Károly Róbert családja*

(1)

K R I S T Ó G Y U L A

Károly Róbert családja*

I. Károly (vagy i s m e r t e b b nevén Károly Róbert) m a g y a r király családi viszonyait ezúttal csak egészen szűken értelmezve, feleségeire és gyermekeire korlátozva m u t a t o m be. N e m m i n t h a érdektelen l e n n e szólni apjáról, Anjou Martell Károlyról, anyjáról, H a b s b u r g Kle- m e n c i á r ó l , kivált p e d i g testvéreiről, Beatrixről és Klemenciáról, akikről Magyarországon alig-alig t u d n a k . E h e l y ü t t legyen elég annyi, hogy Károly 1288-ban, Beatrix 1290-ben, Kle- m e n c i a pedig 1 2 9 3 - b a n született. Szüleiket balsors ü l d ö z t e , m i n d k e t t e n fiatalon, h ú s z a s éveikben elhunytak; Klemencia 1293-ban hasonnevű l e á n y a szülésekor, Martell Károly pedig 1295-ben p e s t i s b e n halt meg, így az aprócska g y e r m e k e k igen k o r á n teljes árvaságra j u t o t t a k . Nevelésük a nagyszülőkre, II. Károly nápolyi királyra és feleségére, M á r i á r a (Ár- p á d - h á z i V. István m a g y a r király l e á n y á r a ) hárult. II. Károly legidősebb fiával, Martell Ká- rollyal t r ó n ö r ö k ö s é t is elvesztette, mivel pedig m á s o d s z ü l ö t t j e , a f e r e n c e s r e n d h e z vonzódó L a j o s (rövidesen T o u l o u s e p ü s p ö k e ) p a p i pályát választott, a nápolyi u r a l k o d ó 1296-ban - Martell Károly ága mellőzésével - harmadszülött fiát, Róbertet jelölte ki utódává. Ezzel év- t i z e d e k m ú l v a k i r o b b a n ó viszály m a g v a i t h i n t e t t e el a n á p o l y i A n j o u - d i n a s z t i á n belül, a m e l y b e n azzal, hogy Károly Róbert 1300-ban Magyarországra került, m a g y a r és nápolyi ág alakult ki, ez u t ó b b i pedig t o v á b b osztódott tarantói és durazzói ágra.1

Károly Róbert h ú g a i - b á t y j u k k a l ellentétben - t o v á b b r a is nagyszüleik környezetében m a r a d t a k . II. Károly 1 3 0 8 - b a n Marseille-ben kelt v é g r e n d e l e t é b e n á l t a l á n o s örökösévé Ró- b e r t e t tette meg, u n o k á j á r a , Károly R ó b e r t r e 2 ezer uncia a r a n y a t hagyott, ugyancsak pénz- a d o m á n y révén g o n d o s k o d o t t a n n a k testvérei, Beatrix és Klemencia h o z o m á n y á r ó l .2 II. Ká- roly 1309. évi halála u t á n 34 éven át Róbert ült a nápolyi t r ó n o n ; m i n d e n igyekezete a r r a i r á n y u l t , hogy s a j á t á g a nápolyi o r s z á g l á s á t biztosítsa, és e n n e k é r d e k é b e n b e f a g y a s z t o t t a a kapcsolatokat a m a g y a r ággal. R ó b e r t gyanakvását jól m u t a t j a : 1312-ben abbeli félelmét osztotta meg II. J a k a b a r a g ó n királlyal, hogy ha Klemencia a r a g ó n királyné lesz, az aragó- n o k a t Nápoly oldaláról Magyarország p á r t j á r a v o n h a t j a .3 Jellemző, hogy az a Beatrix és Klemencia, akik b i z o n n y a l soha n e m j á r t a k Magyarországon, a külországi protokollban m i n t Magyarországi Beatrix és Klemencia szerepeltek.4 A M a g y a r o r s z á g r a került Károly R ó b e r t nemzetközi pozíciója reális értékeléséhez s z á m í t á s b a kell v e n n ü n k , hogy a hivatalos N á p o l y Magyarországgal s z e m b e n évtizedeken át igen e r ő s f e n n t a r t á s o k k a l élt. További

Kristó Gyula itt közlésre kerülő, utolsó tanulmányát folyóiratunk hasábjaira szánta. Ez úton is köszönjük, hogy megtisztelt vele.

1 Léonard, É. G.: Les Angeuins des Naples. Paris, 1954.; Aceto, Francesco (ed.): L'Europe des Anjou.

Paris, 2001. Magyarul: Dümmerth Dezső: Az Anjouk nyomában. Budapest, 1982.

2 Anjou-kori oklevéltár. Főszerk. Kristó Gyula. Szerk. Almási Tibor-Blazovich László-Géczi La- jos-Kristó Gyula-Piti Ferenc. Budapest-Szeged, 1990-2003. II. 323. szám.

3 Anjou-kori oklevéltár, III. 271. szám.

4 Anjou-kori oklevéltár, IV. 640., V. 8 8 9 - 8 9 0 . szám; Huffelmann, A. M.: Clemenza von Ungarn, Königin von Frankreich. Berlin-Leipzig, 1911.

(2)

vizsgálatok tárgya, hogy Károly R ó b e r t miért n e m igyekezett e r ő t e l j e s e b b kapcsolatokat ki- építeni befolyásos húgaival,5 hiszen Klemenciából - h a rövid időre is - Franciaország ki- rálynéja, Beatrixból pedig a vienne-i vicomte felesége lett.6 Ezúttal legyen elég ennyi Károly Róbert testvéreiről.

A jelen dolgozat szorosabb é r t e l e m b e n vett tárgya a magyar király feleségeinek és gyer- m e k e i n e k szemügyrevétele. Vizsgálódásunk kizárólag genealógiai t e r m é s z e t ű , t á r s a d a l m i - szociológiai v o n a t k o z á s o k r a n e m t e r j e d ki. Ami Károly feleségeit illeti, erről a 14. századi k r ó n i k a k o m p o z í c i ó ekként nyilvánított véleményt: „Az Úr 1317. [ m á s szövegváltozat szerint: 1315.] évében, d e c e m b e r 15-én Mária úrnő, a király ú r lengyel n e m z e t i s é g ű első fele- sége, Kázmér h e r c e g leánya T e m e s v á r o t t szerencsésen befejezte életét, és S z é k e s f e h é r v á r o t t a Boldogságos Szűz t e m p l o m á b a n a d t á k át a föld ölének. Az Úr 1318. é v é b e n a király elvette [feleségül] Beatrix ú r n ő t , a r ó m a i király leányát, a l u x e m b u r g i földről s z á r m a z ó cseh király h ú g á t , aki egy év leforgása alatt elszenderült az Ú r b a n , és V á r a d o n a székesegyházban te- m e t t é k el [...] Az Úr 1320. évében Károly király elvette [feleségül] Ulászló lengyel király Er- zsébet nevű leányát."7 Vagyis a m a g y a r krónika szerint Károly k i r á l y n a k h á r o m felesége volt, 1317 előtt M á r i a , 1318-1319-ben Beatrix, 1320-tól kezdve pedig E r z s é b e t .

Hosszú i d ő n keresztül m i n d e n további ismert t é n y ezt erősítette m e g . Mivel M á r i a ki- rálynétól m á r 1306. j ú n i u s 23-i kelettel m a r a d t r á n k oklevél,8 k é z e n f e k v ő volt a n n a k fel- tételezése: az első házasság 1 3 0 6 - b a n vagy kevéssel ezt megelőzően létesült. Különösen so- kat n y o m o t t a l a t b a n Zittaui Péter királyudvari (königsaali) k r ó n i k á j á n a k ( K r ó n i k a Zrba- slavská) a z o n t u d ó s í t á s a , m i s z e r i n t „az első feleségétől g y e r m e k t e l e n ü l m e g ö z v e g y ü l t "

Károly király követei h á z t ű z n é z ő b e j ö t t e k a cseh királyhoz, és L u x e m b u r g i J á n o s cseh ural- k o d ó húgai 1318. j ú n i u s 2 0 - á n érkeztek a. „vizitre" előbb Prágába, m a j d négy n a p p a l ké- sőbb, azaz j ú n i u s 23-én Königsaalba, ahol a m a g y a r követek M á r i a és Beatrix közül az utóbbit választották ki, és Beatrixet az 1318. n o v e m b e r 11-ét követő h é t e n magyar királynévá koronázták. É p p e n egy év elteltével, 1309. november 11-e körül viszont m á r Beatrix h a l á l h í r é t közölték bátyjával, J á n o s királlyal.9 Dlugosz J á n o s lengyel t ö r t é n e t í r ó Károly és Erzsébet B u d á n kötött h á z a s s á g á t 1320. július 6-ra, Erzsébet székesfehérvári királynéi k o r o n á z á s á t az ezt követő időre tette.1 0 A cseh, illetve lengyel elbeszélő f o r r á s t e h á t m i n d azt hitelesí- tette, hogy Beatrixot megelőzően M á r i a első felesége volt Károlynak, m i n d pedig t ö k é l e t e - sen m e g e r ő s í t e t t e a házasságok i d ő p o n t j á r a a m a g y a r k r ó n i k á b a n f e n n t a r t o t t h í r a d á s t .

E t e l j e s e n e g y é r t e l m ű n e k és p r o b l é m á t l a n n a k t e t s z ő a d a t s o r elejét 1 9 8 8 - b a n írt rövid cikkemben1 1 t e t t e m kérdésessé. Ekkor a következő két, egymástól t e l j e s e n független a d a t o t állítottam e g y m á s mellé: egyrészt egy ismeretlen f r a n c i a d o m o n k o s szerzetes 1308. évi ú t - l e í r á s a a z o n m e g j e g y z é s é t , a m e l y s z e r i n t O r o s z o r s z á g igen d a l i á s h e r c e g é n e k , L e ó n a k

„a leányát v e t t e m o s t a n á b a n feleségül Magyarország királya, Károly",12 másrészt m a g á n a k

5 Anjou-kori oklevéltár, II. 821-823., IV. 407., VII. 668. szám.

6 Anjou-kori oklevéltár, IV. 88-89., 640., V. 889-890. szám.

7 Scriptores Rerum Hungaricarum. I-II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapes- tini, 1937-1938.1. 489-490.

8 Anjou-kori oklevéltár, II. 42. szám.

9 Emier, Josef: Prameny déjin ceskych. Fontes rerum Bohemicarum. IV. V Praze, 1884. 249-250., 255-

10 Johannis Dlugossi Annales seu Chronicae incliti regni Poloniae. Varsaviae, 1978. IX. 113.

11 Kristó Gyula: Károly Róbert első felesége. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica, 86. (1988) 27-30.

12 Górka, Olgierd: Anonymi descriptio Europae orientális. Craeoviae, 1916. 40. Magyar fordítása:

Borzákné Nacsa Mária-Szegfű László: Egy Délkelet-Európát bemutató földrajzi munka a XIV.

(3)

Károlynak 1326. évi oklevelét, amely szerint Oroszországba egykor „országunk bizonyos h ű báróival a célból m e n t ü n k , h o g y első feleségünket m a g u n k k a l hozzuk".1 3 A vizsgálat kiderí- tette, hogy a z o k az egykori események, amelyeket az 1326. évi oklevél az oroszországi le- ánykérő ú t t a l k a p c s o l a t b a n említett, 1 3 0 4 - 1 3 0 6 között történtek,1 4 vagyis ezen évek vala- melyikében j á r t Károly király orosz földön. Eszerint az 1306. j ú n i u s 23-i oklevélben sze- replő Mária m a g y a r királyné n e m Kázmér leánya, azaz nem a lengyel hercegnő, h a n e m Leó leánya, t e h á t az orosz (halicsi) hercegnő volt,15 és az a körülmény, hogy m i n d k e t t ő t M á r i á - nak hívták, véletlen egybeesés.

Az 1988 ó t a eltelt idő alatt a hazai és a nemzetközi t u d o m á n y o s s á g eltérő m ó d o n reagált m e g á l l a p í t á s o m r a . A m a g y a r k u t a t ó k közül Engel Pál és Bertényi Iván - a valószínűség különböző f o k á n ugyan - e l f o g a d t á k feltevésemet,1 6 a kiilországiak viszont - m e g i n t k ü l ö n - böző erősséggel - f e n n t a r t á s a i k a t hangoztatták, illetve elutasították. A teljesen a m a g y a r krónikára é p í t ő szlovák J a r o s l a v Pernis azért h á r í t o t t a el k u t a t á s i e r e d m é n y e m e t , m e r t va- lószínűtlennek ítélte, hogy „az egykorú k r ó n i k á s o k n e m emlékeztek volna m e g az u r a l k o d ó c s a l á d j á n a k o l y a n fontos eseményéről, m i n t a felesége halála" ( a m i k o r a krónika még Ká- roly király ágyastól született K á l m á n fiáról is említést tett), n e m beszélve arról, hogy a m a - gyar k r ó n i k a e g y é r t e l m ű e n az első feleségnek m o n d t a a lengyel Máriát.1 7 A lengyel Sta- nislaw A. Srolcával, aki t e l j e s egyértelműséggel e l v e t e t t e és i n d o k o l a t l a n n a k m i n ő s í t e t t e a m a g y a r - o r o s z (halicsi) házasságkötés feltételezését, m a g a m vitába szálltam. Csak é r d e k e s - ségként e m l í t e m meg: e p o l é m i a Bostonig ért el, hiszen Sroka válaszát a H a r v a r d Egyetem k i a d v á n y á b a n angolul is p u b l i k á l t a . Az 1990-es évek közepén lefolyt vita1 8 i s m e r t e t é s e n e m tartozik ide, viszont r e a g á l n o m kell a lengyel t ö r t é n é s z 1 9 9 8 - b a n közzétett n é h á n y m e g - jegyzésére.1 9

Ezek s o r á b a n Sroka l e h e t s é g e s n e k vélte azt, hogy „Károly R ó b e r t , aki elutazott Orosz- országba pro adducenda prima consorte [ n o s t r a ] , eljegyezte m a g á t a halicsi hercegnővel", de az eljegyzést u t ó b b f e l b o n t o t t á k , így a házasság n e m jött létre. Ez eleve képtelen állítás, hiszen ha a h a l i c s i h e r c e g n ő n e m volt Károly király felesége, m i é r t nevezte mégis feleségé- n e k ( c o n s o r s ) . S r o k a - á l l í t á s á n a k igaza é r d e k é b e n - az á l t a l a m p á r h u z a m b a állított két

század elejéről (Descriptio Europae orientális). Acta Academiae Pedagogicae Szegediensis. Series Marxistica-Leninistica et Historica, 1987-1988. 21.

13 Magyar Országos Levéltár. Budapest, Diplomatikai fényképtár 265 464. = A. X. 50. szám. Magyar fordítása: Károly Róbert emlékezete. Szerk. Kristó Gyula-Makk Ferenc. Képanyag Marosi Ernő.

Bibliotheca Historica. Budapest, 1988.146.

14 Kristó: Károly Róbert első felesége, 29.

15 Korábban ugyan magam (Kristó: Károly Róbert első felesége, 27-28.) e Máriában nem Károly Róbert feleségét, hanem nagyanyját, Árpád-házi Máriát kerestem, ma azonban ezt nem vallom.

Engel Pál, mint cikkem lektora, már 1988-ban az általam feltételezett első feleségtől eredeztette az 1306. június 23-i oklevelet (uo. 30. 26. jegyzet). Más szempontot figyelembe véve 1992-ben szintén magam ezt vallottam: Kristó Gyula: Aba Sámuel és Károly Róbert családi kapcsolatairól. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica, 96. (1992) 27-28.

16 Engel Pál: Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310-1323). Száza- dok, 122. (1988) 125. 157. jegyzet; uő.: Szent István birodalma. A középkori Magyarország törté- nete. História Könyvtár. Monográfiák. 17. Budapest, 2001. 118.; Bertényi Iván: Szent István és öröksége. Magyarország története az államalapítástól a rendiség kialakulásáig (1000-1440). Tudo- m á n y - egyetem. Budapest, 1997. 91.

17 Pernis, Jaroslav: Karol Róbert z Anjou ajeho manzelky. Historicky Öasopis, 45. (1997) 182.

18 Sroka, Stanislaw A.: Ki volt Károly Róbert első felesége? Aetas, 9. évf. (1994) 1. szám, 187-193.;

Kristó Gyula: Orosz hercegnő volt-e Károly Róbert első felesége? Uo. 194-199.; Sroka, Stanislaw A.: A Hungarian-Galician Mariage at the Beginning of the Fourteenth Century? Harvard Ukrai- nian Stuidies, 16. (1994) 261-268.

19 Sroka, Stanislaw A.: A magyar Anjouk családi története. Kraków, 1998.19-23.

(4)

forrás egy-egy kritikus h e l y é n e k e m e n d á l á s á r a tett javaslatot. A francia n é v t e l e n szövegé- b e n a halicsi f e j e d e l e m leánya (filia) helyett az u n o k a ( n e p t i s ) szót j a v a s o l t a (szerinte ugyanis a lengyel M á r i a I. Leó halicsi f e j e d e l e m u n o k á j a volt), az 1326. évi oklevélben pedig h i b á n a k g o n d o l t a Polonia (Lengyelország) helyett Ruthenia (Oroszország) szerepeltetését.

Ezek az ötletek tökéletes zsákutcát j e l e n t e n e k , hiszen h a ö n k é n y e s e n , m i n d e n f é l e kénysze- rítő k ö r ü l m é n y nélkül h o z z á n y ú l u n k a f o r r á s o k szövegéhez, azokat igazítjuk a m a g u n k vé- leményéhez, ezáltal m a g á n a t ö r t é n e l m e n t e s z ü n k erőszakot. A történésznek ettől m i n d e n - k é p p e n ó v a k o d n i a kell, és m a g a m ezen az ú t o n a legkevésbé s e m k ö v e t h e t e m Srokát.

U g y a n a k k o r látok m ó d o t arra, hogy m á s m ó d o n k í s é r e l j e m meg bizonyítani az orosz h e r c e g n ő m a g y a r királynéi mivoltát, vagyis azt, hogy e M á r i á t ó l különbözik a lengyel Má- ria, aki felfogásom szerint a magyar király m á s o d i k felesége volt. M i u t á n az orosz belső ál- l a p o t o k r a v o n a t k o z ó f o r r á s o k h i á n y a e t é r e n c s e r b e n h a g y b e n n ü n k e t , f i g y e l m ü n k e t az oroszhoz k é p e s t igen g a z d a g o n d o k u m e n t á l t magyar viszonyok felé kell f o r d í t a n u n k . Ehhez t e r m é s z e t e s e n ki kell l é p n ü n k az elbeszélő f o r r á s o k ( k r ó n i k á k ) által k ö r ü l h a t á r o l t szűk tér- ségből, és azok adatait s z e m b e s í t e n ü n k kell az oklevelekkel.

Mint ismeretes, 1306. j ú n i u s 23-án M á r i a magyar királyné m á r oklevelet a d o t t ki, vagyis ekkor Károly hitvese volt. Iratát azzal zárta, hogy mivel közhitelű ( a u t e n t i k u s ) pecsétje jelenleg nincs, g y ű r ű s pecsétjével látja el azt.2 0 Ebből u g y a n m á r a korábbi s z a k i r o d a l o m (Pór Antal) is a r r a gondolt, hogy „még n e m régóta volt m a g y a r királyné",2 1 d e e n n e k egzakt bizonysága hiányzott. M o s t ez k e z ü n k b e n van, hiszen Csák fia J á n o s kijelölt ( d e p u t a t u s ) ki- rályi országbíró n e m r é g e n ismertté vált 1311. m á r c i u s 10-i oklevelében arról o l v a s h a t u n k , hogy mivel még nincs a u t e n t i k u s pecsétje, ezért az iratot g y ű r ű s pecsétje alatt készítteti el.22 M á r p e d i g Csák fia J á n o s országbíróságára ez az első a d a t u n k .2 3 Ezen a n a l ó g i a alapján teljes joggal g o n d o l h a t u n k arra: e Mária v a l ó b a n röviddel 1306 j ú n i u s a előtt lett Magyar- ország királynéja.

A m i n t közhitelű p e c s é t j e sem volt m é g ekkor, u g y a n ú g y h i á n y z o t t mellőle a királynéi méltóságviselők köre. Ezt 1306-ban és azt követően kellett megszervezni. Ö s s z h a n g b a n van ezzel, hogy dignitariusai oklevelekben 1 3 0 8 - 1 3 0 9 - b e n szerepelnek. Talán t ú l s á g o s a n nagy a h i á t u s 1306 és 1308 között, de ehhez s z á m í t á s b a kell v e n n ü n k azt, hogy királynéi oklevél az idézett 1306. j ú n i u s 23-i iratot követően egészen 1312-ig n e m ismeretes, vagyis meg- lehetősen esetleges, h o g y m á s o k által kibocsátott d i p l o m á k b a n felbukkan-e egy-egy király- néi tisztségviselő neve. Hogy az esély n e m túl nagy, azt m u t a t j a , hogy az egész 1306. évből összesen alig 100, az egész 1307. évből pedig a 2 0 0 - a t el n e m érő számú m a g y a r vonatko- zású ( H u n g a r i c a - ) oklevelet regisztrálhatunk.

Nos, az ilyen é r t e l e m b e n vett m o s t o h a f o r r á s a d o t t s á g n a k k ö s z ö n h e t ő e n s e m m i meglepő nincs a b b a n , hogy s e m 1306-ban, sem 1307-ben n e m a k a d u n k királynéi dignitariusra, vi- szont a következő két esztendőben, 1308-ban és 1309-ben - amikor i m m á r összesen 500-at m e g h a l a d ó oklevélről v a n t u d o m á s u n k - h á r o m királynéi méltóságviselő is s z e m ü n k elé kerül: 1 3 0 8 . n o v e m b e r 2 7 - é n és 1309. m á j u s 8 - á n Borsa n e m b e l i T a m á s fia Belce t á r n o k - m e s t e r , két, n a p i kelet n é l k ü l i 1309. évi oklevélben F o r r ó i Csete fia Aladár u d v a r b í r ó és 1309. m á r c i u s 9-i oklevélben Pál szepesi p r é p o s t m i n t királynéi udvari kancellár.2 4 1307 óta

21 Pór Antal: Magyar-lengyel érintkezés a XTV-ik században. Századok, 37. évf. (1903) 309.

23 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. História Könyvtár. Kronológiák, adattárak. 5. Budapest, 1996. 6.

24 Anjou-kori oklevéltár, II. 494., 634., 793., 794., 589. szám.

(5)

e m l e g e t t é k Károly R ó b e r t oklevelei a királyi mellett a királynéi javak és j o g o k visszaállítását is.2 5 Vagyis 1 3 0 6 - 1 3 0 9 k ö z ö t t Károly R ó b e r t n e k b i z o n y o s a n volt felesége. U g y a n e r r e m u - t a t , d e egyszersmind t a l á n m á r e házasság zátonyára is következtetni e n g e d a m a g y a r ural- k o d ó 1309. j ú n i u s 15-én m á s o d i k k o r o n á z á s a k o r tett e s k ü j e , amely szerint „csak törvényes h á z a s s á g b a n él, és azzal megelégszik ( l e g i t i m o coniugio tantum uti et contentum esse), mi- k é n t a Szentírás m o n d j a : a férfi [...] a feleségével tart, és egy test lesz a k e t t ő , és amit Isten egybekötött, azt e m b e r n e válassza szét".2 6 Ez arra v e t h e t halvány fényt, hogy szó é r h e t t e Károly h á z a s t á r s i h ű s é g é t . Még a n n a k feltevésétől sem kell elzárkóznunk, hogy a magyar király és a halicsi f e j e d e l e m (egykori vő és após) viszonyának az 1310-es évek közepén t ö r - t é n t m e g r o m l á s a e h á z a s s á g tönkremenetelével, felbomlásával lehet k a p c s o l a t o s .

Hogy Károly R ó b e r t és halicsi M á r i a ú t j a i elváltak egymástól, és a m a g y a r uralkodó h a m a r o s a n ú j feleséget választott m a g á n a k , több k ö r ü l m é n y b ő l kitetszik. Először: 1309 kö- z e p é t követően két évig n i n c s nyom arra, h o g y Károly h á z a s s á g b a n élne. Ez idő alatt egyet- l e n u t a l á s sincs h á z a s t á r s á r a , sem egyetlen királynéi méltóságviselő n e m f o r d u l elő. Ha ef- féle n e g a t í v u m n a k h i n n i l e h e t n e (de teljesen, sajnos, n e m lehet), m á r az felkelthetné gya- n ú n k a t , hogy 1309 j ú n i u s á b a n Borsa Beke neve mellől hiányzik a királynéi t á r n o k m e s t e r i és Forrói Aladár neve mellől a királynéi udvarbírói cím.2 7 Vagyis n e m kizárt (de n e m is egé- szen bizonyos), hogy 1309 közepére f e l b o m l o t t Károly és halicsi Mária életközössége. Má- s o d s z o r : Károly R ó b e r t hitvesi k a p c s o l a t á r a két évnyi s z ü n e t u t á n 1311. j ú n i u s 25-e körül v a n ú j b ó l a d a t u n k , a m i k o r arról é r t e s ü l ü n k , hogy Csák M á t é Buda elleni t á m a d á s a idején a király feleségével ott t a r t ó z k o d o t t .2 8

H a r m a d s z o r (és ez t e k i n t h e t ő d ö n t ő m o z z a n a t n a k ) : 1311 őszétől k e z d ő d ő e n ú j r a meg- j e l e n n e k az oklevelekben a királynéi tisztségviselők. István veszprémi p ü s p ö k először 1311.

o k t ó b e r 3 - é n f o r d u l elő m i n t királynéi u d v a r i kancellár.2 9 T e r m é s z e t e s e n c s a k azt követően l e h e t e t t királynéi kancellár, hogy ú j r a volt királynéja az országnak. Bár I s t v á n 1310 második felében foglalta el a veszprémi püspöki széket (az első adat e r r e 1310. október 4-ről van),3 0 de e k k o r még n e m szerepel királynéi dignitariusként, b i z o n n y a l azért, m e r t Károlynak akkor - m á r és m é g - n e m volt felesége, az országnak pedig királynéja. Rátót n e m b e l i Domokos királynéi t á r n o k m e s t e r első ízben 1313. augusztus 1-jei oklevélben viselte e méltóságot.3 1

Egészen az 1320-as évek elejéig a k a n c e l l á r o n és a t á r n o k m e s t e r e n kívül m á s királynéi méltóságviselővel n e m találkozunk, a halicsi Mária alatt létezett királynéi u d v a r b í r ó s á g o t évtizedes szünet u t á n , 1322-ben (1321-ben?) újították csak fel, és 1321-ben j e l e n i k meg a ki- rálynéi lovászmesteri poszt.3 2 Feltűnő, hogy 1311-et k ö v e t ő e n sem Pál szepesi prépost, sem B o r s a Beke n e m t a r t o t t a m e g funkcióját az ú j királyné u d v a r á b a n , pedig m i n d k e t t e n éltek, és t o v á b b r a is j e l e n t ő s szerepet játszottak, azaz n e m lettek t a r t ó s a n kegyvesztettek.

Ami m i a t t erősen valószínűnek g o n d o l o m , hogy 1311-ben ú j királynéval s z á m o l h a t u n k , az é p p e n ez a k ö r ü l m é n y : az, hogy halicsi Mária vezető dignitariusait Károly király, illetve a lengyel M á r i a n e m vette át, h a n e m ú j személyek k e r ü l t e k tisztségbe. Ez a diszkontinuitás ö s s z e f ü g g é s b e n állhat Károly és halicsi M á r i a h á z a s s á g á n a k zátonyra f u t á s á v a l . Hogy mi

25 Anjou-kori oklevéltár, II. 243., 501., 751., 790. szám.

26 Acta legationis cardinalis Gentilis. Vatikáni magyar Okirattár. I. 2. Budapestini, 1885. 306. = An- jou-kori oklevéltár, II. 668. szám.

27 Uo. Magyar fordítása: Kristó: Károly Róbert első felesége, 83.

28 Acta legationis cardinalis Gentilis, 384-391. Magyar fordítása: Kristó: Károly Róbert emlékezete, 90.

32 Ajyou-kori oklevéltár, VI. 287., 711., 74. szám.

(6)

történt e M á r i á v a l 1309-et követően, n e m t u d j u k . Mivel mintegy h á r o m évig volt Károly felesége, egy-két évtized m ú l t á n elfelejtették, főleg h a ez - m i n t a l á b b kiderül - a m a g y a r - halicsi ellentétek kiéleződése i d e j é n Károlynak kivált érdekében állott. Amikor a s z e m b e n - állás elcsitult, a m a g y a r u r a l k o d ó szűk k ö r b e n i s m e r t t é váló oklevelekben m á r fel-felidézte emlékét. 1 3 2 3 - b a n egy somogyi királynéi b i r t o k a d o m á n y k a p c s á n hivatkozott M á r i a egykori királynéra, első feleségére,3 3 1326-ban pedig - m i n t m á r szó volt róla - egy narratio- b a n két évtizeddel korábbi oroszországi ú t j á r ó l t e t t említést, a h o n n a n első feleségét hozta magával.3 4 Az oklevelek i n f o r m á c i ó i egymást hitelesítik. Az 1326. évi d i p l o m a azt teszi bizo- nyossá, h o g y a király első felesége oroszországi volt, az 1323. évi azt, hogy az első feleséget M á r i á n a k hívták, m i n d k é t a d a t o t pedig az az 1306. j ú n i u s 23-i oklevél verifikálja, amely Mária m a g y a r királyné n e v é b e n kelt. Azt pedig, hogy ki volt, h o n n a n érkezett a m a g y a r uralkodó első felesége, és m i volt a neve, ki t u d n á j o b b a n éppen Károly Róbertnél, akinek az 1320-as években i m m á r s e m m i érdeke n e m f ű z ő d ö t t a torzításhoz vagy ködösítéshez.

Károly m á s o d i k felesége szintén Mária nevet viselt, Kázmér b e u t h e n i (bytomi) lengyel herceg l e á n y a volt. A f e n t e b b e l m o n d o t t a k azt valószínűsítik, hogy h á z a s s á g u k a t 1311 első felében k ö t ö t t é k meg, és az a m a g y a r krónika szerint Mária 1317. d e c e m b e r 15-én bekövet- kezett haláláig t a r t o t t .3 5 E M á r i a neve alatt m i n d ö s s z e két oklevél m a r a d t r á n k , 1312-ben napi kelet nélkül és 1313. április 3-án.3 6 I s t v á n veszprémi p ü s p ö k 1311. október elejétől3 7

1317. m á j u s végéig3 8 f o l y a m a t o s a n m i n t királynéi udvari kancellár is szerepel. Ezt k ö v e t ő e n közel egy éven át ingadozás figyelhető meg István titulusaiban. S z á m o s oklevél (1317-ben augusztus 2 - á n , október 2 3 - á n , október 3 0 - á n , n o v e m b e r 3-án, n o v e m b e r 12-én, 1318-ban j a n u á r 2 0 - á n , f e b r u á r közelebbről ismeretlen n a p j á n , március 19-én, április l - j é n és július 10-én) n e m t ü n t e t i fel e méltóságát,3 9 viszont ugyanezen idő alatt 1317-ben s z e p t e m b e r 4-cn és s z e p t e m b e r 2 9 - é n , 1318-ban m á r c i u s l - j é n , m á j u s 26-án és t ö b b i r a t b a n j ú n i u s 29-én is felemlítik királynéi k a n c e l l á r s á g á t .4 0 Ha hitelt a d n á n k a magyar k r ó n i k a állításának a lengyel M á r i a 1317. d e c e m b e r 15-i elhalálozásáról, e jelenségnek, vagyis a n n a k , hogy m i é r t viselt a v e s z p r é m i p ü s p ö k királynéi kancellári f u n k c i ó t egészen 1318. j ú n i u s végéig, n e m tud- n á n k okát a d n i .

De egyéb k ö r ü l m é n y e k is v a n n a k , amelyek ez esetben m e g m a g y a r á z h a t a t l a n o k lenné- nek. Ezek s o r á b a n az egyik a királynéi t á r n o k m e s t e r i tiszt helyzete. R á t ó t D o m o k o s t e f u n k - cióban az 1310-es évek k ö z e p é n Aba nembeli Kompolt fia Péter v á l t o t t a , aki először 1316.

f e b r u á r 14-én f o r d u l elő ilyen minőségben.4 1 Ezt követően 1317. a u g u s z t u s 2-tól 1318. m á j u s 31-ig - úgy t ű n i k - m e g s z a k í t á s nélkül viselte e tisztséget, e kilenc h ó n a p alatt ö s s z e s e n kilenc a l k a l o m m a l szerepel királynéi t á r n o k m e s t e r k é n t , köztük a két 1318. évi (a j a n u á r 20-i és a m á j u s 31-i) oklevél e g y e n e s e n királyi d i p l o m a .4 2 E kilenc e l ő f o r d u l á s n a g y o b b része

33 Anjou-kori oklevéltár, VII. 652. szám,

34 Lásd 13. jegyzet.

35 Scriptores Rerum Hungaricarum /., 489.

36 Anjou-kori oklevéltár, III. 421., 477. szám.

37 Anjou-kori oklevéltár, III. 150., 154., 155. szám.

38 Anjou-kori oklevéltár, III. 467., 474., 478. szám.

39 Anjou-kori oklevéltár, IV. 530., 604., 615., 624., 634., V. 18., 46., 71., 93., 206. szám.

40 Anjou-kori oklevéltár, IV. 561., 578., V. 47., 141., 175., 177., 178. szám.

41 Anjou-kori oklevéltár, IV. 28. szám. Az itt 1315. évi dátummal szereplő oklevél 1316. évi keltére lásd Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323). Századok, 137.

(2003)318-319., 326.

42 Anjou-kori oklevéltár, IV. 530., 578., 604., 615., 624., 633., 634., V. 18., 145. szám. Érdekes ugyan- akkor, hogy az 1318. március 12-i királyi oklevél méltóságsorában (Anjou-kori oklevéltár, V. 62.

szám) Péter egyáltalán nem szerepel, István pedig csak veszprémi püspöki címével.

(7)

olyan, hogy P é t e r akkor is k i r á l y n é i dignitarius, a m i k o r István v e s z p r é m i p ü s p ö k n e v e mellől hiányzik a királynéi u d v a r i kancellárság. A tisztségneveknek t e h á t inkább a meglété- ből, s e m m i n t a h i á n y á b ó l s z a b a d következtetést levonni. Vagyis - a h i á t u s o k ellenére is - jogosult arra g o n d o l n i : István veszprémi püspök 1311. október 3 - a és 1318. j ú n i u s 29-e kö- zött f o l y a m a t o s a n királynéi k a n c e l l á r volt. Péter e s e t é b e n a királynéi t á r n o k m e s t e r i poszt megszakítatlan b e t ö l t é s é t 1316. f e b r u á r 4-e és 1318. m á j u s 31-e k ö z ö t t d o k u m e n t á l h a t j u k .4 3

E b b e n az a m e g l e p ő , hogy gyakorlatilag azonos i d ő b e n ért véget a k é t királynéi m é l t ó s á g betöltőjének m e g b í z a t á s a , 1318 közepe t á j á n ( m á j u s végén, illetve j ú n i u s végén), félévvel azt követően, h o g y a m a g y a r k r ó n i k a szerint a lengyel M á r i a meghalt.

De vajon t é n y l e g m e g h a l t - e M á r i a 1317. d e c e m b e r 15-én? Hogy 1317. f e b r u á r 27-én m é g élt, o n n a n t u d j u k , hogy f é r j e e n a p o n Mária beleegyezésével a d o m á n y o z o t t el b i r t o k o k a t Somogyban.4 4 H a viszont a királyné 1317. d e c e m b e r 15-én t é n y l e g e s e n elhalálozott volna, m e g m a g y a r á z h a t a t l a n l e n n e egy 1318. július 12-i, jellegében é p p e n a m o s t idézettel egyező oklevél h í r a d á s a . Eszerint u g y a n i s ekkor Károly király felesége, M á r i a királyné egyetértésé- vel a j á n d é k o z o t t el Fejér megyei királynéi földet.4 5 Ez az 1318. júliusi oklevél Mária életben létéről t a n ú s k o d i k , amivel p e d i g n e m összeegyeztethető a m a g y a r k r ó n i k a híre M á r i a h é t h ó n a p p a l k o r á b b a n bekövetkezett haláláról, de az eddigi k u t a t á s a k r ó n i k á n a k a d o t t hitelt az oklevéllel s z e m b e n . Pór Antal ugyanis úgy vélte, h o g y az oklevél h a m i s .4 6 Ezt az állás- p o n t o t vettük át Mályusz E l e m é r r e l közösen jegyzett m u n k á n k b a n .4 7 Engel Pál azzal lépett át ezen, hogy a t é v e d é s „különös szórakozottságra vall". Engel u g y a n a k k o r helyesen m u t a - t o t t rá arra: „az oklevél d á t u m a és hitelessége ellen egyébként n e m e m e l h e t ő kifogás".4 8

Amikor e d i p l o m a az Anjou-kori oklevéltár m u n k á l a t a i során k e z e m b e került, m a g a m s e m t a l á l t a m a b b a n s e m m i g y a n ú s m o m e n t u m o t .

Az oldevél t e h á t h a m i s n a k n e m minősíthető. Sroka imént bírált eljárásához s e m folya- m o d h a t u n k , vagyis olyanféle ötlet felvetéséhez, hogy tollhiba miatt k i m a r a d t Mária neve mel- lől a bone memorie ('jó e m l é k ű ' ) jelző. M a r a d t e h á t a f o r r á s állítása: M á r i a 1318. július 12- é n még élt. Ezzel összecseng az az i m é n t tárgyalt tény, hogy királynéi t á r n o k m e s t e r r e l 1318.

m á j u s 31-ig, királynéi udvari kancellárral 1318. j ú n i u s 29-ig t a l á l k o z u n k az oklevelekben.

H a azonban e g é s z e n p o n t o s a k a k a r u n k lenni, akkor azt kell m o n d a n u n k : a július 12-i ok- levél nem a n n a k a bizonysága, hogy Mária ekkor m é g bizonyosan é l e t b e n volt, h a n e m azé, hogy ekkor Károly Róbert m é g életben levőnek tudta. A magyar u r a l k o d ó ugyanis - a m i n t ez itineráriumkból m e g á l l a p í t h a t ó - j ú n i u s 7-én még T e m e s v á r o t t volt, d e j ú n i u s 3 0 - á n mái- B u d á n , m a j d j ú l i u s 22-én Győr mellett keltezték okleveleit.4 9 Ami bizonyos, az m i n d ö s s z e annyi: amikor a j ú n i u s 7-ét k ö v e t ő n a p o k b a n Károly elhagyta T e m e s v á r t , Mária még élt.

Bár a király b u d a i keltű oklevele j ú n i u s 30-i d á t u m o t visel, bizonyos, hogy egy-két n a p - pal ezt megelőzően m á r itt t a r t ó z k o d o t t .5 0 A j ú n i u s 29-i oklevelekben m i n d ő királynéi u d - vari k a n c e l l á r n a k nevezte I s t v á n veszprémi p ü s p ö k ö t , m i n d a v e s z p r é m i f ő p a p királynéi

43 Figyelmen kívül hagyhatjuk az 1318. augusztus 29-i oklevél méltóságsorát (Anjou-kori oklevéltár, V. 248. szám), mivel ez csak kiadásból ismert, ennélfogva hiteltelen.

44 Anjou-kori oklevéltár, IV. 409. szám.

45 Anjou-kori oklevéltár, V. 208. szám.

46 Pór: Magyar-lengyel érintkezés, 310.

47 Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum. II. Commentarii. 2. Ab anno 1301 usque ad annum 1487. Composuit Elemér Mályusz. Adiuvante Julio Kristó. Bibliotheca scriptorum medii recentis- que aevorum. Series nova. IX. Budapest, 1988. 55.

48 Engel: Az ország újraegyesítése, 125.157. jegyzet.

49 Engel: Az ország újraegyesítése, 138.

50 Anjou-kori oklevéltár, V. 173., 175., 176. szám.

(8)

udvari k a n c e l l á r n a k címezte s a j á t magát.5 1 J ú n i u s végén t e h á t a királyi t a n á c s B u d á n t a r - tózkodó h a t a l m a s s á g a i még n e m értesültek Mária haláláról. Azon h á r o m hét alatt ( j ú n i u s 30. és július 22. között), a m í g a király eljutott Budáról Győrig, négy, egyaránt kelethely nélküli oklevele m a r a d t r á n k , k e t t ő j ú l i u s 4-i, k e t t ő p e d i g július 12-i d á t u m m a l .5 2 J ú l i u s 4-én az uralkodó még nyilván B u d á n volt, mivel a n n a k a zágrábi p ü s p ö k n e k a kérését teljesí- tette, aki j ú n i u s végén Károllyal együtt Budán időzött. J ú l i u s 12-i két oklevele viszont bics- kei és étyi, azaz Fejér megyei ügyeket érintett, ami azt jelzi, hogy n y u g a t i irányú ú t j á n ekkor a király m á r Fejér megye t e r ü l e t é n járt. Itt és ekkor írhatott M á r i á r ó l úgy, m i n t élőről, vagyis a királyné halálhíre m é g j ú l i u s 12-én sem é r h e t t e utol. Hogy M á r i a pontosan m i k o r halt meg, n e m állapítható meg. Lehet, hogy ez m á r j ú n i u s vége felé bekövetkezett, de lehet, hogy csak j ú l i u s b a n . Ennél k é s ő b b r e aligha tehetjük, mivel Károly 1319 elejére m á r t e t ő alá hozta ú j a b b , h a r m a d i k h á z a s s á g á t , a m i n e k megszervezése h ó n a p o k a t vett igénybe. M i n d - ezeket figyelembe véve r o p p a n t valószínűnek m o n d h a t ó : a lengyel M á r i a nem 1317. de- cember 15-én h u n y t el, h a n e m 1318 nyarán. A m a g y a r krónika és az oklevelek eltérő t a r - talmú h í r a d á s a közül t e h á t az oklevelek tanúságát kell hitelesnek e l f o g a d n u n k .

Még j a v á b a n élt e Mária, a m i k o r az 1317. j a n u á r 2-i oklevélben Károly király arról szá- molt be, hogy a h ű s é g ú t j á r ó l l e t é r t Petenye fia P é t e r az ő e l l e n é b e n Kopasz volt n á d o r r a l együtt idegen f e j e d e l e m segítségét kérte, külföldi erőt a k a r t Károly és az ország ellen igénybe venni.5 3 Ezt az állítást egy 1321. február 10-i király oklevél konkretizálja. Eszerint Petenye fia P é t e r Oroszországba utazott, és Károly ellenében az o t t a n i herceget a k a r t a Ma- gyarországon királlyá k o r o n á z n i .5 4 Bár az e korbeli orosz belső viszonyokról igen keveset t u d u n k , az aligha kétséges, hogy e herceg halicsi Mária közeli r o k o n a volt. Károly sikerü- letlen első h á z a s s á g a t e h á t n é h á n y év m ú l t á n m a g y a r - h a l i c s i e l l e n t é t b e c s a p o t t át, és a halicsi f e j e d e l e m nyíltan a Károly ellen fellázadt egyik magyarországi t a r t o m á n y ú r r a l ke- rült egy t á b o r b a , és e l j á t s z h a t o t t a gondolattal, hogy Károly Róbertet a m a g y a r trónról leta- szítva maga ü l j ö n rá a r r a . Ez az epizód ugyan n e m fenyegette igazán komolyan Károly h a - t a l m á t , d e h o z z á j á r u l h a t o t t a h h o z , hogy a halicsi Máriával k ö t ö t t h á z a s s á g a átkos e m l é - kűvé, feledésre ítélendővé váljék, főleg a kritikus években.

A m i k o r a lengyel M á r i a m e g h a l t (1318 n y a r á n ) , Károly T e m e s v á r t ó l távol, B u d á n , illetve a D u n á n t ú l o n volt. Mivel személyes tartózkodási helyeit - kivált az év m á s o d i k felé- ben - h ó n a p r ó l h ó n a p r a p o n t o s a n ismerjük,5 5 bizonyosra m o n d h a t j u k : felesége h a l á l h í r é r e n e m fordult vissza s e m T e m e s v á r r a , és nem j á r t Székesfehérvárott s e m , ahol állítólag nejét eltemették. J o g g a l feltételezhetjük: rögvest megözvegyülése u t á n ú j h á z a s s á g kikovácsolá- sánalc terve f o g l a l k o z t a t t a . 1317-ben vagy 1318-ban Károly a p á v á l e t t , egy Csepel-szigeti ágyasától fia született, K á l m á n (a későbbi győri püspök),5 6 de ez n e m helyettesíthette a t ö r - vényes l e s z á r m a z o t t a t . Mivel Károly i m m á r 30. életéve felé járt, az ú j frigy megkötésével si- etnie kellett.

A magyar u r a l k o d ó 1318 m á s o d i k felében az ország észak-nyugati részén (Győr, M o s o n vidékén) és Bécsben t a r t ó z k o d o t t , i n n e n küldhette el követeit, Szécsényi Tamást és S i m o n t J á n o s cseh királyhoz, hogy h ú g a i közül válasszanak neki feleséget. E követjárásról és a frigy

51 Anjou-kori oklevéltár, V. 175., 177. szám.

52 Anjou-kori oklevéltár, V. 191., 192., 207., 208. szám.

53 Anjou-kori oklevéltár, IV. 385.

54 Anjou-kori oklevéltár, VI. 39.

56 Scriptore rerum Hungaricarum /., 490., II. 217.

(9)

megkötéséről Zittaui Péter k r ó n i k á j á b a n részletes tudósítást h a g y o m á n y o z o t t r á n k .5 7 En- n e k d á t u m a i a l i g h a állják ki a k r i t i k á t . A f e n t i e k a l a p j á n az t e l j e s s é g g e l e l k é p z e l h e t e t l e n , hogy Károly k ü l d ö t t e i 1318. j ú n i u s 2 0 - á n és 23-án Prágában és K ö n i g s a a l b a n t a r t ó z k o d t a k volna (ekkor m é g feltehetően élt a lengyel Mária). E n n e k fényében az is kevéssé h i h e t ő (bár teljességgel k i z á r t n a k n e m m o n d h a t ó ) , hogy Beatrixet 1318. n o v e m b e r közepén Székes- f e h é r v á r o t t királynévá k o r o n á z t á k volna. M i n d e n e s e t r e Károly n o v e m b e r 2 5 - 2 6 - á n Budán tartózkodott, előtte, október 3 - á n pedig Bécsben.5 8 Ebbe az itineráriumba. ugyan elméleti- leg belefér egy n o v e m b e r 15-e körüli fehérvári királyné-koronázás, d e t ú l s á g o s a n r ö v i d n e k t ű n i k az az - alig négy vagy n é g y és fél h ó n a p n y i - idő, ami M á r i a h a l á l a , e n n e k a h í r n e k a Dunántúlon tartózkodó királyhoz való eljutása, a követség csehországi útja, a m e n y a s s z o n y felkészülése és M a g y a r o r s z á g r a jövetele között eltelt. Különösen a k k o r t ű n i k ez az idő ennyi e s e m é n y s z á m á r a kevésnek, h a t u d j u k : Károly király 1319. július 27-én azért j u t a l m a z t a m e g Szécsényi T a m á s t , mivel h o s s z a s a n időzve Csehországban s z e r e p e t vállalt az ő és Beat- rix közti h á z a s s á g létrejöttében.^{5 9}

Az oklevelek e n n é l l e g a l á b b két h ó n a p p a l k é s ő b b i keltet v a l ó s z í n ű s í t e n e k . B e a t r i x ki- rályné egyetlen r á n k m a r a d t oklevele 1319. m á r c i u s l-jén T e m e s v á r o t t kelt.^{6 0} Hogy ismét volt királynéja az országnak, azt az m u t a t j a : a 1318. j ú n i u s 29-ét k ö v e t ő t ö b b m i n t hét hó- napi szünet u t á n megint felleljük az oklevelekben a királynéi udvari kancellárt István veszp- r é m i p ü s p ö k személyében, első a l k a l o m m a l az 1319. f e b r u á r 7-én kelt oklevelekben.^{6 1} Ennél p o n t o s a b b a n n e m is t u d j u k m e g h a t á r o z n i Beatrix magyar királynévá válásának i d ő p o n t j á t . Eszerint l e g k é s ő b b 1319 f e b r u á r j á n a k elején m á r Károly felesége és az ország királynéja volt. Tisztségviselői körében a korábbi időszakhoz képest n e m t ö r t é n t változás, István veszprémi p ü s p ö k éppen úgy m e g m a r a d t kancellárnak, mint Aba P é t e r t á r n o k m e s t e r n e k .6 2

Beatrix h a l á l á t gyermekszülés okozta.6 3 E n n e k 1319. n o v e m b e r eleji i d ő p o n t j á t Zittaui Péter k r ó n i k á j a p o n t o s a n örökítette ránk,6 4 ugyanis 1319. november 25-én István veszprémi p ü s p ö k m á r n e m viselte a királyi udvari kancellári címet, és d e c e m b e r 27-én Aba P é t e r s e m a k i r á l y n é i t á r n o k m e s t e r s é g e t .6 5 A t r a g i k u s eset, a m e l y e g y s z e r r e f o s z t o t t a m e g a királyt feleségétől és i m m á r törvényes gyermekétől, Károlyt roppant súlyos lelkiállapotba h o z h a t t a . 1319. d e c e m b e r 19-én XXII. J á n o s p á p a engedélyezte s z á m á r a , h o g y g y ó n t a t ó j a a halál előtt teljes b ű n b o c s á n a t b a n részesíthesse.6 6 Károly azonban f e l ü l e m e l k e d e t t a sorscsa- p á s o k o n , és n y o l c h ó n a p elteltével I. Ulászló lengyel király l e á n y á t , E r z s é b e t e t v e t t e n ő ü l .

E negyedik házasságot illetően teljes az ö s s z h a n g Dlugosz J á n o s k r ó n i k á j a és az oklevelek között.6 7 A lengyel k r ó n i k á s 1320. július 6 - r a és Budára t e t t e a frigy megkötését.6 8

Ezt kevéssel megelőzte a p á p a i engedély m e g a d á s a , ugyanis a h á z a s u l a n d ó k között ne-

57 Emler: Prameny déjin ceskych, 249-250.

61 Ajtjou-kori oklevéltár, V. 388., 389. szám.

6:i Johannis Dlugossi Annales, i. m.

64 Emler: Prameny déjin ceskych, 255.

67 A sorból kilógó, (1320.) április 8-i veszprémi káptalani oklevél, amely királynét nélkülöző időszakban királynéi kancellárt említ (Anjou-kori oklevéltár, V. 754. szám), valójában évjelölés nélküli és bizo- nyosan nem 1320-ból való irat (Pál veszprémi olvasókanonok ugyanis nem funkcionált 1320-ban).

68 Johannis Dlugossi Annales, i. m.

(10)

gyedfokú rokonság állt f e n n .6 9 Oklevelek tanúsága szerint Károly R ó b e r t 1320. július 8. és 2 0 . között valóban B u d á n t a r t ó z k o d o t t .7 0 Az új királyné idejében István v e s z p r é m i püspök j ú l i u s 2 0 - á n szerepel először királynéi udvari kancellárként.7 1 Rövidesen - mivel Aba Péter időközben elhunyt7 2 - Szécsényi T a m á s lett a királynéi t á r n o k m e s t e r ,7 3 m a j d a következő években a lovászmesterrel és az udvarbíróval bővült a királynéi dignitariusdk köre.7 4

Károly R ó b e r t n e k az Erzsébettel k ö t ö t t házasságából való gyermekeiről a magyar kró- n i k a az a l á b b i a k a t h a g y o m á n y o z t a r á n k : „az Úr 1321. é v é b e n [ s z ü l e t e t t ] a király Károly nevű fia, de a g y e r m e k még születése évében meghalt, és Székesfehérvárott t e m e t t é k el. Az Úr 1324. évében, o k t ó b e r l - j é n e királynétól nemzette a király László n e v ű fiát [...] Az Úr 1326. évében, m á r c i u s 5 - é n született a király azon fia, akit ö r ö m é b e n r o k o n a , a szent hit- valló nevén L a j o s n a k nevezett [...] Ez évben [1327-ben] Szent A n d r á s apostol n a p j á n [no- v e m b e r 3 0 - á n ] fia született, akit A n d r á s n a k nevezett. Az Úr 1329. é v é b e n m e g h a l t László fia, és Fehérvárott a d j á k át a föld ölének [...] Az Úr 1332. évében, Szent I s t v á n király n a p j á n [augusztus 2 0 - á n ] a királynak fia lett, akit Istvánnak nevezett."7 5 Vagyis a m a g y a r krónika összesen öt fiúról t e t t említést.

A következőkben e h í r a d á s o k a t az oklevelek tudósításaival kell s z e m b e s í t e n ü n k . 1321.

d e c e m b e r 8 - á n XXII. J á n o s p á p a Károly kérésére m i n d a z o k n a k , akik a z é r t k ö n y ö r ö g n e k Istenhez, hogy a k i r á l y n a k utóda szülessék, húsznapi b ű n b o c s á n a t o t engedélyezett.7 6 Saj- nos e forrásszöveg n e m m a g y a r á z h a t ó egyértelműen. A pápai irat keletkezését - n o h a el- t é r ő valószínűséggel - négy eset is indokolhatja. Lehet, hogy ekkorra m á r meghalt a m a - gyar k r ó n i k á b a n e m l í t e t t csecsemő Károly, és az ima egy m a j d a n s z ü l e t e n d ő másik gyer- m e k é r t vált szükségessé. Lehet, hogy a királyné leányt szült, aki n e m s z á m í t o t t t r ó n u t ó d - nak. Lehet, hogy a p á p á h o z eljutott a h í r e Erzsébet terhességének, d e n e m volt ismeretes, hogy fiút vagy leányt fog szülni. Végül lehet, hogy 1321 végéig a h á z a s p á r n a k egyáltalán n e m született g y e r m e k e .

Az 1323. évi oklevelekben - szinte filmszerűen - egy eddig figyelemre n e m méltatott családi tragédia eseményei p e r e g n e k le: egy csecsemő születését követő betegségéé, m a j d haláláé. Ez év m á r c i u s 6 - á n Károly király m e g a j á n d é k o z t a Szécsényi T a m á s erdélyi vajdát, mivel személyesen vitte hírül neki a király elsőszülött f i á n a k születését.7 7 E gyermek m i n - d e n bizonnyal 1321 utolsó h ó n a p j a i t követően született, mivel a d e c e m b e r eleji pápai levél s z e r i n t az u r a l k o d ó n a k m é g n e m volt (fiú-) utóda. Egy 1324. április 11-i királyi oklevélből - látszólag - p o n t o s a b b i n f o r m á c i ó h o z j u t u n k a születés d á t u m á t illetően. I n n e n arról érte- sülünk, hogy T a m á s erdélyi v a j d a a k k o r hozta elsőszülött fia születésének hírét, amikor az u r a l k o d ó Erdélyben tartózkodott.7 8 Ezzel azonban az a gond, hogy a király itineráriumaban 1321-1323-ban n i n c s erdélyi t a r t ó z k o d á s r a utaló adat.7 9

69 Anjou-kori oklevéltár, V. 827. szám (vö. még 872. szám).

70 Anjou-kori oklevéltár, V. 844., 845., 849., 857., 860. szám.

74 Anjou-kori oklevéltár, VI. 74., 287., 711. szám

75 Scriptores rerum Hungaricarum I., 490., 491., 492., 501.

76 Anjou-kori oklevéltár, VI. 331. szám.

77 Anjou-kori oklevéltár, VII. 61. szám. A regesztával ellentétben az oklevél szövegében nem „legidő- sebb", hanem „elsőszülött" fiúról (primogenitus) van szó. Magyar Országos Levéltár. Budapest, Diplomatikai levéltár 2147. Lásd még Anjou-kori oklevéltár, VII. 296. szám.

78 Anjou-kori oklevéltár, VIII. 174. szám.

(11)

Bizonyos m e g f o n t o l á s o k alapján kétféle megoldás k ö r v o n a l a i r a j z o l ó d n a k ki. Az egyik szerint a fiú születése 1321 v é g é r e vagy 1322 elejére vélelmezhető. E b b e n n e m is az a meg- h a t á r o z ó elem, hogy T a m á s 1321. július 2 5 - e8 0 óta viselte az erdélyi vajdai méltóságot, ha- n e m az, h o g y Károly aligha k e r e s h e t t e fel Erdélyt 1321. n o v e m b e r í - j e előtt, m e r t ekkor kö- vetkezett b e a t a r t o m á n y pacifikálása.8 1 Az erről szóló m e g e g y e z é s t az u r a l k o d ó kelethely nélkül 1321. n o v e m b e r 28-i oklevelében elfogadta.8 2 Van t e h á t n é m i valószínűsége annak, hogy Károly 1321. n o v e m b e r 23. (amikor m é g Temesvárott volt) és 1322. j a n u á r 8. (amikor s z i n t é n T e m e s v á r o t t k e l t e z e t t ) között f o r d u l h a t o t t meg E r d é l y b e n .8 3 Egy r ö v i d erdélyi t a r t ó z k o d á s lehetőségét a z o n b a n a kevés „lyukat" hagyó 1322. évi királyi itinerárium alap- j á n sem t u d j u k kizárni, sőt 1323 első két h ó n a p j a szintén s z á m b a j ö h e t , főleg mivel az ak- kori uralkodói székhelyről, T e m e s v á r r ó l rövid idő alatt m e g j á r h a t ó volt Erdély.

A másik lehetőség azon alapul, hogy a fiú utódát erősen k í v á n ó Károly - a n n a k 1322.

végi születése esetén - a l i g h a várt volna a j ó hír közlőjének m e g a d o m á n y o z á s á v a l több, m i n t egy évet, a m i r e 1323. m á r c i u s 6-án k e r ü l t sor. Ebben az oklevélben Károly úgy véle- k e d e t t fia születéséről, m i n t „olyan ü n n e p i és örömteli b o l d o g s á g r ó l , amelynél n a g y o b b a t e világon mi n e m k é p z e l t ü n k el".8 4 A h í r h o z ó m e g j u t a l m a z á s á n a k i d ő p o n t j a a l a p j á n arra is g o n d o l h a t u n k - m a g a m i n k á b b emellett t e s z e m le a voksomat - , hogy a gyermek 1323 ele- j é n született. Károly 1323. m á r c i u s 10-ig időzött Temesvárott felesége és fia mellett,8 5 m a j d m á r c i u s 21-én m á r - ú t b a n Pozsony és Nagyszombat felé - V i s e g r á d o n volt.8 6 Vele t a r t h a - t o t t kis családja is. A l k a l m a s i n t Visegrádon hagyhatta őket, hiszen ő maga Északnyugat- Magyarországról visszatérve Visegrádra m e n t , és a következő m á s f é l h ó n a p o t (április 22- től j ú n i u s 3-ig) ott töltötte.8 7

Ily m ó d o n a következő n é h á n y hét alatt Visegrádon t ö r t é n t t r a g i k u s e s e m é n y n e k Károly közvetlen t a n ú j a volt. M á j u s 8 - i oklevele szerint az uralkodó m e g f o g a d t a , hogy a hozzá hű n e m e s e k b i r t o k a i t v i s s z a a d j a , h a e l s ő s z ü l ö t t fia b e t e g s é g é b ő l m e g g y ó g y u l .8 8 A g y e r m e k a z o n b a n h a m a r o s a n meghalt. A Visegrádról távozó király j ú n i u s 5 - é n (vagy i n k á b b 12-én?) N a g y v á r a d o n a r r ó l a d o t t ki oklevelet, h o g y elsőszülött fia, K á r o l y l e g u t ó b b i n a p o k b a n (novissime diebus istis) bekövetkezett halálakor tett f o g a d a l m á n a k megfelelően az egy- h á z a k jogait visszaállítja.8 9 V á r a d r ó l az u r a l k o d ó Temesvárra m e n t , de itt m á r csak rövid ideig (június 15. és 26. között) időzött.9 0 A királyi székhely v i s s z a v o n h a t a t l a n u l Visegrádra költözött. Károly elsőszülött fia, akit apja u t á n Károlynak hívtak, eszerint a m á j u s 8 - á t kö- vető n é h á n y h é t alatt halt m e g . Téves t e h á t a magyar krónika évszáma, amely Károlynak m i n d születését, m i n d halálát 1321-re helyezte.9 1 Ha Károly születését 1323 elejére helyez-

82 Anjou-kori oklevéltár, VI. 322. szám. Az eseményekre lásd Kristó: I. Károly király harcai, 342- 343-

8:i Anjou-kori oklevéltár, VI. 312., 403. szám.

84 Nagy Imre: Anjou-kori okmánytár. II. Budapest, 1883. 65.

85 Anjou-kori oklevéltár, VII. 66. szám.

86 Anjou-kori oklevéltár, VII. 75., 120., 121. szám.

88 Anjou-kori oklevéltár, VII. 175. szám.

89 An.jou-kori oklevéltár, VII. 258. szám = Wertner Mór: Kiadatlan oklevelek. Történelmi Tár, 1908.

388. Lásd még Anjou-kori oklevéltár, XI. 514. szám (hamis oklevél). Az oklevél 1323. június 12-i dátumára lásd Engel: Az ország újraegyesítése, 139., 143.

90 Anjou-kori oklevéltár, VII. 272., 296. szám

91 Scriptorum Rerwn Hungaricarum /., 490.

(12)

zük, a k i s g y e r m e k félévet s e m élt. Legfeljebb a n n y i b a n lehet igaza a m a g y a r k r ó n i k á n a k , hogy m é g születése évében elhunyt, de ez az esztendő nem 1321, h a n e m 1323 volt.

Ha viszont Károly 1323 j a n u á r - f e b r u á r j á b a n született, úgy szülei házassága és az ő vi- lágra jövetele közti két és fél év idő alatt m é g egy gyermek világrajöttével s z á m o l h a t u n k . Teljességgel n e m z á r h a t j u k ki, hogy Erzsébet valamikor 1321 f o l y a m á n fiút szült, akit szin- tén nevezhettek Károlynak, és aki még ez évben elhalálozhatott. Ez e s e t b e n a m a g y a r kró- nika valót írt, de a m á s i k Károly kihagyása s z á r a d n a a lelkén. Az 1321. évi g y e r m e k h a l á l n a k a z o n b a n az okleveles a n y a g b a n semmi n y o m a . így a fentebb említett négy l e h e t ő s é g közül azt is s z á m b a kell v e n n ü n k , hogy a h á z a s p á r n a k 1321-ben leánya született, s az ő megszü- letése u t á n szólított fel XXII. J á n o s p á p a a r r a , hogy a hívek Károly és Erzsébet (fiú-) u t ó d á - ért i m á d k o z z a n a k .9 2

Károly esetleges leánygyermekének vagy leánygyermekeinek kérdése a tisztázatlan p r o b - lémák közé tartozik, és a j e l e n pillanatban n e m oldható meg. Mellőzve a r e n d s z e r e s t u d o - m á n y t ö r t é n e t i áttekintést,9 3 az egymással ütköző friss á l l á s p o n t o k közül egyik nézet az u r a l k o d ó két leányával számol, a m á s i k felfogás szerint viszont Károlynak egyetlen leánya sem volt. Engel Pál úgy vélte, hogy Károlynak második feleségétől, a lengyel M á r i á t ó l két l e á n y a s z ü l e t e t t , k é r d ő j e l e s e n Katalin és b i z o n y o s a n E r z s é b e t , és az előbbi II. H e n r i k s c h w e i d n i t z i h e r c e g n e k , az u t ó b b i B o l e s l a w t r o p p a u i h e r c e g n e k lett a f e l e s é g e . Katalin 1343-ban, Erzsébet 1367-ben halt meg.9 4 Vele s z e m b e n Stanislaw A. Sroka azt szögezte le:

e megállapítás egyetlen eleme sem nyugszik forrásokon.9 5 Ma úgy l á t o m , a f o r r á s o k alapján S r o k á n a k v a n igaza, de a dolog azért ennél bonyolultabb.

M i n d a z t , a m i t II. H e n r i k lengyel h e r c e g r ő l és feleségéről, K a t a l i n r ó l a k ú t f ő k a l a p j á n t u d n i lehet, Kazimierz J a s i n s k i állította össze.9 6 Eszerint II. H e n r i k 1316-ban született, 1 3 4 3 - 1 3 4 5 között halt meg. Frigyét az ismeretlen származású Katalinnal 1338. j ú n i u s 1.

előtt k ö t ö t t e . Katalinról ezt k ö v e t ő e n n i n c s szó a f o r r á s o k b a n . L e á n y u k , A n n a 1339-ben született, apja halála u t á n a m a g y a r királyi u d v a r b a n nevelkedett.9 7 Ez n e m z á r j a ki (de bizonyossá s e m teszi persze), hogy a szülők halála után, miként ezt Károly R ó b e r t és testvé- rei p é l d á j a m u t a t j a , a gyermek(ek) nevelése a nagyszülőkre m a r a d t . így j u t h a t o t t el Anna 1345 u t á n Nagy Lajos m a g y a r király u d v a r á b a . A feltehető nagyszülők közül Károly m á r n e m élt, d e Erzsébet igen, és ő n e v e l h e t t e l e á n y g y e r m e k é t ő l s z á r m a z ó u n o k á j á t . Katalin 1338. évi házasságából és 1339. évi szüléséből következően az 1320-as évek elején szület- hetett. Könnyen lehet - legalábbis kronológiai akadálya nincs - , hogy ő t e k i n t h e t ő Károly Róbert és Erzsébet azon első gyermekének, aki 1321-ben látta meg a napvilágot.

Mielőtt még az állítólagos m á s i k leánygyermek dolgára kitérnék, a továbbiak é r d e k é b e n egy k é p e t kell szemügyre v e n n ü n k . A Képes Krónika egyik m i n i a t ú r á j a Erzsébet királynét öt kisgyermekkel ábrázolja.9 0 Az öt g y e r m e k s e m m i esetre sem felel meg a krónikaszöveg-

9:1 Főleg Wertner Mór két írása veendő figyelembe: Anjou. Genealogische Skizze. Jahrbuch der k. k.

heraldischen Gesellschaft „Adler" in Wien, 11. (1884) 151-157.; Az Anjouk genealógiája különös tekintettel a magyarországi ágra. Turul, 6. (1888) 68-69.

94 Engel Pál: Anjouk. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula. Szerk.

Engel Pál-Makk Ferenc. Budapest, 1994. 49. Sajátságos, hogy Engel Pál - Az ország újraegyesí- tése, 125. - még néhány évvel 1994-et megelőzően úgy nyilatkozott: Mária „a hírek szerint meddő volt".

95 Sroka: A magyar Anjouk családi története, 39-40.

96 Jasinski, Kazimierz: Rodowód Piastów slqskich. II. Wroclaw, 1975. 45-47.

97 Bielowski, August: Monumenta Poloniae historica. II. Warszawa, 1961. 1872. 685.

98 Képes Krónika. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, Clmae. 404. fol. 70' = Képes Krónika.

Facsimile kiadás. Helikon, 1987.

(13)

n e k , amely csak Károly négy fiáról szólt, m i n t h o g y 1 3 3 0 - n á l m e g c s o n k u l t , és így az 1332- b e n született I s t v á n r ó l m á r n e m emlékezhetett meg. Következetes, szöveghű ábrázolás ese- t é n itt négy f i ú n a k k e l l e n e állnia a n y j u k mellett. M á r k o r á b b a n is f e l m e r ü l t , h o g y az öt gyermek közül k e t t ő leány, de é p p e n a baloldalt álló két alakot t e k i n t e t t é k leányoknak, akik k o r o n a s z e r ű fej éket v i s e l n e k . "

L e g ú j a b b a n m a g a m ú j m a g y a r á z a t t a l álltam elő. Eszerint a baloldali két alak k o r o n á t visel, az egyikük N a g y Lajos, a m á s i k u k András, a k ó d e x f e s t é s é n e k i d e j é n az előbbi Ma- gyarország királya volt, az utóbbi pedig a közvélekedés szerint m i n t Nápoly királya halt meg. A jobboldali alakok közül a Lajoshoz és A n d r á s h o z h a s o n l ó a n oldalt forduló személy bizonnyal István herceg, fején Lajosétól és Andrásétól eltérő fejék t a l á l h a t ó (talán hercegi d i a d é m ) . Az A n d r á s mellett álló és a másik h á r o m t ó l eltérően fejét s z e m b e f o r d í t ó két sze- mély leány lehet, e r r e m u t a t fejdíszük (ami alkalmasint p á r t a ) és a fiúkétól eltérő r u h á z a - t u k . A m i n i á t o r t e h á t s e m a c s e c s e m ő k o r b a n m e g h a l t Károlyt, s e m a k i s g y e r m e k k é n t el- h u n y t Lászlót n e m ábrázolta, csak azokat, akik Károly gyermekei közül megélték a (fiatal) felnőtt kort.1 0 0

A magyar király m á r többek által gyanúba vett m á s i k leányáról, Erzsébetről s e m m i t n e m t u d u n k . K a z i m i e r z J a s i n s k i úgy vélte, az, hogy Boleslaw t r o p p a u i h e r c e g n e k Károly R ó b e r t l e á n y a l e t t v o l n a a felesége, n e m alapul m e g b í z h a t ó f o r r á s o k o n . Ha így is l e n n e - folytatta a lengyel szerző - , csak az 1318-ban meghalt lengyel Mária l e h e t n e az anyja, és így Erzsébetnek tíz évvel i d ő s e b b n e k kellene lennie Boleslawnál.1 0 1 M á r i a a z o n b a n anyaként biztosan n e m j ö h e t szóba, hiszen Zittaui Péter szerint gyermektelenül halt meg.1 0 2 Amennyi- b e n viszont E r z s é b e t e t mégis Károly Róberthez k ö t j ü k - e p i l l a n a t b a n a z o n b a n ezt csakis i m a g i n á r i u s m ó d o n t e h e t j ü k meg - , anyjául Károly negyedik feleségét, Erzsébetet tekint- h e t j ü k (erre m u t a t , h o g y Erzsébet m á s gyermekeivel együtt ábrázolta a miniátor), és szüle- tését nyilván n e m az 1320-as évek elejére tehetjük (ahol nincs is hely s z á m á r a ) , h a n e m egy évtizeddel k é s ő b b r e , 1330 körüli időre, s így nagyjából e g y k o r ú n a k t e k i n t h e t ő t r o p p a u i Bo- leslawval. E h á z a s s á g léte a z o n b a n igazolást igényel.

Károly g y e r m e k e i s o r á b a n a feltételezett leány (Katalin) és Károly u t á n László követke- zett. A magyar k r ó n i k a születését 1324. október í - j é r e helyezte.1 0 3 Ezen információ hitelé- b e n n e m k é t e l k e d ü n k , ugyanis az okleveles anyag ezt tökéletesen hitelesíti. A közelmúltban vált i s m e r t t é Károly király 1324. o k t ó b e r 27-i oklevele (illetve a r r a t ö r t é n ő hivatkozás), amely szerint az u r a l k o d ó e n a p o n kegyet gyakorolt Nekcsei D e m e t e r király t á r n o k m e s t e r iránt, aki László fia születését neki h í r ü l vitte.104 Nagy h o r d e r e j ű e s e m é n y volt ez Károly életében, hiszen i m m á r megint volt fiú utóda, t r ó n ö r ö k ö s e . Ez az a d a t abból a szempontból is felkelti f i g y e l m ü n k e t , hogy a király m á r 27 n a p p a l a csecsemő világra jöttét követően m e g j u t a l m a z t a az ö r ö m t e l i e s e m é n y közreadóját. Ha a r r a g o n d o l u n k , hogy Károly 1323.

m á r c i u s 6-án t e t t e u g y a n e z t Károly születése alkalmából Szécsényi T a m á s s a l , az 1324. évi esetből mint analógiából kiindulva m é g biztosabban g o n d o l h a t u n k a r r a : Károly szintén ke- véssel a h í r h o z ó m e g a d o m á n y o z á s a előtt, azaz 1323 elején születhetett. XXII. J á n o s p á p a

99 A korábbi véleményeket lásd Csapodiné Gárdonyi Klára: A Képes Krónika kódexének leírása, története és illusztrációi. In: A Képes Krónika latin eredetijének fordítása. Helikon, 1987.142.

100 Kristó Gyula: I. Lajos (Nagy Lajos). In: Kristó Gyula (szerk.): Magyarország vegyes házi királyai.

Szeged, 2003. 46.

101 Jasinski, Kazimierz: Rodowód Piastów slqskich. III. Wroclaw, 1977. 73.

102 Emier: Prameny déjin ceskych, 249.

103 Scriptores Rerum Hungaricarum /., 490.

104 Anjou-kori oklevéltár, VIII. 466. szám. Lásd még Anjou-kori oklevéltár, X. 413. szám.

(14)

viszont é p p e n k e r e k e n László születése u t á n egy évvel, 1325. o k t ó b e r l - j é n kiadott okleve- lében fejezte ki Károly király f i á n a k megszületése m i a t t érzett ö r ö m é t .1 0 5

1327-ben négy - részint m a g y a r királyi, részint pápai - oklevélben szerepel László első- szülöttként.1 0 6 V a l a m e n n y i irat azzal kapcsolatos, hogy a m a g y a r - c s e h szövetség m e g e r ő s í - t é s e k é p p e n a két ország u r a l k o d ó j a házasságot tervezett Károly fia, László és J á n o s cseh ki- rály leánya, A n n a között, és e n n e k érdekében a pápától f e l m e n t é s t kellett k é r n i ü k a vér- rokonság alól. XXII. J á n o s p á p a a dispenzációt m e g a d t a . László a z o n b a n a m a g y a r k r ó n i k a szerint 1329-ben m e g h a l t .1 0 7 A hozzávetőleges d á t u m o t ismét oklevél révén a d h a t j u k meg.

Károly R ó b e r t 1329. m á r c i u s 8 - á n tájékoztatta r o k o n á t , Erzsébetet, J á n o s cseh király fele- ségét, hogy fia, László h e r c e g meghalt, pedig m á r a Szentszéktől is megszerezték a f e l m e n - tést gyermekeik h á z a s s á g á h o z a m á s o d - u n o k a t e s t v é r i v é r r o k o n s á g alól.1 0 8 Eszerint László halála 1329 elején következett be, a gyermek m é g n e m volt négy és fél éves. Ekkor a z o n b a n m á r élt az 1326. m á r c i u s 5 - é n született Lajos és az 1327. n o v e m b e r 3 0 - á n született A n d r á s , akik közül az előbbi László elhunytával vált elsőszülötté és a m a g y a r király t r ó n ö r ö k ö s é v é . Mivel István A n d r á s t k ö v e t ő e n csaknem ötéves szünet után, 1332. augusztus 2 0 - á n látta meg a napvilágot,1 0 9 k e t t e j ü k közé helyezhető el - ha egyáltalán elhelyezhető - Erzsébet születése. így Károly R ó b e r t n e k és Erzsébetnek öt fia és egy (talán k é t ) leánya volt.

Ha az előzőekben ú j e r e d m é n y e k r e j u t o t t a m - bármily csekélyekre is - , az l e g f ő k é p p e n a n n a k a t ö b b évtizedes m u n k á l a t n a k k ö s z ö n h e t ő , amely az Anjou-kori oklevéltár eddig megjelent k ö t e t e i b e n öltött testet. A szegedi középkorászok k ö z ö s erőfeszítése r é v é n meg- valósuló vállalkozás az A n j o u - k o r i m m á r mintegy első h á r o m évtizede okleveleiről a d ösz- szefiiggő képet, és v a n n a k 1330-011 túli esztendőket feldolgozó k ö t e t e k is, amelyek mellé n é h á n y év m ú l v a f e l s o r a k o z h a t a n n a k a - m a m é g h i á n y z ó - n é h á n y évnek az a n y a g a , amellyel t e l j e s s é v á l h a t a Károly Róbert-kori oklevélkorpusz. Ez rövidesen az 1 3 0 1 - 1 3 4 2 közti időszak, azaz m á s f é l e m b e r ö l t ő Hungarica vonatkozású d i p l o m á i t teszi m i n d e n k i szá- m á r a hozzáférhetővé, és ezzel a k u t a t á s ú j minőségét teremti m e g .

Az á l t a l a m e kötetek a l a p j á n a közelmúltban elvégzett vizsgálatok - amelyek a 14. szá- zad első évtizede főúri elitjére,1 1 0 a t a r t o m á n y u r a k ellen 1 3 1 0 - 1 3 2 3 között folyt harcokra1 1 1

és jelen e s e t b e n Károly R ó b e r t családjára irányultak - t e r m é s z e t e s e n csak a kezdetet j e l e n - tik. Álcár a m á r eddig m e g j e l e n t e k , akár az egyre gyarapodó és r e m é n y e i m szerint h a m a r o - san Nagy Lajos okleveleire is kiterjedő kötetek ú j a b b és ú j a b b k u t a t á s i lehetőségeket te- r e m t e n e k ú j a b b t ö r t é n é s z generációk számára. Felfogásom szerint ugyanis akár egy-egy ok- levélkötet, a k á r pedig egy t e s t e s oklevélkorpusz n e m végcélja, h a n e m eszköze a történészi m u n k á l a t o k n a k . Azért k é s z í t j ü k ezeket, hogy belőlük minél m e g b í z h a t ó b b a n i s m e r j ü k meg m ú l t u n k a t .

105 Anjou-kori oklevéltár, IX. 427. szám.

11)6 Anjou-kori oklevéltár, XI. 75., 427., 558., 559. szám.

107 Scriptores Rerum Hungaricarum /., 492.

108 Anjou-kori oklevéltár, XIII. 107. szám (0308) (70.) Magyar fordítása: Makkai László-Mezey László: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI-XIV. század. Nemzeti Könyvtár. Levelestár. Buda- pest, i960. 230-231.

109 Scriptores Rerum Hungaricarum /., 491., 492., 501.

110 Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301-1309). Századok, 133. (1999) 41-62.

111 Kristó: I. Károly király harcai, 297-347.