Körmendi János1,2, Dr. Ferentzi Eszter2, Dr. Köteles Ferenc2
1 ELTE Pszichológiai Doktori Iskola
2 Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet
BEVEZETÉS
Az interocepció, vagyis a testből érkező jelek érzékelésének kutatásában az egyik jól ismertszívdobogás érzékelést mérő módszer a az a Schandry által 1981-ben kifejlesztett teszt, amikor az alanyok a szívütéseiket magukban számolják, és a különböző hosszúságú mérési szakaszok végén megmondják az eredményt, ebből és a mért szívütések számából számítható ki egy index, ami a kardioceptív (szívműködést érzékelő) pontosságot jellemzi (Schandry, 1981).
Bár a Schandry-teszt a szívritmuskövetési feladatok egyik legelterjedtebbike, érvényessége mégis megkérdőjeleződik mostanában főképpen azon megfontolások alapján, miszerint annak eredményét a top-down hatások jelentősen befolyásolják (Brener & Ring, 2016; Ring et al., 2015).
Jelen tanulmányunkban kétféle top-down hatást szerettünk volna megvizsgálni. Egyrészt kerestük, hogy van- e összefüggés az aktuális szívfrekvencia becslésének a pontossága és a Schandry-teszt pontszámai között, másrészről meg szerettük volna állapítani azt is, hogy befolyásolja-e ezeket a pontszámokat az alanyok előzetes elvárása saját pontosságukkal kapcsolatban.
MÓDSZERTAN
97 egyetemi hallgató (47 férfi, átlagéletkoruk: 21.1±1.69 év) bevezető nyugalmi periódus után először megbecsülte saját szívfrekvenciáját, majd elvégezte a Schandry-tesztet.
A saját teljesítményről szóló elvárás egy vizuális analóg skála bejelölésével lett rögzítve a 15 másodperces gyakorlás és a valós teszt között, amely utóbbi véletlen sorrendben 25, 35 és 50 másodperces szakaszokból állt.
EREDMÉNY
A Schandry-teszten elért pontszámok nem álltak összefüggésben az aktuális szívritmus becslésekkel.
Ezzel szemben pozitív együtt járást mutattak a saját teljesítménnyel szembeni elvárásokkal (rs = 0.58, p <
0.001).
KÖVETKEZTETÉS
Az eredmények alapján úgy tűnik, a teszttel való első, gyakorló megismerkedés alapján olyanelvárásokalakulnak ki, amelyek azazt követő eredményeket meglepően nagy mértékben jelzik előre. Ezt talán olyan mechanizmussal lehetne magyarázni, amelyben a magas elvárások arra ösztökélik az alanyokat, hogy nagyobb mértékben figyeljék saját szívütéseikre utaló érzékeiket, és így a Schandry- teszten is magasabb pontszámokat érnek el.
Ez az eredmény azt sugallja, hogy a testi folyamatokkal kapcsolatos elvárások befolyásolhatják a szenzoros tapasztalást, más szóval testünk reprezentációja hatással lehet arra a módra, ahogyan testünket érzékeljük.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- Brener J, Ring C (2016). Towards a psychophysics of interoceptive processes: the measurement of heartbeat detection. Phil. Trans. R. Soc. B, 371(1708), 20160015. https://doi.org/10.1098/rstb.2016.0015
- Ring C, Brener J, Knapp K, Mailloux J (2015). Effects of heartbeat feedback on beliefs about heart rate and heartbeat counting: a cautionary tale about interoceptive awareness. Biological Psychology, 104, 193–198.
https://doi.org/10.1016/j.biopsycho.2014.12.010
- Schandry R (1981). Heart beat perception and emotional experience.
Psychophysiology. 1981 Jul;18(4):483-8.
Az elvárások előrejelzik a szívritmuskövetési feladatban elért eredményeket
(pl.: 1. sz. ábra: Kép címe … , Forrás: … )
