13S IRODALOM.
.La rétribution du personnel enseignant primaire. Gencve, 1938. 332 1. A Bureau kiadványainak 61. száma.
A közművelődésnek és közgazdaságnak szerves kapcsolatát m a m á r
•egyetemesen elismerik. Ez utóbbi szolgáltatja az amannak fenntartására és fejlesztésére szükséges eszközöket: a szellem mintegy az anyagból táplál- kozik és — viszont megfordítva. Ez a d j a m e g ennek a kiadványnak is fon- tosságát, jogosultságát. H á r o m lapon sorakoznak fel azok a fő- és mellék- . kérdések, amelyekre 48 állam elismerő készséggel adott többé-kevésbbé
részletes válaszokat. Ezek a következő pontokat ölelik f e l : 1. Illetmények.
2. Pótlékok és segélyek. 3. Mellékfoglalkozások és díjazásuk. 4. A m u n k a i d ő :szabályozása. 5. N y u g d í j ü g y , betegség, munkaképtelenség és munkanélküli-
ség. 6. Idegen tanerők. 7. A felsorolt tényezők a magániskolában. 8 Vegyesek (kiegészítő adatok).
A munka szerkesztője bevezetőleg 77 lapon dolgozza fel az említett
•szempontok sorrendjében a közoktatásügyi minisztériumok részéről beküldött jelentéseket (Magyarország 181—184. 1.), anélkül azonban, hogy az össze- hasonlításnak kényes és nehéz, mert bonyolult útjára lépne. Ezt az olvasónak alkalmi érdeklődésére bízza, aminek megkönnyítésé érdekében a kötet vé- .gén táblázatban közli valamennyi képviselt állam pénznemének á r f o l y a m á t a .-svájci frankhoz viszonyítva 1938. j a n u á r 1-én. M i n t h o g y ilyen természetű
munka »tartalmának« összefoglalása m é g kivonatosan sem igen lehetséges, a k ü l ö n b ö z ő tárgyi szempontokkal kapcsolatban csak egy-egy jellegzetes részlet közlésére szorítkozunk.
Az országok .többségében a tanítók, élethossziglan kinevezett tisztviselők, illetményeiket az államtól, tartományoktól vagy községektől kapják. O t t , ahol fizetési fokozatok vannak, azok a megélhetési viszonyokhoz, szolgálati időhöz, tudományos képzettséghez és vizsgálatokhoz alkalmazkodnak. Kor- pótlékokkal csaknem valamennyi államban találkozunk. Két országban pénz- ügyi megtorlásokat alkalmaznak olyan tanítókkal szemben, akiknek tanításá.
nem kielégítő. Az igazgatók rendszerint pótlékokat élveznek vagy magasabb fokozatokba tartoznak, amire nézve az osztályok száma irányadó (fizetésük
•esetleg eléri a tanítókénak kétszeresét). Franciaországban kétféle előléptetés van: szolgálati évek és szolgálati érdem szerint. A legmagasabb fizetést álta- l á b a n 24 szolgálati év után érik el. Nagybritanniában az igazgatók alap- fizetése olyan, mint a tanároké, a pótlék a tanulók számához igazodik. A német tanítók évi fizetése 2.800—5.000 márka, a svájci (zürichi) 4000—
8600 frank között mozog. A soronkívüli előléptetésekre egyes á l l a m o k b a n m é g a következő ténykedések jogosítanak: versenyvizsgálatok, j ó tankönyvek szerkesztése, kiváló közszolgálatok. E g y spanyol-amerikai országban négy szolgálati évet írnak .annak a tanítónak javára, aki i g a z o l j a , h o g y 50 fel- n ő t t e t megtanított írni-olvasni. A helyi pótlékok vidékek szerint k ü l ö n b ö z ő k
és f ő l e g családos tanítók számára vannak fenntartva; a családi pótlékok a gyermekek számához igazodnak; a lakáspénz néhol a fizetésnek 30«/o-áig
•emelkedik. Kedvezmények a tanítók gyermekeinek iskoláztatására, utazá- rsokra (Lengyelország 30«/o, Franciaország 50«/o). Érdekesek a tanítók mel-
-VEGYES. 157
lékfoglalkozását szabályozó intézkedések: csak olyanok folytathatók, amelyék nem ellenkeznek a tanítói hivatással vagy azt nem befolyásolják károsam;- tilos pl. a kereskedelem, az ügynökösködés, ellenben szabad tanítani a tovább- képző, esti és népfőiskolákban, el szabad vállalni saját intézetén kívül á l l ó tanulók magántanítását. A heti tanítási órák száma 20 és 36 között m o z o g
(Belgium és Angolország 20, Olaszország 25, Német- és Franciaország 30, Dánia 36). A legjobb országban a tanítók kötelesek a tanítás előtt és^után a tanulókra felügyelni, a tanításra lelkiismeretesen készülni és az írásbeli- dolgozatokat kijavítani. A szünidők tartama (a törvényes ünnepek kivételével) Angolországban 50 nap, Olaszországban 61, D á n i á b a n 73, Franciaországban 80, Németországban 85, Lengyelországban és Svájcban ( G e n f ) 90, P o r t u - gáliában 102, Görögországban 122 nap. A nyugdíjat ott, ahol nincs aggkorii biztosítás, rendszerint az állam folyósítja, amely erre a célra a havi fize- tésnek 1.5—10o/o-át levonja. A nyugállamonyba való helyezés ideje az 50 — 60 éves életkor, a n y u g d í j r a való jogosultság a 10. és 40. szolgálati év között:
mozog. A n y u g d í j nagysága, illetőleg megállapítása felette változatos m ó d o n , történik. A legnagyobb nyugdíjat (100°/o) Magyarországon, Romániában,.
Lengyelországban és néhány tengerentúli á l l a m b a n folyosítják.
M á r ezek a kiragadott adatok is meggyőzően szemléltetik ennek a tanul- ságos kiadványnak gazdagságát. M é l t ó és kiegészítő p á r j a lenne az, amely a középfokú és főiskolai tanárok, valamint a közoktatásügyi miniszterek
illetményeit tüntetné fel. kf..
V E G Y E S .
Magyarország á BIÉ tagja. A genfi Nemzetközi Nevelésügyi Hivatal' (Bureau International d'Éducation) végrehajtó bizottsága 1938. december/
10-i illésén felvette tagjai közé Magyarországot, illetőleg a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztériumot. Az ülésen a svájci Lachenal elnök örömét fejezte ki, hogy Magyarország tagja lett a Nemzetközi Nevelésügyi Hiva- talnak, mert ezáltal az intézet m é g jobban hasznára fordíthatja Magyarország év- százados nevelésügyi tapasztalatait, valamint a magyar közoktatásügyben most:
végbemenő különféle újításokat. Megállapította, mily bátorító ösztönzést lehet meríteni azokból a szakadatlan erőfeszítésekből, melyeket a magyar nevelésügy vezéralakjai gyakran igen nehéz körülmények között végeztek.
Megemlékezett Szent Istvánnak, az első magyar királynak iskolaalapító tevé- kenységéről, Apácai Csere Jánosról, a kiváló tanárról, Bethlen G á b o r feje- delemről és P á z m á n y Péter bíborosról, a nagyenyedi kollégium és a n a g y - szombati egyetem alapítójáról, továbbá Brunszvik Teréz g r ó f n ő r ő l , aki a svájci Pestalozzitól tanult és 1828-ban felállította az első ma,gyar kisded- óvót. Rámutatott arra, milyen sokoldalú újjászervező m u n k a folyik ma a magyar közoktatásügy területén. Kiemelte Magyarország korszerű tanyai, iskolarendszerét, az írástanítás megújhodását, a gyakorlati középiskola m e g -
