Adatok a külső országokban tanuló fejedelmi alumnusok számontartásáról és a róluk való gondoskodásról

Adatok a külső országokban tanuld fejedelmi alumnusok számontartásáról és a róluk való gondoskodásról

Bethlen Gábor I615 augusztus 14-én Gyulafehérvárott keltezett levelében arról tudósította Alvinczi Péter kassai papot,hogy "im- már mig élünk, annuatim két-két ifjút akarunk az odafel való aka- démiákba bocsátani tanulásnak okáért. Reméljük ezután többülni az tudós ifjakat.íme szinte mostan is keltőt eipediálunk Pareus uram- nak. Ezek Geleji Katona István és Fehérvári János voltak.Ilye- ténképpen Szenczi Molnár Albertnek I 6 1 7 december 1-én Oppenheim- ban irt leveléből meg is tudjuk,hogy e három esztendő alatt tanu- lás céljából kiküldött és még mindég künn tanuló segélyezett diák- jainak száma ekkorra már hatra növekedett.²) Minthogy tehát átla- gosan öt esztendőt szánt egy-egy ifjú akadémiai tanulására, ezért - a teljes létszám kltelése után - évenként itthon taníttatott 40 diákja mellé lo akadémiai alumnusa megélhetéséről és tanulási le- hetőségéről gondoskodott.Nem ismételve meg a már itt-ott elmondott megállapításainkat, e cikkben mégis teljesebb képet szeretnék be- mutatni .

A jelesebb diákok továbbtaníttatásának gondolatát alighanem Keserűi Dajka János,az uj udvari prédikátor ébresztette fel Beth- len Gáborban, ezért kiválasztásukat s a kiválasztottakról történő gondoskodást a fejedelem egyedül az 8 kezében hagyta, Õ azután a taníttatás rendszerét megalkotva, e feladatot püspök korában is megtartotta, s minthogy Rákóczi György Bethlennek a közmivelődés- re irányuló intézkedéseit mindjárt magáévá tette,sőt - annak nyo- mán haladva - még szélesebb alapokra igyekezett fektetni, ezért Keserűi János elhalálozása után, őt követőleg, Geleji Katona Ist-

1) Imre Sándor: Alvinczi Péter kassai magyar pap élete. Hódmező- vásárhely, 1898. 5 1 .

.529

ván is méltóvá igyekezett lenni jóltevő elődjéhez»

A Bethlen-kori gondoskodásról aránylag nem sok emlék maradt reánk, az azonban élesen reá világit, hogy BsatBasésképpen l6l8 januárjában loo aranyat küldetett Heidelbergába Böjti és Szilvési alumnusainak, hogy "mindenek előtt nyilvános legyen, miszerint nem tettünk hassontalan költést reátok, s végre hazátoknak,nemze- tetöknek haszonnal lehessetek javára»"^

Az intézkedéseknek már több emlékét találjuk az öregbik Rá- kóczi György idejében. Ezekből tudjuk,hogy & kiválasztott alumnu- sok tanulási lehetőségéről eayagiak szempontjából maga a fejedelem gondoskodott, aki ennek ellenében megkívánta, hogy a róluk érke- zett minden hirt és a velők kapcsolatos minden intézkedést vele is közöljön a püspök»E diákok ügyét агопЪап Geleji irányította és intézte, δ tartotta számon tanulási idejüket,előmenetelüket,péns- ügyi helyzetüket s ha reá szorultak, őhozsá fordultak rendkívüli támogatásért is. A kívülről kapott értesítések alapján 6 szabta meg tanulási idejüket: a jelesebbeknek többet szánván, a kevésbbé kiválóknak kevesebbet. Azután jéelőre gondoskodott itthoni elhe- lyezésükről, ennek megtörténte után ő juttatta ki a hasatérés u- tikültségét. Tekintettel arre a körülményre, hogy a püspöki hata- lom teljes virágzása korában az állások filetti rendelkezés, vagy legalább is ajánlási Jog az ő kezében volt, éppen ezért a nem-fe- jedelmi és a nem-Bethlentől hagyományozott alapítvány alumnusain kívüli,minden más, külső országokban tanult diáknak is valamelyik iskolánál gyakorlóidőre, vagy máshol való elhelyezésére is magá- nak tartotta meg az intézkedés jogát» éppen ezért mindenik, aka- démiákon tanuló ifjúra figyelt s annak hazatértekor először is, nála kellett jelentkeznie»

Mindezek a megállapítások nemcsak annak a számtalan vitatko- zásnak ajánlásából hámozhatók ki, amellyel a künn tanuló diákok kötelességük érzetében megtisztelték, hanem határozott Írásos bi- zonyítékaink is vannak» Ezekkel kapcsolatosan az sem számit, hogy adataink nagy részében Geleji személye háttérben marad, amikor az intézkedések megtétele mSsra amúgy sem vezethető vissza»

2) SpFüz. I864: 668.

3) Az eredetileg latinul irt levél magyar fordítása:Koncz József:

A maros-vásárhelyi ev» ref. koll. története. Marosvásárhely,

I896. 31»

Heidelbergnek a császári seregektől történt megtámadása és feldulása következtében az ott tanult diáksereg,a fejedelem unoka- öccsével: Bethlen Istvánnal és kíséretével az élen, részben szét- széledt, nagyobb részben azonban hasatakarodott.Ugy látszik, hogy a külső országokban ezzel a megcsappant magyar diákok számát akar- ta Bethlen Gábor pótolni, amikor I623 februárjában az eddiginél nagyobb tömegű tanulót indíttatott útba. Igy találjuk a kolozsvá- ri sáfárpolgár február 8-i feljegyzését:"Feieruarrol erkezuetn] Ti- zenkét Deák Vrunk eo felsege Alomnusi,Nemet Orszagbatn] akaruafn]

eo Felsege fel küldeni eoket." Adott nekik a sáfár "16 lib(rarum) hust 16, d. -, kenyeret per. d. 24,- 24 den·, 1 veder bort 32.

den."⁴⁾

Б diákok néha inast, vagyis középiskolai tanulót is vittek magukkal, akik azután hihetőleg ott is tovább gyarapították tudá-

sukat. Igy látjuk ugyancsak a kolozsvári, sáfár számadáskönyvében : 1636 junius 30-án "Uru[n3k[nalk Eö Naga[na]к alwmnusy Erkezuen.az kiket Varadda küld, Johannes Forro Johannes Vasarhelj, mindenek-

[ne]k egj egj Inassá uolt.gond uiselője Fejervari Szabó Mihály·"^

1647 augusztus 24-én jelentkezik Rákóczi Zsigmond hercegnek 1642 augusztus 14-én kibujdosott alumnusai közül :"Hollandiabul jfi Bihari Gergely Deák, S. C. L. B. V.P. (=Salus Conductus Levelére, Biró Uram Farancsára) attaüm] alaia,Brassai Szaz Thamas szekerit, 10 louai, ladai, portékái keőnyvei, maga es zolgaja ala Enyedigh, solui fl. 3"⁶)

Még egy példát idézzünk I651 szeptember 29-ről: "Erkezenek Urunk[naík Alumnusi ketten, az felseö Országokbol, es inaskajual edgiűt vadnak négyén."?^ (E két diák hihetőleg Igaz Kálmán és Si- kó János valának·)

Egy további tétel azt is tudtunkra adja, hogy utjuk jó előre elő volt készítve, s amellett a költségről való gondoskodást is megemlíti :1647 junius 4-én "Barom alumnus Deákok,Martinus Lippai, Michael Liznyai,Johannes Nagy portekaiokkal, keőlcaegekkel,keöny-

4) Sáfár 1623. 23, 123.

5) I.h. 1636. 151.

6) I.h. I642. 88, I647. 5З6.

7) I.h. I65I. 7o, 100.

.531

uekkel mennek ïïittembergaba, az mint magok ielentik, tanulni. (6 lovat, szekeret adtak alájok) hogi az Eperiesre meneő louasokkal lobban erkeζzenek, fizettem Varadig fl. 9·" Másnap "Tott János uizen barоCm] alumnus deakokat S. C. L. B. V.P. Franciscus Fogara- sit, Sinko Jánost, Szabolai Mihalt Varadigh, hatt louai, solui fl. 9." Ezeket tehát nemsokára már Hollandiában találjuk. Ezután negyed napra, vagyis junius 8-án "Alumnus Deakokat kesertet Biro Vram Feieruariakat Varadra S. C. L., kesereő felöliis Vrunk pa- ranozolualnl"

Tehát eléggé sűrű volt az alumnusok járása-kelése· Erre a gyakori utazásra a sáfárok számadáskönyvében mindegyre reá talá- lunk, noha GelejIben nem egyszer feltámad a félelem,amelyet a pu- ri tánus nézetek elterjedésének rémképe vált ki belőle. így látjuk ezt 1640 november 6-án Fehérvárról a fejedelemhez intézett leve- lében is: "Én kegyelmes uram, semmi jót nem reményiek belőle, fő- képpen pedig az utóbbiak Tolnai János uramra néznek, mert ő adi- galta őket arra az összetanakodásra, melyet aligha még most is az oda lévők nem continuálnak. Mikor volna, kegyelmes uram,hova kül- denünk deákinkat,ugyan bizony nem kellene oda affelé bocsátanunk, mert egy áltálján véggel mérges tudományt szívnak be, amelylyel mind a tudománynak tisztaságát megvesztegetik, s mind az ecclesi- ában való egyességet megháborítják,ha vigyázásunk nem leszen reá- ja. Én mindenkitől elég erős reversálist veszek, a szóval is un- tig kérem, s intem őket, mikor elbocsátom; de igen kevés haszna vagyon némelyikben.

Ennek ellenére sem szűnik meg állandóan törődni velük és az ők érdekeiket szolgálni. így látjuk 1638 február 26-án ugyancsak a fejedelemnek Írott levelében: "Mivel Uram tavaly esztendőben is nem küldhetenk czak egy Deákot is az külső Orszagokra tanulasnak okajért, szándékunk a volna, hogy ha t6bbet nem, ottan csak ket- tőczket-is ez jövendő Martiusban, migh az erdő meg nem zöldülne - a Hadak is fel nem lazadnanak, el inditanank, lia annyera valo se- gitsziget iminnen amonnatn] colligalhatnank,amaz két száz Tallér- ra, melj felől Nagod tavaly esztendőben bennünket Ke(gyei)-mesen

8) I.h. I647· 531» 566.

9) Ötvös Ágoston: Geleji Katona István élete és levelei I.Rákóczi Györgyhöz, üj Magyar Muzeum. 1859. I. 225·

азsecuraia, igen nagy szükségünk volna· Ha Hágod is ot fen Ιβνδ Alumnusinak, kik kölczegből immár ezkedigh megh fogiatkoztanak, valamit akarna küldeni, azok Isten bekesseges utat advan nekik, el vihetnek, ne ejtenek magokat valami nagy adossagban, mind Ra- godnak s- mind mi nekünk j övendß busulásunkra." (Dtánna irva Bá- kóczi saját kezével: "az kétszáz tallért megkültük".)^lQ)

Mindezeknél azonban részletesebb adatközlésre találunk egy Pápai János nevezetű diákkal kapcsolatosan. Jóllehet az alábbi két iratot a gyulafehérvári Battbyáneum levéltárából Ctvös igoston teljes egészében közölte, mégis csak fontosnak tartom megismétel- nem, minthogy ebből legteljesebb utmutatást nyerünk az alumnusok- ról történt gondoskodásról.

Az első irat I639 julius 17-én Gyulafehérváron kelt; ez egy- úttal a fiatal ember elkötelezése az egyházi szolgálatra, de ben- ne már ekkor megtaláljuk Geleji túlzott óvatosságát, amely egye- nesen a puritánizmus elleni védekezésre késztette : "Én Pápai Já - nos adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik ez levelemnek ren- dében, hogy az mi kegyelmes urunk, tekintetes és nagos Rákóci György Erdélyországának fejedelme, Magyarország részeinek ura, és székelyek ispánja etc. Ingyen való jó akaratjából méltóztatott engemet felküldeni költségével Németországban, ugy hogy isten mi- kor onnét alá fog hozni, az б naga kegyelmes parancsolatja után, vagy itt a fej érvári scholában, vagy az patakiban ha kívántatik, három esztendeig tanitok; (és azután szabad akaratomban leszen,ha hol lakásomat akarom rendelni isten rendelése után) kire én is kötelezem magamat igaz conscientiam szerint arra is egyszersmind, hogy teljes életemben azt az igaz helvetica confessiót akarom ta- nítani, és vallani; azt semmi külső tévelygéssel, sem a tudomány- ban, sem pedig a di sciplinéban, és kánoniakban való ujitással meg nem mocskolom; életemet penig az egyházi szent szolgálatban hol- tig foglalván, és magamat az ecclesiának praelátusinak, úgymint püspöknek, és senioroknak, kiknek instructiójok alatt élni fogok engedelmek alá bocsátom.Ez mostani utamra pénzt δ naga egyels6ben adott 350 tallért, poltúrát, forintot. Ottfen Ιβνδ deáki számá- ra is küldött tőlem, δ naga száz aranyat, kit nekik is megadok.

lo) Nagy Géza: Geleji Katona István személyisége levelei alapján.

Kolozsvár, 1940. 18.

.533

Mindezekről adtam ez én kezem irésa alatt Talé obligatiómat. Da- tum Albae Júliáé die 17-* menais Julii Anno

I639."

)

Hiányozván az ebben az esztendőben készített sáfárszámadás.

Pápainak külső országokba való utbaindulására vonatkozólag nin- csen adatom, valószínű azonban, hogy a kötelezvényének keltét kö- vető napokban kezdette meg bujdosását. Künn le csak Leydában ta- láljuk meg. Itt I643 április 3<>-án iratkozott be az egyetem teo- lógiai karára; ekkor 28. esztendejét töltötte.¹²)

Bizonyos, hogy Geleji a legpontosabban értesült diákjának i- degen földön való viszonyairól, tanulásáról és szorgalmáról, sőt tájékozva volt utrakelésének körülbelőleges idejéről is»Erre val- lanak a püspöknek 164З Julius 2-án Fehérváron keltezett s a feje- delemhez intézett sorai: "A felföldi püspök...uram, aég nagodnak itthon létében irt vala egy levelet,kérvén benne azon,hogy nagod- tól nyerném meg egy Farkasdi nevű alumnussát nekik komáromi mes- terségre, mert szinte elfogyatkozának; az egy scholájuk volna, s az is elpusztult,nincsen mester benne;az istenért nagod cseleked- nék irgalmasságot vélek, én nem jól értettem itthon nagodat, mert nem remény lettem az üdőn, hogy az a deák megjöjjön, hanem most hallom, hogy Pápai jő, nagod ha akarná, azzal betölthetné abbeli szükségeket... Azt ugyan nem Ítélem annyi ajándékkal birni, hogy vagy az itt valónak, vagy a pataki scholának megfelelhetne; nagod gondoskodjék kegyelmesen felőle."1-*)

Ezután hat hét múlva már fel is Jegyezhette Fehérvéri Bene- dek deák kolozsvári sáfár, hogy

I643

desrolj egy papaj János neü ónét följulj Jüt Diak,kj Innét az fe- jeruarj kolegiumban megyén. K. V.Õ. Nagysaga S. C. I. leuen Sa- in." Másnap is itt tartózkodik.¹⁴)

Tehát négy esztendei külső országokbeli tanulás után Pápai János csakugyan hazaérkezett. Útja Lengyelországon keresztül,majd a Szamosvölgyére áttérve, vezetett Kolozsvárig.

Ügy látszik, hogy Geleji nem tartotta eléggé képzettnek,hogy akár a fehérvári, akár pedig a pataki Iskolamesterségnek megfe- lelhetett volna. Alig hiszem,hogy netalán! puriténus nézetei aka- 11) Uj Magyar Múzeum. 1859· 1· 231· 1· jegyzetben.

12) Archiv H. F.XVI. 21o.

13) Uj Magyar Muzeum. 1859. I. 231.

14) SáfárÍ643· I32, 133, 311·

dályozták volna i t t e n i alkalmaztatásában, minthogy a püspök leve- lében erre föltétlenül célzást tett volna.

A t u l a" dunai püspöktől kért Farkasdi Péter nevezetű teoló- gust még október 26-án i s Leydában l á t j u k b e i r a t k o z n i ,^ ) s ezért a komáromi iskolamesterségre alighanem Pápai bocsátatott ki.Ugya- nis a kolozsvári sáfár arról számolt be, hogy 164З október 18-án

"erkezik fejeruarolj K. V. ö. Nagysaga Alumnusa papay János neü Hatod magaualj, k i mosta[nl szinten papara megyen f ö l j . " I t t van 19-én és 2o-án i s s ekkor 2 lovas szekeret adatott a l á j a a sáfár.^)

Apáczainál l á t j u k , hogy 6t G e l e j i a Bethlen-féle nagy alùm- nium kamataiból j u t t a t o t t pénzellátmánnyal küldötte külső orszá- gokbeli akadémiákra. G e l e j i halála után az u j püspök,Csulai vette kezébe az akadémiákon tanuló diákokkal való törődést. Ifjabb Rá- kóczi fejedelem ezért Írhatta édesanyjának, hogy Apáczaihoz semmi köze sincsen, mivel a kollégium készpénz tőkéjének és kamatainak kezelése és beosztása egészen a püspök gondja v a l a .

Tulajdonképpen alumnusképpen számithatnók Haller Gábort,Hel- l e r István küküllei főispán és Kendi Juditnak I6l4-ben született f i á t i s · δ ugyanis l629-ben a fejedelemasszony inasévá lévén - naplója szerint - "Anno Domini 1630. ' Martius 1 - 1 4 · Fejérvár. E tájban az pápista v a l l á s t elhagyván,állottam az reformata r e l i g i - óra, mely miá az atyám uramnak haragját vettem,s azonkivül i s nem keveset szenvedtem, kiváltképpen Kémetországban, mindenektől e l - h a g y a t t a t v á n . )

I630 május derekán a brandenburgi választófejedelemhez k ü l - dött követséggel Németországba ment s ott az Odera melletti Frank- fart egyetemén egy esztendeig tanulván, I631 augusztus 14-én a hollandiai Franekerába, október 1 1 - é n pedig Leydába bujdosott s most mér ott i s maradt továbbtanulás c é l j á b ó l . Egész külső orszá- gokbeli tanulása idején apjától semmi támogatást nem·kapott, é l e - tét hazulról Zólyomi Dávidtól,Bethlen Istvántól s amig anyja é l t , tőle i s , majd meg a fejedelemmé választott Rákóczi Györgytől i s kapott pénzzel,s apróbb kölcsönökkel, meg zálogba t e t t értékek á - 15) Archiv N. F. XVI. 2 1 1 .

16) Sáfár 164З· 157» 32o.

17) ETA. IV. 3.

.535

rával tartotta fenn. Naplója szerint levelet többször irt a fe- jedelemnek, valamint Geleji uramnak s kapott is töltik választ.

Tolnai Dali Jánossal ismeretságben volt, sőt olykor kölcsönt is kéregetett tőle. Az I632. év végén egy hénapot Londonban is töltött, de ennek ellenére semmi nyomát nem találjuk, hogy e 17- 21 esztendős ifjút vájjon legkevésbbé is megérintette volna-e a puritánizmus szele? Bár későbbi életében sem látjuk ennek határo- zott nyomát, mégsem tudjuk feltételezni, hogy egészen közönbös maradt volna előtte. 6 ugyanis a gyakorlati tudományokban sem volt

járatlan, tanulmányai és viléglátottsága révén egyike volt a maga korában Erdély legvilágosabb fej С államférfiainak.Gondolatvilágá- ra naplójának legfennebb az l643«évi feljegyzéséből merhetünk kö- vetkeztetni, amely arról számol be :"Pariamentum Anglicanum contra Begem bellum gessit, magnis cum copiis, sed non pari conatu, quia poenitentiam Regis praestolando, momenta occassionum praeter- misit."18)

Heller naplója szerint I635 május 28-án távozott el leydaból s a tengeren Danckáig, onnan pedig egy darabig a Visztulán hajóz- va, majd járművel Lengyelországon keresztül a Kárpátokig Jött, ahol a Beszkideken át lépett magyar földre. Homonnán, Patakon, Debrecenen, Váradon, Kévén, Bánffihunyadon, Gyerővásárhelyen ke- resztül,- a napló szerint -augusztus 11-én "Ebéden voltam Kolozs- váratt, 14 mélyföld Váradhoz." ügy látszik, hogy Haller az esemé- nyeket nem azonnal jegyezte fel, minthogy a kolozsvári sáfárpol- gár egy héttel korábbi időben: 1635 augusztus 4-én számolta el:

"Erkezek Nemet Országból Haller Gabor eo Naga megien Urunkhoz Fo- garasba, adatta B. V. Alaja Aranios Istuan 4 louat Meggiesigh at- tam neki fl 4 d e n . - "1^ )

A Geleji tanácsát is meghallgató Rákóczi nemcsak Erdély és a kapcsolt részek ifjainak taníttatásáról gondoskodott, hanem igye- kezett képzett iskolamesterekkel ellátni a Habsburg uralom alatti tanintézeteket is.Erre kapunk bizonyítékot a mátyusföldi esperee- ségnek köszönő levelében:"Mivel Nagyságod elpusztult templomaink- nak épületekre nyújtotta bőséges adományát: Nemcsak a csudálatos szép betűkkel kinyomtattatott gradualékkal segittette szükölködEÍ és árvaságra jutott ecclesiáinkat; hanem az mi tanuló ifjainkat 18) I. h. IV. 89·

19) Sáfár I635. 259.

i s D. D· Oeorgius T o m i t , k i immár az Nagy-Szombathi scholánkban mester és Joannes Mikost, k i immár pápai schola mester· Nagyságod méltóztatta elegendő költséggel megtanéttatni,idegen országban az mi ecclésiáinknak előmenetekre...Az mi evangelica ecclesiaink csak nyögéssel szenvedik,az mit az hatalmas emberek rajtunk cselekösz- nek. ...Mi mégis, ennyi bánatinkban,keserűséginkben...bizodalommal folyamodunk könyörgéstlnk á l t a l Nagyságodnak, mint kegyelmes urunk- nak atyai jó akaratjához, hogy ennek utánna i s ilyen nagy insé - günkben, méltóztassék tehetsége szerint való segítséggel lenni, az mi tanuló ifjainknak, hogy ennél i s jobban meg ne fogyatkozza- nak az mi nyomorult ecclésiáink."^{2 o})

A fentebb emiitett i f j a k , u. m. a 27 éves "Georgius Tornyi Eungjarus)" és a 24 esztendős "Joannes Nyikos Papapi Hung(arus)"

I639 á p r i l i s 1 - é n iratkozott be a leydai akadémia teológiai karéra.

Az utóbbit különben I636 szeptember 12-én a franekerai akadémián

21 )

t a l á l j u k , ' majd 1638-bán Gróningában Alting professzor elnökle- te a l a t t teológiai vitatkozást tartott,amelyet Rákóczi György fe- jedelemnek ajánlott. A verssel üdvözlők egyike: tanulótársa, Tor- nyi György v o l t .^{2 2})

Bizonyos tehát, hogy Rákóczi és Geleji nemcsak a vallás, ha- nem a közmivelődés ügyét i s valóban önzetlenül szolgálta. Bárha Geleji koránt sem lévén haladó szellemű,a puritánizmust tehát mind az egyházra, mind az államra nézve veszélyesnek tartotta s igyeke- zett i s annak elterjedését korlátozni,vagy legalább i s késleltet- ni,mégis - maradi felfogása ellenére i s - sokkal bölcsebb belátá- su volt annál, mintsem aggodalmait az ifjúság külső országokbeli tanulásának korlátozásával, avagy éppen meggátlásával igyekezett volna elaltatni.Rákóczi pedig Bisterfeld és Medgyesi tanácsait i s meghallgatva, nem kivánt szeraély szerint i s nagyon mélyen bele- nyúlni az uj felfogás boncolgatásába.Őmaga ugyanis a püspöki egy- házigazgatás hive volt s minthogy a magyar mozgalom a vallás kere- t e i t nem lépte át,inkább az egyházra hagyta e kérdés tisztázását, saját magának csak a patrónusi feladatot tartván fenn, amelybe - Bethlen Gábor után - kötelességének tartozónak érezte a kiválóbb 20)· Szilágyi Sándor: Egyháztörténelmi adatok. EPrK. I880: 313-I4·

21) Archiv N. F.XVI. 2ο9· - ТТ. 1886: 604.

22) BMK. I I I . I539.

.537

\

diákok elméjének külső országokbeli jeles akadémiákon vald to- vábbcsiszolását.