A DUNAKANYAR - HEGYVIDÉK TERMÉSZETIKÖRNYEZETPOTENCIÁLJÁNAK 1EZŐGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE

Teljes szövegt

(1)MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET. Dr. KERTÉSZ ÁDÁM. A DUNAKANYAR - HEGYVIDÉK TERMÉSZETI KÖRNYEZETPOTENCIÁLJÁNAK 1EZŐGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE. BUDAPEST 1988.

(2)

(3) A DUN AK AN YAR-HEGYVIDÉK TERMÉSZETI KÖRNYEZETPOTENCIÁLJÁNAK MEZŐGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE.

(4) E L M É L E T -M Ó D S Z E R -G Y A K O R L A T 39. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet. Sorozatszerkesztő: RÉTVÁRI LÁSZLÓ.

(5) Dr. KERTÉSZ ÁDÁM. A DUNAKANYAR-HEGYVIDÉK TERMÉSZETI KÖRNYEZETPOTENCIÁLJÁNAK MEZŐGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF THE PHYSICAL ENVIRONMENTAL POTENTIAL OF THE DANUBE BEND MOUNTAINS FOR AGRICULTURE AND TOURISM. Az 1986-ban megvédett értekezés változatlan szövege Unchanged text o f dissertation defended in 1 9 8 6. B U D A PEST, 1988.

(6) Kivitelezésben közreműködtek: EVERS KRISZTINA, FÜLÖP JÁNOS, KERESZTESI ZOLTÁNNÉ, LÁNG JUDIT, MOLNÁR MARGIT, NÉMETH JÓZSEF, POÓR ISTVÁN, SZABÓ KLÁRA, TARPAY SÁNDORNÉ. ISSN 0 1 3 9 -2 8 7 5 ISBN 9 6 3 7 3 2 2 6 2 0. Készült az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetben.

(7) T A R T A L O M Oldal I . Bevezet és....................................................................................................................... I. 2. A te rmé sz et i környezet fogalma é s helye a f ö l d r a j z tudományban.................................................................................................................. 2 .1. Táj é s k ö r n y e z e t ............................................................................................ 2 . 2. A társadalom t e l j e s f ö l d r a j z i k ö rnyezet e......................................... 2 . 3 . A t er mészet i k ö rnye ze tpot e nci á l fogalma........................................... 2 . 3 . 1 . A t e rm é s ze t i kör nyezetpotenciál meghat ározása................. 5 5 8 10 13. 3. A t er mé sz et i k ö r n y e ze t é rt é k el é s irányzatának k i a l a k u l á s a .................. 3 . 1 . Tájökológia é s k ö r n y e z e t k u t a t á s ............................................................ 3 . 2 . A k ö r n y e z e t é r t é k e l é s mint a kör nyezetpotenciál meghatározásának módszere......................................................................... 4. A t er mé sz et i környezet r é s z p o t e n c i á l j a i n a k meghatározása a Dunakanyar-hegyvi dék t e r ü l e t é n ......................................................................... 4 . 1 . Föl draj zi h e l y z e t ............................... 4 . 2 . A f el s z i nk ö ze l i kőzetek r e l a t i v é r t é k e l é s e .................................... 4 . 3. A domborzat é r t é k e l é s e ................................................................................ 4 . 3 . 1 . A f e l s z í n i formák r ö v i d j e l l e m z é s e ....................................... 4 . 3 . 1 . 1 . Általános l e p u s zt u l á s f o r m ák .................................. 4 . 3 . 1 . 2 . Lejők.................................................................................. 4 . 3 . 1 . 3 . Árterek, t e r a s z o k , t ö r m e l é k - és hordalékkúpok............................................................. 4 . 3 . 1 . 4 . Völgyek.............................................................................. 4 . 3 . 1 . 5 . Antropogén formák, j e l e n k o r folyamatok.......... 4 . 3 . 2 . Domborzati mi nősi t é s morfometriai p a r am é te re kk e l........... 4 . 3 . 2 . 1. Relativ r e l i e f .............................................................. 4 . 3 . 2 . 2 . Lej t ésvi szonyok / l e j t ő k a t e g ó r i a / ........................ 4 . 3 . 2 . 3 . Völgysürüség................................................................... 4 . 3 . 3 . K í s é r l e t a domborzat é r t é k e l é s é r e a növényt e r m e s z t é s s zempont j ából ............................................................ 4 . 4 . É gha jl a ti a d o t t s á g o k .................................................................................... 4 . 4 . 1 . A levegő h őmé rs é kl e te.................................................................. 4 . 4 . 2 . Csapadék.............................................................................................. 4 . 4 . 3 . A hő- é s v i z h á z t a r t á s kapcsolata / a r i d i t á s n edves s égeI I á t o t t s á g / ................................................................... 4 . 5 . Ví zr aj zi a d o t t s á g o k ...................................................................................... 4 . 6 . Természetes növénytakaró........................................................................... 4 . 6 . 1 . A növényzet r e l a t i v é r t é k e l é s e ................................................ 4 . 7 . T a l a j a d o t t s á g o k ............................................................................ 4 . 7 . 1 . A t a l a j a d o t t s á g o k é r t é k e l é s e .................................................... 5. A t er mé sz et i környezet mezőgazdasági szempontú é r t é k e l é s e ................ 5 . 1. Első k í s é r l e t : a Börzsöny- komp I ex t á j t i p o l ó g i a i t é r k é p e ......... 5 . 2. A t ermészet i környezet mezőgazdasági szempontú i n t e g r á l t mi nő sí té se f a kt or a na l izi s s e i ................................................................... 5 . 2 . 1 . A f a kt or a na l i zi s módszere.......................................................... 5 . 2 . 2 . Az a da tok k i v á l a s z t á s a ................................................................ 5 . 2 . 3 . Az adat ok s t r u k t ú r á j á n a k v i z s g á l a t a főkomponens e l e m z é s s e l .......................................................................................... 5 . 2 . 4 . Az adathalmaz e g y e s í t é s e ............................................................ 5 . 2 . 5 . A k i e g é s z í t e t t adathalmaz v i z s g á l a t a .................................. V. 16 16 19 23 23 25 29 29 29 30 31 32 33 34 34 36 40 40 45 50 52 56 60 64 66 68 70 74 74 78 78 80 86 92 95.

(8) 5 . 2 . 6 . A völgysürüség elhagyása - 12 vál+ozós f u t t a t á s ........... 98 5 . 2 . 7 . Faktorana I i zi s ................................................................................ 101 5 . 2 . 8 . A f a k t o r a n a l i z i s eredményeinek é r t e l m e z é s e ...................... III 6. A t er mé sz et i környezet idegenforgalmi szempontú é r t é k e l é s e .............. 117 6 . 1 . Az é r t é k e l é s m ó d s z e r e ................................................................................ I 18 6 . 2 . A nyári idegenforgalomra v a l ó alkalmasság r e l a t i v é r t é k e l é s e ......................................................................................................... 122 6 . 3 . A t é l i idegenforgalomra v a l ó alkalmasság r e l a t i v é r t é k e l é s e ......................................................................................................... 125 6 . 4 . Az é r t é k e l é s eredményeinek é r t e l m e z é s e .............................................. 128 7. További k ut a tá s i f e l a d a t o k .................................................................................. 130 IRODALOM........................................................................................................................ 131 MELLÉKLETEK...................................................... ........................................................... 142 FÜGGELÉK........................................................................................................................ 151 SUMMARY: Evaluation of t h e phys i cal environmental p ot en t ia l of the Danube Bend Mountains f o r a g r i c u l t u r e and t o u r i s m . . . 159. У1.

(9) I.. BEVEZETÉS. Napjainkban a népgazdaság gyors ütemű f e j l ő d é s e , ezen belül az ipar és a mezőgazdaság mennyiségi és főként minőségi - i n t e n z í v - f e j l ő d é s e egy s o r , a t er mé sz et i k ör nye ze tt e l összef üggő következményt von maga u t á n , ennek kap csán pedig számos k ér d és t vet f e l . A kérdések egy része a r r a keresi a vá l a s z t , hogy te r m é s z e ti k ö rn yezetü n k milyen t ovábbi ha s zn o s í t á si. lehetősége. ket r e j t magában, m ily e n p o t e n c i á l l a l r e n d e lk e z ik /vö. PÉCSI M. 1972a, 1972b, 1974, 1979: kö rn ye ze tp ot en ci ál ; i l l e t v e - a korábbi t á j k u t at ás hoz kapcsolódó an - MAROSI S.-SZILÁRD J .. 1963: t á j p o t e n c i á l / .. A t er mé sz et i környezet p o t e n c i á l j á n a k f e l t á r á s a k ö zv e tle n gazdasági é r dek. Nem v e z e t közvetlen gazdasági érdekhez v i s z o n t a másik k é rd é sc so p o rt , amelyhez a gyors Ütemű fe jlő d é s ká ro s kö vetkezm én yei, a környezet / t ú l / t e r h e l ése, a káros következmények e l l e n i védelem / kör nyezet védel em/ t a r t o z i k . A k öz v et e tt gazdasági é rdek ez eset ben is n y i lv á nv a ló , különösen akkor, ha nem csupán környezetvédelmi nézőpontból. indulunk k i , hanem a t e r m é s z e t i környezet. reprodukáló képességének kérdését i s f e l v e t j ü k . A t e rm é s ze t i környezet v i z s g á l a t a gazdasági é r de k és t á r s ad a lm i igény, az e m l í t e t t két problémakörhöz t a r t o z ó kérdések megválaszolására pedig e l s ő s o r ban a fö ld ra jztu d o m á n y k e l l , hogy v á ll a l k o z z é k . A f ö l d r a j z mint s z i n t e t i z á l ó tudomány egyf el ől alkalmas a t e rm é s ze t i környezet á l t a l á n o s szempontú, ö s s z e g ző - i n t e g r á l t - v i z s g á l a t á r a , másfel ől az egyes f ö l d r a j z i d i s z c i p I i n á k a r é s z kérdések f e l t á r á s á t t ű z h e t i k ki c é l u l . Végső cél a környezet sokszempontu, i n t e g r á lt v iz s g á la ta és é r té k e lé s e , mely a t e r m é s z e t - és ga zda sá gf öl dr aj z i d i s z c i p l í n á k közös f e l a d a t a . Ez a f e l a d a t v á l l a l á s e g y ú t t a l a te r m é s z e t- és gazda sá g fö ld r a jz k ö z e le d é s é t, eg yü ttm ű kö d ését f e l t é t e l e z i . A két kérdéskörhöz akkor is e l j u t u n k , ha a t e rm é s z e t i környezethez nem a gy ak o rl at s z ü l t e igények é s társadalmi e lvá rá sok f e l ö l kö z el i t ü n k , hanem elmé l e t i szempontból. Ez esetben ki i nd u lh a tu n k egy fe lő l a je le n le g l é t e z ő környe z e tb ő l mint a l a p f ö l t e v é s b ő l , a z t k u t a t v a , hogy e környezet a g a z d a s á g i - t á r s a dalmi s z f ér a s z empont j a it szem e l ő t t t a r t v a hogyan hasz no s í th at ó o p t im á l is a n, milyen lehetőségeket r e j t magában. Másrészről f ö l v e t h e t ő a k ér dés , hogy l é t e z ő kö rnyezetü n k - tá rs a da lmi - ga zda sá gi szempontból o p t i m á l i s h a s z n o s í t á s e set én,.

(10) vagy akár a j e l e n l e g i h a s z no s í tá s i mód pr ol ongál ás a mel l e t t - m ily e n m érték ben te r h e lh e tő , mi t e r he lh et ős ég én ek f e l s ő határa,. i l l . egy a d o t t t e r h e l é s i. mód es e té n milyen károsodásokkal számolhatunk. Az i n t e g r á l t s z e m l é l ő i é t abban is megnyilvánul, hogy e két megközelítési mód egymást f e l t é t e l e z i , egyik a másik nélkül nem l é t e z h e t . Bármelyiк nézőpontból i s induljunk k i , e l e n g e dh e t et l e n f ö l t é t e l a termé szeti környezet j e l e n l e g i á l la po tá na k i smerete. Fel k e ll t e h át mérni a t e r m é sze ti k ö r n y e z e t té n y e z ő in e k m inőségét, ökológiai k a p a c i t á s á t a f e l h a s z n á l ó ágazatok /mezőgazdaság,. i p a r , telepü l é s f e j lesztés, üdü l é s s t b . / szempontjai. s z e r i n t . Ezen túlmenően szükséges az ö k o l ó g i a i tényezőknek a f e l h a s z n á l h a t ó ság szempontjai s z e r i n t v a l ó r a n g s or o lá s a, egymáshoz v i s z o n y í t o t t j e l e n t ő ségük s z e r i n t i o s z t á l y o z á s a és összemérése, végül az előzőek a l a p j á n a t e r ü letegységek i n t e g r á l t ö k o l ó g i a i é rt é ké n ek meghatározása /GŐCZÁN L. 1979/. Az imént megfogalmazott fel adat ok megoldására v i l á g s z e r t e k u t a t á s i prog ramok szerveződt ek /UNESCO MAB 13. p r o j e c t , KGST környezetvédelmi program s t b . / . A földrajztudomány hazánkban f o n t o s s zer epet v á l l a l t a körn ye ze tk u t a t á s kérdései nek vizsgá l a tá ba n, i l l . koor di nál ásában. A k ut a tá s ok el mé le ti megalapozása PÉCSI M. akadémikus nevéhez fűződik, aki ki dol gozt a a r e n d sze rsze m lé le tű k ö m y e z e té r té k e lé s elméleti b á z i s á t , va lamint ú t m u t a t á s t a d o t t az é r t é ke l és h e z /PÉCSI M. 1972a, 1972b, 1974, 1979, PÉCSI M. e t a I . 1980/. Az ő ö s z tö n z é sé r e több ilyen t ár gyú d i s s z e r t á c i ó szü l e t e t t . J e l e n d i s s z e r t á c i ó megírásában PÉCSI M. é s GŐCZÁN L. személyes útmu t a t á s a i m e l l e t t - a me ly ér t ezúton i s s z e r e t n é k k ö s zö n e té t mondani - ezek a d i s s z e r t á c i ó k is sokat s e g í t e t t e k /MAROSI S. 1981 é s GŐCZÁN L. 1982 do k t or i, valamint MEZŐSI G. 1983 kandidátusi é r t e k e z é s é r e gondolok e l s ő s o r b a n / . Disszertációm c é l j a k e t t ő s : e g y r é s z t a t er mészet i k ö r n y e ze t é rt é k el é s e l méleti - é s főként - m ó d szerta n i szempontból való v i z s g á l a t a , m á s r é s z t a mód szerek k o n k r é t alkalm azása egy ad o t t t e r ü l e t e n , a D unakanyar-hegyvidéken. Az é r t é k e l é s két f e l h a s z n á l ó ágazat - a mezőgazdaság é s az idegenforgalom szempont j ai t é r v é n y e s í t i . A t e r mé s ze t i környezet - ezen belül tésével. i s e l ső s or ba n a domborzat - minősí. hos’szabb i d e j e foglalkozom. Az ért ekezésben e korábbi eredményeimet. is felhasználom. Olyan s z er ke zet i f e l é p í t é s r e t örekedt em, amelyből. l át hat ó. az az u t , amely az é r t e k e z é s legfontosabb uj eredményének t e k i n t h e t ő integ r á l t é r t é k e l é s i e l j á r á s kidolgozásához v e z e t e t t . A t e rm é s ze t i kör ny e ze tk u ta tás néhány elméleti kérdésének v i z s g á l a t a után a t e rmé sz et i környezet r é s z p o t e n c i á l j a i n a k meghatározásával foglalkozom a 2.

(11) Dunakanyar-hegyv idék t é rs ég éb e n. Ez a környezet pot enci ál meghatározásának e l s ő munkafázisa. A második munkafázis az i n t e g r á l t kör nyezet pot enci ál meg h a t á r o z á s a . R és z le te se n bemutatom az e r r e a l k a lm a zo t t uj módszert / a f a k t o r anal i z i s t / , majd a konkrét, számitógépes f el d o l g o zá s és ennek k i é r t é k e l é s e következik. Ezt a módszert a mezőgazdasági szempontú é r t é k e l é s r e alkalmaztam. Az idegenforgalmi szempontú é r t é k e l é s h e z csak részben használom ugyanazokat a v á l t o z ó k a t , mint a mezőgazdasági szempontúhoz. A módszer i t t egyszerűbb: súlyozott átlagszámítás. Az é rt ekezés ben f e l d o l g o z o t t téma nagy g y a ko r la t i j e l e n t ő s é g g e l b i r , ku t a t á s a el sősor ban "Az ország t e rm é s ze t i e r ő f o r r á s a i n a k á t fo g ó tudományos v i z s g á l a t a " c. o rszágos k u ta t ás i f ői r án yh oz , "Az emberi környezet védelme" c. OKTH kut at ás i fői r án yh oz , val ami nt "A t e r ü l e t f e j l e s z t é s t megalapozó kuta tások" с. ОТ kut at ás i főirányhoz kapcsolódik.. 3.

(12)

(13) 2. A TERM ÉSZETI KÖRNYEZET FOGALMA É S HELYE A FÖLDRAJZTUDOMÁNYBAN. 2 .1. Táj és környezet. J ó l l e h e t " t á j és környezet" a fö ld ra jztu d o m á n y a la p fo g a lm a i, mégis gya kori e fogalmak nem he lye s ha sz ná la ta mind a f ö l d r a j z b a n , mind pedig a f ö l d rajzon k iv ü li tudományokban. Néhány é vt iz e dd e l e z e l ő t t még úgyszólván csak a t á j foga lomma I t a l á l k o z t u n k , az utóbbi évt i zedben a környezetfoga lom kezdi k i s z o r í t a n i , h e l y e t t e s í t e n i a t á j f o g a l m a t . A 3. f e j e z e t b e n , a k ö r n y e z e t é r t é kelés nemzetközi irodalmának á t t e k i n t é s e k o r e r r e a f ol ya ma tr a még v i s s z a t é rünk.. I t t csupán a r r a ut a lu n k , hogy a " t á j " szó h a sz ná la tá nak k i s z o r u l á s a. és a környezetfogalom rohamos t e r j e d é s e v i l á g j e l e n s é g / v ö . p l . Umweltfor schung, environmental geology, environmental geomorphology/. A "környezet" f c g a Imát c sa ki s az e z t időben megelőző táj fogal om t i s z t á zása után d e f i n i á l h a t j u k , e z é r t - a t á j j a l. kap cs o l a to s el mé le ti v i t á b a v a l ó. be lebonyo I ódás igénye nélkül - röviden idézünk és é r t é k e l ü n k néhány megha t á r o z á s t . H. LESER / 1 9 76 / s z e r i n t mind a t á j , mind a környezet komplex ren d sze re k , amelyeket ökoszisztémaként foghatunk f e l . P. MÜLLER /1974/ s z e r i n t az ökoszisztémák t é r b e l i , önszabál yozásr a képes h a t á s r en d s z er ek , amelyek bio t i k u s / a z embert is b e l e é r t v e / és a b i o t i k u s elemekből épülnek f e l .. E megha-. rozásból következik, hogy a t á j mint ökoszisztéma elemei közt az ember és an annak tevékenysége is s z e r e p e l . A t á j f o ga l om tudományt ört énet i f e j l ő d é s e azonban a z t muatja, hogy kezdetben t e r m é s z e t t ö r t é n e t i. k at eg ó r i ak én t é r t e l . mezték, é s csak későbbiekben merült fel a k u l t u r t á j fogalom bevezetésének szükségessége. Az ö t v e n es évek s z o v j e t g e o g r á f i á j a p l . a t á j a t t e r m é s z e t történeti. kategóri ának, a r e g i o n á l i s f ö l d r a j z tárgyának m i n ő s í t e t t e . A t e r . mészeti táj fogal om a z ót a is uralkodó maradt /N. A. SZOLNCEV 1968, V. B. SZOCSAVA 1970, A. G. ISZACSENKO 1972a, 1972b, 1974, D. L. ARMAND 1975, G. P. MILLER I960/, nemcsak a s z o v j e t , hanem más nemzetek g e og r á fi á já ba n i s . Még az egyébként egységesnek t e k i n t h e t ő német f öl d r a jz b an i s t a lá l ko z h a t u n k o lyan k í s é r l e t e k k e l , amelyek a t á j fogalmát és v i z s g á l a t á t k é t f e l é o s z t j á k , így C. TROLL /1950, 1956/ s z e r i n t a fu n k c io n á lis t á jk u ta tá s - metodikai szem pontokat szem e l ő t t t a r t v a - egy ö k o l ó g i a i , t er mészet i - t á j k ut at ás i. irányzat. m e l l e t t a k u l t u r t á j g a zd a sá g i, te c h n ik a i és tá rsa d a lm i a s p e k tu s a it külön k e l l v iz s g á l j a . Ez D. BARTELS /1968/ s z e r i n t a t á j k u t a t á s n a k egy t e r m é s z e t és egy társadalomtudományi. i rá ny za tr a v a l ó f e l o s z t á s á h o z k e l l , hogy vezessen 5.

(14) ez pedig t á j f ö l d r a j z i szempontból c é l t a l a n é s f ö l ö s l e g e s , mivel e z á l t a l a német irodalom " em b e r f ö l d r a j z i " koncepciójából a természettudományos-ökol ó g i a i gondolkodás u t o l s ó maradványai i s e l tű n n é ne k. A t á j elemei közé a né met f ö l d r a j z i. iskolákban r e n d s z e r i n t az ember, pontosabban az emberi t e v é . kenység eredményei is b e l e t a r t o z n a k /Е. NEEF 1967, J . SCHMITHÜSEN 1950' ' ' / . Az imént e m l í t e t t k u l t u r t á j fogalom /amelynek fok o z ot t j e l e n t ő s é g e a t á j - k ö r n y e z e t fogalmának t i s z t á z á s a során nyilvánvalóvá v á l i k / abból a f e l ismerésből s z ü l e t e t t , hogy a te rmé sz et i t á j mint szubsztrátum bár l é t e z i k , de az emberi tevékenység a z t nemcsak, hogy b e f o l y á s o l j a , hanem á t is a l a k í t j a . MEZŐSI G. / 1983/ s z e r i n t ez a ka te gó r ia "a társadalmi tevékenység h a t á s á r a á t a l a k u l t , i l l . k i a l a k u l t t áj egys égek j e l ö l é s é r e s z o l g á l , azaz a t á j a t a benne el he ly e zk ed ő mest er séges objektumokon és hatófolyamatokon k e re sz tül szemlélve v i z s g á l j a " . Fogalmát F . RATZEL / 1 8 8 2 / eml í t i e l ő s z ö r . Az a ngol s zás z irodalomban e l s ő k é n t G.SAUER / 1925/ és P.W. BRYAN /1933/ munkáiban s z e r e p e l . A k u l t u r t á j m e l l e t t hamarosan megjelenik az i p a r i - v á r o s i t á j fogalma i s , a s z o v j e t szakirodalomban pedig sokszor s z er e pe l az antropogén t á j elnevezés / F . N. Ml LKOV 1973, L. I. KURAKOVA 1976y. / . A t á j fogalmának é rt el mezés e az. idők folyamán a magyar szakirodalomban i s v á l t o z o t t . MENDÖL T. /1932/ a z t Í r j a , hogy az ember "belenyúl a t á j é l e t é b e , módosítja annak képét és Így a t á j n a k dinamikus tényezőjévé v á l i k " . BULLA B. /1974/ s z e r i n t "minden t á j a t á j a l k o t ó tényezőknek / s z e r k e z e t n e k , domborzatnak, é g h a j l a t n a k , a h i d r o l ó g i ai hálózatnak é s az ember t á j a l a k i t ó , k u l t úr a te r em tő t evékenységének/ a t e r mészetes e g y ü t t e s e , s z i n t é z i s e . Föl draj zi t e r ü l e t e g y s é g , amelyhez hasonló van a Földön, de t e l j e s e n azonos soha. Tehát minden t á j individuum, e gy é ni ség". /BULLA B. s z e r i n t azonban a t á j t e r m é s z e t t ö r t é n e t i k a t e gó r i a m a r a d t . / PÉCSI M. / 1 97 2 / meghatározásában v i l ág o s a n megfogalmazódik, hogy a t á j ban természeti é s " ku l tu r " -e le me k ö t v ö ző d ne k :. . . "a t á j hosszú t e r m é s z e t t ö r t é n e t i és r ö v i d , de igen hatékony gazdasági f e j l ő d é s e g y ü t t e s eredménye. A t á j a t t e h át t e rm é s ze t i és t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i k a te g ór i ak é nt , ember cent ri kusan kell t e k i n t e n i , é r t é k e l n i " . SZÉKELY A. / 1973/ a t á j a k f e j l ő d és é ne k fol ya. ' ' J, SCHMITHÜSEN /1 9 5 0/ két fő t á j a l k o t ó komponensre u t a l , a t er més ze t i t á j b e o s z t á s i r e n d s z e r r e és az abból k i f e j l ő d ő , az ember á l t a l meg határozott területi differenciálódásra. / 2/ A s z o v j e t irodalomban h as znál t "antropogén t á j " fogalma nem egyezik meg a " k u l t u r t á j " a ngol s zás z é r t e l m e zé sé v el . Az előbbi gyakran sem t e r ü l e t i l e g , sem t a r t a l m i l a g nem e l é g í t i ki a t á j j a l kapcsol at os kri t é ri um o ka t /MEZŐSI G. 1983/. 6.

(15) mat at , a t á j a l k o t ó tényezők s z e r e p é t el emz i, rámutat az ember t á j a laki t ó szerepének egyre fokozódó j e l e n t ő s é g é r e . M i e l ő t t a t á j - és környezet fogalmak értel mezése k öz öt t i különbségeket v i z s g ál n é k , a k e t t ő k öz öt t i e g ye z é s r e , közös vonásokra i s rá kell mutatnunk. Mind a t á j , mind pedig a környezet " t é r k a t e g ó r i a , s ő t 4 dimenziós é s komplex, bennük a t er mészet i é s t á r s á b a Imi-gazdasági tényezők, hatások b o n y ol u l t ha tásmechanizmusban, f i z i ka i-kémia i - b i o I ógi a i - t á r s a d a Imi mozgásformában j e l e n v a n n a k . . . " /MAROSI S. 1980/. Hasonló k ö v e t k e z t e t é s r e j u t un k a már e m l í t e t t , H. LESER-féle /1976/ meghatározás s z e r i n t , hogy t i . mindketten ökos z is z té ma ként f ö l f o g h a t ó komplex rendszerek. A két fogalom közti különbségre legvilágosabban MAROSI S. /1980/ muta t o t t r á. MAROSI a különbséget e g y r é s z t k a pcs ol at r ends zer ükben, má sr és z t t e r ü l e t i e l h a t á r ol á s u k ba n l á t j a . "A környezetfogalom minden esetben f e l t é t e l e z e t t s é g e t f e j e z ki és v i s z o n y l a t o t t é t e l e z f e l , mégpedig . . . b i r t ok egy olyan viszonyban, amelyben a b i r t o k os valamilyen é l ő , a k t i v s z e r v e z e t " . Bi r to ko s lehet a növény-, vagy á l l a t v i l á g valamely egyede vagy c s o p o r t j a , de l e h e t bir tokos az ember, i l l . bizonyos embercsoportok i s. MAROSI S. helyesen á l l a p í t j a meg, hogy a környezet "annak az é l ő s zer vezet nek a helye vagy t e r e , amelyre hat, és az a t é r vagy hely, amely az i l l e t ő é l ő s z e r v e z e t r e h at ". A t á j a t a környezet t ől megkülönböztető fő ismérv, hogy "nem v i s z o n y l a t , . . . , nem konk r é t f e l t é t e l e konkrét t e v é k e n y s é g n e k . . . . . Térbeli a l a p j a , h a tár ai nak megha t á r o z ó j a a t er mészet i tényezők ö s s z e s s é g e , bár a t ár sadal om hat ására formáló di k". MAROSI S. f e j t e g e t é s e a la pj án az i s n y il vá nva ló, hogy nem szükséges töb bé - az egyébként is csak nehezen és p o n ta t la n ul d e f i n i á l h a t ó - antropogén, urbanogén, technogén t á j r ó l b e s z é l n i , hiszen a t á j a k h i e r a r c h i k u s re nds z er e az egész f ö l d f e l s z í n t l e f e d i , hanem - amint MAROSI S. e r r e u t al i s - a f e n t i kül önbségt ét el a t á j t i p u s o k nevezéktanában. elvégezhet ő.. A t á j é s környezet közti különbség annak t e r ü l e t i elh a tá ro lá sá b a n i s meg nyilvánul /MAROSI S. 1980, MEZŐSI G. 1983/. A t á j a k h a t á r a állandóbb, mint a konkrét környezeteké, amelyek az emberi tevékenység h a t á sá r a gyorsabban mó dosulnak / vö. D. L. ARMAND 1975, J. G. SZIM0N0V 1977/. Amint e r r e egyebek közt ENYEDI GY./ 1979а/ , MAROSI S . - / I 9 8 0 / , MEZŐSI G. / 1 98 3 / u t a l t a k , nem min den környezet r e g i o n á l i s f ö l d r a j z i egység, a t á j a k v i s z o n t azokz Külön é r t e k e z é s t á rg y a lehetne, miként épülnek egymásra a tá j a la p e g y sé g ei az egyes szerzők fe lf og á sá ba n. A t á j a k h i e r ar c hi k u s rendszerének a l a p k ö ve az ökotáp /német irodalom/, i l l . a f á c i e s / s z o v j e t irodalom/. A g e ot o p o l ó gia a homogén t e rü l e t e g y s é g e k tanulmányozásával f o g l a l k o z i k , f e l a d a t á t a né7.

(16) met szakirodalomban E, NEEF e t a l . /1973/ a következőképpen ha t ár oz t ák meg: a. geotopológia " f e l a d a t k ö r e a t á j , - i l l e t v e természeti t é re l em z és , t ár gya. a georendszer valamennyi /vagy lényegét meghatározó/ ha tá sö s s z ef üg gé ss e és megjelenési formája, a t o p ik u s dimenzió k e r e t é b e n . . . " . Egy-egy t á j a l k o t ó t é nyező homogenitásának figyelembevételével beszélhetünk h i d r o t ó p r ó l , morfo-, kl ima-, pedo-, f i t o - , zootópról s t b . Az i n t e g r á c i ó s z i n t j e s z e r i n t l é t e z i k f i z i o - , bio-,. i l l . ökotop. MAROSI S. /1980/ s z e r i n t a t á j építőköve a geo-. t ó p , a környezeté pedig az ökotóp / I . á b ra /. A topokból f e l é p ü l t h i e r a r c h i kus rendszerek az egyes s zerzőknél más-más e l ne ve zés sel s z er e pe l ne k / v ö . p l . E. NEEF 1963, 1964, 1967: c horák; N. A. SZOLNCEV: f á c i e s , é s igy t ovább/ . Végezetül szükségesnek t a r t j u k megjegyezni, hogy a "kör nyezet " szó köz nyelvi h as z ná la ta legalább a nn y ir a e l t e r j e d t , mint a t á j é . Éppen ez a k ö r ü l mény indokolja a pontos d e f i n í c i ó s z üks é ge ss é gé t. MAROSI S. /1980/ s z e r i n t a környezet mindig konkrét, még a legtágabb értelemben v e t t környezeten be lül is a legkülönbözőbb környezetek l ét eznek /annyi a konkrét környezet, a mennyi az é l ő s z e r v e z e t e k száma/. MEZŐSI G. / 1983/ a rr a h i v j a fel a f i g y el me t , hogy l é t e z i k ennél tágabb kör nye ze té rt e lme zé s i s: pl.egy bányat el ep k ö r nyezet e. A környezetben is hatnak a te rmé sz et i folyamatok, de nem ezek hatása a döntő. MEZŐSI G. / 1 9 8 3 / s z e r i n t abban az eset ben, ha az "egyre gazdagodó, magasabb rendű tartalommal rendelkező t á j n a k a t á rs a da lo m egészéhez v a l ó k a p c s o l a t vizsgálata. a c é l , akkor már a környezetfogalom s z f é r á j á b an j ár un k ".. 2.2. A t ársadal om t e l j e s f ö l d r a j z i környezete A t á j és környezet közti fontosabb különbségek t i s z t á z á s a után megkísé r e l h e t j ü k a környezetfoga lom további p o n t o s í t á s á t , d i f f e r e n c i á l á s á t . MAROSI S. /1980/ s z e r i n t a környezet fogalmát hosszú ideig a t e r m é s z e t , i l l . a t e r mészeti környezet fogalmával szinonim é rt el emben haszná l t á k ' / '’//. PÉCSI M. /1979/ r ámut at , hogy az ember é s környezet /man and envi ronment / k i f e j e z é sen ma is többen az ember é s természeti környezete k öz öt t i k ap c so la to t é r t i k . Amint a r r a a bevezetésben i s u t a l t u n k , napjainkban a gyors Ütemű gazda s á gi - tá rs ad al mi f e j l ő d é s f o l y t á n a t e rm é s ze t i tényezők é s a t á rs a d a I m i - g az dasági s z f é r a között á l l a n d ó bonyolult kölcsönhatások működnek, e z é r t a f ö l d r a j z i környezet fogalma nem lehet azonos a t er mészet i környezet foga I-. ^ ^ S z e r i n t e a f ö l d r a j z i környezet fogalma is a t ár sadal om természeti kör nyezet ére k o r l át o z ó d i k , mig a tár sadal mi környezet külön f oga lomként l é te z ik . 8.

(17) FIZIOTOP: LITHOrOP MORFOTOP HlDROTÓP KUMATO'P BIOTÓP : FITOTÖP ZOOTÓP. Т*М 1ЯЮАГ0Т0Р (Vl.vr, vasút) INDRUHTROTÓP ( n . WA'r ). HTPROTfcHNoreP (váüw i LéTtsijH(H Y) HONTANOTÓP ( п . ЛАНГА) UR6ANOTÓP (T IltfiílÉí). АбАотоР (н его M t M l ’«I T£*M Í-. HSIT). S) 7 .ábra.. SZtlVANOTcp (iMÖKOíA'-Vti Hiur). Topológiai alapegységek és k a p c so l a t a i k vá zl at os a n 1981 . in: To'zsa I . 1984/. 9. REKREATIONSTOA (fi. ü tilŐ H tir). /Marosi S..

(18) mával, hanem annál bővebb értelmű. PÉCSI M. /1972b,. 1974/ s z e r i n t a f ö l d r a j . zi környezet nemcsak a bennünket körülvevő él ő és h o l t természeti anyagokat, a f öl di s zubsztrátumot é s az abban végbemenő folyamatokat f o g l a l j a magába, hanem a t á r s a d a Imi-gazdaság i tevékenység ö s s z h a t á s á t i s , valamennyi. létesít. ményével e g y ü t t . Mivel az utóbbi évt iz ed be n a figyelem a k ör ny e ze tk u t at ás f e l é f o r d u l t , a tárgyban számos eI mé1e ti - mó d s z er t an i f e j t e g e t é s l á t o t t n a pv i l á g o t , model lek, sémák, rendszerek s z ü l e t t e k . /Е. P. ODÚM 1963, 1971, L. I. MUCHINA e t a l .. 1971, J. HAASE-G. HAASE. 1978, PÉCSI M. 1979/. E munkák kezdetben az ember. és / f ö l d r a j z i / környezete k ö l c s ö n k a p c s o l a t á i t v i z s g á l t á k , majd a későbbiek folyamán az ember h e l y é r e a t ár sadal om, r ü l t e k /MAROSI S. 1980/.. i l l . egyes t ár sadal mi c so po r to k ke. Ilyen módon a legkorszerűbb érte lm e zé s s z e r i n t a. társadalom t e l j e s f ö l d r a j z i k ö r n y e z e té r ő l m int r e n d s z e r r ő l /2. á b r a / beszé l ü n k ' ^ /PÉCSI M. 1979/, amelyhez a t e r m é s z e t i , / g e o s z f é r a , ö k o s z f é r a / , az á t a l a k í t o t t t ermészet i / t e c h n o s z f é r a / , a t ársada Imi-gazdaság i / t e r m e l ő s z f é r a / és a p o l i t i k a i - k u l t u r á l i s /nem t e r m e l ő tartoznak'./ 5 /. s z f é r a / környezet a l r e n d s z e r e i. 2 . 3 . A természeti kör ny e ze tp ot en ci ál fogalma A társadalom t e l j e s f ö l d r a j z i környezetének é rt e lm e z és e ve ze t el a leg fontosabb fogalomhoz, a k ö m y e z e tp o te n o iá l fogalmához. Tekintve, hogy a d i szs z e r t á c i ó a természeti. környezet. p ot en ci ál jával. f o g l a l ko z i k, az a l áb b i ak . ban e fogalom é r t e l m e z é s é r e térünk ki r é s z l e t es e b be n . A t ermészet i környezet bizonyos h a sz no s í tá si. lehetőségekkel / e r ő f o r r á . sokkal és a d o t t s á g o k k a l / r en d el ke zi k, amelyek bizonyos t ársadalmi. igény k i -. / 4 / A "társadalom t e j les f ö l d r a j z i környezete" k i f e j e z é s s e l azonos é r t e lemben h a sz n á l a t o s még a tár sadal om t e l j e s / i n t e g r á l t / környezete megjelölés is /PÉCSI M. e t a l . 1980/. Egyéb szinonim szókapcsolatok: t e l j e s t á rs a da lmi környezet, a társadalom f ö l d r a j z i környezet e, vagy egyszerűen: f ö l d r a j z i k ö rnyezet . Ha a továbbiakban f ö l d r a j z i környe z e tr ő l beszélünk, úgy a t ár sadal om t e l j e s f ö l d r a j z i környezetének PÉCSI M /1 9 7 9/ á l t a l megadott koncepciójára gondolunk. /5/ ' ' PÉCSI M. ért el mezéséhez hasonjó I. P. GERASZIMOV /1976b/, G. HAASE /1977/, MEZŐSI G. /1983/ meghatározása. Ha a továbbiakban a rövidség kedvéért egyszerűen k ö r ny e z et po t e nc iá l ról beszélünk, úgy a t e rm é s ze t i környezet p o t e n c i á l j á r a gondolunk. 10.

(19) A földrajzi környezet tagolódása és integrált, gyakorlati célú kutatása. alrendszerbeli adottság alrendszerbeli erőforrás. A1. A*. A*. A4. E1. E*. E*. E4. részadottságok ( + ; - ) A> =e a , + a, + a , .. . ( - a , ) + ( - a , ) ; A* af + a | + . . .(—aj); A* ^ а» + A» + . . . ( —a f); A* = a{ + a* + . . . ( - a j ) . . . részerőforrások E 1 =c e, + et - f . . . + ( - e , ) - f (—e,); E * = e * - f e* + . . . E* = ef + e* . E 4 = e4 - f e4 + . . . In teg rált kutatási szintek 1 -3 .. 1. Rcsztényezők értékelése, a részlehetőségek, részpotenciálok megállapítása 2. Célra irá n y íto tt domináló részfaktorok (előnyök és hátrányok) értékelése, alrendszer-potenciálok m egállapítása 3. Alrendszer-potenciálok egymás közti célirányított mérlegelése = környezeti regionális potenciál 1. Regionális (chorológikus) vizsgálati szempont 2. Genetikus (kronologikus) vizsgálati szempont 3. ökológiai (humán-, bio-, tájökológiai) vizsgálati szempont 4. Társadalmi-gazdasági vizsgálati szempont 5. M űszaki-technikai h atás vizsgálati szempontja. A k u tatás elvi szem pontjai. A k u tatás gyakorlati szempontjai. 1. 2. 3. 4.. Különböző ágazati tervezés Regionális és lokális környezetvédelem, természetvédelem tervezése Regionális tervezés, komplex gazdasági fejlesztés Országos és arányos területfejlesztés és komplex gazdasági tervezés. 2. ábra. - A f ö l d r a j z i környezet tagol ódása é s i n t e g r á l t , g y a k o r l a t i célú ku t a tá s a. / Pé cs i M. 1979 nyomán/..

(20) e l é g i t é s é r e n y új ta na k l e he t ős é ge t . A te rmé sz et i környezetnek e z t a t e l j e s í t ő képességét a te r m é s z e ti k ö rn y e ze t p o te n c iá ljá n a k nevezzük /PÉCSI M. 1974/. G. HAASE / 1978b/ a te rmé sz et i t é r p o t e n c i á l j á r ó l beszél - hasonló értelemben Ha vizsgálódásunk a l a p j á t nem a környezet, hanem a t á j képezi, úgy t á j p o t e n c i á i r ó l beszélhetünk /MAROSI S.-SZILÁRD J .. 1963, E. NEEF 1969/.. A fogalom a bevezetésben e m l í t e t t két nézőpont figyel embevét el ével köze l í t h e t ő meg. F e l v e t h e t ő t e h á t e g y f e l ő l az a kérdés, hogy t e rm é s z e t i környe zet ünk milyen / t o v á b b i / h a s z n o s ítá s i leh ető ség ek f o r r á s a ,. i l l . - másfelől -. a k ö r n y e z e t / tu l/te r h e lé s é n e k , védelm ének, állagmegóvásának ké rd é se . Hangsú lyozni szeretném, hogy a k é t n éző p o n t egymással szorosan ö s s z e fü g g, egyik a másik nélkül nem l é t e z h e t . Egy a d o t t p i l l a n a t b a n úgy t űn h e t, hogy csak a közvetlen gazdasági érdek s z o l g á l a t a lehet a cél / a z a z a környezetben r e j l ő lehetőségek azonnali é s minél i nt enzi vebb h a s z n o s í t á s a / , mig bizonyos idő e l t e l t é v e l a t e r m é s z e t i környezet "kizsákmányolása" olyan ö k o l ó g i a i p r o bl é mákhoz v ez et he t, amelyek a t e rm é s z e t i környezet á l l a g á t - é s e z á l t a l é r t é k é t is - l e r o n t j á k , e s e t l e g olyan mértékben, hogy az egyensúly a legnagyobb anya gi r á f o r d í t ás o k k a l sem á I I i t h a t ó h e lyr e. A t er mészet i környezetben r e j l ő h as z no s í tá si. lehetőségek r é s z i n t e r ő fo r . r á s , r é s z i n t pedi g a d o ttsá g j e l l e g ű e k . Természeti adottságon azon környezeti tényezők t u l a j d o n s á g a i n a k ö s s z e s s é g é t é r t j ü k , amelyek a t á rs a da lo m tágabb é r telemben v e t t t e r m e l ő - és fogyasztótevékenységével kapcsolatban á l l n a k vagy á l l h a t n a k /А. A. MINC 1972/. Az a d ot ts ág o k egy r é s z e a t ársadal om meghatáro z o t t ipari /műszaki, t e c h n i k a i / színvonalán e r ő f o r r á s s á v á l h a t . Természeti e r ő f or r ás o n /MEZŐSI G. 1983/ azon a dot t s ágok ö s s z es s é ge é r t e n d ő , amelyeket "meghatározott t á r s a d a Imi-gazdasági / t e c h n i k a i / színvonal m e l l e t t a t er me lé s é s a fogyaszt ás s z ü k s é g l e t e i r e f e l t á r t a k és ha sznosi t ó t t á k " .. A környezet. t e r h e l é s é v e l , védelmével, a káros környezeti j el e ns é ge kk e l k a pc so l at os , ko rábban e m l í t e t t problémák is f e l f o g h a t ó k a d o t t s á g k é n t . MEZŐSI G. /1983/ nem é r t egyet azzal a véleménnyel, hogy ezek a tényezők negativ e r ő f o r r á s o k /BENKŐ F. 1978, G. LŐTTIG 1975/, e li s m e r i v i s z o n t másodlagos é r t ék c sö k k e nt ő h a t á s u k a t . Úgy vélem, hogy amennyiben nem n e ga t iv e r ő f o r r á s k é n t , hanem ked v e z ő t l e n a d ot t s á g k é n t vesszük ő k e t figyelembe, úgy közel j á r u n k a valósághoz. ^ ^ RÉTVÁRI L.-TÚTH M. / 1 9 8 4 / hasonló meghatározása s z e r i n t "t er mészet i er őf or r ás o k n ak . . . a t e rm é s z e t i környezet - az ö k o lógi a i potenciál - azon i s me rt elemeit t e k i n t j ü k , amelyek a termelőerők meghatározott f e j l e t t s é g i s z i n t j é n gazdaságosan h a sz no s í t ha tó k a tár sadal om anyagi s z ü k sé g l et e i n e k k i e l é g í t é s é r e . 12.

(21) MEZŐSI G. /1983/ az a dot t s ágok é s e r ő f o r r á s o k közti különbséget - helyesen - abban l á t j a , hogy a t er mészet i a d o t t s á g ok a különböző környezeti tényezők ha lma za it j e l e n t i k , mig az e r ő f o r r á s o k r e nd s z e r s z i n t ü e k . A t er mé sz et i k ör ny ezet pot enci ál fogalmánál bővebb és sokrétűbb valamely t e r ü l e t i n t e g r á l t k ö r n y e z e tp o te n c iá l ]ának fogalma. PÉCSI M. / 1974/ s z e r i n t ez utóbbi magába f o g l a l j a a " f ö l d t a n i e r ő f o r r á s o k a t , t e r m é s z e t i - f ö l d r a j z i a d o t t s á g o k a t , munkaerőforrásokat, ö s s z e g z e t t e n. a 'termelési e rőforrá sokat',. a t e r m e l é s tár gyi és személyi t ényezői egységének, a termelőerőknek s z i n t j é t és végül a környezet f ö l d r a j z i h e l y z e t é t a termel őer ők kedvező vagy kedvezőt len t e r ü l e t i elhelyezkedésének szempontjából". A t e l j e s f ö l d r a j z i környezet p o t e n c i á l j á b a n nemcsak a t e r m é s z e t i - , hanem a m e st er sé ge s, á t a l a k í t o t t t e r mészeti környezet p o t e n c i á l j a i s benne f o g l a l t a t i k , s ő t a t á rs a da lm i - g az d a s á gi , é s a p o l i t i k a i - k u I t ú r á i is s z f é r a e r ő f o r r á s a i és a do t ts á ga i. is i d e t a r . toznak. Mindez t er mészet es en az e l ő z ő f e j e z e t b e n d e f i n i á l t környezetfoga lom ból is következik. A t ársadal om t e l j e s f ö l d r a j z i k ö rn y e z et é t a l k o t ó s z f é r á k k öz öt t igen szoros a ka pc so la t, amely bonyolult kölcsönhatások tornájában nyi l vánul meg. A t e rm é s z e t i környezet pot enci ál ö n á l l ó v i z s g á l a t a éppen e z é r t igen nehéz f e ladat . Ahhoz azonban, hogy a t ár sadal om t e l j e s f ö l d r a j z i környezetének in t e g r á l t p o t e n c i á l j á t meghatározhassuk, e l ő s z ö r a t e rm é s ze t i kör nyezet pot en c iál v i z s g á l a t á r a é s meghatározására van szükség. 2 . 3 . I . A_természeti_környezetgotenc|áJ__meghatározása A t e rm é s ze t i k ö rn y e z e t p o t e n c i á l , valamint a többi a l r e n d s z e r p o t e n c i á l jának meghatározása két munkafázisban l á t s z i k megval ósí t hat ónak /MEZŐSI G. 1983/. A harmadik lépés a t e l j e s f ö l d r a j z i környezet i n t e g r á l t f el mér ése /PÉCSI M.-RÉTVÁRI L. 1980, 1981/. Az e l s ő m unkafázisban a v i z s g á l t t e r ü l e t r é s z p o te n c iá lja it v i z s g á l j u k . A t e rm é s z e t i környezet p o t e n c i á l j á n a k v i z s g á l a t a k o r ez a domborzat,az é g h a j l a t - , a t a l a j - s tb. a d ot ts ág o k egyenkénti f e l m é r é s é t , m i n ő s í t é s é t j e l e n t i . A r é s z p o t e n c i á l o k v i z s g á l a t a különböző módszerekkel t ö r t é n h e t . A le g e g y sze rűbb. és egyben ö s s z e h a s o n I i t á s r a a legkevésbé alkal mas a r é s z p o te n o iá lo k v e r b á lis je lle m z é s e . Ez tulajdonképpen nem j e l e n t mást, mint a hagyományos természetföldrajzi. l e í r á s tényanyagának valamely szempont s z e r i n t á t r e n d e z é . s é t . Ennél korszerűbb az a módszer, amely a r é s z p o t e n c i á l o k a t m ennyiségi j e l lem ző kkel, viszo n yszá m o kka l j e l l e m z i . Ezek már konkrét ö s s z e h a s o n l í t á s r a is l e h e t ős é ge t nyújtanak. 13.

(22) A r ó s z p o t e n c i á l o k v i z s g á l a t a kétféleképpen végezhető e l . Az egyik mód s z e r i l l u s z t r á l á s á r a t e k i n t s ü k p l . az égha j I a t i potenc iá 11. Ha s or ra vesszük az é g h a j l a t i t é ny e ző k e t , konklúzióként megá I Iap i t h a t j uk, hogy a v i z s g á l t t e r ü l e t é g h a j l a t i a d ot t s á g a i annak melyik t e r ü l e t r é s z é n , mely f e l h a s z n á l ó á ga zat nak milyen l ehet őségeket kí nál nak. /А Börzsöny-hegység Ny-i és D-i pereme p l . - az é g h a j l a t i adottságokból kiindulva - mezőgazdasági h a sz n o s í t á s r a a l kalmas, ugyanakkor központi tömege csak erdőgazdái kodásra, a hegység t e l j e s t e r ü l e t e pedig az üdülés más-más módjaira bizonyul a lk al ma s na k ./ Ez vélemé nyem s z e r i n t az á lta lá n o s szem pontú v i z s g á la t, melynek során a z t k u t a tj u k t e h á t , hogy egy-egy te r m é s z e ti té n y e ző m elyik fe lh a s z n á ló ágazat c é lja ir a m ily e n m értékben alkalm as. E módszer a r é s z p o t e n c i á l o k v i z s g á l a t a k o r minden további nélkül al kal mazhat ó, a második munkafázisban azonban - amint látni f ogj uk - meglehetősen nehéz az á l t a l á n o s módszer alkalmazása. A másik módszer lényege, hogy a r é s z p o t e n c i á l o k a t valamilyen szempont, e s e t l e g szempontok f igyelembevételével elemezzük és é r t é k e l j ü k . Ezt á g a za ti módszernek nevezem, mivel valamely fe lh a s z n á ló áagazat / p l . mezőgazdaság, vagy ezen b e l ü l : szá nt óf öl di növénytermesztés, és Így t o v áb b / n éző p o n tjá b ó l vizsgálom a r é s z p o t e n c i á l o k a t . A d i s s z e r t á c i ó - amint a címből. is követke. z i k - ezt az u t a t követi. Mindkét módszer ha sz ná la ta indokolt l e h e t . Az a d o t t k é r d é s f e l t e v é s k e l l , hogy e l dö n ts e , mel yi ket alkalmazzuk. Az á l t a l á n o s szempont tulajdonképpen a környezetben r e j l ő h a s zn o s i t á s i. lehetőségek f e l s o r o l á s á t j e l e n t i .. Ilyen. értelemben t e h á t kevésbé g y a k o r l a t i , inkább e l m é l e t i szemléletű - szemben a k i f e j e z e t t e n g y a k or l at in a k minősülő ágazat i módszer rel . Annyiban a z é r t az á l t a l á n o s módszer i s g y a k o r l a t i , hogy á t f o g ó , r e g i o n á l i s t e r v e k k é s z í t é s e kor j ó l f e l h a s z n á l h a t ó . MAROSI S.-SZILÁRD J . /1963/ lényegében ugyanezt. a. két lehetséges u t a t e m l i t i k , bár az e lne ve zés és a megfogalmazás e l t é r ő . A második m unkafázis során az a lre n d sze re k p o te n c iá ljá t határozzuk meg. Ez már lényegesen bonyolultabb f e l a d a t , hiszen az egyes r é s z p o t e n c i á l o k a t különböző mértékben kell figyelembe venni. Az e l s ő munkafázisnál e m l í t e t t ké t módszer e l m é l e t i l e g i t t i s alkalmazhat ó. Az ágazat i módszer - t e h á t p l . a mezőgazdaság szempontjai s z e r i n t v é g z e t t é r t é k e l é s - könnyen é r v é n y e s í t het ő, mig az á l t a l á n o s - valamennyi f e l h a s z n á l ó ága za t sze mp o n t ja it szem e l ő t t t a r t ó - módszer f e l h a s z n á l á s a nehezebben megoldható f e l a d t n a k t ű n i k . /А megoldás. egy lehet séges módjára a 3 . 2 . f e j e z e t b e n v i s s z a t é r ü n k . /. I t t említem meg, hogy a k ö m y e z e tp o te n a iá l - j e l e n e se tb e n a t er mészet i környezet a lr e nd s z e ré ne k p o t e n c i á l j a - meghatározásának módszere mindig va 14.

(23) laminek a szem p o n tjá b ó l tö r té n ő é r t é k e l é s .. Ez ér t ha a továbbiakban a "kör-. n y e z ér t ék el é s" k i f e j e z é s s z e re p el , úgy ezen a kör nyezet pot enci ál meghatáro zásának módszerét kell é r t e n i . A harmadik m unkafázisban a t e l j e s f ö l d r a j z i k ö r n y e z e tp o te n c iá lt s z e r e t nénk megadni. A d i s s z e r t á c i ó az e l s ő két munkafázis módszerei t alkalmazza, a második munkafázisra pedig uj módszert mutat be. M i e l ő t t a d i s s z e r t á c i ó ban f e l h a s z n á l t - á t v e t t és ö n á l l ó - módszerekre t é r n é k , szükségesnek l á t s z i a nemzetközi és hazai irodalom vonatkozó munkáinak á t t e k i n t é s e és k r i t i k a i é rt é ke l ése.. 15.

(24) 3. A TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS IRÁNYZATÁNAK KIALAKULÁSA. 3.1. Tájökológia és k ö r ny e ze t ku t a t ás. Nemcsak Magyarországon, de az egész vi l ágon a tá jö k o ló g ia i ku ta tá so k szerepének é s j e le n tő s é g é n e k növekedése v e z e t e t t el a t á j p o t e n c i á l és a kör nyezet pot enci ál fogalmához, i l l . a t á j é r t é k e l é s é s k ö r n y e z e t é r t é k e l é s módsze r e i he z . Ezér t - egészen röviden - a t á j ö k o l ó g i a k i a l a k u l á s á r ó l. i s e j t ü n k né. hány s z ót . H. LESER /1976/ a t á j ö k o l ó g i a t ár gyá na k meghatározásakor a "kör nye ze tkut at ás" fogalmából indul k i , amely s z e r i n t e ma "olyan hyperdi s z c ip I in á na k t e k i n t h e t ő , amelyben a k l a s s z i k u s környezettudományok / b i o - és geotudományok/ egyre csökkenő szerepet j á t s z a n a k " / p .. 19/. Helyesen mutat r á , hogy a környe. z e t k u t a t á s á l t a l á n o s - s ő t : hyper-d i szc i p I i nává válásának j e l e n s é g e hasonló ahhoz a folyamathoz, amely az ökológia tudományával t ö r t é n t . Az ökológia ugyanis kezdetben s p e c i á l i s b i ol ógi a i tudományág v o l t . Fogalmát e l ős z ö r E. HAECKEL /1886, p. 286/ h a s z ná l t a és h a t á r o z t a meg: "az ökol ógi a az é l ő s z e r vezet és az a z t körülvevő kül v i lá g k a pc s ol a ta i na k tudománya, ahol tágabb é r telemben véve minden l é t e z é s i f e l t é t e l l e l. számolnunk k e l l " . Ez lényegében az. autökológia t á rgyá na k megfogalmazása. A később K. MOEBIUS / 1 8 7 7/ á l t a l meg h a t á r o z o t t synökológia ezzel szemben az é le tk ö z ös s é ge k és környezetük közöt/8 / t i kölcsönkapcsolatok f e l t á r á s á r a v á l l a l k o z i k . ' A t á j ö k o l ó g i a fogalmát C. TROLL /1939/ v e z e t t e be a f ö l d r a j z i s z a k i r o dalomba. Meghatározása s z e r i n t a t á j ö k o l ó g i a f e l a d a t a "egy bizonyos t á j r é s z letben az élet k ö zö s s é ge k / b i o c ö n ó z i s o k / é s azok környezeti f e l t é t e l e i k ö z öt t uralkodó komplex hatásmechanizmusok tanulmányozása". C. TROLL / 1970/ s z e r i n t a t á j ö k ol ó g i a két fő aspekt usa módszertani Útmutatást is ad. A h o r iz o n tá lis a sp ektu s egy t e r ü l e t t e r m é s z e t i - ö k o l ó g i a i rendszerezésén al apul - azaz f ö l d r a j z i o r i e n t á c i ó j ú - , mig a v e r t i k á l i s a sp ektu s b io ló g ia i- ö k o ló g ia i o r i e n t á c i ó j ú , mivel az egyes termőhe I yek öko lóg ia i hatásmechanizmusát tanulmányozza. A h o r i z o n t á l i s a sp e kt u s t hangsúlyozza H. LANGER / 1970/ i s , s z e r i n t e a t á j -. / 8 / Az ök ol óg i ai tudományok f e j l ő d é s é r e , valamint a t á j ö k o l ó g i a tudomá nyának k i a l a k u l á s á r a , fogalmának é r t e l m e z é s é r e i t t nem t é r e k ki r é s z l e t e s e n , mivel ez magyar /M0LNÄR K. 1979, PAPP S. 1976, MAROSI S. 1980/ és idegen nyelvű munkákban /Н. LESER 1976/ e g y ar á nt meg t al ál ha tó. 16.

(25) ökol ógi a f e l a d a t á t a f ö l d r a j z i - t e r ü l e t i momentum határozza meg. Nevezhetnénk a t á j ö k o l ó g i á t f ö l d r a j z i sz i nöko I óg iának i s , amennyiben a b i o ló g i a r é s z t u d o mányaként f ogj uk f e l . Magát az e l n e v e z é s t MAROSI S . /1980/ nem t a r t j a s z er encsésnek. Igaz, az e lne ve zés nem s z e re n cs é s, de a tudományág k i a l a k u l á s i körülményeire és v i z s g á l a t i t á r g yá r a j ó l r á v i l á g í t . A t á j ö k o l ó g i a a lk a lm a zo tt irá n yza tá n a k k i a l a kulása fémjelzi a z t az u t a t , amely a t á j é r t é k e l é s h e z - é s ezen keresztül a k ö r n y e ze t ér té k el é sh e z - v e z e t e t t . H. LANGER /1 9 7 0/ hangsúlyozza, hogy a " t á j gondozás" / L a n d s c h a f t s p f l e g e / a lkal mazot t t á j ö k o l ó g i a , H. LESER /1976/ pedig a t áj gondozás a l a p j án a k t e k i n t i a t á j ö k o l ó g i á t . A t á j t e r v e z é s és tájgondozás e l ő f e l t é t e l e tulajdonképpen a t á j ök o l ó g i á b ól k i a l a k u l t tá j é r t é k e l é s . Az a l ka l m a z o t t t á jö k o l ó g i a tudománya - é s ezen belül a t á j é r t é k e l é s i. i-. r án yz at - csak az utóbbi két évt i zedben a l a k u l t ki. A t á j ö k o l ó g i a hosszú ide ig t e l j e s egészében t e r m é s z e t f ö l d r a j z i d i s z c i p l i n a v ol t /G. HAASE 1964/, a mint ez a t á j ö k o l ó g i a t árgyának d e f i n í c i ó j á b ó l al.. is következik. /Е. NEEF e t. 1973, H. LESER 1976/. H. LESER és H. LANGER idézett á l l í t á s a i a t á j t e r . vezésnek és a tájgondozásnak csupán egy a s p e k t u s á r a ut a ln a k. A t á jb a n ható t e rm é s ze t i folyamatok megismerése ugyanis szükséges, de nem e l ég sé ge s a t á j t e r v e z é s h e z , amely önmagában véve is t á r s a d a lomf udományi k a t e g ó r i a . A t á j t e r vezés és a t á jg on do zá s tudományának k i a l a k u l á s á t t u d n i i l l i k társadalm i ig é n y h í v t a l é t r e . Napjainkban t e h á t e gy r és zt az f i g y e l h e t ő meg, hogy a t á j ö k o l ó g i a a t ár sadal mi el várásoknak me gf el el ő g y a ko r la t i kérdésekre i s keresi a v á l a s z t / a l k a l m a z o t t t á j ö k o l ó g i a / , m á s r é s z t annak i s t a nú i vagyunk, hogy a t á j ö k o l ó gi a az emberi t á r sa d al ma t és annak h a t á s a i t i s f e l v e t t e a t á j összetevői kö zé /Н. BARSCH 1971, H. NEUMESI TÉR 1971, G. HAASE 1968, 1977/. Az a l ka l m a z o t t t á j ö ko l ó g i a és ezzel e g y ü t t a t á j é r t é k e l é s módszereinek kidolgozása i r á n t i. igény s z i n t e az egész v i lá g on f e l m e rü l t . Az orosz, német,. angol é s a f r a n c i a szakirodalom al kalmazott t á j ö k o l ó g i á j a sok t e k i n t e t b e n e l t é r ő . Az orosz é s a német i s k o l a az a lk a lm a z ot t t á jö k o l ó g i a f e l a d a t á t t á ga bban é r t e l m e z i , mint az angolszászok. I. P. GERASZIMOV /1976a,. 1981/ a t er mé. s z e t i környezet á l l a p o t á t f i g y e l ő , e l l e n őr z ő é s i r án y i tó r e n d s z e r megalkotá sának g ondol at ái g j u t e l . Az o r os z és német i s k o l á k közös v onás a, hogy a t á j t e r v e z é s , t á jg o nd o zá s , t á j p r o g n ó z i s , i l l . az ehhez kapcsolódó tájvédelem és természetvédelem á l l n a k a k u t a t á s gyú jt ó po nt j á ba n. Ezt a c é l t a f u n kc i on á li s v i z s g á l a t módszerének alkalmazásával é r i k el / v ö . pl . N. A. SZOLNCEV 1968, H. RICHTER 1980 t á j t é r k é p e i / . A f r a n ci á k inkább az ökodinamikai térképezés. 17.