3 . ít ÁlGojl,

(1)

í t Á lG o jl,

MAGYAR TU DO M Á NYO S AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOM ÁNYI KUTATÓ INTÉZET

FÖLDRAJZI DOKUMENTÁCIÓ

3 .

*

ÖSSZEFOGLALÓ

AZ OROSZ ÉS NÉMET NYELVTERÜLETEN KIALAKULT TÁJÖKOLÓGIAI IRÁNYZATOKRÓL

Összeállította:

MOLNÁR KATALIN

BUDAPEST 1980

(2)

(3)

M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a F ö l d r a j z t u d o m á n y i Kutató Intézet

F Ö L D RAJZI D O K U M E N T Á C I Ó 3.

T e r m é s z e t f ö l d r a j z i D o k u m entáció 1 0

.

ö s s z e f o g l a l ó az orosz és n é m e t n y e l v t e r ü l e t e n k i a l a k u l t táj ö k o l ó g i a i irányza t o k r ó l

Ö s s z e á l l í t o t t a : M o l n á r Kat a l i n

Bu d a p e s t 1980

(4)

.

*

- ;: W '' : ''■■■' • * ‘

" íMk

^'

■

-

(5)

ISSN 0 2 0 9 - 6 7 9 X

(6)

(7)

T A R T A L O M J E G Y Z É K

oldal

Bevezetés 1

I. A tájku t a t á s jelenlegi irányai, iskolái a S z o v j e t 

unióban 2

I. 1. A jelenlegi táj k u t a t á s o k l e g f o n t o s a b b történeti

e lőzményei 2

I. 2. Fácies, táj, g e o s z i s z t é m a 3

I. 3. Uj tudományágak, kut a t á s i területek a t e r m é s z e t 

f ö ldrajzban 6

I. 3. 1. T á j g e o k é m i a 6

I. 3. 2. B i o g e o k é m i a 8

I. 3. 3. T á j g e o f i z i k a 8

I. 3. 4. B i o g e o c ö n o l ó g i a i k u t a t á s o k 9 I. 4. A t á j k u tatások feladatai a szovjet g e ográfusok

m e g f o g a l m a z á s á b a n 9

II. A táj k u t a t á s o k iránya és m ó d s zerei az N D K - b á n 11 II. 1. E. NEEF elméleti k u t a t á s o k k a l foglalkozó

m u n k á i n a k értéke l é s e 11

II. 1. 1. E. NEEF a t á j ö k o l ó g i á r ó l 11 II. 1. 2. A taxon ó m i a i egységek E. NEEF m u n k á i b a n 12 II. 2. 1. Az elméleti alapok t o v á b b f e j l e s z t é s e és a

gyakorlati ir á n y z a t G. H AASE m u n k á i b a n 14 II. 2. 2. A táj ö k o l ó g i a i an a l i z i s és szintézis

G. H A A S E é r t é k e l é s é b e n 15

II. 2. 3. Az ökotóp fogalma, az ö kotópok térképezése

és tá r s u l á s a 15

III. T á j ö k o l ó g i a i irányzatok a n y u g a t n é m e t f ö l d r a j z 

ban a het v e n e s évek b e n 17

III. 1. N ö v é n y f ö l d r a j z i sz e m p o n t ú t á j ö k ológiai v i z s  g á l a t o k és k i s é r l e t a t ájkutatás n e v ezéktani

rendezésére 17

III. 1. 1. A n ö v é n y f ö l d r a j z i s z e m p o n t ú tájkutatás e l 

méleti m e g a l a p o z á s a 17

III. 2. A n y u g a t n é m e t t á j ö kológiai k u t a t á s o k birálata 18 III. 3. A jelenlegi n y u g a t n é m e t t á j ö k ológiai k u t a t á s o k 2o III. 4. T á j ö k o l ó g i á n alap u l ó k ö r n y e z e t k u t a t á s 2o

Iro d a l o m 22

M á s o d l a g o s i r o d a l o m f o r r á s o k / 3o

(8)

.

'

*■*

1

i

*•

■

-

(9)

1 ‘ I ÖSSZ E F O G L A L Ó AZ OROSZ ÉS NÉMET N Y E L V T E R Ü L E T E N KI A L A K U L T

T Á J Ö K O L Ó G I A I IRÁNYZA T O K R Ó L Bevezetés

A n emzetközi tájföldrajz fejlődéséről, annak ö s s z e f o g l a l ó é r t é  keléséről a m a g y a r s z a k f o l y ó i r a t o k b a n több cikk, tanulmány, r ö  vid h e l y z e t k é p jelent meg, és ö s s z e f o g l a l ó k k é s z ü l t e k doktori és k a n d i d á t u s i értekezésekben.

Bulla B. /1952/ Á ltalános természeti földrajz c. könyve I. k ö  tetében irt k i t ű n ő összefoglalót, b e m utatva a tájföldrajz n e m  zetközi irányzatait, iskoláit. Kiemelte azoknak a g e o g r á f u s o k  nak a munkásságát, akiknek nevéhez iskolák, irányzatok m e g t e  remtése fűződött. Marosi S. - Szilárd J. /í 963/ fontos t a n u l m á  n yukban e l s ő s o r b a n azok n a k a g e o g r á f u s o k n a k a m u n k á s s á g á t é r t é  kelték, akiknek tevékenysége iránymutató és m e g h a t á r o z ó volt a m a g y a r tájföldrajz fejlődésére. Marosi S. /198o/ legúj a b b a n a ma gyar t á j f ö l d r a j z r a h a tott n emzetközi i rányzatok l ényegét fog

lalta össze.

Na g y J.-né /1972. 1979/ m u n k á s s á g a révén a S z o v j e t u n i ó b a n nagy h a g y o m á n y o k r a v i s s z a t e k i n t ő tájf ö l d r a j z i k u t a t á s o k fő je

gyeit, az irányzatok fő k é p v i s e l ő i t i s m erhettük meg. Papp S.

/1976/ a szovjet tájföldrajzi, tájökológiai iskolák k o n c e p c i ó i t foglalta össze kritikai h e l y z e t k é p é b e n , me l y k i t e k i n t a m ó d  szertan fejlődésére is.

M o l n á r K. /1979/ a német n y e l v t e r ü l e t e n l é t r e j ö t t tájtani-táj- földrajzi k u t a t á s o k c é lját és m ó d s z e r e i t vizsgálta, bemutatta a m o d e l l á b r á z o l á s o k k a l foglalkozó i r á n y z a t o k a t is. Kité r t a ne- vezéktani problémákra, é? ismertette a n y u g a t n é m e t g e o g r á f i á  ban eg y m á s t ó l éles e n e l k ü l ö n ü l ő t á j f e l f o g á s o k n y omán k i a l akult

- sz e m l é l e t é b e n más - m á s - k utatási tevékenységeket.

E do l g o z a t m i n d ö s s z e rövid ö s s z e f o g l a l ó kiván lenni az orosz és német n y e l v t e r ü l e t e n k i a l a k u l t irányzatok, iskolák k o n c e p c i ó j á  ról, m é g p e d i g azokról, m e l y e k n e k felfogása a m a g y a r g e o g r á f i á  ban is ér e z t e t t e hatását. U j a b b d o l g o z a t tárgya lehet e f e l f o  gá s o k s z e m l é l e t m ó d o s i t ó h a t á s a a m a g y a r t á j f ö ldrajzi kutatási i r á n y z a t o k r a .

A d o l g o z a t m e g í r á s á b a n n y ú j t o t t szakmai segítségért k ö s z ö n e t e - m e t feje z e m ki Dr. Marosi Sándornak, D r . Pécsi M á r t o n n a k és Dr. S z é k e l y Andrásnak, az i r o d a l o m ö s s z e á l l i t á s á b a n ny ú j t o t t segí t s é g é r t p e d i g Simonfai Lászlónénak.

- 1 -

(10)

.

*

‘

■ .

—

■

(11)

I . A tájkutatás jelenlegi irányai, iskolái a S z o v j e t u n i ó b a n I .1. A jélenlegi tájk u t a t á s o k l e g f o n t o s a b b történeti előzményei A t á j k u t a t á s o k a német n y e l v t e r ü l e t e n kivül e l s ő s o r b a n a S z o v 

jetunióban jelentősek, e g y r é s z t a rendkivül fejlett v i z s g á l a  ti m ó d s z e r e k és azok g a z d a g m ó d s z e r t a n i i rodalma miatt, m á s  részt k ü l ö n b ö z ő k o n c e p c i ó k a t k é p v i s e l ő tájkutatási irányzatok al a k u l t a k ki. Ezek a l a p j a i k b a n k ü l ö n b ö z n e k a mémet n y e l v t e r ü  leten k i f e j l ő d ö t t t á j ö k ológiai iskoláktól, de több közös ismérv is felfedezhető. Ez szoros ö s s z e f ü g g é s b e n van a német és orosz nyelvű szakp u b l i k á c i ó k k ö l c s ö n ö s leford í t á s á v a l és m e g i s m e r t e  tésével. A német n y e l v ű és a szovjet táj k u t a t á s o k s z e m l é l e t é  ben a l e g f o n t o s a b b közös vonás az ökológiai tájkutatas v i z s g á  lati m ó d s z e r e i b e n az e g z a k t s á g r a való törekvés, a m a t ematikai me g f o g a l m a z a s o k és az ebből k i f e j l ő d ö t t m o d e l l a b r á z o l a s o k .

Az el s ő tájföldrajzzal, tájkutatással foglalkozó orosz geográfu

sok alkotói tevékenysége a XX. század e l s ő évti z e d e i r e esik.

L. SZ. BERG - a d o k ucsájevi zonalitás t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t v i z s  gálva - m e g a l k o t t a a táj fogalmat /1913 / . V. V. D O K U C S Á J E V , aki a földrajzi tájz ó n á król szóló tant megalkotta, első d l e g e s e n tájkutató volt. Az európai O r o s z o r s z á g talajaival foglalkozó m u n k á i b a n leirta, hogy a talajok az é g h a j l a t t ó l a d o m b o r z a t t ó l , a t a l a j k é p z ő kőzettől, a növé n y - és á l l a t v i l á g t ó l függnek. A tová b b i a k b a n rámut a t o t t a talajok zonáiis eloszlására. 1898- ban és 1899-ben pedig a talajok z o nalitásának tanát k i t e r j e s z  tette az egész f ö l dfelszín termeszeti v i s z o n y a i r a .

Az északi félgömbön öt fő "természeti és történelmi zónát, ill.

övezetet" k ü l ö n b ö z t e t e t t meg:

a/ bor e á l i s vagy tundrazóna, b / t ajga v a g y erdőszóna,

c/ f e k e t e f ö l d va g y c s e r n o z j o m z ó n a ,

d / száraz, viz nélküli o r szágok "areális" zónája, e/ trópusi or s z á g o k vörös f ö l d e s va g y laterit zónája.

Ezek a zónák jellemzők forditott sorrendben a déli félgömbre i s .

L. SZ. BERG a földrajzi zonalitást t a n u l m á n y o z v a m e g á l l a p í t o t  ta, hogy a dokucsájevi földrajzi zónákon belül is m e g f i g y e l h e  tő b i z o n y o s t ö r v é n y s z e r ű e n ism é tlődő c s o p o r t o s u l á s , domborzati formák és a F ö l d felszínén található "egyéb tárgyak" és jelen

ségek vonatkozásában. E z ért a földrajzi tájat a tárgyak és j e  le nségek o l y a n ö s s z e s s é g é k é n t értelmezte, "amelyekben a d o m  borzat, az éghajlat, a vizek, a talaj- es növénytakaró, t o v á b  bá az állatvilág, va l a m i n t b izonyos fokig az emberi tevékeny- ség s a j á t ossagai egy, a F ö l d adott zónájában tipikusan i s m é t  lő d ő h a r m o n i k u s eg y s é g b e n e g y e s ü l n e k ". A földrajzi táj ekkori- ban m ég m i n d a l e g k i s e b b területi egységekre, m i n d p e d i g nagy- k i t e r j e d é s ü t e r m é s z e t f ö l d r a j z i "régiók"-ra vonatkozott. U g y a n 

akkor é ppen L. SZ. BERG a földrajzi tájat k i s e b b jellegű cso-

- 2 -

(12)

••

(13)

p o r t o k r a o s z t o t t a fel, a m e l y e k e t - véleménye szerint - f ö l d r a j  zi i n d i v i d u m o k n a k lehet tekinteni. M á s r é s z t a tájakat nagyobb csopo r t o k b a tömöritette, az un. táj z ó n á k b a : pl. m é r s é k e l t é g h a j  latú sivatagok táj zónája stb. Az északi földgömb m e d e n c é i b e n é- szakról délre a k ö v e t k e z ő táj zónákat h a t á r o l t a el:

a tundrák zónája,

a m é r s é k e l t é g h a j l a t ú erdők zónája, az erdős sztyepp terü l e t zónája, a sztyepp zónája,

a föld k ö z i - t e n g e r i zóna, a fél s i v a t a g o k zónája,

a szubtrópikus e rdők zónája, a trópusi sivatagok zónája, a trópusi sztyepp zónája,

a trópusi erdős és sztyepp vidék zónája /szavanna/

a nedves trópusi erdők zónája. .

L. SZ. BERG tájkutatási te v é k e n y s é g é r e tehát döntő hatással volt V. V. D O K U C S Á J E V óriási felismerése, a m e l y n e k e r e d m é n y e k é p p e n e l i n d u l t a k az első tájkutatások. 1 9 31-ben jelent meg L. SZ. BERG A S z o v j e t u n i ó tájföldrajzi zónái c . m ü v e , a m e l y b e n többek között m e g k i s e r e l t e e l mélete r e n d s zerbe f oglalását is. M u n k á j á b a n a táj még igen tág fogalom, á l t a l á b a n t e r m é s z e t f ö l d r a j z i k o m p l e x u m o t é r tett rajta . Példái e g y r é s z t tipológiai t á j e g y ségekre v o n a t  koztak, amel y e k egy m e g h a t á r o z o t t táj zónán belül törvén y s z e r ű e n

ismétlődnek /láp, fenyvesek, homokdűnék/. M á s r é s z t azon b a n r e  gionális természeti k o m p l e x u m o k a t is ezzel a fogalommal jelölt /pl. K ö z é p - s z i b é r i a i - h e g y v i d é k , V a l d á j - h á t s á g / . A t á j f o g a l o m b e  vezetése n y omán szinte a m ai napig tartó heves viták k e z dődtek annak pontos m e g h a t á r o z á s á r a /NAGY J.-né 1979/.

I . 2. Fácies, táj, g e o s z i s z t é m a

L. G. R A M E N S Z K I J /1938/ a tájat olyan b o n y o l u l t területi r e n d  szerként értelmezte, amely ö k o i o g i a i l a g es g e o l ó g i a i l a g t ö r v é n y  szerűen összekapcsolt, e g y s z e r ű elemi egységekből, un. epifáci- esekből tevődik össze. Az e p i fácies a táj l e g k i s e b b egysége, a- m e l y r e azonos ö k o l o g i a i , bio c ö n o l ó g i a i viszonyok és a fejlődés azonos iránya j e l l e m z ő . Az e p i f á c i e s e k e t nagyobb taxonómiai e g y  ségbe, un. e p i f á c i e s - c s o p o r t ba vagy u r o c s i s c s é be foglalta ösz- sze. E z e k e t tartja a táj m o r f o l ó g i a i e g y s é g e i n e k vagy ö s s z e t e  vőin e k .

A táj l e g k i s e b b m o r f o l ó g i a i e g y s égére elnev e z é s e k letett: e p i m o r f /R. J. BOLIN, 1929/, mikrotáj /J.

elemi táj /B. B. POLÜNOV, 1926/, e pif á c i e s /L. G.

1948/, b i o g e o c ö n ó z i s /V. N. SZUKACSOV, 1948/ és a B E R G ,19 31/.

sokasága szü- V. L A R I N 1926 /, RAMENSZKIJ, fácies / L . S Z .

A táj m o r f o l ó g i a i egységeivel, azok vizsgálatával, t é r k é p e z é s é  vel fogla l k o z ó tájkutatási irá n y z a t a t á j m o r f o l ó g i a , amelynek

- 3 -

(14)

.

*

'

(15)

egyik neves szakembere N. A. S Z O L N C E V . A táj tan tárgyát képező morf o l ó g i a i e g y s é g e k e t igy kül ö n b ö z t e t i meg: fácies /megfelel az ö k o t ó p n a k / , urocsiscse /megfelel az ö k o t ó p s z e r k e z e t n e k /, és m e s z t n o s z t y /megfelel az ö k o t ó p s z e r k e z e t c s o p o r t n a k / /NAGY J.- né, 1979/.

A S z o v j e t u n i ó b a n igen jelentős tá j m o r f o l ó g i a i irányzat k é p v i s e  lői a f á c i e s t o lyan ö k o l ó g i a i l a g homogénnak tekinthető t á j m o r  fológiai a l a p e g y s é g k ént értelmezik, amelyre azonos felszini formaelemek /lejtőszög, expozició, magasság, lejtő f o r m a stb./, azonos anyakőzet, vizrajzi viszonyok, mikroklíma, m e g h a t á r o z o t t t alajtípus és növénytársulás jellemző. A f ácieseket N. A. S Z O L N  CEV két c s o p o r t r a osztja: t e r mészetes és antro p o g é n fáciesekre.

A fáciesek e l h a t á r o l á s á r a a g e n e tikus fácies - d i f f e r e n c i á l ó d á s i m ó d s z e r t fejlesztette ki m u n k a t ársaival, amely l ényegében az u r alkodó tájalkotó tényezők e l k ü l ö n í t é s é n alapuló d i f f e r e n c i á  lásra vonatkozik. A. G. I SZACSENKO - h a s onlóan K. H. PAFFENhez

- a fáciest az élő szervezet sejtjeihez hasonlítja, még p e d i g a táj elsőd l e g e s e n ergetikai és geokémiai sejtjeinek nevezi a- zokat. A fáciesek azonban, az élő szervezet sejtjeihez h a s o n  lóan, ne m ké p e z n e k zárt anyag- és e n e r g i a f o r g a l o m m a l r e n d e l k e  ző a u t o n ó m r e n d s z e r e k e t , h a n e m egymással szoros kapcsolatban és k ö l c s ö n h a t á s b a n vannak. Ez a k a o c s o l a t p e d i g törvényszerű ala p o k o n nyugszik, amely m e g m u t a t k o z i k akkor is, ha egy tájban

sze l v é n y e k e t készitünk. E k k o r k i t ű n i k a fáciesek szabályos, t ö r v é n y s z e r ű elrendeződése. Ez a fácies-lánc vagy ökológiai ca- tena. Az ilyen tipikus f á cies-láncok v i z s g á l a t á n keresztül nyi- lik le h e t ő s é g a táj di n a m i k á j á n a k megértésére, a tájban ható t ö r v é n y s z e r ű s é g e k felismerésére, a b o n y o l u l t tájmechanizmus ösz- szefüg g é s e i n e k feltárására.

i

M ind e n táj fáciesekből tevődik ö s s z e . A táj /itt természeti t á  jat é rt rajta/ szerkezete, a belső és k ü l s ő k a p c s o l a t o k k i a l a  kult rendszere s t a b i l . De a táj nyit o t t r e n d s z e r t i p u s , amelybe k i vülről á l l a n d ó a n ener g i a és a nyag jut. A tájat lehetetlen e- zektől a k ü l s ő beh a t á s o k t ó l függetleníteni. A. G. ISZACSENKO a táj belső k a p c s o l a t a i t két szempontból k ü l ö n b ö z t e t i meg. L é t e z  nek 11vertikális" va g y k o m p o n e n s k ö z i és "horizontális" k a p c s o l a  tok a táj morf o l ó g i a i alkotói között. Az előbbi k a p c s o l a t o k a kőzet, a talaj és az él ő v i l á g stb. k ö zött léteznek, mig az u- t óbbiak a fácies és a növénytársulás, a fácies és a talaj stb.

k ö z ö t t állnak fenn.

A. G. ISZACSENKO h a n g s úlyozza azt is, hogy némely, rendszeren belüli k a p c s o l a t - t ermészete folytán - e g y i r á n y ú . Pl. a g r a  v it á c i ó s "csatornán" a behatás m i n d i g felülről lefelé irányul, e zért a lejtőn m a g a s a b b a n e l h e l y e z k e d ő fáciesek jelentősen h a t  nak az a l a c s o n y a b b h e l y z e t ü e k r e /föld-, kőomlások, hideg levegő l e á r a m l á s a stb./. Ez az egyik oka, hogy a t á j g e o k é m i á b a n a u t o  nóm és a l á r e n d e l t e l e m e n t á r i s tájakat k ü l ö n b ö z t e t n e k meg.

- 4 -

(16)

:

-

__________ ____

.

(17)

A táj összes tényezője igy va g y úgy, kö z v e t v e vagy k ö z vetlenül k ö l c sönös k a p c s o l a t b a n áll egymással, de az egyedi kapc s o l a t o k m e g b o m l á s a - A . G. I SZACSENKO véleménye szerint - n em t ü k r ö z ő  dik "azonnal automat i k u s a n " és egy f o r m a m é r t é k b e n a rendszer e g y é b részein. A táj m i n d e n egyes t é n y ezője rendelkezik v a l a  milyen szereppel az egész r e ndszer működésében, de a k ü l ö n b ö z ő

t ényezőkre n e m egy f o r m a dinamikai tulajdo n s á g o k j e l l e m z ő k . Az antropogén b e a v a t k o z á s o k v o n a t k o z á s á b a n is k ü l ö n b ö z ő " stabili

tási szintek" i smerhetők fel. Pl. a szilárd k ő z e t bi z o n y o s á l  lan d ó s á g á v a l tűnik ki és n e m lehetséges a változások, v á l t o z t a  tások v i s s z a á l l i t á s a . Az é l ő v i l á g tényezői k ü l ö nösen d i n a m i k u  sak, é r z é k e n y e n reagálnak más tényezők változásaira, de h a j l a  m o s a k /bizonyos hatá r o k között/ az ö n s z a b á l y o z á s r a és k á r o s o 

dás után r e g e nerációs k é p e s s é g g e l rendelkeznek. Tény, hogy a szilárd k ő z e t v áltozásai v i s z o n y l a g gyorsan és radikálisan é- reztetik h a t á s u k a t a b i o c ö n ó z i s o k o n , v i s z o n t a forditott k a p  c sol a t sokkal g y engébb és h a t á s a csak b i zonyos idő után é r z é  kelhető. Ezenkivül egy és ug y a n a z o n tényező pl. a növ é n y t a k a r ó

szerepe a k ü l ö n b ö z ő tájakban n e m egy f o r m a /pl. tajgai vagy g l e c c s e r t á j b a n / . Ezért A. G. ISZACSENKO v i s s z a u t a s i t j a a t é n y e  zők - más szerzők által h a n g o z t a t o t t - e g y e n é r t é k ü s e g e n e k k o n  cepcióját.

E l u t a s i t j a a z o k a t az általa csak frázisnak vélt á l t a l á n o s í t á  sokat, hogy az erdőirtás v a g y a sztyepp felszántása a táj á t a  l a k í tását jelenti. Ezek - m i n t irja - ö n m a g u k b a n k e v e s e t m o n d a  nak a táj á t a l a k í t á s á r ó l vagy á t a l a k u l á s á r ó l mindaddig, amig ki n e m derítettük, milyen m é r t é k b e n a l a k í t o t t á k át ezek a h a t á  sok a táj szerkezetét. V a gyis meg kell állapítani, hogy kelet- k e z n e k - e v a l a m i l y e n a l a p v e t ő e n u j , a tájra n em jellemző v o n á  sok és főleg azt, hogy men n y i r e stabil az uj tájszerkezet. Az ö n s z a b á l y o z á s k é p e s s é g é b ő l ered ő e n a g e o s z i s z t é m ák dinamikus e g y e n s ú l y a m i n d a d d i g fennáll a k ülső k ö z e g p a r a m é t e r e i n e k i n g a  dozása e s etén is, ameddig ezek a p a r a m é t e r e k n e m haladnak meg b i z o n y o s k r i t i k u s értékeket^ Ha v i s z o n t i g e n , akkor elker ü l h e - tetlen a szerkezet átrendeződése. B izonyos tör v é n y s z e r ű s z e r k e  zeti á t r e n d e z ő d é s állandó k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is v é g b e  megy, mivel a g e o s z i s z t é m á k r a j ellemző az önala k i t á s k é p e s s é g e . A. G. I SZACSENKO hangsúlyozza, hogy a táj á t a l a k í t á s á h o z , vagy csak e g y s z e r ű e n a l a k í tásához szerkez e t é b e n u j , stabil v á l t o z á  sokat kell m e s t e r s é g e s e n e l ő i d é z n ü n k , va g y meg kell v áltoztat- nunk v a g y át kell a l a k i t a n u n k a k ü l s ő közeget, vagy a belső k a p c s o l a t o k rendszerét, még p e d i g oly módon, hogy ez a rendszer e g y e n s ú l y b a n m a r a d j o n közegével. M i v e l a koz m i k u s k özeg m e g v á l  t o z t a t á s á r a nem vagyunk képesek, ezért a "földrajzi" k ö z e g

/értsd: földrajzi burok/ tec h n i k a i l a g lehetséges átalak í t á s á r ó l ir. Ez csak bi z o n y o s határok k ö z ö t t lehetséges. Számos p élda létezik arra vonatkozóan, hogy á t a l a k í t j u k a szükebb k ö r n y e z e  tet, de a m o d e r n t e chnika a l k a l m a z á s á v a l reálissá válik makro- regionális á t a l a k í t á s o k k i v i t e l e z é s e is /pl. a viz e l v e z e t é s

- 5 -

(18)

I

,

(19)

nagy távolságokra/. A p r o b l é m á t A. G. ISZACSENKO abban látja, hogy sokkal n e h e z e b b előre látni az ilyen k í s é r l e t e k l e h e t s é  ges következményeit, m i n t a kise b b mértéküekét. Ennek oka az, hogy még n e m ismerjük e l éggé a h o r i z o n t á l i s és v ertikális g e  o gráfiai kö l c s ö n ö s k a p c s o l a t o k a t /az átalakítás szfer á j a b a k e  rülő g e o s z i s z t é m á k köz ö t t i és az egyes ge o s z i s z t é m á k tényezői k özötti kapcsolatokat/.

A g e o s z i s z t é m á k b e l s ő k a p c s o l a t a i n a k - a tényezőkbe és e l e m e k  be való b e a v a t k o z á s utján történő - v á l t o z á s a i ra is bőven van példa. Ezek legtöbbje azonban n em tudom á n y o s k í s é r l e t e k e r e d m é  n y e k é n t alak u l t ki, hanem elsős o r b a n a z e m b e r spontán b e a v a t k o  zásaként a földrajzi folyamatokba.

Merőben más m e g k ö z e l i t é s t igényel az é s s z e r ű e n i rányított geo- s z i s z t é m a - a l a k i t á s u j , stabil szerkezetek létre h o z á s a céljából.

Ez az ö n s z a b á l y o z á s m e c h a n i z m u s á n a k m e g i s m e r é s é n alapul. U g y a n  is ez a m e c h a n i z m u s tartja a rendszert egyensúlyi állapotban, s z abályozza dinamikáját. Ehhez pedig meg kell ismerni az "ön

alaki tás törvényeit" is. E téren egyelőre a spontán empirikus tényekre kell támaszk o d n u n k a m e g f e l e l ő számú tudományos k í s é r  let hiányában. Ennek során a lapvető feladat az emberi b e a v a t  kozás ismert eredmén y e i n e k r e n d s z e r e z e s e , szoros ö s s z e f ü g g é s  ben a földrajzi tájak sz e r k e z e t e i n e k rendszerezésével. M e g kell határozni az a ntropogén beava t k o z á s m i nden lehetséges m ó dját és felmérni azok k ö v e t k e z m é n y é t /mégpedig az egyes tájtipusok e s e  teben/. A. G. ISZACSENKO ebben látja a tájkutatás egyik i d ő s z e  rű feladatát.

I . 3. Uj tudományágak, kutatási területek a természetföldrajzban Az A. G. ISZACS E N K O által m e g f o g a l m a z o t t jövőbeni kutatási fel

adatok l é n y e g é b e n a m o r f o l ó g i a i t á j egységek területi d i f f e r e n  c i á l ó d á s á n a k m e g i s m e r é s é b e,111. annak h i á n y a ra, a k ö l c s ö n h a t á s o k és a táj d i n a m i z m u s t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k feltárására, ill. fel- tá r a t l a n s á g á r a vonatkoznak. Ehhez azonban az e nergia- és a n y a g  csereforgalom, a kémiai elemek m i g r á c i ó j á n a k ismerete fontos, amelyhez speciális geokémiai, geofizikai, biológiai módszerek a l k a l m a z á s a szükséges. Ez a t udományos felismerés vetette meg a táj d i n a m i k á j á t feltáró táj g e o k é m i a i , tájgeof i z i k a i és b i o  geokémiai ir á n y z a t alapját. Ezek azok a t a folyamatokat, t ö r  vényszer ű s é g e k e t , k ö l c s ö n h a t á s o k a t kutatják, amelyek a tájban le j á t s z ó d n a k és amelyek á l l a n d ó a n változnak.

I . 3. 1. Tájg e o k é m i a

A t á j g e okémiai i rányzat m e g a l a p í t ó j a B. B. P O L Ü N O V , szovjet geo- kémikus, talaj- és f ö ldrajztudós volt. T á j k u t a t a s a i t a kémiai elemek v á n d o r l á s á r a ala p o z t a és k i d o l g o z t a a ma egyre nagyobb

jelen t ő s e g ü t a j g e o k é m i a alapelveit, v a l a m i n t m ó d s z e r e i t /1956/.

- 6 -

(20)

(21)

A tájg e o k é m i a e l s ő s o r b a n a talaj v i z s g á l a t a alapján fejlődött ki, m i v e l a talaj az a szféra, ahol az é lő és é l e t telen t e r m é  szet a l e g s z o r o s a b b k ö l c s ö n h a t á s b a kerül. A talaj szelvények és a ta l a jképződési folyamatok részletes kémiai elemzése a talaj tan egyik fontos feladata. Ezért érthető, m i é r t ez a t u domány á l l ~ a talaj geokémiához a l e g k ö z e l e b b . A tájgeokémia elméleti és gyakorlati ku t a t á s a i azon b a n a geokémia sok más ágával is s z o  ros k a p c s o l a t b a n vannak. Ezek közül l e g f o n t o s a b b a b i o g e o k é m i a , valamint az elemek földkéregbeli vándorlásának, m i g r á c i ó j á n a k t a n a . Kor á b b a n m á r V. I. VERNADSZKIJ, L. SZ. B E R G , A. A. GRI- G O R J E V és mások rámutattak a geokémiai m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á  nak s z ü k s é g e s s é g é r e a földrajzi kutatásokban. Ezt csak először B. B. P O L Ü N O V v a l ó s í t o t t a meg, amikor elk é s z í t e t t e G r ú z i a n e d  ves s z u btrópusi tájainak el s ő geokémiai jellemzését.

B. B. P O L Ü N O V használta az un. "geokémiai" táj k i f e j e z é s t /1952/:

Ezen a föld felszínének olyan területi e g y s é g e i t értette, a m e  lyekre a kémiai elemek v a n d o r l a s á n a k , k ö r f o r g a l m á n a k sajátos tipusa j e l l e m z ő .

A t á j g eokémiai k u t a t á s o k n a k lényeges szerepük van az egyes t áj

eg y s é g e k k ö z ö t t fennálló k ö l c s ö n h a t á s o k m e c h a n i z m u s á n a k f eltá

rásában, m ivel ezek s z a b á lyozzák az anyag- és energiaforgalmat.

E zért a g e o kémiai m ó d s z e r e k jelentős m é r t é k b e n hozzás e g í t e n e k a táj belső szerkez e t é n e k m e g i s m e r é s é h e z . A. I. PER E L M A N n e m  zetközi v i s z o n y l a t b a n is els ő n e k foglalta össze a tájge o k é m i a elméleti és gyakorlati kérdéseit, és elsőnek irta m eg a S z o v j e t  unió tájainak g e o kémiai jellemzését a G e o h i m i j a l a n d s a f t a /1955, 1961, 1966/ cimü, klasszikus, e d d i g h á r o m k i a d á s t m e g é r t mun- k á j á b a n .

A tájge o k é m i a m é g fiatal tudományág, igy a gyakorlati a l k a l m a  zás tap a s z t a l a t a i még elég hi á n y o s a k . J ö vőbeli szerepe l é n y e  ges, mert a t á r s a d a l o m élete, gazdasági tevékenysége a tájjal a l e g s z o r o s a b b k a p c s o l a t b a n áll / jSl. a lakosság, az ipar, a m e  zőgazd a s á g által felhas z n á l á s r a k e r ü l ő viz mennyisége, kémiai ö s s z e t é t e l e a táj g e o k é m i a i s a j á t o sságaitól f ü g g / . A mezőg a z d a - sági termékek minősége, a terméshozam, az á l l a t t e n y é s z t é s sok l é nyeges vonása szorosan ö s s z e f ü g g a tájban lejátszódó g e o k é  miai folyamatokkal. E m e l l e t t a g e o k émiai m ó d s z e r e k sok fontos ipari n y e r s a n y a g f e l k u t a t á s á t biztosították, A tájgeokémiai v i z s g á l a t o k másik fontos feladata az, hogy m e g á l l a p í t s a a k é  miai elem e k ama op t i m á l i s mennyiségét, amely a növényre, az á l  lati és emberi szervezetre ke d v e z ő e n hat. A K. I . L U K A S O V v e z e t  te m u n k a c s o p o r t n a g y gyakorlati jelentőségű kutatásai a m e z ő  gazdasági tevekenység, a talaj t e r m é k e n y s é g é n e k fokozását vizs- gálja a t á j g e o k é m i a eddigi e r e d m é n y e i v e l /NAGY J.-né, 19 79/

ö s s z e f ü g g é s b e n .

- 7 - \

(22)

—

. »

;

:

(23)

I. 3. 2. B i o g e o k é m i a

A geoké m i á b ó l fejlődött ki többek k ö z ö t t a b i o g e o k é m i a , a m e l y  nek a lapjait V. J. V E R N A D S Z K I J fektette le B i o s z f é r a cimü m ü  vében /19 2 6 / , A táj l é nyeges von á s a i t az atomok biologiai k ö r  forgalmában h a t á r o z z a m e g . S zerinte a kémiai elemek k ö r f o r g a l  mát két ellen t é t e s folyamat szabályozza:

- az é l ő a n y a g szintézise,

- az é l ő a n y a g e l b o m l á s a és energia felszabadulása.

A b i o l ógiai k ö r f o r g a l o m e k é t mo z z a n a t a a t á j geokémia k a r d i n á  lis p r o b l é m á i közé t a rtozik /NAGY J.-né, 1979/.

I. 3. 3. T á j g e o f i z i k a

A t á j t é n y e z ő k k ö l c s ö n h a t á s a i n a k v i z s g á l a t á b a n nagy szerepe van a fizika m ó d s z e r e i v e l történő e l j á r á s o k n a k . így alakult ki ez az uj tudományág, amely e l s ő s o r b a n az a n y a g c s e r e f o r g a l o m m a l ,az anyagcseremé r l e g e k k e l , az e n e r g i a f o r g a l o m m a l és e n e r g i a h á z t a r  tással foglalkozik m e g h a t á r o z o t t tájon belül. A tájgeofizika m e g a l a p í t ó j a A. A. G R I G O R J E V ,ismert földrajztudós volt. Az uj t u d o m á n y á g elméleti alapjait A menny i s é g i és minőségi mutatók je l entősége a termész e t f ö l d r a j z i rayonirozás és t e r m é s z e t f ö l d  rajzi jellemzések számára c. m u n k á j á b a n / 1 9 3 4 / fektette le.

E l s ő k é n t m u t a t o t t rá a mennyi s é g i mutatók fontosságára, ezen keresztül az any a g m é r l e g e k kész í t é s é r e a tájkutatásokban. Ha az egyes t á j egységek évi vagy évszakos d i n a m i z m u s á t t a n u l m á  nyozni kivánjuk, akkor m i n d e n e k e l ő t t is m e r n ü n k kell - az anyag- és e n e r g i a m é r l e g e k seg í t s é g é v e l - a t á j egység anyag- és energia

h á z t a r t á s á n a k p a r a m é t e r e i t . Ezek e l s ő s o r b a n a s u g á r z á s i , hő- és v i z h á z t a r t á s m é r l e g e k kel és az ásványi, v a l a m i n t s z e r v e s a  n yagok csere., ill. k ö r f o r g a l m á val kapcsolatosak. A termeszeti folyamatok p o ntos m e n n y i s é g i é r t é k e l é s é h e z a k i s érleti á l l o m á  sok több éves a d a t s o r a i n a k k i é r t é k e l é s é v e l juthatunk. Ma még ezek a k u t a t á s o k kezdeti fokon vannak, mert h i á n y z i k a sokéves a d a t b á z i s . A sugárzási, hő- és v i z h á z t a r t á s m é r l e g e k elkész i t é - séhez szükséges ad a t s o r o k ugyan m á r rendelk e z é s r e állnak /hi

szen több spe c i a l i z á l t m e t e o r o l ó g i a i és h i d rológiai kisérleti állomás műk ö d i k már a Szovj e t u n i ó b a n / , de a tájkutatók v i z s g á  lati körébe tartozó főbb t ermészeti folyamatokra vonatkozó m e g  figyelések m ég szinte t e ljesen hiányoznak. Ha a k u t a t á s o k sorál m e g h a t á r o z z á k az a n y a g c s e r e f o l y a m a t o k i n t e n z i t á s á t es a k e l e t  kező, v a l a m i n t p e r s p e k t i v i k u s a n varhato b e a v a tkozasi k ö v e t k e z  m é nyek hatásait, akkor l e h e t ő s é g n y ilik a folyamatok törvény- sz e r ü s é g e i n e k bizonyos s z a b a l y o z a s a r a . A V. B. S Z O C S A V A altal i r á n y í t o t t t á j kutatási kisérleti állomásokon, az un. " F ö l d r a j  zi O b s z e r v a t ó r i u m " - b á n a t á j h á z t a r t á s r a v o n a tkozó helyszini v i z s g á l a t o k a t folytatnak /PAPP S., 1976/.

V. R. V O L O B U J E V foglalkozik a t a lajban l ejátszódó e n e r g i a - és a n y a g c s e r e f o l y a m a t o k k a l /196o/. Az ezekre v o n a tkozó észlelési adatok m é g elég h i á nyosak és k i é r t é k e l é s ü k is csak a k e z d e t e k  nél tart.

- 8 -

(24)

■

. i

(25)

A földrajzi tájak v í z h á z t a r t á s á n a k v i zsgálatával e l s ő s o r b a n M.

I. LVOVICS /1954, M. I. BUDÜKO /1956/ és N. N. IVANOV /1954/

f o g l a l k o z i k . K i d o l g o z t á k az egyes zónák és tájegységek vizház- t a r t a s m e r l e g é n e k k i s z á m í t á s á h o z szükseges m ó d s z e r e k e t .

A t á jgeofizikai v i z s g á l a t o k a t A. G. I SZACSENKO /1961/ k ö z e l i  tette a t á j ö kológiai kutatásokhoz, amenn y i b e n pl. m e g h a t á r o z  ta az O r o s z - s i k s á g k ü l ö n b ö z ő zónái havi v i z h á z t a r t á s m é r l e g é n e k dinami z m u s á t .

A S z o v j e t u n i ó b a n elsőnek m e g j e l e n t tájgeofizikai mü A tájak g e o f i z i k á j a cimmel D. Z. A R M A N D s e r k e s z t é s é b e n jelent meg 1 9 67-ben /NAGY J.-né, 1979/.

I . 3. 4. B i o g e o c ö n o l ó g i a i k u t a t á s o k

A b i o g e o c ö n o l ó g i a szintén a táj b e l s ő ' d i n a m i z m u s á t kiséreli f e l t á r n i . E kut a t á s i i r ányzat létrejöttében, ill. az ö k o l ó g i á  nak a földrajzi t ájkutatásokkal szoros ö s s z e f ü g g é s é n e k k i m u n  k á l á s á b a n V. N. S Z U K A C S O V /194 9/ nevét kell kiemelni.

Az é l e t k ö z ö s s é g /biocönózis és biotóp/ és körny e z e t e e g y ü t t e  sen a l kotják az un. b i o g e o c ö n ó z i s t . Az é lő szervezetek és k ö r  n ye z e t ü k közötti k ö l c s ö n h a t á s az anyag c s e r é n keresztül v a l ó 

sul meg. E zért a bioge o c ö n o l ó g i a feladata az él ő szervezetek s zerepének m e g á l l a p i t á s a a tájak sz e r k e z e t é b e n es d i n a m izmusá- b a n .

V.B. S Z O C S A V A a tájkutatás feladatát a k o n k r é t bioge o c ö n ó z i s o k és "elemi g e o r e n d s z e r e k " t á j h á z t a r t á s á n a k és mű k ö d é s ű k v i z s g á  latában látja /197o/. A t á j k u t a t á s o k n a k ezt az irányát a g e o  rendszerek t o p o l ó giájának" nevezi /197o/.

I . 4. A t á j k u t a t á s o k feladatai a szovjet geog r á f u s o k m e g f o g a l  m a z á s á b a n

A szovjet g e o g r á f u s o k t ö bbször m e g f o g a l m a z t á k a tájkutatások l e g f o n t o s a b b feladatait. A század e l ején m e g i n d u l t t á j k u t a t á  sok 3o-as, 4o-es é v e k ben történt f e l m é r é s e , feldolgozó r e n d  s z e r ezése után több irányban folytatódtak és bővültek a k u t a  tások. Az 5o-es évek köze p é n a l e g f o n t o s a b b feladat a ma már töb b é - k e v é s b é l e f e k t e t e t t elméleti alapok n y omán m e g f e l e l ő v izsgálati m ó d s zerek kidolgozása, v a l a m i n t a gya k o r l a t b a n f el

h a s z n á l h a t ó e r e d m é n y e k elerese v o l t . Ezt A. G. I SZACSENKO igy fogalmazta meg: "... ki kell d o l g o z n u n k a táj k u t a t á s o k m ó d s z e  reit és me g kell találnunk az utat arra, hogyan alkalmazzuk ezeknek a k u t a t á s o k n a k az e r e d m é n y e i t a gyakorlatban"./l955/ . Ekkoriban k e z d t é k a szovjet szerzők a t e r e p kutatás f o n t o s s á g á t

hangsúlyozni. A terepi k u t a t á s o k eredmenyei köze tartoztak az á t t e k i n t ő térképek, amelyek 196 3-64-től kezdve a k o m p l e x r e  g i onális a t laszok k ö t e l e z ő tartalmi részei lettek /K.I. GERE N - CSUK - A .G . ISZACS E N K O - N .A . SZOLNCEV, 1976/.

- 9 -

(26)

(27)

A térképe z é s s e l szorosan ö s s z e f ü g g ö t t a t i p o l ó g i a /osztályozás/

problémája, amely főleg az 5o-es és 6o-as években m a g á r a vonta a szovjet tájkutatók figyelmét. A tipológiai m e g k ö z e l i t é s l é n y e  ge az, ho g y a tájak i n d i v i d u a l i t á s a n e m zárja ki köz ö t t ü k b i z o  nyos h a s o n l ó s á g o k megletét. Ezek alapján a tájakat össz e h a s o n - litani és tipizálni is lehet. Ennek jelentősége főleg a m ó d s z e r  tan területén n a g y .

A 6o-as é v e k b e n m ár n a gyon jelentős szovjet t á j k u tatások e r e d  m é n y e k é n t számos egyetemi és főiskolai f ö l d r ajztudomány! t a n  tervben szerepeltek e l ő a d á s o k a k ö v e t k e z ő elnevezésekkel: T á j  e g ységek tana, A terepi tájkut a t á s módszerei, A táj geokémiája.

Ezenkivül bevezették a tájkutatási t e r e p g y a k o r l a t o k a t és k i a d  ták a m e g f e l e l ő tárgyak első kézikönyveit.

Szintén a 6o-as é v e k b en k e z d ő d ö t t el, az a korszak, amelyre a t áj mecha n i z m u s á n a k , s z e r k e zetének és dinam i k á jának tudatos m e g  ismerése, ill. az erre váló törekves~3eil'lemző• Az ember es a táj k ö l c s ö n h a t á s á n a k problémái" "iránt az é r d e k l ő d é s fokozódott.

A k u t a t á si m ó d s z e rtanban a pont o s é s z lelési m ó d s z e r e k k i d o l g o  zására va l ó törekvés volt me g f igyelhetcT! Egy re j obiban- ? elmerül t a m a t e m a t i k a i kife j e z é s e k i r á n t i _T g é n y > a k i b e r n e t i k a és az ál- talános r e n d s z e r e lmélet m e g i s m e r é s e és b e v o n á s a a kutatási m ó d  szerek kiértékelésébe. E k k oriban kezdték m o d e l l e n á b r á z o lni a g é p r e n d s z e r e k e t vagy annak r é s z e i t . Az egzakt menny T i e g i mód~

szereknek és a m o d e l l k í s é r l e t e k n e k a tájökológiai k u t a t á s o k b a történő b e vezetésével a SZUTA M o s z k v a i és Irkutszki Földrajzi Kutató I n t ézetének m u n k a t á r s a i szereztek e l é v ü l h e t e t l e n é r d e m e  ket. E h e l y ü t t n e m c é l o m a h a talmas anyag bemutatása, hiszen ez külön ta n u l m á n y anyaga lehetne /PAPP S., 1976, NAGY J . - n é , 1979/.

Az elméleti alapok l e f ektetése és a kutatási feladatok m e g h a t á  rozása után a k ü l ö n b ö z ő tájkutatási k o n c e p c i ó k a t hird e t ő sz o v 

jet tájföldrajzi, tájkutatási iskolák, i rányzatok képviselői t ö r e k e d t e k a z alkalmazási lehet ő s é g e k m e g f o g a l m a z á s á r a . Az e d  digi tájkutatási k o n c e p c i ó k l é n y e g r e t ö r ő b e m u t a t á s a k o r röviden már v á z o l t a m a gyakorlati a lkalmazás jelenlegi vagy jövőbeli lehetőségeit. Mi n d közül azo n b a n a l e g j e l e n t ő s e b b ma a t á j k u t a  tás és a földterületek m e z ő g a z d a s á g i h a s z n o s í t á s a közötti k a p  csolat /mezőgazdasági termelés- t a l a j j a v i t á s , -védelem, -hasz- nositás stb./. H a s onlóan fontos, de e r e d m é n y e i b e n és i r o d a l m á  ban kevé s b é g a zdag a t á j k u t a t á s a l k a l m a z o t t területei és a vá-

rosépités, területi tervezes, ipari területek es egeszsegügyi v o n a t k o z á s o k közötti k a p c s o l a t . M a n a p s á g p e d i g egyre no a táj- kut a t á s i m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s á n a k szerepe a földtanban,a hidro- l ó g i á ban is.

Ezek az alkalmazási l e h etőségek jelölik ki az ökológiai t á j k u  tatás jelenlegi és jövőbeni ku t a t á s i feladatait a S z o v j e t u n i ó  ban.

- l o -

(28)

I

(29)

I I . A t á j k u t a t á s o k iránya és módszerei az NDK-ban

A nemzet k ö z i táj k u t a t á s b a n é l enjáró N D K - b e l i geográfusok m ár a 6o-as évek elején e r e d m é n y e k e t és uj m ó d s z e r e k e t tartalmazó p u b l i k á c i ó k k a l hivták fel m a g u k r a a figyelmet. Ö s s z e f o g l a l ó m  ban i g y e kszem bemutatni azt a t ö b b i r á n y ú fejlődést, a mely 196o- tól n a p j a i n k i g az N D K - b a n a tájö k o l ó g i á t jellemzi.

Az N D K-beli táj ö k o l ó g u s o k k o m o l y e r ő f e s z í t é s e k e t tettek a t á j  kutatás /ezen belül t e r m é s z e t e s e n a tájökológia/ t e r m i n o l ó g i á  jának tisztázására, p o n t o s í t á s á r a is. A k ü l ö n b ö z ő m e g b e s z é l é  seken, k o n f e r e n c i á k o n /amelyek közül ilyen szempontból k i e m e l  kedő j e l e n t ő s é g ű volt 1973-ban a c s e h s z l o v á k i a i S m o l e niceben

r e n dezett konferencia/ m e g v i t a t á s r a és e l f o g a d á s r a k e r ü l t s z a k  szavak jelen t é s é t Írásban rögzítették; hasz n á l a t u k az NDK-ban n a g y jából egys é g e s n e k mondható.

II. 1. E . NEEF elméleti k u t a t á s o k k a l foglalkozó m u n káinak é r t é  kelése

E. NEEF p r o f e s s z o r a t á jökológia t u d o m ányának megal a p í t ó i közé tartozik az NDK-ban. Elsős o r b a n az ő m u n k á s s á g a adta az e l m é  leti a l a p o k a t a t á j ö k ológiai k u t a t á s o k h o z . Munk á i ma már e l s ő  sorban a fejlődés története szempon t j á b ó l értékelhetők. E.NEEF 196 7-ben m e g j e l e n t Die the o r e t i s c h e n G r u n d l a g e n dér L a n d s c h a f t s - lehre c. k ö n y v é b e n jól m e g f i g y e l h e t ő m u n k á s s á g á n a k többirányu- sága. A kön y v b e n olyan t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e t á l l a p í t o t t meg, a- melyek ma m á r elisme r t e k a tájökológiai kutatásokban. A t a x o  nómiai eg y s é g e k r e n d s z erezésére tett korá b b i javaslatait itt n e m fej l e s z t e t t e tovább, ezekkel k é sőbb tanítványa, G. HAASE foglalkozott.

E. NEEF el m é l e t i mu n k á i b a n erősen é r e z h e t ő C. TROLL h a t á s a . Térképek és bizonyító e rejű péld á k nélkül elméleti f e j t e g e t é  sei n e m elég m e ggyőzőek, a taxonómiai e g ységek rendszerére tett korábbi kísérletei, javaslatai n e m elég világosak.

E. NE E F azonban a tájö k o l ó g i a elméleti a lapjainak k i d o l g o z á s á  ban e l é v ü l h e t e t l e n é r d e m e k e t szerzett. T e v é k e n y s é g e során b o n  ta k o z o t t ki és f o r málódott a lipcsei i s k o l a , amelynek ma v e z e  tő g e o g r á f u s a G. HAASE.

II. 1. 1. E. NEEF a t á j ö k o l ó g i á r ó l

E. NEEF szerint az ö k o l ógiai t ájkutatás vagy t á j ökológia a f ö l d  rajzi v a l ó s á g t ö k é l e t e s e b b megértésére, az a n y a g h á z t a r t á s m e n y - nyiségi m e g r a g a d á s á r a t ö r e k s z i k . A cél - E. N E E F m e g f o g a l m a z a -

sában - az, hogy a m e n n y i s é g i m e g h a t á r o z á s o k k a l p o n t o s a b b k ö z  lést adjunk, m i n t az a m a g y a r á z ó leirással lehetséges.

- 11 -

(30)

(31)

II. 1. 2. A t axonómiai e gységek E. NEEF m u n k á i b a n

A h o m o g e n i t á s f ogalmának m e g h a t á r o z á s a k o r E. NE E F /1964/ máig érvényes m e g á l l a p i t á s o k a t tett: "Földrajzi területet akkor n e  vezünk homogénnak, ha azonos szerekezete és azonos h a t á s m e c h a  nizm u s a van, s ezáltal anyagi háztart á s á n a k egységes a m e c h a  nizmusa, tehát azonos v i s e l k e d é s i formákat m u t a t fel".

S z e r k e z e t e n az anyagi tényezők ö s s z e s s é g é t érti. Hasonló okok homogén f e l ületeken haso n l ó ha t á s o k a t v á ltanak ki. E. NEEF s z e  rint az ilyen - legtöbbször, de n e m m i n d i g - igen kicsiny, fö l d  rajzi szempontból lényeges f e l ü l e tegységek v izsgálata szigorúan t e r m é s z e t t u d o m á n y o s jelleget adhat a földrajzi kutatásnak, s ezáltal a földrajzi k ö z l é s p r o g n o s z t i k a i értéke is növelhető.

T e r m é s z e t e s e n n e m szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a h o m o g e  nitás feltételei é v szakok szerint is, v á l t o z n a k egy területen.

Ezért n a g y o n nehéz lenne "abszolút" t e r ü l e t h a t á r t megadni a h o  mogén területekre. Ezek e t a homogén e g y s é g e k e t topikus e g y s é g e k - nek jelölik, a görög t opos = hely, h e l y s é g szóból származik. A homogén t e r ü l e t e g y s é g e k tanu l m á n y o z á s á v a l a t o p ológia f o g l a l  kozik.

A k i v á l a s z t o t t ismérveknek m e g f e l e l ő e n e l k ü l ö n í t h e t ü n k f i z i o  tópot, h i d r o t ó p o t , k i i m a t ó p o t , p e d o t ó p o t és ö k o t ó p o t . Ezek a -top x k é p z ő s e g i t segével a l k o t o t t szavak m i n d i g egy bizonyos tá j a l k o t ó tényező h o m o g e n i t á s á t jelentik a területen. A hidro- t ó p o k , klimatópok, p e d o t ó p o k stb. analit i k u s vizsgá l a t a és t é r  k ép e z é s e s z o l g áltatja az a d a t b á z i s t az ö k o t ó p o k e l h a t á r o l á s á  hoz. Az ö k o t ó p f o galmát C. T R O L L / 1 9 5 o / épitette be a tájkutatás s z a k s z ó k i n c s é b e .

E. NEEF főleg a fiziotópot tartja a ter m é s z e t f ö l d r a j z r e n d s z e  rező egységének. Az ö k o t ó p o t - a 6o-as évek végén irt c i k k e i  b en - a v i z s g á l ó d á s s z empontjából n e m t a rtotta elég pontosnak.

Ezért t artotta a k k o riban fontosabbnak a fiziotópot, amelyet igy h a t á r o z o t t meg: "A fiziotóp o l y a n földrajzi területegység, a- me l y az egész addigi fejlődés e r e d m é n y e k é n t az a b i o tikus t é n y e  zők has o n l ó k i a l a k u l á s á t m u t a t j a és e zért az adott feltételek k ö z ö t t az anyagi há z t a r t á s o lyan formáival rendelkezik, amelyek egyben m e g h a t á r o z z á k ökológiai j e l e n tőségét /ökológiai p o t e n  ciálját/. /1968/

x A magy a r helyesírás, ill. a kiej t é s a "~tóp" Í r á s módot k ö v e  teli m eg /v.ö. i z o t ó p /, ezért - ö s s z e t é t e l e k b e n - a t o v á b b i  akban is igy irom.

- 12 -

(32)

: ■

■ :

*

(33)

V é l e m é n y e m szerint ez a m e g h a t á r o z á s e r ősen vitatható, hiszen egy, csupán abiotikus tényezők ö s s z e sségére v o n atkozó terület- egységnek, a fiziotópnak n e m lehet ö k o l ógiai p o t e n c i á l j a . Ezt m ár az 1974-ben irott s z a k d o l g o z a t o m b a n hangsúlyoztam, és i g a  zolva é r e z t e m m e g á l l a p i t á s o m a t H. LESER: L a n d s c h a f t s ö k o l o g i e

/1976/ c. k ö n y v é t olvasva. Ökológiai pote n c i á l r ó l a szerves v i  lág figyelemb e v é t e l e nélkül beszélni sem l e h e t . E helyütt e l t e  kintek annak vázolásától, m e l y szempontok ala p j á n tartotta E.

NEEF a f i z i o t ó p o t az ökotópnál fontosabbnak és a tájkutatás a- l a p e g y s é g é n e k . A k é s ő b b i e k b e n ugyanis - e g y é r t e l m ű e n - az ö k o  tópot fogadták el a r e n d s z e r e z é s alapegységének.

A heterogén terü l e t e k e n m ár nincs semmiféle egységes anyagi v o  natkozásrendszer. A hom o g é n és h e t erogén földrajzi területek k ü l ö n b ö z ő jellegű megis m e r é s i l e h e t ő s é g e k e t és ebből adódóan k ü l ö n b ö z ő tudomá n y o s c é l k i t ű z é s e k e t tesznek lehetővé. A döntő kü l ö n b s é g ter m é s z e t e s e n n e m a viz s g á l t területek nagy s á g á b a n rejlik, hisz e n igen k i t e r j e d t területek is lehetnek m a j d n e m h o  mogének, t ehát szerke z e t ü k b e n és h a t á s m e c h a n i z m u s u k b a n csak n e m a z o n o s a k .

A d i f f e r e n c i á l t földrajzi t e r ü l e t e g y s é g e k jelölésére a görögből származó c h o r a = tér e l n e v e z é s használatos. Ennek m e g f e l e l ő e n beszélünk cho r i k u s e g y s é g e k ről, i l l . az eze k k e l foglalkozó c h o - r o l ó g i á r ó l . Ezek a h e t e rogén területek a topikus egységek k o m b i  nációi .

A c h o rológiai m u n k a m ó d s z e r e k esetén a n a g y s á g r e n d e k n e k igen f o n  tos szerepe van. E. NEEF a n a g y s á g r e n d e k e t e l s ő s o r b a n a s z ü k s é  ges m u n k a m ó d s z e r e k szempontjai szerint k ü l ö n í t e t t e el egymástól és osztályozta.

A m i k r o c h o r /mikrochora, mikrohor/ a m e g á l l a p í t h a t ó legkisebb h e t e rogén egység. A m e z o c h o r /mesochora, mezohor/ több, k ü l ö n  böző m i k r o c h o r b ó l épül fel. A m a k r o c h o r t /makrochora, m a k r o h o r / a térben egymás m e l l e t t elhelyezkedő, azonos fő ismérvek által jellemzett m e z o c h o r o k alkotják. A m e z o c h o r t felépitő mi k r o c h o - rok t o p o l ó g i a i l a g töb b é - k e v é s b é m ég jól m e g á l l a p í t h a t ó t a r t a  lommal rendelkeznek. A m a k r o c h o r b első szerkezete viszont a m e  zochorok m o z a i k j a i b ó l tevődik össze, vagyis olyan egységekből, a m e l y e k n e k m e n n y i s é g i jellemzése m á r közvetett. Amilyen m é r t é k  ben háttérbe szorulnak az ökológiai részletek, és tért h ó d í t a  nak az á l t a l á n o s i t á s o k , úgy lépnek egyre inkább e l őtérbe az á l  talános t i p u s j e l l e m z é s e k . A m a k r o c h o r o k v i z s g á l a t a k o r tehát má r fontos szerepet k a pnak a t ipológiai eljárások.

Hasonló a l a p v e t ő m e g j e l e n é s i formákat mutató m a k r o c h o r o k t ö b b  ször e l ő f o r d u l n a k egymás m e l l e t t a térben. Ezeknek azonban k e  vés a közös vonásuk. A c h o r o l ó g i a i m u n k a m ó d ebben a d i m enzióban v éget ér, e l v e s z í t i k ugyanis j e l e n t ő s é g ü k e t az egyes geofakto- roknak a c h o r o l ó g i a i d i m e n z i ó b a n k ö t e l e z ő összefüggései. A föld-

- 13 -

(34)

■ '

,

;

(35)

rajzi s z e m lélet o l y a n uj d i m e n z i ó j a ez, amelynek m é r e t e i t a p l a n e t á r i s ö s s z e f ü g g é s e k b ő l jellemezhetjük.

A m e g a c h o r /megachora, megahor/ ezért a földrajzi szemlélet g e o s z férikus /irodalomban több h e lyen planetáris/ d i m e n z i ó j á  ból is l e s z á rmaztatható. M i k é n t a m i k r o c h o r bizonyos ö s s z e k ö  tő kap c s o t jelent a t opológiai és a c h o rológiai dimenzió k ö  zött, u g y a n u g y a m e g a c h o r o k a c h orológiai és a geoszférikus dimenzió között. Ma m ár a chorológiai és a g e o s z férikus d i m e n  zió közé beikta t o t t regionális d imenzió is elfog a d o t t a szak- irodalomban.

II. 2. 1. Az elméleti alap o k t o v á b b f e j l e s z t é s e és a gyakorlati i rányzat G. H A A S E m u n k á i b a n

G. HAASE e l ő s z ö r E. NE E F elméleti g o n d o l a t a i t igyekezett p é l  dákkal alátámasztani, ill. p r o f e s s z o r a o k f e j t é s e i t k i e g é s z í t e  ni vagy pontosítani. A tájökológiai terep m u n k a m e g t e r v e z é s é  vel, e l ő k é s z í t é s é v e l és k i v i t e l e z é s é v e l a földrajzi g y a k o r l a  ti k u t a t ó m u n k á b a n e l é v ü l h e t e t l e n ér d e m e k e t szerzett. A g y a k o r  lati m u n k a során n y e r t tapaszt a l a t a i n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l  tak ahhoz, hogy az elméleti tájökológiai k u t a t á s o k a t - e l s ő s o r  ban az e g z a k t vizsgálati m ó d s z e r e k k e l dolgozó k u t a t ó c s o p o r t o k irányában - továbbfejlesztette. A tájkutatási szimpóziumokon hiva t a l o s a n e l f o g a d o t t s z a k k i f e j e z é s e k egy része G. H A A S E-től ered, ill az ő gyako r l a t i m u n k á j á n a k eredményei sokat s e g í t e t  tek e fogalmak pontos meghatározásában.

A tájök o l ó g i a G. H A A S E véleménye szerint ö s s z e k ö t ő t u domány az általános t e r m é s z e t f ö l d r a j z és a regionális természe t f ö l d r a j z között. Fel a d a t a - f ogalmazza m e g - a g e o s z f é r á b a n ható k ü l ö n  böző t e r m é s z e t i jelenségek k o m p l e x hatásának vizsgálata, v a l a  mint a g e o s z f é r a hasonló jellegű t e r ü l eteinek t ipológiai r e n d  szerezése, továbbá a térbeli s z e rkezetek tanulmányozása.

II. 2. 2. A tájökológiai a nalizis és szintézis G. H A A S E é r t é  k e l é s é b e n

G. H A A S E - részben E. NEEF korábbi t a n í t ásaiból meritve, r é s z  ben t o v á b b f e j l e s z t v e azokat - k é t tájö k o l ó g i a i m u n k a m ó d s z e r t javasol cikkeiben. E z e k e t ő m a g a is alkalmazta, ill. f e l h a s z  n á l t a g y a k o r l a t i tájökológiai k u t atásai során. A k ét m ó d s z e r a következő: a r é s z k o m p l e x u m o k d i f f e r e n c i á l t f a k t o r a n a l i z i s e , a- mely a s z a k i r o d a l o m b a n t á j ö k ológiai analizis néven terjedt el.

A másik az ezen alapuló t á j ö k ológiai s z i n t é z i s .

A t á j ö k o l ó g i a i a n a l i z i s t u l a j d o n k é p p e n a részk o m p l e x u m o k v i z s  gálata. R é s z k o m p l e x u m o k n a k G. HAASE a z okat a g e o f a k t o r o k a t vagy g e o f a k t o r c s o p o r t o k a t nevezi, amelyek a te r m é s z e t f ö l d r a j z i össz- k o m p l e x u m n a k a lényeges old a l a i t tükrözik. Pl. a növényzet, az á l l a t v i l á g stb. Ez a m u n k a m ó d s z e r a nagyon k ü l ö n b ö z ő g e o t énye- zők m e g f i g yelésére, mérésekre, azok /ha szükséges gépi matema-

- 14 -

(36)

. 1

.

1

(37)

tikai m ó d s z e r e k k e l t ö r t é n ő / k i é r t é k e l é s é r e épül. A tájökológiai analizis, a r é s zletekre k i t e r j e d ő vi z s g á l a t á szinte homogén ö- k o t ó p o k o n történik, me r t igy lehet elérni, h o g y a l e h e t ő l e g  pontosabban, m e n n y i s é g i adatokkal j e l l emezhessük a vi z s g á l t t e 

rületet. így felmerül az átfogó és p o n t o s a n leirható tipusok szükségessége, vagyis az egyes ök o t ó p o k c s o p o r t o k b a tömöritése.

A tájökológiai szintézis az analizis során mért, ö s s z e g y ű j t ö t t menny i s é g i adat o k mi n ő s é g i összeg e z é s é v e l jellemzi a vi z s g á l t homogén e g y s é g feltárt f o l yamatait és a törvényszerűségeket.

C é l j a az ö k o r e n d s z e r e k leirása, meghatározása, r e n d s z e r e z é s e . A tájökológiai szintézis során végzett ö k o t i p u s - k u t a t á s , e l h a  tárolás és térképezés - m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k e n - kü l ö n ö s e n nagy j e l entőségű a termőhelykutatásban. G. HAASE k i d o l g o z t a a t e r m ő h e l y k u t a t á s e l k é p z e l é s e szerinti feladatkörét, amelynek bizonyos m u n k a t e r ü l e t e i ma már a biológiai k u t a t á s o k h o z t a r t o z  nak. A G. H A A S E és munk a t á r s a i által v é g z e t t földrajzi jellegű t e r m ő h e l y k u t a t á s o k a m e z ő g a z d a s á g i terül e t e k e n t a l á lható öko- tipusok v i z s g á l a t á t és r e n d s z e r e z é s é t célozták. G. HAASE az e l  méleti g o n d o l a t s o r t az É s z a k n y u g a t - L a u s i t z i - h e g y - és domvidé- k en végz e t t g yakorlati tájökológiai v i z s g álattal e g é szítette ki, ill. b i z o n y í t o t t a be okfejtéseit.

II. 2. 3. Az ökot ó p fogalma, az ökotópok t é r képezése és t á r s u  lása

A tájökológiai szintézis e r e d m é n y e i t a f ö l d rajzilag homogénnak t e k i ntett t e r ületre v o n a t k o z t a t v a jut el G. HAASE is a t á j ö k o  lógia alapegységéhez, a legkisebb területegységhez, az ökotóp- h o z .

Az NDK - b a n G. HAASE vetette fel először az ö k otópok t é r k é p e z é - sének szükségességét, m i n t t á j ö kológiai v izsgalati részered^

menyt. Az öko t ó p o k t é rképezésére az l:lo ooo- e s l é ptéket ja v a  solja / Magyarországon is ez a m é r e t a r á n y a legg y a k o r i b b az ag- rogeológiai t i p u s t e r ü l e t - k u t a t á s o k n á L / , n a g y o b b t e r ü l etekről történő á t t e k i n t ő jellegű térképek k é s z í t é s e k o r - pl. ökotóp- s z e r k e z e t - c s o p o r t o k á b r á z o l á s a k o r - p e d i g az 1 : 2oo ooo-es m é  re t a r á n y t .

Az ök o t ó p o k tehát nem c s a k felületegységek, h a n e m térképezési e g ységek is, amelyek mind e n egyes természeti tér tagolási m u n  kájá n a k alapjai.

Az ökotópok helyzete, fellépése törvényszerű, bizonyos a l a p e l  vek szerint rendezett. Ezt nev e z z ü k az ökotópok t á r s u l á s á nak.

Az ö k o t ó p o k többnyire m o z a i k s z e r ü térbeli e l r e n d e z ó d e s ü e k . M i  vel egy b i z o n y o s t é r egységen belül az ö k otópok láncolata m i n  d ig hasonló formában ismétlődik, a fellépésben valami f é l e s z a  b á l y o s s á g jut kifejezésre. Ez a sza b á l y o s s á g jellemző az ö k o  tópok társulására.

- 15 -

(38)

'

»