i o f f .
PHISIKA
K É R D É S E K É S F E L E L E T E K B E N
BÁRÓ EÖTVÖS LÓRÁND
EGYETEMI TANÁR ÚRNAK SZIGORLATAI ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA
F U C H S G Y U L A
B U D A P E S T
PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA
|V !.A (iY .A K \ D E \TTAj
L j
00005 16636
/CÍKAO^X
( s ' K o s r v - g )
V J a r ay
1. Mechanika.
Mi az e s é s ? olyan m ozg ás, m elynek g y o r
su lása állandó és k e z d ő se b e ssé g e 0.
Mi a h ajított m o z g á s ? olyan m ozgás, m ely
nek g y o rsu lása állandó és k e z d ő seb e sség e van.
Mi a k ü lö n b sé g az e sé s és h ajított m ozgás k ö z ö tt? a k e z d ő seb e sség b en van a k ü lö n b sé g .
Mi a rezg ő m o z g á s ? eg y en lő id ők özö k b en ism étlőd ő m ozgás.
H og yan történik az e s é s ? m eg kell állapí
tanom , h ogy m ikor hol van a te s t ? hol van a test az ejtés után 1 m ásod p erc-el,
2 m ásod p erc-el, 3 m ásod p erc-el,
szóval, az elm ozd ulás és idő közötti viszonyt.
Az esésn él az elm ozdulás az id ő négyzetével arán y os vagy m á sk é p e n : a test esé se állandó g y o rsu lással történik.
E lh ajíto tt test hogyan m o z o g ? egyfélekép en, de mi 2 szem p ontbó l tekintjük,
2 m ozgásra b o n tju k : eg y en es vonalú e g y en letes m ozgásra és esésre.
M itől fü g g itt a n eh é zség m u nkája ? a m ag as
ság k ü lön b ség től.
M ikor lesz e g y e n sú ly ? ha a m unka 0.
Mi az esé s o k a ? a n eh ézség i erő.
Mi a hajított m ozgás oka ? izom erő és nehéz
ség i erő.
Mi a rezg ő m ozgás o k a ? ru galm as erő.
l *
M i a lejtőn való m ozgás o k a ? m echanikai kén yszer és n eh ézség i erő.
H o g y hívják azt az erőt, m ely az e sé st o k o z z a ? n eh ézség i erőnek. H ol van e z ? légü res térben, légü res térben van a testn ek n eh ézség e, töm ege, lev eg ő b en van a testn ek súlya.
N e h ézsé g és súly között k ü lö n b sé g van, m ennyi ez ? ezt m eg szab ja a lev eg ő felhajtó ereje.
H ogyan határozzuk m eg a test töm eg ét ? m egm érjü k a testet lev eg ő b en , ez a súlya,
töm eg és súly k özötti k ü lö n b sé g = sú ly veszteség ,
súly sú ly v eszteség = töm eg,
tö m eg és súly közötti k ü lö n b sé g e t = sú ly
v esz tesé g e t m eg szab ja a lev eg ő felh ajtó ereje.
M ilyen a leveg ő felh ajtó e r e je ? m ilyen a felh ajtó erő v íz b e n ? olyan nagy, m int a testtel egyform a térfogatú víz súlya.
M ilyen a felhajtó erő le v e g ő b e n ? olyan nagy, m int a testtel egyform a térfogatú lev eg ő súlya.
H og yan határozzuk m eg a z seb óra tö m eg ét ? zseb óra súlya -\- sú ly v eszteség e = z seb ó ra töm ege.
A zseb ó ra sú ly v eszteség ét m eg szab ja az ó rá
val eg y form a térfogatú leveg ő súlya,
m egtudjuk, h o g y a zseb ó ra térfogata 10 c m 3, m ostan m eg kell tudni, h o g y m ennyi 10 cm*
lev eg ő sú ly a ?
1 1. vagyis 1.000 cm® lev eg ő súlya 0° m ellett é s norm . légn y om ás m ellett 1*3 gr.,
10 cm * leveg ő súlya 0° m ellett és norm . lé g nyom ás m ellett 0 '0 1 3 gr.
m ost aztán át kell m ég szám ítani a h ő m ér
sékletre és nyom ásra.
M itől fü g g a n eh ézség i e r ő ? a föld von zó erejétől és a cen trifu g ális erőtől,
a centrifugális erő le g n ag y o b b az eg y en lítőn , leg k iseb b a sarkokon.
Az ingaórára a n eh ézség b efo ly ással van, a zseb órára a n eh é zség n in csen befolyással.
Mivel m érjük a n eh é zség et ? az ingával és pedig az ingának len g és id ejéből.
A föld m ág n esség et m érjük a m ág n estű n ek le n g é s id ejéből.
Mit értünk sű rű ség a la tt? sű rű ség alatt ért
jü k a térfog ateg y ség b en fog lalt töm eget (ez k ev éssé használatos).
Mit értünk v ízsű rű ség a la tt? v ízsű rű ség alatt értjük azt a szám ot, am ely m utatja, h o g y valam ely test súlya, h án yszor akkora, m int a vele egyform a térfogatú víz súlya. E z az ig a z i!
H ogyan határozzuk m eg a test s ű rű s é g é t?
le kell m érnünk a test súlyát és a víz súlyát, a 2-n ek v iszon y a ad ja a test sű rű ség ét.
M ire szolgál az areom eter ? a sű rű sé g m éré
sére szolgál. B etesszü k a folyad ékba és nézzük m eddig merül b e ?
K ét erő v a n : 1. a folyad ék felh ajtó e reje és 2. az areom eter n eh ézség e.
M ikor úszik az a re o m e te r? ha a felh ajtó erő eg y en lő a n eh ézség g el, m ikor eg y en sú ly van a folyad ék felh ajtó ereje és az areom eter n eh éz
sé g e között.
M ilyen erő hat m ég az are o m e te rre ? a felü leti feszü ltség , ez okoz nagy hibát.
Sú ly p on t = töm egk özép p on t.
M it értünk sú lyp ont a la tt? a testn ek azt a pontját, m elyben a test súlyát ö ssz p o n to sítv a képzeljük.
K ész m érleget érzékennyé akarunk tenni, h ogy tesszü k e z t? h ogy a m érleg sú ly p o n tját felje b b visszü k .
M ivel eg y en lő az erő m u n k ája? az erő m u n
kája eg y en lő az erővel és az erő irányába eső elm ozdulással.
M ikor id e-od a jár, m iféle erők m ű k ö d n ek ? 1. izom erő,
2. neh ézség ,
3. leveg ő ellenállása, 4. súrlódás.
Ha innét elm ent B é c sb e , B é c sb ő l Párisba, P árisból v isszajött, vég zett-e m unkát a n e h é z s é g ? nem végzett, mert
2
az erő m unkája eg y en lő az erővel és az erő irányába e ső elm ozdulással,
a n eh ézség i erő m unkája eg y en lő a n eh éz
ség i erővel és a n eh ézség i erő irányába e s ő elm ozdulással,
már pedig ha u gyanott van, ahonnan elindult, a n ehézség i erő irányába e ső elm ozd ulás = 0,
a n eh é zség szorozva 0-al, a m unka = 0.
T e h át a n eh ézség nem végzett munkát.
Mi a m u n k a k ép e sség ? m u n kak ép esség , a m unka, m elyet az erő végez, mialatt a test b iz o n y os elm ozdulást tett, m u n kak ép esség = energia.
A m u n k ak ép esség vagy en erg ia k é tf é le : 1. helyzeti energia = potenciális energia, vagy 2. m ozgási energia = kinetikai energia.
Mi a helyzeti e n e rg ia ? helyzeti energia a m unka, m elyet a n eh é zség végzett, m ialatt a test bizon y o s elm ozdulást te tt; a ceruza p oten ciális en erg iája eg y en lő a ceru za súlya szorozva az elm ozdulással.
Mi az eleven e r ő ? 1/2 m v 2,
az eleven erő változása eg y en lő a végzett m unkával (eleven erő tétele),
a m unka gyakorlati eg y ség e a kilogram m éter, a m unka tu d om án yos eg y ség e az erg.
Mi a kilogram m éter ? kilogram m éter a munka, m elyet a n eh é zség végzett, mialatt 1 kilogram 1 m éter elm ozd ulást tett,
vagy kilogram m éter a m unka, m elyet a n eh é z
sé g ellenében végeztünk, mialatt 1 kilog ram ot 1 m éter m agasra em eltünk.
Mi az e r g ? erg a m unka, m elyet az erő- e g y ség 1 cm. elm ozd u láson végzett.
Mi a k ü lö n b sé g szilárd test, folyadék és gáz k özött ? szilárd testn él van erő, m ely alakváltozás ellen és van erő, mely térfogatváltozás ellen nyil
vánul,
folyadéknál van erő, mely térfogatváltozás ellen nyilvánul,
gáznál van erő, mely térfog atváltozás ellen nyilvánul,
szilárd test és folyadék k özö tt tehát az erőben van a k ü lön b ség , mely az alakváltozás ellen nyilvánul,
szilárd test és gáz k özö tt u g y an csak az erőben van a k ü lön b ség , mely az alakváltozás ellen nyilvánul,
folyadék és gáz k özött n in csen k ü lön b ség . M i a rugalm as a la k v álto zás? ru galm as alak- változás olyan alakváltozás, am ely a ru g alm asság határain belül arán y os az erővel, m ely az alak- v áltozást létesíti.
Mi a ru galm assági határ ? ru galm assági határ a le g n ag y o b b ru galm assági alakváltozás.
Mi a k ü lö n b sé g a ru galm as testek k ö z ö tt?
például acél és ólom között, vagy réz és vas k ö z ö tt? a ru galm assági határ a k ü lön b ség .
A nyom ás a vízben ö ssz e van té v e : 1. a légnyom ás,
2. a foly ad ék o szlop nyom ása,
3. a folyadék felületének feszü ltség e és g ö r bülete által.
Ha a felület sík, g y ak orol-e n yom ást le fe lé ? nem g yak orol n y o m á st; h a so n la t:
ha vízszin tes a lepedő g y ak orol-e n y o m ást lefelé ? nem gyak orol, m ert ha m inden oldalról ki van húzva, nem g y ak orolh at lefelé nyom ást.
1 atm oszféra nyom ás 1 cm 2 felületre 1 k ilo gram m nyom ást gyakorol,
2 0 c m 2 felületre 2 0 kilogram m a nyom ás, ha a felület sík, akkor a nyom ásnál nin cs u grásszerű változás,
ha hom orú, akkor a nyom ás k iseb b lesz, ha dom ború, akkor a nyom ás n ag y o b b lesz.
H ogyan változik a nyom ás a folyadék egyik pontjától' a m ásikig, ha a folyadék eg y ensú lyb an van ? ez f ü g g : a 2. p ont m ag asság k ü lö n b ség étő l, a folyadék sű rű ség étő l és n eh ézség étől.
H ogyan változik a nyom ás a folyadékban, ha a folyadék m ozgásban van ? van-e befolyással
2*
a folyadék m ozgása a nyom ásra ? van b e fo ly á s s a l;
m inél n ag y o b b a folyad ék se b e ssé g e , annál k iseb b a nyom ása.
1 atm oszféra nyom ás 1 cm 2 felületre 1 k ilo gram m n yom ást g yak orol,
10 m éter m agas vízoszlop 1 cm 2 felületre u g y an csak 1 kilogram m nyom ást gyakorol.
A vízvezetékben 3 atm oszféra n yom ás van a p in céb en , hány atm oszféra lesz a nyom ás a Ill-ik e m e le te n ? 10 m. m ag asság ú v ízoszlo p 1 a tm o sz féra nyom ást gyak orol,
ha 5 m.-el em elkedünk 1/ 2 atm oszférával lesz k ise b b a nyom ás,
ha 3 X 5 m.-el em elkedünk 3 x V a atm oszférá
val lesz k iseb b a nyom ás.
Mi a nyom ás e g y s é g e ? a nyom ás eg y ség e
= 1 atm oszféra.
Mi az atm oszféra nyom ás ? 7 6 0 mm. m agas 0°-ú h ig an y o szlo p nyom ása 45 sz élesség i fok on a ten g er szintjén.
B arom éterek a légn y om ás m érésére szolgálnak.
A neroid b a ro m é terek : ezek ru galm as sk atu lyák, a leveg ő n yom ásának változása a rugalm as skatulyának alakváltozását okozza, ezt pedig egy m utató a k örosztályzaton jelzi.
A rugalm as skatulyának légü resn ek kell lenni, m ié rt? ha lev eg ő v oln a bent, akkor a b első levegő h őm érsékletv áltozása zavarólag hatna.
L ég sz iv a tty ú k : 1. köptiszivattyú, 2. T oricelli készülék.
A T o ricelli-térb en n in csen ab szo lú t légü res tér, van b en n e h iganynak g őze, higany forr 360°-o n .
II. Hőtan.
Mi határozza m eg a leveg ő állapotát ? a n y o m ás, n ed v e sség és hőm érséklet.
M o n d ja m eg ezeknek a m é ré sé t!
M érje a lé g n y o m á s t! m érem a b a ro m é te rre l;
tudnom kell a légn y om ás e g y ség ét = 1,
m érje a n e d v e ssé g e t! tudnom kell a leveg ő telítettség ét = 1,
m érje a h ő m é rsé k le te t! m érem a h ő m é rő v e l;
tudnom kell a 2 fix p ontot, az olvadás és fo rrá s
p on tot.
M e n tő k é rd é s! h ogy van b eo sztv a, osztályozva a hőm érő ? 2 fix p o n tja v a n : olvad ás- és fo rrá s
p o n tja ; a távolság a forrásp o n t és olv ad ásp on t k özött azután be van osztva 100, vagy 80, vagy tö b b részre tetszés szerint.
Mi a fo rrp o n t? therm om eter állása forró víz telített g őzéb en norm ális légn y om ás mellett.
Mi az olvad ásp on t ? therm om eter állása olvadó jé g b e n .
Ha beleteszem a therm om etert forró víz telített g ő zé b e, akkor m ilyen hőm érsékletet m u tat?
olyan hőm érsékletet mutat, am ely m egfelel az illető nyom áson telített vízgőznek.
M it értünk n ed v esség a la tt? n ed v e sség alatt azt a szám ot értjük, am ely m utatja, h o g y a leve
g ő b e n h án y szo ro sa van annak a n ed v esség n ek , am int lehetne, e h án y szo ro s azonban m indig törtszám .
M it jelent, h o g y a leveg ő n ed v e sség e — 1 ? azt, h ogy a lev eg ő telített, ha a térfogatát k ise b b ít
jük, lecsap ó d ás történik.
M it jelen t, h o g y Va a n ed v esség ? h o g y fele van a n ed v esség n ek , am int lehetne.
A n ed v e sség csak is a hőm érséklettől függ.
H ányféle állapotban lehet a víz ? a víz 3-féle állapotban le h e t:
0°-alatt mind a 3-ban, 0°-felett 2-ben ,
kritikus h őm érséklet felett csak 1-ben.
Ha tehát egynem ű testet folyósítani akarunk, mit kell tennünk e lő s z ö r ? a kritikus hőm érséklet alá vinni, azután térfogatát k isebbítjü k.
Mi lesz en n ek k ö v etk ezm én y e? a n yo m ás változása a B o al-M ario tte törvénynek m eg
felelően ; szénd ioxid nál, a szén id oxid sű rűsöd ik
é s ha m ár telített g őzzé lett, a nyom ás m ár nem változik.
M it értü nk kritikus hőm érséklet a la tt? azt a h őm érsékletet, am ely felett a test csak 1-féle halm azállapotban lehet.
M ikor jö n létre a m eleg ed és ? m eleg ed és en erg ia n ag y o b b o d ása, úgy a m ásik energ iának k iseb b ed n ie k e ll; tehát m eleg ed és áll elő leh ű lésk or.
M ikor jö n létre le h ű lé s ? m e leg ed é sk o r; m ele
g ed ést o k o z n a k : fagyás, lecsap ód ás, ég és. M e c h a nikai m unka k ise b b e d é se m ikor jár m eleg ed és
s e l ? ha a se b e ssé g nem változik. 10 k ilog ram m ot leejt 1 m éter m ag asból, akkor ennek a m un
kának 4 2 5 -ö d része m eleg g é alakul át.
A leh ű tésn ek m ó d ja i: g őzk ép ződ és, olvadás, k iterjed és.
H a a g ázok kiterjednek, m iért hűlnek le ? azért hűlnek le, mert például szabad on való m ele
g ítésn él kiterjednek, eltolnak b izon y o s lev eg ő réteget, vagyis m unkát végeznek, ami hőnek m unkává való átalakításával jár.
M it értünk kiterjed ési egy ü ttható a la tt? azt a szám ot, am ely kifejezi, h o g y a test térfog ata a 0°-nál elfoglalt térfogatnak V2 7s-ad részével n ő m inden foknál.
H ogyan történik a víznek gőzzé a lak u lása?
m ikor é s mi m ód on ? párolgás és forrás útján.
M ik o r? az olvadás és forrásp o n t között m in
den h őm érsék letn él.
Mi a g őzzé alak ú lás? sem m i m ás, m int tér
fog at változás.
Mi a k ü lö n b sé g párolgás és forrás k ö z ö tt?
m ikor áll elő a p á ro lg á s? p árolgásnál az a fő, ho g y g őz ju sso n a le v e g ő b e ; h a so n la t: e p ohárba tölth etek vizet, mert üres.
M ikor nem fo g o k bele tölthetni tö b b v iz e t?
m ikor tele lesz, épp úgy a párolgásnál csak akkor fo g g ő z ju thatni a leveg őbe, ha a leveg ő nem telített.
P áro lg ás alapföltétele, h o g y 1. ne leg y en telített a levegő.
Forrás alapföltételei, h o g y 1. ne legyen telí
tett a leveg ő, 2. h ogy a g ő zfeszű ltség n ag y o b b legyen, m in ta kü lső n y o m á s; ha u gy an akk ora a g őzfeszű ltség , m int a külső nyom ás, nem fo g m ég beállani a forrás, mert m ég a vízny om ást is le kell g yőznie.
A b u b orék b elsejé b en lévő n yom ásra mi hat ? 1. k ü lső barom etriku s nyom ás,
2. b u b orék falának nyom ása, 3. foly ad ék o szlop n yom ása.
M ikor indul m eg g y o rsab b an a fo r r á s ? ha lev eg ő -b u b o rék van a folyad ékban, mert ha akar
ju k , h ogy a b u b orék ok növek ed jen ek és szap o
rodjanak, kell h ogy már kezdetileg is legyenek b u b o rék o k a folyadékban.
Mi a b u b orék n agy ság án ak m értéke ? a su gár az á tm é rő ; a nyom ás fordítva arányos a sugár
négyzetével.
Mi a g őz lap pangó h ő je ? az a hőm en n y iség, m elyet 1 c m 3 test felvesz, ha fo ly ó s állapotból g ázállap otba m egy át.
M itől fü g g a lap p angó hő ? a hőm érséklettől, a lap pangó hő n ag y o b b a lacso n y hőm érsékletnél, nulla = 0 a lap p angó hő kritikus hőm érséklet m ellett.
M it értünk az anyag fa jh ő je ala tt? azt a h ő m en n y iség et, am ely az illető test 1 gram m tö m eg én ek h őm érsékletét 1 C °-al em eli.
Az anyag fa jh ő jét m iféle eg y ség ek k el m é rjü k ? vízgram m kaloriával, közép-vízgram m kaloriával.
Mi a vízgram m kaloria ? az a hőm en n y iség, am ely 1 gram m víz h őm érsék letét 0°-ról 1 C °-ra em eli.
Mi a közép v ízg ram m k aloria? annak a h ő m enn y iségn ek a 100-ad része, am ely 1 gram m víz hőm érsékletét 0°-ról 100 C °-ra em eli.
H ogy határozzuk m eg az anyag fa jh ő jé t ? nézzük, hogy m ennyi vizet m elegít és hány fokkal.
100 gram m vizet l°-a l m elegítve 100 kalória.
100 gram m vizet 10°-ai m elegítve 1,000 kalória.
M itől fü g g az anyag fa jh ő je ? az anyag m in ő ség étől és a hőm érséklettől.
A g ázok fa jh ő je fü g getlen a hőm érséklettől.
G áz fa jh ő jé t akarom m eghatározni, ha m ele
g ítem a gázt egy h ő m en n y iség szü k ség es, ha elzárva m elegítem vagy pedig enged em k ite rjed n i?
nem , mert ha szabad on m elegítem , a gáz kiterjed, vag yis m unkát vég ez, eltol b izon y o s lev eg őréteg et, ami hőn ek m unkává való átalakításával jár.
M it nevezünk ég ési h ő n e k ? ég ési h őn ek nevezzük azt a h ő m en n y iséget, m ely keletkezik, m ikor a testn ek tö m e g e g y ség e elég.
H ogyan határozzu k m eg valam ely te st ég ési h ő jé t? h o g y az illető test ism ert tö m eg ét e lé g e tem és vizet m elegítek vele, nézem , h o g y m ennyi vizet m elegít és hány fokkal, ha a gyu fa ég ési h ő jét akarom m eghatározni, akkor a gyufát elé g e tem és vizet m elegítek vele és nézem , h o gy m ennyi vizet m elegít és hány fokkal.
Ili. Mágnességtan és elektro
mosságtan.
E lek tro m o s áram e lő á llíth a tó : I. chem iai úton,
II. therm iku s úton, és III. induktió útján.
I. chem iai úton elek tro m o s áram előállítható a galván elem ekkel.
M ire való a galván e le m ? elek tro m o s áram előállítására.
A galván elem m iért állandó e le m ? mert elek trom otorik u s ereje állandó.
M iből áll a D aniell-elem ? cink, réz, h ig íto tt kénsav, rézszulfát és d ia p h ra g m á b ó l; cink a higított kénsavba, réz a rézszulfátba van m ártva, a dia-
phragm a a h igítottjkénsavat és rézszu lfátot választja el eg ym ástól, Zn -J- elektród, C u — elektród.
M elyik elek tród ot m ondju k p o sitiv n ak ? azt az elektródot, am elyből m egy az áram az elek
trolitbe.
M elyik elektród ot m ond ju k n eg atív n ak ? azt az elektródot, am elybe m egy az áram az elek
trolitból.
M ilyen chem iai változás van a D aniell-elem - ben ? keletkezik Zn S 0 4 és réz rakódik le a rézen.
H id rogén kiválásának m egakadályozása, h o gyan történik a D aniell-elem ben ? a diaphragm a segélyével és azáltal, h o g y a szabaddá váló H a-t lekötjü k a S 0 4-al H 2 S 0 4 alakjában.
V áltozik -e a H2 SO * m enn y isége a D aniell- e le m b e n ? nem változik, a Z n-el egy esü lt S 0 4 m enn y iség e pótoltatik a C u S 0 4-ból.
M iért baj a diaphragm a az áram szem p o n t
jáb ó l ? m iért hátránya az ö sszetett elem nek ? mert az ellenállást fokozza.
M iért nem tesszü k a rezet és cinket a h íg í
tott kénsavba ? ha a rezet is H 2 S O á-ba tenném , akkor hydrogén válna ki a rézen. A hid rog én kiválását pedig m egakarjuk akadályozni, mert p olarizációt okoz.
G alván elem állandó elem , mert elektrom o- toriku s ereje állandó.
Mi a p o la riz á ció ? az elek trom o torik u s erő k iseb b ed ése. E zért kell a polarizációt kikü szöböln i és ez ok, h ogy diaphragm át használju nk.
D aniell-elem áram ot ad, mi adja az á ra m o t?
milyen v á lto z á s? chem iai változás.
M iben nyilatkozik az áram, mit lehet csinálni az áram m al? föl lehet használni cse n g e té sre ,
kell m ozgás, kell ütni a csön g etty ü t, kell erő, mely ü sse a csö n g etty ü t.
Az áram fejt ki valam iféle erőt, m iféle erőt és m ire ? a le g n ag y o b b erőt g y ak orolja az elek
trom os áram a vasra, ezt m ág n essé alakítja.
Mi kell egy galván elem h e z ? 2 különnem ű fém és elektrolit,
legyen az egyik fém a ceruza, a m ásik fém az arany óraláncz, az elektrolit a p ohár viz.
Mi a lén yeges a galván e le m b e n ? a g alván elem ingyen ad áram ot ? az aranyat tette a m ásik fém nek, jó e z ? nem , m iért?
F ű tésn él m iért használ fát és nem v a sa t?
m ert a fa kön n y ebben oxid álód ik, kön n y ebben lép chem iai eg y esü lésb e, ami m eleg ed éssel jár, vagyis en erg ia-term eléssel. A galván elem nél lén ye
g es, h o g y az elektrolit a fém ek egyikével eg y e
sü lésb e lép h essen .
A galván elem egy eg y szerű kályha, csa k az a k ü lö n ö ssé g az áram nál, ami a kályhánál n in cs m eg, t. i. a kályha ott m elegít, ahol az eg y esü lés van, az áram pedig, ha úgy akarjuk, hát B é c sb e n m elegít.
H a azt akarjuk, h ogy B é c s ig h ő m en n y iség ne fejlő d jék , akkor olyan d rótot használunk, m ely
nek ellenállása k icsi, ha pedig azt akarjuk, hogy B é c sb e n az áram nagy m eleget fejlesszen , akkor nagy ellenállású drótot h asználu nk B é c sb e n .
C hem iai változással keltve áram ot az ö ssz e s energ ia alakul át áram energiává.
II. therm ikus úton h o g y állítunk elő elek tro
m os á ra m o t? h o g y 2 különnem ű vezető v álasz
felületein h ő m érsék letk ü lö n b ség et létesítünk, az egyik vezetőt m elegítem , a m ásikat hűtöm . H ogyan h ű tö m ? halm azállapotváltozás, külö
n ö sen p árolgás által.
V an -e b efoly ással a hőm érséklet a vezeték
ben k erin gő áram ra? van befoly ással, m ert vál
toztatja az ellenállást.
III. indu kció útján h ogy állítunk elő elek tro m os á ra m o t?
1. ha vezetőt m ág n eses m ezőben m ozgatunk, 2. ha a m ág n eses erőt változtatjuk,
3. ha szakítjuk, zárjuk az áram ot.
M ed d ig tart az indukált ára m ? m íg a v eze
tőt m ág n eses m ezőben m ozgatjuk, m íg a m ág
n ese s erőt változtatjuk, m íg az áram ot szakítjuk, zárjuk.
Indukált áram m unka árán jö n létre. Ha vezetékhez m ág nest viszek, akkor a m unka ugyanaz, akár g yorsan , akár lassan viszem oda, de az elek trom o torik u s erő nem lesz ugyanaz, m iért ? mert az indukált áram elek trom otorik u s ereje a se b e ssé g tő l függ, m ellyel az indukált m unkát végeztük.
Az elek tro m o torik u s erő prim ár-áram nál sza
kításnál sum m álódik, zárásnál lesum m álódik, secundar-áram nál szakításnál szintén n ag y o b b az elek trom o torik u s erő.
Az indukált áram elek trom otorik u s erejéről ho g y győződ hetü n k m eg ? kisü lés által, a kisü lések egyirányúak.
A k isü lések által nyert szikrák h o ssz a eg y en lő akárm ilyen lev eg őben ? ritkább leveg őben a szik
rák h o ssza n agy obb. G e issle r-csö v ek .
H a vezetéket m ág n eses m ezőben m ozgatunk, am ennyi m unkát végeztünk, annyi áram energiát kapunk ? nem , m unka útján csa k a V10-ét kapjuk áram energia alakjában.
H ogyan állítunk elő váltakozó ára m o t? ha egy tek ercset forgatu n k m ág n eses m ezőben,
váltakozó áram ú gépnél 2 p ólu s v a n : északi pólu s, déli pólus, a 2 pólu s k özött 2 részre o sz t
ható, m agába zárt tekercs van, az egyik az északi pólu s, a m ásik a déli p ólu s hatása alatt áll,
ha a tek ercset forgatju k, akkor a te k e rcsré sz ben, m ely az északi p ólu s hatása alatt áll, b iz o n y os irányú elek trom otorik u s erő van, m ikor azo n ban a déli p ólu s hatása alá kerül, ben n e az elek trom otorik u s erő iránya ellentett lesz. A m ásik tekercsrészn él ugyanúgy áll a d olog.
M inden k örü lforg ásn ál tehát hány váltakozó áram k eletk ezik ? 2 váltakozó áram, ha elvezeté- ket alkalm azunk, a 2 tek ercsrészb en az elek tro m otoriku s erő egyirányú lesz, szóval elvezetés útján egyirányú áram ot nyerünk.
A tek ercsek közvetlenül m ozgatva könnyen kopnak, azért gyűrűt alkalm azunk tégely csap ok kal.
Mi a váltakozó áram e lő n y e ? hogy elve
zetve vihetjü k kis in ten sitás és nagy in ten sitás útján.
Mi az o lc s ó ? ha kis in ten sitás útján viszem , vék on y drót kell és ez o lc só , ha nagy in ten sitás útján viszem , v astag drót kell és ez drága, visz- szük tehát az áram ot kis in ten sitás, de nagy elek trom otorik u s erő alakjában, m ert ez o lcsó .
D e a k ö z ö n sé g n e k nem szabad adni az áram ot nagy elek trom otorik u s erő alakjában, mert veszély es.
P la k á to n : N e nyúlj hozzá, mert a g y o n ü t! ! ! A k ö z ö n sé g n e k az áram ot kis E. és nagy i -bán kell átadni. A nagy in ten sitás nem árt m eg a k özö n ség n ek .
E g y vezetékben , ahol csu p a fém van, lehet áram ot előállítani kétféle m ó d o n : th erm icu s úton és in d u kció útján.
M itől fü g g az áram in te n sitá sa ? az elek tro
m otoriku s erőtől és az ellenállástól.
M itől fü g g az elek trom otorik u s erő a galván
elem ben ? galvánelem ben az elek tro m o torik u s erő fü g g az an yag ok m in ő ség étő l, m elyek a galván
elem et alkotják.
M itől fü g g a th erm icu s ú ton előállított elek
trom o s áram elek trom otorik u s ereje ? a therm icus ú ton előállított elek trom o s áram elek trom otorik u s ereje fü g g a válaszfelületek h ő m érsék letk ü iön b - ség étő l.
M itől fü g g az indukált áram elek tro m otorik u s e r e je ? az indukált áram elek trom otorik u s ereje fü g g a m u nkavégzés se b e ssé g é tő l.
M itől fü g g a vezető elle n á llá sa ? a vezető ellen állása fü g g az an yag m in ő ség étő l és m éreteitől.
M i az áram intensitás e g y s é g e ? az am pere.
Mi az elek trom otorik u s erő eg y sé g e ? a v o lt Mi az ellenállás e g y s é g e ? az ohm .
Mi az a m p e re ? az elek tro m ág n ese s eg y sé g V io-ed része, mi az elek tro m ág n eses e g y sé g ? n égyzetcentim éternyi felületet k örülfolyó zárt áram, m ely úgy hat, m int eg y m ág n es, m elynek m ág
n e se s m om entum a 1.
M i a m ág n eses m o m en tu m ? szabad m ág- n e ssé g szoro zva a m ág nes hosszáv al vagy, m ág n eses tengely szorozva a m ág n eses p ólu sokkal.
1 am pere chem iai aeq u ivalense m ásod p er- ce n k in t 1 7 4 d urrléget ad norm ális nyom ás és 0°
m ellett.
Mi a v o lt? elek tro m o torik u s erő oh m ban és am pere-ban, 1 0 0 ,0 0 0 .0 0 0 m echanikai e g y sé g —
1 volttal.
M icso d a je le n sé g k ap csán hozzuk kap
cso latb a a v o lto t a m echanikai e g y s é g g e l? az indukált áram k ap csán , az indukált áram elek
trom otorik u s ereje arán y os a m u nkavégzés s e b e s ségével.
Mi a törv én yes o h m ? 106 cm . h o sszú , 0°-u 1 c m 2 k eresztm etszetű h ig an y oszlop ellen
állása.
M iért 106 cm . és nem kerekszám ban 100 cm . h o sszú h ig an y oszlop ellenállása = 1 ohm ? mert az elek tro m ág n eses rendszerrel van von atk ozásba hozva és eszerint 106 cm . h o sszú n ak kell lenni a hig an yoszlop n ak.
Az áram irányára k öv etk ezteth etü n k : I. a chem iai hatásból,
II. a th erm icu s hatásból, III. a m ág n eses hatásból.
A chem iai változásnál az áram iránya m indig oda van irányítva, azon hely felé, ahol a fém kiválik,
a th erm icu s változásnál a két különnem ű fém válaszfelü letén m eleg ed és és lehűlés van az áram iránya szerint,
az indukált áram iránya ellentett azzal a m oz
g ással, am ely őt létesíti.
Az elektrostatikai ren dszer az elektrostatikai hatáson alapszik.
Az elek tro m ág n eses rendszer az elek trom ág n ese s hatáson alapszik.
M ilyen az elektrostatikai h a tá s? eg y en sú ly ban lévő elek tro m o sság n ak hatása.
M ilyen az elek tro m ág n ese s h a tá s? az elek trom o s áram nak a m ág n estű re való hatása.
A vezető tö lté se = az a m enn y iség, am it a vezető m agába vesz.
Az elek trom os m enn y iség eg y ség e, az az elek trom o s m ennyiség, m ely 1 cm . táv o lság b ó l 1 gram m nyi töm egre 1 din. erővel hat.
A gyakorlati életben az elek trom os m enny i
sé g e g y ség e 1 cou lom b.
A vezető elek tro m o s tö lté se = cap acitás és potenciál szorzata, h a so n la t: edény vízzel való tö ltése = m ag asság és tö m eg szorzata, m ag as
ság n ak m egfelel a cap acitás, tö m eg n ek m egfelel a potenciál.
Az elek trom os k ü lön b ség ek eg y en sú ly esetén a p o te n ciál-k ü lö n b sé g .
A kisü lés következtében keletkezett m u nka m itől fü g g ? az elek tro m o sság m enn y iségétől és a p o ten ciál-k ü lö n b ség től,
h a s o n la t: egy edény vízzel van m egtöltve és ezt ki kell öntenem , akkor a m unkám f ü g g : a víz m en n y iség étő l és a n iv ó k ü lö n b ség tő l.
Az áram in ten sitását m érjük elek trom ág n etik u s úton a g alvanom eter-rel. Rendkívül f o n t o s ! ! !
M iből áll a g alvanom eter ? m ág n estű ből és v ezetékből.
H ol van a vezeték például k örv ezeték n él?
a körvezeték et párhu zam os irányba állítom a m eridián síkjával vagyis a körvezeték tengely ét m erőleg esen állítjuk a m ág n eses m eridiánra.
Mi által méri az áram e r e jé t? a m ág n estű re való hatásából. A g alvanom eternél az áram létesíti a m ágnestű kitérését, a m ág n estű re van m ég h atással a fö ld m ág n e sség ,
ha tehát érzék ennyé akarom tenni a galva- nom etert, ak kor vagy erősítem az áram ot, vagy k isebbítem a fö ld m ág n e sség et egy m ág
n es által.
A g alvanom eter tű je folyton m ozog, csillap ít
h a tju k -e ? indukált áram m al.
A fö ld m ág n esség et m érjük a m ág n estű n ek le n g é sid e jé b ő l,
a n eh ézség et az ingának a len g ésid ejéb ő l.
M ik or jö n létre elek tro líz is? kell elektrolit és két e le k tró d ; ha áram ot vezetü nk az elek
trolitén és elek tród okon keresztül, elektrolízis jö n létre.
Mi ju t a negatív e le k tró d h o z ? a hidrogén*
a fém .
Mi a p o la riz á ció ? p olarizáció az elek tro m o - to riku s erő k iseb b ed ése.
D u rrlég e lő á llítá sa : h íg ított kénsav = 1 rész kénsav - j- 2 rész víz és platina elektród okkal tö r
ténik, az elektroliten és elek tród okon keresztü l elek tro m o s áram ot vezetünk. Ha nagy m ennyi
ség b en akarom előállítani a durrléget, nagy in- tensitású áram ot használok.
Mi a jo b b arány a híg ított kénsavnál 1 : 2-h ö z, vagy 2 : 1 - h e z ? 1 :2 -h ö z , mert tö b b durrléget kapok. A durrléget felfogju k egy cs ő b e és m eg
m érjük a térfogatát, de ekkor nem a durrlég tér
fo g atát m értük m eg csupán, hanem a vízgőzét is.
A v ízgőz térfogatát kiszám ítjuk a vízgőz nyom ása és hőm érséklete folytán.
ívlám pa. Izzólám pa. A v ilág ításn ál: az ellen állás nagy, a töm eg k icsiny, ö ssz ese n 1 cm 3 levegő és ennek töm ege 1’2 9 3 mgr.
Ha világítást, izzást akar előállítani, akkor nagy h ő m érsékletre kell törekedni.
Az ívlám pa m iért világít olyan v ak ítóan ? mert nagy a hő m érséklet benne.
M iért nagy a hőm érséklet ? mert nagy az ellen
állás és k icsi a töm eg,
nagy hőm érséklet, vakító f é n y ; m érsék elteb b hőm érséklet, m érsék elteb b fény.
H a a váltakozó áram m ásod p ercenk int 100 rezgést végez, akkor h an g ot kapunk, ívlámpa énekel, vagy bottal hadonászva látható fén y jelen ség .
Az izzólám pánál van-e h ő m érsék letk ü lö n b ség ? vannak érintkezési felületek, platina érintkezik szénnel, de h ő m érsék letk ü lö n b ség nincs.
Az elek tro m o s áram a vezetékben m ilyen vál
to zást lé te s ít? felm eleg ed ést okoz.
Az áram tól keletk ezett h ő m en n y iség zárt vezetőben fü g g : az áram in ten sitásától és az ellen állástól.
V ezető ellenállása = 1 ohm , rajta vezetünk 1 am pere átam ot, m ennyi h ő m en n y iség k eletk ezik ?
1 am pere 1 ohm ban ad 1/ i gram m kalóriát, városi vezeték ellenállása = 100 ohm , 1 am pere in ten sitású áram ot vezetünk rajta keresztül, akkor 100 w att m unka keletkezik, ami 2 5 gram m kalóriát ad m ásod p ercen k in t, 1 óra alatt 6 0 X 6 0 X 25 = 9 .0 0 0 gram m kalóriát, 1 óra alatt 9 kilogram m kalóriát, 1 kilogram m kalória = 5 fillér, 8 k ilo gram m kalória = 40 fillér, 1 kilogram m szén 8 kilogram m kalóriát ad — 4 fillér, tehát a szén tízszer annyi h ő m en n y iség et ad u gyanazon p én zért. E zért fűtünk szénnel és nem elek trom os áram m al.
M ire szolgál a telefon ? a hang továbbítására szolg ál.
H a vezetőt m ág n eses m ezőben m ozgatunk, indukált áram keletkezik.
T elefo n n ál v a n :
1 m ág nes és veleszem be helyezve 1 vaslem ez.
A m ág n es m ág n eses m ezőt képez, a vaslem ez tehát m ág n eses m ezőben van.
M iért viszünk a m ág n eses m ezőbe v aslem e zt?
m ert a vaslem ez könnyen lesz m á g n esessé és köny- nyen le is adja a m ág n esség et.
A vaslem ez igen fo n to s ! ! ! A vaslem ezre b e szélünk rá. A hang fajától fü g g a vaslem ez m oz
gása. A vaslem ez m o zg ása m ág n eses m ezőben indukált áram ot kelt.
A vaslem ez m ozg ásain ak u gyanazon ritm usa, u gy anazon so rren d je, u gyanazon ritm u sban u gy an azon so rren d b en váltakozó erő ssé g ű indukált ára
m ot kelt, a m ág n est körülvevő tek ercsb en , a m elyen az áram ok a m ásik állom ásh oz jutnak.
A m ásik állom áson az áram ok elek trom ág n e se s h atása folytán ugyanazon ritm usban, u gyan
azon so rren d ben történ ik a vaslem ez m ozgása, m int az első állom áson.
A praktikus életben m ikrofon ba beszélü nk, telefon n al h allg atu n k ..
M ikrofonnál lé n y e g e s : h o g y egy áram forrást használu nk például L eclan se-elem et, szerepel azután vezeték, a vezeték = laza ö ssz efü g g és.
H a a m ikrofonba beszélü nk, akkor rezg ésb e jö n a laza ö ssz efü g g és.
M inden k ifeszített drótnak van saját hangja, m elyre h an gzásb a jö n (resonantia).
M ikrofonnál tehát k ifeszített d rót nem alkal
m as, mert csak is a saját h an gjára vagyis csa k 1 hangra jö n hangzásba.
M iért nem ju t m esszire a hang, ha leveg őn át b e sz é lü n k ? m ert a h an g a távolság n ég y zeté
vel fordítva arányos.
A telefonnál n in cs így.
IV. Hangtan. Fénytan.
M ilyen m ozg ások terjed n ek el a le v eg ő b en ? olyan m o zg áso k terjed n ek el a lev eg őben , m elyek térfog atv áltozással járnak.
Z enei h an g ot milyen rezgő m ozgás okoz ? olyan rezgő m ozgás, m elynek rezgésszám a b izo n y os határok k özö tt m ozog.
M i a rezgő m o z g á s? eg y en lő id őközökben ism étlő d ő m ozgás.
Mi a zenei h a n g ? olyan hang, m elynek rez
g ésszám a b izon y o s határok k özött van, v a g y : olyan hang, m elynek rezgésszám a 2 0 és 3 0 .0 0 0 között van.
M itől fü g g a zenei hang m ag asság a ? a rez
g ésszám tó l függ,
m ag asabb zenei hangnak n ag y o b b rezg és
szám felel m eg,
a felhan g ok az alap h an gok eg ész számú so k szo ro sai,
a felh an g o k rezg ésszám ai ú gy aránylanak egy
m ásh oz, m int a term észetes szám ok, 2 cs o p o rt v a n : 2-ik 1
., 3 ., 5 .,
7., . . .
Mi az intervallum ? a re zg ésszám o k viszonya, össz h a n g n á l a rezg ésszám o k v iszon y a kis re z g é s
szám ok által képeztetik.
M i a c s o m ó p o n t? a cso m ó p o n t olyan pont, mely a test re zg é se közben is nyu galom ban van.
M i a h a n g in te rfe re n c ia ? in terferen cia olyan je le n sé g , m elynél az ered ő h an g nem eg y en lő a 2 co m p o n e n s ö sszeg év el, illetve k ü lön bségév el, hanem az ered ő t egy m ás h an g adja, m ely nem a 2 co m p o n e n s ö ssz e g e , illetve k ü lön b ség e.
E zért érd ekes je le n sé g a hanginterferencia.
Mi a k ü lö n b sé g h an gin terferencia és fén y in terferen cia k özött ? a k ü lö n b sé g , h o g y 2 h an g villa vagy síp tud interferálni, 2 gyertya pedig nem tud interferálni.
1 -ső 1., 2., 3., 4., 5., 6., . .
✓
