K Ö V É R G Y Ö R G Y
A politikatörténet „visszavétele"
Amikor Gyáni G á b o r m i n t a H a j n a l István kör elnöke felkérésére elvállaltam a túrkevei konferencia egyik nyitóelőadását, és sürgetésére címet is kellett hozzá t a l á l n o m , a r r a gon- doltam, a fenti cím nyitva hagyja s z á m o m r a a lehetőséget a t é m a későbbi kibontására, a pár- beszédre. A p o l i t i k a t ö r t é n e t „visszavétele" valóban t ö b b f é l e jelentést h o r d o z h a t .
Ú j r a szembesülve vele, n e k e m először önkéntelenül „Szabács viadala" j u t o t t valamiért az eszembe. N e m egészen mindegy, hogy 1476-ra g o n d o l u n k , amikor M á t y á s b e v e t t e a tö- rökök által p á r éve, a Száva déli p a r t j á n épített e r ő d í t m é n y t , vagy inkább 1788-ra, amikor II. József m á r v a l ó b a n visszafoglalta azt a pogányoktól. De ez végső s o r o n nézőpontbeli kérdés. A lényeg az, hogy valamilyen idegen seregtől kell el- (vagy v i s s z a f o g l a l n i egy adott területet.
Lehet a dolgot s z ű k e b b és p r a k t i k u s a b b p e r s p e k t í v á b a n is értelmezni. A n n a k idején, 1 9 8 8 - b a n a T ö r t é n e l m i Társulat által elutasítva, a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i egyesület alapítása- kor célszerűnek látszott saját i d e n t i t á s u n k a t a nemzeti t ö r t é n e l e m egészét m i n d i g is m a g á - nak kisajátító politikatörténettel szemben meghatározni. M á r a azonban, legalább is ré- szünkről, értelmét vesztette ez a szembenállás. Részben azért, m e r t hallgatólagosan elfoga- d o t t a k lettek a m á s s á g o k , de részben azért is, mert egy integrált t ö r t é n e t s z e m l é l e t b e n gya- korta elkerülhetetlenek a h a t á r á t l é p é s e k (hadd utaljak szerénytelenül a „participáció" tár- s a d a l o m t ö r t é n e t b e n elfoglalt helyére). F o g a l m a z h a t n á n k szerényebben úgy is, hogy m á r a beláttuk, é r d e m e s l e n n e visszafogni s a j á t ambíciónkat a t ö r t é n e t í r á s egészének m e g h ó d í t á - sával kapcsolatban. S n e m n e k ü n k kellene m e g m o n d a n i a politikatörténetnek, hogy m i k é n t legyen „új". Viszont a m á s h o n n a n jövő potenciális szövetségesek s z á m á r a egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy melyek a politikatörténet t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i l e g integrált törté- n e t í r á s b a illesztésének lehetőségei és feltételei.
A n n a k idején m é g t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i PhD k u r z u s o m o n m e g i s m e r t avatott politikatör- ténész kollegák (Cieger András, Sipos Balázs) közé „spékelve" r e f e r á t u m o m b a n ezen krité- r i u m o k történeti k i a l a k u l á s á n a k végiggondolását t e k i n t e m a t á r s a d a l o m t ö r t é n é s z aktuális lehetőségének és f e l a d a t á n a k .
A h a t v a n a s é v e k b e n két t ö m e g e s és n o m i n á l i s f o r r á s c s o p o r t „felfedezése" é b r e s z t g e t t e a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t iránti érdeklődést Magyarországon. A kataszteri iratoké, illetve a virilis jegyzékeké. M i n d k e t t ő k u t a t á s a ígéretesen indult, de végül a m á s o d i k n a k lett divatja, az el- sőnek n e m .1 Pedig a kataszteri iratok „felfedezői" n e m voltak h í j á n az i s k o l a t e r e m t ő f o r m á -
1 Orosz István: Egy borsodi falu birtokviszonyai a jobbágyfelszabadítás után. In: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének évkönyve I. Debrecen, 1962. 109-129.;
Orosz István: Mándok birtokviszonyainak változása 1870-1909. Acta Universitatis Debrecenien- sis de Ludovico Kossuth Nominata. Series Historica II. Debrecen, 1963. 157-173.; Sándor Pál:
A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai-módszerei és újabb
t u m n a k , közülük t ö b b e k egyetemi intézményi h á t t é r b e ágyazódtak.2 De v a j o n m i é r t nem lett é r d e m i folytatása p é l d á u l Szabad György kezdeményezésének, pedig lelkes tanítványi kör is állt m ö g ö t t e ? S m i é r t és hogyan lett divatja Vörös Károly leleményének, pedig körü- lötte az iskolaszerveződésnek esélye sem nyílott akkoriban?
N é h á n y adalék a h i p o t e t i k u s magyarázatkísérlet elemei közül:
1. A hozzáférhetőség. A kataszteri iratok csak levéltárakban, f ö l d h i v a t a l o k b a n k u t a t h a - tók. Ezzel s z e m b e n a virilis listákat k i n y o m t a t t á k , s a j t ó b a n is gyakran m e g j e l e n t e t t é k .
2. A kvantitatív m ó d s z e r . Igazából a kataszteri iratok feldolgozása m a n u á l i s a n csak szi- szifuszi m u n k á v a l végezhető el. Viszont mivel a virilis listákon s z á m szerint jóval kevesebb név és a d a t szerepel, helyi léptékben a személyi számítógép hiánya n e m j e l e n t e t t megold- h a t a t l a n akadályt.
3. Innováció. Azt is m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a virilis listák j o b b a n illettek a t ö r t é n e t í r á s ( b e n n e az i n d u l ó m a g y a r t á r s a d a l o m t ö r t é n e t ) „elitista" alapállásához. F o g a l m a z h a t u n k úgy is, hogy m a g a a p o l i t i k a t ö r t é n e t is igényelte a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i h á t t é r felvázolását, bele- értve a k á r a p o l i t i k a t ö r t é n e t szolgálóleánya szerepet is. A m u n k a i g é n y e s s é g által okozott nehézség mellett a k a t a s z t e r i iratok vizsgálata ö n m a g á b a n t ú l m u t a t az elit c s o p o r t o k a t pre- feráló é r d e l d ő d é s e n . S m i n t az ELTE-én lefolytatott kísérlet m e g m u t a t t a , p u s z t á n saját for- rásbázison nagyon k o r l á t o z o t t az értelmezés lehetősége, amiből következően t o v á b b i t ö m e - ges és n o m i n á l i s f o r r á s o k k a l való összekapcsolása is kívánatos.
S végül, ami m i n d e b b ő l született, az valójában a politika t á r s a d a l o m t ö r t é n e t e , s ez n e m más, m i n t a n é m e t é r t e l e m b e n vett „politikai t á r s a d a l o m t ö r t é n e t " egy változata.3
A virilisek
Ma m á r kevesen e m l é k e z n e k arra, hogy Vörös Károly első, 1966-ban megjelent t a n u l m á n y a az 1903-as és 1917-es n y o m t a t o t t listákat elemezte, s a b b a n még arról t u d ó s í t o t t , hogy való- színűleg m e g s e m m i s ü l t e k a fővárosi virilizmus levéltári forrásai.4 Az alcímben is jelzett tár- s a d a l o m t ö r t é n e t i f e l a d a t o t tágan értelmezve a szerző elsődleges célként „a f ő v á r o s gazda-
eredményei. Agrártörténeti Szemle, 7. évf. (1964) 1-2. sz. 36-81.; Sándor Pál: A századforduló ag- rárstruktúrájának vizsgálatához. Agrártörténeti Szemle, 8. évf. (1965) 2-3. sz. 177-198.; Szabad György: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek célkitűzéseiről. Agrártörténeti Szemle, 9. évf. (1966) 1-2. sz. 13-18. A kataszteri iratok vizsgálata egyébként belesimult az úrbéri birtokperek régebbi történetírói hagyományába. Ennek a többször megszakított kontinuitásnak egyik legfrissebb példájaként megjelent Kecskeméti Károly Szabad György vezetése alatt még 1956-ban írott szakdolgozata. Kecskeméti Károly: Tök község paraszt- sága az Urbáriumtól az úrbéri per végéig 1770-1879. Tök, 2009.
2 Bali János: Sárszentlőrinc az 1859. és 1887. évi kataszteri felmérések tükrében; Fegyó János: Ge- lej az 1889. és 1910. évi kataszteri felmérések tükrében. Agrártörténeti Szemle, 9. évf. (1966) 1-2.
sz. 18-46.; 46-73.; Tóth Tibor: Adács község birtokviszonyai 1850-1877. Agrártörténeti Szemle, 9. évf. (1966) 3. sz. 363-377-
3 Langewiesche, Dieter: Sozialgeschichte und Politische Geschichte. In: Schieder, Wolfgang - Sellin, Volker (hg.): Sozialgeschichte in Deutschland. Entwicklungen und Perspektiven im internatio- nalen Zusammenhang. Bd. I. Göttingen, 1986.19.
4 Csak egy, már a korrektúrába beszúrt lábjegyzet tanúskodott arról, hogy Baraczka István, Buda- pest Főváros Levéltára akkori igazgatója a cikk nyomdába adása után rábukkant az 1907-1908. évi nyomtatott jegyzékekre. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917. (Adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában I.) Tanulmányok Budapest Múltjából XVII. Budapest, 1966. 145-194. A hivatkozás: 148*.
sági, t á r s a d a l m i és politikai vezetőrétegét" kívánta megismerni. A szöveg ezt a vezetőréte- get „ é l c s o p o r t é k é n t , „ b u r z s o á z i á d k é n t , „ n a g y p o l g á r s á g a k é n t emlegette, s csak az í r á s vége felé j e l e n t e t t e ki, hogy „várospolitikára gyakorolt tényleges b e f o l y á s u k n a k k o n k r é t p é l d á - kon való elemzése m á r t ú l m e n t volna t a n u l m á n y u n k keretein".5 A k é s ő b b levéltárban meg- talált, m a j d m á s o d i k publikációként elemzett 1873-as listák Pestre, B u d á r a és Ó b u d á r a még külön készültek, s k ü l ö n ö s e n a pesti kivételesnek tekinthető. I n k á b b az adójegyzékből kigyűjtött n y e r s a n y a g o t t a r t a l m a z t á k , ráadásul a d ó n e m e k szerinti b o n t á s b a n (!) s igen szé- les kört átfogóan. Lelőhelyükből következően is a választással egybekötötten készültek, s a b e n n ü k f o g l a l t a d a t o k s e m véglegesek, k ü l ö n b ö z ő színű k i h ú z á s o k , felülírások t a r k í t j á k . S a változatlan alcím mögött, n é m i k é p p az új forrásbázishoz igazodva m ó d o s u l n i látszott a célkitűzés is. Ezúttal m á r szűkebben s bevallottan „a város gazdasági vezetőrétegének tör- ténetéről" szólt az írás.6 Mire végül a disszertáció rövidített változata könyv alakban m e g j e - lent, m á r a m ó d s z e r t a n i követők kis csapatára is hivatkozhatott a szerző.7
A virilizmus-kutatás ügyén sokat lendített, hogy 1973-ban a T ö r t é n e l m i Társulat pályá- zatot h i r d e t e t t „hazánk f e l s z a b a d u l á s á n a k 30. évfordulójára", s e n n e k kiemelt t é m a j a v a s l a - tai között szerepelt a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t s azon belül „egy m a g y a r o r s z á g i település (megye, járás, község, város vagy városrész) társadalmi tagozódásának, illetve t á r s a d a l m i fejlődésé- nek t ö r t é n e t e " .8 Végül két díjnyertes dolgozat is (Gyáni, Tóvári) a virilis t é m a k ö r b ő l k e r ü l t ki. Külön érdekessége volt a dolgozatoknak, hogy túlléptek a d u a l i z m u s kori politikai kere- ten, és vizsgálataikat a két világháború közötti k o r s z a k r a is kiterjesztették.9
Míg a korai k u t a t á s o k közül Bárányi Béla egyértelműen M á r k u s László (és t e r m é s z e t e - sen az akkor m á r magyarul is olvasható C. Wright Mills) n y o m d o k a i n haladva az elit foga- lom definiálására és h a s z n á l a t á r a tett kísérletet, addig Veliky J á n o s (támaszkodva a Hegel- től H a b e r m a s i g h ú z ó d ó gondolati ívre) Lakatos E r n ő h ö z nyúlt vissza, amikor a „politikai
5 Vörös: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917. 1966. 149., 194.
6 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873. (Adalékok Budapest társadalomtörténet- éhez a dualizmus korában II.) Tanulmányok Budapest Múltjából XVIII. Budapest, 1971. 249-306.
Az idézet: 249. A végleges összbudapesti jegyzék megjelent: Pesti Napló, 1873. szeptember 3-12.
7 Bárányi Bélának (Debrecen) és Bérdi Györgynek (Pécs) már megjelent, Gyáni Gábornak (Hódme- zővásárhely), Tóvári Juditnak (Miskolc) és Veliky Jánosnak (Hajdúság) kéziratos tanulmányait említette. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest, 1979. 173*. Bárá- nyi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről a debreceni viriliz- mus kapcsán (1870-1930). Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae.
Series Historica XIV. Magyar Történeti Tanulmányok V. Debrecen, 1972. 4-68.; Bérdi György:
Pécs legnagyobb adófizetői 1887-1901. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XX-XXI. Pécs, 1975- 1976. 113-126.
8 Ezen belül a kiírás különösen preferálta „az ott élő munkásosztály kialakulásának, struktúrájának, életmódjának, társadalmi tudata fejlődésének" ábrázolását. Pályázati Felhívás. Századok, 106. évf.
(1972) 6. sz. 1185.
9 A pályázathoz módszertani útmutató is készült, amelyet Hanák Péter, Lackó Miklós és Vörös Ká- roly állított össze. Az eredményhirdetésre, a felszabadulás dátumához képest némiképp megkésve (eredetileg március 21-re ígérték), de azért a NOSZF jubileumát nem elmulasztva, 1975. november 3-án került sor. Lásd S. Vincze Edit: A Magyar Történelmi Társulat társadalomtörténeti pályá- zatának értékelése. Századok, 110. évf. (1976) 2. 4 0 5 - 4 0 9 . Gyáni megosztott második, Tóvári megosztott harmadik díjat kapott. Az első dij nem került kiosztásra. Közben Gyáni dolgozatának első változata megjelent a debreceni ifjúsági actában: Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legna- gyobb adófizetői 1888-1941. Studium V. A KLTE TDK Kiadványai, Debrecen, 1974. 15-27. A má- sik díjnyertes dolgozat első közlése: M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegződése (1872-1917). Századok, 114. évf. (1980) 5. sz. 781-817.
vezetőréteg" kifejezést részesítette előnyben.1 0 Veliky m á r n e m csak egyetlen települést vizsgált, s m i n d a viriliseket, m i n d a választottakat együtt elemezte. T u d o m á s u n k szerint ő volt az első, aki az ország k ü l ö n b ö z ő részeiből a virilis listák szisztematikus gyűjtését is megkísérelte. T e k i n t e t b e véve, h o g y m i n d Bárányi, m i n d Gyáni szakdolgozati t é m a v e z e t ő j e Ránki György volt, e n n y i b e n t a l á n mégis m u n k á l t valahol a t é m a v á l a s z t á s o k h á t t e r é b e n va- lamifajta „debreceni iskola".
A k é s ő b b i e k b e n Kosján László (aki Veliky J á n o s szakdolgozója volt) és Feiszt György teljesítette b e az országos g y ű j t ő m u n k a feladatát. A nyolcvanas évek végén a Soros Alapít- vány t á m o g a t á s á v a l és a megyei levéltárosok e g y ü t t m ű k ö d é s e r é v é n két n a g y o b b r é g i ó r a , a Dél- és Nyugat D u n á n t ú l r a , illetve Észak-Magyarországra hozták létre a virilis listák a d a t - bázisát.1 1 Ebből az alkalomból m a j d n e m minden m e g y é b e n keletkezett ilyen f o r r á s k o r p u s z . Ezek bázisán a z t á n további helyi feldolgozások születtek.1 2 S a F e i s z t - K o s j á n - g y ű j t e m é n y b ő l kapott nyersanyagok ú j a b b szakdolgozatok alapjául is szolgáltak (Kaposvár, Szombathely).1 3
Az ö n k o r m á n y z a t i szintek közül (megyei, városi, községi) a m u n i c i p á l i s szint választása a virilis a n y a g g y ű j t é s b e n racionális kutatói d ö n t é s n e k tekinthető, hiszen m i n d e n k i csak egy helyen j e l ö l t e t h e t t e magát. A megyék a nyolcvanas években e g y m á s n a k is igyekeztek m e g - küldeni s a j á t virilis listáikat, így az is előfordulhat, hogy egy-egy év listája épp valamely szomszédos m e g y e anyagából b u k k a n elő. A megyei szint h a s z n á l a t á b ó l a z o n b a n t ö b b f é l e nehézség is származik. A m e n n y i b e n országos l é p t é k r e a k a r j u k kiterjeszteni a vizsgálatot, komoly akadálya a „felösszesítésnek", hogy egy személy csak egy h e l y ü t t lehetett r e p r e z e n - tálva. Az országos k ö r k é p r e való törekvés egyébként m á r az 1 8 8 0 - a s években jelentkezett.
A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank például körlevélben k e r e s t e meg a vármegyéket, hogy egyfajta VIP hitellista g y a n á n t bekérje és h a s z n á l h a s s a a virilis jegyzékeket. Beksics Gusztáv is d o l g o z h a t o t t v a l a m i f a j t a virilis-lista gyűjteményből, legalább is adatai erre en- gednek következtetni.1 4 Az általa közölt 42 megye adataiból később A n d r e w C. J á n o s , leg- ú j a b b a n pedig H a l m o s Károly számított országos átnézetet.1 5 De ugyanilyen gonddal j á r az
10 Márkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről. Történelmi Szemle, 8. évf. (1965) 4. sz. 449-466.; Mills, Wright C.: Az uralkodó elit. Budapest, 1962.; Veliky János: A helyi politikai vezetőréteg szerkezetváltozása és a virilizmus kölcsönviszonya a hajdú városokban a polgári forradalom után. Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. Hajdúböszörmény, 1975. 107-133.
11 Feiszt György - Kosján László: A gazdasági elit kutatásának néhány kérdése a virilisjegyzékek alapján. In: Á. Varga László (szerk.): Vera (nem csak) a városban. Rendi társadalom - polgári tár- sadalom. Supplementum. Debrecen, 1995. 483-487.
12 Csak az általam valamelyest jobban ismert Szabolcs megyét hozva most példaként: Takács Péter:
Szempontok a szabolcsi megyei virilisták társadalmi helyzetének elemzéséhez. Alföldi Tanulmá- nyok, 1.1990. Békéscsaba, 1990. 61-81.; Gottfried Barna: Nyíregyhcizi virilisek 1874-1912 között.
In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai I. Évköny- vek 9. Nyíregyháza, 1993.141-168.
13 Hegedűs Sándor: Virilizmus Kaposváron 1888-1944. Szakdolgozat, ELTE, 1995.; Bognár Bulcsu:
Felső- és középrétegek a dualizmus kori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján. Szakdolgozat, ELTE, 1997.
14 Censor [Beksics Gusztáv]: Társadalmunk és nemzeti hivatásunk. Budapest, 1884.121-126.
15 János, Andrew C: The Politics of Backwardness in Hungary 1825-1945. Princeton, New Jersey, 1982. 114.; Halmos Károly: Besitzbürgertum Magyarországon. A virilizmus. In: Kövér György (szerk.): Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20.
század közepéig. Budapest, 2006.175-176.
is, h a az országos listákat p r ó b á l j u k alkotóelemeikre „visszabontani".1 6 Hasonló a helyzet egy grádiccsal lejjebb, h a a megyei szintből akarjuk kiolvasni a r e n d e z e t t tanácsú v á r o s o k virilistáit. Mint Tóvári J u d i t k u t a t á s a i óta belátható, a városi és megyei virilisek n e m ugyanazzal az adóösszeggel szerepeltek a város, illetve a megye t e r ü l e t é n összeállított listá- kon.1 7 A rendezett t a n á c s ú városok és főként a községek saját viriliseinek összegyűjtése pe- dig továbbra is a lokális t ö r t é n e t k u t a t ó i r a vár.
A virilis listák megyeinél t á g a b b , regionális szintű elemzésére ú j a b b a n a politikatudo- mányi ihletettségű t ö r t é n e t í r á s vállalkozott. Ebből a s z e m p o n t b ó l Cieger A n d r á s dolgozatai fontos hozzájárulást j e l e n t e n e k a politikai elit t ö r t é n e t i kutatásához.1 8 A virilis listák t e h á t újfent elsősorban a politikatörténet forrásává váltak. S n e m belebonyolódva a politikai t á r - s a d a l o m t ö r t é n e t , avagy a politika t á r s a d a l o m t ö r t é n e t e definíció rejtelmeibe, az aligha lehet kétséges, hogy a kidolgozott eszköztár ö n m a g á b a n nyilván egyikhez s e m elégséges.19 Hi- szen politikatörténeti s z e m p o n t b ó l elemezni szükséges a lista kialakulását (a közigazgatási bizottság által b e k é r t anyagoktól, a felülvizsgálat s o r á n be- és k i k e r ü l é s e n át, a végleges lis- ta közgyűlési jóváhagyásáig s a választások következtében t ö r t é n ő u t o l s ó „simításokig").
Emiatt egyébként viriliseket és a választottakat k ü l ö n - k ü l ö n és egymással összekapcsolva é r d e m e s szemlélni.2 0 Ebből a látószögből n e m k e r ü l h e t ő meg szereplésük elemzése a k é p - viselőtestületben, törvényhatósági bizottságban. Egyáltalán, mint virilisták alkottak-e a po- litika s z e m p o n t j á b ó l különálló csoportot, tehát politikatörténeti a l a n y o k voltak-e? S a k á r igen, akár n e m , egyénileg hogyan illeszkednek a t á g a b b t á r s a d a l m i a l a k z a t o k b a ?
Négy évtized távlatából n y u g o d t a n e l m o n d h a t ó , h o g y a virilis jegyzékek a t á r s a d a l o m - t ö r t é n e t s z á m á r a t u l a j d o n k é p p e n helyettesítő forrást jelentettek. A vagyon- és j ö v e d e l e m - megosztás és a foglalkozásszerkezet vizsgálatában p r ó b á l t á k pótolni az adójegyzékeket. De vajon ennyire n e m m a r a d t a k volna f e n n adóösszeírások sehol, hogy m é g a virilis jegyzékek adóhivatali előzményekkel való összevetésére sem k e r ü l t sor? T ö r t é n t e k ugyan m á s irányú helyettesítési kísérletek is az adójegyzékek funkcionális pótlására, á m ezek sem léptek túl az „elittörténet" h a t ó k ö r é n . M i n d e n e k e l ő t t a központi b a n k h i t e l i n f o r m á c i ó s jegyzékei te- kinthetők ilyennek.2 1 Továbbra is fennáll tehát a n n a k szükségessége, h o g y legalább a t á r s a - dalomtörténetileg f o n t o s közbülső, előkészítő anyagokat é r d e m e s l e n n e szembesíteni az
16 Vörös Károly kísérletezett egy harmadik metszetben Budapestre ezzel a megoldással. Vörös: Bu- dapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. 67. skk. Forrásául szolgált: Máté J. Lajos (szerk.): Ma- gyar Almanach. Budapest, 1888.
17 Tóvári Judit: Az elit Miskolc vár~os társadalmában 1872-1917. Nyíregyháza, 1997.
18 Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat levéltárának kiadványai. Levéltári Évkönyv XII. Nyíregyháza, 1997. 213- 281.; uő.: A dualizmus kori helyi politikai elit kutatása regionális szinten. In: Mi végre a tudo- mány? Fiatal Kutatók Fóruma 1. - 2003. Budapest, 2004. 297-313.
19 Szabó Dániel: Politikai társadalomtörténet - a politika társadalomtörténete. In: Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módsze- rek. Budapest, 2003. 371-387.
20 Veliky János és Tóvári Judit idézett munkái mellett lásd: Horváth J. András: Új emberek az Újvá- rosházán - Az egyesített főváros első közgyűlésének társadalmi összetétele. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. XXVII. Budapest, 1999. 23-52.; legújabban Takács Tibor kísérletezett ezzel.
Takács Tibor: Döntéshozók. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében. Budapest, 2008.
21 Timár Lajos: A Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs jelentései és a városi gazdasági elit a két világháború közötti Magyarországon. Aetas, 7. évf. (1992) 4. sz. 73-83.; Kövér György: Budapest
„legjobb adósai" (1879-1890). In: Gyáni Gábor - Pajkossy Gábor (szerk.): A pesti polgár. Tanul- mányok Vörös Károly emlékére. Debrecen, 1999.125-137.
adójegyzékekkel m i n t „ősforrással", illetve a m á s i k oldalon a végleges listával. Az igazi tár- s a d a l o m t ö r t é n e t i háttér, az adójegyzékek felkutatását, elemzését ugyanis a j ö v e d e l e m - és vagyonmegoszlásra nézve a virilis jegyzékek vizsgálata aligha helyettesítheti.
Választójog és választások
Mint az eddigi fejtegetésekből látható volt, a virilizmusok t a n u l m á n y o z á s a n e h e z e n vá- lasztható el a választói névjegyzékek, a választások kutatásától (de ez t e r m é s z e t e s e n csak a törvényhatósági és m á s ö n k o r m á n y z a t i szintekre értendő!). És itt az együttes t a n u l m á n y o - záson van a hangsúly, h i s z e n a törvényhatósági és az országgyűlési választási jog gyakorla- tilag u g y a n a z t a kört ölelte fel, t e h á t az országgyűlési választói j o g vizsgálata egyben az előbbire is érvényes következtetésekre a d h a t alapot. Nyilván e n n e k is t u d h a t ó be, h o g y mi- közben a törvényhatósági választások feltárása viszonylag kis m é r t é k b e n h a l a d t előre, ad- dig j e l e n t ő s k ö n n y e b b s é g ez áttekintés szerzője számára, hogy az országgyűlési választói m a g a t a r t á s t ö r t é n e t é n e k m ó d s z e r t a n i l a g kritikus, komoly h i s t o r i o g r á f i á j a van, a m i f e l m e n t a részletes bibliográfiai á t t e k i n t é s t e r h e alól.22
Persze a b b a n , hogy az országgyűlési választások kerültek a vizsgálatok c e n t r u m á b a , ez- úttal is a p a r l a m e n t i és k o r m á n y z a t i politikatörténetre k o n c e n t r á l ó elitista szemlélet meg- határozó szerepet játszott. V a l ó j á b a n ugyanis többféle választójog élt együtt, egy i d ő b e n az országban. A községi választójog például jóval szélesebb k ö r r e t e r j e d t ki, m i n t a megyei vagy az országos, s nyilvánvaló, hogy a helyi politikában a n a g y o b b érdekeltség s z i n t é n ki- t e r j e d t e b b aktivitásra sarkallta az e m b e r e k e t .2 3 A községi szinten ráadásul a politikai vá- lasztójog egy sor m á s választójoggal (egyházközségi, iskolaszéki stb.) szövődött össze, s ezek átfedése, illetve k i t a k a r á s a a t á r s a d a l o m t ö r t é n é s z különös é r d e k l ő d é s é r e t a r t h a t szá- mot. Akárcsak a pártok h á t t e r é b e n a politikai nyilvánosság egyéb szintjei, m i n t az egyesüle- tek, olvasókörök.2 4
A két h á b o r ú közötti előzmények n y o m á n kezdetben a statisztikai megközelítés domi- nált.2 5 Neve, egyénisége - az u r a l k o d ó politikatörténeti p a r a d i g m a jegyében - legfeljebb a választottaknak volt. É r t h e t ő e n a választások eredményei j e g y é b e n fogantak a m a g y a r vá- lasztástörténet-írás átfogó vállalkozásai.2 6 Közben a m i n d e n k o r i j e l e n is n a p i r e n d r e tűzte a választók m e g n y e r é s é n e k kérdéseit. Az aktuális p o l i t i k a t u d o m á n y i érdeklődés t a r t j a mind a mai n a p i g n a p i r e n d e n a 20. századra fókuszáló vizsgálatokat, amelyek a megközelítés
22 Szabó Dániel: Politikai társadalomtörténet, 371-387.; Ignácz Károly: A vcdasztói magatartás tör- téneti irodalmáról (Magyarország, 1920-1947). Múltunk, 51. évf. "(2006) 1. sz. 91-99.
23 A községi választójog kialakítása körüli kezdeti vitákra lásd: Dobszay Tamás: Politikai intézmé- nyek és választások a magyar kései rendiség időszakában. In: Gergely Jenő (szerk.): Fejezetek az új- és jelenkori magyar történelemből. Budapest, 2006. 54-66.
24 Szabó Dániel: A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában. Párt és vidéke.
Történelmi Szemle, 34. évf. (1992) 3-4. sz. 199-230.
25 Ruszkai Miklós: Az 1945 előtti magyar választások statisztikája. Történeti Statisztikai Közlemé- nyek, 1959.1-2. sz. 11-58.
26 Tóth, Adalbert [Tóth Béla]: Parteien und Reichstgswahlen in Ungarn 1848-1892. München, 1973.;
Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Népképviselet a Monarchia Magyarországán. Budapest, 1988.; Földes György-Hubai László (szerk.): Parlamenti képviselő-választások 1920-1990. Bu- dapest, 1994.; Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861-1868.
Jogtörténeti Tár 2/2. Budapest, 1999.; Boros Zsuzsanna - Szabó Dániel: Parlamentarizmus Ma- gyarországon (1867-1944.) Budapest, 1999.; Hubai László: Magyarország XX. századi választá- si atlasza. 1-3. k. Budapest, 2001 (+CD-ROM); Bérenger, Jean - Kecskeméti Károly: Országgyű- lés és parlamenti élet Magyarországon 1608-1918. Budapest, 2008.
makro-jellegéből következően mindig a valószínűségek b i r o d a l m á b a n m o z o g n a k , olyan sztochasztikus térbeli és t á r s a d a l m i kapcsolathálóban, amelyet a választott elemzési para- m é t e r e k összefüggései h a t á r o z n a k meg. Legyen az a f ö l d a d ó m i n i m u m területi eloszlása vagy a p á r t p r e f e r e n c i á k és a t á r s a d a l m i tagoltság kapcsolata, vagy akármely aggregált adat- sor. A d ö n t ő k é r d é s ezen a szinten az m a r a d , hogy milyen t á r s a d a l m i vagy térbeli h á t t é r r e
„ültetik rá" a választási e r e d m é n y e k e t , s hogy volt-e valóban a l t e r n a t i v e s a választásokkor.
Ebből a s z e m p o n t b ó l r e n d k í v ü l tanulságosak az egy-egy irányzathoz és választáshoz kötődő t á r s a d a l m i mozgósítás esettanulmányai2 7, v a l a m i n t a megyeszintű, a t é m á t m i n d e n iráuy- ból k ö r b e j á r ó elemzések.2 8
Viszonylag későn jelentkezett t ö r t é n e t í r á s u n k b a n - Ránki György úttörő m i n t a v é t e l e s kísérletével - a választójogosultak személyéig lehatoló történeti k u t a t á s .2 9 Koroknai Ákos Délkelet-Dunántúlra v o n a t k o z ó regionális t a n u l m á n y a i j e l e n t ő s e n kitágították az elemzés kereteit.3 0 Az 1896-os Bánffy-féle választások regionális p o l i t i k a t ö r t é n e t é n végzett m ó d - szertani kísérlet, az 1893-as választójogi k i m u t a t á s adatait az 1890-es n é p s z á m l á l á s foglal- kozási kategóriái szerint dolgozta fel járási szinten, s ezt s z e m b e s í t e t t e az 1896-os választói névjegyzék választói jogcímek szerint tagoltságával (ezáltal a „jogcímszabadság" m i a t t e vál- tozékony kategória h a s z n á l a t á n a k nehézségei is a felszínre kerültek). S ezután j u t el a kö- vetkeztetéshez: „...kiterjedtebb kutatás - a m i egyébként országosan és regionálisan kívána- tos és h a s z n o s lenne - csak a m o d e r n számítástechnikai eszközök igénybevételével oldható meg".3 1
A számítógépes vizsgálat valóban ú j távlatokat nyitott e t é r e n , á m az i n s t r u m e n t u m ö n m a g á b a n n e m oldja m e g a kategóriarendszer választásának p r o b l é m á j á t . A választói jog- cím és a foglalkozás által alkotott kétdimenziós társadalmi t é r m é g n o m i n á l i s vizsgálat ese- tén s e m k é p e s kielégíteni a m o d e r n társadalomstatisztika követelményeit. Kérdés tehát, hogy a t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á r a rávetítés kísérlete helyett n e m l e n n e - e célszerűbb inkább egyszerűen „választójogi osztályokról" beszélni. Még akkor is, h a t u d j u k , végső s o r o n ahogy a választójog m a g a tagolja a t á r s a d a l m a t , az t u l a j d o n k é p p e n visszavezethető az adókategó- r i á k r a (s ezzel m á r i s m é t a v a g y o n - és j ö v e d e l e m - m e g o s z l á s h o z j u t o t t u n k v i s s z a ) . Arra
27 Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon. In:
Á. Varga László (szerk.): Rendi társadalom - polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módsze- rek és forrástípusok. Salgótarján, 1987. 368-387.; Vonyó József: Meská pártja Zaláiban. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról 1933-1935. In: Zalai Gyűjtemény 35.
Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1994. 277-304.
28 Csak a szisztematikusan feldolgozottnak tekintett Szabolcs megyére utalok: Bene János, Takács Péter, Vinnai Győző, Gyarmathy Zsigmond tanulmányai a Tanulmányok választásokról és ön- kormányzatokról Nyíregyházán (1848-1948) című kötetben, szerk. Vinnai Győző, Nyíregyháza, 1994.; Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- és országgyűlési képviselői 1848-1944 között. In:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai, Levéltári Évkönyv XI. Szerk. Nagy Ferenc.
Nyíregyháza, 1995. 205-229.; Szilágyi László: A „kuruc vármegye". Parlamenti képviselők és vá- lasztók a dualizmus kori Szabolcs vármegyében. Nyíregyháza, 2006.
29 Ránki György: Az 1939-es budapesti választások. Történelmi Szemle, 19. évf. (1976) 4. sz. 613- 630.
30 Koroknai Ákos: Az 1896. évi választások Délkelet-Dunántúlon. (Módszertani kísérlet a választási statisztikáik és a választói névjegyzékek elemzésére.) Baranyai Levéltári Füzetek 61. Pécs, 1985.;
uő.: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon. II. rész. (Módszertani kí- sérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzésére). Baranyai Levéltári Füze- tek 82. Pécs, 1986. (Eredetileg mindkettő a Baranyai Helytörténetírás című periodikában jelent meg.)
31 Koroknai: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon. II. rész, 223.
a z o n b a n a k u t a t á s csak a legritkábban szokott vállalkozni, hogy a vagyoni h á t t é r alapján
„újraszámolja" a választói cenzus m é r t é k é t és határait, a m i h e z távolról s e m mellékesen ki- vételesen jó f o r r á s a d o t t s á g o k is szükségesek.3 2
N e m h a g y h a t j u k ki a sorból azokat az egyes választásokra vonatkozó e s e t t a n u l m á n y o - kat sem, ahol m á r n e m c s a k a választójogi névsorok, h a n e m - a nyílt szavazás „jóvoltából" - szavazási listák is r e n d e l k e z é s r e állnak, s így lehetőség nyílik a választójog t á r s a d a l m i h á t - t e r é n e k és a tényleges szavazó alanyi döntéseinek összekapcsolására. Ilyesmire Péterné Fe- h é r Mária mellett H o r v á t h J . András, Paksy Zoltán és l e g ú j a b b a n G e r h a r d Péter tett tanul- ságos kísérletet.3 3 A számítógépes elemzés á t t ö r é s é n e k é r d e m e H o r v á t h Andrásé, persze, m i n t m a j d n e m m i n d e n b e n , itt is m e g kell említenünk az elődök közt V ö r ö s Károly nevét.
H o r v á t h „megtisztított" adatbázisa különböző f o r r á s o k a t kapcsolt össze a n n a k érdekében, hogy túllépjen a foglalkozási megoszlás h á t t é r e l e m z é s é n e k egyoldalúságain. G o n d o l u n k itt m i n d e n e k e l ő t t a t á r s a d a l m i hierarchia-fokozatok megállapítási kísérletére, az 1884-es fő- városi virilis lista vagyoni d i m e n z i ó j á n a k számbavételére, valamint a nyílt szavazás szava- zói listáinak és az 1 8 9 0 - e s fővárosi népszámlálás a d a t a i n a k térbeli elemzésére.
S ha m á r a politikatörténet n e m c s u p á n a központi akaratképződés, a p a r l a m e n t i viták, a minisztertanácsi jegyzőkönyvek vizsgálata (amelyet egyáltalán n e m becsülök le), s m á r n e m c s a k passzív „partout"-ként sejlik fel mögötte a t á r s a d a l o m , a k k o r valóban eljött az ideje a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t és politikatörténet közötti eszmecserének.
Az utcák népe
S akkor még n e m is szóltunk az utcai politizálás k é r d é s k ö r é r ő l . Pedig Magyarországon, csakúgy, m i n t m á s u t t , a p a r l a m e n t i politizálás elválaszthatatlan volt az u t c a népének meg- nyilvánulásaitól. S n e m c s a k a korlátozott választójog i d ő s z a k á b a n , a m i k o r voltak, akiknek n e m is adatott m á s f a j t a vélemény-nyilvánítási lehetőség. S n e m is olyan k ö n n y ű m e g m o n - dani, hogy ez m e n n y i r e archaikus vagy é p p e n m o d e r n jelenség.
Mára m á r ezeknek a m e g m o z d u l á s o k n a k is szépen gyarapodó, b á r igen egyenetlen iro- d a l m a keletkezett. M i n d n y á j a n e m l é k s z ü n k még - é p p a H a j n a l István Kör k o n f e r e n c i á j á n - Gyáni Gábor ú j s z e r ű kísérletére a pesti utca mozgalmairól.3 4 Ma m á r n e m nélkülözhetjük az egyes zavargásokról készült feldolgozások sorozatát: elegendő csak a Verhovay-féle ribil- liókra, a J a n s k y - ü g y r e vagy a v é d e r ő t ü n t e t é s e k r e g o n d o l n u n k .3 5 Külön irodalmi együttest
32 Péterné Fehér Mária: Az első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten. Bács-Kiskun Megye Múltjából XI. Szerk. Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1992. 152-218.
33 Péterné Fehér Mária: Az 1861. évi országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten. Bács-Kiskun Megye Múltjából XII. Szerk. Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1993. 201-250.; Horváth J. And- rás: Józsefváros választópolgársága az 1884. évi képviselőválasztás tükrében. FONS, 5. évf.
(1998) 4. sz. 481-527.; Paksy Zoltán: Nagypolitika kicsiben: parlamenti választás és társadalmi háttér Zalaegerszegen 1935-ben. Korall 17. 2004. szeptember, 88-107.; Gerhard Péter: Az 1878- as és az 1881-es országgyűlési képviselő-választások a budapesti IX. választókerületben. FONS, 15. évf. (2008) 4. sz. 375-425-
34 Gyáni Gábor: Fővárosi zavargások a dualizmus évtizedeiben. In: Á. Varga László (szerk.): Rendi társadalom - polgári társadalom 3. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1991. 345-354-
35 Sándor Tamás: Tüntetéssorozat Budapesten 1880. januárjában. Valóság, 50. évf. (2007) 9. sz.
101-111.; Heiszler Vilmos: A Jansky-ügy. In: Skandalum. Magyar közéleti botrányok 1843-1991.
Összeáll. Gerő András. H. n., 1993. 76-92.; Szabó Dániel: A véderőtüntetések résztvevői. Korall 17. 2004. szeptember, 43-61.
alkotnak a nyolcvanas évek antiszemita zavargásairól szóló dolgozatok.3 6 Ú j a b b amerikai próbálkozás is t ö r t é n t az utcai t ö m e g m o z g a l m a k m e g r a g a d á s á r a .3 7 U g y a n a k k o r m i n d m á i g h i á b a v á r j u k a m u n k á s m o z g a l o m - t ö r t é n e t t ő l a m a g y a r s z t r á j k t ö r t é n e t m e g í r á s á t . Pedig ezen a f r o n t o n , é p p ezáltal v á l h a t n a megalapozottá a politikatörténeti nyitás a t á r s a d a l o m - t ö r t é n e t felé.
A kollektív akciók, a kollektív erőszak története szempontjából az a l a p p r o b l é m a az, hogy a f o r r á s o k b a n ezek a m o z g a l m a k a h a t a l o m szemszögéből n y e r n e k b e m u t a t á s t . Akit letar- t ó z t a t n a k , az n e m biztos, hogy a vezér, h a n e m lehet, h o g y ő a balek, akit f ü l ö n csíptek. Aki csak belekeveredett az eseményekbe. Aki szervezkedett, agitált stb., az á l t a l á b a n igyekszik erről minél kevesebb n y o m o t hagyni, s h a mégis h o r o g r a kerül, letagadni. A h a m i s t a n ú k és alibik állításának lehetősége csaknem h a t á r t a l a n . A bírósági tárgyalás s z e m p o n t j á b ó l : akit kővel a kezében t a r t ó z t a t t a k le, az n e m d o b t a el azt a kavicsot. Amit meg eldobott, az lehet
„tárgyi tényálladék", d e nincs a kezében. Akit sebesüléssel k ó r h á z b a n ápolnak, az n e m biz- tos, hogy az első s o r o k b a n harcolt, legfeljebb ő tudott l e g l a s s a b b a n elszaladni a kardlapozó lovas r e n d ő r ö k elől. S ilyenkor egyébként is, félve a letartóztatástól, csak a legvégső estben f o r d u l n a k a sérültek orvoshoz. Az utólag írott önéletrajzok, oral history gyűjtések alkalma- sak l e h e t n e k egy m o z g a l o m emlékezetének, l e g e n d á r i u m á n a k m e g t e r e m t é s é h e z , aligha pó- t o l h a t j á k a z o n b a n a s z i n k r o n forrásokat. De egyáltalán keletkeztek, m a r a d t a k - e , ezeknek a m o z g a l m a k n a k , m e g m o z d u l á s o k n a k a u t e n t i k u s saját f o r r á s a i ? Csakis felülről és m á r soha- sem alulról i s m e r h e t j ü k meg az utcapolitika t ö r t é n e t é t ?3 8 Csakis kívülről és j ó f o r m á n soha sem belülről?
*
Az ú j politikatörténet ú t j á t valószínűleg a p o l i t i k a t u d o m á n y jövőjének alakulása sokkal in- k á b b m e g h a t á r o z z a m a j d , mint a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t h e z f ű z ő d ő viszonya. A t á r s a d a l o m t ö r - t é n e t n e k s így a politika t á r s a d a l o m t ö r t é n e t é n e k viszont m a j d n e m k ö z ö m b ö s , hogy az ér- d e k p o l i t i k á r a vagy a szimbolikus p o l i t i k á r a építő f e l f o g á s k e r e k e d i k felül a politológián belüli viaskodásban. Nincs érdemi vesztenivalója: az előző számára empirikusan megalapo- zott bizonyítékokkal, az utóbbi számára pedig meggyőző cáfolatokkal t u d szolgálni. S az el- végzett m u n k á l a t o k által m i n d e n k é p p e n gazdagodhat s z e m p o n t o k b a n , m ó d s z e r e k b e n , ered- m é n y e k b e n . S h a j ó i végzi a dolgát, ez n e m is kevés.
36 Kubinszky Judit: Politikai antiszemitizmus Magyarországon 1875-1890. H. n. [Budapest] 1976,;
Foki Ibolya: Az 1883-as zsidóellenes zavargások Zala megyében. Zalai gyűjtemény 25. Közlemé- nyek Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. Szerk. Halász Imre. Zalaegerszeg, 1986. 217- 241.; Bősze Sándor: Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások. Somogy megye múltjából. Le- véltári Évkönyv 22. Kaposvár, 1991. 73-95.; Nemes, Róbert: Hungary's Anti-Semitic Provinces:
Violence and Ritual Murder in the 1880s. Slavic Review, 66. (2007) 1. Spring. 20-45.; Kövér György: Az eszlári pünkösdi „népizgatottság" (1882. május 29.) Szabolcs-Szatmár-Beregi Levél- tári Évkönyv XVIII. Dr. Nagy Ferenc levéltár-igazgatónak ajándékba. Nyíregyháza, 2008. 281-294.
37 Freifeld, Alice: Nationalism and the Crowd in Liberal Hungary, 1848-1914. Washington, 2000.
38 Lindenberger, Thomas: Straßenpolitik. Zur Sozialgeschichte der öjfentlichen Ordnung in Berlin.
1900 bis 1914. H. n. 1995.
