A M A G Y A R Á L L A M I F Ö L D T A N I IN T É Z E T A L K A L M I K IA D V Á N Y A
B U D A P E S T , 1983
HZ ALFÖLDI
PANNÓNIA! (s. I.) KÉPZŐDMÉNYEK
lltosztratigráfiai egységei
írták:
G A J D O S IS T V Á N — P A P S Á N D O R — DR. S O M F A I A T T IL A — DR. V Ö L G Y I L Á S Z L Ó
Kőolajkutató Vállalat, Szolnok
B U D A P E S T , 1983
L e k to r : Db. Da n k Vi k t o r
T echnikai szerkesztő:
Ré m i Ró b e r t n é
IS B N 963 10 5785 2
K ia d ja a M agyar Á llam i F ö ld tan i In té z e t Felelős k ia d ó : D r. H á m o r Gáza igazgató
83/1608 F ra n k lin N yom da, B u d a p est Felelős vezető : M á ty á s Miklós igazgató
M egjelent a M űszaki K ö n y v k iad ó gondozásában, B u d a p est, 1983 M űszaki v ez ető : K őrizs K ároly
M űszaki sz erk esz tő : M etzker Sándor
A k ö n y v fo rm á tu m a : B5. T erjedelm e: 6,25 (A5) ív. P éld á n y szá m : 1000 P a p ír m inősége: 80 g ofszet. B etű család és -m éret: E x te n d e d , gm /gm .
A zonossági szám : 0 1440.'Á b rák szám a: 28
TARTALOM
1. B e v e z e té s ...- ...
2. L ito sz tratig rá fiai egységek jellemzése ...
2.1. M arosi F orm áeióesoport ...
2.1.1. Békési K o nglom erátum F o r m á c i ó ...
2.1.2. Tótkom lósi M észm árga F orm áció ...
2.1.3. D orozsm ai M árga F orm áció ...
2.1.4. V ásárhelyi M árga F orm áció ...
2.1.5. K eceli B a za lt F orm áció ...
2.2. Já szk u n ság i F orm ációcsoport ...
2.2.1. N agykörűi A gyagm árga Form áció ...
2.2.2. Szolnoki H om okkő—-A gyagm árga Form áció 2.3. C songrádi F orm ációcsoport ...
2.3.1. Algyői A gyagm árga—H om okkő Form áció 2.3.2. T örteli H om okkő F orm áció ...
2.4. H evesi F orm ációcsoport ... ...
2.4.1. Zagyva! H om ok—A gyag F orm áció ...
2.4.2. N agyalföldi T ark aa g y ag Form áció ...
2.4.3. B ü k k aljai L ig n it F orm áció ...
Függelék ...
Zárszó ...
R övidítések ...
Szem elvényes irodalom ...
5
12
12 14 17 22 25 28
33
38 41 46 48 53 57 58 61 61
öl
66 67 68
3
1. BEVEZETÉS
A pannóniai em elet elnevezést Ro t h L. vezette be 1879-ben és é rte tte a la tta a K árpát-m edencei szarm ata és pleisztocén közötti rétegeket. Az em e
let tag lalására sokféle elnevezésű, egym ással nem m inden esetben és nem m inden ponton azonosítható, elsősorban biosztratigráfiai és kronosztratig- ráfiai beosztást készítettek. A vizsgálatok alap jáu l a középhegység-peremi pannóniai képződm ények szolgáltak. Az Alföldön az 1920-as évek elején k e z d ett kőolaj- és földgázkutató fúrások beosztását is ezek ala p ján igyekez
te k megoldani. Lyukgeofizikai szelvények ebben az időben nem készültek.
Az Alföldön m a m ár tö b b m in t négyezer kőolaj- és földgázkutató m ély
fú rás h a rá n to lta szakaszos m agfúrásokkal a teljes pannóniai összletet.
Ezek a la p ján — a középhegység-peremi beosztások a d ap tálásáv al — m ind biosztratigráfiai, m ind k ro n o sztratig ráfiai szem pontból sokan, sokféle
képpen szintezték az összletet. L ito sztratig ráfiai beosztást elsősorban a kőolaj- és fö ldg ázk u tatásb an dolgozó szakem berek (Vö l g y i L. 1965 és Kő r ö s s y L. 1971) k észítettek és jelen tettek meg. Á ltalánosan elfogadott beosztás azonban a m ai napig sincs. E nnek legfőbb o k át az Alföld földtani fejlődéstörténetének bonyolultságában kell keresni.
Jelenleg több helyen a „pannó n iai s. 1.” kifejezést használják. H elyének, elnevezésének, értelm ezésének m ai variációiból a k iu ta t az jelentené, ha a sz arm ata és pleisztocén k ö zö tti rétegek n evezéktanának irányadó bázisa az a te rü le t (hazánk) lenne, ahol az a legnagyobb m élységekben ism ert és sű rű n feltárt. A m agyarországi H ódm ezővásárhely (Hód)-I. sz. m élyfúrás a fia tala b b (h a rm a d —negyedidőszaki) képződm ényeket 5842,5 m-es vég
mélységével, a környező országokhoz viszonyítva is a legnagyobb v astagság
ban tá r ta fel. H azai ism ereteink tö b b m int 10 millió m éter szénhidrogén
ip ari m élyfúrás ad ath a lm a z ára épülnek. A „Pannóniai-m edence” leg
pregnánsabb és legnagyobb része éppen M agyarország terü letére esik.
A locus classicus tén y é t te h á t aligha lehet v ita tn i.
A pannóniai képződm ények fekü térképe (1. ábra) egyértelm űen ig a
zolja, hogy az Alföld a pannóniai id ő ta rta m a a la tt változó — időnként n agym értékben felgyorsuló és esetenként igen nagy szintkülönbségeket létrehozó — epirogén—szinorogén mozgások során tag o lód ott sok, változó sebességgel süllyedő részm edencére. Az egyenlőtlen süllyedésből és az egyes lito sztratig ráfiai egységek igen nagy m értékben eltérő vastagságából, v a la m in t abból, hogy esetenként ugyanazon egységben a vastagság és a mélység fo rd íto tta n arányos —következik, hogy a képződés során azonos időhorizont
b an szükségszerűen eltérő lito- és biofácieseknek k ellett léteznie. T eh át a litosztratigráfiai beosztásnak a bio- vagy kronosztratigráfiai tagolással való azonosságára törekedni lehet, de teljes egyezés elvileg sem várható.
5
1. Az aljzat szintvonalai tengerszint alatti mélységértékekkel, 2. süllyedők, ill. kiemelkedés, 3. a pannóniai képződ
mények elterjedésének határa
Az Alföldön — m ár csak a k u ta tá s i m ódszerből adódóan is — a lyuk
geofizikai szelvények kőzettani tartalmának ismeretére épülő litosztratigráfiai beosztásból célszerű, illetve lehetséges kiindulni, am i a m indennapok gyakorla
tá b a n haszn ált k o n k rét alapadatrendszer, helyhez és mélységhez k ö tö tten m egőrzött földtani alapdokum entáció. A dolgozatban ism e rte te tt lito sztra tig rá fia i beosztás tö b b évtizedes k u ta tá s i ism eret szintézise. Az egyes egységek h a tá rá n a k kijelölésére, az egymással való horizontális és vertikális k apcsolatok kidolgozására az algyői fúrások nagy szám a, m ajd a nagy m élységű m edencék k u ta tá s i eredm ényei alap ján n y ílt lehetőség.
A réte g ta n i egységeket a M agyar R é te g ta n i B izottság 1975-ben k iad o tt
„A réte g ta n i osztályozás, nevezéktan és gyak o rlati alkalm azásuk irányelvei”
c. k iad v á n y á b a n foglaltak szellemében k ü lö n ítettü k el és írtu k le. A miocén és a pleisztocén k ö zö tti üledékösszleten belül 12 lito sztratig ráfiai form ációt k ü lö n íte ttü n k el, s ezeket 4 form ációcsoportba soroltuk (2. ábra). A form á
ciók sz tra to típu s á t — k é t form áció kivételével — alföldi kőolaj- és földgáz
k u ta tó fúrások ban jelöltük ki (3. ábra).
FORMÁCIÓ C|QTL,(típusok)____________________________formációk___________________fedő______________Fáciestípus
7
2. ábra. Az alföldi pannóniai (s.1.) képződmények litosztratigráfiai egységei és egymással való kapcsolatuk
3. ábra. A lito sz tra tig rá fia i egységek sz tra to típ u sa in a k h elyszínvázlata
A különböző lito sztratig ráfiai egységek egym ástól való elkülönítését általán o sságb an a következők indokolják:
1. az Alföld m inden jiannóniai képződm énye besorolható valam elyik egységbe (form ációcsoport, illetve form áció);
2. kő zettan i kifejlődésük lehet közel azonos vagy eltérő, azonban a lyuk- geofizikai szelvények jellegzetességei és a földtani m etszetek együttes vizsgálata alap ján az egyes egységek közel azonos k ő zettan i kifejlődés esetén is elkülöníthetők egym ástól;
3. egym áshoz való vertik ális és laterális kapcsolatuk egy-egy k u tatá si terü lete n belül lito sztratigráfiailag tisz tá z o tt, regionális viszonylatban pedig
— egym ástól nem tú l nagy táv o lság ra eső k u ta tá s i terü letek kö zött — nag y valószínűséggel m e g á lla p íth a tó ;
4. keletkezésük eltérő körülm ények k özö tt tö rté n t;
5. kőolaj- és földgázföldtani érték ük különböző;
6. vízföldtani jelentőségük e lté rő ;
7. a lyukgeofizikai szelvényekre alapozott litosztratigráfiai beosztásunk
n ak az egyszerű szeizmikus sztra tig rá fia i értékeléssel való első összehasonlí
tá s i kísérlete (Pogácsás — Völgyi 1981) jó eredm ény t a d o tt;
8. a litológiai trend-analízisre alap o zo tt réteg tan i beosztás (Sza la y — Sz e n t g y ö r g y i 1979) szem beötlő egyezést m u ta t lito sztratig ráfiai beosz
tásun k k al.
Az egyes form ációk form ációcsoportba tö rtén ő összevonását, ill. az egyes form ációcsoportok elkülönítését elsősorban az indokolja, hogy az egy fo r
m ációcsoportba tarto zó form ációk egy k u ta tá si terü leten belül egym ásba fogazódhatnak, de m ás form ációcsoportba tarto zó k k al á lta lá b a n nem , vagy csak nagyobb távolságon keresztül.
M unkánkban m egkíséreltük az egyes lito sztratig ráfiai egységek h a tá ra it azonosítani a Ma r in o v ic és Bo s k o v-St a j n e r (1971) kidolgozta lyukgeo
fizikai m arkerekkel (2. ábra). A Növi Sad-i NAFTAGAS szakem bereivel fo ly ta to tt megbeszélések ala p ján a Jugoszláviában használt lyukgeofizikai m arkereknek az á lta lu n k k u ta to tt terü letek re való alkalm azása még nem problém am entes. E n n ek oka egyrészt a megfelelő gy ak o rlat hiánya, m ás
részt a rétegazonosítás során a lyukgeofizikai m arker kijelölés értelm ezésé
ben helyenként m utatkozó különbségek. A PS lyukgeofizikai m ark er kőolaj- földtani jelentősége alárendelt, ezért átü ltetésére eddig különösebb gondot nem fo rd íto ttu n k . A D lyukgeofizikai m ark er h asználata a mi viszonyaink k ö zö tt jelenleg még nem m egoldott. N agy vo nalakban ennek m egfelelője
k é n t h asználjuk a D ' jelölést m in t a lokális d1; d 2 .. . d n lyukgeofizikai mai’kerek b u rk olóját. H osszabb földtani m etszetek szerkesztésénél ugyanis m egkülönböztetésül d x, d 2 . . . d n helyi jelöléseket kell alkalm aznunk. Az R lyukgeofizikai m arkernek nem tu la jd o n íto ttu n k gyakorlati jelentőséget, ezért helyének kijelölési lehetőségét nem vizsgáltuk. Az L ' lyukgeofizikai m arker kijelölése (a hagyom ányos értelem ben v e tt alsó — felső-pannóniai h a tá r) gyakorlatilag problém am entes. H azai tap asztalato k b ó l kiindulva v e z ettü k be a Jászkunsági és Csongrádi Form ációcsoportok h a tá rá n az S lyukgeofizikai m arkert. N agyobb távolságú rétegazonosításnál ennél is indokolt a helyi jellegű Sx, S2 . . . Sn m egkülönböztetések h asználata. Az A l
föld pannóniai hom okköves összletének (Szolnoki H om okkő — A gyagm árga Form áció) a ljá t jelző L 0 lyukgeofizikai m ark ert az alföldi kőolajipari g y ak or
la tb a n eddig nem haszn áltu k , de kijelölése nem okoz gondot. A Marosi Form ációcsoportban a P ', P, X , P n , B1 lyukgeofizikai m arkerek rutinszerű kijelölését egyelőre a részletes vizsgálatok és a megfelelő ta p a sz ta la to k hiánya nehezíti.
A 2. áb rán b e m u ta to tt lito sztratig ráfiai beosztás síkbeli ábrázolásban egy k u tatá si terü leten belül á tte k in tő k épet ad a form ációcsoportok és form ációk egym ás közti viszonyáról. Nem a d h a t azonban valósághű képet a lito sztratig ráfiai egységek regionális térbeli elhelyezkedéséről. L ito sz tra tig ráfiai beosztásunkkal elm élyültebben foglalkozni kívánók szám ára ezért javasoljuk a dolgozat végén levő „Függelék” á tta n u lm á n y o zá sá t is. A p a n nóniai képződm ények összevont típusszelvényét a 4. áb rán m u ta tju k be.
Szerzők k öszönetüket fejezik k i Já m b o r Á ronnak, a M Á FI tu d o m á n y o s osztály- vezetőjének a té m a kidolgozásához n y ú jto tt segítségéért, v a la m in t Da n k V ik to rn ak , az O K G T főgeológusának a lek to rálás során t e t t hasznos észrevételeiért.
9
4a — 4b. ábra. Az alföldi p annóniai (s. 1.) képződm ények típusszelvénye
1. Homok, 2. agyag, 3. aleurit, aleurolit, 4. mészkonkréció, 5. földes —fás barnakőszén csík, 6. homokkő, 7. agyagmárga, 8. mészmárga, 9. homokos konglomerátum, konglomerátum
11
2. LITOSZTRATIGRÁFIAI EGYSÉGEK JELLEMZÉSE
2.1. Marosi Formációcsoport
A form ációcsoportot a Tisza Szegednél betorkolló m ellékfolyójáról, a M arosról neveztük el, m ert valam ennyi üledékes form ációját a Dél-Alföldön ism ertük meg először és közülük háro m n ak az elterjedése teljesen vagy zömében erre a terü letre korlátozódik. Az elnevezést ilyen értelem ben eddig még nem h asználták . Az ö t form ációnak egy form ációcsoportba vo nását a bevezetőben leírtakon túlm enően a következők indokolják:
— valam en n yi üledékes kifejlődésű form áció a „transzgressziós üledék - fáciesbe” ta rto z ik ;
— a form áció üledékeinek lerakódásával lezárult a pannóniai beltenger térh ó d ítá sán a k első időszaka;
— előfordulási helyein a bazaltvulkanizm us a form ációcsoport üledékeihez kapcsolódva jelentkezik.
A form ációcsoport feküje m inden esetben pannóniainál idősebb képződ
m ény. H a a fekü miocén képződm ény, akk or a Marosi Form ációcsoport üledékfolytonossággal fejlődik ki belőle, vagy eróziós diszkordanciával tele
pül rá. A form ációcsoport m inden m ás kifejlődésű feküre eróziós diszkordan
ciával települ. F edője a N agykörűi A gyagm árga Form áció. A Marosi F o rm á
ciócsoport m élym edencebeli és a Keceli Form áció összevont típusszelvénye az 5. á b rá n lá th a tó . A form ációcsoport térbeli elhelyezkedésének v á lto z ata it a 6. á b rá n m u ta tju k be.
A form ációcsoporton belül a jugoszláv szakem berek által használt P ', P, X , P n , B1 lyukgeofizikai m arkerek helyét, m int ahogy a z t m ár a be
vezetőben e m líte ttü k , egyelőre nem jelöltük ki.
.5. ábra. A M arosi F orm ációcsoport m élym edencebeli és a K eceli Form áció összevont típusszelvénye
1. Homokkő, 2. aleurolit, 3. agyagmál'ga, 4. márga, 5. aleuritos márga, agyagmárga, 6. kavicsos márga. 7. mészmárga, 8. bazalttufa, 9. bazalt, bazaltagglomerátum
13
6 . á b r a . A M arosi F orm ációcsoport térbeli elhelyezkedésének v álto zatai
J. Tótkomlósi Mészmárga Formáció és/vagy Békési Konglomerátum Formáció, 2. Vásárhelyi Márga Formáció és/vagy Dorozsmai Márga Formáció, 3. Keceli Bazalt Formáció, 4. az alföldi pannóniai képződmények feküje, 5. lyukgeo-
fizikai markerek
2.1.1. Békési Konglomerátum Formáció
A form ációt Békés földrajzi tájegységről neveztük el, m ert a képződ
m ény t az o tta n i 1700—1000 m mélyen levő p usztaföldvár — b a tto n y a i pre- neogén gerincsor k u ta tá s a során ism erték meg. Elsőnek valószínűleg az 1941- ben m ély íte tt Tótkom lós (T)-2. sz. fú rás tá r ta fel. A régi dokum entációkból (K őolajkutató V állalat — K V — és jogelődjei 1941 — 1981) nem lehet egy
értelm űen m egállapítani, hogy a fúrásb an a képződm ény valób an m egvan-e.
Az 1942—43-ban m é ly íte tt T-3. és T-4. sz. fúrások azonban bizo nyítottan feltártá k . A m ásodik v ilág h áb o rú t követően a p u sz ta fö ld v á r—b atto n y ai gerincsor k u ta tá s á t 1951-ben Tótkom lóson fo ly ta ttu k , m ajd más szerkezeti indikációk k u ta tá s á t is m egkezdtük. A fúrások a z t b izo n y íto tták , hogy a Békési K on glo m erátum Form áció a preneogén gerincsoron kisebb foltok kivételével m egvan. A form áció m ásik előfordulási terü lete az algyő-kis- zom bori 2600 — 2100 m mélységű prekam brium i gerincsor. I t t először az Algyő-4. sz. fú rás tá r ta fel 1966-ban.
1942 — 43-ban a tótkom lósi fú rá so k a t a M agyar—N ém et Ásványolaj T ársaság (MANÁT) m élyítette. A ném et nyelvű an y ag b an a kifejlődést ,,B asis-K onglom erat” -nak nevezték, am elyet m ag yarra „alapkonglom erá- tu m ” -nak fo rd íto tta k (KV 1941 — 1981). E z t és a „báziskonglom erátum ” kifejezést a form áció általános elnevezéseként a kőolaj- és földgázkutatásban szinonim aként m ind a m ai napig használják. K őolaj — földgázföldtani jelentősége m ia tt az általán os elnevezés m ellett a különböző területeken egyedi m egjelölést is alkalm aznak. Da n k V. készletbecslési jelentéseiben (1960. és az a z t követő években) az alapkonglom erátum ot „Békés szin t” -nek nevezte el. A p u sz ta fö ld v á r—b a tto n y a i gerincsoron a Tótkom lósi Mészmárga Form ációval e g y ü tt az É N y-i részen azóta is „B ékés” -, a D K -i részen
„ B a tto n y a ” -, Pusztaszőlősön ,,Szőlős” -szintnek vagy táro ló n ak nevezik.
Algyőn és Ferencszálláson „D eszki” -, Ferencszállás-kelet —Kiszom boron a reped ezett m edencealjzattal e g y ü tt ,,Zom bor” -szint v ag y tároló a neve.
Kő e ö s s y L. (1971) az alsó-pannóniai alem elet szintezését ism ertető m unká
jáb an „alsó-pannon alapkon g lo m erátu m ” néven különíti el. Ba l o g h K . (1973) „alapkonglom erátum és hom okkő” -nek nevezi ezt a form ációt.
- o • • • 1 • o * • • o •
!• - • o - - •
o o o
2 P " ó ' ö "~C"
r o <5 ~5
7. ábra. A Békési K onglom erátum Form áció sz tra to típ u s szelvénye (P u sz tafö ld v á r-77. sz. fúrás)
1. Kavicsos homokkő, 2. konglomerátum
8. ábra. A Békési K onglom erátum F orm áció s z tra to típ u sá t fe ltá rt P usztaföldvár-77. sz. fúrás helyszínrajza
S z t r a t o t í p u s : P usztafö ld v ár (Pf)-77. sz. fúrás: 1760,0— 1791,0 m (7. ábra).
F ek ü : p rekam brium i g ránátos m uszkovit-csillám pala.
F edő : N agykörűi A gyagm árga Form áció.
V astagság: 31,0 m.
F ú rá s helye: Békés megye, orosházi járás, K a rd o sk ú t község köz- igazgatási terü letén (8. ábra).
15
Mélyítés ideje: 1962. IV. 6 — V. 9.
F ú rás ta lp a : 1801 m.
M agfúrások szám a: 7 (1 — 7.).
M agnyereség: 15,5 m.
A nyagvizsgálati e red m én y ek :
K a rb o n á tta rta lo m (% ): 46,8, 8,4, 0,8, 7,6.
Térfogatsúly (g/cm 3): 2,04, 2,19, 2,30, 2,08, 2,01, 2,83, 2,75, 2,10, 2,30, 2,86.
Porozitás (% ): 21,5, 21,4, 15,9.
Lyukgeofizikai szelvények: norm ál ellenállás — PS (1 : 1000), BK Z (1 : 200 és 1 : 500), m ikro (1 : 200), hőm ér
séklet.
Kőzettani leírás
A form áció k ő zettanilag szürke, világosszürke, egyenetlen, darabos törésű konglom erátum , hom okkő, ritk á b b a n breccsa különböző v álto z ata i
ból áll. A finom — durvaszem csés v á lto z ato k közül a kavicsos homokkő, homokos konglom erátum , agyagos, hom okos breccsa eg y arán t m egtalálható benne. G yakoriak a kavicsos lum achellák és a kem ény, karb o n áto s kötő
anyagú szakaszok. A sósavban oldódó rész néhány % -tól 35 —40% -ig terjed.
Az egyes kőzetféleségek k özött nincs éles h a tá r, részarány uk terü leten k én t változó. Á ltalánosságban jellemző, hogy alulról felfelé halad v a a szemcsék k o p ta to ttsá g a és az osztályozottság növekszik, a szem csem éret csökken.
A szem csenagyság változásaiból adódóan az összlet rétegzett, olykor r it
m ikus rétegzettség is m egfigyelhető. A kőzet kifejlődése a fekü anyagától, m orfológiájától és az ősföldrajzi viszonyoktól függően eltérő. Jellem ző a helybeli felhalm ozódás, vag y kis távo lság ra történő szállítás u tán i fel- halm ozódás, leülepedés u tán i áthalm ozás. E nnek megfelelően a d urvább törm elék a m indenkori fekü vagy közvetlen környezetének kőzetanyagából áll, a finom abb törm elék valam ivel távolabbról szárm azik. E m ellett szól, hogy a d urv áb b szemcsék (kavicsok) kevésbé, a finom abbak job b an kopta- to tta k . Kő r ö s s y L. (1971) p éld ak én t a pusztaföldvári terü lete t em líti, ahol ,,az 5 —75 m v astag alapkonglom erátum főleg a m edencealjzat kristályos- pala törm eléke, am elyben m ár a közeli (5 — 10 km) pusztaszőlősi, tótkom lósi m edencealjzat képződm ényeinek törm eléke alig ta lá lh a tó meg, és viszont” . Egy-egy fú rásb an v agy terü leten á lta lá b a n nincs meg a teljes, breccsától a finomszemcsés hom okkő — aleurolitig terjedő rétegsor, csak egy része.
A breccsa főleg azokon a részeken v an meg, ahol a fekiit mezozóos kőzetek alk o tjá k . A prekam brium i m etam o rfit aljzatú területeken a form áció á lta lá ban konglom erátum m al kezdődik és finomszemcsés homokkővel, aleurolittal fejeződik be, de bárm elyik hián y o zh at is. A konglom erátum ban esetenként görgetegek is m egfigyelhetők. A breccsa csak kisebb foltokban, elsősorban P u sztafö ld váron fordul elő. A g rán it aljz atú területeken (Mezőhegyes, B a tto n y a ) a vékony konglom erátum fö lö tt arkózás hom okkő kifejlődésül a form áció. Miocén fekü esetén a form áció kisebb szem csem éretű konglo
m erátum , kavicsos hom okkő, hom okkő — aleurolit.
Határok, települési viszonyok
A Békési K onglom erátum Form áció az a ljz atra m indig eróziós diszkor- danciával települ, fedője konkordáns településű. A fekütől á lta lá b a n jól
elh atárolható, kivéve, ha a fekü tö red ezett, m állo tt, breccsás kifejlődésű.
F o k o zo ttan áll ez a mezozóos d olom itokra és mészkövekre. M ezozoikumba, ill. paleozoikum ba soroljuk a breccsát, ha a kőzettörm elék szögletes és az a d o tt fú rásban levő a ljz at an y ag átó l eltérő kőzettörm eléket nem ta rta lm a z (autigén breccsa). A m ennyiben a törm elék kissé k o p ta to tt és idegen any ag ot is ta rta lm a z , a breccsa a Békési K onglom erátum Form ációhoz tarto zik . Az elh atárolás m agfúrások h ián y áb an bizonytalan lehet. P usztafö ld v ár — Pusztaszőlős —Tótkom lós —C sanádapáca környékén egyes helyeken a for
m ációnak a vele azonos vagy ahhoz hasonló kifejlődésű miocén rétegektől való elkülönítése bizonytalan. A fedő legtöbbször a form ációra üledék folytonossággal települő Tótkom lósi M észmárga Form áció, ritk á n a N ag y
körűi A gyagm árga Form áció. A Tótkom lósi Form áció és a Békési Form áció között tö b b helyen 5 —10 m-es átm en eti öv van, am elyben m észm árga- és hom okkőrétegek v áltak o zn ak egymással.
Keletkezési körülmények
A formáció kő zetanyaga a nem tú l nagy szintkülönbségű feküre tra n sz - gredáló beltenger által le p u sz títo tt abráziós törm elékek helyben lera k o tt, kis táv o lság ra sz állíto tt vagy áth a lm o z o tt lerakódásaiból, kisebb részben esetleg a beömlő folyók d u rv a hordalékából képződött.
Regionális kapcsolatok
A Békési K onglom erátum Form áció csak a pusztaföldvár — b a tto n y a i és az algyő — kiszom bori preneogén gerincsorokon és néhány, ezeknek az elő
teréb en levő m edencealjzati kiem elkedésen van meg. Legm agasabban a B a tto n y a -k ele t (Bat-K )-19. sz. fúrás érte el 1009,0 m -ben, legm élyebben az Ű jszen tiv án (Úszi)-l. sz. fú rás 3648 m -ben. V astagsága a 100 m -t sehol sem h alad ja meg. A gerincek m agasabb p o n tjain foltokban hiányzik és a környező m ély m edencék felé is kiékelődik. L egvastagabb a lejtőkön, ahol az egykori felszín m élyedéseit 60 — 80 m vastagságban tö lti ki. A puszta- földvár — b a tto n y a i és az algyő —kiszom bori előfordulások k ö zö tt laterális kapcsolat nincs. A Békési K onglom erátum Form áció laterálisán, össze- fogazódással tö bb ny ire közvetlenül érintkezik a Tótkom lósi M észm árga
Form ációval.
Kor, azonosíthatóság és szintezhetőség
Egy-egy a d o tt terü leten a Békési K onglom erátum Form áció m indig a pannóniai (s. 1.) kor legidősebb képződm énye. Kőrössy L. (1971) szerint a „pan no n alapkonglom erátum képződése helyenként még a felső-pannon
ban is fo ly ta tó d ik ” . Felfogásunk szerint az Alföldön a Békési Form áció k é p ződése a Kőrössy L. á lta l em lítettn él kisebb id ő ta rta m o t foglal m agába és m ár az alsó-pannóniai k orszakban befejeződött. A formáció elterjedési terü letén jól azonosítható. A form áción belül azonban csak néhán y egym ás
hoz közeli fú rás táv o lság ára köv etk eztetve szintezhető a közbetelepült kiékelődő m észm árga rétegek alapján.
2.1.2. Tótkomlósi Mészmárga Formáció
Az 1920—30-as években m ély íte tt tisztab erek é tiszaörsi, debreceni és hajdúszoboszlói fúrások ném elyikében az alsó-pannóniai rétegek alsó részén
2 „Alföld” 17
„szürke m árgás ag y ag ” -ot jelen tettek . Sc iim id t E. R . (1939) az 1926 — 30 k ö zö tt m ély ített H ajdúszoboszló (H a)-II. sz. fúrás alsó-pannóniai réteg
soráv al kapcso latban a z t írja, hogy „Fekvőjében kifejezetten m árgák is fellépnek” . Ezek a rétegek azonban valószínűleg nem a Tótkom lósi Mész- m árga Form ációba, hanem a N agykörűi A gyagm árga Form ációba és a Szolnoki H om okkő —A gyagm árga Form ációba sorolhatók. Az első fúrás, am ely biztosan fe ltá rta a m észm árgát, a MANÁT á lta l 1941-ben m élyített Tótkom lós (T )-l. sz. fúrás volt. E nnek fúrási szelvényén 1595,50— 1618,90 m k ö zö tt „K aikm ergel’’-t tü n te tte k fel. A képződm ényt a MANAT által m é ly íte tt tö b b i tótkom lósi fúrás (T-2„ -3„ -4., -5., -6. sz.) is feltárta . A ké
sőbbi k u tatá so k bizo n y íto tták , hogy a m észm árga a nagy mélységű m eden
cék (pl. hód mező vásárhely — m akói árok stb.), v a la m in t a N yírség és kisebb területrészek (pl. P u sztafö ld v ár ÉN y-i tetőrésze, H ajdúszoboszló, Endrőd, Szarvas, K ism arja stb.) kivételével általáno s elterjedésű. A form ációt T ó t
kom lós községről neveztük el, m ert a kő zetet az Alföldön a közigazgatási terü letén m ély ített fúrásokból írtá k le először. A kőolaj- és földgázk u tatás
ban a m észm árgát, m in t az alsó-pannóniai fekü közelségét jelző fontos sz in te t 1942 ó ta elkülönítik. A form áció a pusztaföldvár — b a tto n y a i pre- neogén gerincsoron kőolaj — földgáztároló. Da n k V. (1960) készletbecslési jelentéseiben — telep tani okokból — a m észm árgát is a „Békés sz in t” -hez sorolta a konglom erátum m al való hidrodinam ikai összefüggés m ia tt. E zért a Békési K onglom erátum Form ációval e g y ü tt az ÉN y-i részen „B ékés” , a D K -i részen „ B a tto n y a ” , Pusztaszőlősön „Szőlős” szintnek vagy táro ló
n ak nevezik. Vö l g y iL. (1965) az Alföld flis a ljz atú m edencéjének szarm ata — pannóniai összletével foglalkozó m u n k ájáb an az alsó-pannóniai alem eletben a m élyfúrási gyak o rlatn ak megfelelően három szin tet különböztet meg.
E zek közül a legm élyebb (legidősebb) kőzettan i kifejlődés típ u sa a T ó t
komlósi M észmárga Form ációnak felel meg. U gyancsak ezzel azonos Kő k össy
B. (1971) beosztásában a „m észm árga” szint. Ba l o g h K . (1973) beosztásá
ban az alapkonglom erátum és hom okkő fölött, algyői m in ták alap ján el
k ü lö n íte tt „sötétszürke — fekete m árga — m észm árgaösszlet” egy része ide, a több i része pedig m ár a Dorozsm ai M árga Form ációba sorolható.
S z t r a t o t í p u s : Tótkom lós (T)-28. sz. fú rás: 1796,0—1907,0 m (9. ábra).
F e k ü : k ré ta időszaki m árgapala.
F ed ő : N agykörűi A gyagm árga Form áció.
V astagság: I l i m .
F ú rá s helye: Békés megye, m ezőkovácsházai járás, Tótkom lós község közigazgatási terü letén (10. ábra).
Mélyítés ideje: 1969. II. 8 —III. 27.
F ú rá s ta lp a : 2000 m.
M agfúrások szám a: 5 (2 — 6.).
M agnyereség: 82,40 m.
A nyagvizsgálati ered m én y ek :
K a rb o n á tta rta lo m (% ): 85,5, 85,8, 90,5, 95,8, 89,8, 85,3, 92,8, 88,3, 100, 99,3, 100, 100, 100, 100, 100, 47,6, 87,7, 84,1, 100, 100, 100, 100, 86,4, 86,4, 64,3, 70,4, 77,2, 72,6, 72,6, 73,4, 77,2, 76, 76, 67.
1 j ~ I"---
9. ábra. A T ótkom lósi M észm árga F orm áció sz tra to típ u s szelvénye (Tótkom lós-28. sz. fúrás)
1. Mészmárga, 2. aleuritos mészmárga
T érfogatsúly (g/cm 3): 2,51, 2,47, 2,50, 2,46, 2,50, 2,48, 2,51, 2,54, 2.50, 2,32, 2,46, 2,47, 2,40, 2,40, 2,40, 2,45, 2.50, 2,54, 2,50, 2,45, 2,42, 2,45, 2,51, 2,46, 2.51,
P o rozitás (% ): 5,2, 5,9, 6,9, 5,6, 4,5, 6, 5,8, 4,2, 4,4, 4,7, 5,8, 5,7, 6,2, 6,1, 7,9, 6,2, 4,9, 3,7, 4,0, 5,8, 6,8, 6,0, 4,4, 4,7, 1,7.
Á teresztőképesség (mD): 0,1 a la tt 12 db.
Egyéb vizsgálatok (6. m agfúrásból): szerves geokémiai vizsgálatok, derivato g ráfia, színképelemzés.
Ásványos összetétel röntgendiffraktom éteres vizsgálat alapján (% ):
kvarc 3, plagioklász ny, illit 3, k lorit ny, kaolinit ny, g o eth it ny, p irít ny, kaiéit 87, dolom it 7.
Lyukgeofizikai szelvények: norm ál ellenállás — PS (1 : 1000), B K Z (1 : 200), optim ális és pseudolaterolog (1 : 200), term észetes és n eu tro n gam m a (1 : 200), m ikro (1 : 200), ferdeség, lyukbőség, hőm érséklet.
2* 19
10. ábra. A Tótkom lósi M észm árga F orm áció sz tra to típ u sá t fe ltá rt Tótkom lós-28. sz. fú rás helyszínrajza
Kőzettani leírás
A form áció a m agasabb szerkezeti helyzetű részeken (pl: pu sztaföld
v ár — b a tto n v a i gerincsor, K elebia, Á sotthalom stb.) világos sárgásszürke, kagylós, pikkelyes törésű, g y ak ran ta rta lm a z aleuritos, esetleg homokos, hom okkőréteges szakaszokat. A középmély, m élyebb szerkezeti helyzetű területek en a kőzet sötétebb, barnásszürke, sárgás barnásszürke színű, kagylós, pikkelyes, szilánkos törésű, rideg. K a rb o n á tta rta lm a alapján szerkezeti helyzetétől függetlenül lehet m árga, m észm árga, agyagos mészkő vagy mészkő. A m észm árga — mészkő 6 0 —95% -ban m ikrokristályos CaC03- ból áll. T artalm az n éh ány százalék dolom itot és kevés k v arco t, agyag
á sv á n y t is. Legtöbb esetben kevés, igen finom hom ok és aleu rit is van benne. G yakori, sokszor töm eges benne a közelebbről meg nem h atározh ató, szenesedett, p irite se d ett növényi töredék, szár, levél, halpikkely. G yakoriak a kisebb-nagyobb p irites szálak, b ak terio p irit csomók. A k a rb o n á tta rta lo m , aleuritosodás, hom okosodás m értékének változásából adódóan a kőzet a form áció tetejév el párhu zam o san réteg zett. Az aleuritosodás m értékétől és a szenesedett, p irite se d ett növényi töredékek elhelyezkedéséből, fel- dúsulásából adódóan sok terü leten szag g ato tt vízszintes, lapos, hullámos m ikrorétegzettségű a kőzet. Egyes terü letek en a rideg m észm árga, mészkő repedezett.
Határok, települési viszonyok
A form áció a Békési K onglom erátum Form ációra mindig üledék
folytonossággal települ. A k e ttő k ö zö tt 5 —10 m-es átm en eti zóna lehet,
am elyben m észm árga- és hom okkőrétegek váltak o zn ak egym ással. Ahol a Békési Form áció hiányzik, o tt a form áció közvetlenül a pannó niain ál idősebb képződm ényekre települ. A Tótkom lósi Form áció és a fekü miocén képződm ények k ö z ö tt általáb an eróziós diszkordancia van. Az Alföld egyes részein (pl. K a b a — K isújszállás, N agykörű környékén, a K özép- és K elet- Alföldön) azonban üledékfolytonosságra u taló jelenségek is v an nak. Ezeken a helyeken — és diszkordáns település esetén o tt, ahol a fekü miocén képződ
m ények hasonló k ő zettani kifejlődésűek — a pontos elhatárolás nehéz, első
sorban a term észetes gam m a szelvények segítségével lehetséges. A miocénnél idősebb kőzetekre a form áció m indig eróziós diszkordanciával települ és elh atáro lása nem okoz problém át. A Tótkom lósi M észmárga Form áció fedője leggyakrabban a N agykörűi A gyagm árga Form áció. A k e ttő k özött á lta lá b a n 5 —20 m v astag átm en eti szakasz van, am elyben agyagm árga- és m árgarétegek v áltak o zn ak egym ással úgy, hogy a m árgás rész k a rb o n á t
ta rta lm a alulról felfelé halad v a fokozatosan csökken. Az á tm e n eti részt tradicionálisan a N agykörűi Form ációhoz soroljuk. A nagy mélységű árkok perem ein és az ilyen árk o kban levő rela tív m edencealjzati kiem elkedéseken a form ációra üledékfolytonossággal a Dorozsm ai M árga Form áció vagy a V ásárhelyi M árga Form áció települ. Ezeken a helyeken a Tótkom lósi F o r
máció és a többi felsorolt formáció, illetve kőzet kifejlődése k ö zö tt az átm en et á lta lá b a n fokozatos, ezért az elhatárolás nem eléggé éles. A D u na —Tisza köze jelentős részén viszonylag vastag, sokszor m ajdnem az 1 / lyukgeo
fizikai m arkerig terjedő, bizonytalan lito sztratig ráfiai besorolású, homokos, hom okkőcsíkos agyagm árga települ a form ációra. A Keceli B azalt F orm áció
n ak lehet fedője, fekiije és betelepülésként is előfordul benne.
Keletkezési körülmények
A m észm árga közepes vízm élységű, tö b b n yire redukciós h a tá sú , viszony
lag kis vízm ozgású környezetben keletkezett. A kőzet zöm ét a vízből kiváló C aC 03 alk o tja, am ely m ellett kevés dolom it is k im u tath a tó . A C aC 03 eseten
k é n t aleurit-, ritk á b b a n homokszemcse m éretű k ristályok form ájában van jelen. A kevés kvarc-any agú aleurit-, v agy homokszemese, a pelites rész és a szenesedett növényi m aradv ány o k egy része a szárazföldről és a m edence
perem i m ocsárvidékekről szárm azik. A p iritk ristály o k a redukciós k ö rny e
zet h a tá sá ra keletkeztek.
Kegionális kapcsolatok
A T ótkom lósi Mészmárga Form áció a nagy mélységű m edencék (pl.
hódm ezővásárhely — m akói árok) és a viszonylag gyakori kisebb, „foltszerű”
terü lete k kivételével az Alföldön általán o san elterjedt. V astagsága változó, de a 200 m -t nem h alad ja meg. Á ltalánosságban jellemző, hogy a m edence
a ljzati kiem elkedések tetőrészén elvékonyodik, sok esetben kiékelődik vagy összefogazódik a Békési K onglom erátum Form ációval. Az e m líte tt kiem el
kedések oldalain kivastagodik, m ajd a m élyebb medencék felé ism ét el
vékonyodik és tö bbny ire kiékelődik vagy összefogazódik a Dorozsm ai M árga Form ációval és V ásárhelyi M árga Form ációval. E k é t u tó b b i formáció laterális k apcsolata a Tótkom lósi M észmárga Form ációval azonban még to v áb b i v izsg álato k at igényel, m ert éppen ezeken az „ á tm e n e ti” részeken kevés m élyfúrás van. A Keceli B azalt Form ációban betelepült p a d o k a t alkot.
21
Kor, azonosíthatóság és szintezhetőség
Azokon a területeken, ahol a Békési K onglom erátum Form áció hián y zik, de a Tótkom lósi M észmárga Form áció m egvan, a Keceli B azalt Form áció előfordulási helyeitől eltek in tv e m indig ez a képződm ény a pannóniai (s. 1.) kor legidősebb tag ja. Az egym ástól táv o lab b eső területeken a form ációba tarto zó m észm árga képződése nem feltétlenül egy időben fejeződött be, de m indig az alsó-pannóniai elején k eletkezett. A zonosítása jellegzetes ly u k geofizikai szelvényképe alap ján egyértelm ű. A form áción belüli rétegzettség egy-egy terü leten belül viszonylag nagy távolságra kö veth ető, m egbízható szintezést tesz lehetővé (pl. p u sztafö ld v ár — b a tto n y a i gerincsor, K elebia stb.).
2.1.3. Dorozsmai Márga Formáció
A form ációt K iskundorozsm a községről neveztük el, m ert az összletet a közigazgatási területén 1968—1969-ben m ély ített D orozsm a (D o)-l. sz.
fúrás h a rá n to lta először. E z t követően tö b b dorozsm ai, velük párhuzam osan k é t Üllés-délkeleti fúrás t á r t a fel. A hódm ezővásárhely — m akói árokban először a H ódm ezővásárhely (H ód)-I. sz. fúrás h a rá n to lta 1971-ben. K ü lön álló lito sztratig ráfiai egységként még nem írtá k le. A K V jelentéseiben 1969 ó ta kavicsos m árga vagy fekete m árga néven elkülönítik. Különböző részletességű kőzettani, őslénytani leírásai is o tt szerepelnek.
S z t r a t o t í p u s : D orozsm a (D o)-l. sz. fú rás: 2968,0—3113,0 m (11. áb ra).
F ek ü : miocén kori kavicsos, homokkőcsíkos aleurolit.
Fedő: V ásárhelyi M árga Form áció.
V astagság: 139 m.
F ú rá s helye: Szeged megyei jogú város, Dorozsm a csatolt község köz- igazgatási terü leté n (12. ábra).
M élyítés ideje: 1968. X II. 9 - 1969. IV. 25.
F ú rá s ta lp a : 3500 m.
M agfúrások szám a: 3 (15—17.).
M agnyereség: 4,95 m.
A nyagvizsgálati ered m én y ek : a m agm intákon k v a n tita tív anyag- vizsgálatok nem voltak.
Lyukgeofizikai szelvények: norm ál ellenállás — PS (1 : 1000), BK Z (1 : 200), optim ális és pseudolaterolog (1 : 200), term észetes és n e u tro n gam m a (1 : 200), m ikro (1 : 200), lyukátm érő, ferdeség, hőm érséklet.
Kőzettani leírás
A form áció kőzettanilag sö té t barnásszürke, a hódm ezővásárhely — m akói áro k b an sötétszürke, feketésszürke színű m árga, homokos, aleuritos, szórtan kavicsos m árga, am elyben alulról fölfelé h aladv a csökkenő m ennyi
ségű, vastag ság ú és szem csenagyságú konglom erátum -, hom okkő- és aleuro- litrétegek, zsinórok vannak. A form áció felső részén tö b b terü leten (pl. Ullés, F o rrá sk ú t) az egész form ációban nincsenek különálló konglom erátum — hom okkő rétegek, hanem csak szórtan tartalm a z néhány kisebb-nagyobb m edencealjzati törm eléket (kavicsot) a m árga — m észm árga alapanyag.
11. ábra. A D orozsm ai M árga F orm áció sz tra to típ u s szelvénye (Dorozsma-1. sz. fúrás)
1. Kavicsos márga
12. ábra. A D orozsm ai M árga F orm áció sz tra to típ u sá t fe ltá rt D orozsm a-1. sz. fú rá s helyszínrajza
A m árga k a rb o n á tta rta lm a változó, uralkodóan 40 — 60% k ö zö tt van, de a m észm árga- és agyagm árgarétegek is gyakoriak. Néhol, elsősorban a T ótkom lósi M észmárga Form ációval laterálisán érintkező helyek közelé
ben m észm árga típ usú is lehet. E zeken a helyeken lyukgeofizikai szelvények a la p ján nem m indig d ö n th ető el egyértelm űen, hogy a kérdéses összlet a T ótkom lósi M észmárga Form ációba vagy a D orozsm ai M árga Form ációba tarto zik -e. A m agasabb szerkezeti helyzetű területeken és a karbo náto sabb szakaszokon a kőzet kagylós törésű, a m élyebb részeken v agy agyagosabb kifejlődésben lemezes, pikkelyes elválású. A Makó-2. sz. fú rásban hajszál
repedésekkel szab ály talan ul á tjá rt.
A konglom erátum -, hom okkő- és aleurolitrétegek a form áció alsó részén m axim um m éteres, középső részén d m —mm vastagságúak, sokszor lencsés, foltos kifejlődésűek, keresztrétegzettek, a felső részén nem alk o tn a k külön rétegeket, szórt betelepülések form ájában v an n ak jelen. E gyenetlen, hu llá
mos, h a jlíto tt réteglap m entén érintkeznek a m árgával. Az alapan y ag agyag- m árga, m árga. A kavicsok változó m értékig, de á lta lá b a n gyengén kopta- to tta k . N agyságuk 1 —4 cm, ritk á n görgeteg nagyságúak is előfordulnak.
K őzetany agu k m indig a környező m edenceperem preneogén, ritk á b b a n mio
cén an y ag ával megegyező.
Határok, települési viszonyok
A form áció feküjét álta lá b a n miocén kőzetek, esetleg az idősebb m eden
cealjzat alk o tja. A Dorozsm ai M árga Form áció a miocén rétegekre települési diszkordanciával következik, feltételezve néhány k iv ételt, így a H ódm ező
vásárhely (Hód)-I. sz. fú rá st, ahol folyam atos á tm e n e t valószínűsíthető a miocén és pannóniai rétegek kö zö tt, b á r a sz arm ata jelenléte i tt nem egyértelm űen k im u ta to tt. Dorozsm a —Ü llés— R úzsa — F o rrá sk ú t környékén tö b b helyen a Tótkom lósi Form áció a lk o tja a feküt, am elyből üledék
folytonossággal fejlődik ki a D orozsm ai Form áció, ezért a lyukgeofizikai szelvényeken a k ét form áció elh atáro lása bizonytalan. A S ándorfalva (S)-I., az Üllés (Ü)-28., -36., a Ruzsa-4. és a B ordány-2. sz. fúrásokban a fekti a K eceli B azalt Form áció. A fedő eddigi ism ereteink a la p ján konkordáns településsel m inden esetben a V ásárhelyi M árga Form áció.
Keletkezési körülmények
A kőzet a pannóniai transzgresszió során viszonylag m eredek partfalú, erősen ta g o lt aljzatú , gyorsan süllyedő m edencerészekben, a p a rto k tó l kissé táv o lab b i sekély vízben, red u k tív körülm ények k ö zö tt keletkezett. A vegyi kiválású C aC 03 m ellett a tengeri áram lások nagy m ennyiségű pelites anyagot sz állíto tta k . A m árgás alapan y ag ba időnként a p artró l leomló, vagy a m ere
dek m edenceperem en egyszer m ár lera k o d o tt törm elékanyagból zagyárak form ájáb an a m edencébe ju tó d u rv a törm elék, konglom erátum , a meg
növekvő vízáram lás h a tá sá ra pedig hom ok- és aleurolitrétegek, lencsék ág y azó d tak be.
Regionális kapcsolatok
A D orozsm ai M árga Form ációt eddig csak a Szeged környéki középmély neogén m edencerészekből, a hódm ezővásárhely — m akói árokból és a derecs
kéi depresszióból ism erjük. További előfordulásait v á rh a tju k a békés —gyulai
süllyedek és m ás mély m edencék azon részein, am elyeknek közelében a m edenceperem m eredek lejtőjű. E d d ig ism ert legnagyobb vastagsága a H ód-I. sz. fúrásban 397,0 m. A Dorozsm ai M árga Form áció laterálisán közvetlenül érintkezh et és összefogazódhat a Tótkom lósi M észmárga és a V ásárhelyi M árga Form ációval.
Kor, azonosíthatóság és szintezhetőség
A nagy mélységű m edencékben a Keceli B azalt Form áció előfordulási helyének kivételével álta lá b a n az alföldi pannóniai képződm ények legidősebb tag ja , kronosztratigráfiailag az alsó-pannóniai korszakba tarto zik . L y u k geofizikai szelvények segítségével azonosítása a m ár e m líte tt átm en eti terü lete k (pl. Ü llés— R úzsa — F o rrásk ú t) kivételével álta lá b a n jól m egoldott.
A d u rv áb b törm elékes rétegek és a k a rb o n á tta rta lo m nagyobb terü letre k iterjedő egyidejű v áltozása a form áción belül egy-egy m edencében vagy m edencerészben finom abb szintezést, ill. form áción belüli rétegazonosítást is lehetővé tesz.
2.1.4. Vásárhelyi M árga Formáció
A form ációt H ódm ezővásárhely városról neveztük el, m ert a közigazga
tási terü letén m ély ített H ód-I. sz. fúrás h a rá n to lta a legjellemzőbb és leg
v a stag ab b kifejlődésben. E g y ú tta l az innen szárm azó m in tá k a t vizsgálták a legsokoldalúbban. A form áció m egismerésének tö rté n ete azonos a D orozs
m ai M árga Form ációéval. Önálló lito sztratig ráfiai egységként még nem írtá k le. A K V jelentéseiben n éhán y fú rásb an 1969 ó ta elkülönítik. K ü lö n böző részletességű kőzettani, őslénytani leírásai is o tt szerepelnek.
S z t r a t o t í p u s : H ódm ezővásárhely (H ód)-l. sz. fú rás: 4501,0 — 4767,0 m (13. ábra).
F ek ü : Dorozsm ai M árga Form áció.
F edő: N agykörűi A gyagm árga Form áció.
V astagság: 266,0 m.
F ú rás helye: Csongrád megye, H ódm ezővásárhely város közigazgatási terü letén (14. ábra).
M élyítés ideje: 1969. X I. 1 2 - 1972. IX . 14.
F ú rá s ta lp a : 5842,5 m.
M agfúrások szám a: 3 (28 — 30.).
M agnyereség: 8,4 m.
A nyagvizsgálati e re d m én y ek :
K a rb o n á tta rta lo m (% ) ; 15,9, 18,2, 21,6, 19,3, 40,8, 28,4, 22,7, 17, 18,2, 18,2, 21,6, 22,7, 14,5, 19,3, 26,1, 13,39, 15,76, 16,15, 20.29, 15,76, 13,79, 16,54, 29,3, 29,5, 59,78, 30,74.
Térfogatsúly (g/cm 3): 2,43, 2,40, 2,33, 2,44, 2,33, 2,29, 2,34.
Porozitás (% ): 8,20, 8,45, 10,72, 7,26, 10,35, 12,19, 10,16.
Á teresztőképesség (mD): vízszintes: 0,60, 0,73, 0,17, 0,1 a la tt 4 d b ; függőleges: 0,54, 0,42, 0,1 a la tt 3 db.
Lyukgeofizikai szelvények: norm ál ellenállás —PS (1 : 1000 és 1 : 500), B K Z (1 : 200), term észetes és n eu tro n gam m a (1 : 200), optim ális és pseudolaterolog (1 : 200), ly uk átm érő (1 : 200), mikrolog (1 : 200), ferdeség, hőm érséklet.
25
13. ábra. A V ásárhelyi M árga F orm áció sz tra to típ u s szelvénye (H ódm ezővásárhely i , sz. fúrás)
1. Márga, agyagmárga, 2. aleurolit, 3 . homokkő
Kőzettani leírás
Alsó részén fekete á rn y a la tú , felső részén sötétszürke agyagm árga, m árga, am ely rendszertelen elhelyezkedésben változó m ennyiségű és v astag ságú sötétszürke aleurolit és szürke hom okkő réteget ta rta lm a z . Az agyag
m á rg a —m árga változó m értékig hom okos, aleuritos, a k a rb o n á tta rta lo m tó l és m élységtől függően kagylós, pikkelyes, szilánkos törésű, lemezes elválást!.
A Makó-2. sz. fúrás m agm intáiban rendszeresek a függőleges és szab á ly ta lanul szerteágazó repedések és elég gyakoriak a „pergésre” (omlásra) hajla-
14. ábra. A V ásárhelyi M árga F orm áció sz tra to típ u sá t fe ltá rt H ódm ezővásárhely-I. sz. fúrás helyszínrajza
mos részek is. Az aleurolitrétegek az agyagm árgához — m árgához hasonló kifejlődésűek. A hom okkő világosszürke, finom -durvaszem csés, néhol — első
so rban az alsó részeken — kavicsos konglom erátum ba átm enő. A hom okkő- rétegek ritk á n v astag ab b ak n éhány dm-nél, de agyagm árga — m árga- és aleurolitrétegekkel sűrűn v áltak o zv a álta lá b a n v astag rétegcsoportokat alk o tn ak . A különböző kőzetkifejlődések szabálytalanul, kiékelődve, össze- fogazódva v áltakoznak, a réteglapok sok esetben szabálytalanok, gyakori a terheléses zseb, a m ikrorétegzettség, keresztrétegzettség, szabály talan rétegzettség. A hom okkövekben gyakoriak a lapos aleurolit és agyagm árga
„ k av icso k ” , befolyások.
Határok, települési viszonyok
A form áció feküje eddigi ism ereteink alap ján a Dorozsm ai M árga vagy a Tótkom lósi M észmárga Form áció lehet, am elyekre üledékfolytonossággal települ. A fedő a N agykörűi A gyagm árga Form áció. Az üledékfolytonosság ebben az irá n y b a n is m egvan. Az elhatárolás az üledékfolytonosság m ia tt m ind a fekü, m ind a fedő felé bizo n ytalan lehet.
Keletkezési körülmények
Az összlet a p a rto k tó l viszonylag távolabbi, olykor közepes vagy kis mélységű vízben képződött, ahol a lassú vízm ozgással sz állíto tt fin om törm elékes anyag tú lsú lyb a k e rü lt a karbo nátos anyag kiválásával szemben.
27
Az id ő n k én t rövid időre felgyorsuló vízm ozgások d u rv áb b törm elékeket is sz állíto tta k és ra k ta k le a m edencében. Ezen form áció üledékei a tu rb id it- típ u stó l elsősorban ab b an különböznek, hogy a kis m éretekben ta p a s z ta l
ható szabálytalanság a form áció vastagságm éretében ciklikussá válik és szabályos ism étlődésű víz a la tti áram lás üledékképződési eredm ényének kell tek inten i.
Regionális kapcsolatok
A V ásárhelyi M árga Form áció tip ik u s kifejlődéseit a hódm ezővásár- hely —m akói áro k b an a Szeged-Dorozsma környéki m ély neogén m edence
részekből és a derecskéi depresszióból ism erjük, a Dorozsm ai M árga F o rm á
ción tú lterjed ő jelleggel. A D un a —Tisza köze jelentős részén meglevő, m ár e m líte tt bizonytalan lito sztratig ráfiai besorolású, hom okos, hom okkőcsíkos agyagm árga lito sztratig ráfiailag leginkább a V ásárhelyi M árga Form ációval azonosítható. Jelenlegi mélysége, k őzettani kifejlődése és keletkezési körül
m ényei azonban ettő l eltérnek. Az összlet vastagsága Algyőtől n y u g at felé h alad v a nő és K iskun h alas környékén a Dorozsmai M árga Form ációval e g y ü tt m ajdnem az egész alsó-pannóniai k orszakot kitölti. H asonló a helyzet Szeghalom —F ü zesg yarm at környékén is. A D una —Tisza közén ta p a s z ta lt keleti irányú regionális elvékonyodás következtében Szeged —Algyő térsé
gében a form áció vékony, ezért egyértelm űen nem is kü lön íthető el. Való
színűleg ezzel azonosak a b ék és—gyulai süllyedék É -i részén m ély ített fúrások Tótkom lósi F orm ációja és N agykörűi Form ációja közötti rétegsorok.
U gyancsak ezzel azonosítható az Abádszalók-dél (A b-D )-l. sz. fúrás azonos réte g ta n i helyzetű összlete is. A form áció kifejlődésére valam ennyi alföldi nagy mélységű neogén m edencében szám íth atu n k . A V ásárhelyi Márga Form áció laterálisán összefogazódhat a Tótkom lósi M észmárga és a Dorozs
m ai M árga Form ációval.
Kor, azonosíthatóság és szintezhetőség
A V ásárhelyi M árga Form áció az alföldi pannóniai képződm ényeknek viszonylag idős tag ja , kronosztratigráfiailag az alsó-pannóniai korszakba tarto zik . Egy-egy a d o tt neogén m edencében a Keceli B a z a lt Form ációnál fia tala b b . A Tótkom lósi M észmárga és a Dorozsm ai M árga Form ációnál fia tala b b vagy azokkal azonos korú, a N agykörűi A gyagm árga Form ációnál idősebb. A zonosítása az összefogazódó fáciesek hasonló lyukgeofizikai szel
vényképe m ia tt eseten kén t bizonytalan. Form áción belüli szintezhetőség kisebb területek en belül lehetséges, nagyobb távolságokra azonban nem.
2.1.5. Kectdi Bazalt Formáció
A form ációt Kecel községről neveztük el, m ert a közigazgatási területén m ély íte tt szénhidrogén-kutató fúrásokból ism ertük meg először 1972—1974 között. 1974-ben a Sándorfalva (S)-I. sz., 1976-ban a K isku nh alas-n yug at (K iha-Ny)-3. sz., 1978— 1981 k özött a Ruzsa-4., B ordány-2. és Ü-28., -36. sz., 1981-ben a N agykörű (N k ö )-ll. sz. fúrások tá r tá k fel a form ációt. A keceli k u ta tá s eredm ényeit Cs o n g r á d i B .-n é (1975) foglalta össze. A K iha-N y-3. sz.
fú rásb an fe ltá rt b a z alto t Cs e r e p e s r e Me s z é n a B. (1978) ism ertette. A sán- dorfalvai, rúzsai, bo rdányi és üllési fúrásokból m egism ert b azalt vulkaniz- m usra vonatkozó a d a to k a t Pa p S. (1981) foglalta össze. A form áció Kecelen, a Ruzsa-4. sz. és az Ü-36. sz. fúrásokban kőolajtároló.
A form áció előfordulási helyei közül az Üllés — Zákányszék térségében levő fúráso kkal viszonylag jól fe ltá rt (Ruzsa-4., B ordány-2., Ü-28., -36. sz.
fúrások), és a lyukgeofizikai szelvények az eddig m egism ert terü letek közül i tt a legjellemzőbbek. Mivel lito sztratig ráfiai beosztásun kat elsősorban a lyukgeofizikai szelvényekre alap o ztu k , a form áció s z tra to típ u sá t az itten i B ordány-2. sz. fú rásban jelöltük ki.
S z t r a t o t í p u s : B ordány-2. sz. fú rás: 2503,0 — 2658,0 m (15. ábra).
l
15. ábra. A K eceli B a za lt F orm áció sz tra to típ u s szelvénye (B ordány-2. sz. fúrás)
1. Bazalttufa, 2. bazalt, bazaltagglomerátum, 3. márga. mészmárga
B ekül to rto n a i hom okos aleurolit.
B edő: D orozsm ai M árga Bormáció.
V astagsága: 155 m.
B úrás helye: Csongrád megye, szegedi járás, Zákányszék község (16.
ábra).
M élyítés ideje: 1980. X I. 1 3 -1 9 8 1 . I. 16.
B úrás ta lp a : 3280,0 m.
M agfúrások szám a: 1 (1.).
M agnyereség: 6,0 m.
29
16. ábra. A K eceli B a z a lt Form áció
sz tra to típ u sá t fe ltá rt B ordány-2. sz. fú rás h elyszínrajza
A nyagvizsgálati e red m én y ek :
K a rb o n á tta rta lo m (% ): 0,0, 0,85.
P orozitás (% ): 7,76, 9,76.
Á teresztőképesség (m D ): gázzal m ért 3,158, 1,628; sós vízzel m ért 1,8250, 0,0717.
Lvukgeofizikai szelvények: norm ál ellenállás — PS (1 : 1000), optim ális és m ikrolaterolog (1 : 200), mikrolog (1 : 200), term észetes p o ten ciál (1 : 200), term észetes és neu tro n gam m a (1 : 200), akusztikus terjedési idő (1 : 200), hőm érséklet.
Kőzettani leírás
A form ációba tarto zó összlet nagyobb része világos-, zöldes- vagy sötétszürke színű, néhol barn ás árn y alatú , kem ény, egyenetlen, darabos, h ely en k ént kissé kagylós törésű, erősen zúzott, tö re d e ze tt bazalt, b azalt
agglom erátum , kisebb része szürke, világos zöldesszürke színű, rétegzetlen, egyenetlen-földes tö résű ; viszonylag laza, néhol karbonátos, törm elékes, hom okos részeket és különböző nagyságú b a z altd a ra b o k at tartalm azó b a z alttu fa.
A b azalt világos-, zöldes- vagy sötétszürke színű, repedezett, változó m értékben b o n to tt, sötétzöld és fehér m andulaköveket, k itöltetlen vagy részben k itö ltö tt apró üregeket tartalm az.
V ékonycsiszolatban vizsgálva a b azalt alapan yag a három féle. Sándor- falván, ahol a b azalt a legüdébb, az alapanyag m ikroholokristályos, porfiros, folyásos szövetű, fő töm egében apró plagioklászlécekből áll, az üveges rész alárend elt. A Nkö-11., K iha-N y-3. sz., az Üllés — Zákányszék környéki (Ü-28., -36., Ruzsa-4., Bordány-2. sz.) fúrásokban és kisebb részben a keceli fúráso k b an a bazalt b o n to tt, interszertális, pilotaxitos vagy m ikroporfiros szövetű. A lapanyaga apró tű s, ikerlemezes plagioklászokból, esetleg augit-
lécek halm azából, ezek finomszemcsés, változó m ennyiségű szubm ikroszko- pikus átalak ulási term ékeiből: kloritból, szericitből, agyagásványból, v a la m int k rip to k ristálv o s üvegből áll. A plagioklászlécek 0,2 — 0,5 m m hosszúak és m ax. 0,1 mm szélesek. A keceli fúrások ban a kőzet nagyobb töm egét kitevő b o n to tt részeken az alapanyag n agyobbrészt kristályszerkezet nélküli, vasas, kloritos.
A porfiros elegyrészek közül leggyakoribbak az 1 — 2 mm nagyságú, b o n to tt, idiom orf léc, pálcika alakú, álta lá b a n ikerlemezes, g y akran zónás, korrod ált, k arb o n áto so d o tt, agyagásványosodott, helyenként zeolitosodott, albit-oligoklász, ritk á b b an lab ra d o rit-b y to w n it összetételű plagioklászok.
Változó m ennyiségben mindig jelen v a n n a k az aprózárványos augit, a p a tit és a xenom orf kristályos, erősen b o n to tt, szerpentinesedett olivinkristályok is. A hipersztén és diallág viszonylag ritk a . M indegyik m agm inta b azaltjáb an gyakoriak az apró gömb vagy ovális alakú m andulakövek, üregek. A m an d u lakövek any ag a á lta lá b a n kristályos kaiéit, sugaras, rostos kalcedon és kova, v a la m in t kristály os kova és kaiéit keveréke. Ezeken a helyeken jól m eg
figyelhető a k ovásodást követő és a k o v á t kiszorító karbonátosodási folya
m at. Á ltalános, hogy a kaleitkitöltésű m andulakövek falá t is kova és kalcedon borítja. A m andulaköveket kitö ltő ásván y o k b o rítják a repedések és üregek falá t vagy tö ltik ki teljesen a szemcsék k ö zötti te re t, üregeket. E zenkívül kis m ennyiségben zeolit, sziderit, titá n a u g it, klorit, idiom orf opak m ag netit, lim onit és p irít szemcse fordul még elő. Cs e r e p e s s é Me s z é n a B. (1978) vékonycsiszolati vizsgálatai a lap ján a bazalt ásványos összetétele kb. a k ö v e t
kező: 48% plagioklász, 30% kalcit, 13% kalcedon, 7% zeolit, 2% augit.
Cs o n g r á d i B .-n é (1975) összefoglalása szei’in t a keceli te rü le t b a z a ltjá nak kém iai összetételét (7 analízis alapján ) az 1. tá b lá z a t tartalm azza.
1. táblázat
Szélső érték ek (% ) Á tlag (% ) Szórás
Si()„ 3 1 ,9 4 -5 3 ,8 6 42,96 6,92
TiO., 0,61 - 2,29 1,83 0,52
a i2o3 1 0 ,7 4 -1 6 ,0 9 13,40 1,74
1 ,7 9 - 8,89 5,43 2,03
FeO 2 ,3 2 - 3,82 3,19 0,47
MnO 0 , 1 1 - 0,24 0,16 0,04
MgO 1 ,5 9 - 8,34 5,20 2,14
CaO 4 ,5 7 -1 8 ,7 4 9,71 4,63
N a20 0 , 2 2 - 4,17 2,49 1,12
KjjÖ 0,81 - 7,00 1,97 2,06
- h2o 0 , 1 5 - 6,62 4.17 2,06
-i- n 2o 3 ,3 8 - 8,11 5,21 1,50
B A 0 , 1 2 - 0,41 0,27 0,08
co
2
0 ,0 7 -1 0 ,6 8 3,90 3,75s 0 , 0 0 - 1,03 0,48 0,33
so
3
0,11 - 0,16 0,14 0,019100,51
- o 0 , 0 7 - 0,51 0,24
100,75
31
