A Honvédelmi Bizottmány

(1)

S Z Á Z É V E S A H O N V É D S É G

A honvédség és a rendőrség izgalmas mérkőzéseken vetélke-

dett. A dunai folyam- bajnokság rajtjához való készülődés.

A Honvédelmi Bizottmány

A szabadságharc első forradalmi kormanya 1848 október 8-án lép forma =zerint hivatalba akkor, amikor a forradalmi országgyűlés szembe- helyezkedik az uralkodó október 3-án kelt ieira- tában foglalt ama rendelkezésével, hogy az or- szággyűlést föloszlatja, az országot a haditör- vények alá rendeli és báró Jellachich Józsefet nevezi ki az országban levő hadak főparancsno- kává és az ország királyi biztosává. Ugyanakkor az országgyűlés azt is megállapítja, hogy az or- szágnak kormánya nincs mert a felelős miniszté- rium lemondott, a király pedig alkotmányos formák között nem gondoskodott új kormányról.

A haza veszélyes helyeztében Szemere Bertalan miniszter ugyan a helyén maradt s Mészáros Lázár, a hadügyminiszter is eljárt abban a hivatalos megbízásában, amelyet az országgyűléstől kapott, előzőleg pedig gróf Batthyány Lajos mi- niszterelnök heteken át vitte ideiglenesen az ügyeket s közben az országgyűlésnek egy bizott- sága is tájékozódott „a haderő állapotáról és mindazon erőről, amelyről rendelkezni lehetne", hogy az országgyűlés a miniszterelnök távollété- ben is intézkedhessék a haza védelme felől.

Ezt az állapotot azonban a folyton jobban kiélesedő helyzetben nem lehetett fenntartani, azért Kossuth Lajos indítványára az országgyű-

A Honvédelmi Bizottmány.

Tagjai: Kossuth Lajos, Nyári Pál, Madarász László, Pálffy János, Patai József és Zsemberi Iinre

lés rendezte a kormány kérdését s Zákó István bácsmegyei rigyicai képviselő indítványára a kormány vezetésével Kossuth Lajost bízta meg.

A határozat meghozatala október 8-án történt s ez 555. szám alatt így található a nemzetgyűlés jegyzőkönyvében:

„Indítvány tétetvén, hogy miután minisztérium nincs, a jelen körülmények között a nemzet kormányzat nélkül nem lehet, a honvédelmi bizottmány pedig azon szűk körben, mely eddig számára ki van jelölve, sikere- sen nem működhetik: az ország minden kormányzata ideiglenesen a honvédelmi bizottmányra úgy ruháztassák, miszerint az ügyek vezetésében kissé nagyobb egyszerű-

(2)

—

96-ik száui

Sólyom László altá- bornagy a Honvédség

szakkérdéseiről beszél a Honvédség Házában,

A' nemzeti képviselőház 1848-ki october 8-kán tartott ülésének 555. sz. alatti határozata.

A k é p v i s e l ő h á z az o r s z á g k o r m á n y z a l á t mind a k é t ház r é s z é r ő l k i k ü l d ö t t h o n v é d e l m i b i z o t t m á n y k e z é b e m i n d a z o n h a t a l o m m a l , m e l l y e l e g y o r s z á g t e l j h a t a l m ú k o r m á n y á n a k birniu kell, l e t é v é n , a h o n v é d e l m i b i z o t t - mányt m i n d a d d i g . mig az o r s z á g n o r m á l i s á l l a p o t b a j o v é . i , t ö r v é n y e s e l i s m e r t k o r m á n y a n e m l e s z , az o r s z á g t e l j h a t a l m ú k o r m á n y á n a k , K o s s u t h L a j o s h o n p o l g á r l é s k é p v i s e l ő t p e d i g e g y e t e m e s felállássali k i j e l e n t é s s e l e k o r m á n y e l n ö k é n e k n y i l v á n í t j a , kire e g y s z e r s m i n d a z o n h a t ó s á g u l is r u h á z z a . h o g y az o r s z á g k o r m á n y z a t á r a m e g a l k o t o t t h o n v é d e l m i b i z o t t m á n y t ö n b e l á l á s a s z e r i n t r e n d e z z e , s e g y e s t a g j a i n a k t e e n d ő i t j e l e l j e ki.

(3)

Vívóverseny a Kos- suth Akadémián. Hon- véd olimpikonjaink he mutatószámokkal vet- tek részt az ünnepsé- gen.

ség s bizonyos egység legyen, a bizottmány elrendezése pedig olyformán történjék, hogy a kormányzó bizottmány kinek-kinek a végrehajtás körébeni teendőit maga jelöije ki —

a képviselőház az ország kormányzalát mind a kél ház részéről kiküldött honvédelmi bizottmány kezébe mindazon hatalommal, mellyel egy ország teljhatalmú kormányának bírnia kell, letévén, a honvédelmi bi- zottmány mindaddig, míg az ország normális álla- potba jővén, törvényesen elismert kormánya nem lesz, az ország teljhatalmú kormányának, Kossuth Lajos honpolgárt és képviselőt pedig egyetemes fel- állássali kijelentéssel a kormány elnökének nyilvá- nítja, kire egyszersmind azon hatóságot is ruházza, hogy az ország kormányzatának megalkotott honvé- delmi bizottmányt önbelátása szerint rendezze s egyes tagjainak a teendőit jelölje ki."

A nemzetgyűlés ezzel a tényével megalkotta az első igazán független magyar minisztériumot, amellyel szemben Batthyány Lajos gróf „első független felelős minisztériuma" csak felelős volt, de független semmiképpen nem s ennek kö- vetkeztében a szabadságharc-történetnek ezen a ponton így kell helyesbíteni a fogalmait.

A Batthyány-kormány az első felelős, a Kossuth elnöklete alatt álló teljhatalmú kor- mánynak kijelentett honvédelmi bizottmány pedig a szabadságharcba bekergetett magyar nemzet első független kormánya.

Szabadságharcos visszaemlékezés szempont- jából viszont az a jelentős, hogy ez a kormány

—, mint neve is mutatja —, elsősorban a nemzet védelmét, a szabadságharcot szolgálta és annak köszönhette létrejöttét is.

A honvédelmi bizottmány kormányhatalom- mal való felruházása az első legjelentősebb for- dulópont a szabadságharc politikai története szempontjából s roppant jellemző az elmúlt száz esztendő magyar történetére, hogy eddig se tör- ténetíróra, se méltatóra nem talált, holott az iro- mányai alapján igen részletesen meg lehetne írni a munkálkodását. Szeremlei Samunak „A hon- védelmi bizottmány keletkezésé"-t megíró füzete t i. csak a bizottmányra vonatkozó országgyű-

lési tudósításokat állítja össze, aminél sokkal fontosabb lett volna annak a teljes felderítése, hogy ebben a minőségében Kossuth és a bizott- mány tagjai milyen óriási munkát végeztek a magyar honvédelem megalapozása, szervezése, fenntartása, növelése és ellátása körül, aminthogy ugyanakkor Kossuth egész különleges sze- repét is fel kellene ebben a vonatkozásban derí- teni, hogy szabadságharcunk története forradal- misága vonalán is elmélyüljön és közelebb kerül- jön ennek a kornak rendszeres munkában meg- nyilvánuló hősiességéhez is.

Ennek az eddig el nem végzett munkának a során elsősorban Kossuth kivételes szerepe volna tisztázandó, de ténybeli igazság tekintetében sokat nyerne történetünk azzal is, hogyha a bizott- mány egyes tagjainak a szakszerű működését szintén felderítené. Ebből viszont Nyáry Pálnak volna nagyobb nyeresége, mert ennek a kormány- nak Kossuth után ő volt a legszilárdabb oszlopa és az alelnöke is, de egész új megvilágításba ke- rülhetnének a bizottmány más, rendszeres mun- kát végző tagjai is.

A honvédelmi bizottmány történetének meg- írása tehát sokkal nagyobb feladat, hogysem egy cikkben teljesíthető volna.

Egy pár szempontjára azonban rá kell mu- tatnunk.

így első sorban azt kell hangsúlyoznunk, hogy megalakulása tisztázásának az az előfelté- tele, hogy az 1848-as forradalmi országgyűlés határozatai és tárgyalásai minden vonatkozás- ban figyelembe vétessenek. Az országgyűlésen tartott beszédek ugyan — a régi „országgyűlési tudósítások" modorában készült összeállítás for- májában — eredetileg a Közlönyben és külön is megjelentek Papp Dénes kiadásában, magának az országgyűlésnek a határozatai azonban csak az eredeti országgyűlési nyomtatványok közt nyomattak le, ezek pedig annyira elkallódtak, hogy az elmúlt száz év irodalmában majdnem

(4)

A résztvevők ügyessé- yét komoly próbára tette a haditorna-jel- vényszerzőversenyl A járőrversemjen lel jes felszereléssel nehéz feladatot old meg egy honvéd bajtárs.

teljesen használatlanok s a honvédelmi bizott- mánnyal kapcsolatban még Szeremlei Samu se használta fel ezeket. .

Ennek az anyagnak az alapvető fontossá- gára való tekintettel legyen szabad tehát ezeket az országgyűlési határozatokat itt legalább töre- dékesen egymásután felsorakoztatnunk.

A bizottmány beállításának szüksége —, mint jeleztük, szeptember közepén jelentkezik — még pedig akkor, amikor Batthyány miniszté- riuma lemond és az ügyeket csak Batthyány meg Szemere vezetik tovább, a hadügyminiszter pedig éppen a Délvidéken van. Batthyánynak annyira a fejére nő a munka, hogy még az or- szággyűlésen való megjelenésre sincs ideje, azért Kossuth szeptember 22-én azt a javaslatot teszi a képviselőházban, hogy az új kormány kineve- zéséig „nyújtson a képviselőház valami rendkí- vüli segítséget az ország védelmében és kor- mányzatában a miniszterelnöknek." Ez az aján- lat így található meg a képviselőház jegyző- könyvében:

„466. Kossuth Lajos képviselő indítványt tevén, mely szerint a miniszterelnök megkérdeztessék: vájjon az általa felterjesztett miniszterjelöltek meg vannak-e már erősítve s ha nincsenek, n e m érzi-e szükségét, hogy a haza megmentésére irányzott intézkedéseknek végrehaj- tása körül a ház rendkívülileg támogassa őt? —

az indítvány elfogadtatott s nem lévén a miniszter- elnök az ülésben jelen és rendkívüli elfoglaltsága miatt nem kívánván őt a ház maga elé hivatni, a kérdések közlése, valamint az adandó felelet meg- hozása végett Kazinczy Gábor jegyző küldetett ki hozzá."

Ugyanaznap délután négy órakor

„472. Kazinczy Gábor jegyző jelenti: mikép délelőtti kiküldetése következtében a miniszterelnökhöz a ház ál- tal intézett kérdéseket vele közlötte, ki is az elsőre azt felelte, hogy az általa fölterjesztett miniszterjelöltek még ekkorig megerősítve nincsenek — a második kérdésre pedig azt, hogy ő bármely pillanatban kész akár az egész ház, akár pedig a bizottmány előtt elszámolni azon in- tézkedéseiről, miket a haza védelme körül tett, de hogyha a képviselőház a kiküldött bizottmányt oly felhatalmazás- sal látná el, mihez képest azon intézkedések hozatalába

vagy azok végrehajtásába határozólag folyna be, azon esetben kénytelennek érezné magát a ház bizalmából vi- selt kormányt annak k-zeibe letenni — (mire)

a megválasztott bizottmány — a 461. sz. határozat szerint: „a honvédelem érdekében munkálkodandó küldöttség" s tagjai: Kossuth Lajos, Nyári Pál, Ma- darász László, Pálffy János, Patai József és Zsemberi Imre — oda utasíttatott, miszerint a miniszterelnök úrral magát érintkezésbe tévén, minekutána a baza védelme körüli elfoglaltsága a miniszterelnöknek a ház előtti megjelenését alig engedné meg, a ház által kívántatandó felvilágosításokat ezen bizottmány fogja adni, kötelességéül tétetvén — ha valamely ügyben a ház intézkedésének szüksége forogna fenn — azt ez iránt haladéktalanul fölhívni."

A határozat után Kossuth a miniszterelnök megbízása alapján vállalja azt a feladatot, hogy az ország népét talpra állítsa a reakció támadása ellen. Ezt jegyzi fel a képviselőház jegyzőkönyve szeptember 24-én:

„477. Kossuth Lajos képviselő jelenti a háznak, hogy ő a miniszterelnök által formaszerinti megbízást kapott avégett, hogy a haza védelmére általános néplöl- kelést eszközöljön."

Másnap a képviselőház a szenttamási har- cokról kap jelentést és Mészáros Lázár tábornok

„hősies és hideg elszántságú táborvezényiete iránt méltánylatát nyilvánítja", szeptember 26-án pedig először azzal állítja munkába a honvé- delmi bizottmányt, hogy

„497. Nyári Pál képviselő azon vétkes játékot fel- említvén, mely a magyar nemzettel űzetik, a háznak je- lenti, miképen neki értésére esett, hogy Jellasics tábo- rából Bécsbe küldött több rendbeli levél lefoglattaloit s egyike Latour bécsi hadügyminiszternek szól, ki az igért ágyúk és pénzküldeményekre Jellasics által emlékeztetik, mi (re) a haza figyelmét annálfogva is felhívja, mivel a megnevezett miniszter a Bécsben járt küldöttség előtt be- csületére fogadta, hogy sem a szerbekkel, se Jellasiccsal összeköttetésben nincs. Felhívandónak véli tehát a mi- nisztériumot e levelek előterjesztésére.

A levelek oly tartalmúak is lehetvén — határozza a ház — melyeknek azonnali közlése célszerűnek nem ítéltethetnék, a miniszterelnöki értekezletre kiküldött választmány szokott értekezleti órákban a levelek tartalmáról értesülendvén, amennyiben szükségesnek fogná ítélni, a leveleket akár egész terjedelmükben,

19

(5)

.1 íuiijij számban részt- vevő külföldi delegá- ciók megkoszorúzzák a budavári Honvéd- szobrot.

akár egyes részleteikben a háznak legközelebbi ülé- sében előterjesztendi."

E szerint a házhatározat szerint tehát a honvédelmi bizottmány még csak „a miniszter- elnöki értekezletre kiküldött bizottmány" s ennek veszik a képviselők is, de „már szokott ér- tekezleti órái" vannak a miniszterelnökkel.

,.498. Irányi Dániel képviselő a háznak jelentvén, hogy Fest város felső részének a megerősítéséhez fogván, Budapest sorsa iránt való aggodalomból a honvédelmi bizottmányt felszólítja, hogy tudja meg a miniszterelnök- től: vájjon tételtek-e a felülről jöhető beütések ellen Pest-Buda védelmére intézkedések? —

a honvédelmi bizottmány a miniszterelnöktől megér- tendő nyilatkozatáról a házat első ülésében tudó- sítani fogja."

Másnap — a honvédelmi bizottmány eljá- rása eredményeként csakugyan ismertetésre kerülnek Jellachich elfogott levelei, majd

,,501. Az elnök jelentvén, hogy a miniszterelnök a házat általa kéreti, hogy az ülést egy órára felfüggeszt- vén, a honvédelmi bizollniány vele értekezlet végeit iii- jön össze —

e jelentés folytán elrendeltetett,'

(az ülés felfüggesztése) utána pedig zárt ülésen megtárgyalta a ház az uralkodónak azokat a rendelkezéseit, hogy új kormányt nevezett ki s a hadsereg főparancsnokságát Lamberg Ferenc tábornagyra ruházta s ezeket magyar miniszteri ellenjegyzés hiányában törvényteleneknek minő- sítette s erről egy kiáltványt adott ki. A hadsereg dolgában tett intézkedésre nézve a kiált- ványban ezek foglaltatnak:

„Gróf I.amberg Ferencet a magyarországbani had- seregek és akárminemü fegyveres csapatok főparancs- nokságától (a nemzet képviselői) ezennel a törvény s al- kotmány nevében eltiltják.

Az országban! minden hadseregnek s akármily nemű fegyveres csapatoknak, tábornokoknak, hadi- és vár-pa- rancsnokoknak, tiszteknek és fegyveres vitézeknek a törvény nevében megparancsoljuk, hogy gróf Lamberg Ferencet főparancsnoknak elfogadni, őt annak nézni és tekinteni s neki mint ilyennek engedelmeskedni ne me- lészeljenek, hanem az ország törvényéhez és alkotmányá- hoz esküvel fogadott kötelességük szerint hívek maradja-

nak. A nemzet képviselői a törvényre s azt szentesítő ki- rályi esküre támaszkodva kinyilatkoztatják, hogy gróf Laihberg Ferenc, ha az országbani hadsereg és fegyveres csapatok összesen és egyenkint, ha őt főparancsnoknak elfogadni s neki mint ilyennek engedelmeskedni merész- lenének. az alkotmány és a nemzeti szabadság felforga- tásának bűnébe esnek. A nemzet képviselői kinyilatkoz- tatják, hogy mindazon — akár polgári, akár katonai ha- tóság avagy hivatalnok, ki a fennérintett érvénytelen s alkotmányfelforgató állítólagos királyi rendelet sikeresíté- séhez vagy annak terjesztéséhez segédkezet nyújtana, ma- gát az ország törvényes alkotmánya felforgatásának a bű- nében részesítené.

A nemzet képviselő kinyilatkoztatják, hogy valamint magukat az ország alkotmányának a sértését hallgatólag el nem tűrni kötelesnek erezik, úgy az ország alkotmá- nyának csonkítatlan megőrzését az összes nemzet tör- vényszerűségétől megvárják.

Ezen határozat a miniszterelnök és a képviselőház honvédelmi bizottmánya által azonnal közhírré teendő a legsebesebb úton, minden hatóságoknak s különösen a pártütő és lázadó ellenség előtt álló vitéz hadseregnek és fegyveres csapatoknak megküldendő, melyeknek alkot- mányhozi hűségétől és vitézségétől megvárják a nemzet képviselői, hogy e szegény elárult magyar hazát az azt megtámadott fegyveres ellenségtől — bátor győzelemmel haladék nélkül megmentsék s megtisztítsák s ezzel ma- gukat a magyar haza és törvényes szabadság megmenlői nck dicső nevére érdemesítsék.

A miniszterelnöknek s a ház honvédelmi bizottmá- nyának határozatikig meghagyatik, hogy az ország vé- delmét s minden védelmi pontjait az alkomány iránti hű- ségnek biztosítsák.

Senki máskülönben az alkotmány felforgatása bűné- nek súlya alatt cselekedni ne merészeljen!"

A kiáltványra nézve pedig ez az 503. számú házhatározat:

„A ház az ide írásban mellékelt határozati javasla- tot közakarattal s egyetértéssel elfogadván s egyetlen el- lenkező szavazat nélkül, közhatározat erejére emelvén, az elnök ezt az általános felállás következtében határoza- tul kinyilatkoztatta.

E határozat tüstént az elnöki és jegyzői aláírás alatt kinyomatni rendeltetett — foganatba vétele a miniszter- e l n ö k i e k és elnöknek és a melléje rendelt honvédelmi bi zottmánynak köte'.ességeül tétetvén, ha a sikeresítése körül teendő intézkedéseinek végrehajtásához a ház tagjainak szolgálata kívántatnék, határozatul kimondatott, hogy a ház mindenik tagja a miniszterelnök s honvédelmi bizott- mány akármely végrehajtási megbízását elfogadni s tel-

(6)

S'Z A Z Í V E S A H O N V É D S É G

• ír ünnepi llonvéü Hét alkalmából a Gel- lért-szállóban külföldi vendégeink tiszteletére rendezett foyadáson Farkas Mihály hon védelmi miniszter üd- vözli a megjelent de- legát usokat.

jt'Mlgni köteles s minthogy jelenben :t miniszterelnök tá- vol van, a bizottmány e határozat foganatosítása iránt rögtön maga intézkedjék."

Az egymást kergető események s a véletlen helyzet következtében így vált a honvédelmi bi- zottmány egyszerre olyan nélkülözhetetlen intéz- kedő szervé, amely mindennel és mindenkivel rendelkezik s másnap szeptember 26-án

.bekövetkezett a forradalmi legalizálása is. Meg- előzésül

„504'. elnök jelenti, mikép a miniszterelnök gróf Batthyány Lajostól a velencei táborból levél érkezvén hozzá, azt előbb bizottmányi ülésben kívánja felolvas- tatni —

miben a ház megnyugodván, tagjai a mellékterembe vonulnak."

„505. Visszatérvén a képviselők, a nyilvános ülés

Rendelet

a z

országos honvédelmi bizottmánytól

Miután az nr/.sUg minden részeiben es helyein szigorú rendet fentnrtani a személy és vagyon bátorság nélknlo/.betlen kötelessége és a nemzeti képviselet ezzel a hnnvéili bizottmányt ruházta fel, ezennel sznros felelel lerhe alatt rendeltetik es egyenként minden parancsnoknak, vezérnek, tiszteknek, vitézeknek es nemzetőröknek ill Budnpestcn is meghagyató és tudtnkra adtaik, hogy senki olly lépéssel, mellyre a bon- védi bizottmány megegyezését nem adta, a közigazgatási ttgszehaugzást ineg ne sértse; hunéin vala-nint 8 telsdhb elöljérök és főbb tisztek a minislerclnok távol létében, egyenesen a honvedl bizottmánytól veendik rendeleteiket, ngy az egyesek is szigorúan es pontosan illett) elöljáróik o k és tisztjeiknek engedelmesked- jenek és kötelességéi mindenki pontosan teljesítse, — csak igy es nem inaskcp lehetvén a bátorságot min- den tekintetben fentartani és biztosítani. — Fölmenteinek azonban a mostani körülményék kivánalai szerint a linnvédi szolgálat alól a Molnárok, Pékek es a sereg Iclraházásával loglalkozó egyének s segédeik, kik e részben az illclrt hatóság elolt magokat igazolandják

Mire nézve komolyan felhívatnak Budapesten levó minden honfiak, hogy ezen rendeletet pontosan teljesítsek ; mert bér melly kilépés, bér mclly álhAgds is a körülmények parancsa szerint szigorúan fog megbüntettetni.

Madarász László 'Sembery Imre

21

(7)

a több mint ezer részt- vevővel lefolytatott sportesemények cso- portjai felvonulnak a

népligeti Diáksladion- ban.

folytattatott, mely alkalommal az elnök mindenek előtt, az időközben történt véres esemény fölött, mely szerint bár alkotmány- és törvényellenesen királyi biztosul neve- zett gróf Lamberg Ferenc altábornagy a felbőszült nép által a budapesti hajóhídon megöletett — a ház nevében és megegyezésével rosszalást nyilvánított.

Annakutána indítvány tétetvén az iránt, hogy miután a miniszterelnök távol van, az országot pedig — főleg jelen időben — a fővárosban székelő kormány nélkül liagyni nem lehelne, annálfogva addig, míg a miniszter- elnök a táborból visszatérend, a képviselői ház kormány- ról gondoskodjék —

mely indítvány elutasíthatatlan szükségességéről a ház meggyőződve lévén — oda utasította a hal tag- ból álló honvédelmi bizottmányt, miszerint a minisz- terelnök visszaérkeztéig — I! — a haza védelme, úgy a béke és rend fenntartása iránt felelősség terhe alatt intézkedjék, kijelentvén egyszersmind, hogy mivel ama hat tag közül ez idő szerint csak három van je- len a fővárosban, a teendő rendelkezések érvényes- ségére ezen három tag is elégséges.

A bizottmány azonnal hozzá is fog a munkához és annyi a dolga, hogy másnap, szepember 29-én délelőtt 101/, órakor

506. az elnök arról értesítvén a házat, hogy a hon- védelmi bizottmány délutáni 1 óra előtt nem jelenhetik meg az ülésben —

az ülés délutáni 1 órára halasztatik."

Ekkor

„510. Kossuth Lajof a honvédelmi bizottmány eljá- rását az ország védelme és a megvédési intézkedések kö- rül könnyebbítendő, a bizottmányt szükségesnek tartja szaporítani és ezért határozatilag kijelentetni kívánja, hogy minden állomány-titkár — mint különben is törvényes auktoritás — csatlakozzék a bizottmányhoz —

végzésül kimondatott, hogy a státustitkárok a hon- védelmi bizottmányhoz közmunkálásra kirendelvék."

„511. Kossuth Lajos a tegnapi szerencsétlen ese mény miatti megilletődést csupán jegyzőkönyvben meg- említtetni elegendőnek nem ítélvén, a ház nyilatkozatának nyilvánítását tartja szükségesnek — (ennek következté- ben) a miniszterelnök által a képviselőknek e nyilatkozata őfelségének tudtul lesz adandó:

„A nemzet képviselői mély megilletődéssel értetlék, hogy gróf Lamberg Ferenc tábornok a fellázadt nép dühének esett áldozatul.

A képviselőház felszólítja a miniszterelnököt: adja tudtára őfelségének a nemzet képviselői ezen mély megiltetődését s őszinte sajnálkozását. És figyelmez- tesse őfelségét, mily borzasztó következményekre

vezet az, ha a királyi szóval szentesített törvények uralma felett kétségbeesés támad s ennek következté- ben a polgári társaság kötelékei annyira bomlásnak indulhatnak, hogy a törvényes rendnek s közbátor- ságnak fönntartása minden konstituált hatóságok szí- ves közremunkálásának se sikerülhet — s ezért kérje meg miniszterelnök úr a képviselőház nevében is őfelségét, hogy hazánk sarkalatos törvényeinek meg- döntésére királyi nevét felhasználtatni ne engedje s ekként vallásos törvényszerűséggel környezett királyi tekintélyével segítse a konstituált törvényes hatóságo.

kat azon rend, közbátorság s törvényszerű állapot helyreállításában s fenntartásban, mely a tegnapi szomorú esemény által oly borzasztóan megháborít- tatott. A képviselőház teljes bizalommal van, hogy a miniszterelnök alkotmányos hivatalát mindaddig foly- tatandván, míg más törvényszerű minisztérium nem alakul, meg van győződve, hogy ezáltal a fővárosbani közrend és bátorság . . . mely az ország sorsára nézve a legnagyobb fontossággal bír — szintúgy fenn fog tartatni, mint a legsúlyosabb körülmények közt is egészen a tegnapi napig fenntartatott.

A képviselőház biztosítja a miniszterelnököt, hogy e részbeni közremunkálására bizton számíthat.

§ a képviselőház megvárja a két testvér-főváros ha- tóságaitól, nemzetőreitől s minden jó polgáraitól, hogy a miniszterelnököt ezen törekvésében gyámolítandják.

Pest város hatóságának pedig kötelességévé teszi, hogy gróf Lamberg Ferenc meggyilkolása iránt a kellő vizsgálatot megtévén, a törvények értelmében járjon el.

A képviselőház, mint mindig, úgy most is azon meg- győződését fejezi ki, hogy a haza megmentését semmi se kompromittálja nagyobban, mint a törvényes iend kötelékeinek a felbomlása, mely — mint a tegnapi szomorú esetből is látható — a két testvér főváros lakossága igen hamar féktelen dühre fajul s véres jelenelekben tör ki s ez által személyes bátorlét felelt aggodalomba ejtett honpolgárokban a hon megmen- tése iránti hitel megcsökkenvén, a közremunkálási lelkesedést is könnyen lehangolhatja."

„512. A főváros nyugtató hangulatban tartása végett s miszerint a főváros nem annyira saját maga, mint a haza felett aggódjék s ezért minden erejét arra összpon- tosítsa, hogy a hazát megvédeni segítse, a honvédelmi erő szaporítását s a fegyverzet körül tett intézkedések felem- lítése mellett javaslatba hozatott, hogy a fővárosi lakos- ságnak mindenféle falragaszok általi nyugtalanítása gá- toltassék —

miszerint a főváros lakosai a dolgok állásáról min-

(8)

Hitmikus gyakorlatok a sporteseményen ke- retében.

dig hitelesen értesülve legyenek, a hirdetmények iránt a honvédelmi bizottmány fog intézkedr.'' "

Szeptember 30-án

„513. az elnök a háznak jelenti, hogy szeptember 29-én délelőtti tizenegy órakor Jellasics táborunkat meg-

támadta, de seregeink az új meg új, egész esti hat óráig kevés szünettel folytatolt megtámadásokat Móga altábor- nagy erélyes elszánt vezérlete alatt a legnagyobb bátorság- gal visszaverték, jelenti továbbá, hogy Ivánka őrnagy el- lenségi árulás következtében elfogatott, táborunk pedig Martonvásárra vonult vissza. Végre a háznak azon intéz- kedéseket, melyeket a honvédelmi választmány a város belbékéjének fenntartására és a főváros védelmére tett, előadván, a választmány nézete nyomán Pesten rögtön népgyűlést rendezni javasol — (mire)

a bizottmányilag tett intézkedések helybenhagyatván Pesten rögtön népgyűlés fog hirdettetni. A képviselő- ház üléseire nézve pedig — miután az ülések ren- desen nem tartathatnak, sem ideje előre ki nem hir- dethetnek — el lőn határozva, hogy a képvise'öház

jelenlevő tagjai naponkint délelőtti tiz és déluláni öt órakor gyűljenek össze."

Október 1-én

„515. az elnök a képviselőházat a hadsereg elhatá rozásáról — mely szerint, hogy a csatatéren halni vagy győzni készek Móga altábornagy által tetl tudósítás közlése mellett értesítvén, a honvédelmi bizottmány néze- téből kiindulva felhívja, miszerint jelentsék ki. hogy azon férfiak, kik magukat a csatatéren kitüntették, nemcsak szóval, d - anyagi kedvezményekkel is fognak megjuial- maztatni s hogy a hadseregnek mind általánosan, mind azon férfiaknak, kik személyes bátorságuk, vitézségük és vitézi vezérlet által maglikai megkülönböztették, köszönet szavaztassék"

ami meg is történt. .

„516. Az elnök jelenti, hogy fegyvernyugvás kötése iránt biztosok fel vannak ruházva s hogy a honvédelmi bizottmány intézkedéseinek s egyéb stratégiai tervek köz- lése iránt kívántató rögtöni értekezés végett a táborba el- indulandó, miután visszajövetelével Pálfy János alelnök is a táborba menend s az élelmezés tekintetéből Nyáry Pál bizottmányi tag most a táborban van, a honvéd-bi- zottmány munkálataiban eddig folyvást résztvett Szemere Bertalan képviselőt és az alsó táborból megjelent Mészá- ros Lázár hadügyminisztert honvédelmi bizottmányba ki- neveztetni indítványozza — (mire)

a megválasztott hat bizottmányi tag mellé még Sze- mere Bertalan és Mészáros Lázár hadügyminiszter ki- neveztetett."

Pázmándy Dénes elnök másnap délelőtt 11 órára megjárta a tábort s

Október 2-án

„518. a táborból megérkezett elnök a házat értesiti.

hogy a kötött három napi fegyverszünet október 3-án délutáni 6 órakor kitelik, hogy e fegyverszüneti idő alatt Móga táborvezér, ki a sereg és a képviselőház bizalmát bírja, a hadsereg elrendezéséről fog intézkedni. Jelenti továbbá, hogy hadseregünk vitézsége őseinktől nem áll hátra, hogy e seregnek — amennyiben a táborvezérhez közelebb állott — a háznak a kivívott győzelem iránti ha- tározatát kihirdette és a nyomtatott példányok kiosztása iránt intézkedett. Jelenti, hogy Jellasics hadai által zsa rolt nép magától felkel s a ház azon reményben lehel, hogy rövid idő alatt ezen ellenségtől kinek máshonnan segedelem nem jöhet — a haza megszabadu'.and.

Ez elnöki jelentés tudomásul vétetvén, az ország kor- mányzatáróli intézkedés iránt a képviselőház a hon- védelmi bizottmány javaslatát elvárja."

Október 3-án

„522. az elnök, mint a honvédelmi bizottmány tagja, annak nevében jelenti: a. hogy a körülmények változtával az ország kormányzata felett intézkedni még nem tartja szükségesnek és ezért véleményének bemutatásával is késett. —

b. hogy a fegyverszünet ma este telt volna ki, de Jellasics a kijelelt vonalat átlépvén, Mór felé való nyo- mulása által a fpgyvernyugvást a népjog ellenére meg- szegte. Ennek következtében a honvédelmi bizottmány magát Móga táborvezérrel egygjértésbe tevén, mind a főváros biztosítása iránt, mind az ellenség mozdulatai ellen intézkedett —

c. hogy a bizottmány a népfelkelést csak a dunán túli megyékre szorítja, a többi vidékekről pedig az újoncok gyors kiállítását várja, miszerint Pesten fegyverben gya koroltassanak. —

d. h o g y nem hiszi ugyan hogy Ausztria népe Ma gyarország ellen nyilt ellenségként léphetne fel, a hazának azonban nyolc százados alkotmánya megvédésérc —

mely jelenben csak a formára nézve váltózott — késznek lennie kellvén, a bizottmány az ausztriai népekhez egy proklamációt intézni határozott, miszerint megértsék, melyek Jellasics céljai, micsoda rablókkal leend dolguk.

A ház a bejelentett intézkedésekre általános felállás- sal helyeslését kimondván az intézkedések sikeresíié sét a bizottmánytól megvárja."

„527. Indítvány tétetvén, miszerint a külkövetek a honvédelmi bizottmány által az ügyek jelen állásáról ér- festtetvén, az ausztriai minisztérium álorcásk^dását és reakcionális ármányait fedezzék fel —

23

(9)

a honvédelmi bizottmány részéről adott nyilatkozat- ban, mely szerint a bizottmány magát .se proviziórus rendes kormánynak, sem a minisztériumot pótló helyel-

les hatalomnak nem tekinti, hanem csak arra hivatva és felhatalmazva érzi magát, hogy intézkedéseivel a honvédi erőt nevelje és a kormányzat nélküli orszá- got az anarkiába süllyedéstől megóvja, a ház ínég-- nyugodván, a bizottmánynak e részben utasítást adni szükségtelennek ítélte."

Október 4-én

„530. az elnök jeleintette, hogy Fehérvárnál 400.

más helyeken pedig 1100 horvát fogoly jutott kezünkre, kiket a hadi bizottmány Pestről küldött biztos kísérettel fog ide szállíttatni őket Budavár erősítésének munkájára használandó —

ini a képviselőház által helyeseltetett."

„531. Az elnök jelentette azt is, hogy a felsőház báró Perényi Zsigmond elnöklete alatti nyilvános ülésében halározatilag kijelentette, hogy magát és cselekvőségét a képviselőházzal azonosítja, mi végre a miniszterelnök Já- vollétében működő honvédelmi bizottmányhoz a felsőház kebeléből e következő négy tagot — ú. m. báró Perényi Zsigmondot, gróf Eszterházy Mihályt, báró Józsika Mik- lest és idősb Pázmándy Dénest a haza javára leendő köz- remunkálás végett alkalmazni óhajtja.

Ezen intézkedés a képviselőház által annyival inkább elfogadtatott, minihogy így az érintett honvédelmi bi- zottmány az összes törvényhozás mindkét háza többségének kifolyását képezi."

„536. Indítványoztatván, hogy az Erdélyben aggasz- tókig jelentkező reakcionális törekvések fékezésére a nem- zeti szellemű honvéderö haladéktalan emelése szükségel- tetvén, a sorkatonaságnak a honvédi zászlók alái gátlan átléphetése iránt történjék intézkedés. (Ez) —

közhelyesléssel fogadtatván a honvédelmi bizottmány a kellő rendelkezésnek megtételére utasíttatott."

„537. Kérdés tétetvén: ha a munkácsi erősség, mely felé közhír szerint Galíciából hadcsapatok vonatnak össze, biztos kezekben van-e —

a honvédelmi bizottmány célszerű intézkedésre felszó- lítandó."

„538. Indítványoztatván, miszerint Fejérvár készsé- ges átadása, táborunk hanyag élelmezése s egyéb más kö riilpiények egybevetéséből majdnem világosan kitűnvén, miként e megyében egy mélyebben' elágazott reakcionális kézfogásnak kellett léteznie, mit e nemzetnek ismernie kell s ennek folytán kérdés tétetvén: intézkedett-e s ho- gyan a honvédelmi bizottmány a bíróilag elítéli gróf Zichy ö d ö n vagyonával —

az emök közhelyesléssel fogadott kijelentése szerint

a honvédelmi bizottmány törvényesen konszolidált ideiglenes kormánynak még nem lévén tekinthető, hanem a ház kebeléből beküldött oly választmány- nak. mely törvényes kormány hiányában a közrend és csend fenntartására szükséges s az összes ház áila.1 célszerűen nem kezelhető s haladéktalan ellátást igénylő intézkedések megtételére e parancsoló körül- mények között utasíttatott s a ház által adott eme hatáskörét tehát minden olyan intézkedés, mely uírói s törvénves eljárást igényel, meghaladná, de külön- ben is a hazaárulás bűnében elmarasztaltak vagyona felett a törvény rendelkezvén s ennek mikénti alkal- mazása a bíróra tartozván a képviselőház az indít- ványozott választmány kiküldetésében egyedül a Fe- jérmegyében szükséglett nyomozás megtételére szo- rítkozott."

Október 6-án

.,540. elnök jelenti, hogy a honvédelmi bizottmány legutóbbi tudósításai nyomán Jellasics értesülvén sere- geink közelítéséről, Győrből sietve öttevény és így Auszt- ria felé indította táborát, azonban — igen hiteles magán tudósítás szerint a nép elöfte, és körötte fölkelvén, alig fog jó fogadtatásban részesülni, sőt Styria lakosai is ezen hír után csatlakoznak Jellasics serege ellen a népfelkeléshez. Vitézeink űzik, a honvédelmi választmány pedig jól felfegyverkezett csapatokat egyre szaporít és küldi táborunkba folyvást akként intézkedendő, hogy állandóan a csatatérre csak teljesen jól felfegyver- kezett katona szállítassék. Róth táborából hiteles tudósí- tásunk nincs. Görgei és Perczel Mór csapataikkal utána vannak. Nem hivatalos tudósítás után állíttatik, hogy teg- napelőtt este Ozora körül Róth táborával a mieink össze- ütköztek volna — azonban ez nem valószínű, mert tábo- runk vezérei hivatalos tudósítást küldtek volna.

A már említett horvát foglyok közül 1150 Budára szállíttatott, de mivel azon .kaszárnya, melybe szállitattak foghelynek nem alkalmatos és mivel Buda városnak lel- kes tanácsa és nemzetőrei Buda lakosai nevében kijelen- tették, hogy valamint eddig, úgy ezután is készek Buda erősítésénél a horvát foglyok nélkül is folyvást dolgozni és mivel az említett foglyok őrzése igen erős szolgálatot venne igénybe, azért a horvát foglyoknak Eger várába leendő szállítása elhatároztatott a honvédelmi bizottmány által —

mire a képviseleti ház kijelentette, hogy az említett horvát foglyokról szükséges rendelkezés a honvé- delmi .választmány köréhez tartozik."

„541. Ugyan az elnök jelentette azt is, hogy a hon- védelmi választmány szükségesnek látta Jellasics seregé- hez egy proklamáció kibocsátását, melyben egy részről

Farkas Mihály honvé- delmi miniszter át- adja a Rákosi-kupát.

(10)

lllij Gusztáv altábor- nagy átadja a megér- demelt versenydíjakat a nyerteseknek.

őfelsége több rendbeli királyi rendeleteinek u tartalma szerint a táborában '.evő k a t o n á k szállíttassanak föl a m a g y a r miniszteri ellenjegyzéssel kihirdetett királyi pa- rancsok iránt való engedelmességre, másfelől pedig u g y a n Jellasics táborában levő örökös tarlománybe'.i k a t o n á k Ausztriába térjenek, h o g y így őfelsége rendelete szerint ismét a m a g y a r ezredek visszaküldessenek."

Az uralkodó 1848 október 3-án feloszlatja a pesti országgyűlést, eddig hozott s nem szentesí- tett végzéseit és rendeleteit mind törvénytelenek- nek és semmitérőknek nyilatkoztatta ki s vala- mennyi Magyarországban levő sereget Jellachich József tábornagy parancsnoksága alá helyezte, aki egyúttal az ország teljhatalmú királyi bizto- sául is kirendeltetett.

A képviselőház már október 7-én koholtnak és hamisnak jelenti ki ezt a törvénytelen ren- delkezést, Jellachichot honárulónak bélyegzi.

Október 8-án az elnök a csatatérről vett tu- dósításokat terjeszt elő, majd

„554. a honvédelmi bizottmány eddigi eljárása és az annyi ellenséggel körülvett haza ügyeinek vitelében tanúsított buzgalma megemlíttetvén —

az egész ház felállva a honvédelmi b i z o t m á n y n ' k a inult napokban a haza fáradhatatlan kormányzatában tanúsított buzgalmáért legszívesebb méltánylalát ki- fejezi."

Ennyi szemelvény legyen egyelőre elég annak az érzékeltetésére, hogy a honvédelmi bizott- mány forradalmi kormánnyá még pedig az első igazán magyar és igazán független kormány- nyá — való kialakulása milyen körülmények közt jött létre.

Előbb csak összekötő kapocs a képviselőház és a miniszterelnök között, majd mikor a minisz- terelnökkel való érintkezése állandósul, bizonyos értekezleti órái vannak, azután a miniszterelnök távolléte miatt az ügyeket valakinek intéznie kell, a képviselőház utasítása szerint intézi is a legsürgősebbeket.

Hogy ez milyen lassan és mennyire jogi fenntartások között történik, arra nézve bizony- ság az október 3-án hozott 527. számú határozat.

Hogy azonban a forradalomban milyen gyorsan fordulnak a dolgok, arra meg jellemző, hogy öt nap múlva a honvédelmi bizottmány alakilag is az ország forradalmi kormányává lesz az események kényszere következtében.

H a pedig a honvédelmi bizottmány belső munkájával akarunk tisztába jönni, akkor két forrásanyag áttekintése és feldolgozása elenged- hetetlen.

Az egyik az 1848-as honvédelmi miniszté- rium aktaanyaga, mivel a minisztérium kezdettől fogva kapcsolatban állott a honvédelmi bizott- mánnyal, illetve annak egyik szervévé vált.

A másik pedig magának a honvédelmi bi- zottmánynak a megmaradt irattára, amelynek az alapján egészen világos képet lehet alkotnunk mindazokról a kérdésekről, amelyeket a honvé- delmi bizottmány akár a képviselőház kezdemé- nyezéséből, akár a saját felelősségére megoldani törekedett, nemkülönben arról is, hogy ezeket a kérdéseket és feladatokat hogyan sikerült vagy nem sikerült megoldania.

Ezt a munkát az elmúlt száz esztendő tudo- mányos és publicisztikai irodalma semmikép meg se kezdette, aminthogy 1848 igazi forradal- miságának a megértése és kiértékelése csak a felszabadulás rokon szemszögéből történhetik megfelelően — ennek a munkának az elvégzése tehát a mi nemzedékünkre vár és csak ezen a széles alapon, csak az itt vázolt anyag komoly feldolgozása alapján történhetik kielégítően.

A Hunvédelmi Bizottmány egykorú pecsétje.

25

(11)

Farkas Mihály honvé delmi miniszter, l'átfly György altábornagy.

Sólyom László altá- bornagy és Révay Kál- mán vezérőrnagy, a külföldiek liszteletére rendezett Gellérl-szál- lóbeli fogadóson.

AJTAY ENDRE

A SCWECHATI CSATA

Ha a szabadságharc első dunántúli csatáira gondo- lunk, lehetetlen elzárkóznunk az elől az érzés elöl, hogy ennek a harcnak hallatlanok a kezdeti sikerei. Jellachich főseregének az egyszerű megfutása és serege egyes részei- nek a vereségei teljesen megnyitották a magyar seregnek az utat Bécsig s ezzel olyan lehetőségeket nyújtottak a forradalomnak, amilyenekről az — valóban álmodott.

A magyar hadvezetők ezt a lehetőséget Schwechat- nál ejtették el.

A helyzet t. i. az, hogy a hadviselésnek ebben a szakaszában a magyar és a bécsi forradalom a helyzet ura, mert a dinasztia megfut, a forradalom Bécsben is felülkerekedik s a két forradalmi front között számba- vehető ellenséges sereg egyáltalán nincs. A forradalmi se.

regek számára tehát Bécsen túl is messzire szabad a tér.

A bécsi forradalom ugyan Bécs területére szorítkozik s önmagában hordja pusztulása magvát, a magyar ellenben soha nem képzelt lendületben van, amennyiben nemcsak Bécs felé nyomul Jellachich nyomában, hanem délre Perczel seregei is ellenállhatatlan iramban hatolnak Styria felé.

A Bécs felé nyomuló sereg ekkor Schwechatná!

megtorpan. Még pedig nem azért, mert nem mehetett volna előre, hanem azért, mert a vezérek tétováztak, a lisztek pedig szótöbséggel azt határozták, hogy nem men nek tovább.

Ez az állásfoglalás döntötte el ezen a helyen az akció sorsát s e határozat súlyát semmikép se lehet azzal enyhíteni vagy csökkenteni, hogy a seregnek is voitak tüzet nem álló csapatai, mert egy forradalmi sereg len- dületben lévő és maradó aktivitása esetén egészen más az emberek bátorsága és helytállása is, ha a sereg szel- leme lelkes és tétovázást nem ismerő, mint ha a vezetői- ben észreveszi a lendület, a hit és a bátorság teljes hiá- nyát és ha ilyen körülmények közt lép ü t k ö z e t b e . . . '

Hozzá ennek a határozatnak a kárhozatosságát sok szorosan aláhúzza a magyar képviselőház 1848 október

I0-i rendelkezése, amely szószerint ez, a képviselőház jegyzőkönyvében:

„565. Miután Bécs bátor és derék népe vitézül kelt fel a magyar szabadság mellett s az ellenünk küldött ka tonaságot útjában feltartóztatta — méltányos egyfelől ezért köszönetünket kifejezni, másfelől pedig hadseregün- ket Móga vezér alatt oda utasítani, hogy Jellachichol Bécs falai alá is kövesse és megsemmisítse — szeme elótt tartva mindig azt, hogy az osztrák határok átlépése a német és magyar közös szabadság érdekében s nem mini ellenségeskedés történik, továbbá, hogy seregünknek vdá- gos parancs adatott azon percben, melyben a magyar é*

német szabadság közös ellensége megsemmisítve leend vagy az ausztriai országgyűlés kívánandja, Magyaror- szágba visszajönni — végre meghagyatott seregünk főve- zérének, miszerint seregünk Ausztria földjén is Magyar- országból élelmeztessék s minden katonai zsarolás és a német nép elleni kihágás halállal büntettessék.

Ezen határozat egy példánya a hadsereg vezérének, más példánya a főrendeknek — az ezen határozat nyo- mány készült ./. alatti német felhívás pedig az osztrák alkotmányozó gyűlésnek felküldetni határoztatott — ezek teljesítése a honvédelmi bizottmányra bízatván."

Ez után a határozat után se Mógának, sem a had- sereg tisztikarának, se más főkatonájának nem kellett és nem lett volna szabad Schwechatná! vagy bárhol má- sutt azon tanakodnia, hogy átlépje-e a hadserég a határt, hanem csak a katonai szempontok és lehetőségek szerint kellett volna operálnia. Ha t. i. a pesti forradalmi ország- gyűlés jogászai és táh'.abtrái — túl tudták magukat 'enni az 1222-i aranybulla ama vívmányán alapuló hangulaton, hogy „ha a király külföldön visel háborút, az urak nem tartoznak vele menni, csak — készpénzfizetés ellenéhen", akkor a hadsereg tisztjeinek még kevésbbé lett vo'.na joguk ezen a kérdésen tanakodni akkor, amikor a nemzet kép viselete, a forradalom szuverén hatósága ebben a teki'i tetben kétségtelenül rendelkezett.

(12)

A fogadáson megielenl Münnich Ferenc rend őraltábornagij, a spa- nyol kiküldöttek társa- ságában.

A szabadságharc e mozzanatának a két tényező el- lentétesállásfoglalása adja meg az ominózus jelentőségét, mert e né'.kiil — mint a katonai szakírók megállapítják

„ez a katonai szempontból jelentéktelen ütközet el is dönt- hette volna a magyar szabadság ügyét — még pedig ked- vezően, talán egyszer s mindenkorra." .

*

Bécsben 1848 október 6-án tört ki a forradalom s első áldozata éppen az a gróf Baiilet de Latour Tivadar táborszernagy, cs. kir. hadügy- miniszter lett, ki a magyar függetlenségi törekvé- seknek legelszántabb kerékkötője volt s aki ép- pen azon buzgólkodott, hogy a királyi manifesz- tummal Magyarország teljhatalmú biztosává ki- nevezett bánnak megfelelő erőt adjon keze alá az ország meghódoltatására.

A bécsi haladó párt jól tudta, hogy ez mit jelent. Ha a vasakaratú Latournak sikerül a magyar forradalmi megmozdulást levernie, akkor nyomban Bécsre kerül a sor.

Ez volt az oka, hogy a forradalom éppen abban az órában tört ki, melyben tekintélyes erő szállításának kellett volna megkezdődnie Ma- gyarország felé.

Ez a terv sikerült, a csapatok szállítása el- halasztódott, de a forradalom kirobbanása még- se járt azzal az eredménnyel, amit az osztrák ha- ladópárt s az egész szabadságot áhítozó magyar nemzet várt volna tőle. A bécsi haladók kika- partak a tűzből annyi gesztenyét, amennyit csak tudtak, a magyar sereere várt volna a mű bete- tőzése, de az — elmaradt.

A bécsi forradalom kitörésének hírére Kos- suth nyomban a Lajtához parancsolta a sereget, hogy a bécsieknek erkölcsi támogatást adjon, diadalra juttassa ügyüket s ezzel a forradalom területét kiszélesítse.

Móga elővédjét Ivánka Imre ezredes vezet- te. Ez a következő alakulatokból állt: négy zász- lóalj mozgó-nemzetőrség, egy osztály lovasság - - ceglédi, nagykőrösi, és kecskeméti önkénte-

sek —, egy század sorkatonaságbeli huszár, egy üteg.

Ivánka október 3-án, reggel 6 órakor indult el Székesfehérvárról s 5-én reggel Győrbe érke- ísétt, hol nyolc huszárszázaddal megerősödött s folytatta útját nyugat felé; 8-án Parendorfot érte el. Itt az ország határainak megfigyelésére rendelt kisebb császári csapatba ütközött, meg- támadta és elűzte azt Bruck felé. Bruck közelé- ben nagyobb erő már komolyabb ellenállást fej- tett ki, de Ivánka ezt is hamarosan megtörte;

s hozzá készült, hogy folytassa útját a császár- város felé.

De ekkor következett be a fordulat.

Móga azt a parancsot küldte az indulóban lévő Ivánkának, hogy ne lépje át az osztrák ha- tárt, hanem várja be a sereg derékhadát. Ez ok- tóber 10-én érkezett meg s a határmenti magasla- tokon tábort ütött. Csányi László kormánybiz- tos, a szabadságharc legkimagaslóbb alakjainak egyike, állandóan Móga mellett tartózkodott s kormánya szellemében azonnali támadást sürge- tett. De Móga megkezdte habozását, amiben azután egész további szereplése alatt rendkívül állhatatosnak bizonyult. Első dolga volt, hogy haditanácsot tartson. Ezen ő maga elnökölt s azt a kérdést akarta eldönteni, vájjon szabad-e a bánt osztrák területen üldözni. Sokan megér- tették a történelmi pillanat jelentőségét és észre- vették a soha vissza nem térő alkalmat, hogy a bán seregét megsemmisíthetik, még mielőtt ez a Bécset körülzáró Auersperg seregével egyesül, sőt megverhetik magát Auersperget is. Mind- ezzel megszilárdíthatják a bécsi haladópárt hely- zetét és esetleg diadalra juttatják egész Európá- ban a szabadság ügyét. De ezek a világosan- látók — kisebbségben maradtak. A haditanács szavazattöbbséggel azt határozta, hogy a sereg csak akkor lépjen osztrák területre, ha erre az osztrák törvényhozótestület a kormányt egyenesen felkéri.

27

(13)

I szovjet nép delegátu- sai, élükön Kozsuchov altábornaggyal és kí- séretük a fogadáson.

Igazságtalanság lenne azonban, ha a jó alkalom elhalasztásáért egyedül Mógára akarnók tolni a felelősséget. Mésza'ros Lázár hadügymi- niszter október 4-én szózatot intézett a katonák- hoz. Együttérzésre, a törvény, az alkotmány is az uralkodó melletti kitartásra buzdította őket s bejelentette, hogy Lamberg gyilkosai a törvény előtt felelnek bűnös tettükért.

joggal vetődik elénk itt az a kérdés: csele- kedheteft-e Móga más szellemben, mint hadügy- minisztere — ki egyébként szintén császári tiszt volt —, megkövetelte. Igen , kell rá felelnünk mert Kosisuth mást se tett, mint sürgette és serkentette a tétovázót.

De lássuk, milyen volt az a soha többé visz- sza nem térő alkalom, amit a magyar sereg ok- tóber elején elszalasztott.

A bécsiek forradalma első lendületében győ- zedelmeskedett. A városban tartózkodó csapatokat, melyek nem csatlakoztak a forradalomhoz,

elűzték. Ezeket Bécs katonai parancsnoka Auersperg altábornagy összegyűjtötte, de ez az erő a nagy város körülzárásához megközelítően sem volt elég. Jellachich október 7-én, a bécsi forradalom kitörése utáni napon is Németóváron pihentette az erőltetett menetben kimerült csa- patait. Itt értesült a történtekről s nyomban elha- tározta, hogy Bécs ellen vonul. Seregéből a leg- silányabbuí felszerelt 12.000 embert hazaküldte Horvátországba, a megmaradó kereken 17.000 főből álló hadtestet pedig Bécs alá vezette. Ok- tóber 9-én Laat érte el; 10-én megbeszélést foly- tatott Auersperggel. Itt azt a kérdést akarták el- dönteni, mit tegyenek, ha a magyar sereg osz- trák területen is üldözné a horvátokat. A bán kü- lönösen a huszárság számbeli és minőségbeli fö- lénye miatt aggályoskodott. Abban állapodtak meg, hogy legelőbb is kikémlelik a magyar ló- vasság eréjét. H a ezt túlnagynak ítélnék, és koc- kázatos lenne, hogy ellene és a forrongó Bécs ellen is egyidejűleg felléphessenek," akkor vissza-

vonulnak a Kahlenbergre s ott várják be a Cseh Morvaországból a forradalom leverésének dicsőségével és büszke öntudatával visszatérő Windischgraetz herceget. Windischgraetz csa- patai meg is érkeztek s mivel bennük a lovas fegyvernem szép számmal volt képviselve, a bán aggodalma elült, de megszűnt a magyar sereg könnyű győzelmének lehetősége is. A hónap kö- zepén megérkezett maga Windischgraetz is, tel- jessé tette az eddig csak kelet felől körülvett Bécs ostromzárát s átvette a parancsnokságot az összes ott táborozó seregrészek fölött.

Ebből kitűnik, hogy Móga október 10-cn, éppen az utolsó órában érkezett meg a Lajtához, ahhoz, hogy windischgraetz seregének megér- kezése előtt döntő csapást mérhessen a bánra és Auerspergre. A hónap közepe után, mikor még mindig azon töprengett cs. kir. bajtársaival, váj- jon nem esik-e esküszcgés bűnébe, ha a cs. kir.

csapatok ellen harcol¹) a győzelemre már sokkal kisebb reménye volt.

Hogy ez mennyire igaz, azt maga Gyulai altábornagy, cs. kir. hadügyminiszter mondja el a Móga pere tárgyalása után, Ferenc Józsefhez intézett felterjesztésében, védelmére hozván fel Mógának azt, amiben minden magyar akkor is csak bűnt láthatott és ma is csak azt láthat:2)

,,Mint a vizsgálat kiderítette, egész magatartása azt bizonyítja, hogy bűnös cse- lekedetének rúgó ja nem a gonosz-szándék, hanem kizárólag annak az erkölcsi erőnek hiánya volt, mely az állam hűséges szolgá- ját a legsúlyosabb helyzetben is árra köte- lezi, hogy az esküvel fogadott kötelességtel- jesítést minden magánérdek elé helyezze."

,,Főparancsnoki működése egész ideje alatt minden alkalommal, határozottan elien-

'•) Qrsz. Ll. O n e : 1189" 848

' -0 K. M. Pras. 6021/1849., Bécsi Hadilevé'.tár.

(14)

szegült annak, hogy a magyar sereg Auszt- ria földjére lépjen, már előbb, magyar terü- leten is mindent elkövetett, hogy a bán se- regével az összecsapást lehetőleg kerülje és nem kétséges, hogy, ha a magyar seregnek a Lajtán történt első átkelése alkalmával, azaz akkor, amikor Windischgraetz herceg

tábornagy csapatai még nem voltak össz- pontosítva, enged az őt körülvevő párt em- berek sürgető követelésének és megtámadja a cs. kir. horvát csapatokat, akkor a helyzet

1

nehézségei a dolgok állásánál fogva lényege- sen megsokszorozódtak és megsúlyosbodtak volna."

Ezt mondja Gyulai altábornagy, de mi azt hisszük, ehhez a cikornyás, hosszú mondathoz még egy-két mellékmondatot nyugodtan hozzá- tehetünk:

,,megsokszorozódtak és megsúlyosbodtak volna" olyannyira, hogy a kamarilla egyáltalán nem tudott volna többé megbirkózni velük.

Azt hisszük, eléggé bebizonyítottuk, hogy

.1 Hőzök-teréről !ndult cl alakulataink dísz-

szemléje. Szakasits Árpád köztársasági el-

nök fogadja a kivonult honvéd-, rendőr- és szabadságharcos-csapa-

tok parancsnokának, Variházg Oszkár ve>•

zérőr nagynak jelenté- sét.

•