STATISZTlKA! IRODALMI FIGYELÖ
la szolgál. Az alkalmazást több példa illuszt- rálja.
A negyedik fejezet harmadfokú parabolá- val közelített eloszlásszámításokat ismertet. A paraméterek kiszámításához — az előbbiekhez hasonlóan -— részletes és egyszerűsített kép- leteket kapunk.
Az ötödik fejezet a hiperbolával történő megközelítésekkel foglalkozik, külön tárgyalva a diszkrét és folyamatos változók eloszlását.
A paraméterek meghatározási képletei diszk—
lZ (X))? leY
Ás[(sm)z(—3(—) — zs]
:()[SH —ZX]ZY
(sa)z(7)—s zs
40—
folytonos jellegekre:
2[(inb—ina)X (waa)].zy Z—(b a)[(atb)(inÚ—lna) 2(á— a)]
l(atb)— szzy
_ (athlnb— lna) 2(b a)
40
ahol a és b a hiperbola integrálásánál X kezdő és végső határértékei. Az alkalmazást
példák illusztrálják.
A hatodik fejezet néhány alapvető statisz- tikai mutató számítását tárgyalja. Ezek: az aszimmetria jellege, a medián és a számtani átlag viszonya, a modusz és a számtani átlag viszonya, az átlagos négyzetes eltérés és a számtani átlag viszonya, a kvartilisek és a számtani átlag viszonya, a vizsgált jelleg kez—
dő és végső értéke meghatározásának kri- tériumai, a másodfokú parabola szerinti el—
oszlás számításának sorrendje (8 fázis).
Az utolsó fejezet a normál eloszlással kap- csolatos számításokat ismerteti.
(Ism.: Szász Kálmán)
BETUlNG, M. — BILLOT. PH. — MULLER. O.:
A STATISZTIKAI FELDOLGOZÁS iNTEGRÁLT RENDSZEREI
(Les systemes intégre's de traitement statistiaue.)
— Revue de Statístiaue Applíauée. 1972. 4. sz.
13—30. p.
Az utóbbi húsz év folyamán, a statisztikai feldolgozás terén a haladás egyik legfonto—
sabb tényezője az egyre nagyobb teljesitmé—
1157
nyű és egyre gyorsabb számítógépek alkal- mazása volt. Az új eszközökkel együtt meg- jelentek a programozás feladatai és a velük kapcsolatos problémák. Ennek az lett a kö- vetkezménye, hogy számos statisztikus prog—
ramozóvá vált. és így szem elől tévesztette vizsgálódásainak tulajdonképpeni tárgyát.
Az a törekvés, hogy a társadalomtudomá- nyok kutatói megszabaduljanak ezektől az informatikai kötöttségektől, végül is oda veze- tett, hogy ,,programkönyvtárakat" létesítettek, a szükségleteknek megfelelő gyűjteménnyel. A programkönyvtárak előnyei (kész és jó prog—
ramok, az adatfeldolgozás legújabb eredmé- nyeinek figyelembevétele) mellett néhány hátrányos vonását is megemlíthetjük (a prog—
ramok között nincs egységes koncepció, gyakran különböző nyelvűek. az adatok meg- változtatása gyakran a programok módosítá—
sát is igényli stb.). Az ebből származó ne—
hézségeket ún. programcsomagok létesítésé- vel oldották meg. Ezek lényeges sajátossága.
hogy kódolt utasítások segítségével működ—
nek, azaz létezik az utasításoknak egy olyan rendszere, amely a gyűjtemény minden prog- ramjára érvényes, és amelynek szintaxisát a nem specialisták is könnyen elsajátíthatják.
Az ilyen gyűjteményeket ,,standardizált prog- ramcsomagoknak" nevezik. Legismertebb köz- tük a Kaliforniai Egyetem BMD (Bíomedical Computer Programs) gyűjteménye. Ezeknek a statisztikai programoknak megvan az a hát- rányuk, hogy általában nem tartalmazzák a feldolgozásnak a nyers kiindulási adatok megszervezésére vonatkozó részeit.
A fejlődés következő fázisában számítógé- pekkel automatikusan figyelembe vétetik a file—okkal és programokkal végzendő összes műveletet, hogy az alkalmazónak ne marad- jon más hátra, mint a végrehajtandó műve—
letek meghatározásával foglalkozni. Ezt a célt szolgálják a .,statisztikai feldolgozások integ- rált rendszerei". Ezek olyan programgyűjte- mények, amelyek standardizált eljárások se- gítségével lehetővé teszik. hogy az elvégzen—
dő műveleteket olyan nyelven definiálják, amely legjobban hasonlít arra, amelyet a hu—
mán- és társadalomtudományok területén dolgozó kutató használni szokott.
A tanulmány ezután rátér a ténylegesen rendelkezésre álló főbb integrált rendszerek összehasonlítására. amihez a következő kri—
tériumokra támaszkodik: e rendszerek által létesített funkciók, elterjedésük jel'avnzői és használati jellemzőik.
A tanulmány csak a legelterjedtebb rend- szereket vonja be az összehasonlítás köré—
be. Ezek a következők:
SPSS: Statistical Package for the Social Sciences National Opinion Research Center, Chicago-i Egye- tem;
DATA-T'EXT: Department of Social Relations, Har- vard Egyetem;
1158 STATISZTIKAI 'IRODALMI FIGYELÖ
OSIRIS: Organized Set of lntegrated Routines for Investigations with Statistics (az OSIRIS-nak két változata van: OSIRIS !, amelyet az Institute of So—
cial Research, Ann Arbor, Michigan és OSIRIS Il, amelyet az Inter-University Consortium for Political Research, Ann Arbor, Michigan állított elő).
Az összehasonlítás első szempontja annak vizsgálata, hogy milyen funkciókat teljesíte- nek az egyes rendszerek. A szerzők három funzkciótípust különböztetnek meg: file-szer—
vezés, leíró statisztika és statisztikai analízis.
A file-szervezés három szakaszra osztható:
a) az adatok előkészítése. b) az adatok transzformációja (a változókra vonatkozó mű—
veletek), c) részfile—ok kiválasztása és agg- regációk (a megfigyelésekre vonatkozó mű- veletek). E három szakasz szempontjából az SPSS rendszer nem annyira jelentős. mint a
másik három.
A leíró statisztika körébe tartozik: az a) egyszerű osztályozás, b) a több szempontú osztályozás. c) a grafikus ábrázolás. Az első kettőt illetően minden rendszer teljesítménye nagyjából megegyezik. a harmadik vonatko- zásában azonban megállapítható, hogy azt a vizsgált rendszerek egyike sem teljesíti ki-
elégítő módon.
A statisztikai analízis területén nyújtott lehe.
tőségeket egy táblázat teszi áttekinthetővé.
Ez az tünteti fel, hogy kiterjed-e a vizsgált rendszer a statisztikai analizis különböző fel- adataira. A táblázat alapján megállapítható.
hogy az OSIRIS ! teljesítőké'pessége a leg- szélesebb.
Az integrált rendszerek elterjedésével ösz- szefüggő problémák három szinten, a rend- szer bevezetésénél, aktualizólásánál és új programok hozzácsatolásánál jelentkeznek.
A problémák megértése céljából a szerzők itt először röviden ismertetik egy számítógép általános konfigurációját fizikai szervezete és általános funkciói, valamint az ember és a gép közötti kommunikáció szempontjából.
Bemutatjáik az integrált rendszerek informa-
tikai jellemzőit, ezen belül foglalkoznak la—
gikai szervezettségükkel és a rendszerek ál—
tal használt programnyelvekkel. Logikai szer- vezet szerint monitoros és többprogmmos rendszerek különböztethetők meg. A monitor olyan program, amelyre az a feladat hárul.
hogy felvegye a felhasználó parancsait. kér—
je az alkalmas kezelési programot, irányit- sa az áttórolóst és közvetítse az eredménye- ket a felhasználóhoz. A felhasználónak tehát csak a monitoros programmal van dolga. A' többprogramos rendszernél a felhasználó ma-
ga hívja a kívánt programot. Mind a mani—
toros, mind a többprogramos rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai.
A tanulmány az elterjedés említett prob- lémái szerint is összehasonlítja _a négy rend- szert. Megállapítja, hogy költségeik azonos nagyságrendűek; legkönnyebb az SPSS be—
vezetése, mert ennek van a legtöbb aktuális változata, de várható az OSIRIS ll felfejlő- dése is.
Egy integrált rendszer használata tekinte- tében két fázis különböztethető meg: a file—
leírása a rendszerben és a file tulajdonkép- peni kezelése, feldolgozása. Az első fázissal kapcsolatban a tanulmány táblázatot közöl,—
amelynek alapján a négy rendszer összeha—
sonlítható (] file formája, a kártyák megfi- gyelésen'kénti maximális száma, a változók és a megfigyelések száma szerint. E kritériumok szempontjából első helyen a DATA-TEXT áll.
A második fázis elemzése bonyolultabb és a belőlük adódó értékítéletek sokrétűek.
A szerzők nem kívántak abszolút preferen—
cia-sorrendet megállapítani, pusztán arra tö- rekedtek, hogy tanulmányukban részletesen bemutassák azokat a kritériumokat, amelyek alapján a felhasználó elvégezheti az összeha—
sonlítást, és megalapozottan választhat az in- tegrált rendszerek között.
(Ism.: Szegedy Miklós)
GAZDASÁGSTATISZTI'KA
CHASE, R. X.:
GAZDASÁGI EL'EMZES ÉS A KÖRNYEZET MINÖSEGE
(Economic analysis and environmental auality.) The American Journal of Economics and Sociology.
1972. 3. sz. 271—282. p.
A természeti környezet védelmével kapcso- latos szakirodalomban folyó viták bizonyos idő óta már eleve abból indulnak ki, hogy a természeti környezet sértetlen épségben hagyása feltétlenül a ,,jó dolgok", ennek bármilyen változtatása szükségképpen a ba- jok. károk kategóriájába tartozik. A reális szemléletnek helyesebb olyan felfogásból kiindulnia, amely a kettő egyensúlyát, a jó
és a rossz oldalak mérlegelését tartja szüksé- gesnek. Ilyen reális keret a szerző véleménye szerint az ezzel kapcsolatos problémák vizs- gálatára a gazdasági elemzés.
A gazdasági elemzésnek jelen esetben a hatékonyság és a gazdaságos termelés fo- galmából kell kiindulnia. Addig, amíg a versenyző gazdaságban a kedvezőtlen kö—
rülmények között levő termelő is nyereségre tesz szert, a termelést az egyre szűkösebb erőforrások felhasználásával is fokozzák, ami nagyobb mértékben okozza a természeti környezet pusztulását is. A termelés fokozása és a környezet pusztítása vagy szennyezése mindaddig tart, amíg a termelőnek a terme—
