670
', STATIÉSZ'I'IKM' IRGDABMI—É'IÉW ,
re álló helyek, esetleges egyéb—* szűk ke—
resztmetszetek, amelyek nagyrészt az oké- , szervek döntéseitől függő té— '__
nyezők; részben az oktatók száma, a költ—___
tatásügyi
ségfedezet stb. függvényei. Ezek a a(s, _t) jelölésű tényezők a szerzők által ,,kínái- lati mechanizmus"— nak nevezett korlátö—
kat tüntetik fel, amelyeket szükség ese—
tén a modellben szintén szerepeltetnikell.
A szűk keresztmetszetek legközvetlenebb következménye, hogy a tanulók-fokozotg, tabb _szelektálására van szükség, másrészt, a követelményeknek meg nem felele ta—
nulók az oktatás egyéb szektorai felé mg—
nak áramlani, s ennek előzetes felmérése igen nehéz feladat. Az egyik oktatáái fer—,
mából a mámkba átkerülő tanulók ará— a tervezett eszközökkel elérhetők—e és
,, nem valt0znak—e meg időközben. A te—
_ pasztalatok jóval kevesebbek e téren mint
-a gazdasági előrejelzések területén. Sem- nyát valószínűségek gyanánt tekintvea'
szerzök a valószínűségi eloszlás meghatá— _, rozására Monte Carlo—eljárások alkalma—_
zását ajánlják.
A cikk következő részében a szerzők megállapítják, hogy az oktatás tervezésé—
ben a kérdést általában a munkaerő olda—
_Iaról szokták megközelíteni, vagyis abból , a szempontból, hogy a nemzetgazdaság, figyelembe véve várható fejlődését, illetve a fejlődés ütemét, elég szakképzett mun—
kaerővel legyen ellátva. Ehhez képest a nemzetgazdaság munkaerőigényét kell megfelelően előrejelezni a Várható bruttó nemzeti termék ágazati bontása segítségé- — vel; tehát azt, hogy az előrejelzési idÖSzak—
ban milyen számban lesz szüksége a nép-
, erőhianyt eredményezhetnek ami a—
amit az oktatási többletköltségek jel
— 'lyozzák, hogy tervezésről tulajdonkép is
"Csak akkor lehet szó, ha a tervezes
"zés ieladatai közé tartozik núnde'ekelő
,Ellenorzés tárgyává kell tenni a kitű
Zetgazdaságnak nagyobb Veszteség—, ternek. A célfüggvénynek tehát ko fliktusokra valo tekintettel —— a relief renciát is magában kell foglalni **
A befejező részben a szerzők hanga
re'hajtást is kontrollálni tudja. Az azarról való meggyőződés, hogy
aIkelmas—e az előrejelzésr§,* illetv e becslési eredmények elfogadha
od
célokat olyan értelemben, hogy reálisakfe,
*
miféle apparátus nem áll olyan seinten, hogy képes legyen például előrejelezni azt, hogy amennyibena tanának fizeteset bizonyos összeggel emelik, ez fog-e és mekkora létszámtöbbletet okozni az ok—
tatók körében. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az oktatási rendszer ellenőrzése egé- szen más természetű feladat, mint pél—
dául az ipari termelés kontrollja, s éppen a tapasztalatok gyér voltára való tekin—
tettel további vizsgálatokat igényel.
(Ism.: Nyáry Zsigmond) gazdaság egyes ágazatainak főiskolát, _kö- ; * '
zén—, alsófokú stb. iskolát végzett munka—
erőre. Az efféle előrejelzések sikere két,— ' ?;
séges: hely és idő különbözősége szerint nagyban változhatnak azok *a körülmé- nyek, melyek a különböző kvalifikációjú munkaerő—kategóriák egymás közötti he—
lyettesíthetőse'gét megszabják. Másrészt az oktatási rendszer nemcsak a munka-
erőkérdés oldaláról közelíthető meg; az egyének tanulási igényét sok más, egyéb társadalmi szempont is irányíthatja. A különböző szükségletekből és érdekekből ennek megfelelően konfliktusok származf hatnak.
Éppen a különböző célok osszehango—
lása és a konfliktusok áthidalása a teWe— _ zés feladata. Az oktatás tervezése a szer- zők szerint a következő fázisokból áll: az, első a különböző érdekek szerint összehan- golt célok kitűzése, ezután következik:—1
megfelelő intézkedések megtervezése, fil—
letve a különböző korlátozó feltételek, majd a célfüggvény megfogalmazása; ez történhetik például olyan értelemben, hogy a költségek minimálisak egyenek,.
*Ennek eldöntése ismét komplika t feladat lehet; a minimális oktatási
ugyanis olyan mértékű szakképzett munka- költSégek .
GROMOV, A.SZ. —— RUZSKÓV, JU.D.
— GREBCOV, N. V.: * L
A TÁRSADALMI GAZDASÁGI TÉNYEZÖK' BEFOLYÁSA A HALLGATÓK TANULMÁNYI
ELÖMENETELÉRE A ROSZTOVI ORVOSTUDOMÁNYI FÖISKOLÁN
(Vilianie szocial'no—bütovüh faktorov ne usz- pevaemoszt' sztudentov Rosztovszkogo-na—Donu medicinszkogo insztituta.) — Szovetszkoe Zám—
vonhraneníe. 1967. 8. sz. 43—48. 9.
Az oktatási színvonal növelése, a tanul- ,mányi előmenetel állandó javítása, a köz——
oktatás legfontosabb feladatai közé tar—
tozik. A tanulmányi előmenetelt elsősor—
ban az oktatási szinvonal és az alkalma—
zott pedagógiai módszerek befolyásolják.
A tanulmányi előmenetelre azonban szá- mos más tényező is hatást gyakorol, ilye—- nek például az előtanulmányok, a főis- kolaitanulmányok előtt végzett munka jellege és tartama, a családi körülmények,-—
az otthoni, háztartási lekötöttség stb E _ cikk szerzői a tanulmányi előmenetelt be,-f
folyásoló ez utóbbi tényezők, vagyis a tár—
sadalmi—gazdasági tényezők hatásával
foglalkoznak. '
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
A Rosztovi Orvostudományi Főiskola munkatársai —— a társadalmi—gazdasági tényezőknek a tanulmányi előmenetelre gyakorolt hatásával kapcsolatosan -— az V. és VI. évfolyamos hallgatók körében speciális vizsgálatot végeztek. A hallgatók részére 200 kérdőívet bocsátottak ki és a beérkezett 175 értékelhető kérdőív alap—
ján számos következtetést vontak le.
A szerzők a hallgatókat az elért tanul- mányi eredmény szerint 4 főcsoportra osztották. Az első csoportba a 3—3,5, a második főcsoportba a 3,6—4, a harmadik főcsoportba a 4,l—-4,5 és végül a negyedik főcsoportba a 4,6—5 közötti átlagos tanul—
mányi eredményt elért hallgatókat sorol- ták. Mind a négy főcsoporton belül -— a főiskolai tanulmányok megkezdése előtti foglalkozás alapján —— további három al—
csoportot képeztek. ,,M"—mel jelölték azo—
kat, akik korábban egészségügyi intézet- ben dolgoztak, ,,R"—re1 azokat, akik más munkaterületről, vagy a katonai szolgá—
lat teljesítése után léptek az intézetbe, és ,,S"—se1 azökat a volt középiskolai tanuló- kat, akik tanulmányaik megkezdése előtt sehol nem dolgoztak. Minden alcsoport- ban nemek szerinti (férfi—nő) részlete—
zést is alkalmaztak.
A fő- és alcsoportok szerint összeállított táblába a hallgatók összlétszámát a mun—
kában töltött idő hossza, az életkor, a csa- ládi és anyagi körülmények szerint kép—
zett kategóriák szerint sorolták be.
A hallgatók 40,5 százaléka a 3,,6—-4 28, 5 százaléka a 4,1—-—4,5, 17,7 százaléka a 3——
3,5 és 13,3 százaléka a 4,6—5 közötti át-
lagos tanulmányi eredménynek megfelelő főcsoportba tartozik. A nemek szerinti részletezés alapján felfigyelhetünk arra, hogy a nők általában jobb tanulmányi eredményt érnek el, mint a férfiak. A hall—
gatók és a tanárok egy részének erről az a véleménye, hogy a nőhallgatók tanulmá—
nyi eredménye azért jobb, mert szorgal- masabbak, fegyelmezettebbek. Ennek a véleménynek is van bizonyos valóságos magja, az adatok azonban más körülmé- nyekre is rávilágítanak. A legalacsonyabb tanulmányi átlagot képviselő első csoport—
ban a férfiak aránya van túlsúlyban. A részletezésekből azonban az is megálla—
pítható, hogy ezek a férfi hallgatók főis—
kolai tanulmányaik megkezdése, előtt szinte valamennyien hosszú időn keresz—
tül dolgoztak, munkahelyük nem az egész—
ségügy területéhez tartozott és átlagos életkoruk is magas.
' A vizsgálat eredményeképpen megálla—
pítható, hogy a sokféle társadalmi—gazda—
sági tényező közül a tanulmányi ered—
ményre a tanulmányi idő előtt végzett munka jellege gyakorolja a legnagyobb
hatást. Azokban a hallgatókban, akik ko—
rábban egészségügyi intézetben dolgoztak
—— a munka speciális jellege következté—
ben —- megerősödött a hajlam az orvosi hivatás iránt.
A hallgatók korösszetétel szerinti meg—
oszlása arra mutat, hogy a férfiak átlago—
san magasabb korúak, különösen áll ez az ,,R"—rel jelzett csoportba tartozókra (akik nem egészségügyi jellegű munkate—' rületről kerültek a főiskolára).
Az elért tanulmányi eredményeknek és a hallgatók anyagi helyzetének egybeve- téséből kiderül, hogy a magasabb évfolya—
mokra járó hallgatóknak több mint egy—
harmada dolgozik. A tanulmányi idő alatt munkát is vállaló férfiak száma több mint kétszerese a munkát vállaló nőkének.
A vizsgálat kiterjedt a lakáskörülmé- nyek, a lakóhely, a szülők foglalkozása, a családi állapot és a végzett társadalmi munka hatásának értékelésére is.
A vizsgálat főbb tanulságait az aláb—
biakban lehet összegezni: —
1. A hallgatók tanulmányi eredménye jelen—
tősen különbözik aszerint, hogy a főiskolai tanulmányok megkezdése előtt dolgoztak-le, vagy sem és elsősorban attól függően, hogy 1egészségv'l'igyi intézetben szereztek—e előgyakor—
atot.
2. Az ösztöndíjasok aránya valamennyi kar tegóriában 50 százalék, s a tanulmányi ered—- mények alakulásánál az ösztöndíjak differen—
ciáló hatása nem mutatkozik. Természetsze—
rűen nem így van ez a tanulmányi idő alatt végzett kereső tevékenységgel, ugyanis a munkát vállaló hallgatók átlagos tanulmányi eredménye alacsonyabb, mint azoké, akik ta- nulmányaik folytatása mellett nem dolgoznak.
3. Nagyok a különbségek a tanulmányi ered- ményekben a hallgatók családi, otthoni köte- lezettségeik arányától függően is. Azok a hallgatók, akik szüleikkel laknak és mentesítve vannak a családi kötelezettségek, a házimunka alól, lényegesen jobb tanulmányi eredményt érnek el.
4. A nőhallgatók jobb tanulmányi eredmé—
nyét nagymértékben befolyásolja az a kö—
rülmény, hogy többségük (40 százalékuk) szüleivel lakik, mentesítve van a háztartási kötelezettségek alól. A szüleikkel lakó férfiak aránya viszont csupán 15,5 százalék.
Az orvosi főiskolák tanulmányi színvo—
nalának emeléséhez az szükséges, hogy elsősorban olyan hallgatókat vegyenek fel, akik erős hajlamot éreznek az orvosi pálya iránt, s ezt a hajlamot megerősíti az a körülmény, ha a hallgató tanulmányait megelőzően egészségügyi intézménynél dolgozik. Maximális mértékben meg kell könnyíteni a hallgatók életkörülményeit,
különös tekintettel az étkezdék, büfék,
diákotthonok szolgáltatási és a kulturális nevelő munka területén
(Ism.: Olajos Árpád)
