5—6. szám
——292— 1943
vissza Magyarországhoz, mégpedig azért, mert a domborzati viszonyok miatt a szlovák területről szinte megközelíthetetlenek stb. Az ily és hasonló tanulságokra rávilágitó térkép hivatva van arra, hogy német, olasz és egyéb (külföldi körök előtt is a valósághoz ohíven tárja fel a helyzetet s a fel—
vidéki sáv, főleg a magyar-szlovák nyelvhatármenti vidékek népének nemzetiségi (anyanyelvi) tagozó- dását. Az igen hasznos térképből magyar, német és francia kiadás jelent meg. Th. L. dr.
Jócsik Lajos: Idegen igában.
Louis Jócsik : Sous le joug étramger.
Budapest, l94l. 230 1. — pages.
Jócsik Lajos könyvében a felvidéki magyarság húsz éven át tartó elnyomatása és létért folytatott szívós küzdelme elevenedik meg az olvasó előtt.
Könyve nem puszta vádirat, szerzőt sokoldalúsága, alapos tájékozottsága, átfogó szemlélete megőrzik attól, hogy letérjen az objektivitás útjáról és csak sérelmeket hánytorgasson. Hogy könyve mégis a sérelmek sorozatát tárja fel, arról csak a volt cseh- szlovák állam tehet, mely kifelé demokratikusnak kendőzte magát, de ugyanakkor a kisebbségek és elsősorban a magyarság irányában imperialista politikát folytatott.
A gazdasági és szellemi élet különféle területeit vizsgáló fejezetekből valósággal megdöbbentően bontakozik ki az a tervszerűség, amellyel a cseh uralom a magyarság gazdasági létalapjának és szel- lemiségének megsemmisítésére törekedett. Szerző így ír erről: ,,Visszatekintve úgy hat a kisebbségi helyzet, mintha minden részletjelenség azonos köz- ponti érdek szerint tört volna a kisebbségek ellen, valami csodálatosan átgondolt rendszer vagy terv szerint". Sorra bemutatja a cseh államnak a kisebb- ségekkel szemben követett gyarmatosító jellegű gaz—
dasági politikáját, a visszafejlesztett felvidéki gyár- ipart, a magyarság tönkrejuttatott felső iparos és birtokos rétegét éppúgy, mint az egyeduralmat élvező cseh ipar érdekeit szolgáló agrárollóban vergődő, a földosztásnál kisemmizett magyar kis- birtokos— lés parasztosztályt.
Igen érdekes a könyvnek a csehek és szlovákok viszonyáról, a zsidóságról és a kisebbségi magyar- ságról írott sorai, éppúgy, mint az elnyomott ma- gyarság szellemi életét és magatartását tárgyaló fejezetei is.
Szerző ismeri a statisztika megvilágító és bizo- nyító erejét. Könyvet számsorok, táblázatok tarkít- ják, érveinek igen gyakran a statisztika kölcsönöz súlyt és tárgyilagosságot.
Jócsik Lajos érdekes és értékes könyve szo—
morú tárgya ellenére sem nyomasztó olvasmány, mert megnyugtató az az életerő, mely a felvidéki magyarság létét húsz éven át a legmostohább viszo- nyok között is biztosította. Szt. Gy. dr.
Kiss Elemér dr.: Tolna megye szövetkezeti élete közgazdasági és társadalmi szempontból,
Dr Éle'mir Kiss: Les coopératives du comitat de Tolna, au point de vue économigue et social.
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egye—
tem Mező azdaságpolitíkai Intézetének Közleményei (Szerk.: I ríg Károly.) 3. szám.
Publications de l'Instilut de politigu: agrícole de l'Uní- versüe' des sciences technigues :! economiguzs de Budapest (ayant pourdirecteur Charles [ h ri g) ; na 3 Budapest, 1943. 70 l. — pages.
Kiss Elemér dr. könyve Tolna vármegye szö- vetkezeti életét vizsgálja a statisztika módszereivel abból a szempontból, hogy annak fejlettsége és a megye társadalmi, gazdasági viszonyai hogyan függenek össze. Módszere monográfikus. A szövet- kezetek fajtái közül csak a három legfontosabbat, a fogyasztási, hitel— és tejszövetkezeteket veszi vizs gálat alá, hogy e szűkebb körben annál nagyobb elmélyedéssel, az összefüggések minél alaposabb feltárásával végezhesse kutatásait.
Könyvének gerincét az a három fejezet teszi, amelyekben a népességnek, a birtokviszonyoknak és a belterjességnek a szövetkezeti mozgalomra való hatását vizsgálja. Szétágazó alapos elemzései soránaszerző sok olyan új megállapodást tesz, mely joggal tarthat érdeklődésre számot. így kimutatja azt az erős ösztönzést, amit az 1—10 kat. holdas birtokosok, illetve az 1—5 kat. holdas birtokok száma gyakorol a szövetkezeti életre. Szoros és érdekes összefüggést állapít meg a tényleges sza—
porodási viszonyszám és a szövetkezeti mozgalom elterjedtsége között, de nem kevésbbé érdekesek a felekezeti megoszlás és a szövetkezeti élet kap- csolatait feltáró kutatásai sem. Sok olyan össze- függést, melyek általánosságban, de inkább minő- ségi kapcsolataik révén ismeretesek, a szerző a sta—
tisztikai módszerek fokozott alkalmazásával szi- lárdabb, mennyiségileg is megragadható alapra helyez. Megemlítjük még, hogy a könyv megálla—
pításainak tudományos értékét nagyban emeli az a szigorú körültekintés, mellyel Szerző vizsgálatait végzi és az a gondos kritika, mellyel eredményeit mérlegeli. Kiss Elemér dr. sok szempontból új- szerű könyve ily irányú hazai statisztikai irodai-*
munk számára határozott értéket és nyereséget—
jelent. zt. Gy. dr. ,,
Graf Stephan Révay: Die ím'Belvede
gezogene ungarisch—slowakische Grenze.
Veröffentlíchungen der Ungarischen Statístischen Gese schaft. Nr. 14.
Budapest, 1941 és - et 1943 (két kiadás — 2 édítions). 79, és térképmellékletek — 79 pages avec cartes.
Stefano Révay: II confine ungaro-slovacct)
(Arbitrato del Belvedere 2 Novembre 1938.) Budapest, 1942. 78 l. és térképmellékletek - 73 pag
avec torles,
A Magyar Statisztikai Társaság még 1941-ben
adta ki magyar nyelven gróf Révay Istvánnak, felvidéki kérdés egyik legkitűnőbb szakértőjéne szinte egyedülálló helyi ismereteken és az idevág szakirodalom teljes áttekintésén nyugvó statisztikai
