1930-as KÖZLEMÉNYEK

KÖZLEMÉNYEK

SZABÓ MÁRIA

H O N V É D N E V E L Ő I N T É Z E T E K K E T T Ő S I R Á N Y Í T Á S A A K É T V I L Á G H Á B O R Ú K Ö Z Ö T T

A trianoni b é k e s z e r z ő d é s M a g y a r o r s z á g r a v o n a t k o z ó katonai határozatai csak egyet­

len t i s z t k é p z ő i n t é z m é n y fenntartását tették l e h e t ő v é : az 1922-től n é g y é v e s f ő i s k o l á v á váló Magyar Királyi H o n v é d L u d o v i k a A k a d é m i á é t .1 Ezzel M a g y a r o r s z á g o n is életbe lépett, é s az 1920-as, 1930-as é v e k b e n é r v é n y b e n is maradt a teljes a k a d é m i a i k é p z é s rendszere. A h a d a p r ó d i s k o l á k m e g s z ű n t e k ; katonatisztet csak főiskolai szintű a k a d é m i á n k é p e z h e t t e k .2

A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia i d ő s z a k á b a n M a g y a r o r s z á g területén létesített k ö z ö s és h o n v é d h a d a p r ó d - é s reáliskolák m a r a d v á n y a i b ó l 1921-ben két alsó és k é t felső é v f o ­ lyamos, n é g y é v e s reáliskolai fiúinternátust hoztak létre. Sopronban é s K ő s z e g e n egy-egy alreál, Budapesten é s P é c s e t t egy-egy főreál kezdte meg m ű k ö d é s é t , Magyar Királyi Re­

áliskolai N e v e l ő i n t é z e t e l n e v e z é s s e l . 1922-től az iskolák felvették egy-egy magyar törté­

nelmi s z e m é l y i s é g nevét. Ettől kezdve a sopronit „ R á k ó c z i Ferenc," a kőszegit „ H u n y a d i M á t y á s , " a budapestit „ B o c s k a i I s t v á n , " a pécsit „Zrínyi M i k l ó s " M . K i r . R e á l i s k o l a i N e v e l ő i n t é z e t n e k n e v e z t é k . Ezek az internátus j e l l e g ű n é g y - , k é s ő b b n y o l c o s z t á l y o s k ö ­ z é p i s k o l á k a két v i l á g h á b o r ú között katonai j e l l e g ü k l e p l e z é s é r e k é n y s z e r ü l t e k , 1937-ig csak rejtve l é t e z h e t t e k .³ 1922-ben hivatalosan a V a l l á s é s K ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m ( V K M ) k i z á r ó l a g o s felügyelete alá k e r ü l t e k .⁴ T a n t e r v ü k a magyar állami k ö z é p i s k o l á k akkori h á r o m típusa k ö z ü l a r e á l i s k o l á k é v a l teljesen megegyezett, n ö v e n d é k e i k a c i v i l r e á l i s k o l á k tanrendje alapján, c i v i l t a n k ö n y v e k b ő l tanultak.5

1 L.: I922:X. tc. a magyar királyi honvéd tisztképzésről. In Rada Tibor: A Magyar Királyi Honvéd Ludovi­

ka Akadémia és a Testvérintézetek Összefoglalt Története (1830-1945) I . k., Calgary-Budapest, 1998. 182—

186. o.

2 Illetve tartalékos tisztekből válhattak még hivatásos tisztek.

1931-ben a budapesti intézet megszűnt, a másik három (1928-tól fokozatosan) az 1931-1932. tanévre egyaránt nyolcosztályos reáliskolává alakult. Nevükben a „Magyar Királyi" előre került, pl. M . Kir. „Hunyadi Mátyás" Reáliskolai Nevelőintézet. Az Utasítást 1.: Hadtörténelmi Levéltár (HL) Honvédelmi Minisztérium (HM) ein. 9. 106.803-1931. 1937-ben elnevezésük kiegészült a „Honvéd" jelzővel, pl. M . Kir. "Rákóczi Fe­

renc" Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet. 1939-től nevük ismét változott, pl. Pécsi M . Kir. „Zrínyi Miklós"

Honvéd Főreáliskola. A növendékek létszáma 300 fő volt iskolánként. A három reáliskolai nevelőintézet 1941- ig működött, utolsó évfolyamuk 1943-ban érettségizett.

4 Az 15837/eln. 9.-1922. sz. Körrendelet a nevelőintézetek vezetését az 1922:IV. tc. rendelkezéseinek megfelelően minden tekintetben a V K M ügykörébe utalta. L : Az 192LXL1V. tc. alapján szervezett nevelőin­

tézetek átadása a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium igazgatásába. In 1922. évi Rendeleti Közlöny. Sza­

bályrendeletek, 37. sz. 291. o.

5 A korabeli nyolcosztályos középiskola három típusa (1924-től): 1.) humán gimnázium (kötelező latin és görög nyelvtanulással), 2.) reálgimnázium (a reáltárgyak kiemelt súlyával, kötelező latinnal), 3.) reáliskola (a reáltárgyak kiemelt súlyával, kötelező latin helyett egy nyugati nyelv tanításával). - A középiskolák mindössze 1/6-a volt reáliskola.

KATONAI TANINTÉZETEK MAGYARORSZÁGON 1914-BEN

A h o n v é d reáliskolai n e v e l ő i n t é z e t e k 1922-től valójában kettős irányítással rendelkeztek:

a V K M é s a H o n v é d e l m i M i n i s z t é r i u m ( H M ) e g y a r á n t felügyelte őket. Dualizmuskori e l ő d e i k h e z h a s o n l ó a n , rejtetten ugyan, de t o v á b b r a is a katonai a k a d é m i a e l ő k é s z í t ő is­

kolái maradtak. V é g z e t t n ö v e n d é k e i k felvételi nélkül folytathatták ( k i ) k é p z é s ü k e t a M . K i r . H o n v é d L u d o v i k a A k a d é m i á n . A h o n v é d s é g h a g y o m á n y a i n a k m e g f e l e l ő e n b e l ő l ü k került k i az a k a d é m i k u s tisztjelöltek 50 %-a.6

A h o n v é d k ö z é p i s k o l á k rejtését vállaló V K M nem csak „ f e d ő s z e r v e " lett a reáliskolai n e v e l ő i n t é z e t e k n e k . A katonai k ö z é p i s k o l á k r a t ö b b é v t i z e d e kiterjeszteni óhajtott irányí­

tási és felügyeleti j o g á t a lehető legkomolyabban v é v e , k é n y e s e n ügyelt a k ö z m ű v e l t s é g i ismeretek megfelelő m e n n y i s é g é t é s lehető legmagasabb s z í n v o n a l á t biztosító k ö z o k t a t á ­ si e l ő í r á s o k k ö v e t k e z e t e s betartatására.

K é n y s z e r ű kettős i r á n y í t á s u k k ö v e t k e z t é b e n a két v i l á g h á b o r ú közötti h o n v é d reális­

k o l á k a magyar t i s z t k é p z é s t ö r t é n e t é n e k kivételes fejezetévé váltak. B á r erről n ö v e n d é ­ keik m i t sem tudtak, falaikon belül ü t k ö z t e k - a magyar katonai o k t a t á s t ö r t é n e t é b e n e l ő ­ ször tetten é r h e t ő e n , s keveredtek sajátos s z i m b i ó z i s b a n - a korszakban m á r j e l e n t ő s e n e l t é r ő katonai és polgári o k t a t á s i / n e v e l é s i elvek és é r t é k e k .

A tisztikar és a középosztály

A t i s z t k é p z ő és n e v e l ő i n t é z e t e k felvételi szabályai nem v á l t o z t a k a dualizmus idősza­

k á h o z k é p e s t .⁷ A z állami é s a katonai vezetés t ö r e k v é s e i n e k megfelelően t o v á b b r a is a k ö z é p o s z t á l y s z e g é n y e b b fiainak tisztté válását segítették e l ő : kisebb r é s z b e n alapítvá­

nyi, nagyobb részt á l l a m k ö l t s é g e s helyekkel, ingyenes tanítás biztosításával. A z i s k o l á k maguk is gyakran h a n g o z t a t t á k értesítőik h a s á b j a i n8 é s a két m i n i s z t é r i u m n a k k ü l d ö t t j e ­ l e n t é s e i k b e n , hogy t a n u l ó i k z ö m e viszonylag h o m o g é n k ö z e g b ő l , „ a n y a g i l a g s z e g é n y h i ­ v a t a l n o k c s a l á d b ó l s z á r m a z i k . "⁹

A z érettségi M a g y a r o r s z á g o n a s z á z a d elején kezdett az i s k o l á z o t t s á g o t a l a p k ö v e t e l ­ m é n y k é n t s z á m o n tartó k ö z é p o s z t á l y i státusz feltételévé válni. A z érettségizettek s z á m á ­ nak fokozatos n ö v e k e d é s e , vagyis e l s ő s o r b a n p r e s z t í z s é r d e k e k k é s z t e t t é k a gyermekeiket

6 A dualizmus időszakában természetesen nem csak a Ludovikán, hanem a közös katonai akadémiákon is (felvételi nélkül) folytathatták tanulmányaikat a soproni honvéd főreálban végzettek. Az alreálok végzős nö­

vendékei pedig tovább léphettek a főreálon kívül a hadapródiskolákba is.

7 Az intézetek növendékeinek felvételét az 1921:XLIV. tc. 5. és 6. § alapján az évente kiadott Pályázati Hirdetmény szabályozta. A felvételi feltételeket évről évre közzé tették az iskolák évkönyvei is.

8 A rejtett katonai középiskolák a civil iskolák mintájára, a V K M javaslatára az 1922-1923-as tanévtől ér­

tesítőket (évkönyveket) jelentettek meg. (A tablók is a V K M hatására honosodtak meg, még a Ludovika Aka­

démián is.)

H L H M ein. 9. 526 926-1930. - A reáliskolai nevelőintézetek növendékei 80-90 százalékban a közép­

osztályból és közvetlenül a középosztály alatt elhelyezkedő középrétegekből rekrutálódtak. Az apák többsége az állami vagy megyei adminisztrációban, illetve a haderőben dolgozott, vagy értelmiségi, kiskereskedő, kis­

iparos, magánalkalmazott volt. Az 1922/23. évi kőszegi Értesítő következő sorai jól példázzák (a kor és) a ka­

tonaiskolák idealizált középosztály-felfogását: „Legértékesebb növendékeinket a középosztály azon családjai­

ból újoncozzuk, hol a nemes tradíciók még mindig élnek. Ahol az Istenbe vetett hit mellett a haza nem üres fogalom, frigy egy egész életre szól, a becsület értékesebb kincs a vagyonnál, onnan kapjuk jellem és megbíz­

hatóság tekintetében a legértékesebb növendékeinket, kiért a hazának valóban érdemes áldozatokat hozni." A Hunyadi Mátyás M . Kir. Reáliskolai Nevelőintézet Értesítője, 1922-1923. 9. o.

i а э э

Íj A g i m n á z i u m á l t a l á n o s ó r a t e r v e

1 F s z 1

J T a n t á r g y a k 1

1

1 ^{I .}

1

| I I .

i

1 [ I I I . 1

1

[ I V . 1

1 ^V"

1

1 [ V I . 1

1

[ W T T t

t

J » A l i .

•

1 !

[ ö s s z1

I 1 1

1V a l l é s t a n 1 2 1 1 ² 1

! 2 1

1 2 1

! 2

1

1 9 1 ~

1

! ²

1

1 2 1 l - l 1 2

1 ³-

[Magyar n y e l v [ L a t i n n y e l v

1 ^ 1 ⁶

! ⁵ 1 ⁶ 1 ⁴

1 ⁶ 1 4

1 6

1 ³

! ⁶ 1 ³

! 5

í 3

I 5

1 ³ i 4

j 301

1 ⁴⁴ i

1 4 _ [ G ö r ö g n y e l v 1 - ! -1 - 1 - 1 s 1 ⁵ ! 5 1 ⁴ 1 ^{1 9}I 1 ⁵- [ G ö r ö g h e l y e t t

[ v á l a s z t h a t ó

1

!

1 1 ! 1 ^! 1

I

1

j J

j t á r g y a k 1 - 1 - 1 - 1 - 1 ⁵ 1 ⁵ I ⁵ 1 ⁴ 1 - ° 1 I 6- [ N é m e t n y e l v 1 - 1 - 1 ⁴ 1 ³ 1 ^{3 ! 3} 1 ³ 1 ³ 1 ^19|

! 7- [ T ö r t é n e t 1 - 1 - 1 3 1 ³ 1 ³ I ³ 1 ³ I 3 1 1 B1 1 ⁸ • j F ö l d r a j z I ³ 1 ³ ! 2 1 - 1 - I - 1 - 1 ~ 1 ^Sl

1 о 1 T e r m é s z e t r a j z i 2 1 2 1 - 1 ³ 1 3 1 ³ 1 - ^{1 -} 1 ^{1 8}l 11 0- [ T e r m é s z e t t a n 1 - 1 - 1 - 1 - ^{! -}! - ^{1 4 I 4 1 8I}

j 11. 1Mathematika 1 4 i 4 1 ³

!

³ 1 3 ! ⁴ 1 ³ í 2 1 261

1 12 j R a j z o l ó 1 ! 1 !

!

^{j j}

j ^{13 .}

1 g e o m e t r i a 1 F i l o z ó f i a i j p r o p e d e u t i k a

1 3 ! ³ 1 1 -

I '2

!

!

1 2 1 - 1 1 -

I -1 1

1 -1

1 - ³

1 1 0!

1 31

j 14. [ S z é p í r á s ^I i 1 1 1 - 1 - 1 - 1 -

-

^{1 21}

j 1 5 . [ T e s t g y a k o r l á s

1

1 2 1 ²

1

I ^{2 1 2} 1 ² 1 ²

1

1 ²

1

2 16)

1

1 . ö s s z e s e n : 1 23 1 j ²⁸ 1

2B

1

1 ²⁸ 1

30 I

30 1

1 ^{30 30 ; 2321}

2.) A r e á l i s k o l a á l t a l á n o s ó r a t e r v e

1 [ F s z

1

1 1 .j T a n t á r g y a k j ^T

1 [ I I .

! ( I I I .

! [ I V .

!

! V

1

1 [ V I .

! [ V I I .

1

1 [ V I I I .

1 1 1össz1

1 1 »•

t i

[ V a l l á s t a n | 2

1

1 ²

1

1 ² i 2 1

1 ²

1

1 2

1

1 ^{2 1 2} 1 ^{1 6}l 1 2. [Magyar n y e l v | 5 1 ⁵ 1 ³ i ³ ! ³ I ³ I ³ 1 ³ 1 ^{2 B}I 1 3. [ N é m e t n y e l v 1 5 1 5 1 3 1 3 ! 3 1 ² 1 2 1 2 1 ^{2 5}l 1 4- [ F r a n c i a n y e l v |

-

^{1 - 1 5 ! 5 1 4 1 3 1 3 1 4 1 2 41}

1 ⁵- [ T ö r t é n e t 1

-

^{1 - I 2 1 3 ! 3 1 3 1 3 I 3 ! 1 7l}

1 ^6.

1 ⁷-

] F ö l d r a j z

[ T e r m é s z e t r a j z | 3 1 ³

1 1 ²

!

1 -1 I -

! I -

!

1 -1

I - 1 ⁸I 1 1 (él l a t é s n ö v . ) 1 ² _! 2 1 - 1 - 1 ³ I 3 1 - 1 - 1 ^{1 0}l

1 8. [ C h e m i a é s 1 ! í 1 i 1

1 I 9-

1 á s v á n y t a n

1 T e r m é s z e t t a n | _ i - 1 -

! 2

1I - 2

! ³ 1 - 1 3

1 - 1 2

1 ^{4 4} 1 ⁸I 1 ^{1 2}l

110.

[11.

[ M a t h e m a t i k a | [ R a j z o l ó é s á b - |

4 1 ⁴ 1 1 ³

I

! ⁴ 1 1 ⁵

I 1 ⁴ 1 1 4

!

3 ! ^{3 1}l 1 j r á z ó ló geomet. | 4 1 4 1 ^{2 ! 2} 1 - ^{í 3} 1 3

2 20 j

[ 1 2 . 1 S z a b a d k é z i r a j z ]

-

^{1 - I 2 1 2 1 2 1 2 1 2 2 1 21}

[ 1 3 .

!

[ F i l o z ó f i a i [ [ p r o p e d e u t i k a |

1 1 - 1

1 - 1 1 -

i

1 - 1

! -

^{1 ! - 3 3|}

j l 4 . [ S z é p í r á s j 1 1 1

-

1 - 1 - 1 -

-

^{2 1}

[15.

1

[ T e s t g y a k o r l á s |

• t

2 1 ² 1 -² 1

1 ²

1 1 ²

1 1 ^{2 2 2 16[}

1 1

i

1 !

ö s s z e s e n : | 28 !

28 28 1

[28

1

30

1

1

[ 30

1

1

30 30 2321

•

Jóború - Mészáros - Tóth - Vág: Neveléstörténet. ELTE ВТК Egységes jegyzet.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 39. o. nyomán

katonai t a n i n t é z e t e k b e írató s z ü l ő k e t arra, hogy m á r a h á b o r ú t m e g e l ő z ő é v t i z e d b e n hatá­

rozottan igényeljék fiaik s z á m á r a az érettségi b i z o n y í t v á n y t .

A z érettségi b e v e z e t é s é t ő l a h a d v e z e t é s s o k á i g ó d z k o d o t t . A j o g o s í t v á n y ára ugyanis a k ö z é p i s k o l a i szintű katonai t a n i n t é z e t e k k i z á r ó l a g o s H M - i r á n y í t á s á r ó l t ö r t é n ő lemon­

d á s lett volna, m i v e l a m a g y a r o r s z á g i érettségiket 1883-tól minden i s k o l a t í p u s b a n a V K M f e l ü g y e l t e . A k ö z o k t a t á s által m e g h a t á r o z o t t , a H M addigi g y a k o r l a t á t ó l a l a p v e t ő ­ en e l t é r ő feltételekhez tartozott p é l d á u l , hogy érettségi tárgyat csak szakegyetemen dip­

l o m á z o t t t a n á r oktathatott.^{1 0} A c i v i l n o r m á k és k ö v e t e l m é n y e k elfogadása, a katonai ok­

tatás területén a k i z á r ó l a g o s katonai irányítás (az e l z á r k ó z á s ) feladása a k a t o n á k részéről m é g a h ú s z a s é v e k b e n is k o m o l y e l l e n á l l á s b a ütközött.

A k ö z o k t a t á s k é p v i s e l ő i m á r a s z á z a d elejétől h a t á r o z o t t a n sürgették „a k é t r e n d b e l i i s k o l á k " ö s s z e h a n g o l á s á t , katonai részről a polgári i r á n y n a k tett e n g e d m é n y e k árán, de kompromisszum útján - annak t u d a t á b a n , hogy e p e d a g ó g i a i k o a l í c i ó , „ez a fúzió az e l ­ vek k ü l ö n b ö z ő s é g é n é l fogva" sohasem lehet teljes, b á r m e k k o r a lenne is a l e l k e s e d é s „a katonai é s c i v i l kultúra t e s t v é r e g y e s ü l é s é é r t " .^{1 1}

A p o l g á r i iskolai t a n á r o k közül sokan osztották Laurentzi V i l m o s v é l e m é n y é t , aki 1910-ben, az O r s z á g o s K ö z é p i s k o l a i T a n á r e g y e s ü l e t k ö z g y ű l é s é n a felületes ismeretek, az é r z e l m i t u d a t f o r m á l á s v e s z é l y e i r e figyelmeztetett. „ A folyton z ú g ó , lelket elfárasztó hazafias frázisok" h a t á s á n a k k ö v e t k e z m é n y e lehet - intett - , hogy az ifjak „túlhevített h a z a f i s á g u k " k ö v e t k e z t é b e n „ Á l d o z a t u l esnek a m i n d e n á r o n és k ö n n y ű s z e r r e l szerepelni v á g y á s hiú, e g é s z s é g t e l e n i n d u l a t á n a k , k ö n n y ű e s z k ö z e i v é v á l n a k s z é l s ő s é g e s pártpoliti­

kai t e n d e n c i á k e l ő m o z d í t á s á n a k , mivel n é l k ü l ö z i k a tárgyi ismereteket, a helyes ítélőké­

p e s s é g e t . "1 2

A s z á z a d első é v t i z e d é n e k végén m á r a katonai t a n ü g y i v e z e t ő k is e l i s m e r t é k az „el­

méleti t a n t á r g y a k terén t a p a s z t a l h a t ó h i á n y o s s á g o k a t , " é s c é l k é n t j e l ö l t é k meg a polgári iskolák á l t a l á n o s m ü v e l t s é g a d ó szintjéhez történő f e l z á r k ó z á s t .1 3 De az e céllal alkotott

I Érettségi tárgy a magyar, a történelem, a matematika, esetleg a német, a francia volt. A katonai tanintéze­

tek nem szabták tiszttanáraik számára követelményként a szakegyetemi végzettséget. A katonatanárok sokszor a tanítás megkezdése előtt pár nappal tudták meg, melyik tárgyat is fogják oktatni, és gyakran előfordult, hogy néhány hónap, esetleg egy-két hét után elvezényelték őket az intézetekből. A kőszegi alreáliskola dualizmusko­

ri 43 éve alatt, pl. a 178 fő oktató és egyéb beosztású tiszt 68,5 %-a szolgált 3 évnél kevesebbet az intézetben.

A 10 évnél tovább szolgálók között egyáltalán nem volt oktató/nevelő. V. ö. Nagy László: A kőszegi katonai nevelőintézet története 1853-1945. ELTE egyetemi doktori értekezés, 1982. 63-64. o.

II Kemény Ferenc: Elmélkedés a katonai oktatásügy reformjáról. (Első rész.) Hadsereg, 1910. V I I . évf., 17.

sz. (szept. 30.) 255. o. Véleménye szerint a tanári oklevéllel rendelkező tartalékos tiszteknek kellene tanítaniuk a katonai középiskolákban. Uo. 256. o. A katonai és polgári oktatás különbségéről I . még Kemény Ferenc: E l ­ mélkedés a katonai oktatásügy reformjáról. (Második rész.) Hadsereg, 1910. V I I . évf., 18-19. sz. (okt. 19.) 267-271. o. és Vö: Összehasonlító aphorismák a katonai és polgári nevelés köréből. Budapest, 1888. - A hon­

véd iskolákat a civit iskolákhoz képest kezdetektől tantervi zsúfoltság jellemezte. A polgári középiskolákban 32, a soproni főreálban 40, a hadapródiskolákban pedig 47 volt a kötelező heti óraszám az 1900-as évek első évtizedében.

l" Dr. Laurenzi Vilmos: A történelem modern tanítása. Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, X L I V . évf. (1910-1911.) 6-8. sz. (1910. okt. 13.), 121-135. o. Budapest, 1911. 130. o. A korszak pragmatikus, érzelmeket mozgósítani akaró történelemtanításának kritikája fokozottan érvényes volt a katonai tanintézetek hazafias történelmi nevelésére, tudatformálására.

1 3 Az egyértelmű hiányosságok a közműveltségi ismeretek tanítása terén először 1904-ben tudatosultak a katonai vezetés számára is, amikor a hadapródiskolákat megpróbálták egyenjogúsítani a polgári jellegű közép­

iskolákkal. 1907-ben a H M külön rendelettel próbálta meg kiküszöbölni az elméleti tantárgyak körül tapasztal-

reformtervek is l e s z ö g e z t é k : a t i s z t k é p z ő és n e v e l ő i n t é z e t e k b e n a hivatásra n e v e l é s , a

„sui generis" katonai feladattal a d e k v á t testi é s j e l l e m b e l i t u l a j d o n s á g o k kialakítása, va­

gyis a j e l l e m k é p z é s , az erkölcsi n e v e l é s az e l s ő r e n d ű feladat.^{1 4}

A k ö z o k t a t á s k é p v i s e l ő i , ezzel szemben h a n g o z t a t t á k : az o k t a t á s k ö z é p s ő fokán m i n ­ d e n ü t t a k ö z m ű v e l ő d é s i i s m e r e t e k é a prioritás, s ez alól a reáliskolai n e v e l ő i n t é z e t e k sem lehetnek kivételek.

A k ö z é p o s z t á l y i státusz egyre e m e l k e d ő iskolázottsági k ö v e t e l m é n y e i tehát - ö s s z e ­ függésben a tisztikar k ö z s z o l g á l a t i r é t e g h e z (a kor felfogása szerint a társadalmi elithez) t a r t o z á s á v a l - egyre i n k á b b ellentétbe kerültek a katonai k é p z é s és nevelés h a g y o m á ­ nyos, e l s ő s o r b a n a h i v a t á s r a nevelést szem előtt tartó, a c i v i l p e d a g ó g i a i iránytól eltérő felfogásával és g y a k o r l a t á v a l .^{1 5}

A reáliskolai n e v e l ő i n t é z e t e k érettségi j o g o s í t v á n y á t a teljes a k a d é m i a i k é p z é s újon­

nan bevezetett rendszere, a L u d o v i k a f ő i s k o l á v á válása a k é t v i l á g h á b o r ú közti korszak­

ban minden addigi vitát l e z á r ó a n , e g y é r t e l m ű e n m e g k ö v e t e l t e .^{1 6}

B á r a teljes a k a d é m i a i k é p z é s r e n d s z e r é n e k b e v e z e t é s e felvetődött m á r a h á b o r ú előtti két magyar tisztképzési reformterv vitája során is (1907, 1917), a magyar katonai felső v e z e t é s tagjai - ezt m á r most h a n g s ú l y o z n u n k kell - a h ú s z a s é v e k elején elrendelt, a t i s z t k é p z é s é s nevelés terén az e l z á r k ó z á s feladását e r e d m é n y e z ő v á l t o z á s o k a t az 1930- as é v e k v é g é n , a h á b o r ú r a k é s z ü l é s l á z á b a n m é g r é s z b e n sem a m o d e r n i z á c i ó s z ü k s é g e s ­ s é g é n e k , hanem k i z á r ó l a g a trianoni b é k e d i k t á t u m k é n y s z e r é n e k tulajdonították.

A kettős irányítás következményei

A rejtés miatti kettős irányítás a katonai j e l l e g háttérbe szorulását, a k ö z o k t a t á s k i v é ­ teles t é r n y e r é s é t e r e d m é n y e z t e a h o n v é d n e v e l ő i n t é z e t e k b e n , a h ú s z a s é v e k b e n . A V K M és a H M k é n y s z e r ű e g y ü t t m ű k ö d é s e t e r m é s z e t e s e n nem ment s ú r l ó d á s m e n t e s e n .

A V K M „ p e d a g ó g i a i v e z e t é s r e v o n a t k o z ó " illetékességi k ö r é t r é s z b e n az 1 8 8 3 : X X X . t c , r é s z b e n egy, a H M - m e l 1921-ben kötött titkos m e g á l l a p o d á s s z a b á l y o z t a , amelynek é r t e l m é b e n a k ö z o k t a t á s i t a n k e r ü l e t e k főigazgatói b á r m i k o r látogatást tehettek a reális­

kolai n e v e l ő i n t é z e t e k b e n , s (gyakorlatilag) az 1930-as é v e k elejéig e l l e n ő r i z h e t t é k - az e g y é b k é n t a H M által alkalmazott - s z a k t a n á r o k délelőtti tanóráit, é r t e k e z l e t e k e t tarthat­

tak, b e l e s z ó l h a t t a k a k ö z m ű v e l t s é g i t á r g y a k a t o k t a t ó t a n á r o k m i n ő s í t é s é b e , a l a k í t h a t t á k

ható a hiányosságokat. L . : H L H M ein. 11. 40.204-1907. - 1907-től 191 l - i g Schnetzer Ferenc vk. őrnagy ve­

zényletével reformsorozat indult az elméleti tantárgyak színvonalának javítása érdekében. Tengelyükben a ta­

nárkérdés állt. 1908-ban elrendelték, hogy a közműveltségi tárgyakat tanító tisztek 8, a katonai tárgyakat okta­

tók pedig 4 évig maradhassanak az intézetekben. V. ö. H L H M ein. 9. 5156-1908. és Magyar Katonai Közlöny 1908/2. sz. (A magyar királyi honvéd nevelőintézetekről) 336-339. o.

1 4 A cs. és kir. korszakban a tömeghadseregek kiképzési tapasztalataiból eredeztethető „osztrákosított" po­

rosz nevelési elvek érvényesültek. Erős akaratú, szívós egyéniségeket kívántak nevelni, akiket feltétlen enge­

delmesség és vasfegyelem jellemez.

1 5 Az ún. úri vagy történelmi középosztály elitjéhez már csak a diplomások és a köztisztviselői háttércel ren­

delkezők számítottak. A katonatisztek azért nem, mert hiányzott a humán végzettségük.

1 6 A magyar honvédiskolák közül elsőként az akkor egyetlen főreáliskolában, a soproniban vezették be az érettségit 1917-ben. Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy a főreál tiszttanári karában a háború alatt többségbe ke­

rültek az egyetemi diplomával rendelkező tartalékos tisztek.

I. Л ííhnnázium általános óraterve.

I I I I I 1 J

-3

i

1, ¹

^h

1 _{t i!}

Oi.-f.Mvon.

U n t

TjíjiiMvíve

I . 2 ! 5 6 — — 3 ^-> — в — 2 2 28 I I . 2

j

^{-1 в — 3 3 1 . . . •1 — 2 2 28}

111. 2 ^! 4 6 3 3 1 _ — 2 2 30

I V . 2 j Л 6 _ . '1 2 1 •1 — 'í — 2 2 30 V . ^fi fi ^{3 3 — 2 — 3 — — 2 30}

V I . 2 ' 3 5 6 3 3 3 — 3 — — 2 30 V I I . 2 ' 3 5 '5 2 3 1 i 3

_

-

^{2 30}

V I I I . 2 ' 3 5 .5 2 3 '1 2 2

-

^{2 30}

A n v o l í

16128

1 •15 22 21) 1 17 j ^{i U}

u

10 29 2 8 ló

összesen 236

П. Л. reálíinm.T/.iiiKi általános óraterve.

1 1 ^{i I I« j}

^{л 1 -}

^f

^"£

^{1 t P t}

£

A

0> : ü l v o n . kent egyiittvcve

!. ² 5 6 — — — 3 2 — 6 — 2 2 28

I I . 2 4 ti 3 — — 3 2 — 4 2 2 28 I I I . 0 4 6 3 — 3 2 — 2 4 — 2 2 30 I V . 2 3 0 4 — 2 1 4 ^- 4 - - 2 2 30 V . ^T 3 5 3 5 3 — 3 — 3 — 1 2 30 V I . 2 3 3 3 3 1 3 — 3 — I 2 30 V I I . 2 3 •1 2 4 3 2 — 4 3 — I 2 30 V i l i . 2 3 4 2 4 3 — 4 3 2 1 2 30

Л nyolc

O U t i h l M f l 23 41 20 I

1 IS 17 12 14 10 30 2 12 16

Összesen 236

I I I . A ccóiiskoia általános óraterve.

1

5

1 i f i

T

1

t-

•jf

r- -

1

1

I

и

•С ^ . 2

111

^!•

J |i

O u t i - • ivonkíiit

a-yütt.

vevő

I . 5 5 — — 3 2

-

^{— 4} 3 — 2 2 28 11. 2 5 5 — 3 2 — — 5 2 — 2 2 28 111. 2 3 3 5 3 2

-

^{— 3 3 2}

^_

^{2 2 30}

I V . 2 3 4 5 2 1

-

^{3 — 4 т}

-

^{2 2 30}

V . 2 3 3 4 3 — 3 2 — 4 2 — 2 2 30 V I . 2 3 3 4 3 — 2 — •1 2 — 2 2 30 V I I . 2 3 2 3 3 1 3

-

^{4 3 2}

-

^{2 2 30}

V I I L 2 3 ^•> 3 3 2

-

^{— 4 3 2 2 2 2 30}

Nyolc

UsLtiybMl

c g y ü í t v c v c 16 2S 27 24 17 12 13 7 11 30 17 2 ló 16 236'

Komis Gyula: Magyarország közoktatásügye.

Budapest, 1927. 103-104. o. nyomán

az i s k o l á k s z e l l e m i s é g é t .^{1 7} A V K M t ö b b é v e s , j ó akaratú i r á n y í t á s a " e r ő s hatást gyako­

rolt az iskolák tanári karára, a H o n v é d e l m i M i n i s z t é r i u m b a n a katonai o k t a t á s é r t felelős tisztek é r t é k r e n d j é r e , m e n t a l i t á s á r a . S mivel a reáliskolai n e v e l ő i n t é z e t e k e t és a L u d o v i ­ ka A k a d é m i á t e g y a r á n t a H M 9. (tisztképzési é s n e v e l é s i ) o s z t á l y a felügyelte, kihatott m é g a katonai a k a d é m i á r a is.

A rejtett katonai k ö z é p i s k o l á k b a bevezetett V K M - i n t é z k e d é s e k k ö z ü l minden bizony­

nyal a tanári kar egy r é s z é n e k egyetemre v e z é n y l é s e ü t k ö z ö t t a l e g e r ő s e b b e l l e n á l l á s b a . A z „újítás," azaz a csapattisztekkel e g y e n r a n g ú , á l l a n d ó tanári á l l o m á n y c s o p o r t l é t r e h o ­ zása, csak nehezen volt e l f o g a d t a t h a t ó . A Monarchia i d ő s z a k á b a n képzett tisztek ugyanis a c s a p a t o k t ó l távol került tanári á l l o m á n y t nem tekintették igazi katonaembernek, i n k á b b

„ p u h á n y , t a n á r t í p u s n a k , " s ezért a csapattisztektől k ü l s ő l e g , e l n e v e z é s b e n is m e g k ü l ö n - b ö z t e t e n d ő n e k tartották őket. A z új á l l o m á n y c s o p o r t o t létrehozni k í v á n ó k a h a g y o m á ­ nyos felfogással szemben azzal érveltek, hogy „ n e v e l ő - és k é p z ő i n t é z e t e i n k l e e n d ő csa­

pattisztikarunk k i k é p z é s é r e és n e v e l é s é r e vannak hivatva, ó v a k o d n i kell attól, hogy ezen á l l o m á n y c s o p o r t o t e l p o l g á r o s í t s u k vagy k ü l s ő s é g e k k e l lekicsinyeljük, s így ö n é r z e t ü k e t c s ö k k e n t s ü k , mert akkor lemondhatunk arról is, hogy a csapattisztek l e g k i v á l ó b b j a i j e ­ lentkezzenek t a n á r n a k . "^{1 8}

A nehezen m e g s z ü l e t e t t új nevelőtanári á l l o m á n y c s o p o r t b a végül okleveles tanári v é g z e t t s é g g e l , 4-5 év gyakorlat után k é r h e t t é k magukat a j e l e n t k e z ő törzstisztek, illetve k i v é t e l e s e n olyan, nem érettségi tárgyat tanító, öt é v gyakorlattal r e n d e l k e z ő tiszttanárok is á t k e r ü l h e t t e k ebbe a k a t e g ó r i á b a , akiket minden elöljárójuk e g y b e h a n g z ó a n j a v a s o l t .^{1 9}

A z é r t e l m i s é g i m u n k a n é l k ü l i s é g , a korszak t a n á r t ú l k í n á l a t a is elősegítette, hogy a harmincas é v e k elejére volt c s a p a t t i s z t e k b ő l é s „ b e ö l t ö z t e t e t t " t a r t a l é k o s tisztekből szak­

mailag és p e d a g ó g i a i l a g j ó l k é p z e t t t a n á r g á r d á v a l rendelkezzenek a V K M e l v á r á s a i n a k m e g f e l e l ő e n lassan elit i s k o l á k n a k s z á m í t ó rejtett katonai t a n i n t é z e t e k .^{2 0} A z egyetemre v e z é n y e l t csapattiszteket az első é v e k b e n „ r e n d h e z és fegyelemhez szokott" szerzetes ta­

n á r o k k a l p ó t o l t á k .^{2 1} M é g a harmincas é v e k elején is t ö b b p a p t a n á r tanított a reáliskolai n e v e l ő i n t é z e t e k b e n . A s z e r z e t e s t a n á r o k mellett k i v é t e l e s e n , egy-egy é v e s s z e r z ő d é s s e l , alkalmaztak polgári ( t e r m é s z e t e s e n k i z á r ó l a g férfi) t a n á r o k a t is.

1 7 Az 1883:XXX. tc. értelmében érettségi tárgyakat csak szakegyetemen oklevelet szerzett pedagógusok taníthattak. Az érettségit adó iskolákban a V K M gyakorolta a felügyeleti jogot; az érettségi elnököket is a V K M nevezte k i ; kötelező utasításait, tanterveit szigorúan be kellett tartani. A V K M és a H M közötti titkos megállapodásról 1. H L H M ein. 9. 76.680-1922. Jegyzőkönyv Dr. Pintér Jenő, budapesti tankerületi kir. fő­

igazgató a m. kir. budapesti reáliskolai nevelőintézetben végzett látogatásainak tapasztalatairól. 7-8. o.

1 8 H L H M ein. 9. 70.671-1920. - A bölcsészkar elvégzését a tiszttanárok számára az elvárt latin tudás is nehezítette.

1 9 H L H M ein. 9. 11.047-1921. Szolgálati utasítás magyar kir. katonatanárok számára. A K-9. Szervi Határozvány részeként adták k i , majd újították meg 1931-ben. L . H L H M ein. 9. 109.226-1931. A nevelőtaná­

rok a katonaállományú honvéd tisztviselők csoportjába tartoztak. Magát az állománycsoportot az 1920-as Szol­

gálati Szabályzat I . részének az 58. sz. Rendeleti Közlönnyel (Szabályrendeletek) 1920. okt. 23-án kiadott első melléklete létesítette.

2 0 1920-ban a tantestületek 20 tanárából kb. csak ötnek volt megfelelő végzettsége. Az állás nélküli diplo­

más tanárok számát ugyanakkor jelentősen megnövelték az elcsatolt területekről beáramlók.

2 1 Alkalmazásukat már 1919-ben elrendelték. H L H M ein. 9. 16.215-1919. - 1938-ig tanítottak szerzetes tanárok az intézetekben. 1938 után csak az intézeti lelkészek maradtak, és attól kezdve már csak hit- és er­

kölcstant oktattak.

A M. Kir. „Bocskai István" Katonai Főreáliskola növendékei (1926?) (Hadtörténeti Múzeum, Fotóarchívum, Lt. sz. 79.488.)

A V K M é s a H M e g y ü t t m ű k ö d é s e , a kétféle nevelési irány ö s s z e h a n g o l á s a tehát nem volt felhőtlen. A „civil b e a v a t k o z á s t " nehezen fogadták el a h a d e r ő b e n .^{2 2} A k é n y s z e r ­ s z i m b i ó z i s t ó l azonban a h ú s z a s é v e k b e n m é g nem lehetett szabadulni. A trianoni diktá­

tum súlya alatt, az irredenta k ö z h a n g u l a t t a l é s r e v í z i ó s v á g g y a l áthatott, h a r m a d á r a c s ö k ­ kent o r s z á g b a n , k ö z v e t l e n ü l a h á b o r ú utáni é v e k b e n a katonai szempontok, a h a d e r ő ­ fejlesztés s z ó b a sem k e r ü l h e t t e k . H e l y e t t ü k - mint ahogy a régió m á s o r s z á g a i b a n is - „a szellemi é s erkölcsi túlsúly n ö v e l é s é n e k " programja k í n á l k o z o t t . „ A magyar hazát ma nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg é s teheti n a g g y á " - fogalmazta meg a k u l ­ t u s z k o r m á n y z a t az e r ő g y ű j t é s i d ő s z a k á n a k reális p r o g r a m j á t .^{2 3} A z 1920-as é v e k b e n Klebelsberg Kuno gróf, v a l l á s - és k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter (1922-1931) „ k u l t ú r f ö l é n y "

k o n c e p c i ó j a szervesen e g é s z í t e t t e k i Bethlen István gróf, m i n i s z t e r e l n ö k (1921-1931) g a z d a s á g i é s politikai k o n s z o l i d á c i ó j á t .^{2 4} „ S z e r e t n é m a k ö z t u d a t b a átvinni - érvelt 1925- ben k ö l t s é g v e t é s i b e s z é d é b e n a k a t o n a c s a l á d b ó l s z á r m a z ó miniszter - , hogy a trianoni b é k e k ö v e t k e z t é b e n lefegyverzett M a g y a r o r s z á g o n a k u l t u s z t á r c a v o l t a k é p p e n a h o n v é ­ delmi tárca i s . "^{2 5}

2 2 Az évtized elején sok nehézséget okozott a H M illetékeseinek, hogy a V K M megakadályozta a tanári ok­

levéllel nem rendelkezők részvételét az érettségiken. Kivételt csak az intézetek parancsnokaival tettek. L. pl.:

H L H M ein. 9. 60.248-1922. és H L H M ein. 9. 49.975-1922.

2 3 Tudomány, politika, kultúra. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai 1917-1932. (Szerk.:

Glatz Ferenc.) Budapest, 1990. 189. o.

2 4 Klebelsberg Kuno a kultúrfölény gondolatával, „a szellemi és erkölcsi túlsúly növelésével" kívánta iga­

zolni a magyar szupremácia, a történelmi Magyarország legalább részbeni visszaállításának igényét. Kultúrpo­

litikája mind a népoktatás, mind a magaskultúra terén jelentős eredményeket hozott.

25 Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916-1926. Budapest, 1927. 516. о. A Klebelsberg által kidolgozott „neonacionalizmus" koncepciójában részben egy magasan kvalifikált, de a nem-

Ha a h o n v é d s é g vezetői nem is hitték, hogy a m ű v e l t s é g b e l i fölény felér a fegyverek erejével, az intellektuális ismeretek g y a r a p o d á s á t t u d o m á s u l vették, a magasabb általá­

nos m ű v e l t s é g i igényt b e é p í t e t t é k a katonai n e v e l é s b e . A z 1920-as é v e k b e n nem a d ó d o t t m á s v á l a s z t á s u k . A kultúrfölény ideológiájával m e g e r ő s ö d ö t t k ö z o k t a t á s h a t é k o n y a n ér­

v é n y r e j u t t a t t a „civil" irányelveit az e l z á r k ó z n i nem t u d ó h o n v é d n e v e l ő i n t é z e t e k b e n is.

A V K M i l l e t é k e s s é g e ugyanakkor csak a t a n ó r á k r a k o r l á t o z ó d o t t , a katonai n e v e l é s b e t o v á b b r a sem avatkozott be. A z internátus j e l l e g ű intézetek a rejtés i d ő s z a k á b a n is meg­

ő r i z h e t t é k katonai s z e r v e z e t ü k e t . M i n d e n é v f o l y a m egy-egy osztály volt délelőtt, de dél­

utánra kettő vagy t ö b b s z a k a s s z á , egy s z á z a d d á alakult át. H á r o m (a harmincas é v e k b e n két) n ö v e n d é k s z á z a d alkotott egy zászlóaljat. A z o s z t á l y f ő n ö k csapattisztek (szakaszpa­

rancsnokok) v e z e t t é k a h ú s z a s é v e k b e n c s e r k é s z t e v é k e n y s é g n e k álcázott gyakorlatokat.

M i n d e n magasabb osztályú n ö v e n d é k feljebbvalónak s z á m í t o t t az a l s ó b b o s z t á l y o k n ö ­ v e n d é k e i s z á m á r a és megillette a „ n ö v e n d é k ú r " m e g s z ó l í t á s . A legfelső é v f o l y a m o s o k az a l s ó b b é v f o l y a m o k n á l n ö v e n d é k i szakasz-, raj- és h á l ó - ( t e r e m ) parancsnoki f u n k c i ó ­ kat tölthettek be.

A V K M a korszak v é g é i g k i z á r ó l a g a k ö z m ű v e l t s é g i ismeretek, a h u m á n m ű v e l t s é g s z í n v o n a l á n a k e m e l é s é h e z ragaszkodott. Értesítőik t a n ú s á g a szerint a rejtett katonai ne­

v e l ő i n t é z e t e k - a t ö b b i magyar k ö z é p i s k o l á h o z h a s o n l ó a n - , az 1924-es oktatási tör­

v é n y n e k m e g f e l e l ő e n , t a n c é l j u k n a k f o g a d t á k el az ifjúság magasabb általános m ű v e l t ­ s é g h e z j u t t a t á s á t , felsőbb t u d o m á n y o s k é p z é s r e előkészítését, de m i n d i g h o z z á f ű z t é k :

„az ismeretek k ö z l é s é n e k s e g í t s é g é v e l az oktatás célja a j e l l e m k é p z é s é n e k e l ő m o z d í t á ­ sa."^{2 6} A katonai v e z e t é s és a n e v e l é s b e n részt vállaló csapattisztek a j e l l e m k é p z é s , a h i ­ v a t á s t u d a t - f o r m á l á s a d e k v á t e s z k ö z é n e k a testi, l e l k i fegyelmet, k ö t e l e s s é g t u d á s t é s a g y ő z e l e m b e vetett hitet alakító erkölcsi nevelést t e k i n t e t t é k .2 7

A nemzeti eszme, a revízió gondolata hatotta át é s h a t á r o z t a meg a h ú s z a s , harmincas é v e k k ö z - és katonai g o n d o l k o d á s á t e g y a r á n t . A hadseregeket d i n a m i z á l ó nacionalizmus az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia k ö z ö s h a d s e r e g é b e n , de m é g az annak „ m a g y a r nemzeti t a g o z a t á t " k é p e z ő h o n v é d s é g b e n sem j á t s z h a t o t t szerepet, nem kaphatott nyílt hangot.

Trianon után a katonai nevelési é r t é k e k is á t i t a t ó d n a k „ m a g y a r tartalommal," m e g t ö l t ő d ­ tek hazafias szellemmel. A katonai g o n d o l k o d á s k ö z p o n t i e s z m é j é v é is a r e v í z i ó vált, de az e l ő z ő korszakbeli i d e á l o k is a l a p v e t ő e s z m é n y e k maradtak: a l e g f ő b b h a d ú r iránti r e n d í t h e t e t l e n h ű s é g , a választott h i v a t á s rajongásig m e n ő szeretete, az á l d o z a t k é s z s é g , a kötelességteljesítés, a j e l l e m s z i l á r d s á g , a mély b e c s ü l e t é r z é s , a bajtársiasság é s a lovagi­

as g o n d o l k o d á s m ó d .2 8

A c i v i l - k a t o n a i e g y ü t t m ű k ö d é s t , a hadsereg t á r s a d a l o m b a integrálását a k é t v i l á g h á ­ b o r ú közötti korszakban j e l e n t ő s e n m e g k ö n n y í t e t t e , hogy a k ö z g o n d o l k o d á s j ó v a l t ö b b ponton érintkezett a katonai g o n d o l k o d á s s a l , a c i v i l nevelési é r t é k e k a katonai n e v e l é s i é r t é k e k k e l , mint a k o r á b b i i d ő s z a k b a n . A k o n z e r v a t í v k e r e s z t é n y - n e m z e t i i d e o l ó g i a és a

zeti és revíziós programtól áthatott értelmiségi elit képzése, részben a lakosság egésze konzervatív, keresztény és nacionalista alapozású kulturális szintjének emelése valósult meg. A kormány, a gazdasági nehézségek elle­

nére, a húszas években a kultusztárca rendelkezésére bocsátotta a költségvetés kb. 10 %-át.

2 6 L. pl. Bocskai István M . Kir. Reáliskolai Nevelőintézet Értesítője. 1925-1926. 5. o.

27 Eszenyi József: A Magyar Királyi Honvédség altiszti kara. Budapest, 1994. 99. o.

28 Hidvéghy Sándor: A kőszegi császári és királyi katonai alreáliskola történte. Kőszeg, 1937. Berkovich Brúnó ezredparancsnok előszava, 3. o.

katonai e r k ö l c s (katonai g o n d o l k o d á s ) között m e g l é v ő inherens h a s o n l ó s á g közelítette e g y m á s h o z a t á r s a d a l o m é s a k a t o n a s á g értékrendjét és n o r m a r e n d s z e r é t . A z á l l a m c é l ­ ként m e g f o g a l m a z ó d ó revízió biztosította a h o n v é d s é g s z á m á r a a legitimitást; a rejtés, a

„ k ö z ö s sors, a k ö z ö s c é l " minden területen k i k é n y s z e r í t e t t e a c i v i l é s a katonai szféra szorosabb e g y ü t t m ű k ö d é s é t .^{2 9} A p a r a m i l i t á r i s szervezetek a k a t o n á s é r t é k e k e t á r a m o l t a t ­ ták a c i v i l i s k o l á k b a , a h a g y o m á n y o s k a t o n a e r é n y e k pedig - a nemzeti e r ő k ö s s z e f o g á s a é r d e k é b e n és k ö v e t k e z t é b e n - k i e g é s z ü l t e k a t á r s a d a l o m b a t ö r t é n ő b e i l l e s z k e d é s t , a le­

g é n y s é g m o t i v á l á s á t segítő tiszti t u l a j d o n s á g o k k a l , k ö z t ü k m i n d e n e k e l ő t t a t á r s a d a l o m elitje s z á m á r a előírt ö s s z e t e t t e b b , magasabb szintű m ű v e l t s é g g e l .

A polgári é r t é k r e n d h e z k ö z e l e b b álló m ü v e i t tiszt ideálját, a k ö z o k t a t á s t ö r e k v é s é n túl, pontosabban azzal ö s s z h a n g b a n , a hivatásfeladatok k i e g é s z ü l é s e hívta életre. A két v i l á g h á b o r ú között, a cs. é s kir. korszakhoz képest, nagyobb h a n g s ú l y t kapott a l e g é n y ­ séggel t ö r t é n ő e g y é n i f o g l a l k o z á s , az a l á r e n d e l t e k s z o c i o k u l t u r á l i s ismereteket is i g é n y l ő m o t i v á l n i tudása. A katonai v e z e t ő k a drillnél j ó v a l h a t é k o n y a b b n a k találták a főként a hazaszeretetre alapozott erkölcsi n e v e l é s m e g g y ő z ő d é s e s f e g y e l e m a l a k í t ó erejét. A csa­

p a t p e d a g ó g i a azt tanította, hogy „sokkal k ö n n y e b b e n , jobban, r ö v i d e b b idő alatt lehet k i ­ k é p e z n i azt a h o n v é d e t , akinek k ö t e l e s s é g t u d á s a m e g é r t é s e n , e n g e d e l m e s s é g e m e g g y ő ­ z ő d é s e n alapul, és mindenkor m e g b í z h a t ó b b , mint az olyan, akit c s u p á n a b ü n t e t é s t ő l való félelem szorít e n g e d e l m e s s é g r e , és az erkölcsi n e v e l é s r e fordított idő b u s á s a n meg­

hozza kamatait a k i k é p z é s m á s ágaiban is."^{3 1 1}

A k é t v i l á g h á b o r ú közti korszak tisztjének „ l e g s z e b b e r é n y e a m e g g y ő z ő d é s e s fe­

gyelmet alakítani t u d ó izzó hazaszeretet, az e r ő s nemzeti e l k ö t e l e z e t t s é g l e t t . "^{3 1} A hadse­

reggel főként a hazafias nemzeti nevelés terén „ e g y ü t t m o z g ó " c i v i l szféra ö r ö m m e l n y u g t á z t a : „a most n e v e l k e d ő tiszt nemcsak alapos s z a k k é p z e t t s é g ű katona, hanem a ma­

gyar nemzet szellemi é l e t é b e b e i l l e s z k e d ő m ü v e i t ember is akar l e n n i . "^{3 2} A h o n v é d s é g , a h o n v é d t i s z t s z e r e p k ö r e tehát az 1930-as é v e k r e kibővült. A magyar tiszt i m m á r nemcsak n e m z e t v é d ő , hanem -az erkölcsi e r ö s z e r e p é n e k k i e m e l é s é v e l ö s s z e f ü g g é s b e n - nemzet­

n e v e l ő is lett; legfontosabb b é k e f e l a d a t a pedig a „ k o r s z e r ű " nemzeti eszme á p o l á s a .3 3

A polgári iskolák is az irredentizmus l e g h a t é k o n y a b b p e d a g ó g i á j á n a k kialakítására t ö r e k e d t e k , és a revans s z e l l e m é t s u g á r o z t á k . A tantervekben minden nemzeti tárgy (tör­

t é n e l e m , magyar, földrajz) egy tengely körül forgott: a „ N a g y - M a g y a r o r s z á g " k ö r ü l . A propaganda minden e s z k ö z e azt sulykolta, hogy „az e g y é n nem ö n m a g á é r t van, hanem az e g y é n feletti n e m z e t é r t . "^{3 4}

2 9 A civil és katonai szféra együttmozgását bizonyítja, hogy a hazai konzervativizmus legszínvonalasabb fóruma, a Magyar Szemle 1927 és 1944 között megjelent 1560 írásából 10 %-ot tesznek k i a katonai tárgyú írá­

sok. A katonai-nemzetvédelmi tematika a két világháború között sokoldalúan jelent meg a civil nyilvánosság előtt. 1924-ben 68 rendes és 13 levelező taggal megalakult a Katona írók Köre, amelybe polgári írók is tartoz­

tak, köztük Harsányi Zsolt, Vályi-Nagy Géza, Zilahy Lajos.

30 Násfay Gábor: Életünk a katonai hivatás szolgálatában, Ludovikás Levente, 1938. 15. o. - „Az évszáza­

dok csiszolta drilftermészetesen ezután sem szorult ki a kiképzésből.

3 1 Uo. И . о .

32 Napkelet, 1925. 2. sz. 34. o.

3 3 L. Csathó Egon akadémikus: A csapattiszt nemzetnevelési feladatai. Ludovikás Levente, 1940. 25-27. o.

3 4 Kornis Gyula 1921-ben a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége nevében mondott szavait idézi Unger Mátyás: A történelmi tudat alakulása középiskolai történelemkönyveinkben a századfordulótól a felszabadulásig. 2. kiad. Budapest, 1979. 93-94. o.

A k a t o n a i s k o l á k nemzeti s z e l l e m ű , hazafias n e v e l é s é t harcos irredentizmus jellemez­

te m á r a b é k é s r e v í z i ó t hirdető h ú s z a s é v e k b e n is. Egy pillanatra sem mondtak le a harci­

as é r z é k fejlesztéséről, a heroikus életérzés k i a l a k í t á s á r ó l .^{3 5} A h o n v é d s é g m i n d v é g i g az integritás l á z á b a n égett, s mindent megtett, hogy a nemzetet k ü z d ő s z e l l e m b e n nevelje. A tiszti sarjadékokat a korszak v é g é i g k ö v e t k e z e t e s e n arra n e v e l t é k , hogy a d a n d ó alka­

l o m m a l v i s s z a s z e r e z z é k a régi h a t á r o k a t . „ A nemzet nem nyugodhatik addig, m í g az e l ­ rabolt terültek idegen k é z e n vannak. A j ö v ő b e n minden gondolatnak és é r z é s n e k ide kell i r á n y u l n i a " - s z ö g e z t é k le m á r a h ú s z a s é v e k elején a h o n v é d e l m i m i n i s z t é r i u m i rendele­

tek é s u t a s í t á s o k .^{3 6}

A h o n v é d s é g e g y s é g e s e r k ö l c s i felfogását kialakító e r k ö l c s i n e v e l é s n e k k e t t ő s felada­

tot tulajdonítottak. E g y r é s z t : a harc céljának m e g é r t e t é s é t , s az azon a l a p u l ó h ő s i e s s é g kialakítását, m á s r é s z t a kimondottan katonai s z e m p o n t b ó l fontos e r k ö l c s i t u l a j d o n s á g o k k i f o r m á l á s á t .3 7 A katonai n e v e l ő i n t é z e t e k a k é t v i l á g h á b o r ú közötti i d ő s z a k b a n is k ö t e ­ lességteljesítésre, f e g y e l m e z e t t s é g r e , úri g o n d o l k o d á s r a és modorra, bajtársiasságra é s összetartásra, i g a z s á g é r z e t r e , f e l e l ő s s é g v á l l a l á s r a neveltek, „ e g é s z s é g e s b e c s v á g y " k i ­ alakítására t ö r e k e d t e k .^{3 8} Ezeket a c é l o k a t s z o k t a t á s s a l , a k e m é n y katonai rend é s fegye­

lem á l l a n d ó fenntartásával, a t a n á r o k p é l d a m u t a t á s á v a l , feszes napirenddel, t e s t n e v e l é s ­ sel és e d z é s s e l , a c i v i l t a n t á r g y a k l e h e t ő s é g szerinti katonai s z e l l e m ű á t s z í n e s í t é s é v e l é s r e n d k í v ü l i , valamint internátusi t a n t á r g y a k o k t a t á s á v a l valósították meg. A z internátusi t á r g y a k közül a h ú s z a s é v e k b e n i l l e m t a n ó r á n a k nevezett h i v a t á s r a n e v e l é s állt az e l s ő he­

lyen. A zártrendi k i k é p z é s során megszerzett b i z t o n s á g k i e g é s z ü l t a fellépésben, társa­

s á g b a n s z ü k s é g e s v i s e l k e d é s elsajátításából a d ó d ó b i z t o n s á g g a l . A z „ é p test," a fizikai á l l ó k é p e s s é g , a tartás m e g a l a p o z á s á t segítette e l ő az intézeti sportélet, az é v e n t e megren­

d e z é s r e k e r ü l ő , k a t o n a i s k o l á k közötti sportversenyek.

A korszak első é v t i z e d é b e n c s e r k é s z t e v é k e n y s é g n e k álcázott katonai gyakorlati fog­

l a l k o z á s o k mellett d é l u t á n o n k é n t a V K M által bevezetett s z a v a l ó - , o l v a s ó - , ö n k é p z ő - , sport-, z e n e k ö r i és é n e k k a r i f o g l a l k o z á s o k feszítették t o v á b b az a m ú g y is „ k a t o n á s " na­

pirendet.^{3 9} A c i v i l reáliskolai tanterv szerint folyó délelőtti t a n ó r á k szintén a d é l u t á n o k f o l y a m á n e g é s z ü l t e k k i r e n d k í v ü l i ( v á l a s z t h a t ó ) t a n ó r á k k a l é s internátusi ( k ö t e l e z ő ) fog­

l a l k o z á s o k k a l . A m á r említett legfontosabb „ h i v a t á s r a n e v e l é s " - ó r á k o n kívül, amelyek a gyakorlati f o g l a l k o z á s o k h o z h a s o n l ó a n az o s z t á l y f ő n ö k - c s a p a t t i s z t e k v e z e t é s é v e l foly­

tak, internátusi t á r g y n a k s z á m í t o t t az e g é s z s é g ü g y i ismeretek o k t a t á s a , a g y o r s í r á s , a le­

v e l e z é s , a t á n c és a v í v á s .

3 5 V. ö. Perjés Géza: A ludovikásokról. Hitel, 1991. 6-7. sz., 99-123. o.

3 6 H L H M ein. 9. 560.172 - 1920. Wiblinger Jakab ezredes ugyanebben a rendeletében utasította a növen­

dékeket a napilapokban és folyóiratokban megjelenő irredenta költemények és dalok gyűjtésére és betanulásá­

ra. L. még H L H M ein. 9. 451.871-1920., 90.419-1920. és 9008-1920.

3 7 Részletesebben 1.: Eszenyi József: i . m. 72. o.

3 8 V. ö. Oktatási utasítás a m. kir. honvéd nevelő- és képzőintézetek részére. Budapest, 1918. 6. o. Ezeket a katonai nevelési énekeket a korábbi utasítások és a korszak katonapedagógiai írásai is rendre megfogalmazták.

„Jellemszilárdság, becsületesség, kötelesség, fegyelem" váltak a korszak katonai beszédeinek vezényszavaivá.

L. pl. Shvoy István gy. tábornok, a M . Kir. Honvédség főparancsnokának beszéde az 1936-os tisztavatáson.

Idézi: Ludovikás Levente, 1936. sz., 68. o.

3 9 A napirend katonaiskolai hagyomány volt, a dualizmuskorihoz képest alig változott. A 6 órai vagy fél hetes ébresztő, torna, tisztálkodás, reggeli után 13 óráig folyt a tanítás (1935-ig 50 perces órákban). Az ebéd után kötelező levegőzés után kezdődtek a délutáni foglalkozások. Kb. másfél-két óra jutott az ismétlésre, fel­

készülésre. A nap, takarodóval, 9 órakor ért véget.