KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet
Bizonytalanság
A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző módszerekkel.
„A bizonytalanság a döntéshozó szubjektív viszonya a környezetéhez, e külső világ állapotához, objektíve és állandóan létező attribútuma, velejárója az emberi létnek”
- Chikán Attila
Bizonytalanság
A bizonytalanság mértéke a döntési folyamat során csökken, ahogy egyre több információ birtokába jut a döntéshozó és egyre jobban megismeri az adott szituációt.
Ennek megfelelően megállapítható, hogy a tanulás egy
fontos módszer a bizonytalanság-érzet csökkentésére,
amit el kell sajátítania a jó döntéshozónak.
Bizonytalanság
Chikán, a bizonytalanság fogalmából kiindulva a döntési szituációkat a következő képen csoportosította:
▪ Determinisztikus eset
▪ Ismert (objektív vagy statisztikai) valószínűségek esete
▪ Meghatározható szubjektív valószínűségek esete
▪ Ismeretlen valószínűségek esete (Játék a „természettel”)
▪ Értelmes ellenfél esete (Játékelmélet)
Kockázat
A kockázat úgy definiálható, mint annak a valószínűsége vagy veszélye, hogy valamilyen kár, veszteség, baleset
vagy egyéb negatív esemény fog bekövetkezni külső vagy belső tényezők hatására, amit semlegesíteni lehetne
megelőző intézkedések során.
Definíció:
◦ A döntések nemkívánatos következményei
◦ A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége)
◦ A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések
Kockázat
A döntéshozó nézőpontjából vizsgálva a fogalmat, kockázatvállalási hajlandóságról beszélhetünk. Az a releváns, hogy a döntéshozó
mennyire tekinthető kockázatvállalónak, vagy inkább kockázat kerülő magatartást folytat-e.
A folyamatot befolyásoló tényezők a következők:
◦ • a döntéshozó motivációja
◦ • intelligenciája és más személyes jellemvonások
◦ • várakozások
◦ • elérhető információ
◦ • rendelkezésre álló idő
◦ • adott döntés komplexitása
Kockázat
Teljesen biztonságos, kockázatmentes helyzet nem létezik!
A kockázat vállalása sok esetben előnnyel, haszonnal, a csökkentése viszont költséges.
Kockázatkezelés lépései:
Kockázatbecslés
A kockázat azonosítása A kockázat mennyiségi meghatározása
Kockázatértékelés Elfogadható-e a kockázat?
Opcióelemzés
Kockázatszabályozás
Döntéshozatal
Felügyelet és visszacsatolása
Kockázat definíciói
◦ A döntések nemkívánatos következményei
◦ A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége)
◦ A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések
A kockázat fogalmát sokféleképpen szokták megközelíteni. (Renn, 1992) alapján a következő nézőpontokból érdemes vizsgálni:
◦ technikai;
◦ közgazdasági;
◦ pszichológiai;
◦ szociológiai és antropológiai;
Technikai közelítések
Kockázat nagyságát a valószínűségekkel (múltbéli tapasztalat) súlyozott negatív hatásokkal mérjük, így a kockázatok mérhetők,
összehasonlíthatók, és csökkenthetők
Kritika, hogy ezek a nemkívánatos hatások nem objektívek, így nem mérhetők, hanem értékrendfüggők.
Közgazdasági közelítések
Nem a fizikai károk, hanem a negatív következményekkel való
elégedettség/elégedettlenség határozza meg. Pl terrortámadás, nem csak a fizikai károk, hanem azt követkető félelem általa is értékelhetővé válik.
Kritika hasonló, mint a technikainál, hogy nem objektív, hanem szubjektív.
Pszichológiai közelítések
Ez a közelítés, már nem tekinti a kockázatot, mint egy kiszámítható mennyiséget, hanem azt mondja, hogy a kockázat szubjektíven elvárt.
Ehhez a közelítésmódhoz kapcsolódnak a következő heurisztikák:
hozzáférhetőségi, túlzott bizonyosság a saját ítélet helyességében, bizonyosság óhajtása.
Kritika: egyénre koncentrál, így csoport nehezen számítható.
Szociológiai közelítések
Előfeltevése, hogy az emberek a világot társadalmi, kulturális szűrön keresztül látják. Vagyis a nemkívánatos hatások, a bizonytalanságok, a valóság elemei mind társadalmilag vannak meghatározva, konstruálva. A kockázatról alkotott ítéleteket csoportérdekek, hiedelmek, és
csoportspecifikus tudás közvetíti.
A kockázat problémája a bizonytalansággal, az ismeretlennel való megbirkózás problémája.
Kulturális típusok:
◦ hierarchikus (erős csoportidentifikáció, erős szabályrendszer)
◦ egalitariánus (erős csoportidentifikáció, laza szabályrendszer)
◦ fatalista (gyenge csoportidentifikáció, erős szabályrendszer)
◦ individualista (laza csoportidentifikáció, laza szabályrendszer)
Szociológiai közelítések
Kulturális típusok:
aszimmetrikus szabályrendszer gyenge
csoportiden- tifikációt
fatalista hierarchikus erős
csoportiden- tifikációt individualista egalitariánus
szimmetrikus szabályrendszer
Technikai Közgazdasági Pszichológiai Szociológiai, antropológiai
Nemkívánatos hatások
Köre fizikai, kémiai,
biológiai bármilyen bármilyen bármilyen
Mérése természetes skálán
hasznossági skálán
pszichológiai / pszichometriai mérési skálán
szociológiai mérési skálán
Bizonytalanság Mértéke objektív valószínűség
objektív vagy szubjektív
valószínűség
szubjektív valószínűség
szubjektív valószínűség
Kockázat Mértéke várható (kár) érték
várható (negatív) hasznosság
szubjektív elvárt kockázat
szubjektív elvárt kockázat
a kockázat Objektíve
Minden nézőpont a következő elemeket tartalmazza:
◦ a döntések káros vagy nem kívánatos következményei,
◦ ezeknek az események bekövetkezésének a valószínűsége,
◦ és a döntéseknek a valóságról alkotott feltételezése;
A különböző közelítésmódok között az a különbség, hogyan definiálják a negatív következményeket, illetve a bizonytalanságot.
Feladat
Példa:
Fiatalember – 2 ajtó közül kell választania
◦ egyik mögött egy vérszomjas tigris,
◦ másik mögött egy szép lány várakozik.
Hogyan lehet dönteni?
Feladat
Melyiket válasszuk?
A: 50% esély 1000, 50% esély 0 B: 450 biztosan
A várható hasznosság elméletében egy kimenet hasznosságát a valószínűségével súlyozzuk.
Feladat
1. probléma:
A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,66 valószínűséggel 2400, 0,01 valószínűséggel 0 B: 2400 biztosan
2. probléma:
A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,67 valószínűséggel 0 B: 0,34 valószínűséggel 2400, 0,66 valószínűséggel 0
Feladat
3. probléma:
A 0,80 valószínűséggel 4000 B: 3000 biztosan
4. probléma:
A 0,20 valószínűséggel 4000 B: 0,25 valószínűséggel 3000
Feladat
5. probléma:
A: 50% valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és Olaszországba
B: A 100% valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába 6. probléma:
A: 0,05 valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és Olaszországba
B: A 0,10 valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába
Feladat
7. probléma:
A: 45% valószínűséggel 6000 B: 90% valószínűséggel 3000 8. probléma:
A: 0,1% valószínűséggel 6000 B: 0,2% valószínűséggel 3000
Feladat
3. probléma:
A 0,80 valószínűséggel 4000 B: 3000 biztosan
3B. probléma:
A 0,80 valószínűséggel -4000 B: -3000 biztosan
Feladat
4. probléma:
A 0,20 valószínűséggel 4000 B: 0,25 valószínűséggel 3000 4B. probléma:
A 0,20 valószínűséggel -4000 B: 0,25 valószínűséggel -3000
Feladat
7. probléma:
A: 45% valószínűséggel 6000 B: 90% valószínűséggel 3000 7B. probléma:
A: 45% valószínűséggel -6000 B: 90% valószínűséggel -3000
Feladat
8. probléma:
A: 0,1% valószínűséggel 6000 B: 0,2% valószínűséggel 3000 8B. probléma:
A: 0,1% valószínűséggel -6000 B: 0,2% valószínűséggel -3000
Ellenőrző kérdések
Sorolja fel a kockázatkezelés lépéseit!
Hasonlítsa össze a különböző nézőpontokat!
Mutassa be az adott nézőpontot!
