F A IV К A S К Ó Н E И Т б г п и К у
TÁMPONTOK
А НАШ KOCSI EGYSÉGEK ALKALMAZAsAKА ÉS AZ EGYÜTTMCKÚDÉS MEGSZERVEZÉSÉRE
TAMARASRAN
I E tanulmány kettős óéit követ:
mindenekelőtt a kiképzés minél1 tökéletesebb sikerét akarja szel - gálni azáltal, hogy a nem páncélos fegyvernembeli tiszt bajtársak részére
irányelveket ad a páncélos csapatok alkalmazására és együttműködésére a többi fegyvernemmel, elsősorban a gyalogsággal,
másrészt el óhajtja oszlatni azt a téves felfogást, mely szerint harc- kocsik támadásukat mindenkor a gyalogság előtt hajtják végre, így azokat
feltétlenül az első lépcsőben kell alkalmazni és amely felfogásról a ..Hon- véd" lapjain is olvashatunk.
Utalunk a „Honvéd 1950 májusi számában (73. 1. II. bek.) Kende Péter őrnagv bajtárs „Rohamlövegek támadásban" című dolgozatának a következő kitételére: „A fent leírtakból is láthatjuk, hogy a rohamlövegek és a harckocsik harcmódja között döntő különbség van, mert a harckocsik mindig a gyalogság előtt haladva támadnak az ellenségre és elsőnek törnek be az ellenséges vedöállásba..."
Minden fegyvernembeli harcszabályzatunknak alaptétele az az irány- elv, melyet a Gy. H. II. R. 1. füzet 1. pontja a következőképpen fogalmaz meg:
„A korszerű harcot a gyalogság, a tüzérség, az aknavetők, a harcko- csik és a repülők összefogott, tömegés bevetése jellemzi."
Ez az alapelv a legyőzhetetlen Sztálin-i haditudomány alapelve, mely- nek helyességét a Nagy Honvédő Háború dicsőséges győzelme mindennél jobban beigazolta.
Alihoz azonban, hogy ezt az elvet a gyakorlatban is megvalósíthassuk, elsősorban az általános, de minden fegyvernembeli parancsnoknak ismernie kell az összes fegyvernemek jellemző tulajdonságait, alkalmazási elveit és velük az együttműködés megszervezésének módját.
A) A harckocsik alkalmazásának fejlődése.
A harckocsi alig több, mint 30 éves harceszköz. Megszületése óta eltelt idő alatt mind technikai megoldás, mind alkalmazás szempontjából óriási fejlődésen ment keresztül.
Az első világháborúban a harckocsikat a gyalogsággal együtt, annak előrevitelére alkalmazták és rendszerint meglepés céljából a tüzérségi támogatást is elhagyták. A harckocsikban mozgó páncélfalat láttak, melyek védelme alatt az ellenséges géppuskák tüze ellenére, a védőállások előtt létesített akadályokon keresztül a tűzfegyvereket és a gyalogságot közvetlenül az ellenség közelébe vitték és a betörést velük végrehajtották.
Éppen azért, hogy a gyalogság támadási ütemével lépést tudjanak tartani, nem töreked- tek a harckocsik sebességének, mint a védettség egyik tényezőjének a gyalogosénál tia- 3 0
•gyobbra növelésére, lianem a védettség biztosításánál csupán a páncél vastagságának eme- lését tartották sz«n előtt. így keletkeztek a hatalmas súlyú (100—200 tonnás) harckocsik.
Az első világháború után a harckocsik alkalmazásának elve a két, harckocsikat első alkalommal használó imperialista országban, Angliában és Franciaországban külön
utakra tér.
A franciák továbbra is a gyalogsággal való együttműködés elvét vallották és' ezért nehéz és lassú harckocsik gyártását tartották célszerűnek;
az angolok ezzel szemben a gyorsaságra fektették a fősúlyt a páncél vastagsága rovására is és letérve a gyalogsággal való együttes alkalmazásról, az önálló páncélos harc elvét vallották (Fuller tbk.: „A gyalogságot a harckocsival összekötni annyi, mint a lovat a traktorral együvé fogni...")
Az osztály-társadalom és az osztály-hadsereg ismert tulajdonságai miatt később a franciák is és csaknem az egész világ magáévá tette az angol elveket és a villám- háború mindent elsöprő erejét hirdette.
Egyedül a marxi-lenini-sztálini elveken nyugvó szovjet hadvezetés is- merte fel a harckocsik alkalmazásának helyes módját, melynek alapvető lényege a gyorsaság és páncélozottság növelése, emellett a legszorosabb együttműködés a többi fegyvernemmel. . i
Л Nagy Honvédő Háború szovjet páncélosainak dicső győzelmei min- dennél fényesebben bebizonyították ezen elvek helyességét. Bebizonyították, hogy ezen legkorszerűbb elvek szerint alkalmazott harckocsik együttműkö-
désben a többi fegyvernemmel az összes hadszintereken, az év és nap minden szakában, minden időjárás mellett, sikeresen meg tudták oldani az adottságaiknak megfelelő és kellőképpen előkészített feladatokat és így a háború sikeres befejezésének döntő tényezőivé lettek.'
B) Jellemzésük.
A harckocsi alakulatok a páncélos és gépkocsizó lövész (gépesített) fegyvernem legjellegzetesebb, egyben leghatásosabb csapatnemét képvi- selik.
A harckocsi alakulatok a fegyvernemek között a legnagyobb támadó erejű csapatnem, mely a döntésért folyó harcban a többi fegyvernem leg-
hatásosabb segítőtársa.
A harckocsik támadásban minden más fegyvernemnél nagyobb lökő- erőt képviselnek, mert támadásuk olyan terepen és akadályokon keresztül,
valamint oly ellenséges tűzhatás ellenére is érvényre jut, ahol egyetlen fegyvernem sem képes olyan rövid idő alatt, mint a harckocsi, biztos ered- ményt elérni.
Azáltal, hogy a támadás két legfontosabb elemét, a tüzet és a mozgást egyidejűleg érvényesítheti, továbbá, hogy sebességével és súlyával gázolni tud, hozzávéve a hatalmas erkölcsi hatást, a harckocsi a támadás leghaté- konyabb tényezője.
A harckocsi jellemző tulajdonságaiból következnek a támadásban reá váró feladatok is:
az ellenség megsemmisítése, a támadási terület elfoglalása és
a gyalogság beérkezéséig az elfoglalt területnek a birtokban tartása.
A harckocsik és összehasonlításul a rohamtüzérség jellemző tulajdon- ságait az 1. sz. ábra mutatja.
:n
Lököero Letipròkepesseg
i. иг. ábra
0 ^ 0 <
A t á m a d á s leghatékonyabb tényezőit egyesíti:
a lökoerót és a tűzerőt.
Tűzerő Páncélvédettség Terepjáróképesség
G y o r s a s á g Mozgékonyság E r k ö l c s i h a t á s
Fö hatóereje
d t ű z
lököerövel n e m rendelkezik.
A rohamtüzérség jellemző tulajdonságaiban általában megegyezik a harckocsi alakulatokkal. Lényeges különbség a kettő között az, hogy mig a harckocsi hatal- mas tűzereje me lett mindent letipró lököerövel is rendelkezik, melynek következté- ben képes terüle'eket elfoglalni és megtartani, a rohamtüzérség lököerövel nem ren- delkezik, /ö halóereje a tüz.
Feladata a támadó fegyvernemekkel együttműködésben részükre tűztámogatást nyújtani akkor, amikor egyéb tüzérség védetlensége és mozgékonyságának hiánya mia.t erre nem képes. . , , , „ . . , ...
Elsősorban betöréskor és az ellenséges védelem mélységi oven való atkuzdeskor, amikoris ellenséges tűzfészkek, állandó és tábori erödök, ellenséges páncélos csapatok lefogásával és megsemmisítésével nyújt támogatást
A rohamtüzérség ezek szerint páncélozott és mozgékony tüzérség, mely általában a gyalogság (lovasság) és páncélos alakulatok harcrendjében mozogva rendszerint közvetlen irányzással tüzelve segíti az előbb említett fegyvernemeket támadási felada- tuk megoldásában.
C) Alkalmazásuk.
Támadásban a harckocsik alkalmazását a 2. sz. ábra szemlélteti.
A harckocsik alkalmazására vonatkozólag mint alaptételt a következő két legfontosabb elvet kell leszögezni és betartani:
I. A lövész köteléknek alárendelt harckocsi egységeket általában ne osz- szuk fel a lövész alegységekhez, hanem egységesen alkalmazzuk a főtá- madási irányban.
II. A harckocsikat a gyalogsággal annál szorosabb együttműködésben kell alkalmazni,
a) minél erősebb az ellenség védelme és
b) minél kedvezőtlenebb terepen kell végrehajtani a támadást.
I-hez: Az el§ő elv azt követeli meg, hogy a lövész kötelékhez beosz- tott (alárendelt) harckocsi egységet ne forgácsoljuk szét az alárendelt lö- vész egységekhez való beosztással, hanem együttartva, a főtámadás irá- nyába, egységesen vessük be. A harckocsi kötelék lövész alegységekhez
3 2
való beosztásával szétforgácsolnánk annak erejét és elesnénk a tömeges harckocsi bevetés sikerétől.
Ezt az elvet sem szabad azonban mereven felfognunk. Mindazon ese- tekben, amelyekben az ellenség tűzhatása, a terep, a látási és mozgási vi- szonyok akadályozzák nagyobb harckocsi egységek vezetését, mozgását és tűzhatásának kifejtését, a harckocsikat kisebb alegységekben — szakasz, század kötelékben — rendeljük alá a lövész egységeknek. Ezzel egyúttal köztük a szorosabb együttműködést is biztosítjuk.
Kisebb harckocsi -egységet a következő esetekben rendeljünk alá lövész egységeknek:
megerődített állás elleni támadásnál rohamcsoportokba, helységharcban és sűrűn lakott területen,
erdőben, erdős, mocsaras területen, valamint hegységben,
rossz látási viszonyok között, sötétségben, ködben, sűrű eső és havazás közben végrehajtott támadásnál.. Ha azonban a felsorolt esetek egyike sem forog fenn, mindenkor az I. elvhez kell tartanunk magunkat.
II-höz: A második elv tisztázásához szükséges az, hogy részleteiben vizsgáljuk meg a harckocsik alkalmazási módjait.
A 2. sz. ábra szerint támadásban a harckocsikat a következőképpen alkalmazhatjuk:
1. önállóan,
2. gyalogsággal együttműködésben.
l-hez: Harckocsi köteléket önállóan csak az ellenségnek gyenge és szer- vezetlen ellenállása ellen végrehajtott támadásra alkalmazunk.
Az önállóan alkalmazott harckocsi kötelék feladata: a védőálláS át- törése után a siker hadműveleti kimélyítése.
Erre a célra a tervezett áttörés területe mögött, a gyalogsággal szoros együttműködésben alkalmazott harckocsi köteléken kívül, nagyobb harc- kocsi kötelékeket kell a bevetésre készentartani.
Jegyezzük azonban meg, hogy a harckocsik önálló alkalmazása alatt nem azt értjük, hogy csupán harckocsi egységeket vetünk be egy bizonyos feladat megoldására, hanem önálló alkalmazás esetén a harckocsi köteié- S HonTéd п. vzáni
«
keknek — ha nem rendelkeznének azokkal — minden esetben alárendelünk lövész, elsősorban gépkocsizó lövész alakulatokat, tüzérséget (roham és tá- bori tüzérséget) és műszaki, esetleg repülő kötelékeket is.
A harckocsi kötelék tehát csupán a lövész kötelékek feladatához viszo- nyítva oldanak meg Ónálló feladatot.
2-höz: Védelemre berendezkedett ellenség elleni támadásnál a harckocsi- kat gyalogsággal együttműködésben alkalmazzuk az ellenséges védőállás áttörése (harcászati áttörés) céljából.
Ilyen alkalmazás esetén a harckocsik feladata az ellenség élőerőinek, tűzfegyvereinek, tűzeszközeinek és harckocsijainak megsemmisítése és az- által annak biztosítása, hogy a támadó gyalogság harcrendje tért nyerjen.
Gyalogsággal együttműködésben a harckocsik és a gyalogság közötti viszony annál szorosabb kell hogy legyen, minél erősebb az ellenség ellen állása.
Az ellenséges védelem erejétől és a helyzettől függően a harckocsikat a következőképpen alkalmazzuk a gyalogsággal együttműködésben:
a) harcászati együttműködésben, b) mint támogató és
c) mint alárendelt harckocsi egységet.
a-hoz: A harckocsi kötelékeknek önálló irányban, a gyalogsággal har- cászati együttműködésben való alkalmazásának az a lényege, hogy a gyalog- ság és a harckocsi egység azonos feladatot old meg, de a harckocsik működési területe nem esik egybe a gyalogságéval, hanem a harckocsi egység gyorsa-
sága adta előnyét kihasználva, a gyalogság támadásával összhangban az ellenség oldalába, vagy hátába támad a közös feladat megoldása érdekében,
Ezen együttműködési módra főleg találkozó harcban, általában nyílt szárnyak, vagy hézagok esetén adódik alkalom és csak nagyobb kötelékek alkalmazása esetén kerül sor.
34
A harcászati együttműködésben alkalmazott harckocsi köteléket min- denkor meg kell erősíteni lövészekkel, tüzérséggel és műszaki csapatokkal és a harckocsi kötelék, valamint a lövész seregtest együttműködését térben és időben szorosan egybe kell hangolni.
b-hez: Védelemre hevenyészetten berendezkedett ellenség elleni tárna dásnál a harckocsi köteléket (dandárt) a lövész hadosztály sávjában, annak támogatására lehet bevetni.
A.támogatás lényege az, hogy a támogatott lövész kötelék sávjában tár madó harckocsi egység nincs alárendelve a lövész kötelék parancsnokának, feladatát és a támadási parancsot nem a támogatott lövész kötelék pa rancsnokától, hanem magasabb páncélos vagy általános parancsnokától kapja. Támadását azonban a támogatott lövészegységgel összhangban kell végrehajtania, így együttmüködésüket közösen kell megszervezniök. Tá- madás közben a harckocsi egység parancsnok köteles a lövészkötelék pa ranesnok mindazon, a lövészek tértnyerésének elősegítését célzó kívánal- mának eleget tenni, amelyek nem akadályozzák maąasabb parancsnokától kapott főfeladatának megoldásában.
Ez az elv érvényesül minden alacsonyabb lövész és harckocsi egységek együttműködésében is, amikoris például a lövész hadosztálynak alárendelt
i' 3 6
harckocsi ezred zászlóaljai, századai, szakaszai támogatják a támadási sávjukban működő lövész zászlóaljakat, századokat, szakaszokat.
A' lövész hadosztálynak alárendelt harckocsi ezred együttműködési vi- szonyának egyik esetét a 4. sz. ábra mutatja.
c-hez: Védelemre berendezkedett ellenség elleni támadásnál a harckocsi köteléket rendszerint alárendelik a magasabb lövész köteléknek, mely esetben, mint „közvetlenül támogató" harckocsi egység, feszesen megszer- vezett együttműködés alapján a gyalogsággal közösen oldja meg feladatát.
Alárendelés esetén a harckocsi kötelék a föléje rendelt lövész kötelék parancsnokától kapja feladatát, parancsait. A harckocsi egység helyes alkal- mazásáért a lövész és harckocsi egység parancsnok közösen felelős és a lövész kötelék parancsnok tartozik lehetőséget biztosítani a gépjárművek karbantartására, javítására, az elhasznált készletek pótlására és a kezelők pihentetésére is.
A harckocsik alkalmazásánál a lövész egység parancsnok feltétlenül vegye figyelembe az I. alatti alkalmazási elvet és a harckocsiegység pa- rancsnok javaslatát.
Erősen megerődített állások elleni támadásnál a harckocsi zászlóalja- kat a főellenállási vonal áttörésének tartamára a jobb és szorosabb együtt- működés biztosítása érdekében alárendelhetjük lövészezredeknek. A főellen- állási vonal áttörése után azonban az ellentámadások minél nagyobb és összcfogottabb harckocsi erőkkel való kivédése, továbbá áttörés után a siker
minél hatásosabb kimélyítése érdekében ismét a legmagasabb harckocsi kötelék parancsnok alárendeltségébe kell összevonni.
A fent leírtakból a harckocsik alkalmazására vonatkozólag az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:
1. önállóan a harckocsikat csak akkor alkalmazzuk, ha az ellenség ellenállása gyenge és Iszervezetlen, az ilyen ellenállást a harckocsi kötelék a neki alárendelt lövész és egyéb fegyvernembeli kötelékekkel le tudja küzdeni.
2. Ha az ellenség ellenállása erősebb, de ellenállását hézagok és szabad szárnyak gyengítik azáltal, hogy lehetőséget nyújtanak bekerítésére vagy átkarólására, a harckocsi egységeket önálló irányban, a lövészekkel harcá- szati együttműködésben alkalmazzuk.
3. Ha az ellenség védelmét hézagok és szárnyak nem jellemzik ugyan, de védelme hevenyészett, a harckocsi egységet a lövész kötelék támadási sávjában, mint támogató harckocsi egység alkalmazzuk.
4. Védelembe berendezkedett ellenség elleni támadásnál a harckocsi egységet alárendeljük a lövész egységnek, sőt fokozottabb ellenállás esetén
(megerődített állás) a védőállás legellenállóbb része, a főellenállási vonal áttörése tartamára a harckocsi zászlóaljakat a szorosabb együttműködés érdekében lövész ezredeknek rendeljük alá.
De nemcsak a fentebb levont következtetések, hanem az a távolság is, amelyre támadás közben a harckocsik eltávolodhatnak a lövészektől, bizonyítja a H'a. elv betartásának fontosságát.
Közismert az a szabály, hogy álta'ábnn a harckocsik a gyalogsággal látó és tüzösszeköttetésben támadnak és 200—400 méternél nagyobb tá- volságra nem távolodnak el a gyalogságtól, vagy ha pl. egy ellenséges tám- pont megkerülése céljából ez a távolság mégis megnőne, a harckocsiknak
3 6
ezen részletíeladatuk megoldása után ismét fel kell venniök az összekötte- tést az együttműködő gyalogsággal és támadásukat ismét ezekkel együtt kell folytatniok.
De mi történik akkor, ha az ellenség ellenállása gyengült és vissza- vonulásának jelei mutatkoznak? Akkor a harckocsik figyelmen kívül hagyva a megadott távolságot, előre fognak törni, hogy megakadályozzák az ellen- ség új terepszakaszon való ellenállásának megszervezését, elvághassák a visszavonulási utakat és szétverhessék a megbontott csapatokat. Ugyan- csak 400 méternél nagyobb lesz a távolság találkozó harcban, üldözésben és mozgó védelemnél végrehajtott ellenlökések alkalmával is, vagyis mind- akkor, amikor az ellenség ellenállása gyenge, vagy gyengül. Természetesen a harckocsikat ezen harcaikban tüzérségi tűzzel és repülőkkel kell támo- gatni.
Viszont erősen megerődített állások elleni támadásnál 100—200 mé- ternél nagyobb távolságra nem szakadhatnak le a gyalogságtól és főfelada- tuk a betonerődök közti fészkek és támpontok megsemmisítése.
H/b-hez: Ezek után vizsgáljuk meg a terep befolyását a harckocsik alkalmazására.
A harckocsik sikeres alka'rnazását döntő módon befolyásolja a terep járhatósága, az évszak, napszak és az időjárás is.
Minden parancsnok, amennyiben harckocsik alkalmazására kap pa- rancsot, alaposan tanulmányozza a terepet a harckocsik alkalmazása szem- pontjából és minden intézkedést tegyen meg a természetes és mesterséges akadályok, különcsen az aknamezők leküzdésére.
Erdős, mocsaras, erősen átszegde't terep jelentps mértékben befolyá- solja a harckocsik mozgását, sok esetben csökkenti, sok esetben pedig lehe- tetlenné teszi a harckocsik támadó erejének kifejtését. Ezért a harckocsi támadásra megfelelő irányok és területek helyes kiválasztása a siker döntő jelentőségű követelménye.
A támadás terepe és az ellenséges védelem tűzrendszerének szervezett- sége befolyásolja azt is, hogy a támadást végrehajtó kötelék harcrendjé- ben a harckocsi egységek és a lövész egységek egymáshoz viszonyítva milyen helyzetet foglalnak el, vagyis azt, hogy milyen esetekben törnek be a, harckocsi egységek a lövészek előtt és milyen esetben a lövészek mö- gött.
Ha a támadás terepe és az ellenség páncélelhárító tűzrendszere а Ьагсл kocsik gvors és veszteség nélküli előretörését nem akadályozza, a harcko- csik a lövészek rohamállásán áthaladva, a lövészek előtt törnek be az ellen- ség főellenállási vonalába és semmisítik meg a lövész egységek térnyerését akadályozó tűzfészkeket.
A lövészek akkor csatlakoznak a harckocsik rohamához amikor a harckocsik rohamállásukon áthaladnak. (5. sz. ábra.)
Ha azonban a terep annyira átszegdelt és akadályokkal megerődített, vagy a védelem páncélelhárító tűzrendszere annyira megszervezett, hogy a betörést a harckocsik nagyobb veszteség nélkül nem tudnák végrehajtani,
akkor a betörést először a lövészeknek kell végrehajtaniok és el kell íoglal- nlok azt a területet, amely a harckocsik sikeres és nagyobb veszteségtől
mentes támadását biztosítja.
Fz esetben a harckocsik a lövészek után hajtják végre betörésüket és rántják előre a támadást a védelem mélységében. (6.. sz. ábra.)
37
$. sz. ábra
Т. 6. sz. ábra
Fedett terepen (bokrok, építmények) célszerű, ha a gyalogság nyomul előre. Ebben az esetben a harckocsik a gyalogság harcrendjében mozognak és semmisitik meg a gyalogság előnyomulását akadályozó célokat.
Tehát a terepnek, az ellenséges védelem akadályrendszerének és az ellenség páncéltörő tűzrendszerének jellegétől függően a harckocsik a gya- logság előtt, a gyalogság harcrendjében, vagy a gyalogság mögött hajt- hatják végre betörésüket az ellenség védőállásába, illetve folytathatják tá- madásukat az ellenség védelmének mélységében.
3 8
D) Az együttműködés megszervezése.
i Az eddigi megállapításokból következik, hogy minél erősebb az ellenség védelme és minél nehezebbek a terepviszonyok, annál szorosabban és rész- letesebben kell az együttműködést megszervezni a támadás sikere érdekében.
Az együttműködés megszervezésével kapcsolatban a többi fegyvernem fontosságának leértékelése nélkül meg kell állapítanunk, hogy rendeltetés- szerű feiadatuk végrehajtása közben egyedül a gyalogság és páncélos csa- patok, lehat a lökőerővel rendelkező fegyvernemek képesek bizonyos terü- leteket elfoglalni és azt az ellenség támadásaival szemben hosszabb-rövi- debb ideig megtartani. Viszont azt is meg kell állapítanunk, hogy a gyalo- gos és páncélos csapatok ezen feladatukat csak abban az esetben képesek megoldani, ha a többi testvérfegyvernem támogatja őket.
A fentiekből csupán azt a következtetést óhatjuk levonni, hogy
a gyalogság és a páncélos csapatok együttműködése kölcsönös támo- gatás, míg
a többi fegyvernemmel való együttműködés a lökőerővel rendelkező fegyvernemeknek a támogatása.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy pl. az ellenséges aknamezőn kapukat nyitó műszakiakat a lövész, vagy páncélos csapatok nem részesítik feladatuk elvégzése közben tüztámogatásban, hanem azt. hogy a műszaki csapatok azért nyitnak kapukat az ejlenséges aknamezőn, hogy azokon a lö- vész, páncélos csapatok áthaladva támadási feladatukat megoldhassák.
Itt jegyezzük meg azt is, hogy a harckocsiknak együttműködésben, vagy önállóan alkalmazását az a körülmény dönti el, hogy feladatukat lökő- erővel rendelkező fegyvernemmel együttműködésben o'dják-e meg, vagy sem. Az ugyanis a korszerű harc alapelveiből adódik, hogy akár együttmű- ködésben, akár pedig önállóan alkalmazzuk a harkocsi egységet, sohasem
nélkülözheti a támogató testvérfegyvernemek, a tüzérség, műszaki csa- patok, légvédelmi és repülő csapatok segítségét.
Az együttműködés megszervezését azonban a fenti körülmények fi- gyelembevételével kell végrehajtani.
Az együttműködés megszervezésének végrehajtásakor abból kell kiin- dulni, hogy a harckocsi egység alá van-e rendelve, vagy támogatja-e azt a lö- vész köteléket, mellyel együttműködésben fogja a támadást végrehajtani.
Abban az esetben, ha a harckocsi egység alá van rendelve egy lövész- köteléknek, a lövészkötelék parancsnoktól kapja meg harcfeladatát és az
ő vezetése'alatt szervezi meg az együttműködést.
Ha ellenben támogatja a lövészköteléket, akkor feladatát magasabb harckocsi parancsnoktól, vagy harccsoport parancsnokától kapja, a támoga- tott lövészkötelék parancsnokkal csupán feladatát beszéli meg a terepen és szervezi meg vele az együttműködést.
A továbbiakban az alárendelt harkocsi egység együttműködésének megszervezésével foglalkozunk.
A lövész kötelékeknek alárendelt harckocsi egység parancsnok, miután beosztását előljáró parancsnokától megkapja, a harcfeladat átvétele végett jelentkezik azon lövészkötelék parancsnokánál, akinek alárendelték.
3 9
Jelentkezéskor tájékoztató jelentést ad lövészparancsnokának, melyben jelenti harckocsi egysége harcértékét, vagyis,
a) létszámát, harckészségét, erőállapotát,
b) harckocsi létszámát, harckészségét, üzemi állapotát,
c) lőszer- és üzemanyaghelyzetét. ч
Az üzemanyag helyzetjelentésénél azt a távolságot jelenti, melynek megtételére a meglévő üzemanyagmennyiség egysége jármüveit képessé teszi.
A lövész kötelék parancsnok tájékoztatja ezután a harckocsi egység parancsnokot e helyzetről és megadja a harckocsiegység feladatát.
Tájékoztatás közben a harckocsiegység parancsnok mindazon részlete- ket, melyek a harckocsiegység alkalmazása szempontjából fontosak, fel- jegyzi, illetve térképébe berajzolja.
A harckocsiegység parancsnok ezután tisztázza feladatát, időszámve- tést készít, megítélést végez és térkép alapján elhatározásra jut egysége
alkalmazására vonatkozólag. Elhatározását javaslat formájában jelenti előljáró parancsnokának, valamint azt is jelenti, hogy milyen intézkedések szükségesek a harckocsik sikeres működésének biztosítása érdekében.
Ezután a harckocsiegység parancsnok s'zemélyesen résztvesz a lövész- kötelék parancsnok által vezetett parancsnoki terepfelderítésen és a terep adottságainak megfelelően esetleg kiegészítő javaslatot tesz. A lövész köte-
lék parancsnak ennek meghallgatása után lerögzíti végleges elhatározását, a harckocsiegység, valamint a harckocsikkal együttműködő többi fegyver- nem feladatát.
A harckocsiegység közelebbi és távolabbi feladata mélységében általá- ban egybeesik az előljáró lövészegység kozęlebbi és távolabbi feladatával.
A lövészkötelék parancsnok ezenkívül megmutatja a harckocsiegység megindulási területét, meghatározza elfoglalásának idejét és megjelöli a harckocsik gyülekező területeit a közelebbi és távolabbi feladat végrehajtása után. (Mindezekre a harckocsiegység parancsnok javaslatot tesz.)
A kapott feladat alapján a harckocsiegység parancsnok személyesen tájékozódik az ellenséges helyzetről, terepfelderítést hajt végre és meghozza elhatározását. Csak ezek után kezdi meg a harcköcsiegység parancsnok a támogatott lövész és egyéb fegyvernembeli parancsnokokkal az együttmű-
ködés megszervezését.
a) A harckocsiegység parancsnok azon lövészegység parancsnokával, akinek sávjában működik, alaposan áttanulmányozza a lövészek feladatát, majd együttesen megállapítják:
a harckocsik feladatát a lövészek feladatának végrehajtásával kapcso- latosan; hol, milyen célokat kell megsemmisíteni; a harckocsik támadás sávját; a támadás időpontját és jelét; a főellenállási vonal elérésének idő- pontját;
a lövészek feladatát a harckocsik feladatának végrehajtásával kapcso- latban: harckocsikat támogató lövegek számát, elhelyezését, tüzük megszer- vezését, stb.
az összeköttetés módját: vonatkozási pontok, jelek, stb.
4 0
b) A tüzérparancsnokkal együtt a harckocsiegység parancsnok megál- lapítja:
a tüzérség tűztervét,
a harckocsik támogatásával kapcsolatban a tüzérségi feladatok végre- hajtásának sorrendjét,
a cél megjelölésre és az összeköttetésre vonatkozó jeleket.
c) A lövészkötelék műszaki parancsnokával a harckocsiegység parancs- nok együttesen do'gozza ki:
a harckocsi támadás támogatásának műszaki tervét, melynél különös figyelmet fordítanak az aknamezőkön és a harckocsi akadályokon létesítendő átjárók készítésére és a harckocsiknak a védőállás mélységében történő műszaki támogatásra.
d) A repülőkkel való együttműködés biztosítása céljából a harc- kocsi kötelék parancsnok előljáró parancsnokán keresztül igényli a felderítő,
illetve támogató repülőket.
A harckocsi egység parancsnok feltétlenül ismerje sávjában működő repülők feladatát és közölje az együttműködő repülőkkel saját feladatát is.
Miután a harckocsi egység parancsnok az együttműködést a többi fegyvernemmel megbeszélte, megszervezi az együttműködést saját egységén belül is. E célból terepfelderítést hajt végre alárendelt és támogató alegy-
ségeinek parancsnokaival, mely a'kalommal megadja minden alegysége feladatát, ezt a terepen újból leellenőrzi, közli a szomszédokkal és a többi fegyvernemmel való együttműködés módját.
Harcparancsának kiadása után a harckocsi kötelék parancsnok e'kü'di alegység parancsnokait azon lövész alegység parancsnokokhoz, akiknek támadását támogatni fogják. Különösen fontos helyre ő maga is elmegy.
E) A támadás lefolyása.
Miután az együttműködés minden vonatkozásban meg van szervezve, a harckocsi parancsnokok figyelőhelyükön felállítják a figyelőket és felveszik az összeköttetést a lövészekkel és az együttműködő többi fegyvernemmel.
A harckocsi kötelék parancsnok figyelőhelye előljáró lövész parancs- nokának figyelŐhe'ye közelében lesz.
Abban az esetben, ha a támadás hajnalban indul meg, éjjel, ha azonban a támadást nappal hajtják végre, akkor tüzérségi előkészítés alatt foglalják el a harckocsik megindulási területüket úgy, hogy ott egy óránál hosszabb időt ne töltsenek.
A harckocsik meghatározott időben és elöljáró parancsnokuk által adott jelre a megindulási területen felvett harcrendben, átcsoportosítás nél- kül, a legnagyobb sebességgel indulnak támadásra.
A támadás ezen szakában a gyalogság és a tüzérség összes tűzfegy- vereinek az a feladata, hogy megsemmisítsék, vagy lefogják az ellenség páncéltörő fegyvereit, vakítsák az ellenség figyelöhelyeit és lefogják az ellenség fedett tüzelőállásból tüzelő tüzérségét.
A harckocsik, amint a saját lövészek első vonalán túlha'adtak, moz- gás közben hatalmas tüzet zúdítanak az ellenség elülső fészkeire és ezzel lefogják az ott lévő előeröket és tűzfegyvereket. A lövészek csatlakozva a harckocsikhoz támadásba lendülnek és igyekeznek a harckocsikból le nem
maradni.
41
Amikor a harckocsik kb. 150—200 m-re megközelítették az ellen- séges állást, a megbeszélt jelre a támogató tüzérség előre helyezi tüzét, a már korábban megjelölt célokra és területekre.
A harckocsik átjárókat törnek a gyalogság ellen telepített akadályo- kon és a lövészekkel együtt megsemmisítik a főellenállási vonalban lévő
ellenség élőerőit és tűzfegyvereit. -:
A tüzérség tüze a támadó harckocsikat a támadás egész mélységé- ben kíséri és helyezi a tüzét azokra a tűzfegyverekre, amelyek a harckocsik előremozgását gátolják. Miután az ellenség tűzfegyverei és élőerői a tüzér- ségi tűz következtében zömmel megsemmisültek, a harckocsik tűzzel és le- gázolással semmisítik meg azokat véglegesen és ezzel biztosítják a lövészek
előretörését. Amint a lövészek ezt a terepszakaszt biztosan kézbevették, a harckocsik új terepszakaszra támadnak, előkészítve azt tüzükkel a lövészek számára is. így törnek utat terepszakaszról terepszakaszra a harckocsik a lövészek részére.
Amint a harckocsik feladatukat végrehajtották és biztosították a lövészek részére az elfoglalt terület megtartását, a harckocsi egység parancs- nok — a lövész kötelék parancsnok- engedélyével — kivonja egységét és a gyülekező körletbe vezeti.
Itt a harckocsi egység új feladatot kap, ezért előkészíti egységét ennek végrehajtására.
A harckocsi alkalmazásának ismertetett elvei a Nagy Honvédő Háború tapasztalatain alapulnak. E tanulmány azokat az elveket és azt a gyakor- latot tartalmazza, amelyek alkalmazásával a Dicsőséges Vörös Hadsereg pozdorjává zúzta az állig páncélba öltözött és elbizakodott német fasisztákat és megmutatta részünkre is a győzelem útját.
ууЛ főjeladat, amely as 1950—5l-es évben az egész hadsereg előtt áll: a szovjet haditudomány alap- jainak tökéletes elsajátítása"
(Farkas)
»
42
