(1919. AUGUSZTUS 3. – 1921. OKTÓBER 23.)

(1)

ADATTÁR A MAGYAR NEMZETI HADSEREG TISZTI KÜLÖNÍTMÉNYES CSOPORTJAI

ÉS MÁS FEGYVERES SZERVEK

ÁLTAL ELKÖVETETT GYILKOSSÁGOKRÓL

(1919. AUGUSZTUS 3. – 1921. OKTÓBER 23.)

(2)

Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai

és más fegyveres szervek

által elkövetett gyilkosságokról

1919. augusztus 3. – 1921. október 23.

(3)

Sorozatszerkesztő:

Fóris Ákos és Gellért Ádám

(4)

a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai

és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról 1919. augusztus 3. – 1921. október 23.

Clio Intézet ♦ Budapest ♦ 2020

A D A T T Á R

(5)

A kiadványsorozat a Miniszterelnökség támogatásával jelenik meg.

Kiadó: Clio Intézet Felelős kiadó:

Clio Intézet Nonprofit Kft.

1145 Budapest, Mexikói út 47/A. fszt. 2.

Borítókép: Horthy Miklós a Parlament előtt, 1919. november 16.

Corvin Híradó a Magyar Nemzeti Hadsereg Budapestre történő bevonulásáról.

Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívuma. Filmhíradók - 100 éve ezen a héten 38. (2019. november 11–17.)

https://www.youtube.com/watch?v=VFzazf0WHh4 (8:45) ISBN 978-615-6231-00-0

ISSN 2677-1888 (Clio kötetek)

https://www.clioinstitute.hu/cliokotetek

www.clioinstitute.hu

(6)

ELŐSZÓ

FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ^{6 9}

6

SZERKESZTÉSI ELVEK 8

ADATTÁR 1 1

RÖVIDÍTÉSEK ^{1 0 1}

(7)

ELŐSZÓ

2007 májusában került a kezembe dr. Váry Albertnek A vörös uralom áldozatai Magyarországon című kötete. Elolvasva a Horthy-kori koronaügyészhelyettes összeállítását, kíváncsi lettem, hogy megállapítható-e, hogy kik és hányan voltak a Tanácsköztársaság atrocitásait (vörösterror) követő erőszakhullám (fehérterror) áldozatai, összeállítható-e egy hasonló regiszter. Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy nem készült átfogó kutatás a témában, csupán évtizedekkel ezelőtti becsléseket ismerünk. Az elkövetkezendő években érlelődött meg bennem a gondolat, hogy megpróbáljam összegyűjteni az 1919–1921 közötti atrocitások áldozatait.

2013. november végén kezdtem el felmérni a vonatkozó szakirodalmat, pár hónappal később pedig már a levéltári források gyűjtését is elkezdtem. Elsőként a Politikatörténeti Intézet Levéltárában néztem át Fényes László újságíró adatgyűjtését, ami jó támpontot adott a további kutatásokhoz. Így jutottam el 2014–2015-ben Héjjas Iván és társainak vaskos népbírósági peranyagához, majd kezdtem el feltárni a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes tisztjeivel szemben 1945 után indított népbírósági eljárásokat a Budapest Főváros Levéltárában.

2015 márciusától a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában tanulmányoztam a fehérterrorral kapcsolatos népbírósági pereket, 2016 márciusában és júniusában pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárában tekintettem át az ott őrzött korabeli iratokat. Mindezen alapkutatások ellenére azonban még mindig úgy éreztem, hogy források híján vagyok.

Nem sokkal később az interneten böngészve akadtam rá az 1919. augusztus 10-i szekszárdi atrocitások egyik áldozatának, Aranyos György szabómesternek, Tolna vármegye kormányzótanácsi biztosának az életrajzára. A lábjegyzetből tudtam meg, hogy a halálesetet bejegyezték a szekszárdi halotti anyakönyvbe, ami pedig könnyen megtekinthető az interneten. A familysearch.org oldalt böngészve több és több halotti anyakönyvi bejegyzésre leltem, aminek a segítségével pontosítani tudtam a halálozási dátumot és az elhalálozás okát.

2016 augusztusában jelentettem meg szerzői kiadásban, pár tucat példányban A fehérterror áldozatai Magyarországon 1919–1921 című munkámat,¹ amelyből egy-egy példányt eljuttattam a szolnoki levéltárba és a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárba. Ekkor 615 áldozat szerepelt a regiszterben, amit a következő években folyamatosan frissítettem.

1 Kóródi, 2016.

(8)

Levéltárának kutatószobájában találkoztam Gellért Ádámmal, a Clio Intézet társ- ügyvezetőjével, aki éppen a gyűjtésemet tanulmányozta. Többszöri beszélgetés után jutottunk arra, hogy hasznos lenne, ha a regiszter a nagyobb közönség számára is hozzáférhető lenne. Az alábbi kibővített és alaposan átszerkesztett adattár ennek az együttműködésnek az eredménye.

Szeretném megköszönni a Budapest Főváros Levéltára munkatársainak a kutatásaimhoz nyújtott önzetlen segítségét. Szintén köszönöm dr. Cseh Gézának, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára nyugalmazott főlevéltárosának útmutatásait, aki a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei és az abonyi események kapcsán látott el hasznos tanácsokkal és adatokkal. Hálás vagyok Farkas Csabának, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltára főlevéltárosának, és Haska Dániel Attilának, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltára kezelőjének, akik segítettek a fellelhető helyi források összegyűjtésében. Köszönet illeti Tuba Lászlót is, aki a Győr- Moson-Sopron megyei eseményekkel kapcsolatban adott útmutatásokat.

Remélem, hogy ez a gyűjtés nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy a száz évvel ezelőtti történteket tisztábban lássuk, de abban is bízom, hogy ez a regiszter arra indít más kutatókat, hogy az egyes eseteket részletesen és átfogóan feltárják.

Szolnok, 2020. augusztus 31.

(9)

Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra, hogy összegyűjtsék a fehérterror áldozatainak neveit, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes 1922-es jelentésében több esetről beszámolt, de munkája politikai okokból félbemaradt és nem jelent meg. Az 1920-as években Fényes László újságíró körülbelül 1000-1500-ra tette a halálos áldozatok számát.²

Míg a Horthy-korszakban tagadták a tömeges gyilkosságok tényét, 1945 után az 1919-es baloldali emigráció számadataira építve 4000-5000 főben jelölték meg a fehérterror áldozatainak számát. 1989 után világossá vált, hogy ennél jóval kevesebb emberről beszélhetünk.³ Ezek a munkák a fehérterror időszakát, a történtek minősítését és az elkövetők kilétét különféle módon jelölték meg és döntően becslések voltak. Munkámban ezért nem használom a bizonytalan és változó jelentésű fehérterror kifejezést.

A Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokat a Tanácsköztársaság 1919. augusztus eleji bukásától a Horthy Miklós kormányzó által kiadott, 1921. november 3-i kegyelmi határozatig követtem nyomon. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy 1919. augusztus 1-je előtt és 1921.

november 3-a után ne történtek volna további gyilkosságok. 1919. májusa–júliusa folyamán például Szegeden is számos atrocitásra került sor: ide sorolhatjuk például Csupó Imre cipész, a kalocsai Szocialista Párt elnökének esetét is, akit az 1919. júniusi kalocsai ellenforradalmi lázadás idején lőttek agyon.

Az adattár tartalmazza a magyar és román egységek által közösen, vagy a magyar egységek közreműködésével elkövetett gyilkosságokat is, viszont nem szerepelnek benne azok a gyilkosságok, amelyeket a román királyi hadsereg egységei egyedül követtek el. Nem soroltam ide azokat a halálos ítéleteket sem, amelyeket a magyar királyi törvényszékek gyorsított bűnvádi eljárásai alapján szabtak ki és hajtottak végre, és nem terjedt ki a kutatómunkám az internálótáborokban meghaltak neveinek összegyűjtésére sem.

A gyűjtőmunka során nagyon sok olyan bejegyzést találtam az 1919. augusztus 1-je utáni halotti anyakönyvekben, amelyek a halál okaként az „agyonlövést” tüntették fel.

Sokszor fordult elő az is, hogy a szakirodalom vagy újságcikk ismeretlen személyazonosságú és körülmények között meghalt áldozat(ok)ról számolt(ak) be. Az adattárban csak akkor tüntettem fel ezeket az eseteket, ha találtam olyan levéltári forrást is, amely igazolta, hogy az

2 PIL I. 658. 10. 7. ő. e. Fényes László adatgyűjtése a fehérterrorról, 1924–1925.

3 Bödők, 2018: 189–213.

(10)

áldozata lett, vagy öngyilkosságot követett el.

Ugyanakkor tizenkét olyan esetet is felvettem az adattárba, ahol haláleset történt, de az elkövetők kizárólag civilek (187–190, 238, 361, 675), az áldozat tisztázatlan tűzharc során halt meg (63, 105–108, 240, 348), személyes indíték (78, 87) vagy véletlen okozta a halálesetet (680), illetve amikor a jogszerűség határát súroló statáriális eljárás során végeztek ki katonákat (181–183). Mindezeket pusztán azért illesztettem be, hogy ezzel is érzékeltessem, hogy a fehérterrornak nevezett eseménysorozatba hányféle esetet is soroltak a korszakban.

A tiszti különítményes alakulatok megnevezésénél a szakirodalomban és a köznyelvben használatos kifejezéseket használom, bár ezeknek az egységeknek a hivatalos megnevezései mások voltak. Így a munkámban a Héjjas-különítmény, Prónay-különítmény, Ostenburg-különítmény, Héjjas–Prónay-különítmény, Jankovich-különítmény, Siebenlist- különítmény, Madary-különítmény, Lehár-különítmény, Bánó-különítmény kifejezések találhatóak meg.

A települések neveit hivatalos korabeli alakjukban tüntettem fel (pl. Szilasbalhás).

Emellett voltak olyan települések, amelyek 1919–1921-ben még önállók voltak, azóta azonban más településekkel egyesültek (pl. Diszel jelenleg Tapolca része). A vármegyék (ma megyék) határai is változtak, a településeket azokhoz a vármegyékhez soroltam, ahova abban az időszakban tartoztak. Az adattárban szerepelnek olyan települések is (például Pörgölény és Felsőpulya), amelyek ma már nem Magyarország részei.

Az adattár dr. Váry Albert már idézett munkájának mintájára készült.⁴ A kutatás során igyekezetem elsősorban primer (levéltári) forrásokat használni és csak másodsorban fordultam a szakirodalmi forrásokhoz vagy újságcikkekhez.

Az adattárban szerepelnek bizonytalan elkövetőjű, levéltári iratokkal, vagy korabeli dokumentumokkal nem igazolható ügyek. Ilyen esetekben az adott szakirodalmi hivatkozást tüntettem fel forrásként. Előfordult, hogy a korábbi szakirodalom különítményes csoportok áldozataként említett egy személyt, viszont kutatásaim alapján ez nem igazolható. Ecseki István villanyszerelő 1920. április 28-i állítólagos halálát például az abonyi Vigyázó- kastélyban történt gyilkosságokhoz kötötték. Kutatásaim során viszont kiderült, hogy Ecseki 1920. június 11-én tüdővészben halt meg Jászberényben.⁵ Feltételezhető, hogy megkínozták, ami így közvetve hozzájárulhatott a halálához. Mivel azonban nem tudtam bizonyítani az oksági kapcsolatot, ezért ő nem szerepel ebben az összeállításban. Ecseki példája is jól

4 Váry, 1923.

5 Halálesete bejegyezve a jászberényi állami halotti anyakönyv 337/1920. folyószáma alatt.

(11)

források hiánya miatt – nem vállalkoztam.

Egyes esetekben az áldozatok neve és foglalkozása, illetve haláluk helye vagy ideje eltért. Ilyenkor, amennyiben rendelkezésemre állt halotti anyakönyvi bejegyzés, az ebben található adatokat vettem alapul.

Ilyen megszorításokkal is 680 halálos áldozatot azonosítottam be. Ők azok a személyek, akikről – a lehetőségekhez képest – be tudtam bizonyítani, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai vagy egyéb fegyveres szervek atrocitásainak lettek az áldozatai. A kutatásom során ugyanakkor az a meggyőződésem alakult ki, hogy a halálos áldozatok száma az általam vizsgált időszakban, és kitágítva az elkövetők körét, elérheti akár az 1000 főt is.

A halálos áldozatot követelő eseteken túl azonban ebben az időszakban több száz további súlyos atrocitás is előfordult, amelyet a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes egységei és más fegyveres szervek, illetve civilek követtek el. Emberek ezreit zaklatták, rabolták ki, verték és alázták meg, tartóztatták le és tartották fogva jogalap nélkül, illetve üldözték el otthonaikból és kényszerítették emigrációba.⁶

6 Bödők, 2018: 292–432.

(12)

1. Györe András, tengerész Abony, 1919. november

29-én délután 2 órakor Felakasztás Ismeretlen különítményesek Györe András tengerész egy tiszthelyettest pofon ütött, ezért a dunántúli 1. huszárezred parancsnoka „hadsereg elleni erőszak” vádjával 1919. november 29-én délután 2 órakor felakasztatta Abonyban.

Pásztor, 1985: 161ؘ–162.

2. Bakonyi Ferenc,

39 éves, műszaki tisztviselő, abonyi párttitkár, a Magyaror- szági Szocialista Párt Központi Bizottságának megbízottja

Abony, 1919. december

13-án délután 5 órakor Agyonverés Héjjas-különítmény ismeretlen

tagjai Bakonyi Ferencet és Sulyok Istvánt a kommünben vállalt tisztségeik miatt a Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták. A fogságban Héjjas Iván főhadnagy különítményesei megverték őket, 1919 decemberében Abonyban belehaltak sérüléseikbe.

PIL, Fényes-adatgyűjtés.

Hollós–Lajtai, 1985: 92–93.

Pásztor, 1969: 36., 50.

3. Sulyok István,

földmunkás, az abonyi direktó- rium és végrehajtó bizottság tagja

Abony, 1919. december 14.

4. Rechtschaffer Sámuel, templomszolga

Abony, 1920. május 28. Agyonverés Prónay-különítményesek: Kiss János őrmester, Vincze Károly tizedes, Váradi István, Cseri Jó- zsef és Mózes László önkéntesek

Rechtschaffer Sámuel templomszolga állítólag Abonyba hívta a Wedgwood-bizottságot, hogy az abonyi fehérterrort vizsgálja ki, de a bizottság nem ment ki a településre.

A bizottság meghívása miatt 1920. május 28-a éjjelén Kiss János őrmester (máshol: Stokin Kiss János őrmester) és társai agyonverték Rechtschaffert.

BFL, Váry-jelentés, 1922, 2862.

Markovits, 1964: 240.

Pásztor, 1985: 222–223.

Kádár–Vági.

5. Schreiber Izidor,

mezőtúri földbirtokos és igaz- gató

Abony, 1920. május 12. Agyonverés Ostenburg-különítmény

ismeretlen tagjai Schreiber Izidor mezőtúri földbirtokost és igazgatót Ostenburg-Moravek Gyula százados különítményének ismeretlen tagjai 1920. május 12-én Abonyban agyonverték, mert levelet írt a különítményesek abonyi kínzásairól az angol követségre.

Háy, 1978: 171.

Pásztor, 1969: 70–72.

Petrák, 1978: 770.

6. Rácz Károly,

vöröskatona Abony, 1920. Ismeretlen Prónay-különítmény ismeretlen

tagjai Prónay Pál huszárszázados különítményének ismeretlen tagjai 1920-ban az abonyi erdőben kivégezték Rácz Károly vörös- katonát, mert részt vett „ellenforradalmi” tisztek kivégzésé- ben

a kommün idején.

MNL JNSZML, Munkásmozgalmi már- tírok.

Barotányi, 2005: 29.

7. F. Bede László, 25 éves, esztergályos 8. F. Bede János,

28 éves, műbútor asztalossegéd 9. Virágh János,

39 éves, lakatos, szolnoki lakos 10. Pálfy János,

39 éves, nyomdász 11. Finta Árpád,

30 (vagy 29) éves, biharpüspöki születésű, szolnoki lakos, nős, 7 gyermek apja, vármegyei útbiz- tos, rajzoló

12. Hír Mihály,

33 éves, vasúti fékező 13. Viktor József,

cipőfelsőrészkészítő, a Katona- tanács elnöke

Abony,

Vigyázó-kastély, 1920. április 28.

Agyonverés Héjjas–Prónay-különítményesek:

Makay Imre százados, Molnár Endre főhadnagy.

A szolnoki ÉME tagjai, továbbá Kövér István főhadnagy, Gyulai Molnár Ferenc hadnagy, Molnár Andor alhadnagy, és Kludik Gyula főhadnagy hurcolta az áldozatokat Abonyba.

Prónay Pál százados emberei:

Gyulai Molnár Ferenc és öccse, Gyulai Molnár Antal hadnagy verték agyon Király Bélát.

Horváth Józsefet Gyulai Molnár Antal lőtte agyon. Héjjas Iván emberei ölték meg Füleki And- rást.

1920. április 28-án az esti órákban a Prónay-különítmény 2. százada Molnár Endre főhadnagy és Héjjas Iván főhadnagy vezetésével betört a szolnoki fogházba, ahonnan 17 férfi és 1 női foglyot az abonyi Vigyázó-kastélyba hurcoltak, ahol Tímár Lajos kivételével megölték őket. Ko- vács Andrást és Horváth József kecskeméti lakost Gyulai Molnár Antal végezte ki. Király Béla és Háy Géza 1920. május 5-e után halt bele a verésekbe. Jarnóczy nevű lakatossegéd is belehalt a verésekbe.

Az áldozatok közül hárman köthetők a Tanácsköztársaság megtorlásaihoz. Koncsek Béla az 1919. május 3–4-én Szamuely Tibor különítményének tagjaként részt vett a szolnoki megtorlásban. Hír Mihály 1919. május 3-án egy társával Szolnokon lelőtt az utcán egy ismeretlen lovashadnagyot. Társaival együtt ugyancsak lelőtte Ösztreicher Nándor 42 éves szesznagykereskedőt is. Hoksári János MÁV munkás és fűtő a szolnoki forradalmi törvényszék tagjaként a következő emberek halálra ítélésében

BFL, Kerekes-per, 14.

BFL, Váry-jelentés, 1922, 2858–2860.

MNL JNSZML, Gyulai Molnár-per, 1946, 38–44.

BFL, Gyulai Molnár-per, 1948.

BFL, Gyulai Molnár-per, 1950, 36., 41., 90., 316.

MNL JNSZML, Bencsik-per, 3.

MNL JNSZML, Finta-per, 1.

MNL JNSZML, Munkásmozgalmi már- tírok

Cseh, 2013: 104., 108.

Gecsényi–Selmeczi, 1974: 17., 37., 45., 70., 111., 170.

Pásztor, 1969: 72., 75.

(13)

14. Füleki András,

39 éves, a direktórium elnökhe- lyettese

15. Hoksári János,

32 éves, MÁV előfűtő, szolnoki lakos

16. Sternák István, pincér

17. Sturm Miksa, hivatalnok 18. Koncsek Béla,

25 éves, kenderesi kovácsmes- ter

19. Kiss János,

18 éves, MÁV kocsifelíró 20. Pintér László,

22 éves, hegesztő 21. Simon Eszter,

ápolónő a szolnoki hadikór- házban

22. Oláh Miklós (máshol: Oláh István)

23. Bohács István,

36 éves, lakatossegéd, szolnoki lakos

24. Jarnóczy nevű lakatossegéd

vett részt: Balázs Gergely 26 éves, hajós; Mátyus István 28 éves, hajós, szolnoki lakosok; Gedei László 28 éves, jászárokszállási napszámos; Bobák Imre 27 éves, Torba Balázs 26 éves, jászárokszállási lakosok;

és László József 24 éves, törökszentmiklósi napszámos.

Pásztor, 1985: 228–229., 230–231., 234., 239.

Váry, 1923: 130–131., 134–135.

Zádor, 1981: 201.

Szolnok Megyei Néplap, 1969. június 8., 7.

25. Király Béla,

23 éves, szolnoki detektív 26. Háy Géza,

55 éves, lapszerkesztő, volt nyomdatulajdonos, magánzó, szolnoki lakos

Abony, 1920. május 5-e után Halálra kínzás

27. Horváth József, kecskeméti lakos

28. Kovács András százados

Abony Agyonlövés

29. Kovács Mátyás,

36 éves, szelői születésű, kő- műves, alsóleperdi pusztabi- zalmi

30. Kollár András,

25 éves, kisvadári születésű, gépész, felsőleperdi pusztabi- zalmi

Alsóleperd,

1919. augusztus 26. Agyonlövés Két ismeretlen katonatiszt 1919. augusztus 26-án a kora reggeli órákban Dombóvár irányából két katonatiszt érkezett lovaskocsival Alsóleperdre.

Innen Felsőleperdre mentek, ahol előbb Kollár Andrást, majd visszatérve Alsóleperdre, Kovács Mátyást is elfogták.

Ezek után a Kiserdőhöz („kerekerdő”) kiérve a kocsis parancsba kapta, hogy várja be őket az útőrháznál. Itt a tisztek megkínozták és megcsonkították a két foglyot (Kollárnak az egyik szemét is kiverték), majd agyonlőtték őket.

K. Balog, 1972.

K. Balog, 1974: 182–184.

31. Pap József,

32 éves, nős, földműves, alsó- szentiváni lakos

Alsószentiván, 1919. augusz-

tus 10-én déli 12 órakor Felakasztás Ismeretlen különítményes tisztek Pap Józsefet a kommün idején az alsószentiváni községi direktórium elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után különítményes tisztek a házában elfogták, előszobájában félholtra verték, majd házának udvarán egy fára felakasztották.

Pap József hal. akv. 14/1919.

Farkas, 1979: 160–161.

Strasszer, 1984: 467–468.

(14)

32. Futó Kálmán,

23 éves, vasesztergályos, fegy- verkovács, tengerész

Alsószentiván, 1919. augusztus 10.

Agyonlövés Léderer Gusztáv főhadnagy, a Prónay-különítmény tagja

1919. augusztus 10-én Léderer Gusztáv főhadnagy, a Prónay- különítmény tagja Futó Kálmánt és Sterk Endrét egy kocsihoz kötötte, majd útközben előbb Sterket, később Futót agyonlőtte. (Sterk Endre haláláról lásd: Dunaföldvár.)

Léderer Gusztáv hal. akv. 401/1926.

K. Balog, 1974: 183.

Strasszer, 1984: 167–168.

Népszava, 1925. január 22., 8.

33. Dósa Emánuel, 33 éves, nős 34. Sverteczki Mátyás,

27 éves

35. Szentgyörgyi Ferenc, 30 éves

36. Zöldi János, 21 éves, nőtlen 37. Németh Imre,

33 éves, nőtlen 38. Seres Ferenc,

30 éves

városi rendőrök, volt vörö- sőrök, kecskeméti lakosok

Ágasegyháza, ágasegyházi határerdő, (a halotti anya- könyv szerint Orgovány) 1919. október 1-én hajnali 3 órakor

Felakasztás Héjjas-különítményes tisztek:

Francia Kiss Mihály tiszthelyettes, Danics Mihály tiszthelyettes, Danics Aladár pótcsendőr, Tóth Ambrus pótcsendőr, Baski Lajos pótcsendőr, Muraközi Ferenc pótcsendőr és Baski László pót- csendőr

A rendőröket (volt vörösőröket) a kommün leverése után elbocsátották a rendőrségtől kommunista magatartásuk miatt.

Dósa illetve Sverteczki a Károlyi Mihály-féle 1918-as őszirózsás forradalom idején elmondták Barna Tibor rendőr- főkapitány-helyettes közélelmezési visszaéléseit egy kecskeméti újságírónak. Valószínűleg ezért Héjjas Iván főhadnagy parancsára 1919. szeptember 30-án éjjel a lakásukon letartóztatták, elhurcolták és az ágasegyházi-buckáknál felakasztották őket.

Zöldi János hal. akv. 87/1919.

Dósa Emánuel hal. akv. 88/1919.

Seres Ferenc hal. akv. 89/1919.

Németh Imre hal. akv. 90/1919.

Baski László hal. akv. 28/1943.

BFL, Héjjas-per, 131., 1681., 3877., 3878., 3890., 3891., 3908–3909.

Antal, 1958: 45–49.

Bársony, 1980: 45., 108., 120., 125., 129.

Petőfi Népe, 1981. október 17., 3.

39. Lehner Mátyás,

34 éves, direktóriumi vezető Bakonygyirót,

1919. augusztus 9. Agyonlövés A Székely Dandár ismeretlen

tisztjei Bakonygyirótra 1919. augusztus 9-én a falu kommün előtti vezetői behívták a Székely Dandár tisztjeit. A tisztek Lehner Mátyás, a direktórium korábbi vezetőjének házához mentek, konyhaajtaját betörték, Lehnert pedig menekülés közben agyonlőtték.

Bándi, 1980: 19.

Hollós–Lajtai, 1985: 147.

40. Oszvald József,

22 éves, nőtlen, géplakatos Balatonboglár,

1919. augusztus 8-án este 11 órakor

Agyonlövés Ismeretlen különítményesek Éberling Antal és Oszvald József a kommün idején egy kertészeti szövetkezet alakítottak egy nagybirtokos földjén, ezért a Tanácsköztársaság bukása után 1919 augusztusában Balatonbogláron a különítményesek agyonlőtték őket.

(Más forrás szerint Oszvald József agyonlőtte önmagát.)

Oszvald József hal. akv. 30/1919.

Éberling Antal hal. akv. 31/1919.

Somogyi Néplap, 1958. november 13., 5.

41. Éberling Antal,

30 éves, nős, kertész, balaton- boglári lakosok

Balatonboglár, 1919. augusztus 28.

42. Bergmann Rezső,

23 éves, nős, építész és apósa Balatonfőkajár, 1919. augusztus 17-én hajnali 3 órakor

Agyonlövés Prónay-különítmény ismeretlen

tagjai Balatonfőkajáron 1919. augusztus 17-én Bergmann Rezsőt, Rosenthal Manó vejét a régi patika előtti közben megbecstelenítették, szeméremtestét szuronnyal kettéhasították, végül agyonlőtték. Rosenthalt a faluban fogták el, levitték Lepsénybe, a Nádasdy birtok magtárába és ott megkínozták. Mire Lepsénybe értek, Rosenthal mindkét fülét levágták. A megcsonkított rabot az enyingi vésztörvényszékre szállították, ahonnan néhány óra múlva elengedték. Augusztus 19-én azonban újra elfogták és agyonlőtték.

Bergmann Rezső hal. akv. 32/1919.

Rosenthal Manó hal. akv. 26/1923.

Pesti Élet, 1919. október 10., 3.

Egyenlőség, 1919. november 2., 2.

Középdunántúli Napló, 1959. április 4., 7.

43. Rosenthal Manó, 52 éves, nős, kereskedő, balatonfőkajári lakosok

Balatonfőkajár, 1919. augusztus 19.

(15)

44. Id. Kapuvári Imre,

62 éves, nős, földműves és fia 45. Ifj. Kapuvári Imre,

27 éves, nős, földműves 46. Schédl Alajos,

48 éves, nős, cipész 47. Kléber András,

57 éves, nős, nyugalmazott csendőr őrmester,

balatonkenesei lakosok

Balatonkenese község, 1919. augusztus 29.

Agyonlövés Prónay-különítmény ismeretlen tagjai

A Prónay-különítmény tagjai megölték Schédl Alajost és három társát Balatonkenese községben 1919. augusztus 29-én. További adatok hiányoznak.

Id. Kapuvári Imre hal. akv. 25/1919.

Ifj. Kapuvári Imre hal. akv. 26/1919.

Schédl Alajos hal. akv. 27/1919.

Kléber András hal. akv. 28/1919.

BFL, Magasházy-per, 85.

Bándi, 1980: 54.

48. Wertheimer Jenő,

33 éves, nős, magánhivatalnok, budapesti lakos

49. Ismeretlen férfi,

30-35 év közötti, középte- remtű, kövér, bajszos, fekete hajú

Balatonkeresztúr, 1919. augusztus 31-én hajnali 1 órakor

Agyonverés Ismeretlen különítményesek Balatonkeresztúron 1919. augusztus 31-én hajnali 1 órakor ölték meg Wertheimer Jenő magánhivatalnokot, megcsonkított holttestét a kukoricásban találták meg. Egy ismeretlen, 30-35 év közötti, középteremtű, kövér, bajszos, fekete hajú férfi holttestére is ráleltek a kukoricásban, meggyilkolásának közelebbi adatai ismeretlenek.

Wertheimer Jenő hal. akv. 36/1920.

Ismeretlen férfi hal. akv. 87/1919.

50. Vidák Ferenc,

20 éves, nőtlen, karhatalmi katona, babócsai lakos

Babócsa, 1919. szeptember

17-én délelőtt 9 órakor Agyonlövés Ismeretlen különítményesek Közelebbi adatok ismeretlenek. Vidák Ferenc hal. akv. 71/1919.

Farkas, 2019: 39.

51. Hága Mihály,

19 év körüli kovács, vörösőr, faddi községi tanácstag

52. Balogh Elek, vörösőr 53. Dobor Lajos,

vörösőr

Bogyiszló,

1919. augusztus 17. Agyonlövés A Prónay-különítmény Mezey csoportja: Migály Kálmán hadnagy, Triszler Jenő, Szántó Ernő és ismeretlen társaik

A különítményesek elől menekülő Hága Mihály vörösőrt 1919. augusztus 16-án Doromlás pusztán fogták el. További két csendőrt, volt vörösőrt, Balogh Eleket és Dobor Lajost a csendőrőrsön fogtak el, majd kínoztak meg.

A Mezey-különítmény tisztikarának utasítására Migály Kálmán, Triszler Jenő és Szántó Ernő a letartóztatottakat a község szélére kocsin kivitték, és ott agyonlőtték őket.

K. Balog, 1974: 173., 184.

K. Balog, 1972.

54. Csermák József,

56 éves, nős, földműves 55. Farkas Antal

45 éves, napszámos, borotai lakosok

Borota, 1919. augusztus

11-én délelőtt 10 órakor Felakasztás Ismeretlen különítményesek Csermák József a községi direktórium első elnöke volt 1919.

május közepéig. A kommün bukása után ezért különítményes tisztek elfogták, majd 1919. augusztus 11-én délelőtt 10 órakor Borotán kivégezték, és a temető árkában földelték el. Aznap Csermákkal együtt Farkas Antalt is felakasztották.

Csermák József hal. akv. 42/1919.

Farkas Antal hal. akv. 43/1919.

Bársony, 1980: 40.

56. Krauszki Ignác 57. Steiner Sándor 58. Kohn Jenő 59. Stein Izidor

60. Schwarcz Mór és fia 61. Schwarcz Béla

Böhönye, 1919. október 1-ére virradó éjjel

Felakasztás a vásártéren

Ismeretlen különítményesek Böhönyét 1919. október 1-én éjjel mintegy 600 katona lepte el, és kidoboltatták, hogy a zsidó férfiak menjenek a vásártérre. 17-en így is tettek, mire a különítményesek megverték őket, majd Kohn Jenőt öt társával együtt felakasztották. Egy százados megsúgta a férfiaknak, hogy ha tehetik, meneküljenek. Bing Ignác így el tudott szökni, a többi tíz férfi sorsa nem ismert.

Népszava, 1919. október 9., 3.

62. Peck József,

nezsideri politikai biztos Bruck (Lajtabruck), 1919

augusztusa Agyonszúrás Ismeretlen különítményesek Peck Józsefet Bruckban elfogták, majd kihallgatását követően leszúrták. Egy másik verzió szerint zsebkésével szúrta szíven magát.

Tuba–Lukács–Bacsó, 1982: 19.

63. Kerekes Dárius,

28 éves, nőtlen, gépkocsiveze- tő, budapesti lakos

Budapest, 1919. december

8-án éjjeli 1 órakor Agyonlövés Jánossy Béla rendőrfőfelügyelő 1919 decemberében Budapesten Kerekes Dárius és Sós Imre sofőrök több helyen is alkoholt fogyasztottak, majd kocsiba szálltak. Jánossy Béla rendőrfőfelügyelő a Népszínház utca és a Csokonay utca sarkán megállította a gépkocsijukat, mivel az egyiküket rablógyilkosnak hitte. A gépkocsi megállt, de a két utasa nem akarta magát igazolni. Tovább indultak volna, ezért Jánossy megragadta a jármű kormánykerekét.

Kerekes Dárius hal. akv. 3693/1919.

Budapesti Hírlap, 1919. december 10., 6.

Népszava, 1919. december 10., 5.

(16)

A két férfi ekkor kiszállt és olyan fenyegető magatartást tanúsított, hogy Jánossy elővette a szolgálati revolverét. Ke- rekes és Sós ettől nem ijedtek meg, az egyikük Jánossy revol- vere után nyúlt, mire a rendőrfelügyelő dulakodni kezdett velük. Erre több ember gyűlt köréjük, s két ember segítségével sikerült Jánossynak Kerekest a Nemzeti Szálló kapuján behúzni, amire azért volt szükség, mert az odagyűlt emberek egyre ellenségesebb magatartást tanúsítottak Jánossyval szemben. A rendőrfőfelügyelő Kerekest balkezével gallérjánál fogta, jobb kezében pedig revolverét tartotta feléje. Kerekes azonban tovább dulakodott, mire Jánossy fegyvere elsült és a golyó szíven találta Kerekest, aki azonnal meghalt.

64. Ludasi Jenő,

sofőr, budapesti lakos

Budapest, 1920. január 6. Ismeretlen Prónay-különítményesek: Fáber Rezső főhadnagy, Szentmiklóssy József hamburgi születésű fő- hadnagy, Mádi Kovács Pál hadnagy

Ludasi Jenő az autóügyi direktórium tagja volt a kommün idején. Ezért 1920. január 6-án a különítményesek elhurcolták és megölték.

BFL, Bibó-per, 1950, 185.

Hetés–Morva, 1968: 186–187.

Pásztor, 1985: 175.

Népszava, 1924. november 1., 7.

65. Cservenka Miklós,

48 éves, a Szociáldemokrata Párt titkára

Budapest, 1920. január 25. Ismeretlen Prónay-különítményesek: Fáber Rezső főhadnagy, Szentmiklóssy József hamburgi születésű fő- hadnagy, Mádi Kovács Pál hadnagy

Cservenka Miklós vasesztergályos, budapesti szociáldemokrata szakszervezeti vezetőt 1920. január 16-án Rozsek Ottó százados és Mádi Kovács Pál hadnagy elhurcolták és később meggyilkolták. A gyilkosságot Márki Sándor ezredes rendelte el.

Bakó, 1975: 104–106.

Böhm, 1923: 111.

Hetés–Morva, 1968: 186–187.

Pásztor, 1985: 175.

66. Sipos József,

vas és fémmunkás Budapest, 1920. január 24-e

táján Ismeretlen Prónay-különítményesek: Fáber

Rezső főhadnagy, Szentmiklóssy József főhadnagy, Mádi Kovács Pál hadnagy

Reiner Ferenc budapesti lakost 1920. január 26-án Szentmiklóssy József főhadnagy és társai lakásáról elvitték, majd megölték. Sipos József újpesti lakos 1920. január 24-én eltűnt, a Prónay-különítmény tagjai ölték meg.

67. Reiner Ferenc,

nyomdász 1920. január 26-a táján Ismeretlen

68. Neumann Béla,

35 éves, keszthelyi születésű, nős, postatakarékpénztári el- lenőr, budapesti lakos

Budapest, Kelenföldi lakta-

nya, 1920. január 26. Halálra kínzás Prónay-különítményesek: Farkas Antal huszár szakaszvezető, Mádi Kovács Pál és Bibó Dénes hadnagyok, Fáber Rezső és Scheftsik György főhadnagyok

1920. január 26-án Fáber Rezső és Mádi Kovács Pál letartóztatták Neumann Bélát és a kelenföldi laktanyába vitték. Ott Hamburger Sándorné, a népbiztos Hamburger Jenő sógornője szeme láttára Neumannt egy tiszt kasztrálta.

Ezután Neumannt összekötözték egy ismeretlen fogollyal, majd a Dunába dobták őket.

Neumann Béla hal. akv. 74/1920.

Ismeretlen férfi hal. akv. 75/1920.

Farkas Antal hal. akv. 64/1920.

BFL, Bibó-per, 1946, 4., 13.

BFL, Héjjas-per, 3902.

Gergely–Illés–Goda–Komor–Lányi, 1955: 481.

Cseh, 2013: 111.

Pásztor, 1985: 175–176.

Wedgwood–Jowett–Harris–Bunning–

Williams, 1964:

337–339.

Népszava, 1926. február 14., 9.

(17)

69. Vitriol Ábrahám,

64 éves, magánzó, budapesti lakos

Budapest, 1920. január 30-a körül

Dunába dobás

Prónay-különítményesek: Fáber Rezső főhadnagy, Szentmiklóssy József hamburgi születésű fő- hadnagy, Mádi Kovács Pál hadnagy, Bibó Dénes hadnagy, és Ostenburg-különítményesek:

Kovarcz Emil főhadnagy és Megay László

Vitriol Ábrahámot 1920. január 26-án azzal a váddal jelentették fel, hogy az 1919. június 24-i budapesti ellenforradalom idején azzal fenyegette a Kruspér utca 5–7.

számú ház lakóit, hogy aki a kommunista eszméknek nem híve, azt agyonlöveti. 1920. január 29-én éjjel 1 órakor a kü- lönítményesek elhurcolták, majd meggyilkolták.

BFL, Bibó-per, 1946, 4., 13.

BFL, Gyulai Molnár-per, 1950, 36.

BFL, Kovarcz-per, 259.

Hetés–Morva, 1968: 186–187.

Pásztor, 1985: 175.

70. Vadas Márton,

20 éves, KMP-tag, vöröskato- na, politikai megbízott

és testvére 71. Vadas Andor,

18 éves, diák a kereskedelmi is- kolában

72. Mészáros (Kohn) Gábor, 24 éves, húsipari munkás, a Vörös Hadsereg I. hadtesté- nek politikai megbízottja 73. Sternbach István, szocialista fiú

Budapest, Kelenföldi lakta-

nya, 1920. február 19. Halálra kínzás Bibó Dénes hadnagy Vadas Márton politikai megbízottként tevékenykedett a kommün idején. Testvére, Vadas Andor részt vett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulását kimondó konferencián és az ifjúsági szervezet agitátora volt. A Tanácsköztársaság leverése után Mészáros (Kohn) Gábor és a Vadas-testvérek Ausztriába emigráltak, később az illegális pártmunka szervezésére hazatértek, itthon azonban elfogták őket. Mészáros (Kohn) Gábort, a Vadas-testvéreket és Sternbach István (máshol Sterbák István) szocialista fiút 1920. február 19-én a kelenföldi laktanyában halálra kínozta Bibó Dénes hadnagy, majd a holttesteket társaival a Dunába dobta.

BFL, Bibó-per, 1946, 4., 13.

Bakó, 1975: 447–448, 720–721.

Gábor, 1955c: 216.

Hamburger, 1964: 207–214.

Kenyeres, 1967: 741.

Petrák, 1978: 755.

Népszava, 1924. március 4., 4.

74. Müller István,

28 éves, nőtlen, okleveles mér- nök, szegedi lakos

Budapest, Gyűjtőfogház kórháza, 1920. február 25-én hajnali 2 órakor

Halálra kínzás Bibó Dénes hadnagy, Takács törzsfoglár és egy ismeretlen szakaszvezető

Müller István szegedi mérnököt és két barátját 1920. február 18-án a budapesti Britannia Szállóból különítményesek elrabolták. Müllert Bibó Dénes hadnagy megkínozta, mert korábban, még Szegeden Müller csirkefogónak nevezte.

A férfi belehalt a kínzásokba.

Müller István hal. akv. 380/1920.

BFL, Bibó-per, 1946, 13.

Gábor, 1955b: 208–210.

Népszava, 1920. február 26., 5.

75. Müller Ernő,

23 éves, nőtlen, aranyműves segéd, budapesti lakos

Budapest, 1920. március 10-én éjfél utáni 1 órakor

Agyonlövés Damján Ferenc kadét vagy egy Benjámin nevű közlegény

Az Ostenburg-különítmény tagjai az utcán elfogták Müller Ernőt és ütlegelni kezdték. A bántalmazott ugyan segítséget kért egy közelben levő rendőrtől, azonban Pintér főhadnagy parancsára egy Benjámin nevű közlegény agyonlőtte a férfit.

(Más forrás szerint Damján Ferenc kadét ölte meg Müllert.)

Müller Ernő hal. akv. 654/1920.

Gábor, 1955a: 194.

Kádár–Vági.

Müller, 1920.

76. Harmath László,

18 éves, budapesti születésű, gimnáziumi tanuló, az MTK at- létája

Budapest, Nádor-laktanya,

1920. május 2. Agyonverés Takács György és Dobó István

szakaszvezetők Harmath László 1920. május 2-án egy margitszigeti MAC–MTK mérkőzést nézett, ahonnan a Prónay- különítmény tagjai elhurcolták a Nádor-laktanyába.

Ott Takács György és Dobó István szakaszvezetők puskatussal és botokkal agyonverték.

Pásztor, 1985: 258–259.

Kádár–Vági.

77. Kánitz György,

27 éves, budapesti születésű, nőtlen cipőkelléknagykereske- dő

Budapest, 1920. május 31. Agyonszúrás A Britannia Szálló különítmé- nyesei: Kastori alhadnagy és Gaál nyomozó

Budapest egyik ismert kereskedőjének, Kánitz Györgynek a vacsoráját a Wampetics Vendéglőben razzia zavarta meg.

Különítményes katonatisztek jelentek meg és igazolásra szólították fel a vendégeket. Kastori alhadnagy Kánitz György asztalához lépett, és azt mondta neki: „Zsidó, igazold magad!” Kánitz felemelkedett helyéről, és azt válaszolta, hogy:

„Adófizető polgár vagyok, engem ne zsidózzon itt senki!”, majd pofon vágta az őt igazoltatót. Kastori alhadnagy erre katonáival körülfogta és őrizetbe vette. Kánitzot kivitték a Vajdahunyad vára hídja felé, ahol először hátulról

Előre, 1920. július 8.,, 1.

Világ, 1948. december 31., 4.

Világ, 1949. január 1., 4.

Kánitz, é. n.

(18)

bajonettel összeszurkálták, majd amikor már a földön volt, össze-vissza verték. Az egyik katona kiszúrta Kánitz egyik szemét, majd a hörgő férfit bedobták a városligeti tóba.

A másnap megtalált holttest törvényszéki orvosszakértői vizsgálata kimutatta, hogy egy katonai szuronnyal ölték meg.

Kihallgatták Kastorit és Gaál nyomozót is, akik azt vallották, hogy Kánitzot elengedték és nem tudják, hogy hova ment.

78. Kiss József,

36 éves, rendőr Budapest, 1920. szeptember

4. Agyonszúrás Csapó László főhadnagy Kiss József altisztivizsgás rendőr szabadnaposként, polgári ruhában egy csempészési ügyben nyomozott. A Fehérvári úton két jókedvű, hangosan éneklő emberrel, Csapó László főhadnaggyal és Juhász Endre pénzügyi számvizsgálóval találkozott. Csendre intette, majd igazolásra szólította fel őket. Ennek Juhász eleget tett, de Csapó nem. Kiss a vámépület előcsarnokába (ahol a rendőri igazoltatást akarta elvégezni) kezdte tuszkolni Csapót, hogy kövesse a Zámori utcai őrszobára, majd meg is ütötte. Az inzultus után a haragra lobbant Csapó előrántotta tőrét és védekezésül Kiss felé szúrt. Szíven szúrta, és Kiss József pár perc múlva holtan esett össze a vámépület előtt.

Pesti Napló, 1920. szeptember 7., 2.

79. Fischof Dávid,

tojáskereskedő Budapest, Albrecht-laktanya,

1920 júliusában Ledobás az egyik emeleti ablakból

Kmetty Károly főhadnagy 1920 júliusának egyik éjjelén, a Laudon utcában Kmetty Károly főhadnagy, a Prónay-különítmény tagja letartóztatta Fischof Dávidot, majd bevitte az Albrecht-laktanyába.

Itt először összeverte, kirabolta, majd az egyik emeleti ablakból kilökte az utcára.

Szabó, 1975: 164.

80. Dr. Varsányi Géza,

30 éves, ügyvéd Budapest, 1920. július 27. Agyonlövés Dr. Varsányi Gézát Illy László 22 éves, önkéntes. Verebélyi Artúrt Rigóczky György 18 éves, technológiai hallgató ölte meg.

1920. július 27-én este 8-9 óra között az ÉME V. kerületi szervezete Menczer Gusztáv elnöklete alatt a rendes heti propagandagyűlést tartotta a Berzenczei utcai iskola tornatermében. A gyűlés alatt az iskola folyosóján kb. 20-25 részint civilekből, részint katonákból, illetve katonaruhába öltözött, revolverekkel és botokkal felfegyverkezett férfiakból álló csoport verődött össze. Illy László társai között volt magánhivatalnok, kereskedősegéd, villanyszerelő-tanonc, fodrászsegéd, kultuszminisztériumi napidíjas, segédaltiszt és egy fehér ruhás azonosítatlan személy. Illy az ÉME vezetőségének tudta nélkül megbeszélte velük, hogy a Club kávéházban levő – és állítólag hazafiatlan gondolkodású – zsidókat kiűzik. A csoport este 10 körül indult el Illy vezetésével. A kávéház telefonvonalait elvágták, majd néhányan vendégként bementek, egy-egy pohár sört és pálinkát fogyasztottak, amíg a többiek őrködtek.

A terepszemle után a Vígszínház utcában újra összejött a csoport, és Illy kiáltására („Üsd a zsidót!”) berohantak a kávéházba. Székekkel, botokkal, derékszíjjal, revolverrel és kávéházi berendezési tárgyakkal ütni-verni kezdték a vendégeket. A kimenekülő Verebélyi Artúr bankigazgatót Rigóczky György bajonettjével szíven szúrta, aki azonnal meg is halt. A kávéházban több ezer koronás kárt okoztak. A verekedés után a Szemere utca felé távoztak, majd a Klotild utca sarkán találkoztak a hazafelé tartó dr. Varsányi Géza

Verebélyi Artúr hal. akv. 414/1920.

Markovits, 1964: 240.

Zinner, 1989: 71–72.

Népszava, 1923. május 6., 7.

Világ, 1920. augusztus 20., 1.

Világ, 1948. december 31., 4.

81. Verebélyi Artúr,

50 éves, nős, bankigazgató, budapesti lakos

Budapest, 1920. július 28-án

este negyed 11-kor Agyonszúrás

(19)

ügyvéddel és kisebb társaságával, akiket igazoltattak. Vita támadt, és Illy László rálőtt Varsányira, aki a kórházba szállítás közben meghalt.

82. Dr. Klein Zsigmond,

37 éves, nőtlen, orvos, fegyverneki lakos

Budapest, Nádor-laktanya,

1920. július 28. Agyonszúrás Héjjas–Prónay-különítmény

ismeretlen tagjai A Héjjas–Prónay-különítmény 1920 májusában a fegyverneki Schwartz-kastélyban több embert megölt. Ezekről az eseményekről dr. Klein Zsigmond fegyverneki orvos a valós halálozási okot írta be a halotti anyakönyvekbe, amiket el akart juttatni az antant missziókhoz. Ismeretlen különítményesek Kleint Budapesten a Nádor-laktanyába elhurcolták és ott agyonszúrták.

Dr. Klein Zsigmond hal. akv.

1531/1920.

MNL JNSZML, Gyulai Molnár-per, 1946, 38–44.

BFL, Héjjas-per, 694.

Gecsényi–Selmeczi, 1974: 83.

83. Szita Lajos,

pincér Budapest, 1920. szeptember

25. Ledobás az

egyik emeleti ablakból

Ismeretlen különítményesek Szita Lajos pincért egy állítólagos kommunista összeesküvésben tanúként akarták meghallgatni, a kihallgatás során azonban megölték.

Gábor, 1959: 84–87.

84. Landau Adolf,

borkereskedő Budapest, Kelenföldi lakta-

nya, 1920. október 2. Agyonverés Dánffy (Dánszky) Mihály fő- hadnagy, dr. Sipos Kamilló fő- hadnagy és Dobé Nándor bor- bélysegéd

Landau Adolfot kémkedéssel vádolták és a kelenföldi laktanyába vitték. Ott Dánffy (Dánszky) Mihály főhadnagy, dr. Sipos Kamilló főhadnagy, dr. Ruzics Ferenc ügyvéd és Dobé Nándor borbélysegéd megzsarolták, aláírattak vele egy 2.700.000 koronás kötelezvényt, majd agyonverték.

A gyilkosságot öngyilkosságnak álcázták és a holttestet 1920. október 2-án felakasztották.

BFL, Dánffy-per, 2., 136–137.

Kis Ujság, 1946. március 5., 1.

Nemzetgyűlési napló, 1920. év, VI. kö- tet, 98–107.

Nemzetgyűlési napló, 1920. év, XIII.

kötet, 293–295.

Huszadik Század.

85. Soltra József,

34 éves, nőtlen, államrendőr, budapesti lakos

Budapest, 1920. november

10-én hajnali 3 órakor Agyonlövés Mészáros Imre 24 éves, nős,

szerelő, budapesti lakos 1920. november 9-én, Budapesten, az Oktogon közelében Mészáros Imre és társai megtámadtak, és származása miatt ütlegeltek egy zsidó járókelőt. Soltra József rendőrtiszt a férfi segítségére sietett, mire meggyilkolták.

Mészáros Imre hal. akv. 1603/1920.

Soltra József hal. akv. 2065/1920.

Bartha, 2019.

Zinner, 1989: 103.

86. Reismann Jakab,

budai zongoragyáros Budapest, 1920. október

30-a körül Valószínűleg

Dunába dobás

Kovács Árpád, Kovács Kornél

és Kovács Tivadar nyomozók Reismann Jakab budai zongoragyárost a három Kovács fivér (Kovács Árpád, Kovács Kornél és Kovács Tivadar nyomozók) hurcolták el Budapesten 1920. október 30-án, majd meggyilkolták.

Prónay, 1963: 149.

Népszava, 1922. május 18., 8.

87. Boros István,

bútorgyáros Budapest, 1921. július 2. Dunába fojtás Léderer Gusztáv főhadnagy, a

Prónay-különítmény tagja Léderer Gusztáv főhadnagy 1921. július 2-án Budapesten a Dunába fojtotta Boros István bútorgyárost, mert megkörnyékezte a feleségét, Léderer Gusztávné Schwartz Máriát. Léderer a gyilkosság előtt arra kényszerítette Borost, hogy többek között a következőket írja le egy papírra a bátyjának, Boros Illésnek: „Tragikus helyzetemben közlöm veled, hogy a Gelb cégtől jár még nekem 1920. évre 15.000 korona. Ha megkapod, a fele legyen a tied, a másik felét fizesd be az árvaszéknek Irma javára”. Ezek után Léderer írt egy hazug üzenetet „Lenin és Kun” aláírással, hogy úgy tűnjön, mintha kommunisták gyilkolták volna meg Borost. A két írást a Duna partján, egy kalap alatt találták meg.

Léderer Gusztáv hal. akv. 401/1926.

Budapesti Hírlap, 1921. július 5., 5.

Budapesti Hírlap, 1925. január 16., 5.

Nyírvidék, 1926. november 13., 1.

(20)

88. Mátray Ferenc, 22 éves

89. Ochaba Károly, 21 éves

90. Kiss János, 21 éves

91. Vincze Sándor, 23 éves

92. Deák László, 25 éves

93. Cs. Molnár Gábor, 22 éves

94. Nagy János, 21 éves 95. Klausz Imre,

23 éves 96. Sipos Mihály,

22 éves

egyetemi hallgatók

Budaörs, 1921. október 23. Agyonlövés, puskatussal fejbe verés, leszúrás

Ostenburg-különítmény tagjai IV. Károly második visszatérési kísérlete alkalmával, 1921.

október 20-án a magyar határt átlépő – egykori – uralkodóhoz csatlakoztak a nyugat-magyarországi felkelésben részt vevő legitimisták, így Ostenburg-Moravek Gyula csapatai is. A Budapest felé induló legitimista csapatok októ- ber 23-án reggel Törökugratón kerültek először harcérintkezésbe a megállításukra törekvő erőkkel. Egy 80 fős, orvostanhallgatókból álló előőrs tüzet nyitott a legitimisták vonataira. A vonatról leszállva Ostenburg különítménye a soproni főiskolás századdal megrohamozta a kormányzópárti előőrsöt. Habár az orvostanhallgatók által birtokolt magaslatot bevették, saját véres veszteségeik, az ellenség túlbecslése, valamint az uralkodó további parancsának elmaradása miatt megakadt az előrenyomulásuk.

Az Ostenburg-különítmény fogságába esett kormányzópárti sebesültek közül egy személy szenvedett halálos sebet, a többieket a különítményesek végezték ki: puskatussal agyonverték, leszúrták, illetve lelőtték őket.

IV. Károly, 1921: 36.

Ladányi, 1979: 216.

Budapesti Hírlap, 1921. október 30., 3.

97. Cséby László,

22 éves katona, tartalékos fő- hadnagy, zászlóaljparancsnok, a Vörös Hadseregben század- parancsnok és testvére

98. Cséby József,

27 éves, tartalékos főhadnagy, Tolna megye katonai biztosa, vörös ezredparancsnok

Cece, 1919. augusztus 17. Agyonlövés Ismeretlen különítményesek Cséby László és testvére, Cséby József a Tanácsköztársaság Tolna vármegyei vezetői közé tartoztak. A kommün bukása után az emberek le akarták tartóztatni a direktórium tagjait, ezért fegyveresek vonultak a megyeház felé. A megyeháza előtti téren azonban Cséby József gépfegyveres vöröskatonái várták őket, ezért meghátráltak. Cséby József a támadók azon ígéretére, miszerint az ellenállás beszüntetése esetén az új kormány nem alkalmaz velük szemben retorziót, letette a fegyvert. 1919. augusztus 4-én Cséby Józsefet és testvérét letartóztatták, Szekszárdon bebörtönözték és kegyetlenül megkínozták. Augusztus 10-én ismeretlen különítményesek elvitték a fogházból a megyei direktórium tagjait, hogy közülük többeket kivégezzenek. Cséby Lászlót is lefotózták a többi kivégzendővel együtt, végignézették vele társai halálát, majd többedmagával visszakísérték a szekszárdi fogházba. Népítéletet akartak kierőszakolni, de a tömeg olyan szenvedélyesen tiltakozott ez ellen, hogy nem merték végrehajtani és visszavitték őket a börtönbe. Ezután Havranek-Halló csendőrezredes azt javasolta, hogy mint katonákat hadbíróság elé kell állítani a férfiakat.

Azt mondták, hogy a Cséby-testvéreket a székesfehérvári hadbíróságra viszik. Augusztus 17-én erős katonai fedezettel a megbilincselt Cséby-testvérekkel elindult a vonat Székesfehérvár felé. Cecén leszedték őket a szerelvényről.

Az esetnek szemtanúja volt a közismerten kommunista Ónodi (Ottenceiter) Károly, cecei állomásfőnök, aki a szerelvény megállítása, a Cséby-testvérek leszállítása és kínzása ellen is tiltakozott. Tettéért életével fizetett.

A vonatról leszedett Cséby-testvéreket a Szluha kastélyba vitték, ahol folytatódott a kínzásuk. A két férfit leterített

K. Balog, 1974: 184.

Mitzki–Szabados–Szinkovich, 1968: 53.

Strasszer, 1984: 101–104.

Népszava, 1927. január 15., 5.

Fejér Megyei Szemle, 1968. január 1., 128–130.

(21)

kocsin szállították a Sáregres felé vezető úton, a csatorna mellé és ott – miután a szemüket bekötötték – a Szent János szobornál agyonlőtték őket. A gyilkosságot valószínűleg Gömbös János főhadnagy rendelte el.

(Ónodi (Ottenceiter) Károly haláláról lásd: Sáregres) 99. Dr. Berger Bokor Imre,

ceglédi orvos

Cegléd, 1920. április 28-án este az utcán

Agyonlövés Ismeretlen különítményesek 1920. április 28-án este az utcán ismeretlen különítményesek dr. Berger Bokor Imre ceglédi orvost magánbosszúból lelőtték.

100. Hoffmann Miksa,

72 éves, nős, fakereskedő, alsó- sági lakos

Celldömölk, 1919. augusztus

24-én hajnali ½ 1 órakor Agyonverés Czifra István, Fülöp István, Al- mássy János, Károlyi János, Hö- be Sándorné, Kárász Gyula, Eistner István, Feigl Ferenc, Pleszkáts Tibor, Mochold Ist- ván, Györkös Sándor, Szita György és Enesei István vezeté- sével a tömeg. Schöntag Samut a Prónay-különítmény tisztjei ölték meg.

Celldömölkön 1919. augusztus 23-án délután egy népgyűlést rendzavarás nélkül megtartottak, azonban a különítményesek éjjel zsidóellenes pogromot rendeztek. Hajnali fél 1-kor fejszékkel, dorongokkal és fütykösökkel felfegyverkezett tö- meg megtámadta Hoffmann Miksa fakereskedő házát.

Hoffmannt a saját háza előtt agyonverték, a segítségére siető vejét ólmos bottal leütötték. Celldömölk díszpolgárát, Fleischner Mártont, Német Márkust és Heimler Kálmánt is megverték. Schöntag Samu házába Prónay Pál százados tisztjei törtek be, ahol a házigazdát agyonverték, majd a holttestének lefejezését követően a fejét egy szemétdombra dobták ki. 1919. augusztus 24-én hajnalban Fleischner és Német elvéreztek, Heimler Kálmán pedig 1919. augusztus 30-án halt bele a sérüléseibe a celldömölki közkórházban.

Hoffmann Miksa hal. akv. 51/1919.

Fleischner Márton hal. akv. 68/1919.

Német Márkus hal. akv. 69/1919.

Heimler Kálmán hal. akv. 71/1919.

Schöntag Samu hal. akv. 74/1919.

Hollós–Lajtai, 1985: 167.

Világ, 1948. július 13., 1.

Világ, 1948. július 23., 6.

101. Fleischner Márton,

47 éves, nős, magánzó, hadki- tüntetéses százados

Celldömölk, 1919. augusztus 24-én hajnali 1 órakor 102. Német Márkus,

59 éves, nős, rőfös kereskedő 1919. augusztus 24-én hajnali fél 3-kor

103. Heimler Kálmán,

35 éves, nős, kereskedő 1919. augusztus 30-án este 10 órakor

104. Schöntag Samu,

45 éves, nős, fuvaros és keres- kedő, celldömölki lakosok

Celldömölk, 1919. augusztus 24-én hajnali fél 3-kor

105. Wolf Árpád,

21 éves, nős, munkás, tizedes 106. Surányi István,

23 éves, nőtlen, földműves, gyalogos

107. Árvay Rezső,

21 éves, nőtlen, pincér, őrveze- tő

108. Kusnyik János,

32 éves, nős, lakatos, gyalogos, a budapesti városparancsnok- ság munkásosztagának tisztjei és katonái, cinkotai lakosok

Cinkota, 1920. november

12-én hajnali 2 órakor Agyonlövés Ismeretlen katonák és belügyi

alakulatok 1920. november 10-én hajnali 3-kor katonaruhás elkövetők gyilkolták meg Soltra József rendőrt, majd a Britannia Szállóba menekültek. A szálló megtisztítását végző belügyi szervek – Sávoly János tábornok és Prónay Pál százados támogatásával – 30 személyt tartóztattak le, ám többen elmenekültek. Az Ehmann-telepen egy nagy létszámú munkásosztag volt, amely az odavonuló katonai és belügyi alakulatokra tüzet nyitott. A tűzharc során négy Ehmann-telepi ellenálló meghalt.

Wolf Árpád hal. akv. 184/1920.

Surányi István hal. akv. 185/1920.

Árvay Rezső hal. akv. 186/1920.

Kusnyik János hal. akv. 187/1920.

Bartha, 2019.

Zinner, 1989: 98.

109. Reményi Béla,

30 éves, nőtlen, kereskedelmi alkalmazott

Csurgó, 1919. szeptember

4-én éjjel 1 órakor Agyonlövés Prónay-különítményesek: Dé- nesfay-Dinich Vidor főhadnagy és több katona

Reményi Béla üvegkereskedőt és Sugár Ármin villanyszerelőt a csurgói internátusban tartották fogva a kommün leverése után. 1919. szeptember 3-án dr. Balogh Béla főhadnagy, Dénesfay-Dinich Vidor főhadnagy és több katona kivitte őket onnan, majd arra hivatkozva, hogy szökni akartak, lelőt- ték őket. Sugár a dr. Balogh Béla által leadott haslövésbe halt bele.

Reményi Béla hal. akv. 59/1919.

Sugár Ármin hal. akv. 60/1919.

BFL, Balogh-per, 2., 86., 90., 93., 139., 239.

Andrássy, 1979: 342.

Kávássy, 1973: 160.

Somogyi Néplap, 1954. szeptember 8., 2.

Hol sírjaik homorultak – Dénesfay- Dinich Vidor.

110. Sugár Ármin,

37 éves, nős, villamos üzemve- zető,

csurgói lakosok

Csurgó, 1919. szeptember 4-én este 9 órakor

(22)

111. Kovács Jenő,

38 éves, nős, magánzó és má- zoló iparos, volt termelőszö- vetkezeti megbízott, csurgói lakos

Csurgó, 1919. szeptember 11-én éjjeli 2 órakor

Agyonlövés Dr. Balogh Béla főhadnagy, a Prónay-különítmény tagja

A kommunista Kovács Jenőt a csurgói internátus épületében dr. Balogh Béla és Dénesfay-Dinich Vidor főhadnagyok kínozták. Kovács megkísérelte ellenállást és megpróbálta Baloghot kidobni az ablakon, amiért Balogh agyonlőtte a foglyot.

Kovács Jenő hal. akv. 63/1919.

BFL, Balogh-per, 87., 90., 98., 136., 140., 239.

Kávássy, 1973: 160.

Somogyi Néplap, 1954. szeptember 8., 2.

Hol sírjaik homorultak – Dénesfay- Dinich Vidor

112. Szabó Lipót,

58 éves, kiskanizsai születésű, nős, tanító, községi és járási munkástanácstag, járási műve- lődési osztályvezető

113. Dr. Kasztl Jakab, 42 éves, nős,

ügyvéd, járási munkástanácstag, csurgói lakosok

114. Molnár Sándor, 30 éves, nős,

fűtőházi főnök, munkástanács- tag,

gyékényesi lakos

Csurgó, 1919. szeptember

11-én éjjeli 2 órakor Agyonlövés Prónay-különítményesek: dr.

Balogh Béla főhadnagy és Dé- nesfay-Dinich Vidor főhadnagy

1919. szeptember 11-én dr. Balogh Béla főhadnagy és Dénesfay-Dinich Vidor főhadnagy elhurcolta Szabó Lipótot, dr. Kasztl Jakabot és Molnár Sándort a csurgói internátusból, majd megkínozták és agyonlőtték őket.

Szabó Lipót hal. akv. 61/1919.

Dr. Kasztl Jakab hal. akv. 62/1919.

Molnár Sándor hal. akv. 64/1919.

BFL, Balogh-per, 121., 239.

Bihari–Bors–K. Bartos–Kelen–Wilheim, 1963: 107–110.

Hol sírjaik homorultak – Dénesfay- Dinich Vidor.

115. Hochauser Ferenc, 116. Kerekes Lajos, 117. Id. Kerekes János, 118. Kerekes Ferenc, 119. Kerekes József, 120. Kolonics Sándor,

ácsok

121. Kohn Mihály, bádogos 122. Keszei József,

volt pénzügyőr 123. Molnár Ferenc, 124. Simon István, 125. Paár József,

kőművesek 126. Muli József,

asztalos, propagandabiztos 127. Pirók (Piroth) György,

34 éves, lakatos, asztalos, poli- tikus, Pápa város és a járás telj- hatalmú politikai megbízottja 128. Szelestei János,

32 éves, cipész

Devecser, Meggyes-erdő,

1919. szeptember 26. Agyonlövés Megyesi Jenő tart. főhadnagy, pápai kataszteri mérnök, az egy- ség parancsnoka. Balla Aladár tart. hadnagy, pápai államrendőr- ségi detektív, Böröcz József tart.

hadnagy, Szalmai Lajos tart.

hadnagy, Gerenday (Grézló) Andor tart. alhadnagy, Kozma nevű tiszthelyettes, Farkas József volt rendőr, Nyers István volt rendőr, Vida István volt rendőr, tapolcafői lakos, Kutasi Gyula volt rendőr, kocsis, Frisch József volt államrendőrségi tiszthelyettes, Fejes Pál volt rendőr, Mogor Imre pápai rendőr, Márkus Sán- dor volt pénzügyőr, Ganz Fe- renc tengerész szakaszvezető, Komáromi József százados, dr.

Tóth István pápai rendőrkapi- tány, dr. Csarmasz Dienes Sán- dor hadbíró, Pulay Lajos vész- törvényszéki tag, Zsédenyi Péter

Dr. Balla Róbert fogorvos és 22 társa részt vettek a kommünben. A Tanácsköztársaság bukását követően elfogták őket, majd 1919. szeptember 26-án a devecseri Meggyes-erdőbe agyonlőtték arra hivatkozva, hogy szökni akartak. A gyilkosságot Megyesi Jenő tartalékos főhadnagy rendelte el.

BFL, Váry-jelentés, 1922, 2871–2872.

Bándi, 1980: 62., 95–97.

Rácz, 1978: 325.

Nemzetgyűlési napló, 1922. év, XIX.

kötet, 317.

Pápai Néplap, 1947. március 9., 1.

Pápai Néplap, 1948. augusztus 29., 4.

Pirók, é. n.

(23)

129. Szilos Lajos, 130. Torma Lajos,

kőművesek 131. Ifj. Viczai János,

ács, a direktórium munkaügyi biztosa

132. Vallner József, 133. Vallner Sándor,

napszámosok 134. Waszlavek Ulrich,

betonmunkás 135. Dr. Balla Róbert,

fogorvos

136. Bienenstock Bernát, kereskedő

137. Dolgos Gyula, ács

és Kozma Imre huszáraltisztek, Kiss József, Kiss Farkas József, Kutassy Gyula, Bálint István és Hevessy József

138. Gartenraum Gyula,

38 éves, nős, tanító, diszeli lakos

139. Löwinger Ede,

21 éves, nőtlen, bádogos, vere- bélyi lakos

Diszel, 1919. szeptember 9- én este 11 órakor

Agyonlövés Melkovits György ácsmester, Juhász Kálmán többszörösen büntetett előéletű földműves, tapolcai lakos, Mohos Károly, Perkovics József, Dani István, Szarka József diszeli lakosok, Rédei Sándor taliándörögdi kü- lönítményes, Németh Sándor és ifj. Fazekas Márton. Varga Ist- ván taliándörögdi lakos

Diszelen 1919. szeptember 9-én elterjedt a hír, hogy zsidóellenes pogrom tört ki a szomszédos Tapolcán, ami a településen is elszabadította az indulatokat. Éjszaka zsidó lakosokra támadtak és is zsidóellenes pogromot rendeztek.

Varga István taliándörögdi lakos Gartenraum Gyulát agyon lőtte, majd Korein Dávidot és Strausler Jenőt is lelőtték.

Szeptember 10-én délelőtt 6 óra tájban Dani István, Mohos Károly, Juhász Kálmán, Melkovics György, Merse Sándor, Perkovácz János diszeli lakosok és Varga István felfegyver- kezve megjelentek a diszeli szőlőhegyben lévő Breuer család lakásánál. Breuer Mórt és családtagjai a présházba menekültek, ám a fegyveresek ide is betörtek és puskatussal ütötték-verték, illetve szuronnyal szurkálták őket.

Juhász Kálmán pénzt zsarolt ki a családtól az életükért cserébe. Breuer Mór 18 éves lánya, Flóra apjától kb. 12.000, fivérétől 3.000 koronát gyűjtött össze, melyet elvettek a támadók. Mindennek ellenére Juhász Kálmán azt javasolta, hogy sortűzzel végezzenek a családdal, hogy a veréseket követően ne szenvedjenek tovább. A fegyveresek Juhász vezényszavára tüzelni kezdtek, először a levegőbe, majd Breuerékre. Miután Dani István lelőtte Breuer Mórt, Flóra elszaladt. Mintegy 300 lépés távolságra Varga István utolérte, majd Varga és Mohos fegyvert fogott rá és mindketten megerőszakolták. Amikor Flóra visszatért a présházba, apja, anyja és fivére is halott volt már. Nagybátyja, Breuer Ignác még 1 órán keresztül haldoklott.

Gartenraum Gyula hal. akv. 36/1919.

Löwinger Ede hal. akv. 37/1919.

Breuer Mór hal. akv. 38/1919.

Breuer Mórné Kohn Berta hal. akv.

39/1919.

Breuer Ignác hal. akv. 40/1919.

Breuer Hermann hal. akv. 41/1919.

Singer Bernát hal. akv. 42/1919.

Korein Dávid hal. akv. 43/1919.

Strausler Jenő hal. akv. 44/1919.

Káli, 1999: 45–46.

Németh–Paksy, 2004: 69–92.

140. Breuer Mór,

56 éves, nős, kereskedő 141. Breuer Mórné Kohn Berta,

44 éves 142. Breuer Ignác,

52 éves, nős, szikvízgyáros 143. Breuer Hermann,

29 éves, nőtlen, kereskedő 144. Singer Bernát,

22 éves, nőtlen, magánzó 145. Korein Dávid,

45 éves, nős, kereskedő, diszeli lakosok

Diszel, 1919. szeptember 10.

146. Strausler Jenő,

21 éves, nőtlen, molnárinas, péceli lakos

Diszel, 1919. szeptember 10- én reggel 8 órakor