ö n y v t A r a S Z E G E D
lO d erb erj
Tr.TepUtz
- Tiszol
Zólyom, Torna
,LipótvÓT .P /
y n a m Tkrio»
y Z á g r á b
•Nyom.Grund V utodai.Budapest
\e.
Szeged íövet el és
Legalsó dátum a kölcsönzés határidejűi!ntetendő, Késedelmi díjat számolunk fel )t, k ö n y v e t a később visszahozott könyvekértpdéka n él-
— ---neghatáro- _________ 'agy a sza-
k ö n y v e t
U L 2 Ü 3 № - г оа м г - н к
-negszabott sem szol-
4 MAGAS TATRA
ES
A SZEPESI KÖZÉPHEGYSÉG,
( i Y A K Or l a t i u t m u t a t ó
A T E R M É S Z E T K E D V E L Ő I R É S Z É R E
D E P O S E W IT Z TIVADAR
A IIEWVCSÚCSOK SIEIrMÁKMStfcT- ll i rX '
D É N E S F E R E & C Z
MÁSODIK ÁTDOLGOZOTT ÉS IÍŐVITETT KIADÁS TIZENNÉGY TÉRKÉPPEL ÉS SZÁMOS KÉPPELTÉRKÉPPEL ÉS SZÁMOS
K A S S A , 1 9 0 4
M AURER A DO LF KIADÁSA.
J000226325
FRA»KUN-T<R8tlUT NYOMBÁJA,
A «Szepesség» utazási kézikönyv megváltozott czím alatt második átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg.
Bővítés történt a Szadellői völgy és az Aggteleki barlang rövid leírásával.
A térképek technikai kivitele a mai követelm ények
nek nem felelt m eg ; de nagyobb részt új alakban nem lehetett kiadni a nagy költség miatt. Új a Magas Tátra, iglófüred és környéke, valam int a Branyiszkó-hegység térképe. Új a Bélái és az Aggteleki barlang tervrajza.
Mindazok, kik jelen könyvet használják, tisztelettel íelkéretnek, hogy az esetleges hibákat vagy hézagokat közöljék a szerkesztővel (Dr. Ppsewitz Tivadar Budapest, K öldtani-lntézet VI., Stefám a-út.)
V -v" ,[
A szerkesztő.
1. T é r k é p e k : Vasúti térkép : a könyvczím lap. előtt.
A Szepesség turistatérképe t : 600.000 a tartalomjegyzék után.
A Magas Tátra térképe 1: 100.000, a könyv végén Stracenai völgy 1 : 50.000 234. lap mellett.
Királyhegy 1: 100.000 231. lap mellett.
Iglófüred és környéke I : 150.000 244. lap mellett, felső Hernádszoros 1:50.000 264. lap mellett.
Alsó Göllniczvölgy 1 : 150.000 272. lap mellett.
Branyiszko-hegység 1 :150.000 288. lap mellett.
Lőcse-lublói hegység 1:150.000 300. lap mellett.
Dunajecz folyó áttörése 1 -.40.000 .340. lap m ellett.
2 . B a r la n g o k t e r v r a j z a i:
Bélái cseppkőbarlang 94. lap mellett.
Dobsinai jégbarlang 228. lap mellett.
Aggteleki cseppkőbarlang 358. lap mellett.
Lap Lap I. fe je z e t. Á lta lá n o s r é sz . If. fe je z e t. A M a g a s T á tr a . Bevezetés:
A régibb Tátrakutatás 1 Hegyvidéki egyesületek 2
1. A fö ld é s n é p e 3
Központi Kárpátok —
A Magas T átra 4
Csúcsok és völgyek ... 5
Tátratavak 7
Források 10
Hóhatár 11
A T átra vizei ... —
A Tátra geológiája —
A Szepesség többi hegysége 14
Geologiai alkat 15
Éghajlat 16
Növényzet 17
Fauna 20
őskor 2 2
Történelem 23
Művelődési állapotok 27
Műemlékek 28
Lakosság 31
2 . Ú t i r á n y o k a T á t r á b a 36
Oderberg—Poprád —
Bécs—Zsolna—Poprád 39
Budapest—-Zsolna—Poprád 41 Budapest—R utka—Poprád -—
Budapest—Kassa—Poprád 44
Utak Zakopane felé 49
3 . Á lta lá n o s m eg jeg y
zések 50
Ú titerv a T átrában 51 Útiterv a szepesi középhegy
ségben ... 53 Vezetődíjak... 54. Kocsi d íjszab ás... 5 5
1. K ilátási pontok 56 2. Nyaralók a Tátra alján 57
Húsz park 58
Felkai turista-lak 60
Weszterlak —
Ganóczfürdő 61
Virágos kert
Lucsivna 63
A kecskekö 64
3. Nyaralóit a turista-út
mentén 6 6
Csorbái tó
Csorbatótól Tátrafüredre 69
Felső-Hági 70
Széplak 72
A három Tátrafüred és kör
nyéke 73
Tátrafüredtől Barlangligetre 79
Tátra-Lomnicz 80
Matlárháza 81
(Tátraháza) 83
Késmárki itató
Barlangliget és környéke 84
A bélai barlang 94
4. A turista-út Csorbatótól
Pad Banszkóig 96
5. A Tátravölyyek és á tjá
rók ...98
A Zöldtó-völgy —
Kirándulások a Zöldtótól 103
A kőpataki tó 106
A_tarpataki völgy 108
Az ö ltó (Téry menedékház) 113 Kirándulások az öttótól 116 A n.agy tarpataki völgy 117
A szalóki tavak . 120
A felkai völgy és lengyel nye
reg .
Kirándulások a Siléziak házától A batizfalvi tó
A menguszfalvi völgy Kirándulások a poprádi tótól A Vadorzó-hágó
A Koprova-hágó A Jeges-tó és Luka-hágó A Mlinica völgy és Lorenz hágó A Furkota völgy és Nefcer
hágó
A Handel völgy és Sparalyuk A Koprova völgy
A Smrecsin-hágó A Nefcer völgy A Tycha völgy
A Lilijowe (Gorycskowa) hágó A Tomanova hágó
A Kamenista völgy és K. hágó 6. A z északi T atra Utak a Tátra északi oldalára A Halastó és tengerszem H alastó—Javorina- -Kopahágó A Zavrat
Polana Waksmuszdska Zakopane és környéke A Koscieliskó völgy
7. Hegycsúcsok megmászása Bystra és Kamenista Vörös hegyek Krizsno—Kopa—Glatki Gorycskowa-hát . . Kriván .
Sedilko Solisko
Furkota és Triumetal Csorbai-csúcs Pátria Sátán , Koprova csúcs
Tengerszemcsúcs 2 2 0. Tátracsúcs
Ganek Oszterva Tupa Koncsiszta Ferencz-József csúcs
Lap I Kis Viszoka ... 193
j Bibircs 194
[ Szalóld csúcs ...195 i Vöröspatak torony . 197
j Széles torony 198
Középorom csúcs.. . —
Jégvölgyi csúcs . . 199
; Zöldtó csúcs 201
' Fecsketorony „ 202
Lomniczi csúcs 203
: Hunfalvi csúcs ... 207
■ Morgás 208
! Késmárki csúcs . .. 209 í Karbunkulus torony 210
Fehértó csúcs .211
Nyeregvándorlás a bélai mész-
havasok m entén 213
i Greiner 215
H avrán 217
Siroka ... 219 Nagy Miedziane és Gruby . 221 Kryzsne és Nagy-Kosiszta 222 Svinica ... . ... 223 Giewont ... . 225
| III. fejezet. A s z e p e s i k ö z é p h e g y s é g .
j 1. A felső Oöllnicz völgy. 226
| Dobsinai jég b arlan g ... •—
Stracenai v ö lg y . . 233
Időközi forrás 235
Hollókő —
j K irályhegy. 236
2. Iglófüred és Feketehegy
környéke 243
Kisebb kirándulások 24-5
Bind bányatelep 249
Rosztoka bányatelep 250
Greiner és Knoll 251
Murán 252
Ördögfej, Ördögárok 254 R óth Márton gugyorhoz 256 A jégbarlangba
Feketehegy fürdő 258
Kirándulások 260
3. A Káposztafalvi mész-
I hegység . 263
Lap 122 125 128 129 131 133 J34 134 135 137 139 141 142 143 145 146 147 148 149 151 153 156 159 160 164 166 168 169 171 173 174 177 178 179 180 181 182 185 186 187 188 189 190
Lap Lap Menedékkő (Lapis refugii) 26 1 jJankoveczen át Lublófürdőbe 317 Róth Márton gugyor 270 Lublófürdő ... ... 319
Zápolya-kápolna Csütörtökhe- Kirándulások 320
lyen 270 7. A Poprád völgye.
4. A z Alsó Göllnicz volán 271 Vasúton Podolinig 322 Margitfalutól Szomolnokra
Thurzófüred
273 Lublóvár 325
'274 K é s m á rk ... 329
Iglótól Szomolnokra 277 Leibitzi kénfürdő 337
Szomolnok 279 Ihla = Tűhegy ... . 338 Stoószfürdő 281 8. Vörös kolostor, Scsavnica.
K irándulások Szomolnokról. 283 Utak a vörös kolostorhoz 340 5. Szcpesvúr és környéke. Koronahegyi fürdő 342 Utak Szepesvárhoz ... 287 Vörös kolostor — Szepeshely . 288 j A Dunajeez folyón Scsavni-,
Szepesi székesegyház 289 1 czára 345
Szepesvár 293 Sfiéavnicza fürdő . 347
Drevenyik 297 Koronahegy - 349
Zsegra 298 Nedeczvár 350
Branyiszkó hegység 299
6. A löcse-lublói hegység.
Lőcse 30) F ü g g e l é k .
Lőcsefurdő 313 Szadellöi völgy 355
Kereszthegy (Gehol) . i t Aggteleki barlang 358
, -JHsorsatun W'&ccMznrnica, Л>
м а д к ^ r < - - x / \ V | a ^
Ó FcUW^bzZg*' \ / / 'A b /
fflíílíZOw/tö,^Vji/' (í л :■
•> F olyinrk \ S z u U n & y P /rom
W a liq ó c z ^ ^ Я а-zsbacfí P o k o l i
Graez
/ W F rv<
\ Іл іЬІ-р j
Palacsa
Jakabján d t y uhl6f. l ubotm
£ f V.
4 , d Ѵ і . ч ч -
S Z E P E S S É G
ÁTNÉZETI TÉRKÉPE.
1: 6 0 0,0 0 0.
T O U K IS T EN K A R T E
DÉR ZÍPS.
Schwefe bitx
\ R iisxkin
L ő c se
^Лоппегѵгп^ЖІ
r - f \ ^ T ulőcseíarrló^ f «?'
f / /
Váralja B a lA ó a f^ ^ í |
S íim L \ f c t É L í **.? * С Л E P E R JE S
i > , №
Я Ш п й е е ъ
•- ' .-a " ' í y \ \
Í r t " ! / ,
I g t ó f ü r e d / Ш ^ ^ л Г п ѵ ^ , ^ tferbaeJi л„ ■-,/(«
Borács
Thurzóíi
\p e k f tehet/
\
S n d U e
| g í Г
z á p Cvii<j e f
,W < j --- '■
— .— V a s u ta. 7c. -_Л e n h a ím en.
—... =■ 0i ’s z á < p it a k ;j,a n d s t r a s s e n . --- Mező útrFeldwege --- Gya logiitci le. F iis s w e g e.
■ ■ F o ly ó , p a t a Jer F iiis s e , B e i eh e.
—'—<• Or s s a y h a l á 7\-Tcmdesgreyv/.e.
— • --- M e gi/eh a tá r:C < rm ila t$ (frp n x e . fc* T ű r d ö h c h j.B a d e o r t .
^ ®з H o m r R n in e . .Kx’x^vjvk’v» <>&fjfr í i tjpn <X/I TV Cm..
!ob«ina!
ibschaii ; I • Q
' i
^ Л г л » ѵ у & ? ~ l a ‘:J w S z o m / l i i o k h u t a
Sw>inolnofei^ .-* ,V ,
\ Л ^ —\ Í>tb«4íí Jf e f f lé iB é f
B B l ^
R o z s n y ó *--í--- Í.Q
±Щіі-а*гішкогкл/ \ / V
o \ o* A
Nyora.GrundVutódai,Budapest
A ré g ib b T á tr a -k u ta tá s tö r té n e te .
A nagyobb alpesi hegységeket, különösen azok csúcsait még két évszázad előtt nemcsak minálunk, de a külföldön is ritkán keres
ték fel. Ennél figyelemre méltóbb, hogy a Szepesség lelkes féríiai már a XVII. század elején tudományosan foglalkoztak a Tátra alpesi vidékével.
Az első volt F rö lic h D ávid (1600 1646) a késmárki iskola tudós igazgatója és cs. kir. birodalmi mathematikus. Mint első meg- mászta a lomniczi csúcsot 1615-ben és földrajzi műveiben a Tátrát is említi (Meduila geographica 1639, Bihliotheka seu cynosura peregrinantium 1644). Kortársa volt Késmárk város orvosa A u g n s - lin i ab fío r tis K e r e s z té iy (1598— 1630) archiater aulee fáin iiaris II. és III. Ferdinándnál; 1640-ben átkutatta a Tátrát és felfedezte a gyalogfenyőből előállított és annak idején híres «magyar balzsa
mot.» (de balsamo liungarico, de gemmis Hungaris.) A magyar S im p lic is s im u s leír egy Tátrautazást (1683). Különösen a Buch- hollz család sok érdemet szerzett, h l. Ih ic h h o ítz Gyeií*$^'(1643 1724) n.-lomniczi ev. lelkész, 1664-ben mászta szalóki csúcsot és az első Tátraleírást megírta 1714-ben ily!isiim alatt:
«das weit und breit erschollene Zipser Sclineegebürge.» H o h m e h G yörgy (1687 1722) a késmárki iskola igazgatója szintén leírja a Kárpátokat (deseriptio inelyti Comitatus Scepusiensís geographico- liistorico.). A két utóbbi munkát használta fel a híres geográfus Hét M á ty á s (1684 1749) földrajzi művében. I fi,, Ih ic h h o ítz G yörgy (1688— 1737) készítette az első Tátrarájzot 1717-ben és megállapította a hegység nomenrlaturáját. (Ung. Magazin ЦІ. ,1783.
Breslauer mediclnisch-physische Annáién.) Testvére I h ic h h o ítz J a ka b (1696— 1759) többször kutatta át a Tátrát. (Ung. Magazin 1787?
1788 IV., V.) A u g u s tin i ab f ío r lis S á m u e l (1729 '-1792í sze- pes-szombati ev. lelkész és C zirb esz A n d r á s J ó n á s (1732 1813) iglói ev. lelkész közöltek szintén egy Tátraleírást (Wiener Anzeigen aus den k. k. Erblandern 1772. II.).
A külföldi tudósok között említendő F iclitel és H aqiiet, de különösen az angol It. T o m is o n , ki 1793-ban átkutatta a Tátrái (travels in Hungary) és a svéd botanikus G. U’a h le n b e fg (1780 1815): Flóra carpatorum principalium 1814.). Kortársai voltak G enersieh K eresztéig (1756 1826) késmárki ev. lelkész (Reise
PvnetvUz: Л Szepessey, )
in den Karpathen : Bredetzky’s topographische Beitrage 1807) és Hauksch Tamás (1780— 1832) nagy-szalókí ev. lelkész (Weg- weiser durch die Zipser Karpathíschen Alpen, Über die Witternng in dér Zips.). A Tátraflórával mint első foglalkozott Lőcse város orvosa Genersich Sám uel 1768 1844 (Flóra seepusiensis 1798):
továbbá a nagy magyar botanikus Kitaibel Pál 1757— 1817;
Kalchbrenner Károly 1807 1882 szepes olaszii ev. lelkész, valamint Scherfel Aurél 1835- 1895 felkai gyógyszerész. A nagy német geográfusra Hitler Károlyra (1779— 1859) oly nagy ha
tást gyakorolt a Magas Tátra, hogy hallgatóit fellelkesítette a Tátrá
ért. Tanítványai közül felemlítendő Sydow Albrecht, ki 1827-ben a Tátrát meglátogatta és művében «Bemerkungen auf einer Reise durch die Beskiden nach den Central-Karpathen» 1830 a régibb irodalmat felhasználta. Továbbá járt llarllaub Gusztáv ornitholo- gus 1835-ben a Tátrában (Berg auf Berg ab 1870) és Ascherson Pál, a híres német botanikus 1864. Igazi szeretettel szűkebb ha
zája iránt írta meg a lőcsei Fuchs Frigyes 1799 1874 nagy
becsű munkáját «Die Central-Karpathen mit den nachsten Voralpen 1863» és tudományosan méltatta a prágai tanár Koristka Károly a Tátrát «Die Hohe Tátra in den Central-Karpathen. (Petermanns geogr. Mittheilungen 1864.)
H e g y v id é k i e g y e s ü le te k a T á tr á b a n .
A magas Tátra turistikai feltárásával foglalkozik az 1873-ban megalakúit Magyarországi Kárpátegyesület. Kzen idő alatt 100,000 koronát költött a Tátrára.
Osztályai közűi legtevékenyebb a Keleti-Kárpátok osztálya, mely
nek főérdeme, hogy az aggteleki barlangot az elpusztulástól meg
mentette és jobban megismertette a turistavilággal. A Szepes- ségen még három osztálya van a központon kívül: az iglói, göl- niczvölgyi és lőcsei osztály. A siléziai osztály, mely Boroszlóban székel, a felkai völgy turistikai mívelését tűzte ki czéiúl; a Felka-tó partján menedékházat építtetett a régibb keletű Hunfalvy mén ház közelében és az ösvényt kijavíttatta a lengyel nyeregig.
A Tátra déli oldalán működik továbbá a m agyar turista- egyesület Tátraosztálya, mely a tarpataki völgyben a magyar Kár- pátegvesület által megkezdett útépítést sikeresen folytatja és a Buda- pesti-osztály, mely az Öttó-völgykatlanban menedékházat építtetett.
A Tátra északi oldalán működik a lengyel Tátraegyesület.
I. A föld és népe.
A Szepesség, M agyarországnak egyik legészakibb m egyéje, valóságos hegyi Vidék ; h atára Sáros-, Abauj- T orna-, Gömör- és Liptó-m egyék, valam int Galiczia.
L eghatalm asabb és legim pozánsabb hegysége a M agas-Tátra, m elynek óriási sziklái a környező pop- rádvölgyi síkságból 2663 m. m agasságig m eredek fal
ként tornyosodnak ; m ásodik hegysége a Szepes-göm öri é rczh eg y ség ; a harm adik ;i B ranyiszkó-, és a lőcse- lublói hegység.
A Szepesség négy fő folyója a Gölnicz, a H ernád, a l’oprád és a határfolyó D unajecz a Bialkával.
K özp on ti K árpátok.
Az Á rva- és Dunajecz-, valam int a Vág- és P o p rád - folyók közötl terü ln ek el a «K ö zp o n ti-K á rp á to k», a kárpáti hegylánczolat legm agasabb kristályos sziget
hegysége, m elyet a Liptói havasok, a M agas-Tátra és a bélai m észhavasok alkotnak. A Központi-K árpátok északi vízválasztóját a Jablonka és Dunajecz községek közt levő tág, sik. lapos vidék képezi, az úgynevezett
«F ekete m ocsár» 652 m ., a m ely a B abiagóra-hegy- séggel való összefüggést m utatja ; a déli vízválasztó a csorbái állom ásnál levő csorbái fensik (Hochwald) 926 m ., mely az A lacsony-T átrával közvetíti az össze
köttetést. Mind a kettő európai vízválasztó, mivel az Á rv a-és Vág-folyók vizüket a F ekete-tengerbe, a Poprád és D unajecz pedig a K eleti-tengerbe szállítják.
1*
m észhegység határolja, m elynek legm agasabb csúcsa, a Nagy (Velki) Kliocs 1613 m. a rózsahegyi állom ás
tól északnak m u ta tk o z ik ; kelet felé alacsony, széles hom okkővonulat, a szepesi M agura, m elynek term é
szetes h atárvonalát a Lublótól Kamjonkán és Folyvar- kon át a Vörös kolostorhoz vezető völgym élyedés képezi.
A K özponti-K árpátok nyugati része: a L ip tó i h a va sok a K vacsán-szorostól (H utianski-patak) ész a k n y u gaton Iл ptó-Szent-M iklóstól a K oprova-völgyig lerjed ; a M agas-Tátra a Koprova-völgytől a Kopa n y e re g ig ; a bélai m észhavasok pedig a Kopa nyeregtől a Zsdjári
£ & « * • * • » , „ K „ i
Hosszúság kilométerekben 43 26 7
Közép gerinezmagasság 1800 m. 2300 ni. 1730 ni.
Legmagasabb csúcsmagas
ság ____ .... ... ... .. 2280 m. 2663 ni. 2130 m.
A M agas Tátra.
A M agas-Tátra jellem ző sajátságai a vadcsipkézetii, élesvágásu, fölötte keskeny és sz<*tfűrészelt hegycsú
csok és gerinczek, a m élybevágásu hegynyilások, m e
lyek fölfelé völgy katlanokká tágulnak, valam int a számos magas fekvésű tó és a lépcsőalaku v ölgyiépzés (tófalak).
A 'szakgasztottság, pusztaság és vadon jellege oly m értékben sajátja a T átrának, a m inőt m ás európai hegységben hiába keresünk.
Á m eredek sziklacsúcsok 23 0 0 — 2663 in. m agas
ságot érnek e l; a szoros-rések 1900 m .-nél sehol sem alacsonyabbak (I. p. 150) A. hegygerineznek számos m ellékága — (hatalm as hegyágak, m elyek erősebben vannak szétfürészelve m int m aga a főgerincz) — észak
nak és délnek húzódik és egym ás között m élyen baráz- dolt völgyeket és völgy-katlanokat alkot.
ban, m eredeken szállnak alá a síkságba és rajtuk em elkednek a legm agasabb csücsök, — (a F erencz- József (Gerlachfalvi) és Lom niczi-csúcs) — m agasab
bak, m in t m aga a főgerincz.
A dél felé a Poprád-folyóhoz lejtő síkságon csak igen alacsony, lapos dom bok m utatkoznak, a m elyeket szám os patak m etszi á t ; ellenben észak felé a tulajdon- képeni m agas hegység előtt tekintélyes hegysánczok és ormok em elkednek. Ez az oka an nak, hogy a M agas- T átra délről tekintve impozánsai)!), északról pedig változatosabb alakú.
A T á tr a c s ú c s a i valóságos, typikus hegycsú
csok, a szalóki-csúcs kivételével. Többjük kettős o rm u : a Ferencz-József-, T á tra - és T engerszem csúcs.
Régibb időben a K rivnnt tartották a Tátra legmagasabb csú
csának, míg az angol természettudós It. Townson a XVIII. század végén leli mérései alapján a Lomniczi csúcsnak adta az első helyet.
A svéd botanikus Wahlenherg ellenben 1813-ban a jégvölgyi csú
csot találta a legmagasabbnak; míg 1839-ben tlreiner kóburg- herczegi erdőigazgató kimutatta, hogy a Ferenez-József-(gerlach- falvi) csúcsot illeti meg az első hely. Ezt később Koristka prágai tanár és a szepesi Fuchs Frigyes is helybenhagyta.
Csúcsok 2(100 rn. fe ln i: 2400 m. fe lü l:
Ferencz-Józsefcsúcs ... 2663 kriván A .... ... .... 2496 Lomniczi-csúcs A .... 2634 Bibircs ... ... 2492 Jégvölgyi-csúcs A ™ ... 2630 Triumetal _ ... 2481 Fecsketorony__________ 2625 Jegestó-csúcs ... _ 2475 Nyugoti Markasittorony .. 2611 Szélestorony ... _ 2466
Késmárki-csúcs_______ .... 2Ö56 Kis-Viszoka... ... f. 2429 Tátracsúcs
2500 m. f e l ü l : Ganek Batizfah i-csúcs . _______
2S65 Szalóki-csúcs ....
Koncsiszta Zöldtó-csúcs _.
Tengerszem-csúcs
2S40 Vöröstó csúcs 2532 Varangyostó-csúcs 2503 Furkota-csúcs ....
.„. 2425 2424 2405
A déli old alon Méter Méter Az észak i oldalon F.-Wahlenberg-tó Fk.v. 2 1 5 4
F.-Teriansko-tó Nf.v. 2124 Döller-tó Min. v. 2400 Szentiványi-tó Min. v. 2069 A.-Wahlenberg-tó Fk.v. 2060
Jegestó (Townsontó) n.Tp. 2052 20 i 7 Fagyott-tó (L. nyereg Zöldtó (Kriván alatti) 2026 alatt)
Fuchs-tó n. Tp. 2000
Öttó K. Tp. 1990-200(1
Felső Zerge-tó Mln.v. 2006 Nagy HinczkótóMeng.v. 1 9 6 5 Sárkány-tó Oml. v. 1961 Buchholtz-tavak n. Tp. 1958
( = ikertavak)
Hosszú-tó felk. v. .... 1983 Alsó Teriansko-tó Nf.v. 1947
Jegestó Oml. v. 1935 1900 Yarangyostó Békástavak Meng. v. 1920 1890 Zadni-staw (L. Öttó) Batizfalvi-tó 1 8 9 8 1880 Legfelső Gjjsienira-tó Hosszú (Genersich) tó n .Tp. 1886
Kanalasfüves-tó n. Tp. 1833
Vörös-tó .. ... 1813 1780 Zöldtó (G^sienica) Skok-tó Min. v. •1811 1751 Zamarly-staw (Zawrat
Kéktó 1 7 8 0 alatt)
Kőpataki-tó 1750 1724 Csarny-staw (L. Öttó) F.-Smrecsin-tó Kopr. v. 1723 1691 Wrostoce-staw (Gasie- Felső-Furkota-tó Fk. v. 1710 nica)
Szalóki-tavak ... 1 6 8 0 1672 Przedni-staw (L. Öttó) A.-Smrecsin-tó Kopr. v. 1674 1672 Felső-Gasienica-tó Felkai-tó ... . .... .... 1673 1669 Wielki-staw (L. Öttó) Alsó-Furkota-tó Fk. v. 1620 1620 Csarny-staw Fehértó... 1614 1612 Cseh-tó (Podupl. v.) Kis Fekete-(Mauksch)tó 1 5 8 0 1584 Tengerszem Zöldtó ... 1542 1577 Zöldtó (Podupl. v.) Poprádi-tó 1513 1490 Fekete-tó (Javorove v.) Csorbai-tó ... 1350 1393 Halastó
Fk. v. = Furkota-völgy. K. Tp — Kis Tarpataki-völgy.
NT. v.. = Nefczer-völgy. Meng. v. — Menguszfalvi-völgy.
Min. v. — Mlinica-vnlgy. Oml. v. = Omladék-völgy.
a, Tp. — nagy Tai'putalu-völgy. Kopr. v. ~ Koprovavölgy.
A T á lr a v ö lg y e k az ő sajátságos jellegüket, ki
vált az oldalszélükön és alsó végükön levő óriási törm eléket a M agas-Tátra hajdani jegesedésének kö
szönhetik.
Jellem ző az a feltűnő lépcsőalakulás, m ely a viz esését egy vagy két izben m agas m eredek falak által m egszakítja. Ezen tófalakat a felsőbb völgy részletben 1 0 0 —-400 m. m agas helytálló kőzet a lk o tja ; a közép- völgyrészletben 50 100 m. a m oréna törm elék. A leg
alsó völgyrészlet a hegyi vizeknek akadálytalan lefo
lyást e n g e d ; a középső és felső völgyrészek, alsó végükön törm elékkel körülvéve, kiszáradt vagy még létező tavak által elfoglalt völgym edenczéket képeznek.
A tófalakon a hegyi vizek festői vízesésben om lanak alá. K ülönösen jellem ző a legm agasabb völgyrészlet — katlan- vagy czirkuszvölgy — a m elyet m agas és szer
fölött m eredek sziklafalak vesznek körül félkörben.
A szám os m a g a s h e g y i tó a M agas-Tátra sajátos szépsége A m int felkapaszkodtunk valam ely T átra c sú csra, a szomszéd völgyekből a kisebb-nagyobb ten
gerszem ek egész koszorúja, váltakozó színpom pában tekint felénk. Van száznál több tengerszem , leginkább a déli oldalon.
A tavak zónája 1 2 0 0 —-2150 m. közt fekszik. A leg
több tó 1 6 0 0 — 2100 m. közt található, a gyalogfenyő- és a sziklarégióban. A déli oldalon a tavakban leggaz
dagabb te rü le t 400 m .-rel m agasabban fekszik, m int az északi oldalon (2000— 2100 m. és 1 6 0 0 — 1700 m.).
A legnagyobb tavak s re n d sz e rin t egyúttal a leg
m élyebbek is, az északi oldalon vannak, így a Halastó, a Tengerszem és a Nagy Lengyel-tó (W ielki staw).
A legm agasabban fekvő nagyobb tó a felső W ah len - berg-tó 2154 m. A legm élyebb fekvésű tó délen a Csorbai-tó (1350 m .) ; északon a T oporow y-tó 1095 m.
a Szuhavoda-völgyben.
N éh án y ten gerszem térfogata.
(K a tastrális fölvételek nyom án. Hiia d sz k v : M. K. K. É v k ö n y v A térfogat hosszmértékben kifejezve.
1 W ielki sta w (N a g y Lengyel-ló) 2 N agy Halastó
3 C za rn y sta w (Fekete Gqsienica-tó) 4 Tengerszem .
5 Csorbai-tó 6 Nagy Hinczkó-tó
7 C za rn y sta w (Fekete Lengyel-tó) 8 Alsó Szmrecsin-u'i
9 P rze d n i s ta w (M ellső Lengyel-tó) 10 Z a d n i sta w (H átsó Lengyel-ló) 11 Zöldtó (Kriván alatt)
12 Alsó Furkota-tó 13 Batizfalvi-tó t i Gtysienica-Zöldtó 15 Kis Hinczkó-tó 16 Czölöp (Kolove-) tó 17 Felső Fuikoia-tó 18 Poprádi-tó 19 Felső Szmrecsin-tó 20 4-ik kis tarpataki-tó 21 Kurtowiec Gqsienica-tó 22 Hátulsó Z ö ld Gqsienica-tó 23 Felkai-tó
Ц F a g yo tt-tó (lengyei nyereg alalt)
M éret:
1
34.84 33.2 22.87 21.32 20.4(1 19.1(1 13.05 12.25 7.70 6.75 5.45 5.06 3.84 3.45 2.79 2.73 2.34 2.19 2.13 2.10 1.74 1.52 1.50 1.4(1
hektár.
*^3 k*3
^ VC5 •-
s5 £
"S4J b>
Méter
Э N 10
20 30 40 50 60 70 80 Méter
AHtiqua-irás = déli oldal.
I)r. (InissiNiiER szerint. Cursiv-irns — északi oldal.
7K 77 49.50 47 41 .40 37 30 “29 “20.70 KUO 7.00 5.03 A méréseket Dezső, Dziewiii.ski és Swierz eszközölte.
A tavak legnagyobb része, olykor csekély m agassági különbséggel csoportokban jelentkezve, sziklába vájt tó, úgynevezett szik la m ed en cze-tó , többnyire 1600 m.
fölött. A m orénál,avak a sziklam edencze-tavaknál átlag 500 m éterrel m élyebben fekszenek. (Kivétel a felkai-tó
1 6 4 0 m .)
K is z á r a d t t a v a k : a gerlachfalvi katlan, a B arát-tó (a Halastótól nyugatra), a V irágoskert stb.
N evét a legtöbb tó s z ín e u tán ny erte. (Van öt zöld, négy fekete, két kék, két vörös, egy sárga, egy fehér ló ) ; továbbjuaig/i;y« után (tölcsértó, három h o sszu tó );
K á rp á ti m on d á k után (négy békásló, egy varangyostó ős egy s á rk á n y tó ); vagy tu la jd o n n evek után (D öller-tó, W ahlenberg-tó) stb ; van kél fagyott-tó és három jeges
ló is, a melyekei nyárvégéig többnyire jég és hó borii.
A tavak h őm érséki v is z o n y a i a levegő hőm érséke ingadozásainak befolyása alatt állnak. Egyenlő m agas
ságban a déli tavak hőm érséke nagyobb, mint az északi oldalon levőké.
Csorbai-tó (1350 m.)
Halastó (1393 m.)
l’oprádi-tó (1513 m.)
Tarpataki Jegestó (2052 m.) 1 m. mélysége 15.8 ° C. 11.2 ° C. 11.9 °C. 8.0 0 C.
3 « « 15.4 1 0 .8 11.1 6.9
1 0 « « 12.7 8.1 7.3 Legmélyebb liely
2 0 « « 5.9 5.5 Legmélyebb 3.5 m.
Legmélyebb 20.7 M. hely 6.9 0 C.
, M -v
.w.o пь -Í.6 5.9
H .7 m.
(i.9 ° C.
F o r r á s o k . A T átra szá m o s fo r r á s a i 7 ° — 2 .0 9 ° I.
hőm érsékkel bírnak. A m agasság növekvésével a liő- m érsék alászáll.
A források h ő m é rs é k e:
északon
100(1 m. magasságnál 5.31 °C. 1080 m. magasságnál .
délen 6.15 °C
1300 « « 3.63 « 1550 « « . 5.94 «
2 0 0 0 « « 2.60 « 1990 « « _ 5.00 «
2 0 2 0 « « 2.60 « 2300 « » 2.09 «
Egyenlő m agasságban a források hőm érséke a déli lejtőn m agasabb, m int az északin, mivel a m elegség évi átlaga délen m agasabb. A hőm érsék let az átlagos évi m elegségtől nem tér el lényegesen ; de a levegőhőm ér
séklet ingadozásának befolyásától nem m ent. Ősz felé ren d es em elkedés m utatkozik (augusztus végén és szeptem ber elején), mivel a legm agasabb hőm érséklet 8 m. m élységben (állandó hőm érséklet) novem ber és
ja n u á r közé, a legalacsonyabb pétiig junius és jú liu s közé esik.
A M agas-Tátra h ó h a t á r á r a nézve a nézetek még eltérők. Az e lm é le ti h ó h a tá ri a T átrakörnyéken m eg
figyelt légtüneti adatok alapján szám ították ki. A nyári hónapok 0 ° isotherm ája, a legújabb szám ítások szerint, 2 8 0 0 — 2890 m. m agasban van. G lecser és örökös hó a T átrában nem fordul elő. Vannak ugyan a T átrában kisebb m aradandó hóm ezők, a déli völgyekben 2000 m.
felül, az északiakban 1800 in. felül, többnyire 2200 m.
m ag asan ; ám de ezek (még a legnagyobbak is) olykor a léli hóesés előli teljesen elolvadnak (tényleges hóhatár).
Az é g h a jla ti h óh atár alighanem az arán y lag csekély csapadék folytán 200— 350 m étern y ire a m aradandó hóm ezők fölött, 2400-— 2550 m. m agasan fekszik. Sok orom , sőt gerinczrész is ezen vonal fölé e m e lk e d ik ; m ég sincs a T átrában glecser, m e rt a gerincz- és orom képzés nagy m eredekségénél és csekély kiterjedésénél fogva az esett hónak csak kis része m arad m eg és vagy lecsúszik vagy a szelek hordják tova.
A T á tr a v i z e i közül a liptói T átra patakjai (a Csorbai-tótól nyugatnak) a Fehér-V ágba folynak ; a sze
pesi T átra hegyi vizei valam ennyien a Poprád folyóba szakadnak, a mely a llinczkó-lóból fakad s a Tátrát nagy ivben veszi körül. A T átra északi oldalán a Fe
kete- és F ehér-D unajecz fakad, m ely ek ,N eu m ark tn ál egyesülnek s felveszik a Bialka-patakot. O -Szandecznél (Galiczia) a D unajecz a Poprád-folyóval egyesül.
A Tátra íieo lo y ia i alkata é s tö rtén ete.
A hegvtöm eg m agvát őskőzetek; g rán it, gneisz és kristályos pala képezik. Ezt keleten és északon m ész- zóna veszi körül (Bélai-m észhavasok, m észhegyek Za- kopane-nál, koscielisko-nál), m ely m esozoi-korbeli
kőzetekből áll. A m észnél régibb a perm i homokkő, a T átrának legrégibb lerakodási képződm énye. A mész
övet közép-eocenbeli num m ulit-m ész és num m ulil- conglom erát veszi körül, a hegység keretét pedig felső- eocen- és oligocenkorbeli palák és homokkövek képe
zik (Kárpáti homokkő).
A mész-zóna, Ulilig szerint, kétféle (magas-tátrai és altátrai) képző
dési mutat. A tr iá s z mind a két zónában hasonlóan fejlődött ki (vö
rös pala és doloniitikiis rétegek [alsó—triász]; kagylómész-dolomit [közép-triász]; vörös ken per-pala [felső triász]); csakhogy a kagyló- mész—dolomit a magas-tátrai zónában hiányzik. A ju rá b a n a gres- teni rétegek mind a kél zónában közösek ; az altátrai zónában azután foltos márga, a magas-tátraiban pedig mész lép fel, a mely az alsó krétáig terjed.
Már a diaszkor elölt létezett az északnak felem elke
dett őshegység, m iután a perm i hom okkő legalsó ré
szeiben gránit-görgetegei tartalm az és valószínűleg hosszú id eig co n lin en lalis jellegű volt, m inthogy benne a régibb palaeozoi képződések hiányoznak. A diasz- korszakban a ten g er leple el a szárazföldet, mely szaka
datlan tengeri ülepedések színhelye volt az alsó-kréta végéig. Kz idő alatt azonban, úgy Iái szik, voltak délnek kisebb szárazföldi képződések, a mi m ellett néhány helyen a szárazföldi növények előfordulása bizonyít.
A régibb m észform atio végével, rövid szárazföldi kor
szak folyam án, a réleggyürődések által em elt terü let dom boralakot veit fel. A felső krétam árgák egyenetlenül ülepedtek a különféle kőzetekre és a felső kréta végén ujabb rövid szárazföldi korszak m utatkozik. A fogy ürő- dés a num m ulit-m ész lerakodása előtt következett be.
A legnagyobb törési vonal a két m észzóna határán történt, s a rétegek felállítása délfelé létesült, ellentét
ben a perm előtti lerakodással. Ebben a korszakban a Tátra a m aga lényeges vonásaiban m ár készen és m eg
alakulta]! állt. A h a rm a d korban északon, keleten és délen sülyedések következtek be, s ezeknek köszönheti a
T átrahegység a sik vagy dom bos környezetből való im pozáns és közvetetten feltűnését. A törési széleken ásványvizek bugvognak elő (ruzsbaclii, lucskii gyógy
források,'T átra-F iiredens a Racskova-völgy torkolatában savanyuvizek, északon a Jaszczurow kai gyógyforrás).
A régibb harm adkor vége óta a T átra m indig szá
razföld m aradt.
A jé g k o rsza k b a n a Tátra felülete a glecser- és lirn-jégtől némi átalakulást szenvedeti. Az eljegese
dést bizonyítják a N ovy-barlangban talált állati m arad
ványok is, a m ely állatok közül ném elyik m ár egészen kihall, m ások pedig m ár csak északi vidéken fordul
nak elő, úgy hogy csupán csak a zerge, a m orm ota és egy szürke eg ér (melyei D énes F. a T upa-kúpon 2293 m. észlelt) tarto tta m agái fenn a T átrában. A T átrában is két jégkorszak különböztethető m eg, s a törm elék
hordalék nyom a m inden völgyben látható. A havasi tavak, valam int a m agas hegység lejtőjén levő glacziális terraszok az eljegesedésnek köszönik keletkezésüket.
A T átrát még a X V II1. század végén is igen ércz- dúsnak gondolták. E rősítette ezen balhitel a «Tátra kincseit» tárgyaló könyvecske, m ely okozója volt, liogv szám os em ber évente kincset m ent keresni a T átrába, köztük egy ném et P ap y ru s n erű iparos, ki 22 éven át űzte ezen m esterséget, míg egy hózivatarban halá
lát lelte a róla elnevezett völgyben. Sokan űzték a b á n y á sza to t, de nem sok e re d m é n y n y e l; a bélai zuzó- mütől a Krivánig erezet ástak. (Kotlina-völgy, R ézakna- völgy, P apyrus-völgy, T arpatak stb.). A Krivánon Mátyás király kezdte a bányászatot, a m it azóta több
ször ism ételtek. Az utolsó kísérletet a XIX. század ele
jén tették. Az akna 2050 m. m agasan volt. A régi aknául részben m ég m ost is fennáll.
Legtovább ástak vaskövek után, m elyek némely helyen a m észkő között előfordulván, okul szolgáltak
az im m ár abbanhagyott javorinai és Zakopanéi vas
hám orok létesítésére.
A S z e p e s s é g többi h eg y ség e .
Délre Vágtáivá állom ástól húzódik Poprádig avázsecz- lucsivnai begyvonulat, háttérben az A lacsony-Tátrával.
M indkettő csak kis részben tartozik ugyan a Szepes- séghez, azonban még tu ristateriiletü n k b e esik.
Az előbbi hegység legnagyobb em elkedése a h o z i- K am en 1260 m., Lucsivna közelében, a mely a Tátra déli oldalán a legszebb kilátást nyújtja.
Az A lacsony-Tálra Heszterezebánya m ellett kezdő
dik, és a 'VSg- és tiaram folyók közt párhuzam osan hú
zódik a M agas-T átrával; legm agasabb em elkedése a G yöm bér 2045 m., Liptó-Szent-M iklóstól délre, vala
m int a Királybegy hatalm as kúpja 1943 m., mely Ível a hegység keleten végződik.
Keleti folytatása a szepes-göm iiri erez hegység, mint a N yitránál kezdődő m agyar érezhegységnek észak
keleti részlete. E hegy vonal északi szélén a vasút k a ssá nak tart a Hernád folyó m entén, m elynek forrásai a K irályhegy északkeleti előhegyeiben fakadnak. A leg
szebb ré s z le te k : a Hernád áttörése Káposztafalu és Szepes-Süm eg közt, a történeti nevezetességű Lapis refugii-valésegy m ásik áttö rés, melyet avasul Margit falu és Abos között szel ál. Ezen hegy vidéken az ut le p r á d tól a dobsinai jégbarlanghoz, Káposztafaluról a szlra- cenai völgybe, Iglóról N agy-H nileczre v ezet; inig az Alsó-Gölniczvölgyel vasút szeli át. A csúcsok m agas
sága átlag nem több ezer m éternél. Itt höm pölyög a Göllnicz, valóságos hegyi folyó, m elynek forrása a K irályhegyen 1722 ni., a H ernádba való torkolása pedig M argitfalunál 320 m. keresendő. A m ajdnem m indenütt szűk G ö ln ic zv ö lg y egész hosszában a szép tájak sorál nvujtja, a m elyek legszebbike a sztracenai völgy.
Abos állom ástól Szepes-O lasziig húzódik, azután észak
nak fordul és a Sm rekoviczában, Szepes-Váraljától északkeletre éri el legm agasabb p ontját 1193 m. Foly
tatásul csatlakozik hozzá a L őcse-lublói-hegység, mely hegyi rétekkel, sót falvakkal ékes erdős hegység, szá
m os ú tta l, és gyönyörű kilátással a T átrára (Gehol, Nagy-Ozhegy, a Tű, Szimina).
A Szepesség legm agasabb hegyei (a M agas-Tálra kivételével) az Uplaz 1557 m. és a Csertovica 1429 m., a K irályhegy előhegyei, továbbá az A ranyasztal 1317 m., Szom olnoknál és a Szim ina 1291 m., Lubló- fürdőnél.
A S zep essé g g e o lo g ia i alkata (a M.-Tátra kivételével).
A legrégibb kőzetek a szepes-göm öri határhegység
ben és a B ranyiszkó-hegységben találhatók. Az előbbi hegységnek alaptöm ege kristályos-, kivált agyagcsillám - pala, mely Kassa és M argitfalu közöli széles sávban a Göllniezvölgyön át nyugatnak Sztoószig, Rozsnyóig, Dobsináig húzódik, szigetként fellépő gneisz részletek
kel (Pipitka, M adárhegy stb.). A m ásodik hegység
ben kristályos pala (C sernahora) és g rán it (Branyiszkó) lép fel.
Északon a kristályos töm eghez hosszú vonalokban hozzá te le p e d te k :
1. Z ö ld d e v o n p a la, dioritkőzetek állal áttörve (Göl- nicz, M erény, N agy-Hnilecz, Dobsina).
2. C arbonkorú k o n glom erátok (K rom pach, Porács, Kotterbach, Kis-Hnilecz) és agyagpala (Dobsina).
3. Vörös d ia s z p a la (Kassa, Jekelfalu [szerpentinnel], K rom pach, Szepes-Olaszi), déln y u g atra Iglólól és kisebb részletekben a Branyiszkó- és C sernahora-hegységben.
4. T ria szk ő ze te k , m ég p e d ig : vörös w e r fe n i p a la K rom pach-, Slovinka- és Iglólól ny ugatra ; nasyobb tö
m egekben Poprádtól délnek a K irályhegy felé húzód
ván, áttörve m elap h y r által (Virágosvölgy, Közi Ká
inon) és h a ta lm a s m észtö m eg ek (G alm us-hegység, (íerau, káposztafalvi hegyek, sztracenai völgy, lucsiv- nai m észhegyek, inészhegy Branyiszkótól északra).
A h a rm adkon ' hegyvidék (M agura-hom okkő) Sáros felé húzódik (lőcse-lublói hegyek, szepesi M agura); a leginkább ju rak o rb eli m észszirtek a Bialkapataktól a D unajeczig (Nedecz, Czorsztyn, Pienin hegység, Vörös kolostor), Lublóig és tovább vonulnak. Ezek régibb hegység (triasz-jura-m ész) m a ra d v á n y a i; továbbá a szigethegység H uzsbachnál (triasz-liasz).
M észtuffa Szepes-V ára íjánál (Drevenyik), H uzsbach
nál és Gánócznál fordul e lő ; jó épitő anyag.
Tőzegtelep Szepes-Bélánál, a M agas-Tálrában (Csor- bai-ló, Hági, A lsó-T átra-Füred m elleit) Rókusz és Ma- halócznál található.
Ky hajlat.
A szepesi éghajlat a Tátra befolyása alatt áll és váltakozik a m agassági fekvés, az insolatio és a talaj
viszonyok szerint, valam int a szerint a m ennyiben az illető hely többé-kevésbbé védve van s a napsugár éri.
K özép-Európa m eteorologiai viszonyai a T átrára is érvényesítik b e fo ly á su k a t; ez a hegység az északi sze
lek ellen v édbástyát alkot.
A hires ném et geograpbus Hitler szerin t a Tátra K elet-E urópa hatalm as időoszlopa, m elynek orm ain a lengyel-orosz síkság északi jeges szele örökös harcz- ban áll a m agyar alföld m eleg és száraz szelével.
A T átra déli lejtője klim atikus gyógyintézetekre nézve igen alkalm as nem csak védett helyzete m iatt, hanem azért is, m ert a T átrában nin csen ek glecserek, h ab ár legm agasabb orm ai a h ó h alár fölé em elkednek.
A grán ittalaj rossz hővezető; e/J sü n i töm egben az
áfonya és veres áfonya lepi el, a mely, ép úgy, m int az erdők, a hőségei visszatartja.
Érdekes jelen ség a T átrában az, hogy itt, m iként m ás m agas hegységben, a hőfok őszkor a m agasság
gal növekszik. Ekkor itt gyakran nagyobb m eleg van, m int lenn a völgyben, a mini azt régóta tapasztalják.
A Hernádvölgy és m ellékvölgyei cont,m entális ég
hajlattal b ír n a k : nyáron nagyfokú hőség, télen nagy
fokú hideg. A hőm érséknek legnagyobb ingadozása lg lón m utatkozik, I. i. 7 0 '5 ° C. ( + 3 4 ° és — 3 6 '8 °).
A H ernádvölgynek télen feltűnően alacsony hőm érsék
letét, a környék leh ű tö tt légrétegeinek a legm élyebb völgym edenczékbe való lehuzódása okozza. Ugyanaz áll a ködről is ; a T átra gyakran ködtől m ent, holott a H ernád, P oprád, Dunajecz és Vág völgyeiben sűrű köd- lömegek láthatók. A T átra déli lejtőjén a legm agasabb meleg a n y á r m ásodik felében uralkodik, míg a tavasz és a n y ár eleje aránylag hűvös, az ősz és tél pedig deczem ber végéig arán y lag m eleg. A verőfényes napok szám a őszkor itt nagyobb, m int a Szepesség többi részeiben.
A T átra északi oldalának évi hőm érséklete alacso
nyabb, mint a déli lejtőé. Az átlagos évi hőm érséklet la tra-P 'u red en 5 ’5° (1, Jav o rin án (ugyanazon m agas
ságban) 3 '1 ° C., Z akopanén pedig 4-2° (1
A csapadék m ennyisége a T átrában aránylag cse
kély . Az évi csapadék m enn y iség e á tla g : T átra-F ü red en
^32 m m ., Iglón 6 6 3 '5 m m ., Szom olnokon 779.5 m m., Zakopanéban pedig 108.5 mm.
N öv én yzet.
A növényzeti viszonyok szintén arra m ulatnak, hogy 11 Szepesség éghajlata zord. Talajának 4 1 .6 % -á t erd ő ség b o r ítja ; közle Ve-át fenyves. P hönixhutánál még kizárólag lom berdő van, a mely K rom pachig terjed.
P o s e u ritz : A S zepesség. 2
Ellenben K róni p aditól a T átra irányában m indenütt túlnyom ó a fenyveserdő.
A Szepesség n övén yzete növény-földrajzi tekintet
ben a középeurópai llóraterületbez tartozik, és külö
nösen a ny ugoti Kárpátok növényzeti zónájához m agasan kifejlett alpesi flórával. Leginkább közép- és észak- európai elem ek, továbbá b o real-su b ark ticu s és boreal- arcticus, szudéti és szibériai elem ek fordulnak e l ő ; nagyon csekély az endem ikus növények szám a. A nö
vényzet összes fajai növényform atiókban és növénv- egyesQletben lépnek fel, m elyek a növényzetet jel
lemzik.
L eggyakoriabbak a m érsékelt nedves és hum usdús talajban előforduló növények (M esophy la -eg yesiilet) (legelőnövények, bokrok és lombfa), továbbá a víz
szegény száraz talajt szerető növények (X ero p h ytá k ) (tűlevelű fa, törm elék-szikla és szikláslejtő növényei, zuzmók) utoljára a nedves talajbeli növények (IJydrn- p h ytü k ) m ocsár- és lápnövények.
A nvugoti kárpátokbeli zónák köziil található négy a Szepességen : az északi határzóna a l’ienin-hegység
ben (I. }>. 3 4 5 ); a M agas-Tálra zónája, a középzóna (részben A lacsony-T átra és a szepes-sárosi középhegy
ség (I. Geliol p. 315) és a déli zóna (déli szepesség) a szepes-göm öri érczhegységben (I. p. 272).
A T á tr a fló r á ja . A T álra tövét 1400 m. ma
gasságig sű rű erdő veszi körül. A gránittalajon uralko
dik a vörös fe n y ő, aláb b ren d elt a lú c zfe n yő , a bajag és feh ér fen yő.
A c irb o ly a -fe n y ő (P inus cem bra) csak szórványosan lordul elő; leginkább a m enguszfalvi völgyben, a hol, valam int a Tupán, Koncsisztán és O szterván, újonnan ültették is, és a zöldtó közelében (Erzsébet kert).
A tis z a f a (Taxus baccata) csaknem kihalt és csak egyenkint található m eredek sziklán a Javorinka-
völgyben, Zakopane és Koscielisko között, valam int a Strazyska-völgyben is. E gyenkint lordul elő a n y ír f a (Betuía alba), f ű z f a (Salix cap rea és silesiaca) és a hegyi ju h arfa (Acer pseudoplatanus) a nagy tarpataki völgyben.
A bokrok közül előfordul a közönséges boróka (Juni- perus connnunis), a fekete lon cz (Lonieera nigra) és a veres berkenye (Sorbus aucupara).
Az erdei régióban nagy szerepet játszik s annak sajátságos jellem et kölcsönöz a közönséges á fo n y a (Vaccinium m yrtillus), a vörös á fo n y a (V accinium vitis idsea) és a közönséges hanga (Calluna vulgáris).
Ezek, kivált az első (1850 ni., sőt előnyös helyeken 2000 m .-ig is em elkedve) a g rán ittalajt szőnvegszerűen vonják be s elfojtanak csaknem m inden más növényzetet.
A g y a lo g fe n y ő sírni ö v e i képez a z e rd ei régió fö lö tt 1350 1900 in. m ag asság b an ; h ely en k in t m ár И 70 m .-nél m utatkozik s egyes törpe példányokban 2000 m .-ig is felkúszik, llt a g y a lo g f e n y ő régiójában található a közönséges boróka h a v a si f a jv á lto z a ta (Juniperus c o m m u n isv a r. nana) az összes völgyekben 1580 rri., helyenkint 1900 m .-ig ; n éh án y f ű z f a - f a i ta
1.600 i 100 m .-ig, és a s z ik la - r ib iz k e (Ribes p e- traeum). Különösen jellemző a törpe fűzfa (Salix h ar- hseca).
A M agas-T álra n ö v é n y ze ti h a lá ra i a következők : az alsó-erdő régió terjed 900 m é te r ig ;
a felső-erdő régió terjed 900— 1350 m . ; a gyalogfenyős subalpin régió 1 3 5 0 —1900 m . ; a havasi (alpin) régió 1900 m .-től fölfelé.
A T átra flórája K özép-E urópának egyik növények
ben leggazdagabb területe. Svájczczal összehasonlitva, '<} T átrát csupán Glarus és Schaffhausen környéke m úlja telül. A D rechsler-házacska növénybeli gazdagsága p e dig (Vio □ m értföldön 300 fajnál több) egész Európá-
2*
bán ritkítja p á rjá t; nagyon gazdag továbbá a Siroka és a bélai m észhavasok. Az egyes növényzeti határok flórája koránt sincs élesen e lk ü lö n ítv e ; szám os át
m enet fordul elő ; m indazáltal m inden régió a maga jellem ző növényeivel bir.
1900 m.-tó'l fölfelé 53 phanerogam növény fordul elő, m elyek a gyalogfenyő régiójától a legm agasabb csúcsig em elkednek.
Csak hal f a j s z o r ítk o z ik k izá ró la g o sa n a m agas h a va si régióra, (R anunculus rutaefolius és pygmaeus, O xygrapbis vulgáris, T rollius v. tran salp in u s, Viola alpina, Sw eertia v. alpestris*) és n égy f a j m in d a le g m agasabb T átracsúcs flórájában laiáltatik. (Gentiana frigida, Ju n cu s tritidus, O reochlon disticbae, l’oa laxa.)
Ezenkívül 2500 m éteren felül még 14 m ás faj for
dul elő. A gyalogfenyő régióban 67 és azonkívül m ég 140 faj található a szom szédos régiókban. A felső erdőrégiókban 265, és az alsó erdőrégióban 975 jel
lemző faj van.
A kél legszebb alpesi virág közül hiányzik az a lp e si ró zsa , R hododendron (aG iew onton Zakopanénál előfordul szórványosan, de lehet, hogy behurczolták), míg az a lp esi g y o p á r (Gnaplialium leontopodium ) a bélai m észhavasokon, a m észhegyeken Zakopane és Koscielisko között,valam int aTycha-völgyben nem ritka.
A m észtalaj flórája gazdagság tekintetében m essze felülm úlja a gránittalaj flóráját.
Ritkaság a R anunculus pygmaeus és L innea borealis.
Csak a T átrában fordul e lő : O nabrvehis alpina, Hiera- cium W ahlenbergi és H. tatricum .
Fauna.
I T á lra sajátos á l l a t a i : a zerge (Antilopa rupi- capra) és a m o rm o ta (Arctomys m arm oxata). A félénk zergék nyáron ál a sziklarégióban tartózkodnak, télen
azonban a gyalogfenyő régiójába, sől, az erdei régióba is alászállnak. H ohenlohe berczeg, az északi Tátra m agyar részének tulajdonosa, nagy birtokát csaknem teljesen elzárta a czélból, hogy a zergéket ápolja, a m elyek szám át 800 1000 d arab ra becsülik.
A m o rm o tá k szintén élénkítik a csöndes 'Pálravöl
gyeket. A gyalögfenyő régiója fölött, a T engerszem ek közelében láthatók a homokos talajban több m éter hosszú és 1 í m. mély vájt lyukaik. Ezek a félénk és óvatos állatok, m elyek jelenlétüket éles füttyökkel jel
zik, családonkinl laknak együtt, gyökerekből és növé
nyekből táplálkoznak és hét hónapot (októbertől áprilisig) téli álom ban töltenek. A m orm ota a T átrán kivül a Királyhegy havasaiban is nagy szám ban fordul elő, hol 186 7 -b en honosították meg.
S za rv a s és d á m v a d (l)am a vulgáris), valam int a nem es szarvas (Cervus elaphus) az előbbi időkben szin
tén előfordult a T átrában. Újból m eghonosította őket (1875) Koburg herczeg a Királyhegy erdőségeiben, Salamon A (1877) Javorinában és utóda H ohenlohe herezeg, a ki Javorinában vadaskertet létesített.
A z a lp e si n y á l a T átrában m ár nem fordul elő. Az utolsót 1861-ben a Krivánon lőtték. Azóta eltű n t ép ngy, mint a hóegér,* (Arvicola nivalis) és a havasi nyúl (Lepus variábilis).
A ragadozó állatok közül em lítendők : a m edve, far
kas, hiúz, vadm acska és vaddisznó.
A patakokban és tengerszem ekben (Poprádi-tó és Halas-tó), m elyek télen nem fagynak be fenékig, és nem fekszenek 1500 m éteren felül, találni pisztrángo
kat. A csorbai-tóban a hetvenes évek végén telepítették
* Alighanem hóegér volt az, melyet 189ö-ben a lupa legmaga
sabb csúcsán Dénes óriási sziklák közt látott. Szine szürke és a közönséges mezei egérnél valamivel nagyobb volt.
