MUTATÓ
ÉS
FOR RÁS GY ÜJT E M E N Y
VALAMINT
EGYÉB SEGÉDESZKÖZÖK
ZSÖGÖD BENŐNEK
„ F E J E Z E T E K K Ö T E L M I JOGUNK K Ö R É B Ő L "
C Z I M Ü M Ű V É H E Z
A S Z E R Z Ő E N G E D E L M É V E L ÖSSZEÁLLÍTOTTA
M E S Z L É N Y A R T Ú R DR.
KÖZ- É S VÁLTÓ-ÜGYVÉD,
ALJEGYZŐ A BUDAPESTI XTB. TÖRVÉNYSZÉKNÉL
BUDAPEST
POLITZER ZSIGMOND ÉS PIA KIADÁSA 1902
E L Ő S Z Ó .
A jelen munka, a mely, miként ez annak a czimlapján is jelezve van, az én előleges tudomásom és beleegyezésem mellett készült;
de viszont minden abban való résztvevésem nélkül ügy, hogy az ugy conceptiójában és oekonomiájának alapvető eszméiben, mint kidolgo- zásában kizárólag a czirolapon megnevezett s töhb kiváló dolgozatából a jogi olvasóközönség előtt máris előnyösen ösmert rievü fiatal szerző- jének a szellemi terméke ; czélul tűzte ki magának a czimlapon megne- vezett kötelmi jogi munkámat abból a szempontból hasznavehetőbbé s illetőleg tartalmában hozzáférhetőbbé tenni, hogy ha például valaki tudni szeretné, hogy az emiitett könyvemben erről vagy arról a kérdésről, avagy pedig erről vagy arról a bel- s illetőleg külföldi kútfői helyről, a Döntvénytárban foglalt ezen vagy azon eldöntésről foglaltatik-e valami és mi foglaltatik.
Hogy e czélt elérje, miként a czimlapja is jelenti, a könyvemben foglaltakat két fő irányban tette földolgozás s illetőleg csoportosítás tárgyává, mely irányok egyikének eredménye jelesül a „Mutató", másikáé a „Forrásgyűjtemény".
Az előbbi, vagyis a „Mutató", mely bent a munkában „Betű- rendes tárgymutató"-nak neveztetik s a munkának I. Részét teszi, hogy egészben véve mivel foglalkozik s illetőleg mit nyújt, már a fentebbiekben jelezve van s illetőleg maga a czime neki, melyet im idéztem, megmondja. Hogy minő vezérelvek szerint van e rész kidol- gozva, erre nézve annak áttekintése alapján részemről csak annyit mondhatok, hogy az nem szorítkozik az egyes vezérszókra, például, hogy csak azt mondaná, hogy „Kamat" s aztán e mellett közölné a'Kamatra vonatkozó helyeket, hanem a fejtegetés tüzetesebb irányát is megjelöli, miként ezt a Mutató ezen példaként emiitett vezérszója alatt könnyen láthatja a nyájas olvasó. Más oldalról, a mi a vezér-
1*
szók képzésének, vagy mondjuk megválasztásának a nehéz föladatát illeti, ugy látom, hogy szerzőnk a főnevet s nem a melléknevet tette vezérlővé, például az, hogy „teljes kártérítés'
1nem az előbbi, hanem az utóbbi szónak a nyomán van beillesztve. Jelentősebb kivételek ez alól főleg azok, a hol valamely kategória nagyon is bevetten, inkább a jelzőre, mint a főnévre vetett suly mellett szerepel a jogi beszéd- világban, - minő például ez: „Eredeti érvénytelenség".
A „Forrásgyűjtemény", mely a második része' a munkának, magában a munkában „Hivatkozások jegyzéke" nevet visel és kettős metódusra van épitve, jelesül a mi illeti annak különösen azt a főrészét, mely a hazai törvényekre vonatkozik. És pedig maga a kimutatás az illető a könyvben felhivott törvényeket nem chronoíogicus rendben sorakoztatja, hanem tárgyuk vagy nevezetük nyomán indülő betűrendben, például az 1875 : XXXVII. t.-ezikket a K bétü sorában („Kereskedelmi törvény"), de ezt aztán kiegészíti a másik metódus, tudniillik azon másik táblázat, a hol ugyanis időrendben sorolvák föl az előforduló törvények, mindenik mellett utalás lévén arra a helyére az előbb emiitett betűrendes felsorolásnak, a hol aztán a többi megtalálható.
Hogy minő óriási fáradságot föltételez egy ilyen Repertóriumnak a kidolgozása, erről csak annak lehet valódi fogalma, ki ilyesmivel már maga is próbálkozott. Én például a könyvem I. füzetének kiadá- sakor megkisértém az abban foglalt hivatkozások egybeállitását, azonban mihamar meggyőződtem, hogy ez majdnem nagyobb föladat, mint a munka megirása, s ezért kénytelen voltam abban hagyni s beérni annak azon töredéke közrebocsátásával, mely a könyvnek elején olvasható.
Vájjon érdemes volt-e énen az én könyvemre ezt a buzgalmat fordítani, melyben azt, szerzőnk a jelen munkájával részesiti, vagy hogy képlegesen szóljak, megérdemli-e a szántás ezen ráfordított boronát s annak fáradságát . . . no természetesen ! nem
:ez az, a miről még. szólani akarok. A mit mondani akarok csupán az, miszerint minden .jól végzett munka érdemes lévén a -maga elösmerésére, igaz- ságos és méltányos, hogy ez elösmerés kérdését függetlenítsük a fentebbi kérdéstől. Sőt . voltaképen nemcsak a subjéctiv munkálkodás, hanem az objectiv eredmény szempontjából is. Mert ha azt deriti is föl e borona, a mi a .szántásra nem kedvező, akkor is az igazság világát, s. illetőleg a világosság igazságát mozditá elő, s ekként min- denképen a tudomány ügyének tett vele a szerzőnk szolgálatot.
Budapest, 1901. október havában. . . . ,
Zsögöd Benő.
Hogy e könyvecske' czélját elérje, szükségesnek tartcnn; hogy kivált annak első része, a „Betűrendes Tárgymutató", belső szerkezete tekintetében, néhány szót előrebocsássak. -• ' • -
" A „Fejezetek" beosztásában a legkisebb egység ah aljegyzői';
az aljegyzetek közvetlen felsőbb egysége a jegyzet, melynek szövegét épen az aljegyzetek világitják meg részletesen; a jegyzetek'végül' á vezérszöveg egyes szavaihoz vannak fűzve. ... - , . , •
E beosztáshoz kellett alkalmazkodnom a Tárgymutató készíté- sénél, melyben ehhez képest az egységet szintén az egyes aljegyzetek tartalma alkotja olyként, hogy a Tárgymutató az aljegyzetek röviden összefoglalt tartalma szerint megjelöli a „Fejezetek" azon lapját, melyen minden egyes aljegyzet előfordul. Az aljegyzetek megjelölé- sénél czimszónak azt a szót vettem, mely az aljegyzet tartalmát leginkább juttatja kifejezésre; de kétség esetében ugyanazt az aljegy- zetef két, sőt több czimszó alatt is felvettem. Ugyanigy, azoknak röviden összefoglalt tartalma szerint, jelöli meg a Tárgymutató a jegyzeteket és vezérszövegeket is s a „Fejezetek" illető lapjait.
E rendszertől eltértem azonban, teljesség kedvéért, több irány-
ban. így ha valamely aljegyzetben más témára részletesebb kitérés
történt, ezt külön czimszó alatt vettem fel; külön vettem fel azokat
a lényegesebb terminus lechnicus-okat, melyekre a „Fejezetek" mintegy
jogi diagnózis-ként folyton visszatérnek; külön vettem fel azon fejte-
getéseket, melyek az egyes oldalakon *, **, f , f f stb. jelek alatt
található jegyzetekben vannak meg — egyszerűség kedvéért azonban,
s mivel e körülmény mellékes, nem jelöltem meg, hogy az illető
fejtegetés ily jegyzetben, vagy a főszövegben fordul-e elő. Végül,
minthogy az aljegyzet a jegyzet szövegéből, a jegyzet pedig a vezér-
szövegből sarjadzik ki mintegy, s azzal mindig organikus egészet
alkot, mely nélkül az aljegyzet, illetőleg jegyzet meg nem érthető:
egyrészt az aljegyzetek mellett megjelöltem azt a lapot is, melyen az illető jegyzet, a jegyzetek mellett pedig azt, melyen az illető vezér- szöveg foglaltatik; másrészt a jegyzetek tartalmát az azokhoz fűzött aljegyzetek tartalma szerint, s a vezérszövegek tartalmát az azokhoz fűzött jegyzetek tartalma szerint, részletesen speczializálva vettem fel.
Ha az aljegyzet, jegyzet vagy vezérszöveg több oldalra terjed, csak azt az oldalt jelöltem, meg — leginkább helykímélés okából — melyen az illető aljegyzet, jegíjzet vagy vezérszöveg k e z d ő d i k . Erre nyomatékkal hivom fel a „MutatóM használók figyelmét.
„Mutató"'-m II. részében e kombinált rendszerre szükség nem volt: ott egyszerűen a „Fejezetek" azon oldalát mutatja az össze- állítás, melyen a hivatkozás előfordul.
Magam vagyok leginkább tudatában művecském számos hézagá- nak és fogyatkozásának: bármely oldalról jövő megjelölését e héza- goknak, fogyatékoknak köszönettel veszem, és esetleges ujabb kiadásnál felhasználom.
Budapest, 1901. november havában.
Meszlény Artúr clr.
54. old. ** a végén: „ Külföldi jogforrások-csoportjában helyett olva- sandó : „Külföldi jogforrások" csoportjában.
104. old. 2 hasáb 9-czel jelzett pont ezime helyesen: Örökjogi terve- zethez készült életbeléptetési törvényjavaslat előadói tervezete. (Magy.
Igazságügy 1890.)
106. old. 2. hasáb 8. pont előtt használandó: 7a. Erdélyi ideiglenes perrendtartás 127 §. . . . I. 85.
107. old. 1. hasáb 15. pont előtt beszúrandó: 14a. Mecklenburg- Schwerin-i 1873. október 29-iki törvény, II. 816.
125. old. felülről 5. sorban „Jelűnek:" szó után beszúrandó: A magyar magánjog mai érvényében, Első rész, 1886, Kilián.
Betűrendes tárgymutató.*)
A.
A b . r o* g a t i o n á 1 i s clausula II. 1216 A b s o 1 u t igény 1. Egyszemélyes igény ;
. — jogok 1. 312,313, II. 686; — nem dologi jogok nem kötelmek II. 1273 A b s t r a k t bekeblezési engedély jelen-
tősége I. 228; — causák 1. 228, 229 ; — levél érvénye köztörvényünk- ben I. 85, 87; — levél, mint jogalap T. 84; — ügylet a váltójogban 1. 142 A e c e s s i o, jogi 1. 261 : — temporis
I. 376
A c t i o contraria II. 124, 140, 654, 655, 666, 880, 939 ; — contraria, mint a visszatartási jog alapja II. 611, 619, 621.
. 622; — de liberis exhibendis II. 698,
¡1236, 1241, 1286, 1296; 1306, 1310:
de uxore exhibenda et ducenda II. 1236; — nata I. 451, 785, 787, -II. 736, 739, 1092 ,
A c t i v és passiv beszámítás- II. 702 ;
— és passiv megkinálás II. 83; — lejárat II. 2
A c t o r a t u s 1. Felperesség
A d á s v é t e l : adóskésedelem alóli mentségnek van-e helye kereskedelmi jogunk terén? II. 1030'; és csere
".pénzszolgáltatásnál II. 592; ,607;.; — fajlagos : veszély és felelősség II. 1017;
— : kötelezve van-e eladó az áru leté- : telére, ha a kereskedelmi vevő átvé- teli késedelembe esik? II. 10.20; — mint atulajdonátruházási kötelezettség alapja 1.1, 33, 34 ; — mint a .tulajdon- . átruházási kötelezettség keletkezési
r alápja :. árverési vétel I. 33,- 35 ; -nél elszegés II. 159 ; — -nél .a veszély és felelősség kérdése' a kereskedelmi vevő késedelme • esetén II. 1018 ; — -tői váló visszalépés II.. 66
Ad d a n d u m obligácziók, 1. Obligatio . ad dandum
A d ..'f a; c i e n d u m obligatiók, 1.. Obli- gatio ad faciendum • • • A d h a e s i o I. 677 , ,, ...
•Ad i m p o s s i b i l i a nemo „tenetur II. 194
A d j u d i c a t i o 1. Birói osztály«
A d o m á n y i ! 23 ; -rendszer és ősiség I. 323 -'-. '
A d-o m á n y i jószág, visszaháramlása, mint a-tulajdonátruházási - kötelezett- ség keletkezési alapja I. 189, II. 626 A d ó s felszabadulása lehetetlenülés oká-
ból II. 192 ; — nélküli kötelem II. 1311, 1312
A d ó s - k é s e . d . e l e m II. 1; — alóli mentségnek van-e helye keresk. jogunk . terén ? 11. 1030; — befolyása a lerovó összegnek a fizető pénznemre való átszámítására II. 501, 514; — előfel- tételei II. 1 ; — eltávoztatása,.mint a hitelezőkésedelem joghatása II. 104.-;
— és hitelezőkésedelem: viszonya II.
92, 93, 100; — sről beszél-e a keresk.
törvény 351. §-a? II. 1025
A d ó s l e v e l e s tartozásnál visszatar- tási jog II. 611, 631
A d ó s l e v é l - kölcsön II. 537, 569 A d ó s s.á g, mint a kötelem tartalma
II. 1311, 1313
A d ó s s á g i fogság II. 850, 853 A j á n d é k II.- 78 ; — erejéig való fele-
' lősség, mint, a korlátolt felelősség esete .11 899,;- — és naturalis obli- gatio II. 910, 927; — -követelés, után jár-e késedelmi kamat ? II. 44; — miatti -törvényes osztályrész I. 574-;
—- mint a tulaj donátruházási kötele- zettség keletkezési, alapja I. 1, 38:
*) Á római számok-a kötetet, az arabs számok'-az oldal számát jelentik. Az I. kötet oldal-
számai annak
mmodik
kiadására vonatkoznak. . . " -Meszlónv: Zsögöd-mutató.
1
I.88: — visszavonása I. 105,140, 150, II. 811
A j á n d é k o z á s házastársak és jegye- sek között I. 38, 39, 40, 179 ; — meg- támadása az ajándékozó hitelezői ré- széről I. 568 ; — -ban ingyenesség I. 57
A j á n d é k o z d si i g é r e t, család- és örökjogi czélzatú 1. 38, 48; — értel- mezése I. 44: — : Írásbeliség kelléke I. 38
A j á n 1 a t vagylagossága II. 261, 824 A l a k i k é n y t e t ő s é g II. 838: —:
adós jogosultsága a kötelezettség tel- jesítésére II. 1251 ; — : causa mint sine qua non ja a kötelemnek II. 1262 ;
— : cáusa-szabálv helyzete a jogi szer- vezetben II. 1241, 1262 ; — jellege II.
1241, 1270 ; — 'keletkezési alapjai:
factum obligatorium II. 1241, 1258;
— keletkezési alapjai: kötelem kelet- kezése tisztán a törvényből II. 1241, 1257 ; — keletkezési alapjában tény és jogszabály viszonya 1!. 1259 ; — keletkezési alapjában tényszámba vé- tele a jogi valóságnak II. 1241, 1260 ;
— lehető tárgyairól II. 1240 ; — lehető tárgyairól: nem-vagyoni szolgáltatási érdek II. 1253 ; — megállapításához causa-szabály keil II. 1241, 1260 ; — mint a kötelem igenleges ösmérve II.
1240, 1241, 1250, 1270 ; — tárgyainak változatairól II.-1254
A l a k i k é n y t e t ő s é g e t megállapító eausa-szabály szólásmódjai II. 1260 A l a k s z e r ű s é g a hozományrende-
lésnél I. 38, 51, 54; — ingatlanok tulajdoni elkötelezésénél í. 1, 2, 4; — a megintésnél II. 9
A l a n y c s e r e , egyetemes, mint a tu- lajdonátruházási kötelezettség kelet- kezési alapja I. 186, 190
A l a n y t a l a n kötelem II. 1311, 1312 A l a p í t á s r a vállalt kötelezettség I.
111
A l a p í t ó által részeltetett személy köve- telési joga az átirás teljesítésére I.
106, 111; — joga az alapítvány be- keblezésének a részeltetett személy javára való kérelmezéséhez I. 110 A l a p í t v á n y és donatio sub modo
közti párhuzam I. 117 ; — felelőssége I.
130; — ingyenes ügylet I. 106, 113, 114 ; — jóváhagyása I. 129 ; — köte- lező ereje 1.106, Í07 ; — lényege I. 106, .114, 115, 117, 121, 123, 125; — más részeltetéstől való különbözése nem
kötelezi az örökösöket ? I. 109 ; — mint a tulajdonátruházási kötelezettség keletkezési alapja I. 1, 106 ; — mint ügylet I. 106, 112 ; — rendelése csu- pán követelési jogot ad I. 106, 107 ;
— visszavonása 1. 107, 109.
A 1 k a m a t II. 46, 751
A 1 k a t r é s z és növedék II. 879, 880 A 11 u v i o 1. Áradvány
A l t e r n a t í v o b l i g á c z i ó 1. Vagy- lagos kötelem
A l t e r u m t a n t u m II. 43, 50 ; —féle korlát kiterjed-e a megítélt kamatra.
II. 743, 753
A l v a g y o n o k I. 133, II. 914 A n y a g i kénytetőség II. 838, - 854 ; —
segély I. 36
„ A r a n v " értelmezése II. 360: —érték I. 315'
A u f l a g e I. 93 A u f 1 a s s u n g I. 2, 13 A u s z t r i a i é r t é k I. 316 A v u 1 s i o 1. Sodorvánv
Á.
Á11 a p o t - k ö t e I e m l. 137
„ Á l t a l á n o s " és „különös" nevezet ügyéről a kötelmi jogban II. 1211;
— része a magánjognak II. 1076 Á r és érték közti különbség I. 730 Á r a d v á n y , sodorvány I. 422, 588,
. 589, II. 889-
Á r f o l y a m II. 505: — pénztári II.
, 322, 517, 1175
Á r j e g y z é s II. 505,509; —befolyása a pénzegységre II. 251
Á r u veszélye a feladás után II. 980;
— veszélye a feladás után : a vevő viselte veszély constructiója II. 998 Á r u k é n t szereplése a. pénznek II. 588, Á r v e r é s i v é t e l , mint tkvön kivüli 590
tulajdonszerzés alapja 1. 424; — mint a tulajdon - átruházási kötelezettség keletkezési alapja I. 33, 34, 35 Á r v e r é s t felfüggeszti-e a végrehaj-
tási zálogjogot adó bejegyzés törlésére irányuló kereset? I. 380
Á t a d á s i . Traditio
Á t b o c s á t á s és tkvi szolgáltatás közti párhuzam I. 1, 190, 192 Á t h á r a m l á s a az ősi jószágnak I.
189; — a tulajdonjognak ex die vagy ex conditione I. 186, 188
Á t í r á s , constitútiv I. 92, 139,186, 187, 190, 358, 460, 8°7 ; —, declarativ I.
143, 155, 172, 186, 187, 190; —, egy- oldalú lásd Egyoldalú átírás ; — ex- hibitívT. 92, 190; 283, 296, 344, 361, 406,460, II, 1292 ; — feloldó, iránti
• tulajdoni igény I; 406 ; — -hoz ele- gendő-e egyoldalú nyilatkozatba foglalt bekeblezósi engedély? I..224 ; — tkvön kívül elszerzett tulajdonjog alapján I.
. 186, 187: — translativ I. 19Ü Á t í r á s i i g é n y , mint a tulajdoni
kereset residuuma 1. 186, 187 Á t m e n e t i á t s z á m í t á s II. 560:
• — a koronaértékröl szóló törvény szerint H. 1182
Á t r u h á z á s különböző jelentőségei . I. 14, 20
Á t r u h á z á s a jelzálogos követelésnek I. 507, 508; — .tkvön kívül, a jel- zálogos követelésnek 1. 510 ; — telki teherjognak I. 507
Á t r u h á z h a t l a n s á g a a vissza- . tartási jognak II. 672, 692
Á t r u h á z ó t e l e k k ö n y v i s z o l - g á i t a t á s egyéb dologi jogokra (nem tulajdonjogra) nézve I. 507 Á t s z á m í t á s , átmeneti, a korona-
értékről szóló törvény szerint 11. 1182 ;
— pénzben pénzre szóló tartozásnál a príma position belül II. 1121 : — a pénznem-tartozásnál II. 588, 593;
— pénzváltozás esetén II. 603 Á t s z á m í t á s a a lerovó összegnek
a fizető pénznemre II. 501 ; — a le- rovó összegnek a fizető pénznemre : adós-késedelem közömbössége II. 501:
— a lerovó összegnek a fizető pénz- nemre : az átszámítás módjának ki- kötése II. 501, 516; — a lerovó összegnek a fizető pénznemre csőd- ben II, 501, 521; — a lerovó összeg- nek a fizető pénznemre : ennek fon- tossága a beszámítás kérdésére II.
501, 522: — a lerovó összegnek a fizető pénznemre: ennek fontossága a birói hatáskör kérdésére II. 501, 521;
— a lerovó összegnek a fizető pénz- nemre : érczérték szerinti átszámítás in subsidium II. 507; — a lerovó összegnek a fizető pénznemre : hite- lező-késedelem közömbös az átszámí- tás tekintetében II. 514; — a lerovó összegnek a fizető pénznemre : irány- adó értékviszony II. 501, 505 ; — a lerovó összegnek a fizető pénznemre : kikötött teljesítési hely befolyása II.
501, 516; — a lerovó összegnek a fizető pénznemre: kirovó és fizető
pénznem egybeesése II. 501, 517;
— a lerovó összegnek a fizető pénz- nemre : közömbös a lejárat időpontja II. 501, 510 ; — a lerovó összegnek a fizető pénznemre : marasztalás mely pénznemben szóljon ? II. 501, 519 :
— a lerovó összegnek a fizető pénz- nemre : végrehajtás mely pénznem- ben szóljon? II. 501, 520; - régi törvényekben előforduló összegeknek II. 560, 564; — régibb valutáink idejéből eredő adóssági összegeknek II. 559 ; — régibb valutáink idejéből eredő adóssági összegeknek: az erre vonatkozó szabályok átmeneti jellege II, 559, 561; — régibb valutáink idejéből eredő adóssági összegeknek : az erre vonatkozó szabályok vezér- . elvei II. 561
Á z s i ó s ezüst folyamatban levő pénz- nemnek tekintendő-e a váltójog szem- pontjából ? II. 444
B.
B a l e s e t mentesit-e a lehetetlenülés- ért való felelősség alól II. 58, 173, 182 B a n k é r t é k II. 274, 284
B á n y a a d o m á n y o z á s érvénytele- nítése I. 341
B á n y a b i r t o k t k v e z é s e I. 587 B e a v a t k o z á s I. 381
B e c s l ő e s k ü kártérítésnél I. 665., 671 B e c s ű á kártérítésnél I. 665, 667; —
nemei a kártérítésnél I. 665, 668 ; — támpontjai a kártérítésnél I. 665, 668 B e j e g y z é s utólagos convalidatiója
I. 302
B e j e l e n t é s e á törlési per megindí- tására vonatkozó szándéknak 1.362,381 B e k e b l c z é s abstralct obligatió cZi-
mén I. 81, 85 ; — kiigazítása, mint a tulajdoni igény egyik alakzata I. 432 B e k e b l e z é s i e n g e d é l y adására
irányuló marasztalás I. 193'; — átadás után visszavonható-e ? I. 207 : — el- veszése I. 209 ; — a másik fél részé- ről történt elfogadásának jelentősége I. 225, 228: — -re hat-e a kiállító utóbb beállt cselekvőképtelensége ? I. 208
B e l f ö l d i számitási egység II. 237,.245 B e n e f i c i u m c o m p e t e n t i a e I.
55, II. 853, 854
B e r u h á z á s o k-ból származó vissza- tartási jog II. 613, 624, 658,672, 676 :
— czimén való visszatartási jog régi jogunkban II. 625 ; — mint á vissza- tartási jogalapjai II. 611, 624
B.é-'s z. á m ifcás L'-304,11, 612, 7,03, 761;
. aktív és passiv L-304,-II. 702: — és megtartási,jog II: 680, 701; — és vissza- '••tartási-jog felcserélése: II. .694 ; — és
^visszatartási jog; közti , különbség II.
::093,.700; — minta visszatartási.jog ke- , .1 é tkezćs t. al apj a. 11. .611,. 634i, natu- . -ralisil\bIigatiónál:11. 910, .940 ; pénz-
tartozásnál II: .607 : — ,-ra kihatása a .-visszatartási jognak.- II. .648,. 661: —
szempontjából fontossága ;a lerovó összeg átszámításának, a fizető1 pénz- . nemre 11. 501, 522 : — -t kizáró törvény
II. 694
B é r b e kötelezett pénznem. II. 594 B é r.l ö.. kimozditása II, 11 .:-v, !
B.i m 'e t a 11 i s t i k u s valuta 1. Kettős
• valuta .'>•• :.
B i r ó i h a t á s k ö r 1. Hatáskör .:
B i r ó i ;i l 1 e t:é k e.s's-é g. 1. Illetékesség B.i r ó i: i mt é z fc.e d é s szerepe a kamat-
kötelezettség keletkezése körül II-.' 715, 724
B d r ó i k é z h e z t é t e l II. 110, 114, 139; — -ben való marasztalás a .viszpnszolgáltatásra való kötelezés . ¡helyett, visszatartási jog esetén-II. 648,
670: — telekkönyvi szolgáltatásnál 1.. 299 . '
B i r ó i o s z t á l y judicimn duplex-e ? I'. 75; — mint a tulaj donátruházási kötelezettség keletkezési alapja I. 66,
i .75 . . • . ' ! • : . B i r s á g régi jogunkban -I. .768; ,
B i r-t o.krba és tulajdonba való átbocsá- tás különbsége a.-telekkönyvnél-:Iv 214 ; -r- mint jog I. 11 .. v B i r t o k i g é n y II. 1241, 1297.- . B i r t o k j o g ' é s váltójog közti párhUr
zam 11. 954
B.ir t o k k á r 1.732,.. . .
B i r t o k o s beruházásai, mint a yissza-
1 -tartási jog alapjai IL -5611, 624; — -.és adós jóhiszeműségé., II. 172;
.mak, ténylegesnek, tulajdoni' keresete I. 439.
B i r t o k p.e r-ben felülvizsgálat . !. 10 B,i-r t o k.u t ó d beruházásai,;; mint a
..visszatartási jog alapjai II. .624; — részéről gyakorólhatása a visszatar- tási jognak II. 691
B i r t o k v é d e l m i kártérités I. 728, .. 732. , .
B i r t o k v i s z o n y helyzete a magán- jog szervezetében II. 1241, 1279 Btiż a l o m á .telekkönyvben I, 379,421 Bi z o n y i t á s a a . felelősségi mérték- - nek' lehetetlenülés esetén ,11. .177;
— a kötelmi kapcsolatnak kit terhel
:11. ,№3,: 171: . — a külföldi jognak 11
; 364 ;. ;a lehetetlenülésnek 11 163,
•168; — :á lehetetlenülésnek kit ter- hel II, 369 . • -
B i z o n y í t á s i t e h e r ; arra nézve,
1 hogy a vészben lehetetlenült, szólgál-
•tatás lehetséges részére vonatkozólag :; a hitelezőnek .érdeke nincs II.- 220 ;,—
•az - ál irás érvénytelensége . kérdésében
•I. 341.; — az. exculpatio-tekintetében 11 26 ;i — az érvénytelenség kérdésé-
•-ben I. 333:.:-— a hitelezőkésedelem tekintetében II. 97 : — kár léteiériek kérdésénél II: 63; - a szolgáltatás lehetetlenülése:tekintetében II. 163, 215 B i z o n y o s n a p I. Diés cérlus ; B i z o n y t a 1 a n s á g a pénzben pénzre
szóló tartozásban 1. Incerluiu a'.ipériz- . ben pénzre szóló, tartozásban ;>-,;
B i z o riyta I a n s.á g a a hitelező' kiló- iétének II. 81, 88 - ..:. ',-' !•...'-•
B i z t a t á s i k á r -I. Negativ.¡-szerző- dési érdek . • '., \. "...
B i z t o s í t á s á; fajlagos kötelemnél) I.
597, 599 ; —. a tulajdónátruházási kü-
• telezettség tekintetében I. 268 B i z t o s í t á s a a határozatlan viszon-
követelésnek: I I - 6 1 1 ; — a határo- zatlan viszonkövételésnék : birói kéz- hez tételbéri való ¡marasztalás II 648, 670; — a határozatlan viszonköve- . telesnek, mint a visszatartási, jog - el-
hárításának módja II: 648, 652, 656;
— a tulajdonátruházási kötelezettség-
• nek I. -268, 291;,. — a tulajdónátru- házási kötelezettségnek: előjegyzés I.
. 269, 291: — a tulajdónátruházási kötelezettségnek : zárlat I. 269, 292 :
— a v.iézonkövetelésnek kétoldalú szer-
• ződ'ésnél II. -617' .
B i z t o s í t á s i összeg,- mint residuum .11.. 203, 206; — végrehajtás .pénztar- -fozásnál II.-608; — végrehajtás-1 visz-
!•' szatartási jog alapján II. 648, 671- B i z to s i t ék-adás ¡módja, a vissza-
tartási jog elhárítása czéljából 11. 654 B o n o.rú m p o s s e s s i o, 1. Possessio
; honorum
B í e v i m a n . u traditio I: 201, 336 B ú v ó haszon II. 879,.889, 890: ügylet
I.' 47, 164, 165 : ügylet, megtáma- dása I. .266, 464.
B ü n t e t ő biróság rendeletére perfel- v jegyzés I.-384 ; —'.eljárás' alá tartozó
törlési; kereset 1. 362, 380;: — 'út'az érvénytelen átirás törlésére - I. 384, '391; — úton való törlése' az érvény-
telen, átírásnak közvetlen; szerző ellen
• .1. ¡384 - . . ' : : . . '.
.h , .С.. ' - N-i j . .' .С iá d' u cii-t á s 1. 189
С a s u s nocét domino. 1. 745 , ;.:
G'auiis á'lát.á s a gazdagodás megtén- -. trésénél • mint > kártérítésnél I. 737,; 742
С áit s a - s z a b á 1 у II. 1241; — hély- vzoté a jogi szervezetlen • III 124Í-.
1262; — szólásmódjai II. 1261 r- С a u S á i - a pénzben pénzre szóló• tar-
tozásnak II. 255 j, r - ) Oia u s á n ,o s z 1 á sna.; kötelmi szabá- : : lyokban II. 1097y ; 1:101; — ú a k ö t .
szabályokban;: harmad-általános sza- : ;bályok a cóndictiókra nczve II.
.: '1401, 1-106; u á ' - köti szabá- : lyokban: harmad-általános szabályok
1 ;i családi tartáskötelmebre nézve II.
• 1101.'1107 ; — a' köt:; szabályokban : . harmad-általánosságok- az u. п.-külön- b f é l e alapú kötelmeknél 11. 1101,1106;
••'••^«.a köt. .szabályokban-:..:másod-:ál ta-
* :János..szabályok, 1Г.-1101,.1102,1104 ;
—1 a köt. szabályokban: quasi-contrac- : tüslI.-llOl, 1107 : .—úi-köt. szabályuk-
i..ban.:a:-quasi' contractús-és quasi deli c- : . tum-féle osztályozás mai alkalmazásai!.
-- ,1102, 1115; — a köt; szabályokban : -• quasi contractus; és qiiasi • deJictüm a
• franczia és. az olasz kódexben 11, -1102, .1113 ; . — : ;a köt. . szabályokban : a
• quasi contractus. és . quási delictum unint nevezeteknek mai hasznávehe-
tősége II.' 1102, .1116 ; —. a köt. sza- --sbályokban : quasi contractus és quasi ': délictum osztályainak szerepé a római
jog rendszerében: ¡Ili! 1101, 1112;;' — -.- a köt. Iszahályokban .-. quasi, delictum II:' HÓI, 1111 yi , a . .köt.; szabályok- Ibáh: az,,й.;.п..különféle alápuVkötel- :mek szabályszervezete Ш. 1101> Í104 ; -; — a köt. szabályokban az u.. tí;! ktt-
• lönféle alapu-.kötelmek szabályszerve- zetében. nincsenek másod-általánessá- gok II. 1101, 11Ó5
C a u s á n o s z l ó és nem oszló kötelmi szabályok II. 1097;; — és nem oszló kötelmi szabály e minőségeinek össze- férhetlensége II. 1097,. 1098; és nefri oszló ; kötelmi szabályok : az
! explicativ jelleg megvilágítása: :ДГ.
1097 ; v- és .»nem ¡oszló köt. szábályok : az expli-cátiv jelleg szerepe a;causán .! oszló: szabályokban 11. 1097, >1100 • V С e r t u m és incertum a pénzben pénzre
Szóló .tartozásban II; 387 . ' i i .:.':
С e s s i о I. 93Д68.758 ;' — iégis/necesV saria I. 93, 135, 168, 226, 284, . 440, 462. 756, 759; • 831,, II.. :205,673 ::.-8
. praesumtá.I.. 439, 758 ; -Utaeitárl. 300, 467, 758, II. 692 ; — voluntaria'! Ii 759
•G-l a u s u 1 a c a s s a t -.o r i a 1.139,- 822, II. 109, 159, 1200 , : . i G o 1 be c t i y. valuta 41. 25Q, 255 . . C o l l u s i o 1. Összejátszás .. , •- • C o m m o d u m II. 879, 883,; 884.;
;; buvö II. • 879, • 889„ 890 ; és kár megtérítése közti párhuzam II. '884;
— jogi sorda II. 879, 887-, 888- n u C o m p e n s a t i o 1 u c r i e t d a m n i
,1. .7U0, 703, 706 0::;.;;';-.
G.o m p u t a t i o civilis, exuiumerátione, naturalis I. 796 ; '':; . j Go n c e n f e r a t . i o I..; 598, 616,. 696, II. 137, 764; — ex tunc, ! mint a .0 vagylagos - kötelem - jellemvonása ¡ II.
765; — fajlagos kötelemnél-válo- gatás; folytán I. ;622,; 623 ;'
fajkötelemnek II. 1013; — -já a ....veszélynek; fajkötélemnél II: ,134;;'.-i-
vagylagos kötelemnél' II.77.69.V¡'ü '- G;o riic.ú r r é n<s pénznemek: névviszony
-II. .417(1175 • ! , ' . . - : .,-; : ,Vv8 C o n d i c t i ó ll. 23, 31, 61, 6.4, 172. 634,
;'. 808,. 811, 1107.; -4 ad exhibéndum I.
, 344, II.-947, -962;! — a ifaás.-.által szolgáltatott ingatlanra; nézve, ; ha a szolgáltató! felet.', tulajdoni kereset , illetné I. -165 ; —' causa non secutá, és ünita, mint a tülajdonátrúházási kötelezettség keletkezési alapjai I; 141, 143, 144, 148, 150,, 151, 154, 155, 157, . 158; I— causa non secuta, mint a condictiók alapesete I. 141; — detentionis l.!;344, 371; — elévülése . ingatlannál 1, 448;. — furliva I. 345, 685 ; - - furtiva megilleti-é a megtar-
; . tási joggal birót ? II, 686 ; indebiti - .; kizárása. !. 60; :— indebiti kizárása
naturalis obligatiónál II. 910, 924;
.- *— indebiti lásd; Tartozatlan szói- gáltatás ; — indebiti-re kihatása a visszatartási ; jognak II. 648,1 ,663.;
— mint a tulájdonátruházási köte- lezettség keletkezési alapja I. 139, 162, 163, 164, 165, 166; — -nál a késedelem intézménye tárgytalan II. 10, 24 ; — ob turpem causam folytán tör- lésnek vagy; visszarubázásn'ak ivamé i-'helye II. 159 possessionis,;I. .335, - .'3385344, 561,' II. 24, 119, 170, 686, 947,
;.: 11-06,1306;-*-: possessionis; minta tör- lési keresetitartalma I. 335, .338, 344;
-. ;-r -ra vonatkozó; általános szabályok a kötelmi jog rendszerében II. 11.01, i ' ,1106';.:--: sine i causa 1. -382, II. .204';
— sine causa, mint a tulaj donátruhá- zási kötelezettség; keletkezési alapja
L 141, 159; — személyes kereset 1.140
C o n d i t i o n resolutoire sousentendue I. 154, II. 1196
C o n f u s i o I. 384, II. 656 ; —, consoli- datio I. 540, II. 629
C o n n e x i t á s 1. Összefüggőség C o n s o l i d a t i o , confusio I. 540, II.
C o n s t i t u t i v ítélet 1. Ítélet, con-629 stitutiv; — ítélet milyen pénznem- ben hozandó II. 274; — marasztalás hatása a perpetuatióra II. 67 : — meg-
támadás 1. 550
C o n s t i t u t u m p o s s e s s o r i u m I. 201
C o n t r a c t u s a e s t i m a t o r i u s II.
C o n v a l i d a t i ó j a a bejegyzésnek I. 832 302
C u j u s c o m m o d u m ejus periculum I. 577, 737, II. 140, 194, 891 C u l p a in contrahendo I. 704, II. 72,
377, 1038, 1086, 1208 ; — in non con- trahendo I. 634; — in praestando I.
629,634, 641, II. 1038; — in quasi contrahendo 1. 634, 705, 824, И. 207, 1117 ; — in quasi non contrahendo I. 634; — in solvendo II. 1038, 1040 C u m v i r i b u s felelősség I. 66, 279, II. 812, 813, 828, 891, 903, 941 ; — felelősség egybekapcsolása pro viri- bussal II. 171, 186, 891, 905 O u r s w e r t l i - T h e o r i e 1. Folyam-
érték-elmélet
C u s t o d i a II. 1056, 1062
C z é g v e z e t ő jogosítva van-e ingat- lanok elidegenítésére és terhelésére ? I. 14, 16 ; — jogosítva van-e idegen ingatlan elidegenítésére és megterhe- lésére I. 24
C z é l t a l a n s á g a az elszegésnek II.
158, 159
С г é 1 v a g у о n I. 115 ; — általi birtok- lás és elbirtoklás I. 116
C s e l e k v ő k é p e s s é g I. 155, II.
817 ; — és jogképesség I. 155 C s e l e k v ő k é p e s s é g i zárlatI. 202,
293 ; — zárlat visszahatása I. 293 C s e r e és adásvétel pénzszolgáltatás-
nál II. 592, 607; — mint a tulajdon- átruházási kötelezettség alapja 1. 1 C s e r é n é l veszély és felelősség vi-
szonya II. 995
C s ő d-bejelentési kamat II. 49, 727 ; — -ben átszámítása a lerovó összegnek a fizető pénznemre II. 501, 521; — -ben vételi jog ingyenes engedélyezése I. 88;
— -ben visszatartási jog II. 672, 657 ;
— -jog helyzete a kötelmi jog szer- vezetében 11. 1221; — -jog viszonya a magánjog kötelmi részéhez il. 1076, 1096: — megszünteti-e a jogi személyt?
I. 132 ; — -megtámadás I. 552, 660 ;
— -megtámadás a felszámoláskor I.
565 ; megtámadás a jogutód ellené- ben I. 566 : — -megtámadás kifogás alakjában í. 552; — -megtámadás közvetlen szerző ellen I. 552: — -megtámadás közvetlen szerző ellen : ennek joghatása I. 552 ; — -megtáma- dás közvetlen szerző ellen: ennek lényege I. 565; — -megtámadás köz- vetlen szerző ellen.: marasztalás for- mája a megtámadási kereset alapján I. 560; — -megtámadás közvetlen szerző ellen: megtámadási kereset I. 552; — -megtámadás közvetlen szerző ellen: ,a megtámadási kereset joghatása J. 553, 561; — -megtáma- dás . közvetlen szerző ellen kifogás alakjában I. 564; megtámadás a közvetlen szerző ellen személyes vagy dólogi keresettel történik ? I. 557 ; — a pénztartozás szempontjából II. 608 ;
— -tömeg elleni törlési kereset I. 363, 388: tömeg mint harmadik sze- mély ellen törlési kereset I. 363;
— -tömeg mint jogi személy I. 352 C s . D.
D a m n u m emergens 1. 700, 719; — C s a l á d i hatalom II. 1241, 1286; — non emergens I. 703, 719, II. 60
jogviszonyok és kötelem II. 1302; D a t i o i n s o l u t u m II. 871: — n á l
— tartáskötelmekre vonatkozó álta- exceptio non adimpleti contractus lános szabályok helyzete a kötelmi II. 619
jog szervezetében II. 1101, 1107 D e c l a r a t i v itélet I. 77; -r- törlés I.
C s a l á d j o g i és örökjogi czélu aján- 347, 348
dékozások I. 38, 48 D e c l a r a t o r i u s megtámadás I. 549 C s a l á s , telekkönyvi, 1. Telekkönyvi D e p o s i t i o j u d i c i a r i a 1., Letétel
csalás ' birói kézhez C s a t o r n á k tkvezése I. 586 D e p ó s i t i i m 1. Letét
D e r e l i c t i ója a tkvi birtoknak I. 309 ;
—, telekkönyvi I. 18, 309, 424; —, telekkönyvön kivüli I. 424
D i e s, mint a tulajdonátruházási köte- lezettség keletkezési alapja I. 186, 188, 189
D i e s c e r t u s l I . 1, 5; — quando I.
792, 799, II. 2
D i e s i n c e r t u s quando I. 793, 794, II. 1, 7
D i e s i n t e r p e l l a t p r o h o m i n e II. 2; — elve a hitelező-késedelem tekintetében II. 91
D í j a z á s , mint a tulajdonátruházasi kötelezettség keletkezési alapja 1. 1, 81 D i j t ü z é s, mint a tulaj donátruházási kötelezettség keletkezési alapja 1.1,134 D i 1 i g e n t i a I. Gondosság
D i s j u n c t i v a obligatio II. 754 D i s p o s i t i o n á l i s lehetetlenülés II.
234
D i s p o s i t i v és interpretativ szabály II. 355, 365
. D i s z á z s i ó II. 331
D o l o g letartóztatása, mint a vissza- iartási jog alapja 11. 611, 641
D o l o g b a n s z e n v e d e t t k á r : birtokvédelmi kártérítés terjedelme I. 728, 732 ; — -nál érték megbecsü- lésére irányadó idö és hely I. 728, 731; — -nál kártérités terjedelme I.
728 ; — -nál kárt. terj.: káradós azon kifogása, hogy a dolog a kárvallottnak nem ért annyit, mint másnak I. 728, 729; — -nál kártérités terjedelme : kedvességi érték megtérítése 1. 736, 737; — -nál kárt. terj. : közönséges érték I. 728, 730 ; — -nál kártérités terjedelme : rendkiviili érték megtérí- tése I. 78 , 735 ; — -nál kárt. terj.:
surrogatio kérdése I. 728, 731 D o l o g i h a t á l y vagy személyes ha-
tály egyrészt és törlés vagy átirás másrészt, hogyan függnek össze ? 1. 143 D o l o g i i g é n y I. 299, 301 ; — -éknél adós-késedelem intézménye tárgytalan II. 10, 24 ; — -éknél hitelezőkésedelem intézménye nem tárgytalan II. 101, 104; — eredeti felvétel kiigazítására I. 531: — a jog megszűnése alapján I. 536;' — lényege II. 1241, 1288; — relaxatiója I. 297, 301; — tkvön ki- vüli elbirtoklás alapján I. 533 D o l o g i j o g v i s z o n y nem kötelem
II. 1241, 1271
D o n a t i ' o s u b m o d o és alapítvány közti párhuzam I. 117
D ö n t v é n y mint jogforrás I. 270 D u a e c a u s a e l u c r a t i v a e l l . 227
E .
E f f e c t i v f i z e t é s kikötése II. 489;
. — kikötése a secundapositióban, pénz- ben pénzre szóló tartozásnál II. 1124 ;
— a koronaértékről szóló törvény szerint II. 1185; 1 kikötő váltó II. 472, 479
E g y e d k e n y s z e r II. 1165 ; — mint a kényszerfolyam keresztülvitelének egyik módja II. 602
E g y e d m e g t é r i t é s 1. Természet- beli megtérítés
E g y e d p é n z f a j a . koronaértékről szóló törvényben II. 1187 ; — a príma positióban II. 1154; — (valuta-tag) mint szunnyadó kirovó II. 1130 E g y e n é r t é k i k a m a t I, 66, 258,
II. 5, 6, 54, 131, 722, 723, 745, 747 E g y e s ü l é s I. 540, II. 808, 813 E g y e t e m e s j o g u t ó d nem jó-
hiszemű harmadik a törlési perben I. 356, 379 ; dal szemben vissza- tartási jog II. 672
E g y e t e m l e g e s kötelemnél válasz- tás II. 758
E g y e t e m l e g e s s é g és kezesség II.
758; — és vagylagosság közti kü- lönbség II. 769
E g y e z s é g , constitutiv és declarativ I. 102, 227; —, mint a tulajdonátru- házási kötelezettség keletkezési alapja I. 1, 80
E g y h á z a k vagyonszerzési képessége I. 322
E g y o l d a l ú átirás, mint tkvi szolgál- tatás I. 299 ; — és ingyenes szerző- dés közti különbség I. 44, 46 ; — Ígé- retből származik-e kötelem ? II. 1102 ;
— nyilatkozatba foglalt bekeblezési engedély elegendő-e az átíráshoz ? I.
224 ; — nyilatkozatok, mint kétoldalú ügyleteknek (szerződéseknek) tárgyai I. 228; — pénztartozásnál elszegés II. 158, 159 ; — szerződés érvénytelen- sége a kirovó egység tekintetében fenforgó kölcsönös félreértés vagy bizonytalanság okából II. 382 E g y s é g 1. Pénzegység
E g y s z e m é l y e s a l a p ú i g é n v e k I. 306, II. 57, 65, 1Ö81, 1241, .1307 ;
— átalakuló képessége obligácziókká II. 1241, 1307 ; — elleni visszatartási jog II. 611, 646 ; — helyzete a magán- jog szervezetében II. 1241. 1296; — kétlakusága II. 1241, 1305; nél a késedelem intézménye tárgytalan II.
10, 24
E j u s c o m m o d u m, cujus periculum I. 577, 737, II. 140, 194, 879, 890, 891 E l a d á s , kétszeres, ingatlannál 1. Ingat-
lan kétszeres eladása
E l á l l á s II. 214, 217; — kétoldalú szerződéseknél II. 158, 160,- 1118, :Tl96; — : a pénznemtartozásnál' II.
594; — a viszonos kötelemnél II. 703 E l b i r t o k l á s kellékei I. 421 ; —,
Telekkönyvi I. 362, .376, 450; — te- lekkönyvön kívüli I. 533; —, tkvön
kivüli, félbeszakadása a szerzéskor bé.jbgyzett tulajdonos ellen I. 408;
4Í6 ; — telekkönyvön kivüli, mint tu-
" lájdoni igény alapja I. 408 ; — tkvön
" kivüli, mint tulajdoni igény alapja
: á szerzéskor bejegyzett tulajdonos ellen I. 408; — tkvön kivüli, mint
\ tulajdoni, igény alapja későbbi jog-- ' ' szerzők ellenében I. 419
E l é v ü l é s és telekkönyvi elbirtoklás
" ' közli különbség I. 376 ; — félbeszakí- tása kamattartozásnál II. 735, 736, - 738, 741; —, jogszerző I. 217, 548, II. 717 : — ratiója 1.156 ; — szünete- lése kamattartozásnál II. 736, 742 E l é v ü l é s e az átírásra irányuló kere-
'séteknek I. 447 ; — a condintiónak ' 'ingatlannál I. 418; — az értékpapí-
rokon alapuló kamatkövetelésnek II, ' 743, 750; — a kamatnak !. Iíamat- ' - elévülés ; — a kamatköveteíési jognak
-1.' Kamatkövetelési jog elévülése; — a megítélt vagy egyébként végréhajt- 'J- ható" közokiraton 'alapuló kamatnak
.11,. 743,750; — a nyilvánkönyvi jogok-
" nak I. 536, 538 ; — a tőkének : ennek '' kihatása a kamathátralékra- II. 736, . 742; — a. tőkésített kamatnak II.
- '743, 750,; '—' a törvényes kamatnak .' II. 743,''744; — a tulajdoni igényből
• s^áríhaz.ó kereseteknek I. 447-; — a ' tűlájdóni igénynek l. 303; — a t'ulaj-
ydonjogon kivüli dologi jogokra vonat- kozó igényeknek 1. 548 ; — a vissza-
" tartási jogra épített kifogásnak II. 661 É'l.é v ü 1 é s r e való hatása a vissza-
v Tartási jpgnak. II. 648, 661
E 1 é v ü i'li e 11 e n s é g e a zálogváltási jognak II. 634 ;' '"'•
E l f o g a d á s a a, szolgáltatásnak II. 81',
: '86; —, fentartás nélkül, a főszolgál- ''-tatásnak II. 73, 77, 78
E l h al á 1 o z á s a a marasztalt félnek I. 276 -'•' ..
E I h á s z n á l h a t ó s á g és helyettesit- ' hetőség I. 83, 611
E l i d é g e h i t és''és' elkötelézés szét- választásával rendelkező törvényeink
I. 14. 27, 29, 31; — különböző jelen- tőségé I. 14, 18
E l i d e g e n i t é s i s z e r z ő d é s e k , ' mint a tulajdonátruházási kötelezett'-
• ség keletkezési alapjai I. 1, 14 E l m a r a d t gyümölcs II. 33, 38; —
haszon I. 715, II. 33, 38. 39 ; — haszon és valóságos kár közti elválasztó vonal I. 716, 719, 720; — haszon, meív tisztességtelen uton éretett volna el I. 726, 727 ;. — haszon terjedelme T . 726; —* haszon után járó haszon . I. 726, 727; — haszonra vonatkozó jogtétel hajlékonysága I. 716, 724;
— haszonra vonatkozó külön jogsza- ' bályok. I. 716, 722 ; — haszonra vonat- 'kozó jógtétel köre I. 716, 721 ; — jövedelem II. 33, 38 ; — nve'reség II.
33, 39
E I n e m f o g a d á s a a szolgáltatásnák II. 81, 86
E l ő j e g y z é s "elleni törlési kereset tulajdoni igény alapján közvetlen szer- zővel szemben I. 324, 325 ; —' igazp:
'Tásakép bekeblezett tulajdonjog ' tör- lése : ennek hatása az előjegyzésre I.
; 342; .— igazolása folytán törölt bejegy- ezések érdekeltjei az igazolás, törlése ' iránt pert indithatnak-e ? I. 353, 354:
— igazolásától vagy nem-igazolásától függő joghatálylyal történt bekeblezés I. 355; — mint a tulajdonátriiházási kötelezettség biztosítása I. 269, 2§1;
— törlése eredeti érvénytelenség oká-
: ból közvetlen szerző ellenében I. 341, 342 ; — törlésére irányuló kereset harmadik személy ellen I; 362, 363;
— visszaható ereje I; 291
E l ő j e g y z é s e a végrehajtási zálog-
•' jognak: törlési kereset ez ellen I. 380 E l ő r e l á t h a t ó következményei a ' késedelemnek vonják csak maguk
után az elszegést II. 143
E l ő v á s á r l á s i j o g a személyes tel- jesítés szempontjából I. 815 '
E l r e n d e l é s e á végrehajtásnak,-I.
-Végrehajtás elrendelése
E l s z e g é - s I. 154, 242, 255, 259/694, TI." 37,- 146, 169, 798, 802, 809, 833.
867, 878/1054; — tere II. 158 E l s z e g é s e a naturális szolgáltatás- - nák I. 154, 242, 255, 259, 694, II. 146 :
— a naturális szolgáltatásnak, ha az
"az- adós késedelme folytán a bitele' zöre nézve érdekét vesztette II: 146 ;
— a naturális szolgáltatásnak, ha az adós a jogerejü marasztalással kitű- zött teljesítési idő éltelte után is ké-
•"sedelmes II—146, 152 ' "
E n g e d m é n y, 1. Cessio
E n g e d m é n y e s irányában visszatar- tási jog II. 672, 673
E n y h e e 1 s z e g é s H. 147, 157, 800, 809, 833, 1054
E r e d e t i é r v é n y t e l e n s é g I. 323, 328, 330, 332; — alapján törlési ke- reset harmadik jóhiszemű személv ellenében I. 362, 375, 376, 378, 379, 380, 381, 382, 385, 386, 387 ; -r alap- ján törlési kereset harmadik nem jóhiszemű személy ellen I. 362, 373, ... 374; — alapján törlési kereset peti-
tuma harmadik szerző ellenében I. 365, 366, 367, 368 ; — alapján törlési per : felperesség közvetlen szerző elle- nében I. 347, 357 ; — alapján törlési per: felperesség- másnaK a jogán, közvetlen szerző ellenében L 352, 353 ;
— alapján törlési per közvetlen szerző ellenében : felperesség az örökös sze- mélyében I. 350 ; — alapján törlési per közvetlen szerző ellenében telek-
• könyvön kivüli előbbszerző részéről I. 847, 348-: — alapján törlés peren- kivui,. közvetlen szerző ellenében I.
345; — alapján viszonkereset tör- lésre közvetlen szerző ellenében I.
- 824, 359: — alapján viszonkereset törlésre, törlési keresettel szemben, 'közvetlen szerző ellenében I. 324,
" 358 ; — bizonyításának terhe, közvet- len szerző ellenében I. 333, 341; — .-mint tulajdoni igénv alapja, közvet- - len szerző ellenében' I. 323, 328, 830,
332; — mint tulajdoni igény alapja, közvetlen szerzővel szemben : érvény- telenség lényege I. 333 ; — mint tu- lajdoni igény alapja közvetlen szerző . ellenében: felperesség törlési perben
I. 324, 345
E . r e d o t i é r v é n y t e l e n s é g e a tkvi bejegyzésnek : ennek megkülön- - böztető sajátságai I. 335
. E r ő h a t a l o m II. 32, 64; — mente- sit-e a lehetet len illésért való felelős- ség alól II. 173, 174, 176
E s e d é k e s s é g , 1. Lejárat
E s z k ö z ö 1 h e t ő s é g i l e j á r a t ' II. 6
E v i c t i o, 1. Szavatosság, jogi * • E x c e p t i o doli generális II. 651; —
doli -speciális I. 551; — ne praejudi- cium & t 1. 198, 285, 378, 401, II. 624,
• 907, 908, 909, 1278 : — non adimpleti contractus I 46, 199, II. 26, 110, 6-12, 613, 617, 630, 635, 872, 973, 1208;
— non adimpletae obligationis con- trariáe II. 612: — . non adimpleti
- quasi-eontractus II. 622; — nondum - adimpleti contractus II; 617, 969, 1097, 1118, 1196; — non rite adimpleti contractus II. 618; — rei venditae et traditae II. 646, 692
E x c ú l p a t i o II. 11, 25,-153, 164, 165, 171; — creditoris II 98 ; — kivételes enyhítései vagy szigorításai II, 32 ; — névrekeritési kötelezettség alól I, 238 E x c u s a t i o a mora, 1. Késedelem;
—, más, mint késedelem alóli II. 26 E x p l i c a t i v jellege a kötelmi jogi
szabályoknak II. 1097 .
E z ü s t - és papirforint közti különbség
IL 284 ' É.
É l ő k közti hagyomány 1. Legatum inter vivos
É p i t k e z ó s i d e g e n t e l k e n : az alapgondolat megszólalása jogunk- - ban I. 169, 174, 175 •; — 'ipso fácto
tulajdont ad-e, vagy csak tulajdoni igényt? I. -169, 172, 174a — jelen jogunk szerint I. 169, :Í74 "; mint a tulajdonátruházási kötelezettség kelet- - kezesi alapja I. 168, 169, 170, 171,
172 ; — specificatio-e ? I. 171 ; — származékos szerzés I. 169, 171,- 172 É p i t k e z ő az idegen telek tulajdonát ipso facto szerzi-e meg, vagy pedig csak követelési jogot szerez az átbocsá- tásra ? I. 169; 172, 174; — igénye a telekhez személyes-e vagy dologi I.
168, 170; — személyes keresete a földtulajdonos ellen a tulajdonnak a föld értéke ellenében való átengedésére . I. 168, II. 631'
É r c z é r t é k-arány 11. 604; — szerinti átszámítása a lerovó összegnek á fizető pénznemre II. 507
É r c z f o 1 y a m é r t é k II: 554' É r c z k ü r a n s II. 320, 322 - ü - E r c z p é n z b e n teljesítendő fizetések
a koronaértékről szóló törvény- sze- . rint II. 1182
É r d e k , nem vagyoni II. 1253; — megtérítése I. 7Ó5
É r d e k b e l i 1 e h e t e 11 e n ü 1 é'S- II.
. 218, 220, 221 -
É r d e k e a hitelezőnek mennyiben sze- repel a részleges lehetetlenülésnél II.
218, 219
É r d e k e s z m e I. 700, 702 ; — a'gaz- dagodás megtérítésénél, mint kártéri- -tésnéUL 737, 742; — mint ellenőrző . szempont a kártérítésnél I;. 701, 707;
mint: kiegészítő sz.empont a kár- térítés terjedelme tekintetében: I. 701,
707 ; — mint tetéző szempont a kár- térítés terjedelme tekintetében I. 706 É r d e k e s z m é t ő l eltávolodott kár-
térítési esetek I. 705
É r d e k l e e n g e d é s 1. 625, 689, 777, 788, II. 234, 756, 798, 820, 823, 857, 866
É r d e k m ú l á s II. 809, 810, 860; — és fixitás II. 148, 150 ; — fajlagos kár- térítésnél I. 687, 689; — a hitelező hibájából II. 146, 150; — mint a naturális szolgáltatás elszegésének oka . II. 146, 147, 148
É r m e f o r g a l o in r e n d e z é s e II.
1164; — : a jelenlegi állapot össze- foglaló körülirása II. 1169
É r t e i m e z é s i s z a b á l y a „korona",
„arany", „tallér" kifejezésekre nézve . II. 360
É r t e l m e z é s i s z a b á l y o k a pénz- tartozásnál II. 343, 353
É r t e s í t é s i k ö t e l e s s é g hitelező- késedelem esetén II. 110, 113,122,123 É r t é k II. 38, 464 ; — -csökkenés II. 33,
38 ; •— -elmélet közszerzeménynél I.
178 : — és ár közti különbség I. 730 ;
— -ké nyilvánítása valamely pénz- nemnek 1. Valuta; — közönséges, 1.
Közönséges érték ; papirokon ala- puló kamatkövetelés elévülése II. 743, 750; — rendkívüli, 1. Rendkívüli érték ; váltó II. 438, 491; — -vi- szony mint fajmérték fajlagos köte- lemnél I. 594
É r v é n y e s í t é s e , fentartás nélkül, a főszolgáltatásnak II. 73, 77
É r v é n y t e l e n átirás törlése: bün- tető út I. 384 ; — álirás törlése bün- tető uton közvetlen szerző ellen I.
384; — átirás törlésére irányuló ke- reset saját maga ellen I. 381; — át- irás törlése iránti tulajdoni. igény I.
323; — átirás törlése iránti tulajdoni , igény közvetlen szerző ellenében-1. 323 É r v é n y t e l e n í t é s végett polgári
perutra utasítás I. 384
É r v é n y t e l e n s é g I. 330, 332; — . és hatálytalanság 1. 328, 349 ; — lé-' _ nyege I 333 ; — okai I. 332, 338 É r v é n y t e l e n s é g e a házasságnak
I. 186, 321, 334, 11. 958, 1110; — a tkvi bejegyzésnek : ennek megkülön- böztető sajátságai I. 335 ; — az ügylet- nek a kirovó egység tekintetében fen- forgó kölcsönös félreértés vagy bizony- , talanság okából II. 343, 382
É r v é n y t e l e n ü l szerzeit ingatlan tkvi birtokosa jóhiszemű harmadik-e a törlési perben ? 1. 356, 380
F .
F a c t u m O b l i g a t o r i u m II. 1241,.
1258; — és jogszabály viszonya a kötelem keletkezési alapjában II. 1259;
— : tényszámba vett jogi valóság IL 1241, 1260
F a c u l t a s a l t e r n a t i v a I. 776, II.
147, 630, 704, 801, 825, 826, 866, 867, 870, 876, 1005; — activa II. 11, . 148, 206, 759, 826, 832,1046; — activa:
elbánás II. 833 ; — activa megvagyla- gosodása II. 826, 834 ; — és vagylagos- ság közti különbség II. 826, 830, 836; — -ja az adósnak hitelezőkésedelem ese- tén fajkötelem tekintetében II. 139;,
— mint a kötelem tárgyi kiterjedését átváltoztató ok II. 867, 876 : — mixta II. 826, 834; — mixta a kötelmek világán kivül II. 826, 835 ; — passiva I. 47, 104, 163, 220, 247, 260, 261, 304, 694, 11. 83, 139, 759, 803, 812, 825, 828, 1046, 1284, 1287 ; — passiva bevett jelzésmódja II. 830 ; — passiva.
és vagylagos kötelem viszonya II. 825, 830 ; — passiva felismerésének nehéz- ségei II. 826, 832 : — passiva reális I. 304, 11. 829 ; — passiva spirituális- I. 304, II. 829 : — spirituális I. 304, II. 647
F a c u l t a s s u r r o g a t i v a I. 615, 618, II. 235, 647, 8i7
Faj-kényszer, mint a kényszerfolyam egyik.faja 11. 600; — -kétség a szá- mítási egységben 11. 343, 344; — -kétség és mennviség-kétség a számí- tási egységben IL 343, 344 ; — -mérték, mint a fajlagos kötelem kelléke .1. 594 F a j k ö t é l m i értelmező szabályok,
mint a kétséges pénzegységmegjelö- lés értelmezésére alkalmas támpontok II. 343, 374, 375, 376
F a j l a g o s k á r t é r í t é s , 1. Kár- térítés
F a j l a g o s k ö t e l e m I. 590, II. 65 ;
— : alaptétel I. 590; — : biztosiiás I.
597, 599 ; — concenlratiója II. 1013;
— : az elbatárolás lehetetlenségei.590, 592 ; — : e szabályoknak hasonló jelen- ségekre való átvitele 1. 590, 593; — •:
értékviszony mint fajmérték I. 594:
— és helyettesíthetőség I. 82, 83 ;
— és vagylagos kötelem közti kü- lönbség lásd Vagylagos és fajla- gos kötelem; — : faj és jóság közti, határ sikamlóssága 1. 603; — : fajla- gosság. az egyedtr-itozásban I. 596;
—: fajlagosság megszűnése I. 597, 600 ;.
— : fajmérték eltérő meghatározása I.
605, 606 ; — : fajmérték megjelölésé- nek módjai I. 594; — határozatlan- sága I. 607 ; — határozottsága I. 594, 595, 596, 607 ; — : helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok I. 610;
— : a hitelezőt illető vagy harmadikra bizott válogatás I. 620 ; — : a hitelezőt illető válogatás I. 620; — irreguláris jogviszonyok U. 1016; — kelléke : a fajmérték I. 594; — kereset, marasz- talás I. 597, 598 ; — : középszerűség mint fajmérték köztörvényünkben I.
608, 609, 610; — : középszerűség- nek, mint mértéknek kizárása I. 605 ;
— lényege I. 590, 591; — : megfelelő fajdolog I. 601; — -minősége a pénz- nem-tartozásnak II. 593 ; —, mint nega- tív residuum példája II. 208 ; — -nél adós felelősségének meglazulása hite- lezőkésedelem okából II. 134 ; — -nél, egyoldalúnál, veszély kérdése II. 1007 ;
— -nél képtelenség a szolgáltatásra, mint a lehetetlenülésért való felelős- ség alól mentesítő ok 1T- 173, 188, 189; — -nél pro viribus felelősség II. 901 ; — -nél veszélyátháramlás hitelezőkésedelem okából II. 134: — -nél veszély kérdése II. 1007; —:
pénznemtartozás II. 588 ; — : a szolgál- tatandó dolog faja I. 604, 605; — szolgáltatandó dolog fajának és jósá- gának ügyleti vagy törvényes megjelö- lése I. 601, 602 ; —•: a szolgáltatandó dolog jósága I. 603; —: a szolgál- tatandó dolrg jóságának ügyleti meg- határozása I. 603, 604 ; — tartalma I.
599 ; — tkvi szolgáltatásnál I. 299 ;
— teljesítése 1. 597 ; — : választási jog I. Válogatás fajlagos kötelemnél; — : végrehajtás I. 597, 599 ; —: zártfaju obligáczió I. 613
F a j l a g o s m e g t é r i t é s a gazda- godás megtérítésénél, mint kártérítés- nél I. 743
F a j o s i t á s a lerovó pénznemben II.
487, 494
F a j o s i t á s a a pénztartozásnak II.
F e l b i z t a t á s i érdek 1. Negatív szer-242 ződési érdek
F e l b o n t á s a a házasságnak I. 640, II. 1310; — a szerződésnek causa non secuta vagy finita okából I. 141, 144, 148
F e l e l ő s s é g cum viribus 1. Cum viri- bus felelősség ; — és veszély 1. 711; — és veszély egymáshozi viszonya II. 979;
— és veszély egymáshozi viszonya
cserénél II. 995 ; — és veszély egy- máshozi viszonya: egybevetés a sza- vatossági szabályokkal II. 1038; — és veszély, egymáshozi viszonya: a feladott áru veszélye II. 980 ; — és veszély egymáshozi viszonya: időbeli vétlen lehetetlenülés veszélye II. 1040 ;
— és veszély egymáshozi viszonya : a megkésett eladói szolgáltatás, mint végleges lehetetlenülés veszélye II.
1050 ; — és veszély egymáshozi viszo- nya : önellenkezés a keresk. törvény körében II. 1032 ; — és veszély .egy- máshozi viszonya: részleges lehetet- lenülés veszélye II. 1032; — és ve- szély egymáshozi viszonya a római jogforrásokban II. 1056 ; — és veszély fajvétel körében 11.1017 ; — és veszély kérdése a kereskedelmi vevő kése- delme esetén II. 1018; — és veszély kérdése a kereskedelmi vevő kése- delme esetén: adós- vagy hitelező- késedelemről beszél-e a keresk. tör- vény 351. §-a ? II. 1025; — és veszéiy kérdése a kereskedelmi vevő késedelme esetén: eladót vevő ké- sedelme után terhelő gondosság II.
1021; — es veszély kérdése a ke- reskedelmi vevő késedelme esetén:
kötelezve van-e az eladó az áru leiételére? 11. 1020; — és veszély kérdése a keresk. vevő késedelme esetén: van-e az adóskésedelem alóli mentségnek helye keresk. jogunk terén? 11.1030; — és veszély kérdése a pandektajogban II. 1062; — és veszély: a német polgári törvény- könyvnek némely a veszélyre vonat- kozó szakaszairól 11. 1067 ; —, jogi II.
838, 847 ; —, kereskedelmi jogi II.
975; —, korlátlan II. 891, 894 ; —, korlátolt 1. 66, II. 891, 892 ; — korlá- tolt, alkatelemei II. 892; —, korlátolt:
főbb esetei II. 895 ; —, korlátolt, mint féligmeddig obligáczió II. 1301; —, köz- törvényi U. 838, 848; —, magánjogi II. 838, 847; — másnak cselekmé- nyeért II. 174; — meglazulása az adós - oldalán II. 110; — mint a kény te tőség jelzőszava II. 838, 844;
— pro viribus I. Pro viribus felelős- ség; —.váltójogi II. 953; —véletle- nértkésedelemokából II. 56, 57,-58;
— vétségért I. 639 ; — visszatartási jog nem-gyakorlása miatt II. 663 F e l e l ő s s é g e az adósnak hitelező-
késedelem esetén II. 110, 123 F e l e l ő s s é g e k , szakjogiak 1. Szak-
jogi felelősségek
