%.s l,~ 1 i
4:L t s k.. _. +tI1
•
Z71i1tirtóne,mi
ful8i~> .r,o
•
Bodor Gy tiro Srdily .
•
I
~
alkotmányábr való beillesztése azért volt
ti HizdtIIrtLne:mi irsbaw
tulu~a~i:F
Az önálló Erdély a magyar, s ékeZy és szász nemzet konfederációja Jolt. Alkot zá. ' in k ala elve a fajoknak számarányuktól független peri--
yo_1t. Mindhárom nemzetnek- egyforma jogai voltak, tekintet nélkül lólekszárnukra. _Ez sz erd é ly iomár~y .
A nemzetiségi villongásokat megszüntetni - e bonyolult települési helyzetü területen ma is csak a hagyomány felujitásával lohot. Értesü- léseink szerint a szám xemzetpolitisoi jeíenteségo riegszünt. Igy Erdély problémáját ma két fajnak, a magyarnak ás rJmánnak konfederálásávtl kel : ..s.,,.-... ,,.m.N!rww'_Yia a ,7,:4 !rr;'kF.: :r..-.t'r:ti. ,1';', ifseely t; s+áY4c r.si -tf~.!:',; k i.:ewL~:: *47- .y..*.^`_~ ,.
-.:,agoldani. Ennek skót <~ a y perit iz teljes -heg-Anjogus~áglát~számará-- _', uktbl fügrzetlenül kell biztosiúani.
,A színaránytól független paritás eszméja r•idotta neg arnakidején . -. ,:garors z ág és Ausz trin viszályát is. Az 1867-es k..egyozéa lényege a raritás elvének alkalmazás, volt. Megyarcrs2,•lágr, t en_' .kii.: a csekély szám— T.
L i többségben léve Ausztrúa a l e;a:I.kotmáryosabb rencszer mellett is aj~rizálta volna. A p-árit is rendsr. pre a kérdést rne~cldotta. A kettes J'o.riarchia nem Magyarország és Ausztria viszálya, hanem egyéb okok miattr b' ,ulott fel.
A románoknak Erdély
i.eh' tetlen, mert ók sohasem tették magukévá a paritás eszméjét. Amióta csak van román nemzetisé i ~olitika a7 -z inc; i f3 többségi elv alapján állott. Ők mindig "akkora részt követeltek a hatalomból, amekkora arány-
+rIMINrwW
ban vóráldozatukkol hozzá tudtak járulni Erdély védelméhez". A többségi eI.7 nyara érvényesitésében benne volt a magyarság feletti impérizz eszmé —
tehát Dák--Románia.. A két faj ör;ik vitáját megszüntetni csak akkor Jt- ";t, ha az Erdélybe érszá7ad'.k során baköltözött rom.énok is magukévá
Erdély külön hagy^%:ányát,a fajok száclszerüségtól független egyen- ,aságát, a parit :3st.
Akár önálló, akár a~;.toróri rd.é=l_yt csak ezen az alapon lehet megszer-
~o'ni. E rövid vázlatban ez oszme alkotmányjogi következményeit ismer- ' "t-jük.
3 ~
s
— 2 — I.
t örv-Enyhez
4z erdólyi crszággyülés kót egyenranp_u házban /komnrábe*/ iilése- zik. Az egyik ház tagjait az Erdély területón bárhol irk ó magyarok, másikét a -bárl►_ol lakd románok választják meg. A két ház egymás cl üze- netváltások formájában órintkezik, ugyanul y, :.gint egy két kemaráís or- szárn'ilén, vagy, dint az osztrák és rangynr delegációk. Ha megegyezés- re jutni nem tudnak, a z ál l zi f ő dönt,
•Az dr.6116 I]r(.1óly mertnlr kuláaakor elsőizl on megválasztott kót komn•- r: ol.npszezzx?ést köt a két faj konx'ederál íi .íról, knnfoderál ú9 r_iód j á—
r61, tehát :az alkotr,aáryr61. Ez o szorzáiás rlerizotk izi grrancin r15. helye;
v0 lino egyszoramindonkori r , lr- p jn r:z 1:.' yrdólynok. Nemzetközi ezcrződós lenne a jollo_.e s cenk közös o„ yctértsel változtatható' meg.
Végrehc jtéht:talci:.:
I;rd5ly kantoniz ;diet; nem megoldás. í. r:uigyo, -.~~ság o Sz6kolyfbldot ~s pá
~
r ,oki
~
s;b t kvéve
kisEbbgr.olVz3t:)en tolepült mog.
í~bb~l koll kiindulni, bogy DirV)ly lak. ,.•:_ságr:raek korokon ogyhr:rzxcda+
mngyo.r, kétb.armndc román. I}zért epyh^rmndán magyar, Ot'rrirr:irid3ri ror,iV. köziao,z,.~ tást kel] NAgyjábnn tehát n bé- csi döntéshez hasonlóz:* kcll Erdély tcrzilctét r:itrgoszteni. 11 r.i4iz.yr1 r torü — lotct igazp__^tó kormány a riegy^r, román t.;rül©tov igazgató kormány n
ror.:á.~ kanarának felelős.
Mir.dk6t területorr a kisebbséget ez eia:p¢zerződésbon mogha==tá✓rozandó, azonos kisebbségi jogok illetik .H rors-ín t3rülot ,:n lnk5 magyaroknak o román k-:nnrábnn lgvb képviselői sn j3t: érc!c:kük')en viEyáznánnk a magyar kczidrzg.atis kisebbségi politikájá,.~n li•,g)::arditva.:. kisebbségi jogok biztosit .ís í.ra erős t►6zigrzrent^si birA:kE,c!Ast koll©no kió)itoni ^z rillnZi~f
toomlesiaisigmeete4Apretattsiftiskoott eam
• ir Any it3s_: tac llott .
r,
jLi+ilú JµS
..,~
—3 —
rU~d~üUL a
III.
A z 411^rsf ői h• t e].Qri,
311,.r,frói- hn..tr,~t at uj ne_.zctl.özi szervezet kii:üldatt jc gyakorol- ná, haso-nlóan a di- nzi.ni nápsz:ivots©g,i febiztoc egykori szorepéhoz_ Ezt az á11ar..f8t a hE>lyilug órdoktclFn nenzotet. °oriból kellene kikiildeni./Holyi—
log órticktolenr.ek lchót tekinteni z uniol.sz:á~zpk:t, hollarrdí+kat,svódokot 6o e'ájcittknt./
;,z í11rtL1fő I:~lr..gorbait6sérc lenne sziikség a törvérLyhozás hnt Arc zat^i—
nál. Az r+lapszorződést nom érintő törvónyhozói' hat írozz'. toknil ő dönt,hü m két ház yni 3s s^1 megegyezni tud.
A konfcd©rál.t toriiietek két kormányit ő no^ozi ki n két ház többaógi
~
pártjaiból.
p riegy.r közigezgat ási toriilot 88 a r_icgyar korrnány székhG].ye KolaLa--
:3r vagy Marosvásárhol,y r G. r71.11.rié Nagyszeben, 'agy Iirnssb lehet. j~z á17.nr1—
fő ós általáben oPész Erd©ly sz-ókviroes non Fi t, á,ros•kbon lönnc,r hanom . vg„
c?°r.; a cólra kijelölt s criloeoa •1 3roebnn, r két köz ig^ zpe t 3s i toriilot érint—
kez3si pont j án, közvetlenül üz !Illarafő igazgat ás.r, alatt. ;z lenne a köz-- bir ískod 5s
~;,:zgat3si kzr;t42.i.i székhelye is. Áz orsziggyülés viszn11t felváltva a ro—
riAji ós r:n rly<ar Qz3 tv, Zresokban iiléaoz11.c .
„ icözigazgatási birósíg tagjainak felét hoeszabb bir5i nultu ezor.ié—
lyet.L6l nr:g.yar, f.^.lét a ror1án kerraárLyzat k:.ildoné ki. Egymás kiküldött-
,
joi•~Gl azorr.ben a korraknyok^t kölcaölTÖe vétó—jog illetné neg. D leir8,e íg 'egyes, felerészben rori n, felerészben m gyar tr.gbkb4, 1 il1í tanícsbnn i—
télkezik. A tanácsok elnökét nindíg rz ál1er ó nevezi ki rz. er lített,h©- lyilsg érdektelen nemzetek kiküldött Á tanícsok persze tolván esek igényb©•rételó^el a panaszos nyelvín t3n5.oskoznínak.
iv.
Általános intózkodósoic.
Drdélyt o szervezet mellett somlegesitoni kollone. Fenveroe ereje csup ín rendőri lenne, mindkét kormiyzr: tnnk r feliigyelato rulett a saját
1f
r_
.I e
• ,•
ePt^,
(~ ..
• ,,. ■.,,
4
toriíletea..,.flzen--tulmorlő fegyveres erő csak egy bizor v-oS -16ts-z-áriu- narnzct- közi hudorő lenne közv-etlenül az állaraf8 n1á rendelve.
raagyar kanra a ror:iárn kamarához intézett Uzeneteit roraán n,Velrcn, e rcr.: . .; '~. ~, .nra p3diE; c Llavyar kanerához intézett üzeneteit raagynr nyelven kiad3I.J
A küziravrat3..si tc.rülotoknck neLi k ell fcltétlebül összcfügicőoknck • lonniök. m ;2r:r:iaros p31á ául lehetne roi.:1.~, ~;isk zkifllc" podig nagyar közigsz—
gat t . 4'4 lényeg ez lenne, hogy Erdély lnkossárAnak nagyjában akkora százaléka 61,-Jen magyar ig.azgat3s alatt, shiny száznlii4ca Erdély Liagyarsá~a az összlakoss ígnak.
E rövid vázlatnak csak az =colt a célja, hogy nóhútiy ugndatban rámu•- tasscn a parit ás éri"ényosit©són©k következményeire.
E konstrukció autonóm riogoliás osotén annyiban változna, hogy
la:i ői hatelr.iat semleges személy helyett a magyar vagy rorián állani által kinevezett kor;aár7tz6 venné 3t.
bur.173es t, augusztus hó 25.
Bodor Gy ör `y •