A. J. Walter: Die Hochschulen im neunen Staate : [könyvismertetés]

"344 IRODALOM.

Tinte nemzeti szociálista alapon nevelt i f j ú s á g t ó l lényegesen más ítéletek vár- h a t ó k , mint egyebütt. Másrészt a nemzeti szocialista i f j ú s á g vezetése e b b ő l a <műhöl értékes útmutatásokat nyerhet a nevelés céljára nézve. A z e l ő t t ü n k levp könyv méltóan sorakozik be azok közé az értékes tanulmányok közé, melyek eddig a lipcsei lélektani intézetnek H. Volkelt t a n á r t ó l vezetett fej-

lődéslélektani osztályából kerültek ki,

gy. á.

Slise Richter : Sprachwissenschaft in der Schule. Wien-Leipziig, 1937. Deut- scher Verlag f ü r J u g e n d und Volk. (31 L).

' A j ó n e v ű bécsi tudós írónő ebben a m u n k á j á b a n egész sor nyelvtudo- m á n y i megfigyelést gyűjtött össze, melyek az iskolában fölhasználhatók'.

E l v i l e g m o n d j a a 4,. l a p o n : »Nyelvtudomán,y az iskolában nem a tananyag, ki- bővítését, csupán bizonyos tanítási módszer alkalmazását jelenti*. E b b ő l az alapelvhői kiindulva t á r g y a l j a a szók történetét, az e t i m o l ó g i á t és ,a szók képzését, a hangtan kérdéseit, figyelembe véve egy fiatal t u d o m á n y á g a t , a f o n o l ó g i á t is, azután a szórendet és a szókincset. Igen gondolatkeltő és ér- dekes annak a sokféle lehetőségnek összeállítása, miként lehet egy egyszerű m o n d a t o t kifejezni, pl. ezt: »Látogasson m e g m a délután engemet«. A jelen- téstant, a jövevény és meghonosodott szavakra vonatkozó ismereteket is j ó l megválogatott példákon mutatja bet Kimerítően tárgyalja továbbá a hely- es személyneveket és végül a nyelvtanításnak nagy szociális szerepét a faj- és hazaszeretet fölébresztésének szolgálatában!. Példáit k ü l ö n b ö z ő nyelvek k ö r é b ő l veszi. A kis d o l g o z a t a népiskolától a középiskolák felső t a g o z a t á i g j ó szolgálátokat tehet a tanítónak és tanárnak s útmutatást adhat neki, h o g y nyelvtudományi képzettségéhői módszeres alakban mit használhat f ö l a nyelv-

tanítás egyes szakaszaiban;

gy. á.

A. 1.

Walfer: Die Hochschulen im neuen Staate. W i e n , 1938. Deutscher Ver- lag. (62 lap.)1

A z t a követelményt, hogy az iskola a

maga}

lényegéhez mért m ó d o n az á l l a m életével összhangban legyen, ma mindenütt elismerik^ A német nép- iskolákról, a polgári és középiskolákról e tekintetben gpndoskodtak az ú j tantervek. Sokkal nehezebb a d o l o g a főiskoláknál. A főiskolák feladatai k ö z ü l , melyek a t u d o m á n y o s kutatásra, a tanításra és nevelésre terjednek ki, az első, a kutató munka alkalmazkodik legkevésbbé az előre kitervezett szabá- lyozáshoz, még ha nem tesszük is a m a g a területén szükséges tanszabadságot

— a liberalizmus értelmében — a főiskolai élet alapjává. Az 1935. évi fő- iskolai törvény rendezni ó h a j t j a a főiskolák által a lefolyt században teljesen, elhanyagolt nevelési feladatot. Könyvünk szerzője a diákegyesületeknek e té- ren kiválóan érdemes m u n k á j á h o z fűzve fejtegetéseit, azt javasolja, h o g y ki jkell építeni a diákság önkormányzatát és határozottabban bele kell illeszteni a ihivatásos testületekbe. Az eddigi egyetemi előadásokat (Vorlesungen) Wa!- ter legszívesebben szemináriumszerű kollégiumokkal helyettesítené, A tulaj- képeni ismeretelsajátítás m a könnyebben történhetik könyvek ú t j á n , ' A szakok megválasztása és a kiválogatás m ó d j a aizok a kérdések, melyek leginkább szo- rulnak megoldásra. Walter egy előkészítő félévet javasol, mely az ott nyúj- t a n d ó áttekintés és bevezetés által arra is szolgálhat, h o g y a főiskolai élet

345 IRODALOM.

veszélyeztetett egysége biztosíttassák. Elismerést érdemel, h o g y könyvünk /szerzője nemcsak a f ö n t jelzett kérdéseket beszéli meg, hanem úgyszólván napjaink minden főiskolai reformtörekvését is, melyekre nézve oly sokféle vélemény került m á r fölszínre, és így a saját figyelemreméltó javaslatán kívül j ó áttekintést a d a kérdés egész komplexumáról. *

gy. á.

Arigelo Cammarata: La scuola del Faicismo. A p p u n t i di pedagógia militante per g l i educatori. Trimarchi, Palermo, 1933. Q u a d e r n i di Attualiitá No„ 6—7. 166 1. Ára 10 líra.

A

Quaderni di Attualitá

sorozatban érdekes könyv jelent meg a fasiszta iskoláról. A z ú j olasz közoktatási alaptörvény, a

Carta delta Scuola

előtti I d ő b e n m á r érlelődtek azok az alapelvek1, melyeknek szerves f o l y o m á n y a

•éppen ez a nagyjelentőségű kerettörvény volt;. A szerző a fasizmus és az iskola viszonyát boncolgatja és az a célja, amint előszavában írja, h o g y /segítségére legyen a fasiszta pedagógusoknak az iskola és az élet, az iskola

•és a fasizmus közt mutatkozó ellentétek áthidalására.

Mussolini a fasizmussal harcot indított a bolsevizmus ellen;. »Az osztály- Tiarc — m o n d t a a Duce m á r 1923-ban — egy nemzet életében csak epizód l e h e t : nem lehet azonban a mindénnapi élet jelszava, mert ez a gazdagság pusztulását, tehát az általános nyomort jelentené,.« S m á r ekkor belátta,

"hogy az iskola a nemzet jelenéből épen úgy ki nem kapcsolható, mint jöven-

•döjéből,. A z iskolának állandóan lépést kell tartania az élettel és m á r atz iskolában m e g kell' kezdeni a könyörtelen harcot a bolsevizmus romboló '•hatása ellen, azt a harcot, amely nélkül nem győzedelmeskedhetik a fasizmus,.

-Az iskola szilárd alapjaira épül fel a fasizmus nagy épülete és m i n d i g j ó értelemben vett »modern« iskola legyen az, amire a fasizmus minden i d ő b e n számíthat és amire minden körülmények között támaszkodhatik,.

A szerző j ó l megválogatott idézetekkel szemlélteti Mussolini pedagógiai elgondolásait, melyek ösztönzést adtak az olasz kultuszminisztériumnak, hog'y fasiszta szellemű közoktatási reformját végrehajtsa. A fasizmus iskolájának világosan kell látnia, mik az á l l a m életszükségletei,. Különösen most, amikor az önellátás kérdése nemcsak Olaszországban, hanem minden európai állam-, -ban legégetőbb p r o b l é m á j a az állam létének. Azt kell az iskolának megtaní- tania, hogy milyen boldogságot ad a függetlenség érzése, hogy m i t jelent -az: kitartó munkával és nemes áldozatkészséggel hódítani,. »A m u n k a a leg- ."fensőségesebb, a legnemesebb és a legtiszteletreméltóbb megnyilvánulása ,az 'életnek«, — mondta Mussolini, és a fasizmus iskolája dolgozni tanítja m e g -az ifjúságot,.

Valamikor (1925-ben) ezt mondta a. D u c e : » M a a fasizmus párt, párthadsereg, korporáció. De ez nem elég: kell, hogy életforma legyen!«

És ki nevelje ilyen szellemben az ifjúságot, ha nem az iskola? De a fasizmus!

nem azt kívánja az iskolától, hogy az i f j ú nemzedékek fejét holt tudással Tömje tele, hanem azt, hogy az a tudás, amit az iskola ad — Mussolini .-szavaival élve — »a szellem különleges svédgimn'asztikája legyen*,. Mussolini p e d a g ó g i á j a az i f j ú s á g o t fasisztává akarja nevelni, és ebben as szellemben ikell értenünk a vezér szavait, hogy az ifjúnak könyv és puska legyen a kézé-