STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ 549
nyelt tükrözik és messzemenően figyelembe veszik a felhasználó szempontjából az ada-
tok hasznosságát.
A tanulmány érdeme, hogy a vizsgált kér—
dést nem kizárólag elméleti oldalról közelíti, hanem tényleges felvétel adataiból és lehe- tőségeiből indul ki. Jól hangolja össze a gya- korlat igényelt és feltételeit az elmélettel. Ez kitűnik abból is. hogy a modell alkalmazá- sához olyan feltételeket kíván meg, mint pél- dául azt, hogy
——a felvétel előtt meg kell határozni a statisztikai adatok prioritását;
——közölni kell az egyes kérdésekre vonatkozó fel-
vételek gyakoriságait; *
—a statisztikai adatok tartalmát egyértelműen kell meghatározni;
-a statisztikai adatokat és a felhasználókat aza- nosítoni kell;
-—az adatok hasznosságát mérni kell;
—az adatok minőségét meg kell határozni és az annak javításával elérhető nyereséget (hasznot) ér—
tékeini kell stb.
A szerző az átlagjövedelem felmérésére vonatkozó módszer matematikai leírását hét fejezetben és két függelékben közli.
Az első fejezetben definiálja a veszteség- függvényt vagy más néven költségfüggvényt és foglalkozik a nyereség vagy más szóval haszon mérésével. Meghatározza a veszte- ségfüggvény paramétereinek becslését, vizs- gálja a konzisztenciát és a függvény egyéb tulajdonságait és megadja a veszteségfügg- vény legáltalánosabb alakjait.
A második fejezetben az ún. ,,delta mód—
szer" kerül ismertetésre, amely a hasznosság mérésére közelítő eljárást ad, kiindulva egy egyszerű esetből és fokozatosan megoldja a bonyolultabbakat is. Bemutatásra kerül a jö- vedelemfelvétel esete a delta módszer segít-
ségével.
A harmadik fejezet az adatok minőségé- vel, a pontosság kérdésével foglalkozik. A becslés hibájára explicit formában megadott sztochasztikus modellt alakít ki.
A negyedik és az ötödik fejezetben az in- put adatok hibájával foglalkozik abban az értelemben, hogy azok a minta allokációja folytán hogyan alakulnak. A függvény vál- tozásaival explicit formában becsüli az ada- tok pontosságát, amely az egyes államokon belüli és az államok közötti minta szétosz- tásnál adódik.
A hatodik fejezetben numerikus becslést ad a hibák várható értékére, varianciájára és egyéb paraméterekre. Megvizsgálja, hogy a veszteségfüggvény változásai hogyan befo- lyásolják a minta allokációja után bekövet- kező pontosságot és hogyan hat a költségek- re a becslés pontosságának a növelése.
A hetedik fejezetben az 1970. évi jövede- lemfelvétel adataival a módszert bemutatja és megadja az 1980. évi census jövedelem- felvételi rendszerének stratégiáját.
A függelék az egyes államok tényleges adataira kapott számítások eredményeit is-
merteti.
A szerző a módszert matematikai igényes—
séggel irja le. és megismertet ennek az el- méletnek a legújabb elveivel, valamint hasz- nos ismereteket nyújt az egyéb területen is alkalmazni kívánt reprezentatív mintavételi
módszerek alkalmazásához.
A tanulmány végül gondosan összegyűjtött.
a tárgyhoz kapcsolódó forrásmunkát ismer- tet, ami lehetővé teszi az olvasó számára a tárgykörhöz tartozó eredmények és problé- mák összefüggő áttekintését,
(Ism.: Móritz Pálné)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
FARBER, S.:
A VEVÓK PlACANAK SZERKEZETE ÉS A KUTATÁS—FEJLESZTÉS
(Buyer market structure and R—D effort: :: simul—
taneous eguations model.) — The Review of Economics and Statish'cs. 1981. 3. sz. 336—345. p.
A kereslet és kínálat alakította piaci szer- kezet, az újítások. szabadalmak, szabadalmi díjak, a kutatási—fejlesztési tevékenység. a reklámköltségek. valamint különböző, egyéb tényezők kölcsönös összefüggéseit többen, több alkalommal és különböző módszerekkel elemezték, mind elméleti meggondolások alapján. mind pedig empirikus eredmények- re támaszkodva. Az újítások és a találmá—
nyok a gazdasági verseny' meghatározott megnyilyxánulásai. amelyek a vevők és az el- adók piacának szerkezetétől nem függetlenek.
A piaci szerkezet ebben a vonatkozásban el-
sősorban a koncentráltságot. a piac zártsógát vagy nyíltságát jelenti. A kérdéssel már Schumpeter óta foglalkoznak. A jelen tanul- mány a korábbi tanulmányok, illetve tapasz—
talati vizsgálatok körén több vonatkozásban is túllép. Elsősorban abban. hogy a piaci szerkezetnek a kutatási—fejlesztési kiadások- ra való hatását több egyenletes szimultán modell segítségével vizsgálja; ösztönzi-e a piac a kutatási—fejlesztési tevékenységet? A jelen tanulmányban megfogalmazott ökono- metriai modell (: reklámtevékenység és a ku- tatási-fejlesztési tevékenység kapcsolatát. va—
lamint mindkettőnek az eladói piac koncent- ráltságával való összefüggéseit elemzi.
A tanulmány a probléma exponálása után először a vonatkozó irodalmat tekinti át. majd a szimultán modellt írja fel. A továbbiakban a változók és a becslés részletesebb kifejté-
550 STATlSZTiKAi IRODALMI FIGYELÖ
sére, valamint az eredmények kiértékelésére kerül sor.
Az, hogy a kínálat fektet—e pénzt újítások- bo. szabadalmakba, új technológiát megtes- tesítő termékekbe, illetve mekkora összegeket fordít kutatási—fejlesztési tevékenységre, kü- lönböző tényezőktől függ, így például a költ- ségektől. valamint attól, hogy az újítások mennyi idő múlva térülnek meg. Ez utóbbit elsősorban azoknak a vevők körében való el- terjedése határozza meg. A találmányoknak emellett bizonyos piacszabályozó hatásuk is van: a kereslet és a kínálat növekedéséhez vagy csökkenéséhez járulnak hozzá. Az is nyilvánvaló ezek után, hogy a kutatási—fej—
lesztési tevékenység eredményeképpen nap—
világra kerülő újitások, találmányok alkalma- sak monopolhelyzetek, illetve oligopolhelyze- tek kialakítására is. A vállalatok nagysága, koncentrációja meg éppen lényeges tényezője a kutatási—fejlesztési tevékenységnek, illetve a szabadalmak és újítások termelésben va—
ló intenzív felhasználásának. Ugyancsak hat—
nak erre azok a törvényes vagy szerződés- ben foglalt szabályozások is. amelyek a sza- badalmi díjakkal kapcsolatos fizetési kötele- zettségeket meghatározzák (átalányösszeg. il- letve a gazdasági eredménytől, kockázattól stb. függő, változó nagyságú összeg). Nyil- vánvaló, hogy a piac koncentráltsága az újí—
tások elterjedését is befolyásolja; nagyobb fokú koncentráció jobban elősegíti. A tanul- mány a különböző tényezők közötti kapcsola- tokat, valamint az egész témakör hátterét részletesen elemzi, ugyanakkor a korábbi ta—
nulmányok megállapitásaival több esetben is vitába száll, illetve megjegyzéseket fűz hozzá—
juk.
A regresszió-egyenletek formájába öntött modell mind a kutatási—fejlesztési tevékeny- séget, mind a reklámköltségek alakulását vizsgálja, Ezek a vállalat szempontjából komplementer ráfordításoknak foghatók fel.
minthogy a kettő közül az egyiknek a növe—
lése a másik tényező marginális termelékeny- ségét növeli. így az új termék kifejlesztése és a vele járó kutatás-fejlesztési tevékenység
A modell egyik egyenletének függő válto- zója az eladási forgalom egységére jutó ku—
tatási—fejlesztési kiadások összege, amit az eladók és a vevők piacának koncentráltsága, az eladási forgalom egységére juto' reklám—
költségek, a piaci korlátok. a fogyasztói ma- gatartás és a technológiai feltételek magya- ráznak. A reklámtevékenység intenzitásának magyarázatára az előzőhöz hasonló regresz- sziós függvény szolgál, a következő tényezők függvényében: a marginális költségek emel- kedésének egy megfigyelési időszakikal ko- rábbi értéke, a piaci koncentráció (mind a vevő, mind az eladó oldalán); az ágazat nö—
vekedési üteme, valamint — az előzőhöz ha—
sonlóan — a fogyasztói magatartás és a ter- mékiorgalom egységére vetített kutatási—fej- lesztési költségek. Az előzőknél egyszerűbb alakú harmadik sztochasztikus egyenlet sze—
rint az érintett ágazat piaci részesedése a korábbi piaci részesedéstől, valamint a piac zártságától függ; ezt pedig mind a kutató- si—fejlesztési tevékenységek, mind a reklám- tevékenység erőteljesen befolyásolják.
A regressziós becslés eredményeit a tanul- mány külön táblában foglalta össze. A be—
csült paraméterek (alig egy-két kivétellel) szignifikánsak, és így a feltételezett kapcso- latok érvényességét támasztják alá.
A szerző által magyarázó tényezőül alkal- mazott változók általában úgynevezett proxy—
változók. A tanulmány részletesen kifejti.
hogy ezek kidolgozása során milyen adat—
gyűjtemények és forrásmunkák szolgáltak bázisul. A modellt az Egyesült Államokra vo- natkozó 1960. évi adatok segitségével verifi- kálták. Az eredmények alapján levonható ta- nulságokat a szerző részletesen elemzi. A ma- dell paraméterei a várakozásoknak megfe—
lelően alakultak. A kutatási—fejlesztési tevé- kenység élénkül, ha az újítást átvevő vállo- latok, illetve a piac koncentrált. Úgyszintén jelentősen növeli a kutatási—fejlesztési tevé- kenységet a reklámtevékenység élénkülése (és viszont). Csökken azonban a kutatási—fejlesz—
tési tevékenység, ha a piacra lépésnek pénz—
ügyi vagy technikai akadályai vannak.
nyilvánvalóan a reklámtevékenység intenzi- tását követeli meg.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
DEMOGRÁFIA
ROSSET. E.: (1929) Frank W. Notestein (1945) és Dudley A DEMOGRÁFlAl ÁTMENET ÖTÖDIK Kirk (1946) érdemeinek méltatása után a de-
SZAKASZA mográfiai átmenetet mind a népességnek az
(Píoto fem przeisciu demagmficznego— Regres archaikus reprodukció állapotából a modern
ludnosci.) — Studia Demoglafíczne. 1980. 61—62. sz.
3—27. p.
Rosset professzor tanulmányának első ré- sze a demográfiai átmenet elméletének ere- detével foglalkozik. Warren S. Thompson,
reprodukció állapotába való átmenetét hatá—
rozza meg. Ezzel kapcsolatban idézi Adolphe Landryt, aki 1934-ben a demográfiai átmene—
tet demográfiai forradalomnak nev zte és három (primitiv, átmeneti és modern) szaka-
