Teljes szövegt
Ettől eltérő más köztes lényt is beemel a Fekete Dacia‐kötet, elég, ha A Boglyas‐szikla rej‐
télye lényeire gondolunk.
Szabó Róbert Csaba Fekete Dacia című novelláskötete rémtörténetek gyűjteményeként (s ennek szűkítő kategóriája nem túl szerencsés megoldás) alapjaiban a köztességet szemlél‐
teti, szerkezete mutat egyenetlenségeket, sok esetben a filmes megoldásokat idézi, ám a je‐
lentősebb novellák „viszik a kötetet”, vagyis sikeresen átemelik a döccenőkön.
MÍTOSZ (1972)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Nemcsak az eredet kérdése hangsúlyos problémája a regénynek, hiszen az a feladat, az a szorongató, nem könnyű (egyszerre mérnö- ki, nyomozói és
A kritikus azt írhatja: Markó a poszthumán testpoétikák felől kezdi ki a lírai szubjektum állandóságába vetett naiv hitet; de az öregedéssel szembenéző költő
Végső soron így válik minden művészi szöveg megfejthetetlen talánnyá, hieroglifává – köztük Proust (és talán Deleuze)
szefüggenek Zordok életében, erre legjobb példa talán falusi kirándulása, s találkozása az idős táncművésszel (137–140.), ugyanakkor a Zordokot körülvevő
Pedig a Dóm téri Játékokban mind szellemileg, mind színházilag számtalan izgalmas lehetőség
„Nincs mód ezeken a dolgokon változtatni, bár az elbeszélő szívesen megtenné” […] „A sors többféle lehetőséget kínált fel, és a valóság a legrosszabbra bökött rá,
Míg a címadó írás a formális és az informális esszé jellemzőit ötvözi, addig a kötet két írá- sa (A magyar államhatalom esztétikája és A dolgok állása) formális
Per- sze, minden verset alkalom szül, s a láthatóan alkalmiak is lehetnek nagyszerűek, mint az említettek mellett például a Vörös Lászlót, Tornai Józsefet, Monostori
