STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 1031
ció fejlesztését. Ennek fontos része az is, hogy az egyes termékekről mit gondolnak az „előállítók”, az intézmény dolgozói és a felhasználók. E két véle- mény, kívánság különbözősége sokszor nagyon hasznos információkkal szolgálhat.
A kommunikáció fontos abban az értelemben is, hogy a CBM (Current Best Method) első lépése az hogy leírják, dokumentálják az aktuális gyakorlatot, ami adott esetben a legjobbnak tekinthető. De a to- vábblépés lényege az, hogy fel kell ismerni, milyen (rész)területeket kell fejleszteni.
A hiányos kommunikáció tartalmi félreértések- hez is vezethet, különösen idősorok összehasonlító elemzésénél. Ezért kifejezetten hangsúlyozni kell, hogy a CQI fontos eleme a kommunikáció, amit egyre jobbá, részletesebbé kell tenni mind az intéz- ményen belül, mind a felhasználók között.
A tapasztalatok szerint úgy lehet a legjobb eredményt elérni, ha kialakulnak olyan „csapatok”
(team work), amelyekben tapasztalt idősek, fiatalok, felhasználók egyaránt helyet kapnak, s amelyek ké- pesek mindig a legjobb megoldást választani. A csa- patok egymással is szoros kapcsolatban vannak, megosztva a tapasztalataikat. Munkájukat a célok világos megfogalmazásával kell kezdeni, amelyek megvalósítása a management segítségével történik.
Ez valójában „tanulást” jelent mindaddig, amíg a megfelelő stabil eljárás ki nem alakul.
A CQI jelentésében a folyamatos szón van a hangsúly. Ez ugyanis nem egy cél, hanem munka- módszer. Ezt a filozófiát kell tudatosítani minden szinten. Vagyis nem a végeredmény minősége a vizsgálat tárgya, hanem az egész folyamat, az adat- gyűjtéstől a feldolgozáson át a publikálásig.
A havi, éves rendszeres adatfeldolgozások részle- tes dokumentálásán túl, a ciklikusan ismétlődő munka során folyamatosan javítani kell az egyes lépéseket.
Ehhez szükséges és hasznos lehet a terepmunkát vég- zők tapasztalata is. (Kérdőívek, nemválaszolás, kap- csolattartás, telefonos megkérdezés, regiszterek.) Természetesen anyagi problémák is felmerülhetnek, de keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek nem akadályozzák a folyamatos minőségjavítást.
Időnként felül kell vizsgálni a használt módszere- ket. Nagyon fontos, hogy az egész folyamatról részle- tes dokumentáció készüljön. A technológiai fejlődés, a mobiltelefon, az Internet új lehetőségeket teremt, ame- lyeket ki kell használni.
A CQI tehát szemléletváltást jelent, amelyben mindenkinek megfelelő felelősségteljes szerep jut, s az új helyzetekhez való folyamatos alkalmazkodás vezet a minőség javulásához.
(Ism.: Marton Ádám)
HEILEMANN, U. – SCHNORR-BÄCKER, S.:
A HIVATALOS STATISZTIKA LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI A GLOBÁLIS FOLYAMATBAN (Globalisierung – Möglichkeiten und Grenzen ihrer Erfassung in der amtlichen Statistik.) Wirtschaft und Statistik. 2003. 10. sz. 900–905. old.
A globálissá váló gazdasági folyamatok új fel- adatok elé állítják a statisztika szakembereit. A cikk azt vizsgálja, hogy a hivatalos statisztika korábban kialakult elvei miként felelnek meg a korjelenség- nek, és szükségesek-e újabb koncepciók, hogy meg- felelő statisztikai adatok legyenek a lényegi változá- sokról. E kérdések megvitatására nemzetközi szemi- náriumot tartottak Koppenhágában 2003 júniusában
„Statistics and economic globalisation” címmel.
A nemzetközi szeminárium feltárta, hogy a fel- használók milyen adatokat igényelnek, és milyen adatok állnak rendelkezésre a témakör nemzetközi vizsgálataihoz, továbbá milyen fejlesztési lehetősé- gekkel számolhat a hivatalos statisztika, ezen belül az EU statisztikai rendszere.
A globálissá váló gazdaság sokféle oka és kö- vetkezménye több mint tíz éve foglalkoztatja a szakmai köröket. Az álláspontok sok ellentmondást, nem igazolható várakozást, előrejelzést rejtenek. A hivatalos statisztikától várt adatkörökre sincs egyér- telmű javaslat. Sokféle, önmagában is értelmezett statisztikai adatkör vizsgálata kerül szóba, mint pél- dául a működőtőke-beruházások (Foreign Direct Investment – FDI), a munkaerő áramlása, a szellemi tőke, az információgazdaság. Ezek kétségtelenül új dimenziót kapnak, felgyorsul a változásuk, de nem azonosak a szorosan vett globálissá váló gazdaság- gal.
A szeminárium a gazdasági globalizáció három alapvető ismérvére utalt: a javak, szolgáltatások és információk szállításának költségei csökkennek, a dereguláció csökkenti a kötöttségeket (különösen a pénz- és tőkepiacon), a termelési tényezők és áruk piacait erőteljes liberalizálás jellemzi.
A cikk történelmi visszatekintést ad, és kiemeli, hogy az elmúlt 150 évben miként változott e folya- mat súlypontja. Korunkban globálissá válnak a ter- melési és értékesítési folyamatok, a kutatás, vala- mint az ügyvitel is. Jelentős politikai és gazdasági hatások is érvényesülnek az integrációs folyamatok révén, ideértve a valutauniót is. Reálisan számolni kell a telephelyektől elváló („virtuális”) vállalkozá- soknak a nemzeti gazdaságpolitikát és statisztikát érintő hatásaival is. A befektetők a legjövedelme- zőbb termelési és értékesítési feltételek szerint vá- lasztják meg a telephelyeket, ahogy ezt például a kí-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 1032
A cikk több példával szemlélteti a „anya-leány- unoka” viszonyt, amennyiben egy külföldi érdekelt- ségű nagyobb leányvállalat maga is nemzetközi kap- csolatokkal szervezi termelését, értékesítését, átte- kintést ad a rendelkezésre álló adatokról. Sok or- szágban alapvetően a külkereskedelmi adatsor és a működőtőke-beruházás alakulása tükrözi az itt vizs- gált folyamatokat. Ezek a nemzeti alapmutatók csak korlátozottan fejezik ki a globálizálódó gazdaság működését. Jó példát ad erre az Egyesült Államok és Svédország, hiszen itt viszonylag jól kiépített a hiva- talos statisztikai háttér.
nai, valamint az írországi működőtőke-beruházások igazolják.
A szerzők az említett folyamatokkal kapcsolatos adatigényeket úgy jellemzik, hogy azok kevéssé meghatározottak a nemzeti keretekben, sok tekintet- ben még tisztázást igényelnek. Politikai szinten még az sem egyértelmű, hogy mire irányuljon a szabá- lyozás: a folyamatra magára, meghatározott struktu- rális jellemzőkre, vagy a versenyre. Még kevésbé körvonalazott az adatigény a szakmai szövetségek, illetve a vállalatok részéről, hiszen nagyon eltérők az érintettek elemzési igényei, és országonként is válto- zók (aktív valamint passzív oldalon) az érdekeltségi viszonyok. A nagyobb és a fejlettebb országokban sokkal erősebb az érdeklődés ilyen adatok iránt, mint a kisebb és fejletlenebb gazdaságokban.
Nehéz feladat a sokféle, mozaik jellegű statiszti- kai kezdeményezés összehangolása, hogy a gyakorlati statisztikai felhasználásra alkalmas adatsorok rendel- kezésre álljanak. Az OECD 1998-ban e feladat ellátá- sára szakmai munkacsoportot hozott létre, amely elő- készítette a globalizáció statisztikai mutatói kézi- könyvének kiadását, „Economic globalisation indicators” címmel. Eddig négy fejezet tervezete ké- szült el az ötből, ezek témakörei: a működőtőke- beruházás, a multinacionális vállalatok gazdasági te- vékenysége, a korszerű technológiák nemzetközi jel- lege (különösen a csúcstechnikára, illetve a nagy kuta- tási igényre alapozva), valamint a nemzetközi keres- kedelem. Az OECD-kiadvány még hiányzó része a kézikönyv bevezetője, vezetői összefoglalója.
Adatigény merül fel a globálizálódó gazdaság életkörülményekre gyakorolt hatásairól, ideértve a szélesen értelmezett jövedelemelosztási viszonyokat.
A szerzők úgy vélik, hogy a hivatalos statisztika ké- sésben van a gazdaság jelentősebb adatigényeinek feltárásával. A szeminárium rámutatott arra, hogy a termelés és elosztás input, valamint output oldalán zajló átalakulás még alig tükröződik a hivatalos sta- tisztikákban.
A gazdaság globalizációja új kérdéseket vet fel, ezekre a korábbiaktól eltérő szakmai és módszertani megoldásokat kell keresni. Megfigyelhető, hogy a statisztika is átlép az országhatárokon, globálissá vá- lik, azokhoz a folyamatokhoz kapcsolódva, ame- lyekről képet formál.
A cikk csoportosítja az OECD-kézikönyv sze- rint ajánlott mutatókat, ezek vonatkozhatnak például a globálizálódó gazdaság mértékeire, a hatások irányára, az egyes tényezők gazdasági jelentőségére, a folyamatnak a szerkezeti alkalmazkodást célzó in- tézkedésekre gyakorolt hatásaira.
Néhány statisztikai adat a gazdaságban zajló fo- lyamatok jellemzésére: a XX. század folyamán a világ termelése hatszorosára, áruforgalma hússzorosára nőtt, a szolgáltatások 2000. évi értéke az 1992. évinek több mint kétszeresére (530 milliárd euróról 1 200 milliárd euróra) bővült. A nemzetközi tőkepiacra jel- lemző adat az átlagos napi forgalom, amelynek értéke 1989 és 2001 között megkétszereződött.
A Nemzetközi Valutaalap és az OECD az első két mutatókörben kiterjedt empirikus vizsgálatokat végez. A kézikönyv módszertani, valamint elméleti kérdésekben tartalmaz ajánlásokat, és ezek elősegí- tik a megfelelő statisztikai adatok összehangolt ér- telmezését, összegyűjtését. Nem közömbös például, hogy az adatokat a vállalatcsoportok (enterprises), vagy a gazdálkodási döntéseikben önálló részeik (establishments) szintjén összegzik, és milyen tulaj- doni részesedési viszonyokat tartalmaznak a fogalmi meghatározások.
Brit statisztikai adatok szerint a 90-es évek má- sodik felében gyorsabban nőtt a feldolgozóipar mul- tinacionális szervezetei, valamint külföldi érdekelt- ségű leányvállalatai körében a foglalkoztatottak száma és a hozzáadott érték, mint a csak belföldi tu- lajdonú cégek körében. Az előbbiek termelékenységi szintje lényegesen nagyobb.
A kiadvány alapvető célja a gyakorlati alkal- mazhatóság, annak árán is, hogy lemond az összes elméleti vonatkozás kimerítő tárgyalásáról. A sta- tisztikai ajánlások az idő múlásával kiegészítést és pontosítást igényelhetnek az egyre gazdagodó ta- pasztalatra alapozva. Kiemelt figyelmet érdemelnek az OECD-kézikönyv ajánlásai az Európai Unió és az Eurostat statisztikai programjai kapcsán.
A szerzők szerint a megfelelő statisztikai adatok birtokában mélyebb elemzésre van igény a kereske- delmi korlátokra, valamint a beruházással kapcsola- tos akadályokra vonatkozóan. Adatok hiányában ugyanis sok ellentmondó állítás jelenik meg a nem- zetközivé váló folyamatokról. Figyelmet érdemel sokféle, most a háttérbe szorult adatkör (például az
eszközállomány) is. (Ism.: Nádudvari Zoltán)
