University of Loránd Eötvös Faculty of Pedagogy and Psychology
Pedagogy Doctoral School Program of Special Education
The impact assesment of the Basic Therapy among nursery school children showing signs of school immaturity
Doctoral (Ph.D) dissertation THESES
AUTHOR: Katalin Rácz
CONSULTANT: Prof. Dr. Márta Zsoldos
2015, Budapest
1 TABLE OF CONTENTS
Introduction 2.
The Subject of the Research 2.
The Goal of the Survey 3.
Hypotheses 3.
Sampling 4.
Tools, Description of the Procedures 5.
Steps of the Research 6.
Theses - Answers of the Dissertation 6.
Recommendations for the Practicing Pedagogy 8.
Bibliography 9.
Publications 12.
2 Introduction
One of the most controversial topic of the researches of educational sciences and pedagogical practice of the past few decades is the different level of skills and capacity development of the children before going to school (Józsa, 2004; Józsa and Fazekasné, 2006a;
Nagy, 2008, 2012). The 12-16% of the school population is not able to match the expectations of the school system, among them those children deserve special attention (min.2-3% of the school population) whose different operation of their cognitive system can lead to special studying disorders (Gereben, 2006; Mesterházi, 2006; Mohai, 2009, 2013; Zsoldos, 2009;
Zsoldos and Kiss, 2004). The main problem areas of the period of institution change is the diagnostic system and rules of protocol, as well as the difficulty of the availability of consistent therapeutic procedures matched to the diagnosis the lack of it, and the intensive validation of the developmental diagnostic approach of the school maturity tests (Berényi, Berkovics and Erőss, 2005; Berényi és Katona, 2013; Csapó, 2008; Csépe, 2008; Kereki, 2013; Kertesi, 2008; Nagy, 2008; Szvatkó, 2006, Zsoldos, 2009). József Nagy, with a deficit replacement will, has developed the “Diagnostic development testing system driven by criteria for 4-8 year-old children” (hereinafter referred to as: DIFER) procedure with his co- workers. The rating of the early childhood development cannot be achieved totally without the testing of the motion development (Berk, 2003. idézi Cools et al. 2009, 154. p.). In Hungary the motion development is only an additional part of the diagnostic repertoire yet.
Many good survey methods have became known but the truly successful united method has not been introduced. (Bernolák és Mlinkó, 2006; Cools et al. 2009; Connor-Kuntz és Dummer, 1996; Getchell, McMenamin és Whitall, 2005; Király and Szakály, 2011; Lakatos, 1999, 2005; Marton-Dévényi et al. 1999, Marton-Dévényi, 2002; Nagyné, 1997a, 1997b;
Némethné, 2002, 2006; Porkolábné, 2004; Zsoldos and Sarkady, 2001).
The Subject of the Research
Our research focuses on the effect of the nervous system development movement therapy, the Basic Therapy (hereinafter referred to as: BT, Marton-Dévényi et al., 1999; Marton-Dévényi, 2002), developed by Éva Marton-Dévényi and her co-workers, of the basic skills essential for learning of nursery school children. For the testing of this, according to specific aspects, we used the testing system of DIFER program (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer, Nagy et al., 2004a). In addition to this, the subject of our research is the exploration of those movements, rated by BT, which can report in advance the possible learning difficulties during
3
the school years. In this present research the survey of the effect and the partial effect of BT is realized from a new aspect because in the previous surveys the effect of the movement therapy on the DIFER kinds of elementary basic skills was not analyzed (Barthel et al.; 2009, Keresztesi, 2004; Marton-Dévényi, Jordanidisz and Horváth, 2007; Oroszné, 2010).
The Goal of the Survey
The main goal of our work is to strengthen the importance of the essential therapeutic motion development within the preschool education.
To achieve our main goal we set targets as the following partial goals:
We would like to highlight those areas of movements, of which the lagging behind shows connection with the elementary basic skills tested by DIFER, can indicate not proper maturity of the nervous system before entering school, of which the development requires special attention to ensure a successful start of the school.
Our goal is to examine the indirect effect of BT of the elementary basic skills, tested by DIFER essential for learning, of nursery school children showing signs of school immaturity whose skills were developed by motion therapy. In this way, we would like to prove the positive effect of motion development during the school preparation.
Hypotheses
1. We assume that several of the motion areas, rated during BT, indicate school immaturity as a critical factor.
2. We assume that the indirect effect of BT can be noticed at the positive changes of the elementary basic skills tested by DIFER of those nursery school children showing signs of school immaturity who got therapy for school immaturity.
3. We assume that the nervous system immaturity of children showing signs of school immaturity can be showed by their indefinite laterality and the survival of their primitive reflexes which affect the development of their motion and their elementary basic skills.
4 Sampling
In our survey there were 105, on average 5 year and 7 month-old nursery school children during the 2005/2006, 2006/2007, the 2007/2008, the 2008/2009 and the 2009/2010 educational years. The children were assorted from different nursery school groups from five grades, who attended the member institution of the Capital City Budapest III. District Municipality Nursery School, called Meséskert (1134. Budapest, Kassák Lajos Street 17.).
All children were rated according to their elementary Basic skills by DIFER tests and their movement by BT motion test. Out of the 105 children we assorted 51 nursery school children whose elementary Basic skills system showed school immaturity and whose DIFER- index rate was under 65% (Józsa and Fazekasné, 2006b). During the selection we took into account the problems stated by the nursery school teachers and the developmental educators, those problems were confirmed by our survey. We divided these children into sub-groups:
already developed and suggested for development groups according to the acceptance of the whole year cooperation of their parents.
- We helped the already developed group (n=27) with BT directly (focusing on movement skills) and indirectly (focusing on elementary Basic skills rated by DIFER), after the almost one year long therapy we again used the DIFER tests and the motion test.
- At the suggested for development group (n=24) focusing on the main comparative aspects and the indirect effect of the BT we considered that the post-examination DIFER tests are enough. Their results serve as the control numbers at our second hypothesis.
- In our survey the development of the 54 nursery school children is considered as average by the elementary Basic skills. Their DIFER-index was over 65. We used their data during the sample selection, these served as essential BTckground information. We applied their results as control numbers at our first and third hypotheses.
5 Tools, Description of the Procedures
1. The introduction of the diagnostic development scanning and criterion oriented development system for 4-8 year-olds method
We carried out the survey of essential skills for learning and personality development with DIFER-test. The test areas of DIFER: Sociability, Writing Motion Coordination, Experience Driven Nexus Search, Hearing of Oral Speech, Empirical Conclusion, Comparison Vocabulary, Elementary Counting Skills. The developmental educator of the nursery school carried out the DIFER-tests in the spring of each educational year.
2. The Introduction of the motion test of Basic Therapy
The initial part of our development therapy, Basic Therapy, was the motion test which qualifies those motions which can indicate nervous system maturity, and which are important in terms of motion development and motion coordination: The survey of early position changing movements/ elementary movements, locomotion cyclic-asymmetric movements, crossing movements, balance studies – static balance survey with the exercises of the Basic Therapy, flexibility, fine motoric and spatial movements.
For the thorough survey of the balancing capability we used additional exercises, which were not included in the Basic Therapy motion test.
1, Dynamic balance tasks – We added two more ball exercises to the six Basic Therapy motion test tasks.
2, Static balance, examined with the subtasks of the Oseretzky test (Földi, 2005).
The survey of Body Schema and Laterality were also related to the initial Basic Therapy motion test.
The motion test took place in every September of each educational year in the gym of the nursery school. A mozgásvizsgálat során valamennyi területet több feladattal térképeztünk fel. We graded the different movements on a scale of 5, according to specified criteria on an evaluation form, the points were added and we calculated percentage values.
6 3. The Introduction of Basic Therapy
Our development method is Basic Therapy (BT). The therapeutic program lasted for an educational year, three times a week for 90-90 minutes. The classes were on Mondays, Wednesdays and Fridays from 15:00-16:30 in the afternoon. The lots of movements physical games were also introduces and used within the framework of BT, keeping its movement elements, taking into consideration the age characteristics and paying attention to the developing areas of the certain class.
Steps of the Research
Theses - Answers of the Dissertation
1, According to our research plan we highlighted that during the nursery school years but in particular before attending school the movements of the children as a whole give information about the maturity of their nervous system. Based on our results our two main sample groups show different speeds of motion development; the group showing signs of school immaturity performed significantly weaker than the average developmen group in every test movement area. School immaturity was indicated as a critical factor in our research based on the results of crossing movements, asymmetric movements and the maturity of the balance system.
According to our correlation tests we can say that the direct effect of the big motor
7
coordination of the group showing signs of school immaturity is reflected in their social competence and writing-movement coordination.
As our first hypothesis we supposed that many of the motion tests tested within the framework of BT show school immaturity as a critical factor. We accept our hypothesis.
2, We considered the examination of the direct effect of BT of school preparation as the main goal of our research. To achieve our goal we analyzed and compared thoroughly the results of the developed and suggested for development groups. With the comparison of the two sample groups it can be said that both groups showed significant development during the control test, but the positive change between the first and second tests of the developed group is bigger than that of the suggested for development group (chart 2 and chart 3). The architecture of the movement of the children became more united due to the therapeutic effect, of which indirect effect can be seen in the writing-movement coordination and in the performance of the children during the listening to speech task.
The proof the development is also that the development levels indicate bigger changes of those nursery school children who took part in the therapy. During their control test four skills developed one (sociability, writing-movement coordination, empirical conclusion, elementary counting skill), and three skills developed two levels, out of which three skills (empirical relationship, listening to speech, comparison vocabulary) were possessed at the finishing level. In contrast, at the suggested for development group the survey shows stagnation at the empirical comparison and the listening to speech tasks, and none of the skills were possessed at the finishing level.
We can say about the developed group that the smaller but not significant changes of their skills at the cumulative index of the practiced skills, at DIFER index showed significant development. The therapeutic group showed a bigger development than the suggested for development group but we could not prove it statistically.
Our second hypothesis - assuming that the indirect effect of BT can be noticed at the positive changes of the elementary basic skills tested by DIFER of those nursery school children who got therapy for school immaturity - we could not prove.
8
3, Based on our results we can say that the laterality of the group showing signs of school immaturity was less developed – though we could not prove it statistically – than that of average development group. This affected significantly the execution of many of the movement tasks and the performing of the elementary basic skills of the children showing signs of school immaturity, opposed to the average development group. The effect of laterality is even stronger in its crossed or undeveloped state. As the domination of the laterality becomes more and more secure, its effect on the automation of the movements and the development of the elementary basic skills reduces.
The immaturity of the nervous system of the group showing signs of school immaturity, is also shown by the factor that all of the tested reflex movements are present stronger and in a greater ratio, and the replacement of the tonic labyrinthine reflex shows a significant difference according to the average development group. With our results we could also prove our assumption that where the survey of the results of movement and elementary basic skills was lower than 70% on average, there the remaining reflex movements affect the development of several areas. In this sense, we have to pay special attention to the cyclic- asymmetric movements, and to the static and dynamic type of balancing capability. We could prove the indirect effect of primitive reflex on school skills since the areas of DIFER test are significantly weaker when the reflexes of the children can be replaced, with special attention mainly on sociability, writing-movement coordination, empirical relationship and relation vocabulary.
In our third hypothesis we assume that the nervous system immaturity of children showing signs of school immaturity can be showed by their indefinite laterality and the survival of their primitive reflexes which affect the development of their motion and their elementary basic skills. We accept our hypothesis.
Recommendations for the practicing pedagogy
- The development and the mandatory introduction of a united procedure testing motion development for nursery school children at a national level.
- The development and introduction of a united motion development procedure according to the age groups, if necessary, and ensuring its tangible and personal conditions.
- The exploitation of the positive effects of everyday physical exercises on psychomotor skills.
9
- The foundation of the movement culture of nursery school children, and increasing their movement activity and their repertoire of movements.
- The learning of the testing and the development of the movement development procedure as part of the nursery school teacher training, or within the framework of accredited training.
- Consolidating the spread of the DIFER test system.
- Monitoring the application of the two main methods.
Bibliography
1. BARTHEL B., BOGNÁR A., RÁCZ K. és FODORNÉ Dr. F. R. (2009). Alapozó Terápia kontra értelmi akadályozottság, Gyógypedagógiai Szemle, 37(1), 26-32.
2. BERÉNYI E., BERKOVITS B. és ERŐSS G. (2005). Iskolaválasztás az óvodában: a korai szelekció gyakorlata, Educatio, (4), 805-824.
3. BERÉNYI M. és KATONA F. (2013): Fejlesztések és terápiák. Fogalomzavar, vagy vetélkedés a mindennapokért? Gyógypedagógiai szemle,41 (3), 174-186.
4. BERNOLÁK B. és MLINKÓ R. (2006). Mozgás. Erősségek – nehézségek, zavarok feltárása és a fejlesztés, In ZSOLDOS M. (szerk.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás – Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságban végzett komplex vizsgálathoz, (49-81). Oktatási Minisztérium és a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával
5. CONNOR-KUNTZ, F. J. & DUMMER, G. M. (1996). Teaching across the curriculum:
Language physical education for preschool children, Adapted Physical Activity Quarterly, 13(3), 302-315.
6. COOLS, W.; DE MARTELAER, K.; SAMAEY, C. & ANDRIES, C. (2009).
Movement skill assessment of typically developing preschool children: A review of seven movement skill assessment tools, Journal of Sports Science and Medicine 18 (2), 154-168.
7. CSAPÓ B. (2008). A magyar iskolarendszer adaptációs problémái: a tudás minősége. In FAZEKAS K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker (113-131).
Budapest: MTA Közgazdaságtudományi intézet.
8. CSÉPE V. (2008). A közoktatás megújítása - A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők, In: Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, Fazekas Károly, Köllő János és Varga Jólia (szerk) 139-167, Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Ecostat, Budapest
9. FÖLDI R. (2005): A hiperaktivitás organikus és lelki háttere, Comenius Bt., Pécs
10. GEREBEN F. (2006). A tanulási sikertelenség problémája – Gyógypedagógiai pszichológiai megközelítés, In.: Zsoldos M. (szerk.) Gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás, Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs vizsgálatokban végzett komplex vizsgálatokhoz (33-48). Oktatási Minisztérium.
10
11. GETCHELL, N.; MCMENAMIN, S. & WHITALL, J. (2005). Dual motor task coordinationin children with and without learning disabilitis. Adapted Physical activity Quarterly, 22 (1), 21-38.
12. JÓZSA K. és FAZEKASNÉ F. M. (2006a). A DIFER Programcsomag alkalmazási lehetősége tanulásban akadályozott gyermekeknél I. rész, Gyógypedagógiai szemle, 34 (2): 133-141.
13. JÓZSA K. (2004). Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége, Iskolakultúra, 11, 3-16.
14. KEREKI J. (2013). A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei, Gyógypedagógiai szemle, 61(1), 23-38.
15. KERESZTESI K. (2004). Mozgásterápia pszichiátriai betegek és diszlexiás tanulók részére. Magyar Sporttudományi Szemle 1, 24.
16. KERTESI G. (2008). A közoktatás megújítása - A közoktatási intézmények teljesítményének mérése-értékelése, az iskolák elszámoltathatósága, In FAZEKAS K., KÖLLŐ J. és VARGA J. (szerk) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (53- 71). Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Budapest: Ecostat
17. KIRÁLY T. és SZAKÁLY Zs. (2011). Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban, Pécs: Dialóg Campus.
18. LAKATOS K. (1999). Az iskolaéretlenség korai felismerése, Fejlesztő Pedagógia, 9(4- 5), 3-25.
19. LAKATOS K. (2005). A mozgásérettség vizsgálatának jelentősége a tanulási zavarok megelőzésében, Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem, Budapest
20. MARTON-DÉVÉNYI É., SZERDAHELYI M., TÓTH G. és KERESZTESI K. (1999).
Alapozó Terápia, Fejlesztő Pedagógia, Klnsz, 80-107.
21. MARTON-DÉVÉNYI É. (2002): Az alapozó terápia elmélete és gyakorlata, Fejlesztő pedagógia, Budapest: ELTE-Eötvös.
22. MARTON-DÉVÉNYI É., JORDANIDISZ Á. és HORVÁTH I. (2007). Gondolatok a diszlexia végső okairól. Az Alapozó Terápia hatása. Esettanulmányok. Budapest:
Alapozó Terápia Alapítvány.
23. MESTERHÁZI Zs. (2006). A (gyógy)pedagógiai diagnosztikai munkát segítő alapfogalmak, In ZSOLDOS M. (szerk.) Gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás, Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs vizsgálatokban végzett komplex vizsgálatokhoz, (22-32.), Oktatási Minisztérium és a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával
24. MOHAI K. (2009). A diagnosztika szerepe a sikeres fejlesztésben, Gyógypedagógiai szemle, 37(5), 331-343.
25. MOHA I K. (2013). Szempontok az olvasási zavarok azonosításához és differenciáldiagnosztikájához, Doktori (phd) disszertáció, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai-Pszichológiai Kar, Pszichológiai Doktori Iskola Kognitív Fejlődés Program
26. NAGY J., JÓZSA K., VIDÁKOVICH T. és FAZEKASNÉ F. M. (2004a). DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4-8 évesek számára. Szeged: Mozaik.
27. NAGY J. (2008). A közoktatás megújítása - Az alsó tagozatos oktatás megújítása, In FAZEKAS K., KÖLLŐ J. és VARGA J. (szerk.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, (53-71.), Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, Budapest: Ecostat.
28. NAGY J. (2012). Oktatási rendszerünk jövője – Sorsdöntő fejlesztési szükségletek és lehetőségek, Iskolakultúra, 3, 25-42
11
29. NAGYNÉ K. I. (1997b). Mozgásfejlődés kisgyermekkorban, MTE jegyzet, Budapest:
Exorg Kft.
30. NAGYNÉ K. I. (1997a). Ecce Homo, Fejlesztő Pedagógia, 4-5,15-24
31. NÉMETHNÉ T. O. (2002). Tanulási képességek összehasonlító vizsgálata óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeknél az iskolaérettség függvényében, Kalokagathia, 1-2, 145- 150.
32. NÉMETHNÉ T. O. (2006): Comparative examination of study aptitude of kindergarten children as a function of school maturity, Practice and Theory in Systems of Education, 1 (2), 73-82
33. OROSZNÉ K. G. (2010). Mozgásterápia, mint kiegészítő terápia a beszédfejlesztés terén, Gyógypedagógiai szemle, 38 (3), 237-243.
34. PORKOLÁBNÉ B. K. (2004). A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók feltárására és fejlesztésére irányuló kísérletek, In: PORKOLÁBNÉ B. K., BALÁZSNÉ SZ. J., SZAITZNÉ G.A. (szerk.) Komplex prevenciós óvodai program – Kudarc nélkül az iskolában (23-40.), Budapest: Trefort.
35. SZVATKÓ A. (2006). Határeseti övezethez tartozó intelligenciával rendelkező gyermekek komplex vizsgálatának szükségessége az iskolaérettségi vizsgálat részeként, In ZSOLDOS M. (szerk.) (Gyógy)pedagógiai diagnosztika és tanácsadás – Kézikönyv a nevelési tanácsadókban, szakértői és rehabilitációs bizottságban végzett komplex vizsgálathoz, (190-199.), Oktatási Minisztérium és a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával
36. ZSOLDOS M. (2009). A kognitív képességfejlesztés korspecifikus sajátosságai a neurogén tanulási zavar terápiájában, In MARTON K. (szerk.) Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája: példák a bizonyítékon alapuló gyakorlatra (123-150.) Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (Az ELTE BGGYFK és az ELTE Eötvös Kiadó közös tankönyvsorozata; 2.)
37. ZSOLDOS M. és KISS Á. (2004): A képességrendszer változásai fejlesztésben részesülő 5-7 éves gyermekeknél, In LÁNYINÉ E. Á. (szerk.) Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. (77-95.) Budapest:
Akadémiai Kiadó, (Pszichológia Szemle könyvtár; 7.).
38. ZSOLDOS M. és SARKADY K. (2001): Szűrőeljárás óvodáskorban a (specifikus) tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára: MSSST - Meeting Street School Screening Test, Budapest: ELTE BGGYFK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet.
12 Publications
1) Rácz K., Andrejszki H, Farkas P., Hamar P. (2006): A testnevelés és tanulmányi eredmények közötti összefüggés vizsgálata, Magyar Sporttudományi Szemle, 2: 23-26.
2) Rácz K., Földi R. (2008): Rey komplex ábrateszt eredményeinek összehasonlító vizsgálata az iskolaérettség tükrében, Sporttudomány, Neveléstudomány a gyakorlatért, 37. Mozgásbiológiai Konferencia Kiadványfüzete, 91-99
3) Rácz K., Bretz K. (2008): Nagycsoportos óvodások stabilométeres eredményei, VI.
Országos Sporttudományi Kongresszus Kiadványfüzete, 107-111
4) Barthel B., Bognár A., Rácz K. , F. Földi R. (2009): Alapozó Terápia kontra értelmi akadályozottság?, Gyógypedagógiai Szemle, 1:26-32
5) Rácz K., Barthel B., Földi R.(2011): A vizuális észlelés vizsgálatának jelentősége a tanulási zavarok megelőzésében, Kalokagathia, 3-4: 5-18
6) Rácz K., Barthel B., Földi R.(2011): A vesztibuláris rendszer érettségének vizsgálata iskolaérett és iskolaéretlen gyerekeknél, Magyar Sporttudományi Szemle, 4: 16-20.
7) Rácz K., Barthel B., F. Földi R. (2012): A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései, Gyógypedagógiai Szemle, 2:137-145
8) Rácz K., Barthel B., Földi R. (2012): Az Alapozó Terápia hatásai az iskolai felkészültségre, Fejlesztő pedagógia, 3:4-15
9) Rácz K. (2012): A lateralitás alakulása óvodás korban, In: Darvay, S. (szerk):
Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témakörében, Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 126-136.
10) Rácz K. (2013): Az Alapozó Terápia hatása a fennmaradó primitív reflexek alakulására, Fejlesztő pedagóia, 1: 55-62.
Publications in english language
1) Katalin R. (2012): Development of laterality in kindergarteners: the effect of movement on laterality, Transylvanian Journal of Psychology 2: 99-120
2) Katalin R. (2012): Relationship between balancing ability and school readiness, Practice and Theory in Systems of Education, 4: 467-478
3) Katalin R. (2013): Positive Effects of a Motor Developer Program on School Readiness, International Journal of Science Commerce and Humanities, 1: 8-18.
4) Katalin R., Betty B., F. Földi R. (2013): The effect of the motion development to the speech development, Kalokagathia (megjelenés alatt)
Presentations
1) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: 10-14 éves életkorú sportoló és nem sportoló tanulók tanulmányi eredményének összehasonlító vizsgálata, Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, 2004. február 19. .
2) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: A tanulmányi eredmények különbségeinek vizsgálata sportáganként, Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, 2004.
december 01.
13
3) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: A tanulmányi eredmények különbségeinek vizsgálata sportáganként, XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Nyíregyháza, 2005. március 23-24.
4) Rácz K., Barthel B.: Alapozó Terápia: Módszertani megfontolások és óvodások körében mért státuszvizsgálatok eredményei, Országos Neveléstudományi Konferencia – MTA, Budapest, 2006. október 26-28.
5) Rácz K.: Óvodás korú gyermekek körében végzett mozgáskoordináció vizsgálat eredményei, Sportoló Nemzet és Egészséges Társadalom Nemzetközi Konferencia, Pécs, 2006. április 4-5.
6) Rácz K.: Mozgásérettség – Iskolaérettség – Eger, OTDK (Ph.D. szekció) 2007.
április11-12.
7) Barthel B., Rácz K.: Részképességek fejlesztésének lehetőségei az Alapozó Terápia segítségével értelmileg akadályozott tanulók körében. (Egy módszer adaptálásának lehetőségei és korlátai), Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Konferenciája 2007 jún. 22-24 Nyírbátor
8) Rácz K.: A részképesség zavarok és mozgásfejlődés összefüggései, az óvodai testnevelés szerepe, Az óvodai testnevelés jelene és jövője konferencia, ELTE-TÓK, 2010. április 1., Budapest
9) Rácz K.: A tánc csodálatos világa, Kutatók éjszakája, ELTE-TÓK, 2011. szeptember 23., Budapest
10) Rácz K.: Rey tesztek értékelése a mindennapos testnevelés tükrében, Kuta-TÓK, kutatóműhelyek bemutatkozása, ELTE-TÓK, 2012. november 15., Budapest
11) Rácz K.: Az Alapozó Terápia hatásvizsgálata iskolaéretlenség jeleit mutató óvodás gyermekek körében, ELTE-TÓK, „Újabb kutatási irányok, eredmények az ELTE TÓK-on”, Tudományos felolvasóülés, 2013. november 28. Budapest
International presentations
1) Rácz K., Andrejszki H., Hamar P.: Comparative analysis of school results of active and inactive students aged 10-14, 16th International Congress on Sport Sciences for Students/16. Nemzetközi Sporttudományi Konferencia Diákoknak, Budapest, 2004 2) Rácz K.,Barthel B., Földi R., Marton É.:. The Research of the Correlation Between the
Balancing and Attention Ability of Nursery School Children Aged From 5 Years to 6 Years 4 Months, 17th. International Congress on Sport Sciences for Students/17.
Nemzetközi Sporttudományi Konferencia Diákoknak, Budapest, 2006. április 21-22.
3) Rácz K., Barthel B., Földi R., Marton É.: The Comparative Research of the Results of the Kinetic Survey Among Children Betweeen the Age of 5 and the Age of 6 Years and 4 Months, European College of Sport Sciences, Svájc, Lausanne, 2006. július 5-8.
4) Rácz K.: The Results of Motion Coordination Test Made Among Nursery School Children, Pécs, 2006. április 4-5. Sportoló Nemzet és Egészséges Társadalom Nemzetközi Konferencia
14
5) Rácz K.: The Results of Kinetic Survey Made Among Preschool Children, Szombathely, Qualitative and Quantitative Tesearch in Sport Science, 2006. december 07-10.
6) Barthel B., Rácz K.: METHODISCHE ÜBERLEGUNGEN zur Untersuchung des Wirkungsmechanismus der "Basic Therapy", "2.Tagung Internationale Sonderpädagogik" in Kombination mit der "43. Arbeitstagung der DozentInnen der Sonderpädagogik deutschsprachiger Länder", 28. - 30.09.2006, Wien
7) Rácz K.: Óvodás korú gyermekek körében végzett mozgáskoordináció vizsgálat eredményei, 2007. április 4-5. Pécs
