STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
KÚLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
GAZDASÁGSTATISZTIKA DICKMANN, A.:
AZ EURÓPAI AUTÓGYÁRTÁS
(Die europi'iische Automobilindustrie —— Aufgaben, Struk- tur und Perspektiven.) —- Wirtschaftsdianst. 1992. 2. sz.
7 3 —-79. p.
Európa autógyártásának kilátásait be- folyásoló tényezőket elemezve a tanulmány kiemeli a műszaki fejlődést, a környezetvéde- lem követelményeit, a világ szállítási, közle- kedési rendszereinek átalakulását, valamint az autó iránti fizetőképes kereslet változásait.
A világ összes autótermelésében az európai gyártók 38,5, ezen belül az Európai Közösség (EK) országai 31 százalékkal részesedtek.
Az Európában gyártott gépkocsikat túl—
nyomó részben az európai országokban vásá- rolták meg. A japán autók európai részese—
dése elérte a 10 százalékot, míg az európai autóké Japánban nem egészen 3 százalék.
Európa több autót importál a tengeren túlról, mint oda exportál.
A szerző az input-output számítások mód- szerével elemzi az európai autógyártás része- sedését az éves hozzáadott értékből. Az EK—
országokban az autógyártás folyó termelése 1988-ban több mint 347 millió márka új értéket hozott létre, és az autókereskedelem további 43 millió márka érték forrása. Ehhez járulnak az előbbi két tevékenység fejleszté- sét célzó beruházások (értékük az EK-orszá- gokban több mint 85 millió márka), így a teljes GDP-termelésnek mintegy 7,11 száza—
lékát az autógyártás adta.
A tanulmány rámutat arra, hogy a kész- terméket kibocsátó autógyárak hozzáadott értékének aránya az 1980. évi ALSA—ről 1990—re 37,5 százalékra csökkent. Az autógyártással nem foglalkozó feldolgozóipari ágazatok része- sedése ugyanakkor stabilizálódott (27,7—
27,9%), a pénzintézeteké és a kereskedelemé
pedig a másfélszeresére (9,8, illetve 6,0 száza lékra) nőtt. Az EK autógyártásának hozzá- adott értékében a külföldi gyártók aránya 7,6—ról II.,O százalékra nőtt. A piacbővülés kedvez az országhatárokon túlnyúló koope- rációs kapcsolatoknak is. Az EK egységes bel- piacának követelményeihez igazodó autóipar értékesítési és beszerzési politikája, ezen belül a kelet-európai termelési potenciál
hasznosítását célzó fejlesztési, befektetési
stratégia gyorsítja a nemzetközi szakosodást.
Európa fejlett országai olyan telephelyeket választanak az autóipari fejlesztésekhez, amelyek komparatív előnyöket kínálnak a magasabb hérszínvonalú Eli-országokhoz ké- pest. Ez a magyarázata annak, hogy a spa- nyol autóipar az átlagosnál gyorsabban növeli kibocsátását (Európában a legtöbb autót ki- bocsátó országok közé emelkedett), utolérte a brit, és megközelítette a francia autógyártást.
A viszonylag olcsó portugál munkaerő hason- lóképpen vonzza az autóipari befektetőket.
E tekintetben figyelmet érdemelnek a kelet—
európai termelőüzemekben kínálkozó fejlesz- tési lehetőségek is.
A tanulmány elemzi az egyes országok 1980.
és 1990. évi részesedését, az EK autógyártás-
ban létrehozott hozzáadott értékből. 1990- ben a német részesedés (36,3%) megelőzi a francia (23,0%), az olasz (12,6%), a brit (12,3%), valamint a spanyol (8,9%) verseny- társakét. Az értékadatok nemzetközi rang- sorát az is befolyásolja, hogy a japán működő tőke elsősorban a brit autógyártás telep- helyeit választja. Az európai autógyártás ha—
gyományos telephelyeit a tengeren túli tőke beáramlása (és e tendencia erősödése) hátrá- nyosan érinti. A kelet-európai termelés ver—
senyképessé válása és várható mennyiségi növekedése a következő évtizedekben való- színűleg piacokat hódíthat el a nyugat-euró—
* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"—ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezeteiu belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk-ismertetésekre tago- lódik. (Ezeket' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következ- nek egymás után.
9
778
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELőpai autóipari üzemektől. E súlyponteltolódás- ban fontos szerepet játszik a keletnémet autó-
ipar fejlesztése.
A bemutatott tendenciák kettős hatással járnak: egyrészt a készterméket kibocsátó autógyárak részesedése a teljes gépkocsi- termelés hozzáadott értékében tovább csök—
ken, másrészt a telephelyek versenyében az újak előnyhöz jutnak a régebbiekkel szemben.
A szerző az Egyesült Allamokban napjaink- ban megfigyelhető irányzat alapján azt a koc- kázatot emeli ki, hogy az európai autópiac korlátozott mértékű bővülése előidézheti né- hány nagy múltú európai autógyár bezárását, illetve kapacitáskihasználásuk romlását. A le- épülés elsősorban a viszonylag kis termelé- kenységű, túl nagy bérköltségű európai autó- gyárakat fenyegeti.
A német termelékenységet mind jobban megközelítik a fontosabb európai autógyártó országoké is. A francia autógyárak gyors fel- zárkózása tapasztalható, és az átvett japán technológiák révén a brit autógyárak lemara- dása is mérséklődik. A gyors felzárkózás révén a spanyol gyártók versenyével is számolni kell. Az elengedhetetlen termelékenység- növelés jelentős létszámcsökkentést tesz szük- ségessé. A foglalkoztatottak egy teljesített órájára kifizetett (és márkára átszámított) bér a francia és a brit autógyárakban nem egészen kétharmada a német üzemekének.
A bérkülönbség ennél is nagyobb (25—30%) a nem említett többi európai autógyártó országhoz képest.
A német autógyárakban a bérszínvonal emelkedő tendenciájú, ugyanis az újabb mo- dellek a korábbiaknál biztonságosabbak, a környezetet kevésbé szennyezők, így gyártá- suk munkaigényesebb. A sikeres fejlesztése- ket nem minden esetben kísérte megfelelő mértékű termelékenységjavulás, s a német autógyártás e téren nem csupán Japánhoz képest kerül lépéshátrányba.
A tanulmány megállapítja, hogy a német autógyártásban nem volt olyan mértékű lét- számleépítés, mint más európai országokban (nemzetközi versenyképességük javítása érde- kében). A német autógyárak inkább azt a megoldást választották, hogy saját termelé- sük egy részét olcsóbb külső beszállítóktól vásárolt termékekkel, szolgáltatásokkal he—
lyettesítették.
A piaci elemzések azt mutatják, hogy a kül- földiek ma még elismerik a magasabb ár—
kategóriába tartozó német gépkocsi többlet- szolgáltatásait és márkahírnevét, de a kiéle- ződött árversenyben hamarosan csökkenni fog a viszonylag drágán előállított autók jöve—
delmezősége, ,nemzetközi versenyképessége.
Az Egyesült Allamok autópiacán ennek jelei már ma is megmutatkoznak, ugyanis az utóbbi években kiéleződött verseny vesztesei között számos német gyártó is található.
Ez a piaci nehézség nem korlátozódik kizáró- lag az autógyárakra, hiszen a kapcsolódó cégek megrendelése, munkalehetősége is függ ettől.
A tanulmány részletesen ismerteti az állami szerepvállalásról, a szerkezet-korszerűsítési folyamat alapkoncepciójáról folytatott vitát.
Az állami szerepvállalás francia és olasz értel- mezése szerint szigorítsák meg az európai piac növekvő részét meghódító japán gépkocsik behozatalát (például Japán önkorlátozása révén), teremtsenek megfelelő pénzalapokat az európai autógyártás szerkezetének kor- szerűsítéséhez. A legutóbbi (Maastrichtben megtartott) csúcstalálkozó megnyitotta az utat az EK alapító szerződésének megfelelő módosításához.
A szerző amellett érvel, hogy korlátozná az európai egységes belpiac növekedési potenci- álját, ha az autógyártóknak nyújtandó támo- gatások következtében fennmaradhatnának a drágán gyártó üzemek, és ez késleltetné Európa regionális iparszerkezetének átréteg—
ződését. Az európai autógyártást ez a késlel- tetés megakadályozná abban, hogy vissza- nyerje teljes versenyképességét (különösen Japánnal szemben). A piaci folyamatok ——
a korlátozás és támogatás ellenzői szerint ——
hatásosabban képesek megoldani a szerkezet- korszerűsítés bonyolult folyamatait, mint a bürokratikus állami beavatkozások.
Az elemzések szerint a német autógyárak
—— miután megszűnt a gyors mennyiségi növe- kedés időszaka —— (szociálpolitikai érvek alapján) az indokoltnál több embert foglal- koztatnak. Más foglalkoztatási szerkezetet igényel a termelés, ha nagyobb beszállítói há- nyaddal szervezik. A szerkezetváltoztatási kényszer túlmutat az átmeneti piaci hatáso- kon, és nem csupán a távol-keleti autók euró—
pai piaci pozícióinak erősödése vagy az euró- pai autók észak-amerikai pozíciója miatt került napirendre.
A tanulmány kétségbe vonja az egyes ága- zatokat kiemelő állami szerkezet—korszerűsítő politika hatékonyságát, és a nemzetközi ver—
senyképesség kulcsát az adópolitikák össze- hangolásában, az állam közvetlen beavatko- zásának mérséklésében és a vállalatok minél nagyobb döntési önállóságában jelöli meg.
(Ism. : Nádudvari Zoltán)
KENNY, P. B.:
A NEMZETGAZDASÁGI SZÁMLÁK KIEGYENSÚLYOZÁSA
(Work on balanced accounts in the CSO: History and prospects.) — National Institute Economic Review. 1991. 1. sz.
79—84. p.)
A nemzetgazdasági számlák egyensúlyba állításának módszerét Stone, Champernowne
