Megnyitó

MEGNYITÓ*

DR. SZABÓ IMRE

A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya által a hivatalos magyar statisztikai szolgálat százéves fennállása alkalmából

rendezett ünnepi ülésre gyűltünk mia össze. Tisztelettel üdvözlöm az ülésen meg—

jelent és előadást vállalt Nyers Rezső elvtársat, 3 MSZMP Politikai Bizottságai;

nak tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint megjelent vendégeinket.

Mielőtt a betegsége Matt megjelenésében akadályozott Friss István akadémikus

helyettesttésébén felkérném az előadókat előedásaik megtartására, engedjék meg,

hadd szólják bevezetésképpen néhány szót arról a kapcsolatról, amely a Magyar Tudományos Akadémia és a statisztika., illetőleg a statisztika tudománya között

a múltban fennállott s ma is fennáll, s amely tulajdonképpen indokolja, hogy sa

hivatalos statisztikai szolgálat létesítésének százéves évfordulóját akadémiai keretekben ünnepeljük.

A statisztikusok előtt nyilván köztudomású, hogy ha nem is a statisztika meghonosításának, de legalábbis modem módon való művelésének gondolatát

a Magyar Tudományos Akadémia korán felkarolta. Csengery Antal több. mint

száz évvel ezelőtt, 1860 májusában az Akadémia Filozófiai, Jog— és Történet—

tudományi Osztályán tett annak idején javasla-tot egy önálló akadénúai statisz—

tikai bizottság létesítésére, amelynek "hazánk . . . jelen viszonyainak nyomozására

is" ki kell terjesztenie működését Set—melynek feladata, hogy egybetogu'a az ország

,,népességi, ipar 8 gazdasági, műveltségi viszonyait, pénzügyi és egyéb intézeteit, egyesületeit stb.4_illető adatok-á ". E bizottság — később pontosan körvonalazott felad—átokkal —-— létre is jött s mozgatójává lett a statisztika ügyének.

A feladatkör, amelyet a bizottság létrehozói az akkor korszerű felfogásnak megfelelően, a hazai statisztikai munkálatok számára 1860 tájt megszabtek, a statisztikának egy körülhatároltabb fellogására támaszkodott, mint a XVIII, század végén és a XIX. század elején uralkodott álláspont. Ez ez utóbb említett irányzat annak idején statisztikán .még a számszerű adatok és azok tudományos feldolgozása mellett; mosszebbmenő, de az adatokon alapuló államtudományi, gazdaságtudományi és politikai fejtegetéseket is értett, s a statisztikának e korai időszakban bizonyos mértékig még e célszerű állami és gazdasági berendezés mi—

ként való alakulását is vizsgálnia kellett. A későbbi tárgyi változás azonban vég-

eredményben e. statisztika tudományának a javára szolgált. Az álláspont módo—

sulása folyománya volt a tudományok nagyobb mértékű szakosodásánák, és

* Elhangzott az MTA IX. Gazdaság— és Jogtudományok Osztálya által az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat százéves fennállása alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémián

1967. május 17-én rendezett ünnepi ülésen.

DR. SZABÓ: MEGNYITÓ

767

szilárdabb alapot adott ahhoz, how a statisztikának adatokm támaszkodó, azok

elemzésére és feldolgozására összpontosuló oldala elméletileg elmélyüljön, ille-

tőleg önállósodjék. Feltehető, hogy a statisztikának ez az alapvető koncepciója bontakozik ki napjaink statisztikai felfogásában is.

Az Akadémia statisztikai bizottsága annak idején nem ok nélkül hivatkozott a statisztika hazai elmaradottságám; ez, továbbá az akkori tönténelzmi helyzet indokolta a bizottságnak azt a türelmetlen igyekezetét, hogy szinte önmaga

hozza be ezt az elmaradást. Ez az igény azonban a gyakorlatban végül is túlzott-

nak bizonyult; megmutatkozott ez például abban, .hogy a társadalmi úton kezde—

ményezett népszámlálás nem vezetett, mert nem is vezethetett akár viszonylag teljes és egzakt eredményre. Nyilván ez is közrehatott abban, hogy az akadémiai biz—ottság felismerte: a statisztikai tevékenység csak úgy ibonrtakozhat ki eredmé—

_ 'nyesen, ha a társadalmi elemhez egyben olyan állami tevékenység is támwl,

amely együtt halad a statisztika tudományának akadémiai és nem akadémiai

elvi művelésével.

Nem a mi feladatunk annak részletes bemutatása, hogyan jutott Végül is érvényre, először a minisztériumi statisztikai osztályok létesítésének útján, majd az önálló statisztikai szolgálat, illetőleg a Központi Statisztikai Hivatal szerve-

zése útján ez a gondolat. Ennek a folyamatnak ma azt a kiemelkedő záró és egyben kezdő állomását ünnepeljük, amikor az egységes hivatalos statisztikai

szolgálat kialakult; amint említettük, ennek szongahnazásában az Akadémiának számottevő szerepe volt.

Anélkül, hogy végigkísérnők, miben állt a továbbiakban az Akadémia tevé- kenysége a statisztika" tudományával és gyakorlatával kapcsolatban, a legújabb időket illetően el kell ismernünk, hogy az 1949aben újjászervezett Akadémia elhanyagolta a statisztika ügyét Ezt a tényt a külső szemlélő megpróbálja némi—

leg azzal magyarázni, hogy a statisztika fejlődésében bizonyos mértékig ellen—

tétes felfogások ütközése mutatkozott meg. Mig ugyani-s egyrészről a statisztika elmélyült, önálló tudományként kibontakozott és jelentős mémékben differen—

ciálódott, és a statisztikusok érthetően ezt az oldalát hangsúlyozták, addig mások azt az elemét emelték ki, hogy a statiszüloa egyben bizonyos fokig integrálódik

is a gazdaságtudományokba. Nos, az Akadémia elsősorban vagy talán kizáróla—

gosan az utóbbi álláspontot vette tekintetbe s foglya lett egyfajta, túlzott öko—

nómiai szemléletnek. Csak 1957 után kezdett kibontakozni az a szemléleti válto—

zás, amely ia statisztika szerepének teljesebb felismeréséhez vezetett; ennek egyik

legutóbbi külső eredménye azt a tény, hogy az Akadémián ismét önálló statisz- tikai bizottság létesült, és 'a statisztika tudománya megint elfoglalta azt a helyet

az Akadémián, amely megilleti.

Abból, tami ra statisztikát illető tudománypolitika terén száz évvel ezelőtt az Akadémián történt, a ma számára is adódnak hasznos következtetések. így

az évszázados példából nyilvánvaló, hogy az Akadémiának nemcsak akkor kell valamely tudománnyal foglalkoznia, ha ez már hazánkban kibontakozott és megy- erősödött, sőt: az Akademiának egyenesen feladata, hogy pártolja a bontakozó, társadalmi elismerésükért küzdő tudományokat, segítse azokat, hogy polgárjogot nyerjenek és szervezeti keneteik is létrejöjjenek; amiként ezt annak idején tette a statisztikával, valószínűleg úgy kell ma eljárnia például a szervezéstudomány—

nyel. A másik, nem kevésbé fontos tanulság abban áll, —— s ezt is a statisztika

múltbeli példája mutatja, — hogy a tudományos tevékenység núndenképpen

összefügg, sőt egybekapcsolódik az állam tevekenyseggel, a tudmnány és a tudomány eredményeinek állami-társadalmi alkalmazása elvi egységet alkot;

x

?

768 DR. SZABÓ, IMRE"

amikor az Akadénúa valamely tudománnyal foglalkozik, egyben annak alkal—)

mazásba vételével, gyakorlati érvényesítésével is foglalkoznia kell. Ezt —- a sta—

tisztikán túlmenően —— megkívánja és egyben meg is könnyíti az Akadémiának az a szerepe, amelyet a szocializmust építő társadalmunkban betölt.

'Nagy jubileumok rendszerint alkalmat szoktak adni nagy fogadkozásokm és ígéretekre. Ezesetben tekintsünk el ettől. Viszont a Magyar Tudományos Aka-

démia nevében ennek az évfordulónak alkalmáíoól is kijelenthetem, hogy az

Akadémia megadja, sőt fokozni fogja azt a segítséget, amelyet a legutóbbi évek—

ben apsbatisztikának nyújtott s ez ma már talán nem is olyan kevés. " "

' Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg ünnepi ülésünket. **

PEBIOME

Hacmamee Bcwnmenbnoe 011030 ÖbUIO nponáneceno 17 maa 1967 vona Ha nponenennom B nome Akauemnn Hayx Benrpnn TopmeCTBeHHOM aacenanun no CIIY'IalO cmne'rnero mönnen Benrepcxoü omnnnanbnoü c'ramc'rnxn.

SameCTmenb renepanbnoro cere'raTH Benrepcxoü Akanemnn HaVK, aicaaemnx áotcmop HMpe Caőo OCTaHOBI/IHCH Ha npemnnx n Hmnemnux csaaax MCHUIV BeHrepcxoü Akanezvmeü 1151er 14 cramcmaecxoü Hayxoü.

. becnb o passmnn cramcmxn B coepemennoi'! (popme Bcerna nonsaoeanacs nongepmxoü eo CTOpOHbI AKaJRMI/Il/I Has/K. Ho npennomenmo Anmaaa lIeneepu B 1860 Pony őbma oőpaso- Bana camocmmenbnan CTamcrmecxaH Komnccna Axanemnn Hawk c sauaaeü cocpenomamb 3 03014); pykax ,,naHHme OTHOCl/ITeJleO nacenenna, HpOMbIIHJIeHHOi/l n Booőme xoasücmennoi'z llemenbnocm, mnnancoemx 14 npotmx wpemnenm'i n oö'bennnennü". STa Komnccnn, -— salla—

tm Kompoü noame ÖleU/l Toano onpenenenu, — npeepamnacn B genmvmyro cmw ci'a'rncm—

uecxoü nemenbnocm B Bem-pun. B pesvnb'rai'e cneunanneannn Havx B am Bpeivm B Benrpnn rocnonc'rsoaano cpaBHnTeano crpoüeoe BOSSpEHHe omo'cmenbno cdiepbi CTaTHCTI/mecxoü Hamu/1. STo Hanpannenue owneprano npemnm'á BSFJ'IHR, KOTOpblí/l nomnmo nonweana n Haw—

noü oőpaőonm umbposbix nannux, nonnman 11011 CTa'mchoü Taxme " ocnonnsamumeca Ha cOOTBeTC'eriomnx nannux npanoeble, axonozvmtiecxne n nonnmuecxne paccvmnemm. Monn- (pnxaum! aToro Bosapenna cnocoöcmoaana Teopemaecxomv yrnvönenmo n oöocoönenmo CTOpOHbI cra'rncmxn, onnpaiomef/ica Ha nannue, ux ananne n oőpaőoncv.

C'ra'rncmaecxaa Komuccna Akanezvmn Havx nonsrranace vnoenereopn'rb nocronnno Boa- paCTaane vallbl a e'ra'mcmuecxnx naHme. OnHaKo Komnccun chope npnmnoce yöenm'b- ca B TOM, ti'ro őea nam/nme coomeTC'rBymmero annapaTa ona He B cooronnuu paspemmb a'ry eanaw. Toma ona nponsnena anaanrenbnue ycnnmi B nn'repecax cosnamm BeHrepcKoii cm—

mc-muecxoii oprannsannn. Honnanumc nocne aTom OCTaHOBl/IHCR Ha aTanax cosnannn came—

e'romenbnoü CTaTHCTHlIECKoi/l cnvmőbl n ennem; memny Akanemneii n cramcmaecxoii Havxoü n Honeümee Bpemn. Peoprannsoeaunaa B 1949 muy AKalleMl/IH eine He cmorna HOHHOCTHO ocnoöonmbca OT GKOHOMW-ICCKOFO eosspemm n TOJIbKO noone 1957 rona e nonnoü mepe oco—

enana pam: CTaTI/ICTHKI/I. Ounnm 143 nocneznmx Bneumnx nposmnennü aToro (harcra annae'rca TO, tm) npu Axanemnn OIIHTI: cosnana CaMOCTOHTeanaH CTaTHCTI/l'leCKaH Komnccnn, őnaronapn uemv CTa'mcmaecxasx Havxa cnoea sanana uocmünoe eü macro B Akanemun.

To, ti'ro nponsomno e oőnacm Hawuoü nonamxn Akanemnn B omomennu e'ramcmxn cmne'me TOMV Hasan, Hennerca ax'rvanbnbm n cel—onna. Taxoebm Hame-ren TOT semen, ti'ro Henocpenc'rBeHHoü aanaaeü AkaneMnH annae'rcn oxaaanne nonnepmxn paSBHBaIOHlHMCH, őopmmnmcn sa oömeCTBeHHoe npnsnanue Havxam. BTopoii, He MeHee Bamnuü BHBOJI cocmwr B TOM, 'rro ecnu Akanemm aanumae'rca Kaxoü-nuőo Havxoü, TO ona nonmna sanuma'rbcn TaK)K6 u BonpocaMM ee npnmenenua u npaicmtiecxoro Buenpemm.

B sakmoaenue gameCTmenb reHepaanoro CCerTapSi AKanezvinn aaaenn, tm) Benrepcxan Akanemm HaYK ővue'r oxaannai's, n Gonee Toro, VBEJ'IWWIBaTb HOMOHLb, KOTOleO ona npen—

om'aanma CTa'mche Ha npommennn nocnezmnx ne'r.

SUMMARY

_The opening address was delivered at the inaugural session of the Hungarian Academy of Sciences, organized on the occassion of the 100 fh anniversary of the

existence of the independent official Hungarian statistical service on May 17, 1967.

MEGNYITÓ

769

Academician Imre Szabó, Deputy Secretary-General of the Hungarian Academy of Sciences, referred to the connection that emsted in the past and exists also at present between the Academy and the science of statistics.

The idea of cultivating statistics in a modern form was early promoted by the Hungarian Academy of Sciences. At the suggestion of Antal Csengery, in 1890, the Independent statistical Committee of the Academy was set up with the task to collect ,,data on the population, industrial, economic and cultural conditions as welil as on the financial and other institutes, associations etc." of the country. This Committee became — later with accurately circumscribed tasks — the promoter oí the business ci statistics in Hungary. As a result of the specialization of the science a limited view prevailed With regard to the scope of the science of statistics in Hungary at that time. This view rejected the earlier viewpoint that beside the collec- tion and scientific processing of data statistics includes also political and economic analyses based on data. The change in this viewpoint made it possible for statistics to deepen theoretically and to make independent its analytical and processing work

based on data.

The Statisrtical Committee of the Academy tried to meet the ever increasinig demands on statistical data. It had to realize, however, soon, that this task could noi: be settled in the absence of a proper machinery. Considenable efforts were then made to establish the Hungarian statistical service. Acadecnician Szabó referred them to the stations df developing the independent statistical service and reviewed the connection between the Academy and the science of statistics in recent times. The Academy, reorganized in 1949, could not yet get rid of a certain economic view and arrived at the more complete recognizance of the some of statistics not until 1957.

A recent external sign of this has been the rre—establishment of the Independent Statis—

tical Committee at the Academy as well as the fact that the science of statistics has reoccupied its due place at the Academy.

What happened 100 years ago in the scientific policy concerning statistics at the Academy has useful oonseguences also for our time. Such a lesson is that it is expressi—

vely the task ci the Academy to promote the developing sciences fighting for social recognizance. An other not less important lesson is that when dealing With any science, the Academy has to deal also With its application, with its putting into practice.

To conclude, the Deputy Secretary General ci the Academy told that the Hunga- rian Academy of Sciences would give, even would increase the assistance it had rendered to statistics in the last, years, in the future too.