002
MAI DOKUMENTÁCIÓS IRÁNYZATOK Ya Ka*
M-Í. V B .ái ö C « i _ y
Balázs Sándor
A FID /?édération I n t e r n a t i o n a l e de Documentation = Nemzetközi Dokumentációs Szővetség/hágai főtitkárságán e d d i g eltöltött közel másfél éves munka néhány megfigyelését főleg abból a célból kívánom az alábbiakban összefoglalni, hogy a h a z a i olvasó
megbizonyosodjék afelől, hogy Magyarországon a dokumentációs és szakkönyvtári munka jó irányban fejlődik;
a n y u g a t i eredményekből, törekvésekből - azok megfelelő értéke
lése m e l l e t t - bizonyos hasznosítható következtetéseket v o n j o n l e a szakterület jövőjét illetőleg.
E következtetések levonása azonban már az olvasóra t a r t o z i k . A felsorolás korántsem t e l j e s , ős nem nélkülözi a szubjektív elemeket sem. A részletes ismertetés h e l y e t t , ami meghaladna egy f o lyóiratcikk feladatát és terjedelmét, inkább a jellemzőbb probléma
körök és főbb fejlődési irányzatok / t r e n d e k / vázlatos megvilágításá
r a törekszik. További jellemzője, hogy példáiban nem tér k i a s z o c i a l i s t a országokra.
1 . -FOKOZÓDÓ NEHÉZSÉGEK ÉS KÖVETEIÜÉNYEK
A dokumentációnak egyre több f e l a d a t t a l k e l l megbirkóznia. íme néhány a legtöbbet idézettek közül:
a tudományos műszaki kutatás területén megjelenő publikációk száma mar meghaladja az évi 2 milliót. Az információk több m i n t 50 000 különféle szakfolyóiratban szóródnak szét;
semmiféle szabályozó eszköz vagy módszer nem gátolja, hogy az információk többszörösen és különböző formákban j e l e n j e n e k meg. A sze-
i. PIÍ hágai főtitkárságának osztályvezetője.
BALÍZS B.I H a l dokumentációa irányzatok
lektálás, a t a r t a l m i l a g valóban u j információk kiválasztása egyre ne
hezebb;
a kutató még akkor aem l e h e t b i z t o s tájékozottságában, ha munka
idejének egyharmadát fordítja információkeresésre;
a szakmai információk - a vadvizekhez hasonlóan - egyre r e j t e t tebb és áttekinthetetlenebb forrásokból buzognak elő;
a dokumentációs szolgáltatások területén nó a rendszertelenség éa a párhuzamosságok száma; a felhasználó f o k o z a t o s a n e l v e s z t i átte
kintését s szolgáltatások f e l e t t .
A követelmények részben ezekből fakadnak, részben o l y a n Igények
ből / p l . gyorsaság, értékelés e t b . / , amelyek tovább fokozzák a tájé
koztatásügy válságtüneteit. Nyugaton ezért sürgetik mindinkább az át
fogó rendezést ezen a területen i s .
1.1 Birkózás a millióé nagyságrenddel
A kiadványok áradata a dokumentációt a legtöbb területen mennyi
ségileg már egy nagyságrenddel nagyobb f e l a d a t o k elé állítja, mint t l z évvel ezelőtt. Három nagy a m e r i k a i referáló és indexelő szolgá- l a t t / B I O S I S A i o Scienoe I n f o r m a t i o n S e r v i c e =• Biológiai Tudományos Tájékoztatási Szolgálat/, CAS /Chsmioal A b s t r a c t s S e r v i c e = Kémiai Referáló Szolgálat/, NIU /Hátidnál L i b r a r y o f Medlelne = Országos Or
vostudományi Könyvtár/ computer szolgáltatásainak a d a t a i a z t bizonyít
ják, hogy a feltárandó - és f e l t a r t - dokumentumok száma egy-egy szak
területen ma már óvi 150 - 250 000 között mozog. Az e s e t i I r o d a l o m k u tatásoknál, Információkereséséknél p e d i g a dokumentációs központoknak már milliós nagyságrenddel k e l l megbirkózniok.
1. tébUzat KezdS
ida- p«nt
a faltárt d»kuitentuB»k száaa
elsSdlegea szakterület KezdS
ida-
p«nt 1 •11116 2 aillió 3 Billió 4 alllló elsSdlegea szakterület BIOSIS 1926- 1961 35 év 1969 8 Í T 1973 4 év bielógla CAS 1907- 1938 52 év 1956 16 év 1964 3 ív 1968 4 ív
8 hű kémia NU4 1964- 1969 5 év
8 hó 1973 4 év
2 ho •rves-
tudenány Ezt az állandóan gyorsuló tendenciát a dokumentáció szempontjá
ból még sok minden nehezíti, p l . hogy a p r i m e r kiadványok egyre több é B r e j t e t t e b b - "nehezen beszerezhető" - formában Jelennek meg. / i t t elég u t a l n i a h i v a t a l o s a n nyilvántartott 4252 nemzetközi s z e r v e z e t legkülönbözőbb üléseinek, v a l a m i n t az egyéb regionális és országos szakmai tanácskozásoknak a jelentéseire, jegyzőkönyveire, előadásai
r a és v i t a a n y a g a i r a s t b . / 2
TKT 18.évi. l.szám 1971.Január
1.2 "Nehéz" n y e l v e k , fejlődő országolt
Nyugaton egyre jobban elvész az a biztonságérzet, a m e l y e t az an
g o l és f r a n c i a n y e l v n e k a tudományos kutatásban betöltött ezerepe nyújtott. Ma már p l . mind ritkább az o l y a n hang /ós annak dokumentá
ciós v i s s z h a n g j a / Amerikában, amely s z e r i n t a szakmai tájékozódáshoz elegendő az a n g o l nyelvű i r o d a l o m áttekintése.
Az alső komolyabb áttörést ezen a területen a Szovjetunió, majd a s z o c i a l i s t a országok eredményeit tükröző s z a k i r o d a l o m idézte elő.
E z t a felismerést és érdeklődést b i z o n y l t j a , hogy Nyugaton 208 szov
j e t folyóiratot adnak k i t e l j e s / c o v e r - t o - c o v e r / fordításban, s ez ma már 7-8 millió dolláros k e r e t e k b e n mozgó "Üzletágat" J e l e n t . E l adási h e l y s z e r i n t ez a 208 a n g o l r a fordított folyóirat a következők s z e r i n t o s z l i k meg:
De az előzőekben vázolt, a n y u g a t i olvasó számára "nehéz" n y e l v e k e t jelentő c s o p o r t h o z f o k o z a t o s a n felzárkózik a fejlődő országok nemzeti n y e l v e i n megjelenő s z a k i r o d a l o m i s . /Megjegyzendő, hogy a
"nehéz" n y e l v e k között a magyar i g e n előkelő h e l y e t f o g l a l e l . / A j a pán és a kínai után egyre több ország s z a k i r o d a l m a t a r t a l m a z nem e l hanyagolható Jelentőségű információkat. E z t az átértékelési f o l y a m a t o t jórészt a fejlődő országokban s o r r a alakuló o l y a n dokumentációs központok tevékenysége idézte és idézi elő, amelyek ma már szervesen hozzátartoznak a szakmai tájékoztatásügy nemzetközi rendszeréhez. Leg
utóbb léptek porondra és működésükkel máris kivívták a szakmai érdek
lődést és elismerést, p l .
Iráni IEANDOC / I r a n i a n Documentation Centre • Iráni Dokumentáci
ós Központ/,
Törökországi TURDOC / T u r k l s h S o i e n t i f l c and T e c h n i c a l Documenta
t i o n Centre • Török Tudományos és Műszaki Dokumentációs Központ/, Marokkót Centre N a t i o n a l de Documentation /Országos Dokumentáci
ós Központ/
2. ÁLLAMI IHANYITÍS
A fokozódó nehézségek ée követelmények, v a l a m i n t a s z o c i a l i s t a éa fejlődő országok ez irányú kedvező t a p a s z t a l a t a i a legtöbb n y u g a t i országban már megérlelték a z t a felismerést, hogy a dokumentáció o r szágos irányítása és koordinálása állami f e l a d a t . 1969-ben ée 1970- ben p l . a következő t e r v e k készítitek a tájékoztatáeügy i l y e n értelmű átfogó vagy részletes rendezésére: USA /SATCOH-jslentés/, A n g l i a
A n g l i a ÜSA Kanada
35 172 1
3
BALÁZS S.: Mai dokumentációs irányzatok
/Dainton-Jelentés/, Olaszország /OrszágoB tájékoztatásügyi k o n f e r e n c i a ajánlásai/, H o l l a n d i a /Böttcher-jelentós/, B k a n d i n á v iparügyi m i
n i s z t e r e k értekezlete /regionális koordinációs központ - NOHDDOK - tervezése/, Kanada /az Országos Kutatási Tanács megbízása a f e l a d a t t a l / , Belgium /a Belga Dokumentációs Egyesület ajánlásai/, Peru /ál
l a m i dokumentációs központ létesítése/ s t b . Hasonló intézkedések, t e r v e k és kezdeményezések találhatók a legtöbb fejlődi országban.
2.1 A dokumentáció a kutatás ée fejlesztés része
Az i p a r i l a g f e j l e t t országok a tájékoztatásügyet ma már a k u t a tás és fejlesztés /R 4 D/ részének t e k i n t i k . E z t a l e g j o b b a n i g a z o l ják azok a különböző ezámltások és becslések, melyek s z e r i n t ezek az országok az állami költségvetések tudományos és műszaki fejlesztésre előirányzott részének 4-5^-át költik tudományos és műszaki dokumentá
cióra. Ez az összeg az OSi-ban, Nyugat-Európában ée Japánban k b , 1000 millió dollárt teez k i együttesen évente. /Nem számítva a magán forrásokból u g y a n i l y e n célra fordított összegeket./
2.2 Hasznot hajtó üzletág?
A fokozódó állami irányítás és támogatás m e l l e t t további j s l l s m - ző, hogy nagyobb dokumentációs központok és szolgáltatások f o k o z a t o san önköltségessé, majd hasznot hajtóvá válnak.
Ennek az Irányzatnak e g y i k "lecsapódásaként" a dokumentációs szakirodalomban és konferenciákon egyre nagyobb h e l y e t f o g l a l n a k e l a gazdaságosságra, költségelemzésre és önköltségcsökkentésre v o n a t k o zó elméleti és g y a k o r l a t i elemzések, vizsgálatok.
3. UJ TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK
A technológiai haladásnak minden területen e g y i k jellemzője, hogy miközben u j eszközökkel és módokon próbálja slérai a régi célo
k a t , ez i g e n gyakran u j végcélokat és eredményeket i s t e r e m t , s ezek azután felváltják a régieket. Ez a f o l y a m a t a szemünk előtt z a j l i k l e a dokumentációban i s , a h o l az u j technológia alkalmazását szintén u j megoldások és eredmények kísérik. Ezek az irányzatok, amelyeket csak I g s n vázlatosan említek a következőkben, u j szolgáltatásformá
k a t alakítanak k i , s egyúttal u j követelményeket i s állítanak a doku
mentációval, a dokumentál!stákkal és a szakkönyvtárosokkal szemben.
Az u j munkamódszerekkel párhuzamosan átalakulnak a régi célok, l e h e tőségek és szolgáltatások i s .
1
TMT 18.évi. L a z á m 197Ljanuár
3.1 Gépesítég, automatizálás
A technológiai "ráhatás" j e l e n l e g talán ezen a területen j e l e n t k e z i k a legerősebben. Elsősorban a lyukkártyagápek és a computerek alkalmazása tekintetében. Az irányzatok i t t három c s o p o r t b a o s z t h a tók:
a/ A gépesítés és automatizálás fslhasználása r u t i n f e l a d a t o k e l végzésére.
Ebben az e s e t t - i az automatizálással a könyvtárak é B dokumentá
ciós központok ugyanúgy végzik f e l a d a t a i k a t , m i n t régebben. Csak ál
talában gyorsabban, eredményesebben és r s n d s z e r i n t drágábban. /Ez utóbbi főleg a computerek használata eaetén következik be./ Jő példá
j a ennek, hogy a n e m z e t i bibliográfiák ée a különféle központi cím
jegyzékek a legtöbb országban ma már i g y készülnek.
Az e g y i k legújabb technológiai ujdoneág, a COK /Computer-onto- m i c r o f i l m - c o m p u t e r r e l összekapcsolt mikrofilmezés/ alkalmazása most t e r j e d e l a legnagyobb dokumentációs központokban. E z z e l az eljárás
s a l a computerek kiirőszerkezetének másodpercenkénti 9000 b e t U j e l e s sebességét a közeljövőben - minden valószínűség e z e r i n t - egy n a g y B á g -
r e n d d s l szintén megemelve, 90 0 0 0- l g fogják t u d n i f o k o z n i .
b/ Az u j technológia részleges f o r m a i és t a r t a l m i változásokat előidéző alkalmazása.
Ebbe a c s o p o r t b a sorolhatók azok a gépi u t o n /főleg computerek
k e l / előállított dokumentációs szolgáltatások, amelyek már többé-ke
vésbé eltérnek a hagyományos /manuális/ u t o n előállítottaktól, azon
ban még nem idéznek elő alapvető változásokat a felhasználók szem
pontjából. I t t eralithetők p l . a KWIC, EJÍOC, AKWIC, SLIC s t b . r e n d s z e rű I n d e x e k ; a l e g g y a k r a b b a n előforduló jellemző s z a v a k a t tartalmazó mondatok a u t o m a t i k u s kiválasztásával készülő "auto-referátumok" / a u tó - a b s t r a c t e / ; a nem t e l j e s értékű / n y e r s / gépi fordítások s t b .
Computerek alkalmazása t e t t e lehetővé, hogy a legnagyobb nyuga
t i dokumentációs szolgáltatások ma már mágnesszalagon i s megvásárol
hatók, előflzethetők. Mindez azonban egy nagy veszéllyel Jár; a f e l használó "megsüketülhet" a nem releváns információk "zajától". Azért h a n g z i k f e l mind gyakrabban a tiltakozás: "Nincs szükségem több i n
formációra, máris többet kapok, m i n t a m i t hasznosítani tudnék."
c/ Az automatizálás következményeként beálló alapvető változás a dokumentációs g y a k o r l a t b a n .
I d e főleg a jövőre vonatkozó alkalmazásokat s o r o l h a t j u k . A h e t venes évek vége felé már nem l e s z egyedi e s e t /de már ma i s találha
tók példák e r r e / , hogy a felhasználók b i z o n y o s c s o p o r t j a i vagy k i emelt vezető szakemberek a távolból használják majd a könyvtári k a t a lógusokat, és ugyanígy k u t a t n a k majd a referáló és indexelő szolgála
tokban s t b . A különböző távközlési eszközök és egyéb műszaki berende
zések segítségével a szakember Íróasztala m e l l e t t ülve adhat f e l majd
5
BALÁZS 3 > i H a l dokumentációs Irányzatok kérdéseket a központi computer információtárának, ahonnan közvetlenül éa a z o n n a l k a p j a meg a válaszokat; gombnyomással másolatban rögzíthe
t i az érkező a d a t o k a t , táblázatokat, információkat s t b . Az u j t e c h n o lógia i l y e n mértékű alkalmazása mér a könyvtári, dokumentációs és szakmai tájékoztatási munka t e l j e s átértékelésével Jár: ezek a tevé
kenységek a kommunikáció részévé válnak. *
3.2 A nem-nyomtatott információhordozók táguló spektruma
Az információhordozók különböző t i p u s a i t vizsgálva radikális e l tolódás! f o l y a m a t o t figyelhetünk meg a n y o m t a t o t t , sokszorosított szövegek ée a különböző audio-vizuális dokumentumok között, az utób
b i a k javára. I t t ma már nemcsak arról van szó, hogy az utóbbiak sze
repe nagyobb hangsúlyt kap és a nem-nyomtatott dokumentumok tárolása u j f e l a d a t o k a t j e l e n t p l . egy szakkönyvtárnak, hanem arról, hogy eb
ben a f o l y a m a t b a n már o t t csíráznak a célokat alapvetően megváltozta
tó technológiai magok. A modern társadalmat mind Jobban körülölelő különböző tömegkommunikációé eszközök és audio-vizuális információ
hordozók a felhasználók magatartásának éa a dokumentációs munka t a r talmának az eddigitől lényegesen eltérő értelmezést adnak. A nem
n y o m t a t o t t információk különböző audio-vizuális csatornákon való t o vábbítási lehetősége a könyvtárak és a dokumentációs központok számá
r a u j szolgáltatások, r e n d s z s r e k és f e l a d a t o k t e l j e s e n u j spektrumát n y i t o t t a meg.
Ezen az Irányzaton belül e d d i g a g y a k o r l a t b a n leginkább a magnó
szalagok alkalmazásával találkozhattunk a legsűrűbben. P l . szeminá
riumok, értekezletek, konferenciák s t b . anyagát nem nyomtatásban ad
ják közre, hanem magnószalagon. A módszer érdekességét f o k o z z a , hogy néha e z z e l egyidejűleg beszéd-tömöritést alkalmaznak, azaz a beszéd
hang eltorsitása nélkül felgyorsítják, i l l e t v e öBszevonjék a szöveg
részt. B z z e l a "csomagolással" p l . az IEEE / i n s t i t u t e o f E l e c t r l c a l and E l e c t r o n i c s E n g i n e e r s = V i l l a m o s ée E l e k t r o n i k u s Mérnökök Egyesü
l e t e / felére csökkentette egy két és félórás értekezlet t e l j e s anya
gát.
3.3 Miniatürizálás, mikropublikéció
A mikrofényképezős eredményeként egyre t e r j e d a különböző m i k r o f i l m e k és m i k r o l a p o k használata, ennek ellenére mindeddig nem h o z o t t különösen számottevő változásokat a dokumentációs munkában. Az i l y e n értelmű miniatürizálás eredményességét hátráltatja, hogy még n i n c s egyetemes érvényű szabványosítás ezen a területen, s n i n c s a haszná
l a t n a k minden t e k i n t e t b e n megfelelő olvasó-másoló készülék sem.
A miniatürizáláe irányzatainak lehetőségeire a legutóbbi egy év
ben az n n . u l t r a - m i k r o f i l m l a p o k / u l t r a m i c r o f i c h e / vagy közismertté váló rövidítésükkel ÜMP-ek m u t a t t a k rá. Az UH? k b . 10 x 15 cm nagysá-
6 •
TMT 18.évi. l.szám 1971.Január
gu m i k r o f i l m l a p , amelyre 150-szeres kicsinyítéssel 3000 n y o m t a t o t t vagy gépelt dokumentum-oldal képét rögzítik, szemben az e d d i g haszná
l a t o s "normál" m i k r o f i l m l a p o n tárolható 60-100 o l d a l l a l . Két példa az TOP alkalmazáséra!
- az Encyclopaedia B r i t a n n i o a kiadóvállalat által megindított so
r o z a t , amelynek keretében elsőnek 2000 kötetnyi történelmi forrás
anyagot adnak közre OMP lapokon / i n d e x e k k e l , katalógusokkal, b i b l i o g ráfiákkal/ Az a m e r i k a i civilizáció 1944-ig cimmel;
- az a n g o l T e c h n i c a l I n f o r m a t i o n on íllcrofilm, L t d . - m i n t a ne
ve i s m u t a t j a - már k i f e j e z e t t e n tájékoztatási célokra használja 1969 júliusa óta. A H a t i o n a l Cash H e g i s t e r által gyártott UmT lapokon gyártmánytájékoztatást nyújt az e l e k t r o n i k a , e l e k t r o t s c h n i k a , gép
gyártás és műszertechnika területén. /A tájékoztatás k i t e r j e d a v o natkozó szabványokra és szabadalmakra, védjegyekre, r e f e r e n s z köny
vekre és f o n t o s a b b dokumentumokra i s . /
4. SZERVEZÉSI MEGOLDÁSOK
A dokumentáció eredmónyeeségs és hatékonysága i g e n sok u t o n f o kozható és közelíthető meg. Ezeknek a lehetőségeknek sorában ujabban mind Jobban előretör a tudományos üzemszervezési módszerek alkalmazá
sának, v a l a m i n t a s z e r v e z e t i és szervezési formák h e l y e s kialakításá
nak hangsúlyozása. Ennek következménye, hogy az egyre több orezágban készülő rövid és hosszú lejáratú dokumentációs t e r v e k , elsősorban - és néha kizárólagosan - szervezéei megoldásokat sürgetnek.
4.1 Centralizáció, hálózatok, együttműködés
Az állami irányítás fokozódó J e l l e g e a legtöbb h e l y e n központi irányító szervek tervezéséhez és létrehozásához v e z e t . 1970 első f e lében i l y e n központi s z e r v felállítását javasolták p l . az USA-ban, Belgiumban, Kanadában, Portugáliában, Olaszországban, a skandináv ál
lamokban s t b .
Az i l y e n központi szervek /bizottság, igazgató tanács, i r o d a s t b . / f e l a d a t a általában a következőkre - vagy a következők egy ré
szére - t e r j e d k i : országos dokumentációs t e r v kidolgozása} hálózat
szervezés; koordináció; központi jellegű operatív dokumentációs s z e r vek felügyelete; dokumentációé kutatások irányítása; tanácsadás, j a v a s l a t o k kidolgozása a törvényhozás számára; nsmzetközi együttműködés biztosítása s t b .
Az országos hálózatok megszervezésének szükségességét és előnye
i t a s z a k i r o d a l o m i s lépten-nyomon h a n g o z t a t j a . E m e l l e t t azonban t o vábbi jelentős irányzatok i e megfigyelhetők a dokumentáció szervezése területér.
BAL*AZS S.s Mai dokumentáció a irányzatok
Néhány i l y e n kezdeményezési
regionális koordináeió, p l . a skandináv államok i p a r i m i n i s z t e r e i által j a v a s o l t koordináló s z e r v ; a NORDDOKj
regionális szakmai dokumentációs szerv létrehozása. I l y e n törek
vés p l . az Arab l i g a országai által j a v a s o l t arab pedagógiai dokumen
tációs központ vagy a FAO /Food and A g r i c u l t u r e O r g a n i z a t i o n = az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági S z e r v e z e t e / által Costa-Ricában t e r v e z e t t közép- ée dél-amerikai mezőgazdasági központ;
a legnagyobb szakmai dokumentációs szolgáltatások nemzetközivé tétele, i l l e t v e i l y e n e k létrehozása. P l . az a m e r i k a i Chemical Ab- s t r a c t s S e r v i c e s szolgáltatásainak f o k o z a t o s kiterjesztése Európára, a h o l l a n d i a i E s c e r p t a Medica kiépülő fiókhálózata, az I n t e r n a t i o n a l Atomic Energy Agency /Nemzetközi Atomenergia ügynökség/ által indí
t o t t INIS / I n t e r n a t i o n a l Huclear I n f o r m a t i o n System = Nemzetközi atom
tájékoztatási r e n d s z e r / s t b . ;
az ICSÜ / I n t e r n a t i o n a l Űouncil o f S c i e n t i f i c Unions = Tudomá
nyos Szervezetek Nemzetközi Tanácsa/ és az UNESCO közös szervezésé
ben megindított UNISIST / J o i n t P r o j e c t on t h e Communication o f S c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n = Tudományos Információközlés T e r v e / program, .amely már a világot átfogó információs r e n d s z e r lehetőségeit és a l a p
kérdéseit vizsgálja.
4,2 Információs áruházak
Ez alá a gyűjtőnév alá azok a gombamódra szaporodó különböző v e gyes profilú vállalkozások csoportosíthatók, amelyek újszerű módon kapcsolják ÖBsze a kiadói és információs tevékenyeéget. S z e r v e z e t i l e g l e h e t n e k önállóak, de néha csak egy intézmény részét képezik. Ál
talában jellemző rájuk, hogy másként hozzá nem férhető dokumentumo
kat és Információkat t e r j e s z t e n e k , s eközben bizonyos közvetítő sze
r e p e t játszanak az információs források, a dokumentációs szolgáltatá
sok és a felhasználók között. I t t említhetők a különböző c l e a r i n g - house-ok, a nagyobb adatbankok vagy adattárak, az i g e n változó f e l adatkörű információs letétek, a kiadói tevékenység részleges átruhá
zására, i l l e t v e kiegészítésére a l a k u l t intézmények s t b .
Az u n . c l e a r i n g h o u s e - o k általában gyűjtik ée tárolják az egy-egy szakterület f o l y a m a t b a n levő és b e f e j e z e t t kutatásaira és fejleszté
sére vonatkozó információkat, ezekről különböző dokumentációs szolgál
tatásokat nyújtanak, és több irányú közvetítő s z e r e p e t játszanak a f e l használók és az információs források között. Az a m e r i k a i CFSTI / C l e a r -
inghouee f o r F e d e r a l S c i e n t i f i c and T e c h n i c a l I n f o r m a t i o n = Szövetsé
g i Tudományoe és Műszaki Információs Xliringintézet/ p l . gyűjti az ál
l a m i felügyelet a l a t t folyó tudományos és műszaki kutatási jelentése
k e t , közzéteszi az azok hozzáférhetőségére vonatkozó információkat és másolatokban t e r j e s z t i a vonatkozó dokumentumokat a nagyközönség ré
szére. 1969-ben i l y módon 50 000 tudományos és műszaki kutatási j e -
SBfS lS.évf. l.szám 1971.Január
lentéaael gyarapította tárát, ezekről 2 millió papírmásolatot ée 500 000 m i k r o f i l m l a p o t küldött a megrendelőknek és az előfizetőknek.
Egy másik típust ismsrhetünk meg az a n g o l SLL / S a t i o n a l Lending L i b r a r y f o r Science and Technology = Országos Tudományos és MÜBzaki Kölcsön Könyvtár/ gyakorlatából. Az H1L 1970-ben megkezdte a s z a k f o lyóiratokban közzétett c i k k e k kiegészítő részeinek /rövidített c i k k esetén a t e l j e s szöveg vagy további táblázatok s t b . / gyűjtését és hozzáférhetővé tételét. A kialakított g y a k o r l a t a következő: aa ak
cióban résztvevő folyóirat-kiadók megküldik a nem közölt szövegrésze
k e t az NLL-nek - ugyanakkor a c i k k vagy tanulmány közlésekor feltün
t e t i k , hogy további kiegészítő részletek állnak az érdeklődők r e n d e l kezésére az HLM-ben - az NLL a k a p o t t anyagot f e l v e s z i m i k x o f i l m l a p - r a , feltüntetve azon az azonosításhoz szükséges alap-dokumentum ada
t a i t - majd megrendelésre másolatokat szolgáltat az érdeklődőknek.
l e I t t említhető a w a s h i n g t o n i SCA2TD0C / S c a n d i n a v i a n Documenta
t i o n C e n t e r = Skandináv Dokumentációs Központ/ i s , amely 1960 óta szolgéltat információkat, e r e d e t i publikációkat és másolatokat.az USA-ból és Kanadából a skandináv országoknak. Fennállásának 10 éve a l a t t a SCAMDOC 25 000 különböző i l y e n megbízást intézett e l svéd, norvég, dán és f i n n megrendelésre.
4.3 ix'em minden változik
Ezekre a dokumentációs irányzatokra a sok ujszsrü kezdeményezés m e l l e t t jellemző az i s , hogy nem mindenben változnak. Sőt, b i z o n y o s kísérletezések után többször visszatérnek az egyszerűbb éa régebben bevált megoldásokhoz. Ennek k l a s s z i k u s példája, hogy a divatossá vált computerek használata h e l y e t t k i s e b b információs tárak és dokumentá
ciós s z e r v e k nagy számban térnek v i s s z a a kézi lyukkártyák alkalmazá
sához.
U g y a n i t t említhető, hogy az i r o d a l o m teljességre törekvő f e l d o l gozása m e l l e t t nem szűnik meg az "egyszerűbb" dokumentációs szolgál
tatások létjogosultaága, sőt egyre ujabbak a l a k u l n a k . Az 1.1 a l a t t e m i i t e t t U.S. H a t i o n a l L i b r a r y o f M e d i c i n e /Országos Orvostudományi Könyvtár/ kiadásában megjelenő Index láedicus m e l l e t t például megkezd
ték az A b r i d ^ e f l Index j l e d i c u s kiadását, amelyre elsősorban az jellemző, hogy az eredetinél jóval kevesebb /csak 100/ folyóirat anyagát tárja f e l . Vagy a O u r r e n t Contents cimen Induló a m e r i k a i , a n g o l és egyéb dokumentációs szolgáltatások, amelyek egészen egyszerű módon a f e l d o l g o z o t t folyóiratok tartalomjegyzékeit tartalmaszák csak. Hasonló r e n e szánszukat élik a különböző manuális 3DI / S e l e c t i v e D i s s e m l n a t i o n o f I n f o r m a t i o n = szelektív információterjesztés/ r e n d s z e r e k .
Ebben a nem-minden-változik kategóriában említhető még a legtöbb könyvtár /szakkönyvtárakat i a beleértve/, könyvtári tevékenység és könyvtári szolgáltatás i s .
9
BALÁZS S.: Mai dokumentációs irányzatok
5. FELADATOK, MEGOLDATLAN KÉRDÉSEK
•
A f e n t i vázlatos körkép sem l e h e t azonban t e l j e e egy általános k r i t i k a i megjegyzés nélkül:
Az i s m e r t e t e t t irányzatok korántsem J e l e n t i k , hogy a szakmai tá¬
jékoztatásügy és dokumentáció kérdései m e g o l d o t t a k .
A sok előremutató irányzat között ellentmondások i s találhatók, a különböző r e n d s z e r e k e t f e l e s l e g e s párhuzamosságok t e r h e l i k , i g e n sok a t e l j e s e n r e n d e z e t l e n kérdés i s , /Egyáltalán n i n c s megoldva pél
dául a dokumentációs kutatások irányításának, koordinálásának éa nyilvántartásának kérdéss./
A kétségkívüli eredmények m e l l e t t még m i n d i g nem ritkák - és nem l e t e l j e s e n igazságtalanok - azok a hangok, amelyek attól félnek, hogy a fehér papír áradata még m i n d i g ugyanúgy elöntéssel f e n y e g e t i a világot, m i n t a f e k e t e láva hajdanában Pompeji lakóit. A dokumentá
ció fő g o n d j a ma még éppen ezért változatlanul a dokumentációs r e n d szerek hálózatának megBzervezéee, a r e n d s z e r e k éa hálózatok közti ko
ordináció és együttműködés biztoeitáea, majd ezek t e l j e s Összehango
lása és összekapcsolása.
o«o I R O D A L O M
1 . FID News B u l l e t i n , i g , k . 1-12.sz. I969. ós 20.k. 1-8.sz. 1970.
2. H a n d l i n g Őf n u c l e a r I n f o r m a t i o n . Proceedings o f t h e Syap^slum on the H a n d l i n g o f Nuclear I n f o r m a t i o n o r g a n i z e d by t h e I n t e r n a t i o n a l Atomlc Energy Agency, and h e l d i n Yienna, 16-20 February 1970.
Yienna, I n t e r n a t i o n a l Atomlc Energy Agency, 1970. 674 p.
3. I n f o r m a t i o n a c t i v i t i e s o f major I n t e r n a t i o n a l o r g a n i z a t i o n s . P a r i s , O r g a n l z a t i o n f o r Economlc C o - o p e r a t i o n and Development, 1970. 170 p.
4. N o r t h A t l a n t i c T r e a t y O r g a n i z a t i o n , A d v i s o r y Group f o r Aerospaos Reeearch and Development. Gloseary o f terms f r e q u e n t l y used i n
documentation. 3. r e v . ed. London, T e c h n i o a l E d i t i n g and Repr.
L t d . 1968. 40 p.
5. PasBmann, B.t S c i e n t i f i c and t e c h n o l o g i c a l communioation. O x f o r d , Pergamon PresB, 1969. X, 151 P-
6. P o l i t i c a portuguesa de informacao científlca e técnica. C o n t r i - bucao p a r a 0 eBtabelecimento da Rede Nációnál. L i s b o a , J u n t a Ná
ciónál de I n v e s t i g a c a o Científlca e T e c n o l o g i c a , 1970. 3 1 p .
10
TKT lS.évf. l.száa 1971.január
7 . S c i e n t i f i c and t e c h n i c a l communication. A p r e e a l n g n a t i o n a l p r o b - lem and recommendatione f o r i t e s o l u t i o n . A r e p o r t by t h e Committee on S c i e n t i f i c and T e c h n i c a l Communication /SATCOM/ o f t h e H a t i o n a l Academy o f Sciences - H a t i o n a l Academy o f E n g i n e e r - i n g . Washington, H a t i o n a l Academy o f Sciences, 1 9 6 9 . X I I I , 322 p.
8 . S c i e n t i f i c and t e c h n i c a l I n f o r m a t i o n systems and p o l i c i e e . Agenda i t e m T I I i T h i r d M i n i s t e r i a l M e e t i n g on Science o f OECD c o u n t r i e s , l l t h and 1 2 * March, 1 9 6 8 . S e n e r a l r e p o r t - I s s u e s and recommenda- t i o n e . Pária, OECD, 1 9 6 8 . 1 7 , 5 p.
9 . TAN DIJ£, M. - 7AH SLYPE, G.: Le s e r v i c e d.e d o c u m e n t a t i o n f a c e á í' e x p i o f l o n de 1 'I n f o r m a t i o n . P a r i s , Les Éditlons d ' O r g a n i a a t i o n , 1969. 226 p.
10. Daa w i s s e n e c h a f t l i c h e Buch. Verhandlungen a u f der 1 . öffentlichen Tagung des " W i s s e n s c h a f t l l c h e n A r b e i t s k r e i s e s Buch" i n d e r Huhr- üniveraitát Bochum an 1 7 / 1 8 . Január I969. Hamburg, V e r i . für Buchmarkt-Porschung, 1 9 6 9 . 236 p . / S c h r i f t e n z u r B u c h m a r k t f o r -
schung 1 6 . / :
§§§
BALÁZS. S.: C u r r e n t t r e n d a i n documentation
Documentation tends t o a o l v e i t s a t e a d i l y i n c r e a e i n g táska i n v a r i o u s ways. The l a r g e s t documentation s e r v i c e s procees a q u a r t e r o f a millión documente a n n u a l l y . The v e r n a c u l a r l i t e r a t u r e o f t h e d e v e l o p i n g c o u n t r i e s has a l e o been growing i n i m p o r t a n c e .
I n t h e f i e l d o f d o c u m e n t a t i o n , c o u n t r i e s i n i n c r e a s i n g numbers tend t o s w i t c h over t o c e n t r a l i z e d , governmental o o n t r o l and p l a n n i n g systems. I n t h e w e s t e r n c o u n t r i e s , s o m é 4 t o 5 p e r c e n t o f s c i e n t i f - i c and i n d u s t r i a l fi & D e x p e n d i t u r e s a r e epent on d o c u m e n t a t i o n .
Uost remarkable among t h e trendé i n t h e development o f documen- t a t i o n a r e a p p l i c a t i o n s o f t e c h n o l o g i c a l p o s B i b i l l t l e s o n a wide s c a l e
s t a r t i n g o u t f r o m t h e s i m p l e s t r o u t i n e s up t o a u t o m a t i o n i n v o l v i n g complete changes. There i e a r e m a r k a b l e s h i f t f r o m w r i t t e n / p r i n t e d / documente towards a u d i o - v i s u a l documents. The development o f m i c r o - f i l m t e c n n i q u e s /e.g. u l t r a m i c r o f i c h e / alsó i n v o l v e s a s i m i l a r change.
The development o f networks and systems, a a w e l l aa t h e numeri- c a l i n c r e a B e o f v a r i o u s c l e a r i n g h o u s e s , e t c . a r e c h a r a c t e r l s t i c organ- i z a t i o n a l f e a t u r e s .
11
BALÁZS S.: Mai dokumentációa irányzatok EAJlAg. m. ; C O B p e u e g g n e » O E y n e H T B ü B O " H H e H a n p a B j r e K B g
íoKyweuTaiiHji p e m a e r H O C T O H H H O B 0 3 p a c T a n a m e a a s a i v paamdM o r t p a - 3 0 i i . Cauue ö o^ b a i H e ped>epaTBBHne OJIVJCÖH p a a p a ö a r i j B a j D T O K O X O 2 5 O O O O a o K y u e M T O B a a r o a . Bee a p e w f l s o a p a o T a e T a S H a i e n B S j i B T e p s T y p u , B S - l a R H O i t H a H a u H O H a j i b H H X fl3nnax p a a B K B a i m i t x o H O T P B H .
S o C s a o T B B O K 7¥ e n r a u n F B e e öojri,ne oi-pan r r e p e x o i H T n a u e w r p s j i i . - H o e r o c y i a p c T B e n n o e y n p a s J t e H B e H n^ a n« p O B a H H e . 3 a n a 3 H i i e o T p a ™ p a o - x o x y D T 4- 5 ^ r o o y aa p c T B e H R o r o Ö M x e T a n o n a y> ) H O- r e x H R > < e o K o i i y 1 0 - 0 J i e i O B a H i » a p a a B H T H c Ha sO K y u eH T & Ü E B '
Ha a a n p B B J i e H B R p a a B B T H H x o n y i í e H T a u H B C S U H M e a m e i d i B i i n e j m e T c H B H e a p e H B e T e x n a q e e K H X B O S M O m o c T e E n o p a a H O « y y p o B H » O T n p o c T a x p y - T B H R U X , e i s i H e j H K X 3 a i a v nc a B T o u a T B a a u n H , B u a u B a t i m e i t n o x n u e B a u e - H e H H H . M O * H O 3 a u e T H T b a H a i B T e j i b H H e n e p e u e m e H B H O T H a n e v a T a H H H i n y ö - j i K K a i m B s H a n p a B J t e H H H a y s H o - B B a y a s i R i i i x a o i c y u e H T O B , T a K o e s e H a i i e H e - H» e n o j t y i i a e T C H e c i e i c T B B e n o s a m e H B H M H H B a r» p B a a i i a H , H a a p E M e p : D O H B - j i e H B e y j T b T p a M E K p o $ B m s ( y j i b T p a M B K p o $ B m a ) .
C T O U K K a p e H B H o p r a H B 3 a u B B x a p a K T e p n o c o a a a H H O o a T ö R a c B C T e u , n o B a m e H B e K O j a v e c r a a p a a J i B^ H u i " B H í o p i i a u B O K m i x y H B B e p u a r o B " .
M M n
BALÁZS. S.: Die neueaten D o k u m e n t a t i o n s r i c h t u n g e n
Die s t a n d i g zunehmenden Aufgaben werden von der Dokumentation auf verschiedene Weisen eríüllt. Die grössten Dokumentationazentren b e a r b e i t e n jáhrlich etwa eine 1/4 Millión Dokumente. Auch d i e Bedeu- t u n g der i n den Natíonaleprachen d e r Entwioklungalánder veröffentlich- t e n L i t e r a t u r nimmt B t e t a zu. Immer neue Lander gehen a u f d i e z e n t r a - l e , s t a a t l i c h e L e i t u n g und Planung d e r Dokumentation über. Die west- l i c h e n Lander verwenden 4- 5 ^ des für w i s s e n s c h a f t l i c n e und t e c n n i s c h e Forechung und E n t w i c k l u n g bestimmten Staatsbudgete für d i e Zwecke d e r Dokumentation.
Ton den E n t w i c k l u n g s t e n d e n z e n d e r Dokumentation s i n d v o r allém d i e Anwendungen der t e c n n i s c h e n Mögllchkeiten a u f allén Ebenen zu e r - wáhnen, angefangen m i t d e r Lösung e i n f a c h e r Routineaufgaben b i s zu der eine v o l l s t a n d l g neue Lage verursachenden Autómat!sierung. E B l e t eine bedeutende q u a n t i t a t i v e Verechiebung von den g e d r u c k t e n P u b l i k a - t i o n e n a u f d i e a u d i o - v i s u e l l e n Dokumente zu beobachtet werden. Auch d i e zunenmende Miniatúrisierung r u f t eine solche Anderung h e r v o r , z.B.
U l t r a m i c r o f i c h e .
I n o r g a n i e a t o r i a c h e r H i n s i c h t kann man d i e Tendenz d e r A u s b i l - dung von Metzen und Systemen sowie d i e Zunahme d e r Zahl d e r v e r s c h i e - denen " I n f o r m a t i o n s w a r e n h s u s e r / c l e a r i n g h o u a e / beobachten.
M^M
