Mondanivaló kiemelésének formai eszközei
Bujdosó Gyöngyi1, Csernoch Mária2
1Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék
4032 Debrecen, Egyetem tér 1. ◦ bujdoso@inf.unideb.hu ◦ h p: //www. inf .uni deb. hu/ ~buj doso
2Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. ◦ mariacsernoch@hotmail.com
Kivonat. Mint tudjuk, a szöveget szerkesztő csak több terület együ es al kal ma zásával hozhat l ét re olyan produktumot – mind nyomtato , mi nd el ekt roni kus for má ban –, ame l y pozi tív hat ással lehet az olvasóra. Egy á eki nt hető, lényeget ki eme lő, könnyen ol vashat ó és érthető, eszt ét ikus kül sejű szöveg elkészítéséhez több szakma, tudományterület együ es al kal ma zása szükséges. Mi nde nképpe n isme r- ni kell az ado nyel v hel yesí rási szabál yai t, rende l kezni kel l legal ább al aps zi ntű szövegszerkeszt és technikai, és tipográfiai isme ret ekkel is. Ne hagyj uk, hogy szél es kör ben el terj edj en az a rossz irányba mutató nézet, hogy csak a tartalom fontos, a megjelenés lényegtelen! Egy rosszul megszerkeszte , rosszul tagolt, elviselhetetlen színösszeállítású dokumentum nem éri el a kitűzö cél ját . Az inf ormá ci - ós-kommunikációs társadalom fejlődése szülte ezt a problémát, mivel az ezt megelőző több száz év- ben ezt a feladatot a kiadványszerkesztés szakemberei végezték. Nem könnyű az összes elvárásnak megfelelni, de napjainkra számos jól használható segédanyag áll rendelkezésünkre. Örvendetes, hogy számos kiváló tipográfiával fogl al kozó könyv j el ent me g az el mú l t közel tizenöt évben a ma gyar könyvpiacon. Azok számára, akiknek e kiadványok nem érhetőek el, a weben szerencsére egyre több ingyenesen is olvasható, szakemberek által összeállíto okt at ó- és segédanyag. Előadásunkban e we b- oldalak közül mutatunk be néhányat. Tesszük ezt azért, mert az tapasztalható, hogy a dokumentumok készítőinek nagy százaléka nem veszi figyel emb e a szöveg- és ki adványszerkeszt és l egal apvetőbb ajánlásait és eszközeit sem. A felhasználók többsége abban a tévhitben él, hogy ha képesek a szöveget begépelgetni, akkor már a szövegszerkesztéshez is értenek. Ezzel szemben a legtöbb esetben még a legalapvetőbb szabályokkal sincsenek tisztában. Néhány példán keresztül illusztráljuk, hogy melyek a leggyakrabban előforduló hibák, és azt, hogy az elméletet felhasználva hogyan lehet a tartalmat vizuá- lis eszközök felhasználásával megjeleníteni, érthetőbbé, láthatóbbá, hangsúlyozóbbá, esztétikusabbá tenni.
1. Bevezetés
Napjainkra mintha feledésbe merült volna, hogy aki szöveget szerkeszt, csak több terület együ es al kal ma zásával hozhat lét re tartal mi és for ma i szemp ont ból is egy- séges dokumentumot ([27]). A szöveg tartalmi ismeretén kívül számos olyan techni- kát alkalmazhatunk, amely segítségével az elkészült – nyomtato vagy el ekt roni kus – dokumentum pozitív hatással lehet az olvasóra, és egyszerű használati eszközből megbecsült alkotássá válhat [31]. Olyan formai eszközöket érdemes választani, ame- lyek á eki nt hetővé, érthetővé, jól ol vashat óvá teszi k a szöveget , al kal ma sak a lényeg kiemelésére, úgy, hogy közben esztétikus külsővel ruházzák fel a dokumentumot.
Ehhez több szakma és tudományterület eszközeinek együ es al kal ma zása szüks éges.
Mindenképpen ismerni kell az alkalmazo nyel v hel yesí rási szabál yai t, rendel kezni
kell a szövegszerkesztés legalább alapszintű technikai képességeivel, valamint a leg- szükségesebb tipográfiai * ismeretekkel is ([27]).
Nem szabad engednünk, hogy tovább terjedjen az a rossz irányba mutató nézet, hogy csak a tartalom fontos, a megjelenés lényegtelen! Egy rosszul megszerkeszte , rosszul tagolt, elviselhetetlen színösszeállítású dokumentum nem éri el a kitűzö célját. A rossz tagolás értelemzavaró és időrabló lehet, a nem megfelelő betűtípus és az össze nem illő színek alkalmazása pedig olvashatatlanná teheti a szöveget ([25]).
Az információs-kommunikációs társadalom fejlődése szülte a tipográfiai isme re- tek alkalmazásának problematikáját, mivel az ezt megelőző több száz évben a szöve- gek szerkesztését kizárólagosan a kiadás és a kiadványszerkesztés szakemberei vé- gezték. Természetesen lehetetlen a kiadványok szerkesztéséhez szükséges minden ismeretet elsajátítanunk, hiszen ezek olyan – sok rétű szakmai tudást és művészi ké- pességeket is igénylő – szakmák, amelyek megismeréséhez egy élet kell. Töreked- nünk kell azonban az ismeretek mind szélesebb körű, alkalmazói szintű megismeré- sére ([33] és [30]). Valójában nem fogadható el az oda nem figyel ésre az a ki fogás, hogy mi nem vagyunk sem nyomdászok, sem tipográfusok, mint ahogy az sem, hogy nem kell helyesen írnunk, hiszen nem vagyunk magyartanárok.
2. Információk a világhálón
Napjainkra számos jól használható segédanyag áll rendelkezésünkre. Örvendetes, hogy több remek könyv is megjelent ebben a témában az utóbbi 10-12 év során (lásd például [15]–[25]). Végignézve a leginkább kezdők és középhaladók számára javasolt kiadványok listáját azt mondhatjuk, hogy az alap szövegszerkesztési szabályokat tartalmazóktól az egyszerűbb alapterveken keresztül a szakma művészeinek kiváló munkáit bemutató könyvekig sokszínű a pale a ([1] ).
Nincs azonban mindenkinek lehetősége az összes szükséges könyv beszerzésére, de még ha van is, nem lehetnek mindig kéznél ezek a könyvek. Szerencsére azonban a világháló ebben is tud nekünk segíteni. Számos olyan oldal áll rendelkezésünkre, amelyek segítenek a tagolás, a forma kialakítása és a színek alkalmazása terén egy- aránt. Sajnos azonban nagyon sok olyan oldal is található, amelyek komoly kívánni valót hagynak maguk után.
Az eligazodás megkönnyítéséhez kívánunk i hozzáj árul ni . Ebben a fej ezetben olyan oldalakra hívjuk fel a figyel me t , ame l yek tartal mi , for ma i , eset leg techni kai szempontból is mintának és segédanyagnak tekinthetők.
* A tipográfia szót többféle jelentéssel is felruházta a magyar nyelv a különböző korokban. Ma a ma- gyar nyelvben tipográfiának a betűkkel val ó tervezést, a szöveges közl és me gf ormá l ását , szöveg és kép együ es el rende zését nevezzük.
2.1. Helyesírás és nyelvhelyesség
Egyre több olyan szakkönyv jelenik meg a könyvesboltok polcain és a világhálón, amelyek számos (tipikus) helyesírási és nyelvhelyességi hibát tartalmaznak. Azok számára, akik utána szeretnének nézni egy-egy helyesírási problémának, ajánljuk a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető, jelenleg érvényben levő helyesírási sza- bályzatot [3]. Az elektronikus verzió sajnos azonban csak a szabályokat tartalmazza, a szótárt nem. Remélhetőleg a nyelvhelyességgel foglalkozó legfontosabb könyvek hamarosan használhatóvá válnak az interneten keresztül is.
2.2. Hagyományaink
Kiadványszerkesztési, nyomdászati és könyvkiadási történelmünkről szóló webolda- lakból sokat tanulhatunk hagyományainkról, a kialakult és megőrzö f or má kr ól . Szép példát mutatnak erre többek közö a JATE könyvtárának régi magyar könyv- művészetről szóló oldalai ([10]), valamint a Kner nyomda múzeumának egyes darab- jait bemutató oldalak ([6]). Ezek közül mutat be az 1. ábra egy-egy oldalt.
a) Régi magyar könyvművészet [10] b) A Kner nyomda kiadványai [6]
1. ábra: Információk a hagyományokról
2.3. Szedés és tördelés 2.3.1. A betűk
A szöveg- és kiadványszerkesztésnek – mint a professzionális formák kialakításának is – alapeleme a betű. Számos ajánlás vonatkozik arra, hogy milyen típusú dokumen- tumokban milyen betűket alkalmazzunk, melyik betűnek milyen az olvashatósága, mire alkalmas, illetve hogy melyik betűcsalád milyen érzeteket kelt az olvasójában.
Az ajánlo betűf él ékről , a betűk fel os zt ásáról , for ma i j el lemz ői ről egyr e több dokumentum található a világhálón. Ilyenek például a 2. ábrán látható dokumentu- mok, amelyek a betűkkel kapcsolatos alapfogalmakat, a betűk formai jellemzőit és fő csoportjait mutatják be.
A betűk választásáról, betűkeverésről és a betűk méretéről bőven illusztrált le- írásokat is találunk a világhálón (lásd például [12]). Ezeket az ajánlásokat érdemes lenne alkalmazni a betűk megválasztásánál. Színesebbé tehető a világ, ha egy ado írás témájához és céljaihoz illeszkedő betűtípust választunk. Jó lenne, ha nem mindig a Microsoft Word két alapértelmeze betűcsal ádj át , a Ti me s Ne w Roma nt és Ar ial t alkalmaznánk, kiegészítve a Comic Sans és a – folyó szöveg szedésénél kerülendő – Courier betűtípusokkal.
a) Alapfogalmak és betűk [14] b) Betűk [5] c) Microsoft typography [8]
2. ábra: Betűkről szóló oldalak
Az érdeklődők számára ajánlható a betu.lap.hu ([4]) is, ami igyekszik összegyűj- teni és megjeleníteni a betűkkel kapcsolatos hasznos weboldalakat.
2.3.2. Bekezdések
A bekezdések formájára vonatkozóan is tartalmaznak ajánlásokat a különböző do- kumentumok, amelyek közül mutatunk néhányat a 3. ábrán. Egyrészt bemutatják, hogyan képeznek a különböző kizárásokkal szede bekezdések má s és má s szür ke foltot ([2], [13]), másrészt a sortávolság és sorhossz jelentőségét magyarázzák és szemléltetik ([9]).
a) Sorzárások [13] b) Sorzárások szemléltetése [2] c) Sortávolságok folthatása [9] [2]
3. ábra: Betűkről szóló oldalak
2.3.3. Nyomtato ol dal ak mé retei
Az oldalak egyes részeiről és hagyományosan alkalmazo mé ret ei ről is több hel yen olvashatunk. A 4. ábrán látható három olyan dokumentum, amely megmutatja, mi- lyen szerkezeti részei vannak az oldalaknak, azokat hogyan nevezik, illetve hogy milyen méretűekre szokták ezeket hagyományosan állítani ([2], [7], [12]).
a) Margók, szedéstükör [12] b) Laptervezés, tipográfia [7]
c) Szedéstükör méretei [2]
4. ábra: Oldal paraméterei
3. Típushibák
Annak ellenére, hogy számos anyag áll rendelkezésünkre arról, hogyan kell egy do- kumentumnak kinéznie, hogyan illendő megszerkeszteni, számos olyan példával találkozunk, amelyek igen nagy és igen sok hibát vétenek a legelemibb szabályokat illetően is.
3.1. Szövegszerkesztést „oktató” dokumentumok hibái
A hiba akkor még szomorúbb, ha az illető dokumentum szöveg- és kiadványszer- kesztésről szól. Furcsa ellentmondás, amikor a szövegben leírtak nem jelennek meg a szöveget tartalmazó dokumentum szerkesztésében (5. és 6. ábra).
A betűk komoly gondot okozhatnak, ha nem körültekintően választjuk meg őket. Érdemes kiválasztani a témához, médiához, célcsoporthoz illeszkedő betűtípus.
Ezen túl meg kell nézni, hogy az alkalmazni szándékozo betűkészl et tartal ma zza- e a magyar hosszúékezetes betűket [30]. Ha mindezekre odafigyel ünk, nem követ kez- hete vol na be ol yan eset , hogy egy szövegs zerkeszt ést okt at ó könyv rekl ámj ához olyan betűkészletet válasszanak, amely nem tartalmazza az ő és ű betűt.
A 6. ábra egy olyan leírásból van, ami a szövegszerkesztést kívánja oktatni, en- nek ellenére sem az igazításokat, sem a térközöket, sem az elválasztást, sem a cím kiemelését stb. nem alkalmazza a dokumentum megformázásában. Csak szemelget- tünk a számos, hibásan szerkeszte ol dal ból .
A 7. ábra egy másik szövegszerkesztéssel és a Microsoft Word használatával fog- lalkozó oktatási segédanyag két oldalát mutatja. Az a) ábrán azt láthatjuk, hogy uni- verzálisan használja a kötőjelet, ezt alkalmazza ugyanis a gondolatjel helye is – an-
nak ellenére, hogy a 3.2.4. fejezetben leírja, hogy milyen esetben milyen karaktert kell(ene) alkalmazni. A b) képen azt látjuk, hogy az alkalmazandó oldaltörés helye az üres bekezdések sorával tolja át a kívánt szövegrészt a következő oldalra. Sajnos egyik hiba sem egyedi a dokumentumban, és ezeken kívül is található benne számos kifogásolható megoldás.
5. ábra. Szövegszerkesztést oktató könyv reklámja –
Rosszul megválaszto betűkészl etből hi ányzo a hosszú „ő” betű, amit a Times New Roman „ő” betűjé vel he- lye esíte az alkal maz o program. „ A sz erzők” al áí rás k betűjéből l átható, hogy a szöveg készítésekor i s hiány-
zo a betűkészl etből az ő betű.
6. ábra: Számos hibát vétő, szövegszerkesztést „tanító” dokumentum,
ahol a térközök, címszedés, bekezdésforma hibás alkalmazása és az elválasztás tragikus hiánya látható
a) Gondolatjel helye kötőj el b) Oldaltörés helye ür es bekezdések sora 7. ábra: Szedési és programhasználati hibákat egyaránt tartalmazó,
szövegszerkesztést „tanító” oktatási segédanyag
Ebben a fejezetben csak néhány példát muta unk be a vi lághál ón t al ál hat ó számtalan hibásan szede , néha hi bás inf or má ci ókat is tartal ma zó, renget eg techni - kai hibával létrehozo , szövegs zerkeszt ést taní tani szándékozó dokume nt umb ól .
3.2. A szövegszerkesztést gyakoroltatók hibái
Hiába a sok és tartalmas könyv, ha a szövegszerkesztést tanítók olyan mintalapokon gyakoroltatják, illetve kérik számon a diákok tudását, ami minden kívánalmat alul- múl (lásd például [29]). Jó lenne, ha a szövegszerkesztést tanító – többnyire – infor- matikatanárok képeznék magukat ezen a területen, hogy ne a következő ábrák kiné- zete és technikai ismerete rögzüljön a tanulni szándékozókban (8–10. ábra).
8. ábra: Oktatáshoz alkalmazo , tipográfiai hibáktól hemzs egő tesztf eladat ok
9. ábra: Egy színes ére ségi feladatsor. A gépelési hi bákon túl , rossz mi nt át ad például a há ér- és a karakterszín összehangolására, a bekezdések igazítására, a címek formázására, egyes speciális karakterek használatára
10. ábra: A bal oldali oszlop példái olyan ére ségi mi nt af eladatok, me lyek számo s tipográfiai ajánl ást szegnek meg. A jobb oldali minták egy, az ABC történetét bemutató könyvből származnak.
4. Összefoglalás
Szöveges dokumentumok létrehozásánál – legyen az nyomtato vagy el ekt roni kus – a szöveg- és kiadványszerkesztés, ideális esetben pedig a tipográfia szabál yai t érde- mes betartani. Virágvölgyi Péter szerint a tipográfia a „szöveges közl és me gf or má l á- sával, a kép és szede szöveg együ es elrendezésével ” f ogl alkozi k ( [32] ) . A h el yesen tagolt és szede szöveg él vezet esebbé, könnyebben ol vashat óvá és érthetővé tehet i a szöveget, segíthet az olvasónak abban, hogy megtalálja és megjegyezze az ado szö- veg által kiemelteket és hangsúlyozo akat .
Az ideális az lenne, ha minden formai megjelenítést megtanulhatnánk. Ez ugyan lehetetlen, de egy-egy lépéssel mindig előbbre jutni azonban lehet. Ha komolyan vennénk az informatikatanárok képzését, kötelezően belevennénk az egyetemi kép- zésbe a széleskörű szövegszerkesztési ismeretek tanítását és a szövegszerkesztés ta- nításának módszertanát. Alapos szövegszerkesztés-technikai és alapvető tipográfiai ismeretek birtokában sokkal inkább biztosíto nak lát nánk, hogy a követ kező nemz e- dékek megfelelő szövegszerkesztési ismeretekkel hagyják el a középiskolát. Ha azonban a tanár maga sem rendelkezik a szükséges szövegszerkesztési ismeretekkel, nehezen lehet tőle elvárni, hogy szakszerűen oktassa. Talán lesz majd olyan tanterv- váltás, amely magába foglalja a szövegszerkesztés elméleti és technikai ismereteit.
5. Elektronikus dokumentumok
[1] Ajánlo irodal om tipográfiához ( Buj dos ó Gyö ngyi ) h p: //www. inf .uni de b. hu/ ~buj doso/ tipogr afia/
[2] A kiadványszerkesztés (Kovácsné Kiss Judit)
h p: //www. mo gi .bme . hu/ let ol tes/ME GJ ELENI TESI %2 0TECHNI KAK/ ki advanyszerkeszt es. pdf [3] A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984)
h p: //me k. oszk. hu/ 01500/ 01547 [4] Betű.lap, h p: //bet u. lap. hu/
[5] Betűk, Néhány alaptanács szövegek szerkesztéséhez, I. (Bujdosó Gyöngyi, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, 2005) h p: //iam0 35. inf .uni de b. hu/ mo bi di ak/ listdocume nt .mo bi ?i d=183 [6] Gyomai Kner Nyomda múzeuma, h p: //www. gyoma i kner.hu/ mu zeum_ 2. ht ml
[7] Laptervezés, tipográfia (Ra di cs Vi lmo s, Ri er Ala dár , Budapes t , MÚO S Z, 1976) h p: //me k. oszk. hu/ 03800/ 03821
[8] Microsoft typography, h p: //www. mi crosof t.com/ typogr aphy/ de f aul t.ms px [9] Prezentációkészítés,
h p: //edut ech. el te. hu/ arcul at /tananyagok/ down l oads /tipogr afia/prezentaci o_keszi t es. pdf [10] Régi magyar könyvművészet (JATE Egyetemi Könyvtár) h p: //www. bi bl .u- szeged. hu/ ol dbook/
[11] Tipográfia, h p: //linux. bmr g. hu/ ~03t ml /8. o/ Forma edText / szovegszerk_j egyzet . pdf
[12] Tipográfiai al apf ogal ma k,
h p: //edut ech. el te. hu/ arcul at /tananyagok/ down l oads /ki advany/ tipogr _al apf ogal ma k_uj .pdf [13] Tipográfiai al api sme ret ek (Mo hai István, 2006)
h p: //okt av- pr epr ess-06. freebl og. hu/files/ tipogr áfia.pdf [14] Tipográfiai al apf ogal ma k, A betű, Számí tógépe s karakt erek,
h p: //mi au. gau. hu/ nappal os/2007t avasz/ mm_ 2. ppt
6. Könyvek
[15] A magyar helyesírás szabályai, CD mellékle el , tizenegyedi k ki adás, tizenke edi k ( tart almáb an átdolgozo ) lenyoma t , Ak adé mi ai Ki adó, Budape st.
[16] Fábián Pál, Deme László, Tóth Etelka: Magyar helyesírási szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest.
[17] Garai Péter, Érdi Júlia: Tipográfia és hel yesí rás 30 nyel vhez, Ak adé mi ai Ki adó, Budape st.
[18] Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Buda- pest, 1996.
[19] David Jury: Mi az a tipográfia?, Scol ar, Budape st, 2007.
[20] Roger C. Parker: Web design kiadványtervezés képernyőn és nyomtatásban, Kossuth Kiadó 1999.
[21] Szántó Tibor: Könyvtervezés. Budapest, Kossuth Nyomda, 1988.
[22] Alice Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés? Scol ar, Budape st, 2008.
[23] Virágvölgyi Péter: A tipográfia me stersége számí tógéppe l , Os i ris Ki adó 1999.
[24] Robin Williams: Tervezz bátran!, Scolar, Budapest, 2006.
[25] Suzanne West: Stílusgyakorlatok: a tipográfia és az ol dal tervezés hagyomá nyos és mo de rn megközelítés. Budapest, UR Kiadó, 1998.
7. Irodalomjegyzék
[26] A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984 h p: //me k. oszk. hu/ 01500/ 01547
[27] Bardóczy I.: Magasnyomóforma-készítés I., Nyomdaipari tankönyv, 4. kiadás, Műszaki Könyv- kiadó, Budapest, 1985.
[28] Bujdosó Gy.: Szöveg- és kiadványszerkesztés oktatása az egyetemen, Informatika a felsőokta- tásban '96, NetworkShop 1996 (1996. augusztus 27–30., Debrecen) kiadványában, 1996, 101–109.
[29] Bujdosó Gy. és Csernoch M.: Problémák a szövegszerkesztés verseny- és ECDL vizsgafeladatai- val kapcsolatban, XIII. Számítástechnika az Oktatásban Konferencia (SzámOkt 2008, 2008. októ- ber 10–13., Csíksomlyó, Románia) kiadványa, 65–71.
[30] D. Jury: Mi az a tipográfia?, Scol ar, Budape st, 2007.
[31] A. Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés?, Scol ar, Budape st, 2008.
[32] Virágvölgyi P.: A tipográfia me stersége számí tógéppe l , Os i ris Ké zi könyvek, Os i ris Ki adó, Bu- dapest, 2004.
[33] R. Williams: Tervezz bátran!, Scolar, Budapest, 2006.
