Bojarszkij, A. Ja.: elméleti kutatások a statisztika köréből

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÖLDI STATISZTl KAl ! RO DALOM *

A STATlSZTlKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

BOJARSZKU. A. JA.:

ELMELETl KUTATÁSOK A STATISZTIKA KUREBÖL

(Teoreticseszkie iszszledovanija po sztotisztike.) Moszkva. 1974. lzd. Sztatiszt. 304 p.

A kötet a szerző legfontosabb cikkeit, ta- nulmányait tartalmazza. Mindegyiken végig- húzódik az a gondolat, hogy a matematikai és statisztikai módszereket a vizsgált dolog természetéhez kell igazítani. Az első fejezet az átlagokkal és az indexekkel foglalkozik.

Megállapítja. hogy a középértékek elméle- tének hiánya nagyon sok gyakorlati nehéz—

séget okozott. Ezért a formális meghatározás után azt vizsgálja. hogyan lehet függvényel—

mélettel leírni a középértékek viselkedését.

Arra a következtetésre jut, hogy az adott kö- zépértéket meghatározó függvény tulajdon—

ságait a vizsgált és a középértékben megje- leníteni kivánt jelenség szabja meg. Ezért több dolog vezethet ugyanahhoz a függvény—

hez. és sok függvényből származhat ugyan- az a középérték. Egyáltalán nem szükségsze—

rű, hogy egy sokaság különböző tulajdon- ságainak átlagai mindig ugyanahhoz az

elemhez vezessenek. ,

Az első fejezet további részeiben a szerző az indexeket tárgyalva, különösen részle—

tesen vizsgálja az önköltség népgazdasági szintű alakulásának mutatóját. Bemutatja a középértékek és az indexek hasonló termé—

szetét, az időbeli és térbeli dinamika elmé—

leti azonosságát. Megkülönbözteti az indivi- duális és az aggregált indexeket. Ez utób- biakat is individuális indexekből lehet lel- épiteni, azok meghatározott függvényeként.

A második fejezet a sokaság tagjai kö—

zötti kapcsolatot tanulmányozza. A regresz- sziós egyenletekkel kapcsolatban kiemeli, hogy a valóságos gazdasági folyamatokra (például a termelésre) ható valamennyi té-

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a

nyezőt lehetetlen az egyenletben szerepel- tetni. A regressziós egyenlet éppen azáltal mutatja plasztikusan egy magyarázó válto—

zó hatását, hogy a többi változó hatásától eltekint. Ez természetesen csak akkor igaz, ha az egyes változók egymástól függetle- nek. A továbbiakban a regressziós egyenlet paramétereinek meghatározását szolgáló kü—

lönféle módszereket ismerteti. A szerző nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a reg—

ressziós egyenlet kettős jellegét felismerjük, ami egyrészt a változók közötti kapcsolatban, az ezt leíró függvény minőségi tulajdonságai—

ban, másrészt pedig a konkrét aritmetikai összefüggésben nyilvánul meg. Ez utóbbinak a meghatározása a matematikai statisztika feladata. Az egyenlet analitikus formáját azonban csak széles körű, az egymással ösz- szefüggő változók reális gazdasági tartalmát elemző elméleti kutatás tárhatja fel.

Bojarszkij leszögezi, hogy a differenciál—

és integrálszómitás kialakulásával nagymér- tékben megváltozott a különböző folyama- tok matematikai tanulmányozása. Az átlag—

tól való átlagos eltérés (a szórás) különböző összefüggéseit elemezve mutatja be a diffe- renciálszámítás hasznosságát. A matematikai statisztika és a matematikai analízis szin- tézise a szerző véleménye szerint jelentősen kiszélesíti mindkét tudomány alkalmazási te- rületét. Ezt bizonyítja következő cikkében, amely a geometrikus korrelációt vizsgálja.

A szerző részletesen foglalkozik a termé—

kek minőségének statisztikoi problémáival.

Véleménye szerint a mérhetőségnek fontos szerep jut a minőség javításában. A minőség kategóriáját azonban nem könnyű statiszti—

kailag megragadni, hiszen alapvetően az áru használatiérték—jellegéhez kapcsoló- dik, de társadalmi meghatározottsága is két-

,,Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóirutcikk- ismertetésekre tagolódik.

7.

(Ezeket * választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.

(2)

324 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

ségtelen. Más társadalmakban, más fejlett- ségi szinten mások a minőségi követelmé- nyek. Statisztikailag mérni kizárólag az egyes árufajták minőségének változását lehet. s el- képzelhetetlen különböző használati értékek összehasonlítása. A termelőeszközök minősé—

gének javulása az általuk előállított termékek minőségének vagy mennyiségének emelkedé—

sével határozható meg, vagy a szükséges rá- fordítások csökkenésével mérhető. A fogyasz—

tási cikkeknél ugyanez megjelenhet a javi- tási költségek csökkenésében. a használati idő növekedésében, magának a használatnak az egyszerűsödésében, s ezáltal időmegtaka- rításban. A szerző részletesen elemzi a mi- nőség változásának statisztikai mérési gya- korlatát és továbbfejlesztésének lehetősé- geit.

A szerző nagy jelentőséget tulajdonít a korrelációs elemzésnek a statisztikai vizsgá—

latokban. A korrelációs vizsgálatok előnye.

hogy nemcsak magáról a kapcsolat tényé- ről és számszerű kifejeződéséről győződhe- tünk meg, hanem a kapcsolat szorosságáról is, amit a korrelációs hányados mutat. Rész- letesen ismerteti a korreláciászámitás külön- böző alkalmazási területeit. A lineáris prog- ramozásban az optimális döntés megkeresése- kor. a prognosztizálásban a jövőbeli állapot felvázolásakor használják fel ezt a módszert.

A szerző ezzel kapcsolatosan megjegyzi.

hogy nem minden esetben célszerű a korre—

lációs egyenlet paramétereinek számát nö—

velni, mert ez gyakran a korreláció szoros- ságának csökkenését okozza. Különösen va- lószínűnek látja ezt akkor, ha egymástól füg- gő magyarázó változókat visznek be az egyenletbe. A gyakorlati alkalmazások közül kiemelkedően fontosnak tartja a tervezési normatívák kidolgozását.

A kötet harmadik fejezete a nagy számok törvényével foglalkozik. Bírálja azt a felto- gást, mely szerint ez a matematikai törvény csak spontán módon működő jelenségek vizsgálatára alkalmazható, és így csak má- sodlagosnak tekintik a tervezésben. Pedig ::

tömegjelenségek, amelyeknek elemzésére ez a törvény szolgál, egyértelműen tárgyai a tervezési döntéseknek. A terv teljesítésére vagy túlteljesítésére törekvő egyes. emberek különböző egyéni eredményekre jutnak, em- liti példaként a szerző. Mégis alapvetően az összes dolgozó együttes teljesítménye hatá—

rozza meg az egyes dolgozó eredményeit is.

Másrészt egy új módszer bevezetésekor nem szabad feltétlenül azt a következtetést levon—

ni, hogy például a termelés 20 százalékos növekedése e módszernek köszönhető. Ez csak akkor igaz, ha ugyanennek a módszer- nek sok vállalatnál is ugyanez a hatása.

Egyébként könnyen lehetséges, hogy egyide- jűleg ható más okok miatt nőtt meg a ter-

melés.

A statisztikai kutatás tárgyáról a szerző megállapítja, hogy azok mindig tömegjelen- ségek. Egy statisztikai sokaságot akkor lehet meghatározott szempontból elemezni, ha e szempont szerint a sokaság tagjai minősé- gileg egyneműek, s közöttük csak mennyisé- gi különbségek vannak. A statisztikai jellem—

zők között általában nincs teljesen függvény- szerű kapcsolat, ezért elkerülhetetlen a nagy—

számok törvényének alkalmazása. Bojarszkij szerint ez nem mond ellent a tervezésnek.

inkább csak növeli a tervszerűséget. Ugy véli.—

hogy a terv nem a véletlenszerű ingadozá—

sok (eltérések) átlaga, hanem a teljesiten- dő minimum.

A kötet negyedik fejezete a modellek meg- alkotásának problémáival foglalkozik. A fog- lalkoztatottság alakulását vizsgálva a szerző különböző függvényekkel elemzi a foglalkoz—

tatottság és az életkor összefüggésének vál- tozását, az arra ható különböző okokat. Több olyan keresztmetszeti vizsgálatot ábrázol egyetjen grafikonban, amelyek más-más idő—

pontban készültek, s ezáltal ki tudják mutat- ni a korábbitól eltérő iskolarendszer hatását a foglalkoztatottságra.

A, kötet egyik legérdekesebb írása a statisztikai mutatók rendszerének megalkotását elemzi. A gazdasági önelszámolás megköve- teli azt, hogy ezek a mutatók egységes egé- szet alkossanak. ösztönző hatásuk átfogja a vállalati tevékenységet. Az egyes népgazda—

sági ágak jellegzetességei azonban bizonyos mértékig különböző mutatókat tesznek szük- ségessé, bár természetesen ügyelni kell ar—

ra. hogy ez ne zavarja. hanem inkább se- gítse az egyes ágak közötti áramlásokat, kap—

csolódásokat. Az iparvállalatok statisztikai mutatóival kapcsolatban fontos problémaként mutat rá Bojarszkij az árak kérdésére. Végül úgy foglal állást, hogy a vállalat tényleges eladási árain kell kiszámítani a termelés ér—

tékét. s a bruttó termelési érték mutatóját tekinti a céloknak leginkább megfelelőnek.

Foglalkozik a különböző állóeszköz-muta—

tatókkal, az amortizációval és a vállalati te—

vékenység legfontosabb pénzügyi mutatóival.

Mindezeket külön vizsgálja az iparra, a me- zőgazdaságra és a közlekedésre vonatkozó—

on.

A kötetben található utolsó tanulmányban a szerző kifejti, hogy szerinte az elektronikus számítógépek megjelenésével, az ökonomet- ria kialakulásával tovább növekedett a ma- tematikoi statisztikai elemzések fontossága.

Lehetővé vált nagyszámú statisztikai jelenség egy modellben történő szerepeltetése, a sta—

tisztikai változók elméletének nagymértékű elmélyítése. Ez a körülmény azonban egyál- talán nem csökkentette a statisztika általá- nos elméletének fontosságát. Bojarszkij véle—

ménye szerint a különböző összefüggések le- írásában ma is alapvető a változók tartalmá-

(3)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

325

nak tudományos elemzése. A valóság tényei semmilyen hipotézisnél sem igazolhatják azt.

hogy az biztosan igaz, legfeljebb azt, 'nagy az feltehetően igazabb, mint egy másik. A számítógép nagy segítség e téren, de nem helyettesíti a gondolkodó embert.

(Ism.: Vértes András)

AZ EGYESULT ÁLLAMOK FÖBB SZÖVETSÉGI SZINTÚ STATISZTIKAI PROGRAMJAI

(Principal Federal Statistical Programs.) —— Sta—

listical Reporter. 1976. 8. sz. 141—147. p.

Az Egyesült Államok kormányának költség- vetésében nagy súllyal szerepelnek a szövet- ségi szintű statisztikai tevékenységek prog—

ramjai. 1976—ban az általános takarékosság a statisztika területére is kiterjedt. ezért az előző esztendőkhöz képest kisebb mérték- ben emelik az 1977. évi költségvetésben a statisztikai programokra fordítandó kiadáso- kat: a folyamatos programok esetében a fej- lesztés csak 1.2 százalékos, az időszakos programoknál azonban 16,9 százalékos, ami 7.9 millió dollár emelkedésnek felel meg.

Az időszakos programok fejlesztését már az

1980-as, tizévenkénti népszámlálás tervezé—

si és előkészítő munkálatai indokolják. Az összes statisztikai program költségvetésében az 1976. évihez képest globálisan 2.5 szá—

zalékos (azaz 13,7 millió dolláros) emelést irányoztak elő.

A takarékosság az egyes statisztikai szer- veken belül sokkal nagyobb arányú, emel—

lett azonban meg kell őrizni a programok folyamatosságát és a minőséget is javitani kell.

A kormányzat által létrehívott szövetségi különbizottságnak az a feladata, hogy csök- kentse az amerikai nagyközönségre nehe—

zedő .,papírmunka" terhét. Ezen nemcsak a

kérdőívek kitöltésével, az adatszolgáltatással járó terhek értendők, hanem a válaszolásra kötelezett személyek és vállalatok ebből adá—

dó költségei is. amelyek károsan befolyásol- ják az információszolgáltatási hajlandóságot.

A "szövetségi szintű statisztikai szervek arra is törekednek, hogy minél könnyebben hozzáférhetővé tegyék a nagyközönség szá—

mára a statisztikai adatokat.

1977—ben tervezik új statisztikai havi folyó- irat megindítását, amely grafikusan fogja áb—

rázolni a belföldi társadalmi és gazdasági folyamatokat.

A hivatalos statisztika minőségét, integri- tását és pontosságát a szövetségi statisztika szervezete és szakembergárdája biztosit- ja. A szervezet a szövetségi szintű miniszté- riumok és főhatóságok statisztikai tevékeny—

ségére épül. Kiemelt szerepe van a Keres-

kedelmi Minisztérium keretében működő Népszámlálási Hivatalnak (Bureau at the Census) és Gazdasági Elemzési Hivatalnak (Bureau of Economic Analysis). Az egész szervezet több mint 8000 főhívatású szakem—

bert foglalkoztat. Ezeknek a munkáját sok ezer külső munkatárs, időszakos és részidő- ben alkalmazott számlálóbiztos és egyéb se- gédszemélyzet egészíti ki. Az összlétszámon belül nagy különbség van az egyes statisztikai szervek személyzete közt, például a Népszámlálási Hivatalnak majdnem 4500 ál—

Iandó alkalmazottja van, az Országos Ok—

tatásstatisztikai Központnak (National Centre

of Educational Statistics) pedig nem egészen 200. Ennek az az oka, hogy a Népszámlálási Hivatal ,.bérmunkát" végez, és szakmai szol—

gáltatást nyújt térítés ellenében a többi szö—

vetségi tőhatóságnak.

A cikk táblázatos kimutatást közöl az egyes statisztikai programok költségvetéséről, rész—

letesen ismerteti tartalmukat, szervezetüket,

és egyúttal képet ad az Egyesült Államok statisztikai tevékenységének szerkezetéről. A főbb programok a következők.

A fogyasztóiárindex—számitás (3.4 millió

dollár) a Munkaügyi Hivatal (Bureau of La—

bor Statistics) programja. Az új árindex a teljes városi népességet, egy másik a bér—

ből és fizetésből élő városi lakosokat öleli fel. Az egyes indexekben szereplő tételek értékének több mint 50 százaléka havonta kerül kiigazításra. 1977'től az új árindex az eddiginél pontosabban fogja tükrözni az ár—

mazgásokat. A program ezenkívül előirányoz- za a ,.fogyasztói kiadások" folyamatos fel—

vételét is. Egy másik program a nemzetközi árakat regisztrálja, különös tekintettel a vi- lágárak rohamos változásainak külkereske—

delmi és politikai hatásaira az Egyesült Ál- Iamok gazdaságában. 1977-ben ez a program már az export 60. illetve az import 70 százalékára fog kiterjedni.

A Mezőgazdasági Minisztérium Statisztikai Szolgálata külön figyeli a ,,farmerek által ka- pott árakat". Feladatai közé tartozik a me- zőgazdasági mintavételi keret felállítása (1.9 millió dollár) a mezőgazdasági termelés és elosztás különféle adatainak gyűjtéséhez.

A Munkaügyi Hivatal elsőrendű területe természetszerűleg a munkaügyi statisztika. Ök számítják a munkaerőköltség indexét is (0.2

millió dollár).

Az Egyesült Államokban a nemzetgazda- sági elszámolások összeállítása a Gazdasági Elemzési Hivatal feladata. E hivatal számit- ja ki tehát a nemzeti jövedelmet és termé—

két. a bruttó nemzeti terméket (GNP). a nemzeti vagyont, az ágazatközi mérlegeket, a regionális elszámolásokat és a fizetési mér—

leget. Mivel a fenti számítások fejlesztése elsőrendű gazdasági érdek, a hivatal külön stratégiát dolgoz ki a más szervek által szol-