SZOKODI J Ó Z S E F tanszékvezető, főiskolai adjunktus:
ADATOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG EGRI TÖRTÉNETÉHEZ (1918 július—1919 má j u s)
I.
Az Egri Újság 1918. j úl iu s 3-i s zá má b a n me g j el e nt egy cikk, a me l y azt a célt volt hiva tva szolgálni, ho gy fe l h í v j a a v ár o s polgárságát a nehéz id őkbe n való f e lt é t l en összetartás fonto sságára, s mi nd e nf é le pártoskodá stól me n t es egységre, amely a v á ros nyugodt , békés, éle tének alapvető k r i t é r i u m á t jelenti. Me rt ott, ahol az egység hiá nyz ik, fe lborul a rend, a n ar ch iá b a fu l l ad az élet, s nincs mi me g m e n t s e az ó h a j t o t t békét, a t á rs ad a lma t . P é l d á n a k Oroszországot említi, a me l y — ú g y - mond — el re t te n tő pé l dá j a an nak , hogy m i t e re dmé ny ez ,,a polgári t á r - sadalmi re n d me gb ont ás a . . . mi t hoz az inte rnaci onális szélső szocializ- m u s ál l am re n d g y a n á n t " [1].
A ,,pártos politiká tól" való intés lén ye gé be n egy pá rt os politika fo ly ta tá s ár a és erősítésér e való fe lhívást j el en tet t, a mi ko r a cikk felszó- lított arra, hogy a város közönsége a l eg h at á ro z ot ta b ba n utasíts a el az inte rnacion alis ta irá nyzatot, s a polgári t árs ad almi re nd v éd e lmé r e
sorakozzék föl.
Az e gysé gre való fe l hív ás ne m ta lál t követőkre; az ország bels ő helyzete, a m on a rc h ik u s áll amrend fe l bo ml ób an volt, a mel yne k leg- világosabb jeleit az osztályellenté tek kiéleződése szolgáltatta, s a m e l y - nek vé gére az 1918. októberi polgári d em ok ra ti k us f or ra d a lo m t e t t e a ké rdő- és felki áltó jelet, m in te gy jelezve, hogy ezzel m é g nincs vége.
Eger 1918. októbere u t á n n em „politikai specia litás" az országos ese mé nye k fe jlő dés e köze pe tte, mint pl. Gyöngyös , a hol a f o r r a d a - lomra azonnal lecsap — és átme net ile g győz elmesen — a ny íl t „Bozsik- fé le " e lle nforra da lom. (Bozsik Pál gy öngyösi ap át pl éb án os feg yve res e lle nfo rra da lmi k ü l ö n í t mé n y t szervez és 1918. n ove mbe r 2 -ra vi rra d ór a leveri a f o rr a d a l mi megmozdulást) [2].
Eger az országos es e mé ny e k lá nco lat ába n fejlődik t o vá b b politika- ilag. Itt fokozatosan, lépés ről-lépés r e hódít a szociáldemokrata eszme, ame ly m e re v e n elzárkózva a „ vörös-esz métől", a kom muni zmu stó l, a a ma ga sa já t os ú t j á t tapossa, a „bék és de m ok r a ti k u s szocializmus"
zászlajá t lobogtatva . Jelszava i „ ú j sz e r ű e n" ha tnak, s a háb orúb a, az un ot t és ú tá lt anarchiába , lé tbiz onyt ala nság ba bele süppe dt, be l ef ára d t
t ömegekben jövőt csi llantana k meg. A szociáldemokrata illúziók a köz- vetlen megvalósulás r e m é n y é t hi ntik szét az emb er ek között és ez az S Z DP -b e való belépést szint e tömegmozgalomm á duzzasztja. Ez a f ol y a - mat — amely kül önösen 1919. j a n u á r j á b a n és f e b r uá r j á b an szélesedik ki — mi ndenes et re azt m u t a t j a , hogy az egri dolgozók valami ú j a t k é r - nek, a mel y helyzetük lényeges meg ja vul ás át eredményezi [3].
A város politikai erőviszonyainak alakulására t e h á t a szociáldemok- rata p á rt tömegbefol yásána k növekedése a jellemző. A különböző politi- kai ir ányzat o k hol nyí lt — elsősorban s aj tóvit ába n — hol burkolt f o r m á- ban mér ik össze e re j ük et . De minden egyes összecsapás az eseményeket márciu s 21. fel é h a j t j a . A sajáto s vonás ebben az, hogy egyrészt a k om - mu ni zm u s eszméinek p r opa ga nd áj a igen gyér és a kommuni zm u s bázisa a városban nem erős, más részt viszont a polgári demokrat iku s f or r a - dalom még meg nem valósult „ví vm ányai " lezár hat atl ann á teszik a megkezdet t utat.
A politikai erők csoportosulását a különböző társadal mi ér dekek szabják meg. A klerikáli s reakció és a vele szövetséges elemek szeret - nék a fej lődést leállítani és az eseményeket visszapergetn i a monarchi a állapotába . Abba a hel yzet be, amikor a papi hatalom, a föld f eudáli s bi rt okl ása érintetlen és a vag yongyűj t ést a nyílt kizsákmányolá s l ehe- tősége biztosítja . A pol gár i demokr at iku s átalakulás híyei ezzel szemben állva a polgári t árs adal mi rendnek a demokrácia, a szabadság az egyen- lőség elve alapján való kiépítését tűzik zászlajukra, amely azonban ment es minde n olyan lépéstől, ami a „csőcselék" ur a l om r a j ut á s án a k csupán a lehetőségét is megcsillantaná .
A szociáldemokratá k tüzet oká dnak mindenkir e és mindenre, aki és ami a fejlődést le a k a r j a állítani; a jogot követelik maguknak, — a tár sadal mi kérdések megol dásának jogát. A szociáldemokraták politika i ha r cuk ban nem esnek egyoldalúságba . Bár az Egri Űjság [4] (1919.
j anu ár 22) megáll apí tja , hogy t alán sehol annyi ellensége nincs az országban a szociális szer vezkedésne k mi nt Heves megyében és így Egerben, mégis a szociáldemokrata p ár t mereven elzárkózik a baloldali f orr adal mi erőkkel való szövetségtől. Ezt az erőt m i n t a „katasztrofál is végl etet" löki el magát ól, s a jobboldali és baloldali végletek között a
„ha rm oni ku s har madik ú t " egyedüli járhatóságá t propagálj a. Van ebben valami radikális vonás is. Ennek a radi kali zmusnak a mért ékét a f o r r a - dalomtól való félelem illusztrálja . „ Két f ronto n küzd egyszerre nag y- szerű l endül ette l a szociáldemokrácia." — í rják. „Egyrészt a kiszipo- lyozó kapitalizmus , másrészt az anarchiára h aj l ó kom muni z mu s ellen" [5]. Az anarchia (értsd: forradal om ) az államiság fel boml ás át jelenti, államiság né l kül viszont nincs társadalom , társadalom nélkül nincs emberi élet. Az anarchia, azaz a kommuni zmu s tehát veszélyes és végzetes, ezért ell en e harcolni kell.
A szociáldemokrata elv szerint az átalakul ás nem ér int heti az államot. Az átalakulás, illetve a m eghi rde te t t „szociáldemokrata szoci- alizmus" n em más, m i n t normálisan berendezett polgári demokr atikus életf or ma . Ennél tö bbr e az adott időszak adott gazdasági és politikai feltétel ei szerint a m a g y a r tár sadal o m nem képes. E z ' az a „h arm adik út", a haladásnak ez az az útj a, ame ly előtt két akadály tornyosul ,
s ezért szükséges a „két fr ont os " harc. A szociáldemokraták j obbszárny a egyet ér t a kettős akadál y megfogalmazásáva l úgy is, ahogy ezt az Egri Újság publi kálj a, hogy ti. a haladás ú t j á b a n álló egyik akadály
„a tehetetlensé g ércfala", „a ha t al m uk at vesztő osztályok i lyedt makacs- sága", — a másik akadál y pedig „a robbanóanyagáva l t elí tet t tömeg- anarchia, a tömegőrület, mi nt a háborúnak a f a t t y ú j a , — ,,a háborúnak ul ti ma ratiój a a maga irracionális logikájával", ami a szociáldemok- rácia iskolájáva l mi n t „ésszerűtlenség" „i mmuni zálhat ó " [6].
í m e a kommunizmus , mi nt a háború szülötte, a háború va d hajtása, rossz kinövése j el enik meg a város publi kuma előtt. Az ellene való harc, ha r c a háború, a háb orú réme s emlékei, a há bor ú utórezgése i ellen.
A h ábor ú és annak következményei elleni har c a t ár sadalmi boldogság érdekében tett fáradozás. Aki ezt teszi, igaz hazafi, s aki t eh á t a kom- m uni z mus ellen harcol „középről" (mert a jobboldali reakció ellen is harcoln i kell) az az igazi magyar.
A város politikai at moszf érá j a a március 21. előtti he te kben re nd- kí vül ellentmondásos, s ebben az el lent mondásban a fő ha ngot egyre i nkább és egyre ha tár ozot tabba n a szociáldemokrata párt üti meg. De ez a ha ngnem még messze áll a kommunizmustól . Az S Z DP- vel szem- ben m int politikai ellenfelek jelent kezne k a polgári radikálisok, a tömeg nélküli Károlyi- pár tia k és a klerikális reakció.
Ez utóbbi haj landóságo t m u t a t arra, hogy egy — a „mérsékel t"
szocialistákat is felölelő polgári egységfrontot hozzon létre a kommuni z- m us ellen. Törekvése azonban n em ment es a restaurációs kísérletektől, a papi hatalom stabilizálására irányul ó tendenciáktól . Az érsek 1919.
j a n u á r j á b a n [7] egy főpásztori levélben szólt a katholiku s hívőkhöz, amel ybe n a csend, a béke, a nyugal om hangzatos jelszavaival áti tatott egyházi ó haj megvalósítására hí v j a fel híveit. A szabadsá g — mint í r j a — „ . . . csak rá te rm et t , rá megért ember eknek való, m e r t különben n em áldás, hanem átok és pusztulást hoz magával ". A szabadságra csak az ér et t meg, aki a krisztusi t anításoka t vallva magáénak az isteni tör- vén yeknek engedelmeskedik. Hogy mi az isteni tör vén y és mi nem, azt az egyház szabja meg. A pásztorlevé l szerint „n em jól él, h a ne m visszaél szabadságával, aki embe rt ár sáva l gyűlölködő . . . aki a közbékét, a köz- nyuga lm at erőszakosan hábor í tj a,' aki a haza békéj ét és biztonságá t veszélyezteti." A szocialista mozgalmat, mint „na gy igazságtalanságot"
jelent ő mozgalmat ítéli meg, amellyel szemben a békéhez, a rendhez kell visszatérni.
Az egri klerikális reakció a rombolást, a pusztulást lát ja mindabban , ami a társadalmi előrehaladást jelenti, s ellene a l eghatározottab b ha rc ra hív föl. „A fészek ég! — í r j a az Egri K athol iku s Tudósító egyik cikke — Özönlik a vér, de azért ne l együn k gyáva, vagy fatalista szemlélői a pusztulásnak , h an em közreműködve m ent s ük a m ent h et őt " .
„Most a polgári párt oknak tömörülniö k kell, szövetséget kell alkotni, hogy a fenyegető vörös r émet a mérsékelt szocialistákkal eg yüt t mű - ködve elüzhessük" [8].
Ehel yütt most el égedj ünk meg csupán a nn ak a megállapításával, hogy az egri fe ket e reakció a legnagyob b ellensége volt a polgári demok-
r at i k u s át alakulásna k és annak az egyr e szélesedő tömegmozgalomnak, amely március 21-hez vezetett . A szószék és a klérus kezében lévő s sj t ó voltak azok a f egyverek , ahon nan Össztüzet zúdított a demokra- tikus és szocialista t örekvésekre .
Ha az érem má si k oldalát vizsgálju k — a szociáldemokrata pá rt politikai vonalát —, a megfelelő politikai disztinkció fe lt ét l enü l szük - séges az egri reakció és a szociáldemokrata pá r t tevékenységé t illetően.
A kér dés úgy vetődi k fel, hogy mi az ami az egri reakciót és a szociál- demokr at a pártot szembeáll ítja és mi az, ami ezt a szembekerülést rel atí vv á teszi. A szociáldemokrata párt tevékenységé t n e m ít él het jü k meg egyoldalúan. A polgári demokratikus átalakulás során kétségtelen, hogy progresszív erőt jelent és a reakció elleni harca pozitív. Ha viszont a kommunizmushoz való viszonyát vizsgáljuk a szociáldemokrata párt- nak, akkor mint a polgári társadalmat konzerválni akaró erő jelenik meg előttünk, s a reakcióhoz illetve a polgári radikalizmushoz sodródik. Még a bban az esetben is, ha az egyes pártok politikai kon- kur r enc i áj a az S Z D P - t is magába foglaló sajtócsatározás t eredményez . A fentiek il lusztrálásár a számt al an példa említhető. Ismeretes, hogy a Budapesti M unkást anác s 1919. január- vég i ülésén a komm u- nis tákat a munkásszer vezet ekből kizáró határozato t hozott, elítélve a K M P - t , mondván, hogy polit ikája történelmiet len , kalandorpolitika, am el ynek nincs reáli s alapja. M a j d az S ZDP „Márciusi Szózat"-a ezt í r j a : ,,A vörös ell enforr adalom . . . tűznek és v ér ne k tenger én keresztül a k a r j a megsemmisít en i a mai t ársadal mat . . . A szociáldemokrata párt f él re ak ar j a t ak ar ít a n i az útból az el lenfor radalm i törekvéseket. . ." [9].
A SZDP hivatolo s vonala henrizseg a reformist a , kispolgári burzsoá és nacionalista eszméktől . Agrárpolitika i vonal ára a kisbirtokosi t u l aj - don mer ev és makacs védelme jellemző, amelyben inkább rugal mas- ságot m ut at jobbf elé mi nt balfelé. Ezzel kapcsolatban az egyik újság - cikkben ez olvasható: ,, . . . helyteleníti a szociáldemokrácia a kisbirtok kommunizálását és te lj es erejével küzd a kommuni st ák ellen." „A mező- gazdasági kisüzem m a még nem kom muni zál ható és beletelik még vagy pár száz esztendő, mig azzá lesz" [10].
A helyi szociáldemokrata agitáció t aktikai alapját n em a t udomá- nyos marxi sta elvek adj ák; az öncélúság a jellemző arra, amely az elvhűséget há t t ér b e kergeti. Öncélúsá g az abszolút tömeg-többség érdekében, a „békés", „de mo kr at i kus " át alakul ás érdekében. De az agitáció is telve v a n ellentmondással. Hogy csak egyet em lí t sünk : egy- részt az SZDP hivatalo s vonala a szocializmust csak mint a távoli jövő él et f or máj át pr opagá lj a és ezért a szociális elvek hirdetését és megvaló- sítását alárendeli a polgári demokráci a érdekeinek , másrészt viszont szocializmust hi rdet , mi nt az „igazi szocializmus" p á r t j a azért, hogy s aj át fölényét más pár t okkal szemben ki ver ekedj e és így mi nt a polgári demokrácia legnagyob b p á r t j a funkc ioná lj o n tovább. Világos azután, hogy ebben a t ör ekvésébe n a l eghat ározott abba n szembef ordu l a kom- munist ákkal, s zembef ordu l a prol etár forradal ommal. Legyen általános választójog, s az m a j d elhozza a szocializmust. Mert min t í r j ák az egri szociáldemokratá k is: „a szocializmust demokrácia nélkül megvalósítani
ne m lehet, tehát csak akkor lehet erről szó, ha a demokrácia segélyével többségre j u t " [11]. Ez az úgynevezet t „többségi szocializmus", vagy
„demokrati ku s szocializmus", amel ynek azonban „nem szabad maga ellen kihívni az istenek ha ra gj át " , az ant idemokr ati kus osztályok, a reakció nyílt ellenállását, h an em az azokkal való „békés" elvi csatározás al apjá n kialakult val amiféle ultra polgári demokrácia hozza el a várt boldogságot.
Szocializmus, forradalmi átalakulás, — kommunisták nélkül, a demokrácia hatalomra jutása, — demokratikus úton stb. Mindezek olyan f orr adalom -ment e s jelszavak, amel yekbe n feloldódik a lényeg, elvész, eltűnik az, ami ut án a kizsákmányolt tömegek áhítoznak , a szocializmus. A szociáldemokrata opportunizmu s a jelszavaiból elt ün - teti az oszt ál ytart al ma t és egy határozot t cél nélküli, elvtelen osztály- szövetséget akar megvalósítani, amely jobbra és balra is egyf or mán üt ve halad előre a középúton. A munka jogát és kötelességét hangoz- tató jelszavakban oldja fel az osztálycélt. „A produktí v és fegyel mezett munka ur al mána k ke l l . . . elkövetkeznie , ha azt a ka rj u k , hogy nehezen el ért sikereinket mi nden időkre biztosítsuk" [12]. — í r j a az egyik újságcikk. Egész vázlatosan bem ut at va : ez az a politikai irányvonal, ami a város közéletét uralt a — a Tanácsköztársaság győzelme előtt.
Természetese n emellett látn i kell, hogy az események, a politikai élet gyakorlata sokszor rácáfol a propagandában ki fejezésre j utt at ott elvekre, rácáfol arr a a sok szubj ektív óhajra, amely papíron napvilágot lát. így t ör tén t ez 1919-ben is. Az események objektív menet e f él re söpört az útból minde n olyan törekvést, amel y nem felelt meg az élet- di ktálta követelményeknek . így ne m t udta kiállni a történelem kriti- k áj á t a szociáldemokrata reformi zmu s sem. M ert addig amíg az írásbeli propagand a a „hadmadik ú t on" haladt, az élet márciu s 21-hez j ut ott el.
A dolgozó tömegek forradalmasodása kényszerí tette a szociálde- mokrat a vezetést arra, hogy a prol et árdi ktat úrá t t udomásul vegye és kommuni st ákka l egységforontra lépve a prolet ariátu s hatal mát hi vata- losan megtestesítse .
A kommunizmus, a pr olet árdi ktat úra eszméje Egerben is fokozato- san teret hódított a dolgozók között, ami t a Tanácsköztársaság győzel- mének lelkes tudomásulvétel e bizonyít.
II.
1919. március 21-én győzött a prol et árdiktat úra . Március 22-én plakát, 23-án pedig az Egri Újság közli a „Mindenkihez" c. ki áltvány - ban, hogy Magyarországon a hat al om a proletári átu s kezébe ment át, s hogy ennek f ol yt án „Eger vár osában is az összes kar hat al mi alaku- latok fölött az egri Katona- és Munkástanács intézkedik [13].
Március 22-én a Katona- és Munkástanács fel ügyelet e alá vonj a a megyét, a várost, a postát, a távírót, a rendőrséget, a pénzügyigazgató-- ságot, stb. s az összes közhivatalok a Katona- és Munkástanács intéz- kedései al apj án funkcionálnak tovább. A polgárőrséget feloszlatjá k és
intézkedés történik, hogy a ha talo m — közigazgatás, stb. — pozicióit is megfelelő személyek töltsék be. A hatalom — formálisan is — a direktóriu m megalakulásával k e rü l a proletáriátus kezébe. A Munkás- tanács megyei népbiztosnak Láyer Dezsőt, alispánnak Kolacskovszky Lajost, re ndőrk apitá nyn a k Németi (Neszvadba) Lajost nevezi ki, s a közoktatásügy dr. Kalovits Alajos kezébe kerül. A különböző hivatalok élére is népbiztosok ke rüln ek : a közélelmezésügyi — (egy ideig) Fischer Manó, pénzügyi — dr. Lipovniczky István, igazságügyi népbiztos pedig
— Káló Miklós lesz. A két mu n k ás p á r t egyesülése a lapján újjá al aku l a pártvezetőség, a me ly a Munkástanács és a 3 tagú megyei direktórium mellett tevékenyen részt vesz a megye és a város ügyeinek irányításában.
A hatalomra ke rü lt egri Katona- és Munkástanács az adminiszt- ratív ügyintézés mellett igen fontos általános politikai jellegű kérdések- kel is foglalkozott. Az egyik ilyen kérdés a papság ügye volt. Tekintettel arra, hogy Eger érseki székhely és így a papság a közvélemény irányí- tásá ban a városban, de megyeszerte is nagy szerepet játszott, szüksé- gessé vált a papsá g helyzeténe k az értékelése és a proletárdiktatúra papsághoz való viszonyának a megvilágítása.
Éppen ezért a március 23-i tanácsülés foglalkozott a fe nti kérdés - sel. általában a me gy e terüle té n tartózkodó papoknak és egyházi egyé- ne kn e k a proletá rdiktatúr a r e nd j é b e való beilleszkedését, illetve a proletárdiktatúrá val szembeni magatartás át vitatta meg. A tanácsülés után kiadott hivatalos közlemény megállapította, hogy a polgári demok- ratikus forradalom u tá n a ma gy ar papság és így a megye papságának a tagjai között is sokan voltak, akik az idők szavát meg ne m értve a forradalom vívmán yai ellen lázítottak és a régi monarchikus állapotok visszaállításán tevéke nykedtek. Megállapította, hogy az e llenforrada - lom, a reakció a papság körében virágzott és hogy az ilyen ellen- forrada lmi kísérletekre éppen ezért a proletárdiktatúra időszaká- ban is számítani lehet. A közlemény fe lhívja a papságot, hogy ne éljen vissza közülük senki papi hivatásával, ne a dj a ellenforradalmi haza-- fiatlan célok megvalósítására a fe jé t, mert ebben az esetben a proletár- dik tatú ra mint a haza ellenségével fog az illetővel eljárni [14].
A papság h elyé t és szerepét úgy értékelik, mint amelv játszhat pozitív szerepet a proletárdiktatúrába n, amennyiben a vallást mint magá nügyet kezelik, és a vallásos világnézetet ne m állítják szembe a proletárhatalom érdekeivel. Az a tény, hogy a fe nti kérdéssel foglal- kozott a megye hatalmi testülete azt mu tatja , hogy a prole tá rdiktatúr a nem helyezkedett szembe egyáltalán a vallásos érzelmű egyénekkel, azok helyét és szerepét világosan látta a munkás hatalom időszakában, ellenük adminisztratí v intézkedésekkel ne m lépett fel, ha a rr a mint a proletárhaza ellenségei nem szolgáltak rá.
Fontos eseménye volt a Tanácsköztársaságnak az április 7-én meg- ta rto tt választás. A forradalmi kormányzótanács rendelete értelmében mind en 25 000 lakosnál többet számláló város 500 lakos ut án egy tanács- tagot delegál a városi tanácsba. Ege r ennek alap já n 60 tanácstagot válasz- tott. A választás lebonyolítására egy előkészítő választási bizottság ala- kult, amelynek a választás formális előkészítése mellett igen fontos poli- tikai feladatai is voltak: megmagyarázni a város dolgozóinak, hogy ez az
első olyan választás, amely nem zár j a ki a proletárok széles rétegeit az állami életnek ebből az igen font os mozzanatábó l sem, és am ely éppen ezen keresztül mélt ón demonstrálj a, hogy a hatalo m valóban a dolgozó tömegek kezébe ment át. A választások E gerben lelkesen fo ly t ak le és kül ön esemény volt, hogy Móricz Zsigmond a Magyar Tanácsköztársaság egyik lelkes í rója is résztvett az egri választásokon [15]. Móricz Zsig- mond s or r aj ár t a a választási helyiségeke t és a dolgozókkal való beszél- getés al apján egy a választás hangul at át összegező cikk megí rására is vállalkozott.
A választások lezajlása ut á n megt ört ént az egyes vezetőpoziciókba a vezetők megválasztása. A tanács elnöke Láyer Dezső, alelnöke pedig Német hi Lajos lett. A tanács 15 tagból álló intéző bizottságot választott.
A tanács tagjai a választások ut án fogadal mat tett ek , amel ynek szövege a következő : „F ogadjuk , mi mi nt a Munkások-, Katonák-, és F öldmű- vesek Tanácsa, hogy a f or radal mi Kormányzótanácsho z hű e k leszünk, illetőleg annak és szerveinek, rendelkezéseinek, intézkedéseinek mi n- denkor és mindenben fel tétl enü l alávet j ü k és mindenben a legszigorúbb tit oktartásra kötelezzük magunkat . F ogadj uk becsületszavunkra" .
III.
Április f olya mán a reakció — remélv e az i nt ervenció gyors győzelmét a proletár hatal o m fel et t — országosan aktivizálódott. Eger- ben is különböző ré mhí re ket kezdtek t erjes zten i a reakciós elemek, megjósolva a Tanácsköztársasá g rövid-életűségét. Hogy a ré mhí rekne k és az ellenf orradalm i lázításnak elejét vegyék , az egri Forradalmi Törvényszék 1919. április 21-én el rendelte a túszszedést és a következő szövegű plakáto t jelentett e meg: „A hazafias gazdagok egyes helyeken megkísérelték, hogy az imperialista ellenséggel szövetkezve a dolgozók Tanácsköztársaság a ellen szennyes pénzükön fehérgár dát vásároljanak.
Nekik nem volt elég még a négy és féléves vérontás. Még mindig a proletárok drága vérére s z o m j a z n a k . . . Hogy biztosítsuk a rendet, nyugal ma t és a proletárság ura lmát, túszokként vet tü k a következő polgárokat: (15 egyén t tar tózt at ta k le). Ezeknek a haj a szála sem görbül meg addig, míg Egerben r end és nyugal om lesz, amíg a proletársá g ural m a ellen valaki merészletet el nem követ, de ha ez mégis megtör- ténik, érte a túszok életükkel fi zet nek " [16].
A cseh burzsoá intervenciós csapatok előnyomulása azonban továbbra is t áp t al a j ul szolgált a különböző rémhí reknek , amelyek a Vöröshadsereg vereségéről, széteséséről és így a pr olet árdi ktat úra gyors bukásáról szóltak. Ellencsapásként 1919. m á j u s elsej ének a meg- ünneplését mél tóképpen igyekezett előkészíteni a szocialista pá rt és a munkáshatal om . Egerben is úgy készültek a nagy nemzetközi mun - kásünnepr e, hogy az mélt óképpen demons tr ál ja a hatalom proletár jellegét. A burzsoá intervenciós csapatok tovább i előnyomulása azon- ba n megakadályozta az egri ünnepség megrendezését, és így a má j u s elsej ér e tervezet t nagyszabású fel vonulá s elmaradt.
Az egri reakci ó elérkezettnek vélte az időt arra, hogy az ellenfor- radalmi propagand a felszításával a hatalmat visszaszerezze. Tekintettel arra, hogy a városi tanácsban és az intéző bizottságban sem volt meg min denb en a teljes egyetértés, az egységnek ez a hiánya még inkább biztosította a lehetőségét annak, hogy a reakció a hatalmat átvegye.
Különböző hírek ke ltek szárnyra, — hogy a direktórium tagjai eltá- voztak a városból, hogy a város vezetés nélkül maradt, stb. — és így a reakció három egyént, Káinoki Istvánt, Bá rá ny Gézát és Militzer Gyula szőlőbirtokost bízta meg azzal, hogy a direktórium tagjaival érintkezésbe lé pje n ek és a hatalo m átvételéről tárgyaljanak . Ezzel párhuzamos an a város utcáin sétáló igen nagyszámú tömeg között nyílt ellenforradalmi agitációt kezdtek, és a tömeget a proletárhatalom helyi szervei ellen lázították. Mindennek az lett az eredménye, hogy má j u s elsején d él utá n a városi ta nács erkélyén már a régi kapitalista rend hű kiszolgálói szónokoltak és Láyer Dezsőt a direktórium elnökét, aki ugyancsak beszélni akart a té ren összesereglett emberekhez a tömegből az e llenforradalmi lázítók lehurrogták. A tüntetésbe átcsapott délutáni megmozdulást csak úgy lehetett szétriasztani, hogy a vörös őrség megszólaltatott egy gépfegyvert, amelynek a hatására szétszéledt a városi tanács előtt összegyülekezett né h á ny száz főnyi csoport.
A kibontakozott ellenforradalmi lázadást azonban megakadályozni már nem lehetett. M á ju s 2-án röpcédula tuda tta a város lakosságával, bogv a hatalom a burzsoázia képviselői kezébe k erült.
Ebben az egész ellenforradalmi folyamatban jelentős szerepet ját- szott v élemén yünk szerint Szakáll Kálmán vezérkar i ezredes, az V.
vörös hadosztályparancsnoka, aki Füzesabonyban állomásozva semmit sem tett a lázadás letörés e érdekében, ellenkezőleg, má jus 2-án délután Egerbe jött és a városi tanács nagyte rmé ben összegyűlt egyénekkel kö- zölte a véleményét, amely szerint Egerben nem ellenforradalmi folyamat bontakozott ki, te h át — mint mondotta — helytele n az az álláspont, miszerint itt ellenforradalom lett volna. Csupán arról van szó, hogy egy tisztogatási akció következett be és e nnek lett az eredménye az, hogy „a hatalom jellegének megváltoztatása nélkül " személycserék történtek.
Ezt a nyilatkozattételt az egri reakció örömme l fogadta, me rt ebből azt is tudták, hogy a Vörös Hadsereg Eger mellett tartózkodó egysége nem avatkozik bele abba, ami Egerbe n történik.
Hogy a hatalom jellege megváltozott-e vagy nem és hogy Egerben ellenforradalom za jlott- e le avagy nem, mu t a t ja az, hogy a direktóriumot likvidálva egy úgyne vezet t polgári nyolcas bizottságot hoztak létre, amelybe csupa reakciós egyének kerültek és csak a formalitás és az egységfront színezetének a kedvéér t választották be nagy huza-vona u tá n Láyer Dezsőt intéző bizottsági elnököt, aki azonban a nyolcas bizottság mu n k á já b a n egyáltalán n e m vett részt. Ez a nyolcas bizottság már má j u s 2-án t u d a tt a a város lakosságával, hogy a h ata lmat átvette és a re nd fe nn ta rtá sa érdekében mind en intézkedést megtett. A hatalom jellegének megváltozását, azaz az ellenforradalom tényét mi sem bizo- n y í tj a jobban mint az, hogy a polgári nyolcas bizottság előkészületeket
t et t a cseh burzsoá intervenciós csapatok fogadására és ugyanakkor fel fegyverzet t ellenforradalmi karha tal mi alakulat okat helyezet t el a város déli részén, hogy a vörös csapatok bevonulásá t megakadályozza.
Az ellenforradal om azonban nem ural kodhat ott sokáig: Tormási vezetéséve l Mezőkövesd felől a Vörös Hadsereg egyik kis egysége köze- ledet t Eger felé azzal a céllal, hogy a városban a pr ol etár hatal ma t visszaállítsa. A város reakciós elemei között igen nagy izgalom lett úrrá, me r t már kijelölték a par lament ereket is, akik az intervenciós csapatok elé mentek volna, hogy mél tóképpe n f og adj ak őket. Tormási közeledtének hal latára a prolet árhatalomho z hű egri dolgozók ismét szervezkedni kezdtek és lelkesen fogadt ák a városba ellenállás nélkül bevonul ó vörös egységet. A reakció képtelen volt bá rm i nemű ellen- állás szervezésére is. Vagy a szökést, vagy más eszközt választottak arra.
hogy bőrüket megment sék . Tormási késő éjszaka vonult be a városba.
Menetközbe n Mészöly Gézát a polgári nyolcas bizottság ellenforradalm i katonat isztj ét kivégezték. A városháza nagyt erm e megtelt proletár elemekkel és üdvrivalgássa l fogadták a felszabadító vörös egységet.
Tormási lelkesedéssel kísér t beszédében közölte a lakossággal, hogy a pr ol etár dikt atúr a u ra l ma ismét helyreáll t a városban és az ő célja az, hogy ezt megvédelmezze és az ellenforradalm i lázadókat mi nt haza- árulókat elfogja és az illetékes igazságügyi szerveknek át adja. Több egyént letartóztattak , akik közül néhán yat a Mezőkövesden állomásozó Katonai Forradalmi Törvényszék szabadlábra helyezett, másokat pedig a budapesti gyűjt őfogházb a szállítottak. M áj us 4-én reggel ismét meg- jelen t a vörös szín, a vörös zászló és a prol etári át u s hat al mát hirdet ő plakát a házak falain. A proletárhatalo m újbóli megszervezésére m áj u s 4-én ker ült sor: a f elfegyverzet t ellenforradalm i egységeket lefegy- verzik és a dir ektóriu m új ból hozzákezd a prolet ár hatal o m gyakor- lásához.
A prol etárdi kt atúr a egri történetéről is hosszú fej ezeteket l ehetn e írni. A ténye k sokaságával lehet bizonyítani, hogy a Magyar Tanács- köztársaság nem egy szűkkörű csoport hatalmi érdekeit f ej ez t e ki.
mint ahog y azt a burzsoá tör ténetí rá s beállítja. A Magyar Tanácsköz- társaság a dolgozók állama volt és politikai, szociális, gazdasági, egész- ségügyi és kulturális intézkedéseivel a dolgozó t ömegek érdekeit kép- viselte. A Magyar Tanácsköztársasá g a magyar nép t ör ténelméne k legf ényeseb b lapjai közé tartozik és mi utódok is meleg és f orró érzel- mekkel gondolunk a rr a a 133 napra, amely megmut at ta , hogy a dolgo- zók gazdasági és kul turális felemelkedése csak úgy lehetséges, ha a hat a- lom is az ő kezükben van.
J E G Y Z E T E K : [Íj Egri Újság. 1918. július 3.
[2] Lásd : Szokodi: Gyöngyös a két f or ra da lo m idején. Az Egri Ped. Főiskola Évkönyve. V. kötet.
[3] Lásd a korabeli helyi sajtót.
[4] Egri Újság . 1919. ja nu ár 22.
[5] Egri Újsá g 1919. már cius 14.
[6] Uo.
[7] Egri K atholi ku s Tudósító IV. évi. 1. szám.
[8] Egri Katholiku s Tudósító 1919. március. IV. é v i 3. szám.
[9] Egri Újság . 1919. má r c iu s 15.
[10] Egri Újság. 1919. j a nu á r 3. szám.
[11] Egri Újság. 1919. j a nu á r 26. szám. ,,Proletár diktatúra " c. cikk.
[12] Egri Újság. 1919. f e b r uá r 5. szám.
[13] Egri Újság . 1919. III. 23.
[14] Egri Újság. 1919. má r c iu s 24.
[15] Lásd errő l Szokodi: „Adalékok; Móricz Zsigmond politikai port réj ához" c. cikket.
Az Egri Ped. Főiskola Évkönyve. V. kötet.
[16] Ebben az időszakiban m á s helyeken is tört én t óvintézkedés; Heves megyében pl. Gyöngyösön.
