STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
lagos teljesítményének jelentős növekedé—
séhez. A fajlagos kohóteljesitmény 1954—
ben 140/o—kal volt magasabb, mint 1950- ben.
Az ötéves tervidőszak alatt nagy ered- ményeket ért el a vaskohászat a munka termelékenységének növelése terén is. A fejlődés lényegében az ötéves terv első három éve alatt következett be:
1952—ben 66,3%—kal magasabb az egy munkásra eső termelés, mint 1949—ben.
1953. I. félévében a termelékenység szín—
vonala még némileg emelkedett, 1953. II.
félévétől kezdődően azonban a termelé—
kenység fokozatosan visszaesett.
Az egy munkásra jutó termelés alakulása (1953. I. félév :: 100.)
1953. 1. félév ... 100,0%
1953, II. ,, ... seen/o 1954. I. ,, ... amo/., 1954. 11. ,, ... 91,9%
481
,,A munkatermelékenység kedvezőtlen alakulásához nagymértékben hozzájárult a munkafegyelem lazulása, a sok váratlan hiba a kohóknál, a martinkemencéknél, a hengersoroknál és nem utolsó sorban a kohászati üzemeinkben fennálló szerve—
zetlenség."l
A vaskohászat az ötéves terv végrehaj—
tása során nagyarányú fejlődést ért el. Az új beruházások és armunka jobb meg- szervezése révén a termelékenység és a termelés —— különösen 1950. és 1953. között
— nagymértékben emelkedett. A gyors—
ütemű fejlődés mellett azonban a vas—
kohászat munkájában különösen az utolsó másfél évben hiányosságok is voltak.
Ezeknek kijavítása, a termelés és terme—
lékenység visszaesésének felszámolása a vaskohászat fontos feladata.
Farkas Gyula
A tbe. halandóság és megbetegedés alakulása Budapesten
I. A tbc. halandóság
Felszabadulás előtt a tbc—t világszerte ,,morbus hungaricus" néven emlegették.
Ez indokolt is volt, mivel a századforduló- tól a felszabadulás körüli időkig hazánk lakosságának tbc halandósága a legtöbb európai állam tbc. halandóságának mint—
egy kétszerese volt., '
A főváros tbc. halálozási arányszámát
csak egy-két alföldi városé (pl. Kecske- mété, Bajáé) múlta felül, amelyek -— már területük földrajzi adottságainál és tele- pülési viszonyainál fogva is —— a tbc.
melegágyai voltak. Az európai nagyváro—
sok közül tbc. halálozás tekintetében még 1940-ben is Budapesté volt az ,,elsőség".
10000 lakosra jutó tbc-s halálozások száma 1940-ben A város neve
Nagy—Budapest ... 14,9 Bécs ... 13,3 Prága ... 12,9 London ... 9,7 Berlin ... 9,0
A felszabadulás utáni első évben a há- ború okozta tbc. fertőzések még számos áldozatot követeltek. A főváros tuberkuló-
7 Statisztikai Szemle.
zis halandósága ebben az időben lényege- sen emelkedett a háború előtti arány- számhoz képest. (Budapest régi közigaz—
gatási területén 10000 lélek közül 1941—
ben 15, 1945-ben 27 halt meg tbc—ben.) A következő években már jelentősen csökkent a tbc. halálozás és 1954—ben már az 1940-es arány l/I,—ére esett.
A tbc. halálozás alakulása Nagy—Budapesten
Tbc-ben elhaltak
100 halááí eset kö*
ÉV abszolut ÉÉáÁM tbe-s halál-
száma lélek 132131 eset volt
1940 2532 14,9 11,0
1941 264? 15,5 18,0
1950 1187 'Ll 6,9
1951 1251 7,3 7,1
1952 986 ő,? 5,4
1958 682 3,8 8,7
3,4 3,4
19-54 617 )
A tbc. halálozásoknak férfiak és nők közti megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben a tbc-ben elhalt férfiak aránya emelkedett.
1 Csergő János kohó- és gépipari miniszternek az országos kohászati tanácskozáson elmondott beszé—
déből. (Szabad Nép. 1955, március 11.)
492
A tbc—ben elhaltak megoszlásának alakulása
Tbc-ben elhalt
férfiak nők
Év Ö
az összes tbc—ben ulesen elhaltak %-aban
1950 66,2 83,8 100,0
1951 67,8 32,2 100,0
1952 68,2 31,8 3003
1953 64,5 85,5 100,0
1954 71,4 28,6 100,0
semmmi ram
A felszabadulás után a tuberkulótlkusík,
betegek gondozására, illetve gyógyítáaára
igen nagy súlyt helyeztek. Új gyógySZerek
és új gyógymódok alkalmazásával a tbc—
ben elhaltak arányát lényegesen csökken—
tették, a betegek élettartamát meghon—
szabbították. A tuberkulótikus halottak közül egyre kevesebb a fiatalabb korúak és egyre nagyobb az idősebb korúak —-—
50—60 évesek —— aránya.
A tbc—ben elhaltak százalékos megoszlása korcsoportok szerint
1950 1951 1952 1953
Kotcsoport
években
14 éven aluliak ... 7,2 G,? 4,9 4,6
16—19 éves ... 4,3 3,3 1.6 1,6
20—29 ,, 15,5 13,7 18,3 SA
30—39 ,, 13,7 15,1 11.14 11,0
40—49 ,, 17,6 17,1 16,0 13,6
50—59 ,, ... 18,3 20,1 22,5 24,2
60 éves és idősebb ... 23,6 24,0 30,3 36,7
Öuzesen 100,0 nm zoa,o 100,0
A táblázat adatai a tbcisek élettarta—
mának meghosszabbodására mutatnak.
Míg 1950-ben az összes tbc-s halottaknak 41,8%-a, 1953-ban már 60,9%-a volt 50 évesnél idősebb. Ugyanakkor a fiatalabb korcsoportokba tartozó tbc—s halottak ará—
nya évről évre csökken (például a 15—19 évesek 1954. évi aránya az 1950. évinek 370/0—ára).
A tbc-ben elhalt nők túlnyomó része az 1950. és 1951. években 30—40 éves volt, 1952. óta azonban a tbc-s halálesetek zöme már a nőknél is az 50—60 éves kor—
csoportban van.
Igen lényeges a tbc—s halandóság vizs—
gálatánál az, hogy a halálesetek közül mennyit okozott a tüdő tbc (pulmonális tbc), és mennyi származott a szervezet
egyéb részeinek tbc—s megbetegedéséből
(extrapulmonális tbc). Ez azért lényeges, mert a pulmonális tuberkulózis szedi a legtöbb áldozatot.
Az utóbbi években a tbc—s halálesetek- nek több mint 80%-át okozta a pulmoná—
lis tuberkulózis. Amellett, hogy a férfiak tbc-s halandósága nagyobb, mint a nőké, a tbc-ben elhalt férfiak közül is többen esnek a pulmonális tuberkulózis áldoza- tául, mint a nők.
A tbc—ben elhaltak megoszlása
Extra- Pulmonúlis
pulmonólls The-ben Megnevezés tbc-ben elhaltak az összes tbc— ggggg
ben elhaltak %-úbsn 1958-ban
Férfiak ... 86,1 13,0 100,0
Nők ... 74,0 26,0 100,0
II. A tbc-s megbetegedések, megelözés,
gondozás '
A tbc. halandóság nagyarányú csökke- nése következtében a tbc—s betegek élet-
tartama meghosszabbodott. Nagyobb lett a lakosság fertőződésl veszélye, s részben emiatt is a betegek száma bizonyos mér- tékben növekedett, *
STATISZTIKA! TÁJÉKOZTATÓ
488
Az új betegek korcsoportok szerinti százalékos megoszlása
Az ú! betegek közül
Ö z ÉV 14 éven 15—19 ! 20—34 ! 35—49 50 éves és új az:;
aluli idősebb
éves
1968 10,o 7,o 38,4 22,2 22,4 100,o
1954 11,s ; 7,1 sm 21,2 22,0 1003
A tbc—s betegek gondozásának, az új A gondozóintézetek egészségügyi sze—
gyógyászati eljárásoknak jelentős ered— mélyzete kevés volt. A felszabadulás előtt ményei vannak.
Az 1954. év folyamán például a 14 éven aluliak korcsoportjában 40—szer, a 35—49 évesekében 4-szer több beteg gyógyult meg, mint amennyi meghalt. Az 50 éven felüli tbc-s betegeknél a halálozások és
gyógyulások száma lényegében azonos.
Az új betegeknek a betegség kórformái szerinti százalékos megoszlása az utolsó két évben a következő képet mutatta:
Az új betegek megoszlása a betegség
kórformái szerint
100 új beteg közül
É csak pulmonális csak extra- V pulmonálls '*' extla: pulmonálls
' pulmonális betegsége van
1953 79,3 L!) 192
1954 84,5 0,9 14,6
A táblázat adataiból kitűnik, hogy az 1953. és 1954. években felfedezett új bete—
gek többségének pulmonális (tüdő) tbc—je van. Azoknak a betegeknek aránya azon—
ban alacsony, akiknek a pulmonális tbc.
mellett extrapulmonális tbc—jük is van.
A betegek számának növekedésére való tekintettel évről évre jobban kiszélesítik a szűrővizsgálatokat és a gondozási tevé- kenységet. A cél az, hogy egyrészt fel—
kutassák az újonnan fertőzötteket, más—
részt pedig —- a fertőzés továbbterjedésé—
nek megakadályozására -— lezárják afer—
tőző forrásokat. '
A megelőzés és gondozás fejlődése tu—
lajdonképpen a felszabadulás után indult meg.
1908—tól 1917-ig két tüdőbeteggondozó intézet 4 orvossal és 6 gondozónővérrel látta el a főváros kb 800000 lakosának gondozását. 1932-ben is még csak 10 gon—
dozóintézet működött, és számuk a fel- szabadulásig nem változott.
Tik
mindössze 30 orvost és 40 gondozónő'vért alkalmaztak Budapest összes gondozóinté—
zeteiben.
Felszabadulás után a tüdőbeteggondo—
zás megindítása rendkívül nagy nehézsé—
gekbe ütközött. A főváros gondozóintéze—
teit a háború következtében csaknem ki—
vétel nélkül súlyos károk érték. 1945. feb—
ruár hó 20-án azonban, kezdetleges körül—
mények között ugyan, de már minden pesti intézetben folyt a munka. Nem sok—
kal a város budai oldalának felszabadí—
tása után az ottani intézetek is megkezd—
ték működésüket.
Nagy-Budapest területén 1946—ban a cinkotai, csepeli, kispesti, pesterzsébeti, rákospalotai és 2 újpesti intézettel együtt 17 gondozóintézet volt.
A felszabadulás óta eltelt évtized alatt a gondozóintézeteket nemcsak helyreállí- tották, hanem korszerűsítették, modern felszereléssel látták el és 7 új intézetet is létesítettek. Jelenleg 24 gondozóintézet működik fővárosunk területén, a fel—
szabadulás előttinél lényegesen jobb orvosellátottsággal. Mindezek következté- ben lehetőség nyílt az új betegek felkuta—' tására és a betegek környezetében élő sze—
mélyek minél gyakoribb vizsgálatára.
Orvosi vizsgálatok és munkaórák számának alakulása*
É ' Összes Orvosi
* vizsgálatok munkaórák
1951 113! 136
1952 1132 148
1953 1190 154
1954 1289 164
l
* MAV gondozóintézet adatai nélkül.
A gondozóintézetek teljesítőképessége és munkája állandóan javul, azonban még mindig nem tekinthető kielégítőnek. Az
484; *
eddig még ismeretlen tuberkulótikus be- tegek felkutatására és elsősorban a tbc-s—
nek talált betegek környezetében élő sze—
mélyek vizsgálatára még hatásosabb or—
vosi munkára lenne szükség.
További feladat a tbc. kórházi ágyak
számának" növelése, hogy a— beutalási— ia:— "
vaslattal rendelkező betegeknek ne kelljen '
húzamosabb ideig kórházi
várniok.
elhelyezésre
Pápai Béla;
A tőkések profitja az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államok tőkés vállalatai—
nak profitja az elmúlt 25 év alatt több, mint három és félszeresére növekedett.
A profitok alakulása 1929—1954-tg (milliárd dollárban)
A prolitok összege az
Év adók levonása Osztalék
elött után-—
1929 9,6 8,3 5,8
1983 02 —O,4 —-
1939 GA 5,0 3,8
1941 17,0 9,4 4,5
1948 32,8 20,8 7,2
1949 26,2 15,8 7,5
1950 40,0 22,1 9,2
1951 13192 18,7 9,1
1952 37,2 17,2 9,1
1953 39,4 18,3 (),—i
1954 348 17,6 9,7
Forrás: Federal Reserve Bulletin 1965. január és U. S. News and World Report, 1955. január 21.
A profitok alakulása még abban az eset—
ben is jelentős növekedést mutat, ha fi- gyelembe vesszük, hogy 1929. és 1954. kö—
zött adollár vásárlóereje mintegy 44%—kal
csökkent. (1929—es vásárlóerejű dollárral
számolva is a profitok 1929-től 1954—ig több mint kétszeresükre nőttek.)
Érdemes végigkísérni a fejlődést, mely
1929—től 1954—ig a profitok rohamos emel—
kedéséhez vezetett. '
Az 1929. évben kitört nagy gazdasági válság mélypontján, 1933—ban, a profitok
minimálisra csökkentek és 1939-ig nem
érték el az 1929. évi csúcsot. A fellendü—
lést a háború hozta meg. 1941-ben a profi—
tok már megközelítették az 1929. évi ösz—
szeg kétszeresét, és ettől kezdve egészen_
1948—ig állandóan nőttek. 1949-ben új Vál— ,.
ság jelei bontakoztak ki az amerikai gazdaságban. Az ipari termelés csökkent, a munkanélküliség nőtt, az árak zuhantak.
A kapitalisták profitja mintegy hat és fél- milliárd dollárral esett. A kiutat a hábo—
rús készülődésben, majd a koreai háború kirobbantásában keresték. Ennek eredmé—
nyeként 1950-ben, majd 1951—ben újabb csúcsot ért el az amerikai imperialisták
profitja. *
Az elmúltj év_folysmán újra súlyosbo—
dott az Egyesült Államok gazdasági hely- zete. Az ipari termelés átlagosan csaknem 70/a—kal volt alacsonyabb, mint 1953-ban A tartós javak termelése mintegy 10%—kal esett. A profitok bruttó összege is közel 10%—kal csökkent.
Az Eisenhower kormány két oldalról is tőkések segítségére sietett. Egyrészt je—
lentősen csökkentette a vállalatok adóit, melynek eredményeként a profitok adóle—
vonás utáni összege 1953—hoz képest alig 3%-ka1 csökkent, másrészt a nemzetközi feszültség fokozásával további bőséges dolláresőt helyezett kilátásba a tőkések számára. Az Eisenhower kormány támo—
gatásától felbuzdulva, az amerikai tőkés körök 1955—re további ,,nagy profitot és rekord—osztalékot" várnak. Az U. S. News end World Report szerint 1955—ben a pro—
fitok teljes összege 38,9 milliárd dollár, az adókkal csökkentett összege pedig 19,6—
milliárd dollár lesz, 1955—re 10,6 milliárd dollár osztalékra számítanak, mehr az Egyesült Államok történetében az eddigi legmagasabb osztalék lenne.
