A FALVAK FOGLALKOZÁSI SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA HEVES MEGYÉBEN
DR. BODNÁR LÁSZLÓ
A közeli és a rég múltból öröklött egyenlőtlen gazdasági fejlődés miatt a természeti erőforrások adta területi potenciálok nem kellő társadalmi-gazda- sági hasznosítása következményeként, n e m kevésbé a h á t r á n y o s földrajzi hely- zet (városoktól, fő közlekedési vonalaktól való nagy távolság stb.) e r e d m é n y e -
ként az országban több olyan térség található, ahol ez a hátrányos helyzet nagyon is tükröződik a népesség jövedelmi és ellátottsági színvonalban.
Az életkörülmények területi különbségei mind a m a i napig t á r s a d a l m i feszültség fonrását hordozzák. E feszültségek csökkentésében alapvető szerep jut a területfejlesztésnek, aminek biztosítani kell az egyes területeken belül és azok között a termelő és nem termelő ágazatok fejlődésének összehangolá- sát, az életszínvonal és a népesség ellátottsági színvonala közötti közelítését.
A felszabadulás utáni h á r o m évtizedben, vagyis az extenzív fejlesztés időszakában a különböző elmaradott területek népességének életszívonala köze- lítésében az egyik fontos tényező a népesség foglalkoztatási és ezáltal jövedel- mi viszonyainak javítása.
A népesség gazdasági aktivitásának legkifejezőbb m é r ő j e az aktív keresők népességen belüli aránya.
A gazdasági aktivitás általános emelkedési modellje k é t i r á n y ú :
— egyrészt a népességen belül növekszik a m u n k á b a állók aránya (amely a jelenben szinte kizárólag a női népességre érvényes);
— másrészt, ha a kedvező korösszetétel kedvező, a m u n k á b ó l kilépők s z á m á t m e g h a l a d h a t j a a m u n k á b a belépők száma.
Elméletileg tehát e két tényező a l a k í t j a egy-egy terület aktivitásnövekedését, de az aktív keresők gyarapodásának ez a m ó d j a már a múlté.
Az elmúlt évtizedben ugyanis a f e n t e b b említett „klasszikus" m u n k a e r ő t a r - talékok kimerültek, és egy-egy területen az aktív keresők számának alakulását, növekedését vagy éppen csökkenését döntően a m u n k a k é p e s korú népesség alakulása, ill. a vándorlás határozta meg. A munkaképes k o r ú népesség a r á n y a viszont az elkövetkezendő években előreláthatólag lassú csökkenésnek indul.
Heves megye aktív keresőinek a r á n y a 1949 és 1970 között 19,6 százalékkal növekedett, ezen belül 1949—59 között 20,2 százalékos pozitív, 1960—69 között több mint 0,5 százalékos fogyás állt elő, itt tehát az „elöregedés szele" m á r két évtizede jelentkezett. A f o l y a m a t felgyorsulását jelzi, hogy az inaktív k e r e - Rők száma 1960—70 között mintegy négyszeresére nőtt, u g y a n a k k o r az e l t a r - tottak száma 22 százalékkal csökkent.
A városokban az aktív keresők számának — a népesség számánál is gyor- sabb növekedése csakis a n n a k a következménye, hogy ez időben a népesség
107
jelentős h á n y a d a v á r o s o k b a n lép m u n k a v i s z o n y b a , vagyis a f a l u r ó l a városba költözés t e n d e n c i á j a érvényesül.
Az 1970. évi népszámlálás a d a t a i a l a p j á n a megyében élő falusi lakosság 46,06 százaléka volt aktív kereső, m í g az i n a k t í v keresők a r á n y a 14,57 százalék, az e l t a r t o t t a k é pedig 39,36 százalék.
Az 1980. évi népszámlálás s z e r i n t a falusi lakosság aktív keresőinek a r á n y a (45,91 százalék) gyakorlatilag v á l t o z a t l a n m a r a d t , nagy m é r t é k b e n megnőtt viszont az i n a k t í v keresők a r á n y a (24,63 százalék) is, 29,45 százalékra csökkent az eltartottaké.
1960 és 1970 között az a k t í v keresők s z á m á n a k a l a k u l á s a — főleg az i s m e r t d e m o g r á f i a i okok m i a t t — egyenetlen volt. A növekedés ü t e m e 1968—69- b e n volt a leggyorsabb, m e r t az 1950-es é v e k elején született nagylétszámú é v j á r a t o k e k k o r léptek m u n k á b a . Az 1968-as gazdasági szabályozórendszer ugyancsak k e d v e z e t t a l é t s z á m e m e l k e d é s n e k .
Az inaktív keresők n ö v e k e d é s é r e viszont e r ő s e n h a t o t t az 1967-ben beve- zetett gyermekgondozási segély, a n n a k n a g y m é r v ű igénybevétele. Az 1970-es é v e k közepéig f o l y t a t ó d o t t — a korábbinál a z o n b a n m é r s é k e l t e b b ü t e m b e n
— az aktív k e r e s ő k aboszlút s z á m á n a k növekedése, ettől kezdődően viszont megindult m é r s é k e l t csökkenése.
Ennek okai a k ö v e t k e z ő k b e n összegezhetők:
— a mobilizálható m u n k a e r ő - t a r t a l é k csaknem teljesen k i m e r ü l t ;
— a demográfiai apály m i a t t e g y r e kisebb l é t s z á m ú é v j á r a t o k álltak m u n k á b a ;
— a népességen belül f o l y a m a t o s a n n ö v e k e d e t t az idősebb k o r ú a k száma és a r á n y a ;
•— csökkentőleg h a t o t t az a k t í v keresők a r á n y á r a a k o r k e d v e z m é n y e s n y u g d í - jazás (a r o k k a n t s á g i n y u g d í j a s o k száma n ő t t , a tsz-tagok n y u g d í j k o r h a t á r á t leszállították);
— egyre t ö b b e n v e t t é k igénybe a gyermekgondozási segélyt.
Az i n a k t í v keresők s z á m a t e h á t az 1960-as évek m á s o d i k felében nőtt meg n a g y m é r t é k b e n , s ez az emelkedési ü t e m az 1970-es évek közepéig t a r t o t t , m a j d lassú m é r s é k l ő d é s k ö v e t k e z e t t be.
Az e l t a r t o t t a k a r á n y a az 1960-as évek legelején még közel azonos volt az aktív keresőkével, de az i s m e r t d e m o g r á f i a i okok születésszám r o h a m o s csökkenése és a nők fokozatos m u n k á b a állása miatt e z u t á n rohamosan csök- k e n t az e l t a r t o t t a k száma.
Ezt példázza, hogy a 100 a k t í v keresőre j u t ó inaktív keresők száma m a mái- jóval több. az e l t a r t o t t a k é k e v e s e b b mint húsz, illetve tíz évvel korábban.
Az aktív k e r e s ő k r e j u t ó e l t a r t o t t a k s z á m á n a k rohamos csökkenését m u t a t j a , hogy 1960 és 1970 között 100 f ő r e számítva a községekben 194-ről 85-re, a városokban 84-ről 7 l - r e c s ö k k e n t . A további r e d u k á l ó d á s t jelzi, hogy a m e g y é - ben 1980-ban m á r csak 67 e l t a r t o t t j u t o t t 100 aktív k e r e s ő r e . Az 1980. évi népszámlálás a l a p j á n h a z á n k b a n az aktív k e r e s ő k n é p g a z d a s á g i ágak szerinti összetételének változását az jellemzi, hogy mérséklődött a hetvenes é v e k b e n a mezőgazdaságból a n e m mezőgazdasági á g a z a t o k b a való átáramlás, u g y a n - a k k o r egy ú j a b b átrétegződési f o l y a m a t i n d u l t meg, a szolgáltatás jellegű, vagyis a t e r c i e r ágazatokba. E n n e k a h a z á n k b a n ú j jelenségnek a k ö v e t k e z - ménye, hogy az 1970-es évek közepétől m á r az ipar és é p í t ő i p a r aktív keresői- nek a r á n y a és száma is c s ö k k e n t . U g y a n a k k o r a szolgáltatási, a szállítási és hírközlési a k t í v keresők a r á n y a nagy m é r t é k b e n g y a r a p o d o t t . Heves m e g y e 108
falvaiban az iparban, kereskedelemben és a „nem anyagi á g a k b a n " csökkent az aktív keresők száma, az építőiparban, mezőgazdaságban viszont növekedés következett be. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedését az is bizonyítja, hogy egyes községekben a visszaáramlás jelei is m e g m u t a t - koznak. Vannak tsz-ek, amelyekben a létszám számottevően emelkedik. Ezek egy része a kiegészítő tevékenység révén (pl. Bodony, Tarnalelesz), m á s részük az alaptevékenység bővítésével (pl. Nagyréde) t u d j a növelni dolgozó számát.
1. sz. táblázat Aktív keresők népgazdasági ág szerint az 1970 és 1980
összehasonlításában a megye falvaiban (%)
M e g n e v e z é s 1970 1980 I p a r 34,8 32,02 É p í t ő i p a r 8,8 9,33 M e z ő g a z d a s á g 29,1 31,92 Szállítás 7,2 8,39 K e r e s k e d e l e m 6,6 5,53 V í z g a z d á l k o d á s — 1,61 Egyéb 13,5 10,95 ö s s z e s e n : 100,0 100,00 A felszabadulás u t á n megindult iparosodási f o l y a m a t segítette elő az u r b a - nizálódási folyamatot. Az ipar, mint a népgazdaság legdinamikusabb, s telepítési koncentráltságával, i n f r a s t r u k t r u á l i s hátterével a leglényegesebb urbanizációs elmélyülésében. Mint ilyen, tehát igen fontos szerepet játszik a települések fej- lődésében; meghatározza azok fejlődését, ezen belül a népesség életkörülmé- nyeit, foglalkoztatási színvonalát és a település i n f r a s t r u k t u r á l i s ellátottságát.
Ugyanakkor az iparnak jelentős differenciáló hatása van a településhálózat fejlődésére; egyes településeket elindít a gyors fejlődés, az urbanizáció útján, míg más — iparral nem rendelkező, vagy ipari központoktól távol fekvő — települések fejlődése megreked, népességük egy része elvándorol, az i n f r a s t r u k - turális fejlődés, az urbanizációs folyamatok perifériáira szorulnak.
Végső soron tehát az urbanizáció olyan koncentrációs és területi integrációs folyamatot is jelent, ami egyrészt á t a l a k í t j a a területi, települési s t r u k t ú r á k a t , másrészt jobb lehetőségeket teremt a növekvő társadalmi szükségletek mind teljesebb kielégítéséhez, olykor az urbanizációs övezetben megmutatkozó, ellá- tási, életmódbeli különbségek kiegyenlítődéséhez (a települések különböző tí- pusai között).
1. A f a l v a k t i p i z á l á s a
A települések az ismérvek sokfélesége alapján különböző módon tipizálha- tók. A hazai és a külföldi k u t a t ó k számos tipológiai eljárást dolgoztak ki.
A tipizálódási módokon belül és a megye falusi településeinek funkcionális osz- tályozását döntően a községekben élő aktív keresők foglalkozási szerkezete a l a p j á n kíséreltem mag, végeztem el az I960., 1970. és az 1980. évi népszámlálás ide vonatkozó adatait elemezve, összehasonlítva A foglalkozási szerkezet alap- ján kialakított tipológiai módszeremnél a következő nehézségekkel kellett megküzdenem:
109
— a foglalkozási szerkezetből n e m lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen az eljárók, illetve a b e j á r ó k aránya az adott településeken;
— előfordul, hogy egy népgazdasági ágazat a n n a k ellenére meghatározza egy település jellegét és fejlődési tendenciáit, hogy abban az ágazatban foglal- koztatottak száma és a r á n y a ö n m a g á b a n nem n a g y (idegenforgalom, központi szerepkör stb.), de más településhez viszonyítva m á r kiemelkedő jelentőségű.
— az aktív keresők foglalkozási szerkezete csak az elsődleges jellegű foglal- kozásokat tükrözi és n e m m u t a t j a be a másodlagos foglalkozásokat.
A fentiek mellett igen fontos, hogy a ,,kétlakiság" településre gyakorolt hatása a statisztikai adatokból n e m m u t a t h a t ó ki, holott a „kétlakiság"-nak igen fontos a szerepe, s a kettős foglalkozás ma m á r igencsak él, e l t e r j e d t a városok, ipari agglomerációk peremén, de a tágabb vonzáskörzetben is (Selypi-medence, borsodi iparvidék, Budapest—Miskolc vasútvonal mentén). A foglalkozási szer- kezeten alapuló tipológiai módszer alkalmazásához Lettrich E. (1975.) kategóriáit vettem figyelembe. Az 1980. évi vízgazdálkodásban foglalkoztatottakat a mező- gazdaságban foglalkoztatottakhoz számítottuk. A küszöbértékek a következők:
I. Agrár jellegű = az agrárkeresők aránya 50 százalék felett
1. szélsőén a g r á r = az agrárkereskedők a r á n y a 75 százalék felett 2. mérsékelten a g r á r — az agrárkereskedők a r á n y a 50—75 százalék II. Vegyes jellegű = az agrárkeresők aránya 25—50 százalék
1. enyhén iparosodó = az ipari keresők a r á n y a m e g h a l a d j a az egyéb ke- resőkét
2. iparszegény = az egyéb kategória többnyire közlekedés, vagy szolgáltatás révén fejlődik.
III. Urbánus jellegű = az a g r á r k e r e s ő k aránya 25 százalék alatti 1. mérsékelten u r b á n u s — az agrárkeresők a r á n y a 15—25 százalék 2. fejlett u r b á n u s = az agrárkeresők a r á n y a 15 százalék alatti a) Agrár jellegű települések
Közös jellemzőjük, hogy a k t í v keresőképesség több mint felének a mező- gazdaság n y ú j t megélhetést. E f a l v a k a régi paraszti települések ma is tovább- élő típusai.
2. sz. táblázat Agrár jellegű falvak száma területi összehasonlításban
az I960., 1970., valamint az 1980. évi népszámlálás alapján
Megnevezés Szélsőén a g r á r M é r s é k e l t e n a g r á r 1960 1970 1980
Egri j á r á s — F ü z e s a b o n y i j á r á s 1 Gyöngyösi j á r á s 5 Hevesi j á r á s 1 H a t v a n v á r o s k ö r n y é k —
Eger v á r o s k ö r n y é k e * — Gyöngyös v á r o s k ö r n y é k e * —
1960 1970 1980
11 3 1
10 5 3
13 8 2
13 9 8
2 1 —
Megye ö s s z e s e n : 7 2 — 49 26 14 Eger és G y ö n g y ö s v á r o s k ö r n y é k e 1970-ben a z egri, illetve a gyöngyösi j á r á s - hoz lett s z á m í t v a .
110
A szélsőén agrár jellegű falvak k a t e g ó r i á j á b a 1960-ban m é g 7 község t a r t o z o t t . L e g i n k á b b azok a t e l e p ü l é s e k s o r o l h a t ó k ide, ahol n a g y h a g y o m á n y a i v a n n a k a g y ü m ö l c s - és s z ő l ő t e r m e s z t é s n e k . Ez a t í p u s 1980-ra a m e g y é b e n e l t ű n t , a m e l y az á t a l a k u l á s d i n a m i k u s v o l t á t jellemzi. Az e t í p u s b a s o r o l h a t ó t e l e p ü l é s e k n é l a n é p e s s é g j ö v e d e l m i v i s z o n y a i k e d v e z ő e k . ( G y ö n g y ö s t a r j á n , M a r k a z , N a g y r é d e , C s á n y , V i s o n t a stb.).
A m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s t e c h n i k á j á n a k f e j l ő d é s e , a n a g y ü z e m i m e z ő - g a z d a s á g r a t ö r t é n ő á t t é r é s n a g y b a n c s ö k k e n t e t t e a m e z ő g a z d a s á g i f o g l a l k o z - t a t á s t . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a mérsékelten agrár jellegű t e l e p ü l é s e k s z á m a 1960 és 1970 k ö z ö t t 13-ról 8-ra c s ö k k e n t . K ü l ö n ö s e n a m e g y e é s z a k i t e r ü l e t e i n az ú n . „ k e d v e z ő t l e n a d o t t s á g ú " t e r ü l e t e k e n v o l t n a g y m é r v ű a c s ö k k e n é s
1980-ban Váraszó, Ű j l ő r i n c f a l v a , Poroszló, S a r u d , Csány, N a g y r é d e , T a r n a - dob, Á t á n y , K ö m l ő , T e n k , Z a r á n k , T i s z a n á n a , E r k , K i s k ö r e e b b e n a t í p u s - b a n volt.
b) Vegyes profilú települések
A k ö z s é g e k b e t e l e p ü l t i p a r és a s z o l g á l t a t á s o k i n t e n z í v f e j l ő d é s e r é v é n e g y r e i n k á b b s z a p o r o d o t t az e t í p u s b a s o r o l h a t ó települések s z á m a . A m e z ő - g a z d a s á g b ó l f e l s z a b a d u l ó m u n k a e r ő f o g l a l k o z t a t á s a k e z d e t b e n n é m i n e h é z - s é g b e ü t k ö z ö t t . M e g o l d á s t a t e r ü l e t i l e g d i f f e r e n c i á l t i p a r f e j l e s z t é s i politika, v a l a m i n t a f a l u s i szolgáltató á g a z a t o k n a g y o b b ü t e m ű f e j l e s z t é s e hozott.
A v e g y e s p r o f i l ú t e l e p ü l é s e k n é l m e g h a t á r o z ó e l e m m é l é p e t t elő a „ k é t - l a k i " család.
M e g j e g y z e n d ő , h o g y a k e t t ő s f o g l a l k o z á s a f a l v a k l a k o s s á g á n a k a l e g - m a g a s a b b j ö v e d e l m e t b i z t o s í t j a , m i v e l a k e r e s ő k é p e s c s a l á d t a g o k m u n k a e r e j é t t ö b b o l d a l ú a n és t e l j e s m é r t é k b e n l e k ö t i .
3. sz. táblázat Vegyes jellegű falvak száma területi összehasonlításban
1960, 1970 és 1980 között
Megnevezés I p a r s z e g é n y E n y h é n i p a r o s o d ó Egri j á r á s
F ü z e s a b o n y i j á r á s Gyöngyösi j á r á s Hevesi j á r á s
H a t v a n v á r o s k ö r n y é k e Eger v á r o s k ö r n y é k e * Gyöngyös v á r o s k ö r n y é k e *
1960 1970 1980 1960 1970 " 1980
2 2 15 23 28 4
3 5 11 2 4 1
2 1 11 3 13 1
3 1 9 — 6 —
— — 3 1 2 —
Községek összesen: 10 9 49 29 53
A 60-as é v e k i p a r o s í t ó p o l i t i k á j a r é v é n , a g y ö n g y ö s i j á r á s b a n j e l e n t ő s b e r u h á z á s o k r a k e r ü l t sor ( G a g a r i n H ő e r m ű , T h o r e z K ü l f e j t é s e s B á n y a ü z e m ) , a m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a t e r ü l e t e n 3 - r ó l 13-ra e m e l k e d e t t az i p a r o s o d ó t í p u s b a s o r o l h a t ó t e l e p ü l é s e k s z á m a . A s z o m s z é d o s h e v e s i j á r á s b ó l is s o k a n j á r n a k
* Eger és Gyöngyös v á r o s k ö r n y é k e 1970-ben az, egri, illetve a gyöngyösi j á r á s - hoz lett s z á m í t v a :
111
ezekbe az üzemekbe dolgozni. 1960 és 1970 között az e n y h é n iparosodó f a l v a k s z á m á b a n következett be n a g y o b b m é r v ű változás, m í g az iparszegény telepü- léseknél stagnálás t a p a s z t a l h a t ó . Területileg a z o k b a n is változások k ö v e t k e z t e k be. 1980-ban az i p a r s z e g é n y falvak s z á m a 49, t e h á t ugrásszerű növekedés kö- vetkezett be, míg az e n y h é n iparosodó kategóriába, 6 típus sorolható. (Bükk- szék, Istenmezeje, E r d ő k ö v e s d , B ü k k s z e n t e r z s é b e t , Feldebrő, Gyöngyöspata.)
c) Urbánus jellegű települések
F e j l ő d é s ü n k mai s z a k a s z á b a n ide azok a települések sorolhatók, a m e l y e k - ben a „ n e m a g r á r " k e r e s ő k a r á n y a m á r több m i n t k é t h a r m a d o s . Ezekben a településekben a l a k o s s á g n a k csak k i s része k é p e s teljes — kissé nagyobb része részleges — élelmiszerellátásra. E b b e n a t í p u s b a n , elsősorban a megye északi részén, az a m ú g y is kedvezőtlen adottságú, mezőgazdasági t e r m e l é s r e csak részben alkalmas t e r ü l e t e k e n a népesség jelentős részét m á s ágazatok f o g l a l k o z t a t j á k . Az i p a r fejlesztéséhez itt kedvezőbbek a feltételek. Az „ u r b á - nus" települések s z á m á n a k növekedését döntően t e h á t két tényező, vagyis az extenzív iparosítás, illetve a tercier f u n k c i ó k növekedése sietette.
4. sz. táblázat Urbánus jellegű falvak száma területi bontásban
az I960., 1970. és 1980. évi népszámlálás összehasonlításában
M e g n e v e z é s M é r s é k e l t e n u r b á n u s F e j l e t t u r b á n u s Egri j á r á s
F ü z e s a b o n y i j á r á s G y ö n g y ö s i j á r á s H e v e s i j á r á s
H a t v a n v á r o s k ö r n y é k E g e r v á r o s k ö r n y é k e * G y ö n g y ö s v á r o s k ö r n y é k e *
I960 1970 1980 1960 1970 1980
9 11 17 3 4 12
1 2 1 — — —
5 II 1 1 10
8 2 3
1 1 1 1 =0
15 18 26 5 7 20
K ö z s é g e k ö s s z e s e n :
Az e kategóriába t a r t o z ó falusi települések foglalkozási szerkezete csaknem teljesen átalakult, az a g r á r n é p e s s é g ü k jelentősen visszaesett. Az i p a r és a tercier ágazatok közötti a r á n y m ó d o s u l á s a a j ö v ő b e n előreláthatóan az utóbbi j a v á r a változik. M á t r a s z e n t i m r e községben pl. az idegenforgalom alapozta meg az urbanizálódást, a t e r c i e r ágazatok fejlődését és ugyanez v o n a t k o z i k még P a r á d r a és B ü k k s z é k r e is. Az u r b á n u s f a l v a k — m i n t az ipari körzetek, v á r o - sok, ipari gócok k ö r ü l e g y r e táguló övezetet k é p e z n e k . Ezekből a „lakófal- v a k " - b ó l a kereső n é p e s s é g zöme ingázik. így p é l d á u l A n d o r n a k t á l y a , Adács, Bekölce a k t í v keresőinek m a m á r t ö b b m i n t 60 százaléka, Balaton lakosságá- nak pedig több m i n t 70 százaléka ingázik. Hasonló a helyzet a Budapest—*
Miskolc vasútvonal m e l l e t t is (Füzesabony, Kál, Adács, Ludas, Vámosgyörk).
Fontos megjegyezni, h o g y az e m l í t e t t településekben a lakosság foglalkozási
* E g e r és G y ö n g y ö s v á r o s k ö r n y é k e 1970-ben az e g r i , illetve a gyöngyösi j á r á s - h o z tartozott.
112
átrétegződése m á r évtizedekkel ezelőtt megindult, u t ó b b i a k keresőinek nagyobb részét a vasút f o g l a l k o z t a t j a . A m é r s é k e l t e n u r b á n u s és f e j l e t t u r b á n u s falvak több m i n t fele az egri j á r á s t e r ü l e t é n található. S z á m u k különösen az utóbbi évtizedben nőtt ugrásszerűen.
Megvizsgálva a falvak foglalkozási szerkezetének változását az I960., az 1970. és 1980. évi népszámlálási a d a t o k t ü k r é b e n , azt t a p a s z t a l j u k , hogy a h a t v a n a s é v e k b e n a m e g y e 115 községéből 68-ban n e m változott alapvetően a foglalkozási szerkezet, vagyis a f a l v a k típusa. A 47 típusát v á l t o z t a t ó tele- pülésből 6 településben a foglalkozási szerkezet u r b á n u s elemeinek visszafej- lődése következett be, veszítettek n e m mezőgazdasági funkcióikból, az i p a r b a n , é p í t ő i p a r b a n , k e r e s k e d e l e m b e n f o g l a l k o z t a t o t t a k a r á n y a eltolódást m u t a t . (1.
sz. ábra.)
1980-ban 1970-hez viszonyítva 31 településben n e m változott a falvak típusa (2. sz. ábra).
A 84 típusát változtató településből 30 településben a foglalkozási szerkezet u r b á n u s elemeinek fogyása állt elő.
A falvak foglalkozásszerkezet szerinti tipizálása (1970, 1980) 1. Szélsőén agrárból mérsékelten agrár lett: 2 település
(Tarnadob, Ű j l ő r i n c f a l v a )
2. Mérsékelten agrárból iparszegény lett: 15 település
(Bodony, Kisfüzes, Aldebrő, E g e r f a r m o s , A t k á r , G y ö n g y ö s t a r j á n , Kisnána, Markaz, Vécs, Visznek, Boconád, Erdőtelek, Pély, Tarnaszentmiklós, Boldog).
3. Mérsékelten agrárból enyhén iparosodó lett: 1 település (Feldebrő).
4. Iparszegényből fejlett urbánus lett: 1 település (Szihalom).
5. Iparszegényből mérsékelten urbánus lett: 2 település (Nagytálya, Maklár).
6. Enyhén iparosodóból mérsékelten urbánus lett: 20 település
( B ü k k s z e n t m á r t o n , Egerbocs, Egerszalók, Fedémes, F e l s ő t á r k á n y , Mikó- f a l v a , Novaj, P é t e r v á s á r a , Szentdomonkos, Verpelét, T a r n a s z e n t m á r i a , Domoszló, Ecséd, Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, H a l m a j u g r a , Nagy- f ü g e d , Szűcsi, Visonta, Bátor).
7. Enyhén iparosodóból mérsékelten agrár lett: 2 település (Erk, Kisköre).
8. Mérsékelten urbánusból enyhén iparosodó lett: 1 település (Bükkszék).
9. Mérsékelten urbánusból fejlett urbánus lett: 11 település
( A n d o r n a k t á l y a , Mónosbél, Szűcs, Recsk, P á r á d , Sirok, Adács, Ludas, Vámosgyörk, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó).
10. A típus nem változott:
a) Mérsékelten agrár maradt: 10 település
(Átány, Kömlő, S a r u d , Poroszló, Tenk, Tiszanána, Váraszó, Z a r á n k , Csány, Nagyréde).
b) Iparszegény maradt: 6 település
(Dormánd, Kompolt, Nagyút, T ó f a l u , K a r á c s o n d , Hevesvezekény).
c) Enyhén iparosodó maradt: 4 település
(Istenmezeje, Erdőkövesd, B ü k k s z e n t e r z s é b e t , Gyöngyöspata).
8 113
d) Mérsékelten urbánus maradt: 5 település
(Bekölce, M á t r a d e r e c s k e , Szarvaskő, Tarnalelesz, Füzesabony).
e) Fejlett urbánus maradt: 6 t e l e p ü l é s
(Egercsehi, P a r á d v a s v á r , B é l a p á t f a l v a , Apc, Lőrinci, Mátraszentimre).
11. Fejlett urbánusból mérsékelten urbánus lett: 1 település (Balaton)
12. Mérsékelten urbánusból iparszegény lett: 1 település
(Kél)
13. Enyhén iparosodóból ipar szegény lett: 24 település
(Demjén, H e v e s a r a n y o s , Ivád, Kerecsend, M á t r a b a l l a , Nagyvisnyó, Noszvaj, Szajla, Szilvásvárad, Terpes, Besenyőtelek, K á p o l n a , Mezőszemere, Mező- t á r k á n y , Abasár, D e t k , Gyöngyösoroszi, Hort, Heves, T a r n a m é r a , T a r n a ő r s , T a r n a z s a d á n y , H e r é d , N a g y k ö k é n y e s ) .
14. Enyhén iparosodóból fejlett urbánus lett: 2 település (Egerbakta, Ostoros)
15. Enyhén iparosodóból iparszegény lett: 1 település (Egerszólát).
16. Városok:
(Eger, Gyöngyös, H a t v a n ) .
* 1980. évi v í z g a z d á l k o d á s b a n f o g l a l k o z t a t o t t a k a m e z ő g a z d a s á g b a n foglalkoz- t a t o t t a k h o z v a n n a k számítva.
Összességében az előző h á r o m n é p s z á m i á s á s a l a p j á n a falvak foglalkozási szer- kezete így alakul: (3. sz. ábra)
5. sz. táblázat A falvak foglalkozás szerkezetének típusai (I960., 1970., 1980.)
M e g n e v e z é s 1960. é v 1970. é v 1980. év
I. A g r á r j e l l e g ű f a l v a k 56 28 14
Szélsőén a g r á r 7 2 —
M é r s é k e l t e n a g r á r 49 26 14
II. Vegyes j e l l e g ű f a l v a k 39 62 55
I p a r s z e g é n y 10 9 49
E n y h é n i p a r o s o d ó 29 53 6
I I I . U r b á n u s j e l l e g ű f a l v a k 20 25 46
M é r s é k e l t e n u r b á n u s 15 18 26
F e j l e t t u r b á n u s 5 7 20
ö s s z e s e n : 115 115 115
1970-ben az ország t e l e p ü l é s á l l o m á n y á b a n az a g r á r jellegű települések még f e l é t tették ki. A m e g y é b e n 1960-ban 58, 1970-ben 28, 1980-ban 14 volt az ilyen típusú t e l e p ü l é s e k száma. A r á n y u k a m e g y e településállományának 1970-ben alig több m i n t e g y n e g y e d é t t e t t é k ki, 1980-ban pedig 12,1 százalékát.
A vegyes f o g l a l k o z á s ú szerkezetű falvak a r á n y a erőteljesen megnőtt.
T é r f o g l a l á s u k k a l a r é g i „paraszti f a l v a k " hálózat felbomlott, egyre i n k á b b olyan települések lesznek u r a l k o d ó v á , a m e l y e k n y i t o t t a b b t á r s a d a m i s t r u k t ú r á t kép- viselnek, a m e l y e k n e k fejlesztési p r o b l é m á i sokkal összetettebbek, m i n t az egy- kori a g r á r f a l v a k é . A vegyes profilú k a t e g ó r i á b a 1970-ben 62 község foglalt 114
helyet, a m e l y a m e g y e t e l e p ü l é s á l l o m á n y á n a k több m i n t 50 százalékát jelenti és ez az országos átlagot jóval f e l ü l m ú l j a . Az u r b á n u s t í p u s ú f a l v a k egy része a városok k ö r n y é k é n h e l y e z k e d n e k el. 1960-ban 20, 1970-ben 25 község t a r t o - zott e t í p u s b a .
1980-ban az u r b á n u s jellegű f a l v a k a m e g y e f a l u s i t e l e p ü l é s á l l o m á n y á n a k 40 százalékát j e l e n t e t t é k .
A m e g y e kedvező f ö l d r a j z i a d o t t s á g a i n á l fogva a Budapest—Miskolc vas- ú t v o n a l t ó l északra szétszórtan a l a k u l t a k ki az u r b á n u s falvak, ott, ahol az ipartelepítő tényezők kedvezőek. Az u r b á n u s típusú f a l v a k a r á n y a az országos átlagos jóval m e g h a l a d j a .
A m e g y e gazdasági növekedéséhez v a l a m e n n y i népgazdasági ág hozzájárul, azonban a d i n a m i k u s f e j l ő d é s t szolgáló fejlesztési s ú l y p o n t o k k é p z ő d n e k mind ágazati, m i n d t e r ü l e t i v o n a t k o z á s b a n . A meglevő i p a r i bázis fejlesztésében a szelektivitás dominál, a m e l y a t e r m e l é s h a t é k o n y s á g á t növelő szerepe m e l - lett a racionális l é t s z á m g a z d á l k o d á s eszköze, további fejlesztési szempont egyes térségek, települések egyoldalú ágazati szerkezetének, v a l a m i n t a f é r f i — n ő i m u n k a e r ő foglalkoztatási e g y e n s ú l y á n a k javítása. A szelektív fejlesztés ered- ményezi azt, hogy az ú j telepítések létszámigényének c s u p á n egyik része jele- nik m e g a f o g l a l k o z t a t o t t a k bővítéseként, másik része ágazaton belüli, ill.
ágazatok közötti átcsoportosítással oldódik meg.
A mezőgazdaság f e j l ő d é s é t az adottsághoz igazodó termelési szerkezet kialakítása, a m u n k a e r ő t kiváltó gépesítés fokozása teszi lehetővé.
A t e r c i e r szektor fejlesztését h á r o m f é l e tényező h a t á r o z z a meg:
— kedvező természeti k ö r n y e z e t ;
— a k o r á b b i l e m a r a d á s felszámolása;
— a n e m t e r m e l ő i n f r a s t r u k t ú r a kielégítése.
A következő é v e k b e n nő a jelentősége azoknak a t é r s é g e k n e k , amelyek kedvező természeti e r ő f o r r á s o k k a l , k ö r n y e z e t t e l r e n d e l k e z n e k (Mátraalja, Recsk, B é l a p á t f a l v a térsége).
— a m e g y e gazdag a d o m i n á n s adottságok t e k i n t e t é b e n , s a helyi potenciális e r ő f o r r á s o k mind t e l j e s e b b kihasználása, a m e g y e jövőbeni d i n a m i k u s — az országos átlagot m e g h a l a d ó f e j l d é s é t teszik lehetővé.
Az adottságok k i h a s z n á l á s á n a k k é t ú t j a lehetséges:
— az ipar, ezen belül a k i t e r m e l é s i és elsődlegesen a feldolgozó i p a r gyors ü t e m ű fejlődését v o n j a m a g a u t á n , s a megye gazdasági szerkezetén belül az ipar súlyát t o v á b b emeli, k ü l ö n ö s e n a rézérc k i t e r m e l é s e és feldolgozása j e l e n t h e t nagy lépést.
— az ü d ü l é s és i d e g e n f o r g a l o m fejlesztése a tercier s z e k t o r b a n f o g l a l k o z t a t o t - t a k s z á m á n a k n ö v e k e d é s é t és az i n f r a s t r u k t u r á l i s ágazatok gazdasági s t r u k - t ú r á j á b a n j u t h a t k i f e j e z é s r e .
Találóan fogalmazza m e g Erdei F e r e n c a változások jellegét, e r e d m é n y e i t :
„ N a p j a i n k b a n azonban olyan gyökeres á t a l a k u l á s m e g y végbe a települési f o r m á k b a n is, a mezőgazdaság jellegében is, a parasztság t á r s a d a l m i viszonyai- b a n is, hogy az egykori egységes k é p szétesőben van, s ú j t á r s a d a l m i , gazdasági és települési s t r u k t ú r a bontakozik ki. Egyszerre m e n n e k végbe olyan t ö r t é n e l - mi f o l y a m a t o k , amelyek h o v a t o v á b b é r t e l m e t l e n n é teszik a h a g y o m á n y o s falu elnevezést. Megszokásból, h a g y o m á n y b ó l t o v á b b r a is h a s z n á l h a t j u k e szót, de legyünk tisztában vele, hogy m á r csak j e l k é p értékű, a m i t jelez, az lényegbe- vágóan megváltozott." (Társadalmi Szemle, 1969. 12. szám.)
8* 115
AFALVAK FOGLALKOZAS SZERKEZET SZERINTI TIPIZA^A- SANAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ mo. És 1970. ÉVI NÉP- SZÁMLÁLÁS ALAPJÁN
szélsőségesen agrárból mersékéíten agrár lett,
E E 1 szélsőségesen agrárbólenyhen iparosodó lett, IM5] mérsékelten agrárból, __ ipar szegény lett. ,
EcH mérsékelten agrorból enyhen iparosodó lett, mer séftelten agrár bői szélsőén agrár lett,
£223 iparszegényből enyhén
F=
_ iparosodó, lett,
t r, mm iporsiegenc/öol fejlett , , yrbonus lett. ,
n, ,
ÉiMiporszeoémjböl merseket- ten urbánus lett
enuhen iporosodéból mérsé- kelten urbánus lett,
enyhén iparosodóból mérsé- kelten Qgrúr lett.
urbánusból fejlett urbánus lett, Imérsékeltenbőd Q típus nem változott, varosok.
mérsékelten urbánusból enyhén iparosodó le ti,
1. sz. ábra
4 FALVAK FOGLALKOZÁSI SZERKEZET SZERINTI TIPIZÁLÁSÁNAK ÖSSZEHASON- ÍTÁSA , AZ 19/0. ÉS I960. ÉVI NÉPSZ.
ALAPJAN
őzels. ogrorbá mérs. agrár mérs. agrárból iporszegény mérs. agr.-bó( enyhén iparosodó iprszegénybőt /ejrett urbánus ip.-52eg.-D0/ mers.urbánus enyh ip. -bői, rnéns. urbánus
enyh. ip.-ból méns. ográr
ESS mers. ogr. ^m iporszegény
EH enyhen ip. > nem változott - ^ mérs.urb.
ÍQjlett urb.'bQf mens, urbánus m fe/t. urb I
mérő. urb.-bó/ iporszegény am enyh. ip.-ból féjL urbánus enyh.ip.-ból ip-szegény SS enyh. ip.-ból ip.-szegény
varosok
mérs. urbánusból enub ip.
mérs. urb.-bol, fejtett urbánus
1. sz. ábra
HEVES MEGYE FALUSI JELEPÜLESEI- NEK FUNKCIONÁLIS OSZTÁLYOZÁSA
m szélsőén ogrvr
^ mérsékelten agrár
ipor&zegény
s enyhén iparosodó E3 mérsékelten urbánus
rm fejlett urbánus
• város
i960 1970 1930
1. sz. ábra
A falvak funkcionális osztályozása az I960., 1970. és 1980. évi népszámlálás alapján
I. Agrár jellegű falvak
J á r á s ineve 1960
a) szélsőén agrár
1970 1980
Egri j á r á s — — —
F ü z e s a b o n y i j á r á s Ü j l ő r i n c f a l v a Ű j l ő r i n c f a l v a Gyöngyösi j á r á s G y ö n g y ö s t a r j á n
M a r k a z N a g y r é d e V i s o n t a C s á n y H a t v a n v á r o s k ö r n y é k —
H e v e s i j á r á s K ö m l ő T a r n a b o d —
J á r á s n e v e b) mérsékelten agrár
J á r á s n e v e
1960 1970 1980
Egri j á r á s D e m j é n Egenszalók K e r e c s e n d M a k l á r N o s z v a j Ostoros V e r p e l é t B á t o r B o d o n y
B o d o n y K i s f ü z e s V á r a s z ó
V á r a s z ó
H e v e s a r a n y o s K i s f ü z e s F ü z e s a b o n y i j á r á s A l d e b r ő
B e s e n y ő t e l e k E g e r f a r m o s F e l d e b r ő K o m p o l t M e z ő t á r k á n y N a g y ú t P o r o s z l ó S a r u d T ó f a l u
A t k á r C s á n y Gyöngyös t a r j á n N a g y r é d e K i s n á n a
Markaz Vécs
Visznek Csány A l d e b r ő E g e r f a r m o s F e l d e b r ő Poroszló S a r u d
Ü j l ő r i n c i alva P o r o s z l ó S a r u d
G y ö n g y ö s i j á r á s A b a s á r A t k á r D e t k
G y ö n g y ö s o r o s z i G y ö n g y ö s s o l y m o s Vécs
Viszinek
119
Járás neve b) mérsékelten agrár
1960 1970 1980
Nagyi iiged H a l m a j u g r a D o m o s z l ó K i s n á n a G y ö n g y ö s p a t a H o r t
N a g y r é d e
Hevesi j á r á s Á t á n y Á t á n y Á t á n y
B o c o n á d B o c o n á d K ö m l ő
E r d ő t e l e k E r d ő t e l e k T e n k N a g y k ö k é n y e s K ö m l ő Z a r á n k
E r k P é l y T i s z a n á n a
K i s k ö r e T a m a s z e n t m i k l ó s Erk T a r n a b o d Z a r á n k K i s k ö r e T á r n á m é r a T e n k T a r n a b o d T a r n a s z e n t mi kl ós Tiszanáina
T e n k T i s z a n á n a P é l y Z a r á n k
H a t v a n v á r o s k ö r n y é k B o l d o g Boldog —
N a g y k ö k é n y e s —
B) Vegyes jellegű f a l v a k a) ip ar s z e g é ny
J á r á s n e v e 1960 1970 1980
Egri j á r á s N a g y t á l y a N a g y t á l y a B o d o n y
N o v a j M a k l á r K i s f ü z e s
N a g y t á l y a M a k l á r D e m j é n H e v e s a r a n y o s I v á d
K e r e c s e n d M á t r a b a l l a N a g y v i s n y ó N o v a j , S z a j l a S z i l v á s v á r a d T e r p e s Egerszól á t F ü z e s a b o n y i j á r á s D o r m á n d D o r m á n d A l d e b r ő
K á l K o m p o l t E g e r f a r m o s
Szi h a l o m N a g y ú t D o r m á n d
S z i h a l o m K o m p o l t T ó f a l u N a g y ú t 120
Járás neve 1960 i p a r s z e g e ny
1970 1980
G y ö n g y ö s i j á r á s K a r ácsom d M á t r a s z e n t i m r e
K a r á c s o>nd
Hevesi j á r á s H e v e s
H e v e s v e z e k é n y T a r n a z s a d á n y
H eves ve zekén y
H a t v a n v á r o s k ö r n y é k —
T ó f a l u K á l
B e s e n y ő t e l e k K á p o l n a Mezőszem e r e M e z ő t á r k á n y Abkár
G y ö n g y ö s t a r j á n Kismána M a r k a z Vécs Visznek Karácsond A b a s á r D e t k
G y ö n g y ö s o r o s z i Hont
B o c o n á d E r d ő t e l e k P é l y
T a r n a s z e n t m i k l ó s H e v e s v e z é k e n y Heves
T a r n a m é r a T a r n a ő r s T a r n a z s a d á n y Boldog H e r é d
N a g y k ö k é n y e s J á r á s n e v e 1960
b) enyhén iparosodó
1970 1980 Egri j á r á s A n d o r n a k i t á l y a
Büikkszeintmárton E g e r b á k t a E g e r s z ó l á t Felső t á r k á n y M i k ó f a l v a N a g y v i s n y ó S z i l v á s v á r a d T a r n as zen t m á r i a B ü k k s z e n t e r z s é b e t B ü k k s z é k
E g e r b o c s
B á t o r
Bük k s z e n t m á r t o n B ü k k s z e n t e r z s é b e t D e m j é n
E g e r b á k t a Egerbocs Egerszalók E g e r s z ó l á t F e d é m e s F e l s ő t á r k á n y H e v e s a r a n y o s I s t e n m e z e j e
B ü k k s z é k I s t e n m e z e j e E r d ő k ö v e s d B ü k k s z e n t e r z s é b e t
121
b) enyhén iparosodó
J á r á s n e v e 1960 1970 1980
E r d ő k ö v e s d I v á d M á t r a b a l l a K e r e c s e n d P á r á d M á t r a b a l l a P é t e r v á s á r a M i k ó f a l v a S i r o k N a g y v i s n y ó S z a j l a N o s z v a j Szemtdomoinkos N o v a j T a r n a l e l e s z Ostoros T e r p e s P é t e r v á s á r a V á r a s z ó E r d ő k ö v e s d
I v á d S z a j l a
Szenitdomonkos S z i l v á s v á r a d T e r p e s V e r p e l é t
T a r n a s z e n t m á r i a
F ü z e s a b o n y i j á r á s K á p o l n a B e s e n y ő t e l e k F e l d e b r ő M e z ő s z e m e r e K á p o l n a
M e z ő s z e m e r e Mezőt á r k á n y
G y ö n g y ö s i j á r á s G y ö n g y ö s h a l á s z A b a s á r G y ö n g y ö s p a t a
Szűcsi D e t k
Ecséd Domoszló
Ecséd
G y ö n g y ös h á l á s z G y ö n g y ö s o r o s z i G y ö n g y ö s p a t a G y ö n g y ö s s o l y m o s H a l m a j u g r a H o r t N a g y f ü g e d Szűcsi V i s o n t a
Hevesi j á r á s — E r k —
Heves K i s k ö r e T a r n a m é r a T a r n a ő r s T a n n a z s a d á n y
H a t v a n H e r é d H e r é d —
v á r o s k ö r n y é k N a g y k ö k é n y e s
122
C) Urbánus jellegű falvak
a) mérsékelten urbánus
I960 1970 1980
Bekölce Andomaktálya B ükks zen t m á r ton Bélapátfalva Bekölce Bátor
Monosbél Monosbél Egerbocs
Szarvaskő Bükkszék Egerszalók
Szűcs Szűcs Fedémes
Fedémes Mátra derecske Felsőtárkány Istenmezeje Párád Mikófalva Mátraderecske Recsk Novaj
Recsk Sirok Pétervására
Szarvaskő Szentdomonkos Tarnalelesz Verpelét
T arnas zent mári a Bekölce
M á tra derecske Szarvaskő Tarnalelesz Balatx>n
Füzesabonyi járás Füzesabony Füzesabony Füzesabony Kál
Gyöngyösi járás Adács Adács Domoszló Ludas Ludas Ecséd Vámosgyörk Vámosgyörk Gyöngyöshalász Rózsás zentmárton Rózsaszentmárton Gyöngyössolymos Zagyvaszántó Zagyvaszántó Halmajugra
Nagyfüged Szűcsi Vis ont a
Hevesi járás — — — Hatvan városkörnyék— — —
.123
J á r á s neve b) f e j l e t t urbánus
I960 1970 1980
Balaton Balaton Andornaktálya
Egercsehi Egercsehi Monosbél Parádsasvár Parádsasvár Szűcs
Bélapátfalva Párád Recsk Sir ok Szi halom Egercsehi Parádsasvár Bélapátfalva Egerbakta Ostoros Egri járás
Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Apc
Lőrinci
Apc Lőrinci
M átras /jent i m re
Adács Ludas Vámosgyörk Rózsaszentmárton Zagyvaszántó Apc
Lőrinci
Mátraszentimre Hevesi járás
Hatvan városkörnyék —
IRODALOMJEGYZÉK
Abella M. 1964. Az Északi Iparvidék lakossága foglalkozási megoszlásának területi vetületei. Földr. Ért. 13. pp. 375—388.
Beluszky P. 1964. Falusi településeink osztályozása. Földr. Ért. 14. pp. 415—423.
Beluszíky P. 1973. Adalékok a magyar településhierarchia változásaihoz 1900—1970.
Földr. Ért. 22.
Bene L. 1967. Szempontok a települések fejlettségének és típusainak vizsgálatához.
Demográfia. 10.
Enyedi Gy. 1961. Földrajzi munkamegosztás és termelési körzetek a mezőgazda- ságban. Földr. Közlem. 2. pp. 109—124.
Enyedi Gy. 1976. Dinamikus falusi térségek Magyarországon. Földr. Ért. 25. pp.
327—332.
Erdei F. 1977. Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció.» Akadémiai Kiadó, Buda- pest.
Hegedűs M. 1973. Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. Kossuth Könyvki- adó, Budapest.
Kiss I. 1975. A települések fejlettségének mérése. Demográfia 10. pp. 35—54.
Kionkai I. 1969. Magyarország megyéinek gazdasági fejlettségében, valamint az ott élő lakosság életkörülményeiben fennálló területi különbségek meghatározása.
Területi Statisztika, 19. pp. 357—374.
Kovács K. 1966. A mezőgazdasági települések népesedési kérdései. Földr. Ért. 15.
pp. 97—112.
124
Kovács T. 1978. Az alsófokú központok kiépítettsége Magyarországon. Területi Kuta- tások, 1. pp. 23—29.
Kőszegfalvi Gy. 1975. A településdemográfiai jelenségek hatása és konzekvenciái az V. ötéves terv tervezésében. Területi Statisztika. 4. pp. 345—351.
Kristóf J. 1978. A magyar mezőgazdaság uralkodó típusai és mezőgazdasági körzetei.
Földr. Ért. pp. 229—248.
Kulcsár V. 1971. Falusi települések és életszínvonal. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Lettrich E. 1962. Az ipari települések területkomplexumai Magyarországon. Földr.
Ért. 11. pp. 85—108.
Lettrich E. 1965. Urbanizálódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Lettrich E. 1972. Faluhálózatunk mai fő vonásai. MTA Szoc. Intézet Kiadványa.
13. Budapest.
Lettrich E. 1975. Településhálózat urbanizáció-igazgatás. MTA Állam- és Jogtudo- mányi Intézet Kiadványa, Budapest.
Mendöl T. 1964. Településföldrajz és népességtudomány. Demográfia, 7. pp. 183—199.
Nagy J. 1965. A szocializmus építése Heves megyében, 1945—1969-ig Heves megyei Tanács V. B. műv. osztálya, Eger.
Orlicsek J. 1965. Funkcionális községtípusok Magyarországon Demográfia, 18.
Pápay Gy. 1973. Hozzászólások dr. Madarász Tibor ,,A városok és vonzáskörzeteik egységes fejlesztésének mai hetlyzete és jövője" c. tanulmányához. Állam és Igazgatás. 11. pp. 983—989.
Rétvári L. 1974. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a regionális népsűrűsödés össze- függéseinek néhány kérdése. Földr. Ért. 23. pp. 359—385.
Rupp K. 1973. Társadalmi mobilitás és településszerkezet. Szociológia, pp. 23—44.
Sárfalvi B. 1964. A társadalmi átrétegződésinek és a népesség területi átrendeződé- sének különféle mechanizmusa, Földr. Ért. 14. pp. 487—503.
Turai J. 1968. A községi települések fejlődésének fő irányai és sajátosságai, fejlett- ségüknek és funkcionális típusainak vizgálata. Területi Statisztika, 18.
Heves megye társadalmi-gazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái. 1970.
KSH. Heves megyei Igazgatósága.
Heves megye népességének összetétele, gazdasági aktivitása a népszámlálások tük- rében. KSH. Heves megyei Igazgatósága, 1972.
Heves megye településhálózat-fejlesztési terve (1972). Megyei Tanács V. B., Eger.
1970. évi népszámlálás 12. Heves megyei adatok (1972) KSH. Budapest.
Heves megye IV. ötéves terve a megvalósulás útján (1973). Megyei Tanács V. B.
Eger.
Heves megye nelyi tanácsaiinak főbb adatai (1973. május 1-i állapot) Megyei Tanács V. B. Eger.
Jelentés Heves megye IV. ötéves tervi fejlesztési célkitűzéseinek teljesítéséről. Heves megyei Tanács V. B. Eger, 1975.
Heves megye hosszú távú fejlesztésére vonatkozó főbb célkitűzések (1976—1990) Megyei Tanács V. B. Eger.
1980. évi népszámlálás 10. Heves megye adatai. KSH. Budapest, 1981.
.125
R E S Ü M E E
V E R f t N D E R U N G E N I N D E R B E R U F S S T R U K T U R D E R D Ö R F E R IM K O M I T A T H E V E S
I n den d r e i J a h r z e h n t e n n a c h d e r B e f r e i u n g , d, h. i n der Z e i t der e x t e n - s i v e n E n t w i c k l u n g w a r d i e V e r b e s s e r u n g der B e r n f s v e r h á l t n i s s e u n d d a d u r c h a u c h die d e r E i n k o m m e n s v e r h á l t n i s s e der B e v ö l k e r u n g ein w i c h t i g e r F a k t o r , d e n L e b e n s s t a n d a r d der B e v ö l k e r u n g v e r s c h i e d e n e r z u r ü c k g e b l i e b e n e r S i e d l u n - g e n z u e i n a n d e r n á h e r z u b r i n g e n .
Das V e r h á l t n i s d e r a k t i v e n E r w e r b s t á t i g e n i m K o m i t a t H e v e s n a h m i n d e n J a h r e n 1949/70 u m 19,6% zu, i n d e n J a h r e n 1949/59 20,2% p o z i t i v , i n d e n J a h r e n 1960/69 e n t s t a n d eine A b n a h m e v o n m e h r als 0,5%. H i e r zeigte sich schon also „ d e r W i n d der V e r a l t e r u n g " v o r s w e i J a h r z e n h n t e n . D i e Beschle- u n i g u n g dieses Prozesses zeigt a u c h das, dass s i c h d i e Z a h l d e r i n a k t i v e n E r w e r b s t á t i g e n i n d e n J a h r e n 1960/70 f a s t v e r v i e r f a c h t e , u n d sich die Z a h l d e r E r w e r b s l o s e n dagegen u m 2 2 % a b n a h m . N a c h d e n D a t e n d e r V o l k s z á h l u n g w o r n J a h r e 1970 w a r 46,6% der D o r f b e w o h n e r i n u n s e r e m K o m i t a t a k t i v e r E r w e r b s t á t i g e r , das V e r h á l t n i s der i n a k t i v e n E w e r b s t á t i g e n w a r d a g e g e n 14,57%
u n d das der E r w e r b s l o s e n 39,36%. N a c h den D a t e n der V o l k s z á h l u n g v o m J a h r e 1980 b l i e b das V e r h á l t n i s d e r a k t i v e n E r w e r b s t á t i g e n der D o r f b e w o h n e r (45,91%)) p r a k t i s c h u n v e r á n d e r t . I n grossem Masse n a h m a b e r a u c h das V e r h á l t - nis der i n a k t i v e n E r w e r b s t á t i g e n (24,63%) zu, das W e r h á l t n i s der E r w e r b s l o s e n g i n g a u f 29,45% z ű r i e k . I n den J a h r e n 1960/70 v e r á n d e r t e sich d i e Z a h l der a k t i v e n E r w e r b s t á t i g e n u n g l e i c h m á s s i g . ( V o r w i e g e n d aus den b e k a n n t e n de- m o g r a f i s c h e n G r ü n d e n ) .
1. T y p i s i e r u n g der D ö r f e r
D i e S i e d l u n g e n k ö n n e n der V i e l f á l t i g k e i t der K r i t e r i e n n a c h a u f v e r s c h i e - dene Weise t y p i s i e r t w e r d e n . Z a h l r e i c h e t y p o l o g i s c h e V e r f a h r e n s i n d v o n den i n - u n d a u s l á n d i s c h e n F o r s c h e r n a u s g e a r b e i t e t w o r d e n . I n n e r h a l b d e r t y p o l o - gischen M e t h o d e n v e r s u c h t e i c h v o r w i e g e n d a n h a n d d e r B e r u f s s t r u k t u r der i m D o r f ( i n der G e m e i n d e ) l e b e n d e n a k t i v e n E r w e r b s t á t i g e n , d i e D o r f s i e d l u n - gen des K o m i t a t s f u n k t i o n e l l z u k l a s s z i f i z i e r e n , i n d e m i c h d i e e i n s h l á g i g e n D a t e n der V o k s z á h l u n g e n v o n d e n J a h r e n 1960, 1970 u n d 1980 a n a l y s i e r t u n d v e r g l i c h e n habe. B e i m e i n e r a n h a n d d e r B e r u f s s t r u k t u r a u s g e b i l d e t e n t y p o l o - g i s c h e n M e t h o d e m u s s t e i c h d i e f o l g e n d e n S c h w i e r i g k e i t e n b e s e i t i g e n :
•— A u s der B e r u f s s t r u k t u r k a n n m a n n o c h n i c h t e i n d e u t i g das V e r h á l t n i s der i n d i e S i e d l u n g z u r A r b e i t „ E i n " u n d v o n d e r S i e d l u n g z u r A r b e i t
„ A u s f a h r e n d e n " f e s t s t e l l e n ( i n der gegebenen S i e d l u n g )
— Es k o m m t v o r , dass e i n v o l k w i e t s c h a f t l i c h e r Z w e i g den C h a r a k t e r u n d E n t w i c k l u g s t e n d e n z e n einer S i e d l u n g b e s t i m m t , o b w o h l die Z a h l u n d das V e r h á l t n i s der i n d e m Z w e i g B e s c h á f t i g t e n i n s i c h selbst n i c h gross ist F r e m d e n v e r k e h r , z e n t r a l e r W i e r k u n g s k r e i s ) aber es ist m i t a n d e r e n Sied- l u n g e n v e r g l i c h e n schon v o n grosser B e d e u t u n g .
— D i e B e r u f s s t r u k t u r der a k t i v e n E r w e r b s t á t i g e n w i d e r s p i e g e l t n u r d i e B e r u f e p r i m á r e n C h a r a k t e r s u n d sie zeigt d i e B e r u f e s e k u n d á r e n C h a r a k t e r s n i c h t .
.127
D a r ü b e r hinaus ist sehr w i c h t i g zu wissen, dass die auf die S i e d l u n g ausgeübte W i r k u n g der „ Z w e i h á u s i g k e i t " aus statistischen G r ü n d e n n i c h t auszuweisen ist, o b w o h l die „ Z w e i h á u s i g k e i t " eine sehr grosse R o l l e hat. D e r D o p p e l h e r u f lebt u n d v e r b r e i t e t sich auf d e m Rande der Stádte u n d i n d u s t r i - e l l e n A g g l o m e r a t i o n e n sogar a u c h i n w e i t e r e n W i r k u n g s b e r e i c h e n (Selyp- Becken, das I i n d u s t r i e g e i b e t v o n Borsod, die E i s e n b a h n l i n i e B u d a p e s t — M i s - kolc entlang). Bei der A n w e n d u n g der typologischen Methode, die auf der B e r u f s s t r u k t u r b e r u h t , habe i c h die B e g r i f f s k a t e g o r i e n v o n E. Lettrich (1975) b e r ü c k s i c h t i g t .
S u m m a s u m m a r u m :
D i e B e r u f s s t r u k t u r der D ö r f e r a n d e r t e sich n a c h den l e t z t e n d r e i V o l k - száhlungen w i e f o l g t :
Die Type der Berufsstruktur der Dörfer (1960, 1970, 1980)
Jahr Jahr Jahr
Benennung 1960 1970 1980
I. Dörfer agrarischen Charakters 56 28 14
extrem agrarisch 7 2 —
gemássight agrarisch 49 26 14
II. Dörfer verschiedenen 39 62 55
Charakters (gemischt) industriearme Dörfer 10 9 49 Dörfer mit mássiger Industrialisierung 29 53 6
III. Dörfer urbanen Charakters 20 25 46
másáig urbane Dörfer 15 18 26
entwickelt urbane Dörfer 5 7 20
Insgesamt: 115 115 115
.128
