelentős.

359

KarcsayS.:A i r d a l o m tudományi é s . . .jogi fordítások követelményei

Elképzelhető olyan eset is, amikor valamely társadalom­

t u d o m á n y i szöveget nem maga a szakterületre jellemző terminológia, hanem elsősorban a külső megjelenési forma, a szövegezés kategorizál ilyen vagy olyan szakszö­

veggé. Ilyenek p l . a jogi szövegek, főleg egyes jogszabály­

szövegek, amelyeknél e l ő f o r d u l h a t , hogy a szöveg mini­

mális jogi szakszót, á m annál t ö b b , a j o g i szaknyelvre j e l l e m z ő stiláris fordulatot tartalmaz \ p l . egészségügyi,

környezetvédelmi jogszabályok, egyes szakigazgatási ágak jogszabályai stb.).

A k é t fordítási terület eltérő szöveg-igényességének egyik oka, amint azt dr. POLZOVICS Iván kifejti, abban keresendő, hogy a társadalomtudományi szövegek esetén az alkotás magában az írott formában testesül meg. A t u d o m á n y o s felismerés és belőle az e r e d m é n y csak a tárgy vagy probléma írásos elemzésével és t u d o m á n y o s m ó d s z e r ű feldolgozásával j ö n létre. Í g y e t e r ü l e t e k e n maga a kifejezési forma a m ű alkotóelemévé válik, a tartalom a forma által meghatározott alakban ölt testet.

Ezzel szemben a műszaki és t e r m é s z e t t u d o m á n y i ered­

m é n y e k rendszerint már írásba foglalásuk előtt megszü­

lettek (vizsgálatok, kísérletek, számítások stb. útján), és é r d e m b e n m á r készen állnak, mielőtt a l k o t ó j u k azokat írásba foglalta volna [ 4 ] , Ennek megállapításakor termé­

szetesen nem gondoltunk a t e r m é s z e t t u d o m á n y i népsze­

rűsítő irodalomra vagy publicisztikára, amely az előbbi sajátosságot nem mutatja, de amelynek másrészt vannak különleges formai igényei is.

K ü l ö n ö s e n szigorú viszont a formai-stiláris igény a jogi fordítások egyes kategóriáinál ( o k m á n y o k , hatósági­

bírósági iratok, jogszabályok), ahol gyakran éppen a kifejezésmód és nem a használt terminológia teszi a szöveget jogivá. Stílus alatt persze nem szabad esztétikai gyönyörűséget o k o z ó szöveg-szépségre gondolnunk, ha­

nem ellenkezőleg, a világosság és szabatosság követelmé­

nyeinek alárendelt szigorúan k ö t ö t t kifejezésmódra, amely bizony gyakran száraz, unalmas és bonyolult lehet. É p p e n a k ö t ö t t s é g miatt terjedt el irat-mintatárak és frazeológiai g y ű j t e m é n y e k összeállítása és használata, még egynyelvű kiadásban is.

Még nagyobb különbségek forrása a jelentéstartalom ingadozása.

Az a t é n y , hogy a nyelv és t á r s a d a l o m állandó dialektikus kölcsönhatásban vannak ( „ n i n c s eszme nyelv n é l k ü l " — M A R X ) , főleg a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k t e r ü l e t é n é r e z t e t i hatását. A t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k felépítményi jellegűek, tehát az adott társadalmi viszo­

nyok és fejlődés függvényei. Közismert t é n y , hogy a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i elméletek sokkal közvetlenebbül k a p c s o l ó d n a k a társadalmi é r d e k e k h e z , a k ü l ö n b ö z ő osztályerők politikai, ideológiai, világnézeti követelmé­

nyeihez, tehát a politikai p á r t h a r c o k h o z és történések­

hez [ 5 ] , mint a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k . Ennek egyik leglényegesebb fordításelméleti k ö v e t k e z m é n y e az, hogy míg a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o m á n y i szaknyelvben a szak­

szó (terminus technicus), szakkifejezés t e k i n t e t é b e n álta­

lában fennforog a szemantikai megegyezés, a hallgatóla­

gos vagy kifejezett k o n v e n c i ó , addig t á r s a d a l o m t u d o ­ m á n y i v o n a t k o z á s b a n ez távolról sincs így. Eddig főleg a polgári é s a marxista filozófiai és társadalmi-gazdasági k ü l ö n b ö z ő s é g e k o k o z t á k a szemantikai variabilitást. K o ­ runkban azonban egyre nagyobb m é r t é k b e n lépnek be a n e m z e t k ö z i kapcsolatokba olyan n é p e k é s államok, amelyeknek t ö r t é n e l m i h a g y o m á n y a i , kulturális fejlődé­

se é s g o n d o l k o d á s m ó d j a lényegesen eltér az e u r ó p a i gyökerű g o n d o l k o d á s t ó l , ezért a nyelvi közvetítés prob­

lémái is n ö v e k e d t e k . A fordító ezért gyakran interpretá­

ciós nehézségekkel k ü z d a megfelelő ekvivalencia keresé­

sekor, mert azonos lexéma eltérő szemantikai, sőt szemiotikai tartalmat takarhat.

A j e l e n t é s t a r t a l o m pontos fordítói megragadása t e r é n az a k ö r ü l m é n y is további nehézséget jelent, hogy a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i szerzők, elsősorban a filozófusok, közgazdák é s szociológusok, gyakran alkotnak egyéni vagy egyénileg é r t e t t terminusokat, kifejezéseket. Ez a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o m á n y i t e r ü l e t e n viszonylag rit­

k á b b a n fordul elő.

A f o r d í t á s t u d o m á n y nyelvén szólva, a társadalomtu­

dományi fordítások terén nincsenek meg minden esetben a k o m m u n i k á c i ó s feltételek, nem áll fenn a kommuniká­

ciós közösség. Vizsgáljuk meg ezt a fogalmat közelebb­

ről.

A kommunikációs közösség (e fogalom a filozófia és az alkalmazott n y e l v t u d o m á n y o k modern t e r ü l e t e i n e k , a szemiotika é s a szociolingvisztika k u t a t á s á n a k egyik tárgya) [ 6 ] nem azonos a nyelvi közösséggel, amely u t ó b b i n az emberi társadalomnak azonos nyelvet beszélő csoportját értjük. K o m m u n i k á c i ó s közösség az olyan embercsoport, amelyben valamilyen o k b ó l felmerül an­

nak szükségessége, hogy tagjai egymással gondolatcserét folytassanak [ 7 ] . A közösség lehet á l l a n d ó : p!. ugyan­

azon állam polgárai, társadalmi réteg tagjai, p o l i t i k a i vagy vallási csoport, foglalkozási ág résztvevői. Lehet eseti: p l . egy kongresszus, konferencia vagy előadás hallgatói, egy s z a k k ö n y v , t a n u l m á n y stb. olvasóköre.

Ugyanannak a nyelvi közösségnek tagjai (pl. magyarok) különböző kommunikációs közösséghez tartozhatnak De k ü l ö n b ö z ő nyelvi közösséghez t a r t o z ó k is alkothat­

nak adott esetben azonos k o m m u n i k á c i ó s közösséget (pl. Svájc, Belgium, Kanada, a Szovjetunió, Jugoszlávia, India népei vagy egy n e m z e t k ö z i s z a k t u d o m á n y o s kon­

ferencia résztvevői, egy s z a k t a n u l m á n y k ü l ö n b ö z ő nemze­

tiségű olvasói, egy n e m z e t k ö z i szervezet apparátusa, szervei stb.). A szakfordító s z e m p o n t j á b ó l , aki közvetítő a k é t vagy t ö b b nyelvi közösséghez t a r t o z ó emberek k ö z ö t t , d ö n t ő k é r d é s , hogy milyen k o m m u n i k á c i ó s közösséggel áll szemben. A k ö z l e n d ő információ szüksé­

ges szintje ugyanis a fogadónál meglévő előzetes informá­

ció szintjétől függ. Ha a nyelvi közvetítő ( f o r d í t ó é s tolmács) abból indulhat k i , hogy az információ közlője és fogadója azonos k o m m u n i k á c i ó s közösséghez tartozik ( p l . mind a k e t t ő orvos, vegyész vagy számítógépes

TMT. 23. ívf. 1976/8-9.

szakember), akkor feltételezheti bizonyos szintű előzetes információk meglétét a szaknyelv és szakismeretek t e r é n . A f o r d í t ó n a k u g y a n ú g y , mint az alapszöveg szerzőjének, a célba vett k o m m u n i k á c i ó s közösséghez kell igazítania a k ö z l é s , i l l . továbbítás m ó d j á t és szintjét.

A szakfordítás szellemi m ű v e l e t é n e k egyes fázisai így alakulnak:

a) a f o r d í t ó elemzi a kiinduló szöveget, azt szabályos exegézisnek veti alá;

b) a nyelvi és szaknyelvi elemzés után következik a megértés, vagyis a f o r d í t ó megragadja az é r t e l m e t (hiszen nem szavakat f o r d í t u n k s z ó t á r s z e r ű e n ) , azaz a forrásszö­

vegben lévő i n f o r m á c i ó t a r t a l m a t , ezután

c) ezt az információt a szövegnek é s az adott k o m m u n i k á c i ó s közösségnek megfelelő nyelvi alakban (azaz az illető szaknyelvi rétegnek megfelelő szintű k ö z l é s m ó d o n ) a célnyelv nyelvi és fogalmi rendszerében reprodukálja.

Amig a természettudományi és műszaki szövegekről van szó, addig ez a folyamat a megfelelő szakismeretek, nyelvi, lexikális t u d á s és fordítói t e h e t s é g vagy k é p z e t t ­ ség fennforgása esetén — e szövegek belső nehézségének minden elismerése mellett - a fentieken t ú l m e n ő e n nem vet fel k ü l ö n ö s e b b p r o b l é m á k a t . A közlés ti. rendszerint azonos kommunikációs közösségen belül történik és a szaknyelvi k o n v e n c i ó n alapuló fogalmakon általában ugyanazt érti egy j a p á n gépész, k é m i k u s vagy orvos, mint egy szovjet vagy amerikai szakember.

De nem így van feltétlenül a társadalomtudományi, pl. a jogi fordítások esetén. Egyszerűség kedvéért vizsgál­

j u k meg ezt a kérdést a jogi fordítás v o n a t k o z á s á b a n . A jogrendszer felépítményi jellegű, tehát a gazdasági-társa­

dalmi rend függvénye. A jogi szaknyelv fogalmi tartalma is ennek megfelelően alakul. De ezen t ú l m e n ő e n is, ha a jogrendszert egész durván csupán szocialista és t ő k é s rendszerre b o n t a n á n k , még akkor is igen nagy különbsé­

gek lehetnek az egyes á l l a m o k b a n , o r s z á g o k b a n u r a l k o d ó jogi felfogás és h a g y o m á n y , a jogi g o n d o l k o z á s és kifejezésmód terén. Egyes j o g i n t é z m é n y e k pl. egyáltalán nem l é t e z n e k é s ismeretlenek a másik t e r ü l e t e n ( 8 ) . Minden jogi fordító j ó l tudja g y a k o r l a t b ó l azt, hogy a szocialista országok belső j o g á t is a nemzeti hagyomá­

nyok f o r m á l t á k , és a fogalmak távolról sem egységesek.

(Pl. az ősi magyar „ági Öröklés" i n t é z m é n y e m á s u t t nem ismeretes.) A nem európai e r e d e t ű vagy különösen a vallási alapú jogrendszerek ( p l . iszlám, zsidó jogrendszer) fordítási problémáira e h e l y ü t t még utalni sem m e r ü n k . Afrikában még a régi törzsi h a g y o m á n y o k is feléledőben vannak.

A j o g i fordításnál tehát m e g v á l t o z h a t n a k a kommuni­

kációs feltételek, a k o m m u n i k á c i ó s közösség nem mindig áll fenn. S ő t egy és ugyanazon nyelvi közösségen belül a jogi szaknyelv eltérő kommunikációs közösségeivel talál­

kozhatunk, mint p l . a n é m e t n y e l v t e r ü l e t e n , ahol a fordító négy n é m e t nyelvű állam k ü l ö n b ö z ő t ö r t é n e l m i

feltételekre é p ü l t jogrendszerével áll szemben, amelyek közül egy szocialista.

A j o g i - t á r s a d a l o m t u d o m á n y i f o r d í t ó számára ( é s mint e m l í t e t t ü k m á r , ideértjük a politikai, publicisztikai, kulturális, gazdasági szövegek fordítóit is) t e h á t létfon­

tosságú a konkrét fordítási folyamatban szereplő nyelvek egész társadalmi-kulturális, sőt történelmi hátterének ismerete.

Ez e g y é b k é n t egyike azoknak a szálaknak, amelyek az irodalmi és h u m á n fordítások t e r ü l e t é t a s z ű k e b b e n é r t e l m e z e t t t á r s a d a l o m t u d o m á n y i szakfordításokkal összekötik. Ugyanúgy, mint az irodalmi f o r d í t ó , a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i , de az ú n . h u m á n anyagok f o r d í t ó ­ ja ( m ű v é s z e t e k , régészet, t ö r t é n e l e m , ú t i k ö n y v e k stb.) is

idegen kultúrával, idegen s z o k á s o k k a l , életfelfogással és g o n d o l k o d á s m ó d d a l találkozik. K ü l ö n ö s e n áll ez a j o g i fordítóra, mert a jog mindig valamely ország, valamely társadalom tényleges életviszonyainak tükre. Ez a kon­

frontáció számos p r o b l é m á t vet fel, k ü l ö n ö s e n ha E u r ó ­ pán kívüli k u l t ú r k ö r ö k r ő l van s z ó .

Ezt a h á t t é r i s m e r e t e t a jogi fordítás esetében k i kell még egészíteni azzal, hogy a j o g i fordító k é n y t e l e n megismerni és t a n u l m á n y o z n i mind a forrásnyelvi, mind pedig a célnyelvi jogrendszert, de mindig ennek a szocio-kulturális és t ö r t é n e l m i h á t t é r n e k figyelembevéte­

lével. A t ö r t é n e l m i h á t t é r i s m e r e t a z é r t is fontos, mert a jogi (és általában a társadalomtudományij fordítások tárgya és kommunikációs közege nemcsak térben, de időben is változhatik. A fordításra kerülő szövegek ugyanis k ü l ö n b ö z ő k o r o k b ó l é r k e z h e t n e k , amikor m á s társadalmi-politikai viszonyok voltak u r a l k o d ó k mind a forrásnyelvi, mind a célnyelvi t e r ü l e t e n . Ez a p r o b l é m a a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o m á n y i t e r ü l e t e n igen r i t k á n for­

dul csak elő, legfeljebb a k é t t u d o m á n y c s o p o r t h a t á r t e ­ rületein, interdiszciplináris jelleggel ( p l . régészet, tudo­

m á n y t ö r t é n e t stb.).

A természettudományi és műszaki fordításnál a meg­

értés u t á n általában elegendő a j ó l megválasztott termi­

nológia és n o m e n k l a t ú r a k ö v e t k e z e t e s használata, hiszen a fordító biztos lehet abban, hogy a jól választott szakszó mögött azonos jelentéstartalmú és főleg azono­

san értett fogalmak húzódnak meg.

A jogi-társadalomtudományi fordítónak azonban az­

zal kell számolnia, hogy egy adott szónak vagy kifejezés­

nek, Ül. az azzal kifejezett fogalomnak, j o g i n t é z m é n y n e k az egyes kommunikációs közösségekben eltérő lehet a jelentéstartalma. Arra kell tehát t ö r e k e d n i e , hogy a célnyelvben választott egyenértékűség, ekvivalencia által fedett fogalom tartalmilag megegyezzék a forrásnyelvi szövegekben szereplő társadalmi-politikai fogalommal. A jogi fordító elsősorban fogalmakat fordít, hiszen jogin­

t é z m é n y e k r ő l van s z ó . A fordításnak t e h á t ugyanazon jogi asszociációkat kell keltenie a f o g a d ó félben, mint amilyet a forrásnyelvi leadó kifejezni akart. A jogi f o r d í t ó , és i t t most elsősorban a j o g t u d o m á n y i é s jogszabályfordítókra gondolunk, k é n y t e l e n t e h á t adott

Karcsay S.: A társadalomiudományi á s . . . jogi fordítások követelményei

esetben szabályos jogösszehasonlitó t u d o m á n y o s m u n k á t is végezni.

A kifejtettek k ö v e t k e z m é n y e i t a fordítók képzésénél, betanításánál is le kell vonni.

Nem elegendő az „országismeret" felületes oktatása nyelvi alapon, hanem mélyen bele kell hatolni a szocio- kulturális, k u l t u r á n t r o p o l ó g i a i és t ö r t é n e t i k é r d é s k ö r b e is. Ez az ismeretanyag a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i f o r d í t ó számára é p p e n olyan szakismeret, mint a műszaki-termé­

s z e t t u d o m á n y i fordító szakmai és terminológiai ismere­

tei azokon a t e r ü l e t e k e n .

Magában a f o r d í t á s t u d o m á n y i k u t a t á s b a n pedig na­

gyobb jelentőséghez kell j u t t a t n i a szociolingvisztikai kérdésfeltevéseket és a fordításelméleti vizsgálatokat, amelyek elég egyoldalúan vagy csak az irodalmi fordítas­

sál, vagy csak a szoros értelemben vett műszaki fordítás­

sal foglalkoznak. Ezeket k i kell terjeszteni a társadalom­

t u d o m á n y i fordítások sajátos problematikájára. A szak­

nyelv-kutatásnak is nagyobb figyelmet kell fordítania a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k szaknyelvi sajátosságaira.

Mindezek a gondolatok bizonyára még nyersek és kidolgozásra várók, de megvitatásra talán már alkalma­

sak.

J E G Y Z E T E K [1] Lásd többek közt:

MOUNIN G-: Die Obersetzung. München, 1967.

Nymphenburger Veri. 215 p. - p. 148.

JUMPELT, R. W.: Die Übetsetzung natúrwissenschaft•

lieher und technischer Literatur. Bérlin-Schöneberg, 1961, Langenscheidt. 214 p. - p. 24.

JUMPELT esztétikai (művészi) jellegű fordításokat és az ún. pragmatikus fordításokat különböztet meg. Ezzel kiválóan megtalálta az irodalmi és a szakfordítások közti különbségtétel legfőbb elemét: a társadalmi felhasználás célját. Viszont az általa pragmatikusnak nevezett szakfor­

dítások körében egyesíti a természettudományok és alkal­

mazott tudományok kőiébe tartozó, tehát a szoros értelemben veti természet tudományi-műszaki fordításo­

kat, a társadalomtudományi fordításokat, a gazdasági-ke­

reskedelmi, diplomáciai és okmány fordításokat. E fordí- tásfajlák elvi-elméleti különbségeivel nem foglalkozik.

(2) A szaknyelvkuialás és a szakfordítás elméletének művelé­

se elválaszthatatlan. Hazánkban a szaknyelvek vizsgálata eléggé kezdeti stádiumban van. Lásd erről:

TARNÓCZI Lóránt: A szaknyelvek használata 'Tudomá­

nyos és Műszaki Tájékoztatás, 22. köt. 10/11. sz. 1975.

p. 767-781.

: A magyar szaknyelvekről /a Szarvas Gábor Nyelvmű­

velő Napokon elhangzott előadások gyűjteményében, 1974/.

: Fordítókalauz. Bp. 1966, Közgazd. és Jogi K. 529 p.

- p . 500-501.

- - : Fordítástechnika. Bp. 1972, OMKDK. 228 p. (A tudományos tájékoztatás elmélete és gyakorlata. 20-1 - p. 158-165.

Viszont TARNÖCZI sem az első két idézett müvében, sem kitűnő F ordító ka lauz-ában nem foglalkozik differen­

ciáltan a természettudományi és társadalomtudományi szövegek szaknyelvi és fordítási problémáival. A Fordítás­

technika c. művében a jogi-gazdasági szövegekről szóló rész inkább csak nyelvi érdekességeket, lexikográfiái adatokat közöl, de kevés - helyenként igen vitatható - elvi-elméleti megállapítást.

A külföldi szakirodalomban sem sokkal jobb a helyzet.

Így jellemző, hogyMOUNIN-nek az általánosság igényével fellépő könyvében a 215 oldalból csupán 3 oldalt szán a társadalomtudományi fordításokra |id. mű p. 148-151./

A legújabbak közül pl. L. DROÍD ésW. SE1BICKE - a prágai iskola hagyományainak megfelelően - a természet­

tudományi-műszaki szaknyelven kívül csak a gazdasági­

kereskedelmi szaknyelvvel foglalkoznak /Deutsche Fach­

und Wissenschaftssprache. Wiesbaden, 1973. Brandstetter Veriag. 207 pj - A. V. FJODOROV. a szovjet fordítástu­

domány ma mái klasszikusnak nevezhető képviselője viszont könyvében (Vvedcnie v teoriju perovoda. Moszkva, 1953, Literaturü na inosztrannüh jazükah, 335 p,/ már megkülönböztetetten foglalkozik a társadalomtudomá­

nyi-politikai fordílások pioblémáival. ö a természet tudo¬

mányi-műszaki fordítások kérdéséi kezeli kissé mostohán.

A különböző szaknyelvek fordítási problémáiról igen érdekes fejlegeléseket olvashatunk I ' . PAEPCKE pro­

fesszor /Heidelbergl referátumában (Gemeinsprachc, Fach- sprachen und Ubersetzen. Frankfurt a. M. 197S. Bundes- verband der Dolmetscher und Übersetzer Reclitskunde- seminar.) - A szaknyelvek és a fordítóképzés kérdéseiről lásd még V. PETIOKY: i-achsprachen in der übersetzer- und Dometscherausbildung c, tanulmányát az Übersetzer und Dolmetscher c, tanulmánygyűjteményben. /Heidel- berg. 1974. Quelle u, Meyer, p. 109-122 /

J. F. FINLAY is csak szépirodalmi, műszaki-természettu­

dományi és kereskedelmi fordítást ismer, a társadalomlu- dományok nem léteznek számára, hacsak a „hiteles"

okmány fordításról irt 23 sori nem számiljuk. /Translating.

Teach Yourself Books, London. 1971. The English Universities Press Ltd, 177 p. - p. 29-53.í

| 3 | SZÁLAI S,: A társadalomtudományok és korunk fo fela­

datai = Valóság, 1975. 6. sz. p. 1-17.

|4] POLZOVK'S Iván: A műszaki fordítások típusai, sajátos­

ságai és követelményei • Tudományos és Műszaki Tájékoz­

tatás, 22. köt. 7f8. sz. 1975. p. 493-494.

[5] KLAUS, G. - BUHR.M.: Philosophisches Wörterbuch.

Geselischaftswissenschaft. Leipzig, 1970. VEB Bibliograp- hisches instiiut. 1220 p. - p. 592.

[6] KLAUS, G. - BUHR, M.: id. mü p. 978.

Lásd még SZERDAHELYI István bevezetőjét és egyes tanulmányokat a Jet és kö2ósség c. kötetben /Bp. 1975.

Akad. K 235 p./

(7| VERNAY, H,: Elemente einer Übersetzungswissenschaft - Übersetzer und Dolmetscher, Heidelberg, 1974. Quelle u. Meyer.

|8] KARCSAY Sándor: Jogi szaknyelv - jogi fordítás ' Szakfordítás és közélet. Budapest, 1975. OFFI. (Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő iroda szakfordítói tanácskozásán 1975. április 19-én elhangzott előadás/.

MERÉNYI 1.: Jogi és állam iga zgatási fordítások Magyar­

országon, Ada, 1974.

U H U I

TMT. 23. évf. 1976/8-9.

KARCSA Y S: A társadalomtudományi és műszaki-természettudományi szövegek fordításának elméleti és módszertani eltérései és a jogi fordítások követelményei

A f o r d í t á s t u d o m á n y i irodalom általában nem tárgyal­

ja elkülönítve a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i és a természettu­

d o m á n y i műszaki fordítások elméleti kérdéseit. A m i nem s o r o l h a t ó a szépirodalmi fordítások fogalmi k ö r é b e , azt szakfordításnak tekintik. Szerző véleménye szerint a szakfordításon belül eltérés mutatkozik a társadalomtu­

d o m á n y i é s a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o m á n y i fordítások k ö z ö t t azok elmélete és módszertana t e k i n t e t é b e n . A t a n u l m á n y s z e m p o n t j á b ó l t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k o n az állam- és j o g t u d o m á n y o k a t , a közgazdaságtant, a szoci­

ológiát é s a filozófiát érti, az ún. „ h u m á n " szakterülete­

ket figyelmen kívül hagyja. Az eltérések részben a forma, vagyis a szövegezés t e k i n t e t é b e n , részben a szavak jelentéstartalmának változékonysága t e k i n t e t é b e n merül­

nek fel. A z u t ó b b i , szemantikai eltérések oka lehet térbeli (egyidejűleg létező társadalmak politikai-gazdasá­

gi é s szocio-kult urális különbségei) és lehet időbeli (a forrásnyelv a fordítás időpontját megelőző t ö r t é n e l m i k o r b ó l származik). A t á r s a d a l o m t u d o m á n y i fordítások sajátos problematikáját a jogi fordítások példájával szem­

lélteti. Kimutatja, hogy míg a m ű s z a k i - t e r m é s z e t t u d o m á ­ nyi fordító általában a kommunikációs közösség állandó­

ságával és azonosságával s z á m o l h a t , addig a társadalom­

t u d o m á n y i fordításoknál ez a stabilitás távolról sem áll fenn. Mig a műszaki fordító fő nehézségei terminológiai jellegűek, addig t á r s a d a l o m t u d o m á n y i t é r e n á nyelvi közvetítés szemantikai nehézségekbe, a k o m m u n i k á c i ó s partnerek fogalmi egyetértésének hiányába ü t k ö z h e t . A forrásnyelvi és célnyelvi politikai-gazdasági és szocio-kul- turális iiáttérismeret a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i fordító számára d ö n t ő fontosságú „ s z a k i s m e r e t " . A szaknyelvi és fordításelméleti k u t a t á s o k n a k t ö b b e t kell foglalkozni- ok a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k szaknyelvi és fordítási problémáival. Mindezt a f o r d í t ó és t o l m á c s k é p z é s , to­

vábbképzés területén is figyelembe kell venni.

* * *

KARCSA Y, S.: Theoretical and methodological differences in the translation of social

science and natural science texts and the requirements of translating legal texts

Literature on translation science generally does not deal separately w i t h the theoretical problems o f social science and natural science transtations. AH translations that cannot be ranged among the literary ones, are regarded as translations o f special literature. There are, nevertheless differences w i t h i n the field o f special translations as regards the theory and methodology o f

social science and natural science translations. A u t h o i regards political science and law, economics, sociology and philosophy as social sciences, leaving humanities aside. The differences arise partly in the formulation, i . e. the terms used, and partly because o f the varying semantic content. The semantic differences may be caused by spatial reasons (political-economic and socio- cultural differences i n simultaneously existing com- munities) and b y temporal reasons (the linguistic source originates from a historical age preceding the time o f translating). The specific problems o f social science translations are illustrated b y the example o f legal translations. While scientific and technical translators may count upon the constancy and identity o f the communication collective, the same stability cannot be stated in respect o f social science translations. While the main difficulties o f a technical translator are o f termi- nological nature, in the field o f social sciences the linguistic communication may meet semantic dif­

ficulties, lacking the conceptual understanding o f the communication partners. For the translator o f social science literature a thorough knowledge o f the political- economic and socio-cultural background o f both the source and the target languages is indispensable. Re­

search i n special languages and translation theory has t o pay detailed attention t o the problems o f special languages and t o the translation o f social science literature. These aspects have t o be taken into consider- ation i n the training o f translators and interpreters as well.

* * *

KAPMAM. HL:

no

J l H T e p a x y p a T e o p w i nepesojtaM B O C H O B H O M He aaHHMaercíi OTae^bHO T e o p e í ü i e c K H M B o n p o c a M nepeLiü:ion n o o6mecTBenHbiM « T C X H I V I C C K U M K a - y x a M . B oÖJiacTH cneriHajibHoií flHTepaxypbi H a x o -

-ÍÍTCH p,iii,í^!-:i:,- yíexnynepeBoaaMK oómecTBeHHofi,

H T e x m i K O - e c r e c x B O H H Ot í J i H T e p a T y p b i n o H X T e o - p i i H H M e r o a H K e . B 3 T O Ö c T a T b e oömecTBeHHoií HavKoii ctjHTaeTcn l o p H / m i e c K H e H a y x H , 3 K O H O M H K B , coiiHOJiorHH, M dpn^03orpnfi, H He n p H H H M B I O T C H B O BHHMaKHe T . H. "ryMaHHTapHbie" HayKH. O n c j i O H e - HHS nOSBJISIEOTCH B 1SCTHOCTH B CpOpMe, T. ft. B COC- TQBJieHHH TeKCTa, H B taCTHOCTH B H3MemHBOCTH noHíiTHK C J I O B . ripn^HHa n o c n e r a i e r o , T . e . c e M a H -

• n n m o r o OTtfjiOHeHHH M o a t e i 6 u T b n p o c r p a H C T B e H - H O Ö (lIOJlHTHXO-3KOHOMH*!eCKHG H COUHO-KyflbTyp-

Ka re sav S . : A társadalomtudományi é s . . . j o g i fordítások követelményei

Hbie pasHBübl oAHOBpeineHHO c y i n e c T B y i o i n H x 06- mecTB) H MoaceT 6brrb x p o H O / r o n i i e c K o i í (SL-JLIK H c r o i H H K a n p O H C x o ^ H T H 3 n p e j i b i j r y m e r o c p o n a nepeBoaa BpeMeHJt). Cneuwa^bHbie CBoiícTBa n e p e - BO.ua o6mecTBeHHOH J t H T e p a T y p w n p e a c r a R a a e T C H Ha n p H M e p a i o p H a n i e c K H X n e p e B o a o s . I1oKa3biBa- BaerCH, IÍTO - n o K a n e p e s o a H H K T O X H H K O—e c x e c T - ueiiHiJx HayK 6 a 3 H p y e T Ha roMoreHHOrB H n o c - TOHHHOrO KO^JieKTHBa nO KOMMyHHKaiTHH - , 3 T a CTaÖH.ibKocTb He cymeCTByer B o r y i a e nepeBOAOB B oÖJtacTH oömecTBeHHbix HayK. FIpH xexHHKO-ec- TecTBeHHbix nepeBOüax HMeiOTca TpyjuHocni Tep- M H H o ; i o r n n e c K o r o x a p a K T e p a , a B o ő-aacTH o o m e c i - BSHHblX HayK TpyjJHOCTH HMdOT CeMaHTHHHblH x a - paKTep, T . e. HecoJi-iacHe n o noHaTHaw n a p r a e p O B nO KOMMyHHKaiIHH, PemaTe^bHO BajKHblM 3HaHHeM HBJiaeTca a i a n e p e B o a n t i K a y3HaHHe no^iHTHKO—

— 3 K O H 0 M H i e C K 0 r O H COUHO—KyjIhTypHOrO 3aaHCro n.iaHa H3biKa HCToyHHKa H n3biKa nepeBoaa. í l c c j i e - aoBaHHe no npocpecciiOHaflbHOMy H3biKy H Teopna nepeBo.ua aoji>KHbi öo^buie 3aHHMaTbca npoŐJieMa- M H n p o c p e c c n o H a . i b H o r o »3biKa H TeopHH nepoBOjta o o m e c T B e H H b i x HayK, Bee S T H c ^ e ^ y e r n p H H a t b B O BHHMaHHe n p H oöyíeHHH n noBbimeHHH KBaJm- (pHKamtH n e p e B o a i H K O B .

* * *

KARCSA Y, S.: Die theoretischen und

methodischen Unterschiede bei der Übersetzung gesellschaftswissenschaftlicher und

technisch-naturwissenschaftlicher Texte, sowie die Erfordemisse der Übersetzung juridischer Texte

Die Literatur der Übersetzungswissenschaft befasst sich im allgemeinen mit den theoretischen Fragen der íbersetzung gesellschaftswissenschaftücher und natur- wissenschaftlich-techníscher Texte nicht getrennt. Was nicht dem Begriffskreis der belletristischen Über-

setzungen zugeordnet werden kann, wird als Fachüber- setzung betrachtet. Es bestehen aber Unterschiede zwi- schen gesellschaftswissenschaftlichen und technisch- naturwissenschaftlichen Übersetzungen, was derén Theo- rie und Methodik anbelangt. Aus der Sicht der vorlie- genden Studie werden unter Gesellschaftswissenschaften die Staats- und Rechtswissenschaften, die Wirtschafts- wissenschaften die Soziologie und die Philosophie ver- standen; die Humanwissenschaften werden ausser Acht gelassen. Die Unterschiede ergeben sich teils in der Form, das heisst in der Formulierung der Texte, und teils in der Veránderlichkeit des Bedeutungsinhaltes der Wörter. Die letzteren (semantischen) Unterschiede können teils ráumlkhen Ursachen (politisch-wirtschaft- liche und sozio-kulturelle Unterschiede zwischen gleich- zeitig bestehenden Gesellschaften), teils zeitlichen Ur­

sachen (die Quellensprache stammt aus einer dem Zeitpunkt der Übersetzung vorangegangénen histo- rischen Periode) zugeschrieben werden. Die eigenartige Problematik der gesellschaftswissenschaftlichen Über­

setzungen wird am Beispiel der Übersetzung juridischer Texte vorgeführt. Es wird nachgewiesen, dass wáhrend der Übersetzer te chnisch-nat urwissenschaftlicher Texte mit der Konstanz und der Identitát des Kommuni- kalions-Kollektivs rechnen kann, eine solche Stabilitat im Fali der Übersetzung gesellschaftswissenschaftlicher Texte nicht im entferntesten vorhanden ist. Wáhrend die Hauptschwierigkeiten des technischen Übersetzers von terminologischer Art sind, stösst die sprachliche Vermitt- lung auf dem Gebiet der Gesellschaftswissenschaften auf semantische Schwierigkeiten, auf den Mangel von begrifflichem Einverstándnis zwischen den Kommu- nikationspartnern. Die Kenntnis des politisch-wirtschaft- lichen und sozio-kulturellen/ftireí^awie-j sowohl in der Quellén- als auch in der Zielsprache ist eine der grundlegenden fachlichen Erfordemisse gegenüber Über- setzern gese 11 schafts wissenschaft licher Texte. Die For- schungen über Fachsprachen und über Übersetzungs- theorie müssten sich eingehender mit den fachsprachli- chen und Übersetzungsproblemen der Gesellschafts­

wissenschaften befassen. Ali dies ist auch auf dem Gebiet der Ausbildung und Fortbildung von Übersetzern und Dolmetschern zu berücksichtigen.