A családi jövedelmek statisztikájáról adóintézkedések után – árváltozások előtt

A CSALÁDI JÓVEDELMEK STATISZTIKÁJÁRÓL

ADÓlNTÉZKEDÉSEK UTÁN —- ARVÁLTOZÁSOK ELÓTT"

SURÁNYI BÁLINT — VITA LÁSZLÓ

A lakossági jövedelmek statisztikai számbavételére —— mint ismeretes — két—

féle szinten kerül sor: makro- és mikroszinten. Makroszinten elsősorban "forrás—ol-

dalról" történik a számbavétel, illetve becslés. s a fő cél annak évenkénti mérleg—

szerű kimutatásában jelölhető meg. hogy a lakossági jövedelmek milyen szerepet töltenek be a nemzeti jövedelem elosztásában.1 bizonyos pontokon azonban létre- hozásáiban is. A miikroszintű számbavétel ezzel szemben ötéven—késnrti reprezentatív

felvételek keretében történik. Mód—szere a mintába került háztartásoknak részletes

leiké—rdezése, valamint e háztartások kveresőire vonatkozó-an (ún. vállalati kérdőívek segítségével) a munkáltatóktól a kifizetett személyi jövedelmi adatok bekérése.

A mikroszintű számbavétel rendeltetése a háztartások jövedelmeinek, valamint e jövedelmek eloszlásának vizsgálata.

Cikkünkben2 műfaji okokból eltekintünk mind a makro—, mind (: mikrosta- tisztika vázlatos ismertetésétől. Ha egyes részletkérdésekben. módszertani meg-

oldásokban kénytelenek leszünk utalásszerűen hivatkozni a jelenlegi gyakorlatra.

azt formailag úgy fogjuk tenni, mintha a cikk olvasója előtt mindez ismert lenne.

Úgy véljük ugyanis. hogy mondandónk követhetőségét ez a megoldás kevésbé za—

varja, mint az adott problémákba való belebonyolódás.

1. Mennyiben igényel változtatást a statisztikai gyakorlatban

a személyi jövedelemadó bevezetése?

E kérdés felvetése azért kikerülhetetlen. mert adható rá olyan válasz is, hogy tulajdonképpen semmiben sem; az eddigi gyakorlatot kell továbbfolytatni. A mik—

rostatísztikát tekintve ez a válasz valóban lehetséges, de véleményünk szerint sem szakmailag, sem társadalompolitikailag nem szerencsés. A változtatást elsősorban

két tényező teszi szükségessé.

Az egyik tényező az, hogy eddig mikroszintű lakossági jövedelemadatok kü- lön adatgyűjtés nélkül egyáltalán nem álltak rendelkezésre. tehát a háztartások kiilké—rdezé'se alapján jutott egyedüli információs forrásokhoz a statisztika a lakos- sárgi jövedelmek eloszlásáról. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény

*Vitacikk. Megjegyezzük. hogy a Statisztikai Szemlében közölt cikkek mindenkor a szerzőv(k) állás—

pontját képviselik. ami nem feltétlenül egyezik meg a Központi Statisztikai Hivatal véleményével. (Szerk.) 1Az elosztás—eloszlás fogalmi problematikájával kapcsolatban bővebben lásd: Surányi Bálint -- Vita László.- A lakossági jövedelmek számbavételének alternatívái. Tervgazdasági Fórum. 1986. évi 4. sz.

57—66. old.

2A cikk a szerzők hasonló tárgyú OTKA-tanulmánya alapján készült.

SURÁNYI -— VlTA: A CSALÁDI JUVEDELMEK 461

elfogadása és hatálybalépése után az egyes személyek által készítendő adóbe—

vallások formájában a-jövőben a személyi jövedeimekiről — hogy az évek során mennyire teljeskörűen. azt ez idő szerint pontosan még nem tudjuk — fo-

lyamatosan nyerhetők adatok, amelyek statisztikai célokra is felhasználhatók. A személyi jövedelmek összetételéről, eloszlásáról tehát ezen a bázison külön jöve-

delmi felvételek szervezése nélkül is gazdag elemzések készülhetnek. Az adóbe- vallások természetesen egyáltalán nem szolgáltatnak információt a háztartások jövedelmi helyzetéről s a demográfiai összetétel erre gyakorolt hatásairól, illetve

csak bizonyos kiegészitő információk begyűjtése után és csak becslésszerűen len- nének ilyen célra felhasználhatók. További vizsgálódás nélkül az sem nyilvánvaló.

hogy az adótörvényben alapul vett jövedelemfogalom minden tekintetben megfe—

lel—e (: jövedelemstatisztika elsődlegesen életszinvonal-központú jövedelem fogal-

mának. Ennélfogva az adóbevallások statisztikai hasznosítása semmiképpen sem teszi feleslegessé a jövedelmi felvételeket. Viszont megfelelő átgondolás után min—

den bizonnyal felhasználható lesz az adóstatisztika számos olyan ún. rétegpoliti-

kai információ bázisául, amire eddig a jövedelmek mikrostatisztikáját vették igény—

be.

A másik tényező pedig az. hogy a személyi jövedelemadó bevezetésével a te—

kintetben is új helyzet áll elő. hogy nem marad változatlan a lakosság jövedelmi kikérdezése körül a társadalmi és jogi erőtér. Az eddigi kikérdezések során ugyanis a féllegális jövedelmek "bevallása" még akkor sem jelentette feltétlenül egy meg- határozott jogszabály áthágássót. ha a válaszadó nem bízott a Központi Statisztikai

Hivatal által kezelt adatoknak a statisztikai törvény által deklarált titkosságában;

illetve nem volt teljesen világos, hogy a borravaló vagy a ..fusi" munkával történő rendszeres vagy alkalmi jövedelemszerzés milyen szabályt is sért meg. A jövő—

ben azonban teljesen nyilvánvaló lesz. hogy az adóhatóság által nem ismert jöve-

delem bevarliláisa a kérdőbiztosnak adócsalás elismerését jelenti még akkor is, ha

a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai törvénynek megfelelően továbbra is képes sikeresen ellenállni az esetleges nyomásnak. mely az általa gyűjtött egyedi

adattak más szerv részére történő kiszolgáltatását kivánná. lgy az effajta jövedel- mek kikérdezésének sikerére az esély számottevően csökken, illetve bizonyos csalá- dok részéről a válaszadás elől való határozott elzánkózás ésszerű magatartás. Mivel az adatszolgáltatás előli elzárkózás feltehetően szelektív lesz, azaz a családok

bizonyos jellemzőitől. körülményeitől! fog függeni. ennek a jövedelemtelvértel min- tájának reprezentativitására súlyos következményei lehetnek.

A személyi jövedelemadó bevezetése bizonyos szempontból azonban felte—

hetően könnyebbé is fogja tenni a jövedelmi felvételeket. A jövedelemadónak ar-

ra a várható hatására gondolunk. hogy a jövőben az egyének többsége feltehe—

tően jóval tájékozottabb lesz saját jövedelmi helyzetéről. mint eddig volt. A jöve—

delemadó bevezetése minden bizonnyal rákényszeríti majd a lakosságot a jöve- delmeknek eddiginél sokkal pontosabb regisztrálására, ami nemcsak pontosabbá

teheti a jövedelemstatisztikai kikérdezéseket, hanem csökkentheti is azok időigé—

nyét. Az adóintézkedések e hatásának megjelenéséhez természetesen bizonyos időre lesz szükség.

Véleményünk szerint e két tényező már önmagában is indokolttá teszi a ház—

tartásdkra vonatkozó jövedelmi loikérdezések rendeltetésének és módszertanának újragondolását. akár az időbeli össze'hasonilításak bizonyos típusairól valló lemon- dás árán is. A módszentan felülvizsgálatálnaik mellőzése esetén számolni kell az-

zal, hogy a változások szisztematikus torzítást okoznak az előző jövedelmi felvé-

tel eredményeihez képest, amit az eredmények felhasználói — e tényt fel nem ismer-

462 SURÁNYl BÁLINT — VITA _LASZiÉD

ve —- nyilvánvalóan a jövedelmi viszonyokban beállt változásololeént értélkelhetnwé-

nek, s ennek következtében az időbeni formális összehasonlítás tartalmi melléfogá—

soklh-oz vezetne.

2. Milyen jövedelmeket érdemes a jövőben a háztartásokban össZeírni3

Az a véleményünk. hogy a jövőben csak azokat a jövedelmi tételeket célszerű külön összeírni a jövedelmi felvétel mintájába kerülő háztartásokban, amelyek nem szerepelnek a háztartásba tartozó személyek adóbevallásaiban vagy az azo- kat helyettesítő drolkusmxentumok—baln.3 Részben tehát azokat a jövedelmi tételeket.

amelyeket az adótörvény egyáltalán nem tekint jövedelemnek. részben pedig azo-

kat, amelyek adókötelesek ugyan, de nem kerülnek összevonásra a többi jövede—

lemmel. Természetesen elvileg nincs kizárva egy ellenkező irányú korrekció sem:

az adó szempontjából jövedelemnek minősülő, de az életszínvonal—statisztiko né-

zőpontjából nem annak tekinthető tételek leválasztása az adóbevallásokból.4

A jövedelmi felvétel mintájába kerülő háztartások tagjai három csoportba sorolhatók:

a) olyan személyek, akik saját maguk nem készítenek adóbevallást (munkáltatójuk készíti el az adóbevallást),

b) olyan személyek. akik önbevallás alapján adóznak, * c) olyan személyek, akik nem rendelkeznek adóköteles vagy O—tól különböző adá—

kulcsú jövedelemmel.

Elég nyilvánvalónak tűnik. hogy a jövedelmi felvétel technikáját is e csopor- tosításnak megfelelően lesz célszerű differenciálni. A gyakorlatban ez annyit je—

lentene. hogy a háztartás egyes tagjaira vonatkozó szokásos demográfiai és tár-

sadalomstatisztikai jellemzők. valamint az egyes háztartástagok többi jövedelem—

mel összevonásra nem kerülő jövedelmeinek5 megkérdezése után az a) csapod tagjainak közvetlen jövedelmi kikérdezése helyett e Személyek munkáltatóival a (mainál lényegesen egyszerübb "vállalati" kérdőívet kellen—e ,kitölrtetnzi, a b) csoport tagjainak esetében pedig az általuk kitöltött adóbevallásoknak az adóhatóságtól való átvétele helyettesíthetné a jövőben a közvetlen jöxiedelmi kikérdezést. *Ez nemcsak egyszerűen a mintába kerülő személyek tehermentesítését eredményez—

né. hanem alkalmasint a jövedelmi adatok pontosítását is, hiszen ily módon el- járva minden bizonnyal nagyobb lenne a kapott adatok valóságtartalma, mintha azokat -- az eddig követett gyakorlatnak megfelelően — a háztartás egyik éppen otthon ért, felnőtt korú tagja szolgáltatná.

A tulajdonképpeni jövedelemösszeírást csak a c) csoport tagjaira. illetve az adótörvény által jövedelemnek nem minősülő, valamint a többi jövedelemmel ösz- szevonásra nem kerülő jövedelmi tételekre lehetne korlátozni. A c) csoportba tar- tozó személyektől mindössze az adóbevallás készítése alóli mentesülés okát, illetve az adott év folyamán kapott jövedelem nagyságát kellene megtudakolni.

Ami az adótörvény alapján jövedelemnek nem minősülő, illetve 0 adókulcsú, valamint az összevonásra nem kerülő jövedelmi tételeket illeti, ezeket a háztartá- sokhoz rendelt, e tételek egyenkénti felsorolását tantalmazá külön listán lenne cél—

3Míg ugyanis semmilyen körülmények között sem tartjuk megengedhetőnek azt. hogy a statisztikai célra megszerzett egyedi információkat más célokra használják fel, addig a fordított irányú információ—

hasznositást nemcsak megengedhetőnek. hanem eléggé magától értetődőnek is tartjuk. Ennek jogi és technikai feltételeit természetesen át kell gondolni. illetve létre kell hozni, , .

"Ennek példájaként a különféle vagyontárgyak eladásából származó bevételeket említjük meg. ome- lyek csak bizonyos, itt nem részletezendő megszorításokkal tekinthetők jövedelemnek. Az ilyen irányú kar—

rekcíókkal azonban csínján kell bánni. mert igen könnyen zavart okozhatnak.

5Ezek gyakorlatilag az ún. kis összegű kifizetések. valamint a külföldről származó jövedelmek,

A CSALÁDI JUVEDELMEK 463

szerű megtudakolni, akár személyhez. akár háztartáshoz rendelhető jövedelmi té- telekről van szó. ltt —- a teljesség igénye nélkül —- olyan tételekre gondolunk, mint a társadalom'bizrtosítás keretében kapott különféle pótlékok, segélyek, támogatása-k,

ösztöndíja—k, kapott és adott gyermektartási díjak, családi támogatások. az 1987.

január 1 előtt megállapított természetbeni munka—jövedellmek.6 a kamat- és tőke-

jövedelmek,7 földjáradék, a háztáji és az illetményföld meg—váltásának összege, az évi 500000 forintnál kisebb árbevételű mezőgazdasági kisárutenmelésből származó jövedelem.

A felsorolt tételek közül csak kettővel: a mezőgazdasági kisárutermelésből származó jövedelemmel, valamint a kapott és az adott családi támogatásokkal foglalkozunk kissé részletesebben.

Az 500000 forintnál magasabb árbevételű mezőgazdasági kisárutermelésből származó jövedelmek a jövőben -— megosztás nélkül vagy megosztva — szerepelni fognak a háztamtás tagjainak adó'bevalllásaiiban. Úgy tűnik azonban. hogy az ennél kisebb volumenű mezőgazdasági kisárutermelésből származó jövedelem statisztikai számbavételét is lényegesen egyszerűsíteni lehet a jelenleg folytatott gyakorlathoz képest. Az adótörvény hatálybalépése után ugyanis a háztartások—

nak nyilván folyamatosan számon kell tartaniuk a mezőgazdasági termékek érté- kesítéséből származó, nem elhanyagolható nagyságrendű árbevételeiket. amit a jövedelmi felvétel során egyszerűen meg lehet kérdezni, s az így kapott árbevé—

tel jövedelemtartalmát az adótörvényben is szereplő vélelmezés alapján egysze- rűen meg lehet állapítani. Ehhez csak az árbevétel ennek megfelelő bontásban történő tudakolására (mekkora rész-e ered növénytermesztésből, illetve állatte—

nyésztésből) lesz szükség, ami az önadóztatás intézményesítése miatt feltehetően nem ütközik nehézségbe. Az általunk javasolt megoldás látszólag jóval pontat—

lanabb adatokat eredményez a mezőgazdasági kisárutermelésből származó jöve- delmekről, mint a jelenlegi számbavételi gyakorlatl ami a termelési eredmények tételes megkérdezésén. az így kapott adatoknak a rendelkezésre álló megfelelő megyei vagy országos adatokhoz való hozzáigazításán. illetve országos fajlagos jövedelmezőségi kulcsok használatán alapszik.

A jelenleg alkalmazott látszólag jóval pontosabb számbavételi módszer azon- ban valójában egy sor többé-kevésbé önkényes, becslésszerű elemet. illetve nem elég differenciált megoldást tartalmaz, s így valójában feltehetően nem sokkal pontosabb jövedelmi adatokat szolgáltat, mint az előbb javasolt ,.adókonform"

megoldás. Egyedül az az aggály fogalmazható meg, hogy a laisgazdaságból szár- mazó jövedelmek íly módon egyszerűsített számbavétele — a jelenleg követett gyakorlattól eltérően8 — a saját termelésű termékek fogyasztását (az ún. ,,önfo—

gyasztást") egyáltalán nem veszi figyelembe jövedelemként. Úgy véljük azonban, hogy ez a mai viszonyok között megengedhető ,,nagyvonalúság", mert e tétel ma már semmiképpen sem para-sztságcentrikus, s így figyelmen kívül! hagyása ma már aligha torzítja a ,.rétegek" közötti jövedelmi arányokat. Sőt. ma már az sem zár—

ható ki. hogy a nem mezőgazdasági jellegű önfogyasztást figyelmen kívül hagyva.

a mezőgazdasági önfogyasztás — nemegyszer kényszerfogyasztás - jövedelem- ként való elszámolása nagyobb torzítást okoz, mint mindkét fajta önfogyasztás teljes figyelmen kívül hagyása.!)

'*E tételt esetleg inkább a ,,vállalati" kérdőíveken a munkáltatóktól, illetve közvetlenül az érintett személyektől volna célszerű tudakolni.

7E tételek — nettó elvű számbavételük problematikus volta és reálértékük miatt —— akár figyelmen

kívül is hagyhatók. —

8A jelenlegi gyakorlat a fogyasztói áron értékelt önfegyasztást jövedelemként számolja el.

9Ez természetesen nem jelenti azt. hogy bizonyos speciális esetekben _ például a falusi szegény—

ség vizsgálatakor -— nem lehet fontos e tétel számbavétele.

464 SURÁNYl BÁLINT _ VITA LÁSZLÓ

A kapott és az adott családi támogatások számbavételére — ideértve a ka—

pott és a fizetett gyerektartási díjakról szóló informálódást is -— esetleg még az

eddiginél is nagyobb figyelmet érdemes fordítani. Ezt célszerűnek látjuk azokkal

a vizsgálódásokkal összehangoltan megtenni. amelyeket annak tisztázása cél- jából javasolunk tacnuls'mányunik következő részében. hogy a jelenlegi (statisztikai gyalkorlatban használt háztartás mennyiben tekinthető valós jövedelmi—fogyasztási egységnek.

E rész befejezéseként még két dologgal kívánunk foglalkozni. Az egyik a ,bruttó és a nettó számbavétel, a másika láthatatlan jövedelmeik kérdése.

Ami az egyes jövedelmi tételek bruttó vagy nettó módon történő számbavé—

telének kérdését illeti. a választandó megoldás kizárólag attól függ, hogy a jö- vedelemstatisztika a jövőben is képet kiván-e adni a jövedelmek források sze-

rinti összetételéről. vagy sem. Ha nem. akkor minden esetben következetesen ragaszkodni kell a jövedelmek nettó számbavételéhez, ami az adózás utáni ösz-

szegek tudakolását (illetve átvételét) igényli. Amennyiben azonban a források szerinti információnyújtás a jövőben is megmarad, akkor már minden jövedelmi

tétel esetében10 a bruttó összeget kell megszerezni. mert az adózás összevont és ..sávos" módja következtében a különféle forrásokból származó nettó jövedelem

csak művi úton értelmezhető, illetve számítható. Anélkül, hogy ennek részleteibe belemennénk. megjegyezzük, hogy az egyik lehetséges megoldás itt az lehetne.

hogy az egyes háztartások különféle forrásból származó bruttó jövedelmeit nagy—

ság szerint sorba rendezzük, majd a különböző forrásokból származó bruttó jö- vedelmeket e —- háztartásonként nem feltétlenül azonos — sorrend alapulvételé—

vel net—tc'vsítjutk.11 lly módon eljárva a fömunakaviszo—nyból származó jövedelem fel-

tehetően a legtöbb háztartásnál az első helyre fog kerülni. ami többé-kevésbé egyértelművé — bár nem teljesen problémamentessé - tenné a reállbé-rilndex szá- mításához nélkülözhetetlen (nettó nominál-keresetek meghatározását.

A láthatatlan jövedelmek számbavételével kapcsolatban célszerűnek tartjuk

az adóbevallásokra való hagyaitkozást. Nem hisszük ugyanis, hogy egy statisztikai

számbavétellel megbízhatóbb eredményekre lehet jutni, mint egy szankciókkal is

alátámasztott adózási rendszer elemét képező adóbevallások útján.12 Emellett úgy gondoljuk. hogy a láthatatlan jövedelmek .,pontos" statisztikai számbavéte-

lére irányulú törekvések -— esetlegességeiknél és nem standard gyakorlati lebo—

nyolíthatóságuknál fogva - inkább csak összekuszálják. és nem tisztábbá teszik

a személyek. háztartások jövedelmeiről kialakítható statisztikai képet.

Eddig hallgatólagosan feltételeztük, de most hangsúlyozzuk is, hogy a rep—

rezentatív jövedelemstatisztika útján továbbra is regisztrálásra kerülnek azok az

információk, amelyek a természetbeni társadalmi jövedelmek makrostatisztikai adatának háztartások közötti szétosztásához nyújtanak támpontot.

3. A lakossági jövedelemfelvételek rendeltetésének módosulásáról

Az eddig mondottak talán explicit kifejtés nélkül is világossá tették azt az álláspontunkat. hogy a reprezentatív jövedelemfelvételekre szinte kizárólag azért

van szükség, hogy adataink legyenek arról. miként ..találkoznak össze" a sze-

10 Egyes esetekben - például a c) csoportba tartozó személyek jövedelmei esetében — az adott té- tel adómentessége miatt a bruttó és a nettó összeg értelemszerűen azonos.

11 Ez egyebként lényegében ugyanolyan mérlegelést jelent. mint amilyet az emberek az újonnan bevezetett jövedelemadó következtében feltehetően ténylegesen is el fognak végezni jövedelemszerzési stratégiai) uk kialakitása során.

3 ermészetesen még ezt figyelembe véve sincsenek túlzott illúzióink (: láthatatlan jövedelmek valódi nagyságának megismerhetősegét illetően.

A CSALÁDI JUVEDE—LMEK 465

mélyek szerint nyilvántartott jövedelmek a háztartásokban, s hogy az egy főre.

egy fogyasztási egységre jutó jövedelmek kiszámíthatók legyenek csakúgy, mint ahogy dokumentálható legyen például a 70 éven felüli. egyedül élő nyugdíjasok csoportjának nagysága.

Véleményünk szerint azonban az. hogy a reprezentativ jövedelmi fel—vételek így nagyrészt mentesíthetők a részletes jövedxelemlléi-kérdezéss nyűgétől és bajaitől, e—gy—

ben egy új feladat elvállalását teszi lehetővé. Alkfik azért tiltakoztak a személyi jöve- delemadó bevezetése ellen, mert helyette családi jövedelemadót tartanának cél- szerű-nek, azok - egyéb ki nem mondott koncepcióik mellett - automatikusan úgy vélték, hogy a jövedelemtulajdonosok egy háztartáson belül együttesen gaz- dálkodnak bevételeikkel. Ez olyan sztereotípia, amely az esetek egy részében min- den bizoninyall fedi is a valóságot. Ám azt, hogy milyen körben, milyen arányban.

azt mindeddig adatszerűen nem tudjuk. S eddigi rendeltetésénél fogva sem a jövedelmi felvétel, sem a háztartásstatisztika nem volt alkalmas, illetve képes arra. hogy információt adjon erről. Ez ugyanis a jövedelmi felvételben túlzott ter—

heket rótt volna az adatszolgáltatókra. Az pedig szinte teljesen kizárható, hogy olyan háztartások vállalkozzanak érdemleges arányban a hőztartásstatisztikai napló vezetésére, amelyek csak részben vagy egyáltalán nem funkcionálnak jöve—

delmi—fogyasztási közösségként. S ha a tényleges helyzetről egyáltalán nincs in—

formáció, akkor veszélyesen tág tere nyílik a vélelmezéseknek, amelyekre kiéle—

zett politikai-—lcözhiaingu*lati helyzetekben igen könnyen több kárt, mint hasznot hajtó intézkedéseket építhetnek. Ezért pedig joggal lenne hibáztatható az adott jelenségről adatot nem gyűjtő statisztika.

A mikroszintű lakossági jövedelemstatisztika eddig csak tiszta formákba igye- kezett besorolni a mintába került személyeket: valaki vagy tagja egy háztartás- nak, vagy ,.intézeti háztartásban" él. A valóság ennél természetesen sokkal bo-

nyollulta'bb.

A vizsgált háztartás otthoin bejelentett, hétvégeken többé-kevésbé rendsze—

resen hazalátogató ,,íngázója" nem különbözik lényegesen attól az "elszárma—

zott" családtagtól, aki máshol él, de új családjával akár minden héten ,,látoga- tóba jön". ott eszik, ott alszik. S hogy ki mennyi pénzt ,,ad haza", azt eddig a jövedelmi felvétel nem vizsgálta. Bár a fenti példa még a számbavétel bizonyta- lanságait is mutatja: a családostól hazalátogató a vendéglátásért adhat termé—

szetbeni viszontszolgáltatást, adhat rendszeres .,pénzbeni transzfert". aminek el- len—éntéilcét viszont bőségesen ,.l'eeiszi". továbbá még számos más rendszeres, vala- mint alkalmi j'övedelem-áitcsopo—rtosítás is lehetséges ,,háztartásan" belül és kívül egyaránt.

A fenti példa leginkább a szülő—felnőtt korú gyermek összefüggésben gyakori.

de természetesen bármiféle egyéb relációban is előfordulhat. Az azonban nyilván tömeges. hogy a kereső szülő—kereső gyermek jövedelmi egység nem elsősorban attól függ, hogy egy fedél alatt élnek-e, s főképpen nem perdöntő e szempontból a bejelentőlap. (Természetesen sem pro, sem kontra.) Ezt a kérdéskört nem ön- kényesen ragadjuk ki, hanem azért, mert az ún. pályakezdők tényleges viszonyai- nak feltárásában egyenesen félrevezető minden olyan adatfelvétel, amelyik önké- nyes elkülönítéseken, illetve összevonásokon alapul. A valóságos viszonyok feltá- rásához e tekintetben körültekintően szerkesztett és 'mu—n'kaigényesen felvett-—

fell—dolgozott kérdőív szüllaséges. (A tényfeltárás önmagában nem normatív igényű;

az, hogy a szerény jövedelmű, külön háztartásban élő pályakezdőket a szülők anyagilag támogatják, egyáltalán nem jelenti a kérdés megnyugtató vagy akár csak kielégítő társadalmi megoldását, mint ahogy az sem, ha a családdal együtt

2 Statisztikai Szemle

466 SURÁNYI BÁLiNT — VITA LÁSZLÓ

élő fiatal! keresőt szülei elctantják, s az ő jövedelmét önálló háztartás alapítását-G tartalekoljak )

Ám ugyanúgy megengedhetetlen leegyszerűsítés a kétkeresős háza'spáraknál a teljes jövedelmi közösség automatikus feltételezése is. Most nem a családok stabilitásának ismert problémájára kivánunk utalni. holott az alighanem a jég- hegy csúcsát jelenti a jövedelmi ,.kohézió" egész problematikáján belül, hanem arra a tradicionálisnak tekinthető helyzetre. ami még az egykeresős családmo—

de'lfl idején kialakult: a kereső természetesnek tarthatja saját keresete bizonyos részének nem éppen ,.közhasznú" elköltését. Egy reprezentatív felvétel e tekin—

tetben is vadonatúj információkat ígérhet egy tulajdonképpen köztudott jeienség feltárásával, amelyről a jövedelemstatisztika és annak felhasználói köre eddig nem tájékozódott.

A háztartásnak mint jövedelmi közösségnek az ,,átvilágítását" azért tartjuk most különösen időszerűnek, mert eddig legfeljebb valamiféle illendőség kész—

tethetett a valóságtól eltérő információk adására. tényleges érdekeltség nem.

Márpedig — többek között — az ingratliavntwlajd—onvra vonatkozó .konlátozó rendel—

kezések látványosan mutatták meg azt, hogy egy mesterségesen teremtett érde—

keltség milyen torz módon rendezheti át akár a családok jogi státusát is. ha ez tűnik a valóságos szándékok érvényesítése célszerű módjának. így a várható

életszinvonal-problémák is kiválthatnak olyan racionálisnak gondolt szociálpo- litikai vagy adópolitikai megoldásokat. amelyek a tényleges helyzet feltáratlan——

sága esetén a nemkívánatos következmények tömegével járhatnak együtt: olyan személyek, háztartások nem tűnnek rászorulóknak, akik valójában azok, s a tá—

mogatási vagy elvonási kritériumok ismeretében jogilag művi módon teremthet—

nek a családtagok számukra anyagilag előnyös ,.tényállásokat".

Természetesen a háztartásoknak mint jövedelmi—fogyasztási közösségeknek a felvételek során való tüzetes átvilágítását nem valamely eleve adott értékítélet nézőpontjából kell elvégezni. Köztudott például, hogy a lakásépítés szá—mos család esetében minden mozgósítható fiililénnek a közös cél—ra fordítását fel—té,- telezi. Nem kétséges. hogy ez az erőfeszítés számos tekintetben egyértelműen pozitiv indítékú. jellegű és hatású. Ugyanakkor már magyar játékfilmek sablon- jává vált az ugyanebből fakadó negativ hatásmechanizmusok elősorolása is.

A statisztikának e tekintetben olyan arányszámokat kell produkálnia. amelyek révén kézzelfoghatókká válnak a köztudott jelenségek előfordulási gyakoriságai.

s a gyailanain egymást kizárónatk tűnő, elterjedt nézetek jobba—n beleilleszthetők egy állta lá nos összkéspbe.

Véleményünk szerint tehát a lakossági jövedelemstatisztikai felvételek fela- data kettős: egyfelől egy leegyszerűsített háztartás—foglalom használatával lehetővé kell tenniük a személyes jövedelmeik ,,ileifordí'tását" egy főre. ilvletve egy fogyasztási egységre jutó háztartási jövedelemre, másfelől információkat kell gyűjtenie arról, hogy milyen lakossági csoportokban mennyiben, milyen módon jelentenek az így kialakított háztartások ténylegesen jövedelmi—fogyasztási közösséget, illetve ar—

ről, hogy a hagyományos jövedelmi mutatószámok mennyire alkalmasak a jöve- delmi—fogyasztási közösségek életszinvonalának jellemzésére. Természetesen tu—

datában vagyunk annak. hogy ez nem egyszerű feladat. Már csak azért sem. mert

az effajta információk összegyűjtése még a láthatatlan jövedelmek megbizható számbavételénél is nehezebbnek bizonyulhat a gyakorlatban. Mégsem szabad azonban lemondani ezekről. a háztartások jövedelmi—fogyasztási közösségként való funkcionálására vonatkozó, sok szempontból lényegbevágó információk meg- szerzéséről.

A CSALÁDI JUVEDELMEK ' 467

4. A jövedelmi felvételek tágabb társadalmi összetevői

Az eddigiekben egyrészt olyan elgondolásokat vázoltunk, amelyek a személyi jövedelemadó megjelenésével szerintünk szükségképpen felvetődnek, vagy ha nem, ez szűk szakmai szempontból is hiba. Másrészt olyan problémákat vázoltunk.

amelyek tulajdonképpen mindig is valósak lettek volna, csak a jövedelmi felvé-

telek egyéb adatfelvételi igénye mellet nem jutott elég idő és energia a szűk- séges adatbázis megteremtésére. Fejtegetéseink azonban életszinvonalunk alaku- lásának olyan kiélezett pillanatában kerülnek papírra, amikor e tényeket figyel- men kívül hagyni súlyosszakmai hiba lenne.

Ha éppen ilyen kiélezett időszakban változik a jövedelmi felvételek metodi- kája. akkor sokszoros meggondolást igényel mindkét kézenfekvő vád kivédése:

mind a rejtett—rejtegetett valóságszépitő szándéké, mind pedig a szakmai mezbe öltöztetett puíblid'rsz'eikus vádaskodásé.

Az a statisztikus. aki ismeri az egyedi felvételek lebonyolítási idejét a meg—

tervezéstől a jelentés közzétételéig, ha nem is tudja magát kivonni az aktuális hatások, kritikák alól jól tudja. hogy a pillanatnyi konjunkturális szempontoka sajnálatosan hosszú átfutási idő miatt amúgyis elhalványulnak. Ennek figyelem—

bevételével — a gondos előkészítésen túl — fontosnak tartjuk a tervezett metodika

nyilvános megvitatását a szaksajtóban. Mivel a makroszintű jövedelemstatisztikán alapuló mególlapításoknak, tényközléseknek nagy a társadalmi érzékenysége.

szükségesnek látjuk, hogy e nyilvános vitába minél több társadalmi és réteg—ér—

dekképviseleti szerv (Hazafias Népfront. SZOT, TOT, MTESZ stb.) képviselői is bekapcsolódjanak Ezzel ugyanis elejetlehet venni annak, hogy a különféle érdek- képviseleti szervek utólagosan — esetleg teljesen jogos — módszertani kifogáso- kat támsaxsztlhasxstasnfak a jövedelemnstartiszti'ka eredményeivel szemben A vita lefoly—

tartásához szükséges idő vélemenyünk szerint rendelkezésre is él,! hiszen a soron következő reprezentatív jövedelemstatisztiloai felvétel végrehajtására 1988 ban - még a régi rendszerben —, s a következő felvételre pedig feltehetően csak 1993- ban kerül sor.

E minél szélesebb körű vitát még annak tudatában is szükségesnek tartjuk.

hogy a makrostatisztikának egy sor kérdésben már most döntenie kell a makro—

szintű jövedeleminformációk folyamatos szolgáltatási kötelezettsége miatt. A la- kossági jövedelmek kétféle szintű statisztikája között ugyanis eddig sem volt teljes az összhang. ami nem is feltétlenül és egyértelműen rossz.

Figyelembe véve a reprezentatív jövedelemstatisztika mintanagyság-vonzatát.

a jelenlegi apparátus kapacitását és egyéb korlátozó feltételeket, nem tudjuk

javasolnia jövedelmi. felvételek gyakoriságának növelését vagy az átfutási idő lényeges rövidítését. Azt azonban megfontolandónak tartjuk. hogy az 1989-es

vagy az 1990-es évre vonatkozóan kerüljön sor egy olyan jövedelmi felvételre.

amely kifejezetten a személyi jövedelemadó bevezetése előtti utolsó év (1987) és az azt közvetlenül követő 1989-es vagy 1990-es év jövedelmi viszonyainak mí- nél jobb összehasonlitását szolgálná, lehetőleg pontosan ugyanazon mintára és módszentanna alapozva. Ezt azért tartanánk hasznosnak, ment legmegbízuhatóbban ily módon lehetne kideríteni, hogy az adóintézlkedéusek és az azotkllcal együtt beve- zetésre kerülő különféle szociálpolitikai intézkedések együttesen milyen hatást ' gyakorolnak a lakosság jövedelmi viszonyaira, azaz a legfontosabb jövedelmi ará—

nyokra és a jövedelmek egyenlőtlenségére. Az ilyen összehasonlításból származó

információk — szükség esetén —- alapot adhatnának az adóztatás bizonyos ele- meinek korrigálására is.

2.

468 SURÁNYI BÁLINT —- VlTA LÁSZLÓ

Tekintettel azonban az életszínvonallal kapcsolatos várható társadalmi köz—

hangulatra, az ezzel együtt járó. ,,radvaltélvségre" és az adatokikal szemben-i felte- hető bizalmatlanságra, úgy gondoljuk. hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak fel kellene kutatnia minden olyan lehetséges szisztematikus információs bázist, amely a gyors és tárgyszerű tájékoztatást lehetővé teszi. S ezt alighanem az adó—

nyilvántartások alaposan átgondolt hasznosítása, illetve szükség esetén a nyil—

vántartások kiegészítésének. módosításának kezdeményezése útján célszerű meg- valósitani. A hivatalos statisztikának ugyanis elsősorban az általa végrehajtott

felvételek, feldolgozott információk értékéért kell szakmai felelősséget vállalnia.

de okkal tehető felelőssé olyan egyéb információk hiányáért is. amelyek statisztikai

természetűek. '

A magyar statisztikának az ötvenes éveket követően szinte heroikus munkát kellett végeznie kényszerűen elvesztett szavahihetőségének visszaszerzéséért. Ezt

a munkát történelmileg rövid idő alatt derekasan elvégezte. Egy kétségtelenül

kritikus, de alternatívákat kínáló helyzetben a statisztika elébe mehet a várható kihívásoknak, s ezáltal megkönnyítheti nehezen visszaszerzett szavahihetőségének

folyamatos megőrzését. Ehlhez nemcsak az kell. hogy amit mond az korrekt le- gyen. hanem az is. hogy arról szóljon, amiaz adott időben a lakosságot foglal-

koztatja. Ezáltal nagy szolgálatokat tehet a téveszmék eloszlatása, a demagógia leleplezése tekintetében csakúgy, mint az önáltatás—önmegnyugtatás és a ..kincs- tári optimizmus" lehetetlenné tételében. S minthogy tudjuk. hogy az ..igaz" és a

"valódi"; nem ugyanaz, a megközelítések sokoldalúságának, a fogalmazások ár—

nyaltságának kell a szükségképpen leegyszerűsítést jelentő alapvető statisztikai adatok szakmai magyarázatát jellemeznie. A jövőben a jövedelmi adatok e ,,pra- fesszionális interpretációjának" minden bizonnyal egyre inkább elengedhetetlen elemét kell képeznie az árszínvonal— és áwrarányváltozásoknaik a fo'gyasztóikna gya—

korolt hatásaival valló számoló-snak? A jövőben vonható. az eddig megszo-

kottnál lényegesen nagyobb miéntéikű árszínvonal— és árarányváílrtozáisak ugyanis mindenképpen kikényszerítik majd a különféle népességcsoportok. társadalmi ré—

tegek jövedelmeinek reálszemléletben történő összehasonlitását az eddig: általá—

nosan alkalmazott nominális összehasonlítások helyett. Ehhez azonban még ala-

pos kutató'munlkára is szükség van.

TÁRGYSZÓ: Jövedelem. Adó.

PE3iOME

B cnoeü curse BBTOpbl nbmuorcu ycranoams, : xaxoü Mepe npunn'rue nemm-lo aa- KOI-ib! o Hanorax monumuuupyior cpeAy nene-ram u xpyr SGAEH crarncmxu onopoa nece- nemm Ha ypoane nomaumux xoanücra. Om npuxapm'r : BHBOAY, uto u : npenc-rouumű nepuop. őyger cymecraoaars norpeőHocrb : MHKpOCTBTHCTMKe ononoa Hacenennna nme- pecax oöecneueumi nepesoaumocw nuuuslx onvoa a AOXOAH Aomaumux onnücna. OA- Hako cunraior, ufo cnmcrmecunü yuer ononoa nyrem cooraercraywmero ucnonsaouauuu uanoroaux aexnapauuü " Alpyrux Hanoroaux eermocreü Mömno cAenan. : suauurenbuoü Mepe őonee npOCTblM. CoxpauteH—ue Harpyaku onpamnaaemsix cemeü : peaynsrare ynpo—

uzenni! yuera p.aonoa aaropbi npemarmo'r ncnonbaoaan AM Taro, l-ITOÖH BhllCHHTb,B Kaxoü mepe npnmeuaemyio cramcmxoü noonoa — Aeűcnmenbno necsma ynpousemiyio -— kaverapmo p.amaumero xoaaücraa Moxmo cnn-ran, peenwoü onoAHo—no'rpeóuvenscnoü enuunueii u, cooraercrsenuo, HBCKOHBKO m—mo .noxon. : pacue-re Ha unena Aomaumero xosaücraa xapaxtepuayer muzuennuü ypoaem, namaumux xoaaűcn.

13 Ezzel kapcsolatban lásd a szerzőknek a Statisztikai Szemle 1980. évi 11. számában (HOT—1132- old.) megjelent ..A fogyasztói ármány—változások mérése" c. cikkét.

A CSALÁDI JUVEDELMEK 459

SU MMARY

The authors explore how the recently voted tax-laws modify the field of activity and the tasks of the microlevel statistics of population income. They come to the conclusion that micro level statistics of population income will be needed also in the future in order to convert personal income into iamily income. They think, however, that statistical account- ing of income can be significantly si'mplified in the future by means of the odeauote use of tax return *ond other tax documents. According to their proposihion. due to the simplified accounting method of incomes, the reduced burden of in'terviewed persons will permit to collect further information. The point in aues'cion is to whot extent the actually highly simplviiied household concept of income statistics can be considered as a real unit of income-consumption and how correctly per coipita income of the members of household chorocterizes the living standard of households.