Bu da pest,
2007. no vem ber 13., kedd
152. szám I. kö tet
Ára: 1155,– Ft
TARTALOMJEGYZÉK Ol dal
2007: CXXIII. tv. A ki sa já tí tás ról . . . . 10614 302/2007. (XI. 13.) Korm. r. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a és a Szlo vén Köz tár sa ság
Kormánya kö zött a Ta nács 2003. feb ru ár 18-i, 343/2003/EK ren - de le té nek al kal ma zá sa ér de ké ben tör té nõ együtt mû kö dés rõl szóló Köz igaz ga tá si Megállapodás kihirdetésérõl . . . . 10625 12/2007. (XI. 13.) MNB r. A kö te le zõ jegy ban ki tar ta lék ki szá mí tá sá ról, illetve kép zé sé nek és
el he lye zé sé nek mód já ról szóló 10/2005. (VI. 11.) MNB ren de let módosításáról . . . . 10629 13/2007. (XI. 13.) MNB r. Az „Ár pád-há zi Szent Er zsé bet szü le té sé nek 800. év for du ló ja”
emlék érme ki bo csá tá sá ról . . . . 10630 133/2007. (XI. 13.) FVM r. Az Euró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap ból az éve lõ, lágy
szá rú ener gia ül tet vé nyek te le pí té sé hez nyúj tan dó tá mo ga tás igény be vé te lé nek rész le tes fel té te le i rõl szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról . . . . 10632 134/2007. (XI. 13.) FVM r. Az Euró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap ból a rö vid vá gás -
for du ló jú fás szá rú ener gia ül tet vé nyek te le pí té sé hez nyúj tott tá - mo ga tás igény be vé te lé nek rész le tes fel té te le i rõl szóló 72/2007.
(VII. 27.) FVM rendelet módosításáról . . . . 10636 88/2007. (XI. 13.) GKM r. Az egyes vil la mos sá gi ter mé kek biz ton sá gi kö ve tel mé nye i rõl és az
azok nak való meg fe le lõ ség ér té ke lé sé rõl szóló 79/1997.
(XII. 31.) IKIM rendelet módosításáról . . . . 10639 89/2007. (XI. 13.) GKM r. A szám hor do zá si köz pon ti re fe ren cia adat bá zis ról szóló 55/2007.
(V. 31.) GKM ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 10640 35/2007. (XI. 13.) OKM r. A 2001. évi C. tör vé ny III. ré szé nek ha tá lya alá tar to zó, vég bi zo nyít -
vány nak mi nõ sü lõ kép zé sek és bi zo nyít vá nyok felsorolásáról . . 10640 36/2007. (XI. 13.) OKM r. A szak mai ta pasz ta lat el is me ré sé nek sza bá lyai alá tar to zó egyes
szak mai te vé keny sé gek felsorolásáról . . . . 10650 37/2007. (XI. 13.) OKM r. Azon szer ve ze tek fel so ro lá sá ról, ame lyek tag jai ál tal gya ko rolt
szak mák az euró pai kö zös sé gi jog alap ján sza bá lyo zott szakmának minõsülnek. . . . 10657 38/2007. (XI. 13.) OKM r. Az érett sé gi vizs ga rész le tes kö ve tel mé nye i rõl szóló 40/2002.
(V. 24.) OM ren de let mó do sí tá sá ról*. . . . 10658 Az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal el nö ké nek köz le mé nye
a sze mé lyi jö ve de lem adó meg ha tá ro zott ré szé nek felhasználá - sáról ren del ke zõ ma gán sze mély nyi lat ko za tá ra igényt tar tó egyházak ré szé re tör té nõ tech ni kai szám ki adá sá ról . . . . 10664 A Köz igaz ga tá si és Elekt ro ni kus Köz szol gál ta tá sok Köz pon ti Hi va -
ta lá nak közleménye . . . . 10664
* A ren de let mel lék le tek kel tel jes szö ve gét a Ma gyar Köz löny 2007. évi 152. szá má nak II. kö te te CD-n tar tal maz za, ame lyet az elõ fi ze tõk nek ké rés re meg - küldünk (te le fon: 266-9290/237 és 238 mel lék; fax: 338-4746; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357).
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények
2007. évi CXXIII.
törvény
a kisajátításról*
Az e törvényben meghatározott közérdekû célok meg- valósításához elengedhetetlenül szükséges ingatlanok megszerzése, ugyanakkor a közérdek és a tulajdonosnak a tulajdona védelméhez fûzõdõ érdekei közötti egyensúly biztosítása érdekében – a kisajátítást a tulajdonjog elvoná- sa kivételes eszközeként szabályozva – az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
1. §(1) Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivéte- lesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérde- kû célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltét- len kártalanítás mellett.
(2) Kisajátítást kérõ lehet az állam, illetve a helyi önkor- mányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy (a továbbiakban: harmadik sze- mély), ha a 2. §-ban meghatározott közérdekû célt meg- valósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam ja- vára, saját nevében, kisajátítást kérõként való eljárásra kö- telez.
Kisajátítási célok és feltételek
2. §Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennál- lása esetén, az alábbi közérdekû célokra lehetséges:
a) honvédelem;
b) nemzetközi szerzõdés alapján megvalósuló terület- csere;
c) terület- és településrendezés;
d) kötelezõ állami, illetve kötelezõ önkormányzati fel- adathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelõ létesítmény elhelye- zése;
e) közlekedési infrastruktúra fejlesztése;
f) energiatermelés;
g) energiaellátás;
h) bányászat;
i) elektronikus hírközlési szolgáltatás;
j) kulturális örökségvédelem;
k) természetvédelem;
l) vízgazdálkodás;
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 5-i ülésnapján fogadta el.
m) fenntartható erdõgazdálkodás, valamint véderdõ te- lepítése, védõfásítás és közérdekû erdõtelepítés;
n) építésügyi korlátozások felszámolása;
o) az ingatlant terhelõ, az ingatlan rendeltetésszerû használatát jelentõsen korlátozó, vagy megszüntetõ közér- dekû használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok meg- szüntetése.
3. §(1) Kisajátításnak akkor van helye, ha
a) a közérdekû cél megvalósítása az ingatlanon fenn- álló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy – külön törvény alapján – a közérdekû használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte;
b) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – törvényben meghatározott esetben csere – útján nem le- hetséges;
c) a közérdekû cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekû cél megva- lósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna;
és
d) a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi elõnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentõsen meghaladják. Ennek mérlegelése során a közigazgatási hi- vatal a közérdekû tevékenység jelentõségét, így különösen a terület fejlõdésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülõk számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzõit kell egybevet- nie, kulturális örökségvédelmi érték, természetvédelmi ér- ték esetén annak jelentõségét és a tulajdonelvonás ará- nyosságát kell vizsgálnia.
(2) Az adásvételi szerzõdés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha
a) a kisajátítást kérõ ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtõl számított harminc napon belül nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik;
vagy
b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult szemé- lye nem állapítható meg egyértelmûen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, illetve be- jegyzés alatt áll; vagy
c) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakó- helye, tartózkodási helye, illetõleg székhelye ismeretlen, illetve a kisajátítást kérõ ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevõ késedelemmel járna.
4. §(1) A 2. § szerinti közérdekû célokra az alábbi felté- telek mellett lehetséges kisajátítás:
a) honvédelem céljából, ha az ingatlan kisajátítását a külön törvényben meghatározott esetben és feltételek fennállása mellett igénylik, és az a honvédelmi feladatok ellátása érdekében szükséges;
b) nemzetközi szerzõdés alapján megvalósuló terület- csere céljából, ha a másik ország részére szükséges terület- átadás más módon nem lehetséges;
c) terület- és településrendezés céljából, ha a kérelem- ben megjelölt építmény, fejlesztési cél (a továbbiakban:
cél) a területrendezési tervben, vagy a helyi építési sza- bályzatban szerepel, a cél az érintett ingatlanok tulajdono- sai részérõl (a beruházás jellege, anyagi terhei, vagy a léte- sítmény megvalósítójának jogszabályi kijelölése miatt) nem valósítható meg, továbbá a cél rendeltetése, jellege miatt – a környezõ építmények, ingatlanok rendeltetéssze- rû használatának biztosítására, vagy jellegére is figyelem- mel – a célt az adott ingatlanon szükséges megvalósítani, vagy más ingatlanon való megvalósítása a tulajdonban na- gyobb sérelemmel járna;
d) közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében köz- út, vasút, repülõtér, híd, alagút, hajózási létesítmény létesí- tése, fejlesztése céljából, ha
da) gyorsforgalmi közúthálózatnak jogszabállyal meg- állapított nyomvonalon való megépítése, vagy országos közút építése érdekében szükséges,
db) a felszíni vagy felszín alatti vasút létesítési joga alapján történõ igénybevétel (létesítés, üzemeltetés) a léte- sítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerû használatát megszünteti, vagy jelentõs mértékben akadályozza,
dc) a nyilvános repülõtér a településrendezési tervben, valamint a helyi építési szabályzatban szerepel, és a meg- valósítás más ingatlanokon mûszaki, valamint az építés engedélyezését meghatározó más szempont miatt nem le- hetséges, vagy a megvalósítás a tulajdonban nagyobb sére- lemmel járna,
dd) híd vagy alagút építése, fejlesztése érdekében, amennyiben arra – országos közút építése, fenntartása, fej- lesztése, üzemeltetése érdekében – közlekedésbiztonsági, vagy közlekedéspolitikai szempontok alapján kerül sor,
de) közforgalmú kikötõ, úszómûves kikötõhely, komp- és révátkelõhely, valamint más hajózási létesítmény, to- vábbá a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitûzésére szolgáló jelek elhelyezése a parti ingatlan rendeltetésszerû használatát megszünteti vagy jelentõs mértékben akadá- lyozza;
e) energiatermelés céljából, ha
ea) az ingatlan 50 MW vagy annál nagyobb teljesítmé- nyû erõmû építéséhez, bõvítéséhez szükséges,
eb) az ingatlan 50 MW vagy annál nagyobb teljesítmé- nyû távhõtermelõ létesítmény elhelyezéséhez szükséges,
ec) nukleáris létesítmény, radioaktív hulladéktároló építéséhez, bõvítéséhez szükséges,
ed) a biztonsági övezetben elrendelt tilalom vagy kor- látozás az ingatlan rendeltetésszerû használatát megszün- teti, vagy jelentõs mértékben akadályozza, továbbá ha az atomenergia alkalmazását szolgáló, a biztonsági övezet- ben telepítendõ létesítmény biztonságos használata ezt szükségessé teszi;
f) energiaellátás céljából, ha
fa) a villamos energiáról szóló törvény szerinti közcélú hálózat építése céljából a vezetékjogot – az ingatlan hasz- nálatának lényeges akadályozása, illetve megszüntetése miatt – a hatóság nem engedélyezte,
fb) a villamos energiáról szóló törvény szerinti közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, kü- lön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsoló berendezés építése céljából közérdekû használati jog ala- pításában az ingatlan tulajdonosa és az engedélyes között nem jött létre megállapodás, vagy a használati jogot – az ingatlan használatának lényeges akadályozása, illetve megszüntetése miatt – a hatóság nem engedélyezte,
fc) földgáz elosztóvezetékek tartozékai és alkotórészei, valamint propán-, butángáz-tartály, konténer elhelyezése és üzemeltetése céljából használati jog alapításában a tu- lajdonos és az engedélyes, illetve a vezeték tulajdonosa között nem jött létre megállapodás, illetve – az ingatlan használatának jelentõs akadályozása, illetve megszünteté- se miatt – a használati jogot a hatóság nem engedélyezte,
fd) az idegen ingatlanra szolgáltatói távhõközpont léte- sítése céljából van szükség, és az engedélyes, valamint az ingatlan tulajdonosa között a használati jog alapításában nem jött létre megállapodás, illetve az illetékes építési ha- tóság az ingatlan rendeltetésszerû használatának megszû- nése vagy jelentõs mértékû akadályozása miatt a használa- ti jogot nem engedélyezte,
fe) távhõvezeték-hálózat, illetve annak részét képezõ vezeték építése és üzemeltetése céljából vezetékjogi eljá- rásban az ingatlan tulajdonosa és az engedélyes között nem jött létre megállapodás, illetve a vezetékjogot – az in- gatlan használatának jelentõs akadályozása, illetve meg- szüntetése miatt – az illetékes hatóság nem engedélyezte;
g) bányászati célból, ha
ga) bányászati létesítmények elhelyezése céljából szol- galom alapítását – az ingatlan rendeltetésszerû használatá- nak jelentõs mértékû akadályozása, illetve megszüntetése miatt – a hatóság nem engedélyezte,
gb) a bányászati tevékenység az ingatlan rendeltetés- szerû használatát megszünteti,
gc) szénhidrogén szállítóvezetékek, valamint ezek tar- tozékai és alkotórészei elhelyezése és üzemeltetése céljá- ból szolgalmi jog alapításában a tulajdonos és az engedé- lyes, illetve a vezeték tulajdonosa között nem jött létre megállapodás, illetve – az ingatlan használatának jelentõs akadályozása, illetve megszüntetése miatt – a szolgalmi jogot az illetékes hatóság nem engedélyezte;
h) elektronikus hírközlési szolgáltatás céljából, ha az elektronikus hírközlési építmény elhelyezése és üzemelte- tése céljából közérdekû használati jog alapításában az in- gatlan tulajdonos és az engedélyes között nem jött létre megállapodás, illetve – az ingatlan használatának jelentõs akadályozása, illetve megszüntetése miatt – a használati jogot az illetékes hatóság nem engedélyezte;
i) kulturális örökségvédelem céljából, ha védetté nyil- vánított régészeti lelõhely, vagy mûemlék örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha
ia) az érintett ingatlan tulajdonosa olyan magatartást folytat, amely kisajátítás hiányában a védetté nyilvánított régészeti lelõhely vagy a mûemlék megsemmisülését ered- ményezi,
ib) a védetté nyilvánított régészeti lelõhely vagy mû- emlék feltárása, védõövezetének kialakítása, megközelíté- se másként nem lehetséges,
ic) korábban összefüggõ történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból indokolt;
j) természetvédelem céljából, ha
ja) a tulajdonos a védett természeti területen, a védelem céljával oly mértékig össze nem egyeztethetõ tevékenysé- get folytat, amely a kisajátítás hiányában a védett termé- szeti terület elpusztulását eredményezi,
jb) a védett természeti területek természetvédelmi ke- zeléséért felelõs szerv – külön törvény rendelkezése sze- rint – a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében kezdeményezi;
k) vízgazdálkodási feladatok ellátása céljából, ha ka) a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése szerinti nyomvonalas létesítménynek jogszabállyal megállapított nyomvonalon való megépítése,
kb) vízkár elhárítási (árvíz, belvíz, aszály) célú víziléte- sítmények megvalósítása,
kc) közmûves vízellátó és szennyvízkezelõ és -elvezetõ létesítmények megvalósítása,
kd) felszíni és felszín alatti vízkészletek közérdekû igénybevétele, tározása, el-, illetve továbbvezetését szol- gáló létesítmények megvalósítása,
ke) a közcélú vízilétesítmény, illetve vízbázisok (távla- ti vízbázisok) belsõ védõövezetének biztosítása érdekében szükséges;
l) fenntartható erdõgazdálkodás, valamint véderdõ te- lepítése, védõfásítás és közérdekû erdõtelepítés céljából, ha
la) a tulajdonos az erdejében olyan tevékenységet foly- tat, amely kisajátítás hiányában az erdõ kipusztulását ered- ményezi,
lb) az erdõtelepítés (fásítás) a tulajdonos közremûkö- désével eredményesen nem valósítható meg, vagy arányta- lan nagy költséggel járna.
(2) A 3. § (1) bekezdésének d) pontját e paragrafus (1) bekezdésda),db)éska)pontjai szerinti beruházások esetében nem kell alkalmazni.
5. §(1) A 2. §n)–o)pontja alapján az ingatlan megvá- sárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha
a) az ingatlan tulajdonjogát a b)vagyc)pont szerinti tulajdoni korlátozás elõtt szerezte meg, és
b) az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetõleg szabályozási terv valamely késõbb megvalósítan- dó – jogszabályban megállapított – olyan közérdekû cél- ban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonos- tól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat,
c) a 2. §o)pontja szerinti kisajátítási célokhoz kapcso- lódó közérdekû használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog – a jog létesítését követõen – az ingatlan rendeltetésszerû használatát
jelentõsen akadályozza vagy megszünteti.
(2) Az (1) bekezdésb)pontja szerinti esetben a tulajdo- nos akkor kérheti a közérdekû cél jogosultjának, ennek hiányában az önkormányzatnak a kisajátítási kérelem be- nyújtására vonatkozó kötelezését, ha az ingatlan adásvéte- lére vonatkozó megállapodás annak kezdeményezésétõl számított három éven belül nem jött létre.
(3) Az (1) bekezdésc)pontja szerinti esetben a közérde- kû cél jogosultjának a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését a tulajdonos a létesítmény haszná- latbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig kérheti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlan tulajdo- nosának kell igazolnia, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapo- dás a kezdeményezése ellenére nem jött létre.
Kisajátítással érintett ingatlan
6. §(1) A kisajátítási tervben szereplõ ingatlan adásvé- tellel történõ megszerzése esetében az ingatlant terhelõ – jogszabályon vagy szerzõdésen alapuló – elõvásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható.
(2) Az ingatlannak egy része is kisajátítható (részleges kisajátítás).
(3) Nincs helye részleges kisajátításnak, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagysá- got nem éri el.
(4) A tulajdonos kérelmére az egész ingatlant ki kell sa- játítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára hasz- nálhatatlanná válik,
b) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gya- korlása lehetetlenné vagy számottevõen költségesebbé vá- lik,
c) a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem le- hetséges.
(5) Az egész ingatlan kisajátítását legkésõbb a kisajátí- tási tárgyalás befejezéséig lehet kérni.
7. §(1) Termõföld kisajátítására – amennyiben a kisajá- títás céljának megvalósítása érdekében a termõföld igény- bevétele szükséges – akkor kerülhet sor, ha a földnek a más célú hasznosítását – a külön jogszabályok rendelkezé- seinek megfelelõen – az ingatlanügyi hatóság engedélyez- te (illetve a folytatásához hozzájárult). A termõföld a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás hiányá- ban is kisajátítható, ha a hatóság a más célú hasznosítás
folytatásához kizárólag a tulajdonosi hozzájárulás hiánya miatt nem járult hozzá.
(2) Erdõterület kisajátításához – amennyiben a kisajátí- tást követõen az ingatlant nem a külön törvény szerinti er- dõként hasznosítják – az erdészeti hatóságnak az erdõterü- let igénybevételére kiadott elvi hozzájárulása szükséges.
Amennyiben a kisajátítási kérelem szerint az ingatlant részben vagy egészben továbbra is erdõként hasznosítják, a kisajátításhoz az erdészeti hatóság egyetértését kell be- szerezni.
(3) Védett természeti területet érintõ kisajátításhoz – a 4. § (1) bekezdésénekj)pontjában szabályozott esetek ki- vételével – a természetvédelmi hatóság elõzetes hozzájá- rulása szükséges.
(4) Védetté nyilvánított régészeti lelõhely, illetve mû- emlék kisajátításához – a 4. § (1) bekezdéséneki)pontjá- ban szabályozott esetek kivételével – a kulturális örökség- védelmi hatóság elõzetes hozzájárulása szükséges.
(5) Véderdõ telepítése, védõfásítás és közérdekû erdõte- lepítés céljára történõ kisajátításához be kell szerezni a te- rületileg illetékes erdészeti hatóság hozzájárulását, ha a ki- sajátítást más szerv kérte. Ez a rendelkezés védõfásításnak közút és vasút mentén, valamint egyéb mûszaki létesít- mény tartozékát képezõ, azzal azonos földrészleten lévõ, a patak, csatorna medrében lévõ, illetve azt szegélyezõ, a külön törvény szerint erdõnek nem minõsülõ faállomány- ként történõ telepítése céljára kért kisajátítás esetére nem vonatkozik.
(6) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdo- nában álló ingatlan kisajátítása elõtt a külpolitikáért fele- lõs miniszter álláspontját be kell beszerezni.
(7) Bányászati célból történõ kisajátításhoz a bányafel- ügyelet szakvéleményének beszerzése szükséges.
(8) Honvédelmi célra igénybe vett, a honvédelemért fe- lelõs miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelé- sében lévõ ingatlanok (ingatlanrészek) kisajátításához a honvédelmért felelõs miniszter hozzájárulása vagy azok honvédelmi célra feleslegessé nyilvánítása szükséges.
Az ingatlan tulajdonának tehermentes megszerzése
8. §(1) A kisajátítási határozat jogerõre emelkedésével – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – az ingatlan tu- lajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor.
(2) A kisajátítási határozatban rendelkezni kell az ingat- lanra vonatkozóan más személyt megilletõ jogokról, és az ingatlanra feljegyzett tényekrõl.
(3) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletõ jogok – a (4) bekez- désben felsorolt jogok kivételével –, és az ingatlanra fel- jegyzett tények megszûnnek. A pénzbeli kártalanítás a zá- logjog tárgyaként a kisajátított ingatlan helyébe lép.
(4) A telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, egyéb tulaj- doni korlátozás, valamint a bérleti jog megszûnésérõl szükség szerint kell rendelkezni.
(5) Ha a kártalanítás részben vagy egészben csereingat- lannal történik, a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével a csereingat- lanra szállnak át.
(6) A bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát a jogosult kérelmére kell a csereingatlanra átvinni. A lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiség- re vonatkozó bérleti jog a csereingatlanra nem vihetõ át.
(7) A (6) bekezdés szerinti kérelmet az erre jogosult leg- késõbb a kisajátítási tárgyalás befejezéséig nyújthatja be.
Kártalanítás
9. §(1) A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjo- ga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pe- dig a joga megszûnéséért – a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével – teljes, azonnali és feltétlen kártala- nítás illeti meg.
(2) A megszûnt jogokért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonjoga elvonásáért járó kártalanításnál figyelembe kell venni.
(3) A kártalanítás összegének megállapítása során a) az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét,
b) ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke – összeha- sonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt kor- látozás, illetve más ok miatt – nem állapítható meg, az in- gatlan településen belüli fekvését, közmûvekkel való ellá- tottságát, ennek hiányában a közmûvesítés lehetõségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termõföld esetén a mû- velési ágat, a földminõsítés szempontjait és az ingatlan jö- vedelmezõségét
kell figyelembe venni.
10. §(1) Nem jár kártalanítás
a) az ingatlanra feljegyzett tények megszûnéséért;
b) az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennma- radást engedélyezõ határozat a késõbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetõleg amelynek a tulajdonos költ- ségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte.
(2) Az elmaradt haszon megtérítésére a 18. § keretei kö- zött kerülhet sor.
(3) Az (1) bekezdésb)pontjában említett épületet, to- vábbá – ha az ingatlanon használhatatlan romépület áll, amiért a tulajdonos érték hiányában kártalanítást nem ka- pott – a használhatatlan romépületet a tulajdonos lebont- hatja és anyagát elviheti.
(4) Ha a kisajátítást kérõ a kisajátított épületre vagy annak tartozékaira nem tart igényt, a tulajdonos azokat az (1) bekezdésb)pontjában nem említett esetben is lebontat- hatja, és anyagukat elviheti. A bontási anyagnak és tarto- zékoknak a bontási költséggel csökkentett értékét a kárta- lanításból le kell vonni.
(5) A kisajátítást kérõnek a tárgyaláson nyilatkoznia kell arról, hogy az épületre és annak tartozékaira igényt tart-e. Ha a kisajátítást kérõ az épületre vagy annak tarto- zékaira nem tart igényt, a tárgyaláson a tulajdonosnak nyi- latkoznia kell arról, hogy azokat lebontja és anyagukat el- viszi-e, vagy kártalanításra tart igényt.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell az épületnek nem minõsülõ építményekre, továbbá az építményrészekre is.
(7) Ha a kisajátítás következtében a faállomány vagy más évelõ növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a tulajdonos elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag (más évelõ növényzet) értékét az ingatlan értékének megállapí- tása során figyelmen kívül kell hagyni.
(8) Ha a kisajátított ingatlan erdõ és a kisajátítás évére vonatkozóan az erdõgazdálkodó rendelkezik az erdészeti hatóság engedélyével az erdei haszonvételek gyakorlásá- ra, lehetõség szerint lehetõvé kell tenni e haszonvételek gyakorlását.
11. §A kártalanítás – a 13–14. §-ban foglalt kivétellel – pénzben történik.
12. §(1) Ha a kisajátított épületben levõ lakást, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget bérlõ vagy egyéb használó használja, forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni.
(2) A beköltözhetõ forgalmi értéket kell figyelembe venni, ha a kisajátított épületben levõ lakást, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget
a) a tulajdonos használja és részére cserelakást (csere- helyiséget) nem kell adni, vagy
b) bérlõ vagy egyéb használó használja, és a cserela- kásra (cserehelyiségre) vonatkozó igényérõl lemond, valamint pénzbeli kártalanításra sem tart igényt.
13. § (1) Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérõ megegyezik.
(2) A csereingatlan értékét a 9. § (3) bekezdésének ren- delkezései szerint kell megállapítani.
(3) Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátí- tott ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdo- nos köteles megfizetni. A különbözet megfizetése alól in- dokolt esetben – a kisajátítási határozatban – mentesítés, továbbá fizetési kedvezmény adható.
(4) Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingat- lanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbö- zetnek megfelelõ pénzbeli kártalanítás jár.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket al- kalmazni kell akkor is, ha a részben kisajátított ingatlan ki- egészítése céljára felajánlott terület értéke és a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összege különbözõ. A felaján- lott terület értékét a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelke- zések alkalmazásával kell megállapítani.
14. §(1) A kisajátított épületben lévõ lakás, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére a kisajátítást kérõ köteles megfelelõ cserelakást, illetõleg cserehelyiséget biztosítani. A cserelakás megfelelõségé- nek megállapításánál a lakások és helyiségek bérletérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cserehe- lyiség akkor megfelelõ, ha a tevékenység hasonló körül- mények között történõ folytatására alkalmas.
(2) A kisajátításra kerülõ épületben lévõ lakás használó- ja részére nem kell cserelakást adni, ha
a) a használó a cserelakásra vonatkozó igényérõl – leg- késõbb a kisajátítási tárgyaláson – lemond;
b) a használó tulajdonában ugyanabban a városban (községben) beköltözhetõ és megfelelõ lakás van;
c) a jogcím nélküli használó – törvény rendelkezése alapján – másik lakásra nem tarthat igényt.
(3) A kisajátításra kerülõ épületben lévõ nem lakás cél- jára szolgáló helyiség használója részére nem kell cserehe- lyiséget adni, ha a használó
a) a cserehelyiségre vonatkozó igényérõl – legkésõbb a kisajátítási tárgyaláson – lemond;
b) a helyiségben gyakorolt tevékenységét – a kisajátítá- si tárgyaláson tett nyilatkozata szerint – tovább nem foly- tatja;
c) tulajdonában (kezelésében, használatában) olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely meg- felelõ a tevékenység folytatására.
(4) Ha a kisajátított épületben lévõ lakást, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem a tulajdonos használ- ja és a (2) bekezdésa)–b)pontja alapján cserelakást, vagy a (3) bekezdés alapján cserehelyiséget nem kell adni, a használó részére pénzbeli kártalanítás jár.
15. §Mûemlék kisajátítása esetén a pénzbeli kártalaní- tás összegének megállapításakor a mûemlék fenntartására, illetve helyreállítására a kisajátítási eljárás megindítását megelõzõ öt évben visszatérítési kötelezettség nélkül az államháztartási, európai uniós, vagy egyéb nemzetközi forrásokból kapott támogatások összegét olyan arányban kell csökkentõ tényezõként figyelembe venni, amilyen arányban az a mûemlék forgalmi értékére hatással volt.
16. §(1) Az ellenérték fejében szerzett vagyonkezelõi jog megszûnése esetén a kártalanítás összegének megálla- pításánál a vagyonkezelõi jogért fizetett ellenértéket,
valamint az állagmegóvó és értéknövelõ munkák értékét kell figyelembe venni.
(2) Ingyenesen szerzett vagyonkezelõi jog megszûné- séért kártalanítás nem jár. Az állagmegóvó és értéknövelõ munkák értékét csak akkor kell megtéríteni, ha arra nem költségvetési forrásból került sor.
17. §(1) A földhasználati jogot ingyenesen megszerzõ használó részére a használati jog megszûnéséért kártalaní- tás nem jár. A telek, illetõleg a föld értékét növelõ munkák ellenértékét azonban a földhasználó részére meg kell térí- teni. E kártalanítást az ingatlanért járó kártalanításnál figyelembe kell venni.
(2) Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetén – ha a tulajdonos pénzbeli kártalanításban része- sül – a megszûnt haszonélvezeti jog értékét az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell meghatároz- ni. Ennek során figyelembe kell venni különösen a haszon- élvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülmé- nyeit, a hasznosítás lehetõségeit és a hasznosítással elérhe- tõ anyagi elõnyöket, továbbá a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását.
(3) A haszonélvezeti jogért járó kártalanítás nem lehet kevesebb az illetékekrõl szóló törvény alapján, a vagyoni értékû jogok megszerezése után fizetendõ illeték számítá- sának alapjánál, de nem érheti el azt az összeget, ami ha- szonélvezeti jog fennállása hiányában a tulajdonos részére kártalanításként járna.
18. §Ha a kisajátítás jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet, vagy a személyi jö- vedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, vagy mezõgazdasági õstermelõ vállalkozás céljára használt ingatlanát érinti, meg kell téríteni a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költsé- gét; a kisajátítás által okozott kárt (például termeléskiesés, a tevékenységnek a kisajátítási eljárás miatti szünetelésé- bõl adódó bevételkiesés, többletköltségek), egyéb fizetési kötelezettségeket.
19. § (1) A kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget meg kell téríteni. Értékveszteségként kell megtéríteni kü- lönösen
a) mezõgazdasági mûvelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függõ termés értékét, ha az a birtokbaadás idõpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét;
b) erdõ esetében a lábon álló faállomány értékét;
c) az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a vissza- maradt ingatlanrész értékének csökkenését.
(2) A lábon álló és függõ termés értékébõl, illetõleg a fo- lyó gazdasági év várható termésének értékébõl le kell von- ni az elmaradt mezõgazdasági munkák költségét.
20. §A kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni
a) mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mezõ- és erdõ- gazdasági munkák költségét, és az egyéb ráfordítások költségét;
b) a kisajátított épületben levõ lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bérleti díja közötti ötévi különbözetet;
c) az egyéb, indokolt és igazolt költségeket.
21. §(1) A kártalanítás megfizetésére – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a kisajátítással tulajdont szerzõ kisajátítást kérõ állam, illetve helyi önkormányzat, a 36. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a kisajátítást kérõ har- madik személy köteles.
(2) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfi- zetni, a kifizetés a kártalanításra jogosult számláját vezetõ pénzintézet útján történik.
(3) A kisajátítást kérõ a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a számláját vezetõ pénzintézet a számlát a kártalanítás összegével megterheli.
(4) A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat jogerõ- re emelkedésével esedékes, ettõl az idõponttól kezdõdõen jár a késedelmi kamat is.
(5) Ha a kisajátítani kért ingatlan birtokba adása a hatá- rozat jogerõre emelkedése elõtt megtörtént, a késedelmi kamat is a birtokbaadás napjától jár.
(6) A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyez- ni, ha
a) a kártalanításra jogosult személye bizonytalan, b) a kártalanításra jogosult a kártalanítási összeget nem veszi át,
c) a kártalanításra jogosultak között a jogosultság vagy az összeg felosztása kérdésében vita van, és a felek e miatt a bírósághoz fordultak,
d) az ingatlant terhelõ valamely követelés vitás, e) sorrendi tárgyalás tartása szükséges,
f) a kártalanításra jogosult lakóhelye (székhelye) isme- retlen; a kisajátítási határozatot azonban ilyen esetben is közölni kell a kártalanításra jogosult képviseletére az ál- lamigazgatási hatóság által kirendelt ügygondnokkal.
Kisajátítási eljárás
22. §(1) A kisajátítási eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgálta- tás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytat- ja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése sze- rinti közigazgatási hivatal illetékes.
23. §(1) A kisajátítási eljárásban ügyfél:
a) a kisajátítást kérõ,
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonszerzésé- vel járó, harmadik személy által indított eljárásban az ál- lami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, illetve a kisa- játítással tulajdont szerzõ önkormányzat,
c) a kártalanításra jogosult tulajdonos, vagyonkezelõ, d) mindaz az ingatlan-nyilvántartásból kitûnõ egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, de széljegyzetként már feltüntetett jogszerzõt is,
e) mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jo- gosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti.
(2) Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogo- sult részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni – ha nincs törvényes képvi- selõje vagy meghatalmazottja – a gyámhatóság ügygond- nokot rendel ki. Ügygondnok kirendelésének van helye a közigazgatási hivatal megkeresésére a 3. § (2) bekezdés- nekb)pontja esetén is.
(3) Az ügyfeleket az eljárás megindításáról postai úton kell értesíteni.
24. §(1) A kisajátítási eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelmet a kisajátítást kérõ nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérõ nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki. Kisa- játítást kérõ harmadik személyként a 36. § (2)–(3) bekez- dése szerinti esetben a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ, nem engedélyköteles tevékenység esetén a lé- tesítõ okirata szerint a kisajátítási célt megvalósító tevé- kenységre jogosult, illetve az állam javára – törvényi ren- delkezés alapján – saját nevében, kisajátítást kérõként való eljárásra kijelölt személy járhat el.
(3) A közigazgatási hivatal – a kisajátítandó ingatlan tu- lajdonosának a 2. § n)–o)pontján, illetve az 5. §-on ala- puló kérelmére – kötelezi a kisajátítási kérelem benyújtá- sára azt, aki e törvény szerinti kisajátítást kérõ lehet, és az ingatlanon fennálló használati vagy egyéb joga az ingatlan rendeltetésszerû használatát jelentõs mértékben akadá- lyozza vagy megszünteti. A határozat ellen önálló felleb- bezésnek helye nincs, azt a kisajátítási határozat elleni bí- rósági felülvizsgálat során lehet megtámadni.
(4) A kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás célját, a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdé- sének határidejét, illetve ütemezését.
(5) A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:
a) külön jogszabály rendelkezése alapján – a kisajátítá- si tervet öt példányban;
b) a kisajátítást kérõ bejelentését az ingatlan tulajdono- sa és más ügyfelek nevérõl, lakáscímérõl (telephelyérõl),
ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követõen megváltoztak;
c) a kisajátítást kérõ nyilatkozatát – kivéve az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Épt.) 30. §-ának (4) bekezdése szerinti és a Magyar Köztársaság gyorsfor- galmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésé- rõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Aptv.) 7. §-ának (2) bekezdése szerinti kisajátítást – arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetve lakás (helyiség) rendelkezésre áll;
d) a kisajátítás céljának megfelelõen az illetékes ható- ságnak a 7. § szerinti engedélyét, hozzájárulását, egyetér- tését, szakvéleményét tartalmazó iratokat, illetve a 7. § (1) bekezdés utolsó mondata szerinti esetben az ingatlan- ügyi hatóság határozatát;
e) kisajátítást kérõ harmadik személy esetében a tevé- kenység végzésére vonatkozó engedélyt, nem engedélykö- teles tevékenység esetén létesítõ okiratát;
f) amit külön törvény elõír.
(6) A kisajátítást kérõ köteles a 2–5. § szerinti szempon- tok mérlegeléséhez szükséges adatokról a közigazgatási hivatalt tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumo- kat a hatóság rendelkezésére bocsátani.
25. § (1) Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben elõírt feltételeknek, a közigazgatási hivatal tárgyalást tûz ki.
(2) A közigazgatási hivatal a kisajátítási terv egy példá- nyát mellékelve, a tárgyalás kitûzésével egyidejûleg, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló, valamint a Vá- sárhelyi Terv továbbfejlesztésérõl szóló törvények hatálya alá tartozó kisajátítási kérelem esetén pedig az ennek beér- kezésétõl számított nyolc napon belül megkeresi az ingat- lanügyi hatóságot a kisajátítási eljárás megindítása tényé- nek az ingatlan-nyilvántartásba történõ feljegyzése érde- kében.
(3) A közigazgatási hivatal a tárgyalás kitûzésével egy- idejûleg
a) tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekû célra kértek kisajátítást és a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthetõ meg, továbbá
b) a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértõt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyalásra a szakértõt meg kell idézni.
(4) A szakértõ a szakvéleményt a külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és adattartalommal, a mérle- gelés módszerének és a figyelembe vett szempontoknak a bemutatásával köteles elkészíteni.
(5) Nincs szükség tárgyalás kitûzésére, illetõleg a kitû- zött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérõ csatolja a
kisajátítási kártalanítás tárgyában kötött egyezségrõl szóló okiratot, és az egyezséget a közigazgatási hivatal jogszerû- nek tartja.
26. §(1) A közigazgatási hivatal a szakértõ szakvélemé- nyének megérkezéséig indokolt esetben az eljárást felfüg- gesztheti.
(2) Nagyszámú ügyfelet érintõ kisajátítás esetén hatósá- gi közvetítõ vehetõ igénybe.
27. §(1) A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakvéleményre tett észrevételeket. A közigazgatási hivatal és az ügyfelek kér- hetik a szakértõi vélemény kiegészítését.
(2) Ha a lakások, illetõleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak elhelyezésérõl a lakásügyi, illetve az elhelyezõ hatóságnak kell határoznia, annak leg- késõbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell az elhelyezés mód- járól; ettõl a nyilatkozatától egyoldalúan nem térhet el.
28. §(1) A közigazgatási hivatal a kisajátítás tárgyában 2–5. § meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt.
A vizsgálat kiterjed arra is, hogy fennállnak-e a kisajátítás e törvényben meghatározott egyéb feltételei.
(2) A kisajátítás feltételeinek elbírálása során a közigaz- gatási hivatal köteles megvizsgálni azt is, hogy biztosítha- tó-e a kisajátítani kért épületben levõ lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak megfelelõ idõn belül való elhelyezése.
(3) A 2–5. § szerinti célok és feltételek fennállásának hiányában a kérelmet el kell utasítani.
29. §(1) A közigazgatási hivatalnak a kérelemnek helyt adó határozatában – a (3) bekezdésben említett kivétellel – külön kell rendelkeznie arról, hogy a kisajátított ingatla- nért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megilletõ jo- gok megszûnéséért és a jogok megszûnése miatt keletke- zett kárért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékvesz- teségért és költségekért milyen összegû kártalanítást álla- pít meg. Rendelkezni kell a kártalanítás megfizetésének határidejérõl is.
(2) Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog van beje- gyezve, a közigazgatási hivatal a határozatát megküldi az illetékes bírósági végrehajtónak is, aki megteszi a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint szükséges intézkedé- seket. Ha a kisajátított, végrehajtási joggal nem terhelt in- gatlant – ide nem értve az olyan tulajdonos által használt lakást, akinek nincs ugyanazon településen vagy attól leg- feljebb 50 kilométerre másik beköltözhetõ lakása – a kár- talanítási összeget meghaladó, lejárt esedékességû, elis- mert vagy végrehajtható követelés terheli, a közigazgatási hivatal határozatában csak a kártalanítás összegét állapítja
meg. Ilyen esetben az összeg felosztásáról bármely ügyfél kérelmére – a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabá- lyainak alkalmazásával – a közigazgatási hivatal székhe- lye szerint illetékes bíróság gondoskodik.
(3) Ha a kisajátítást kérõ és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, és az a szakértõi véleménnyel összhangban van, megfelel a jogszabályi feltételeknek, a közigazgatási hivatal az általa is jóváhagyott egyezséget határozatába foglalja. Az egyezség jóváhagyásának meg- tagadása esetén a közigazgatási hivatal határozatot hoz a kártalanítás megállapításáról.
(4) A kártalanítás tárgyában kötött, a közigazgatási hi- vatal által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvény- könyvrõl szóló 1959. évi IV. törvénynek a szerzõdési nyi- latkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint (234–238. §) lehet megtámadni.
(5) Ha a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás és a cse- reingatlan értéke különbözõ, a tulajdonost a határozatban kötelezni kell a különbözet megtérítésére, illetõleg rendel- kezni kell arról, hogy a kisajátítást kérõ különbözetképpen milyen összegû pénzbeli kártalanítást köteles fizetni.
30. § Ha a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, nem kell telekalakítási eljárást lefolytatni.
31. § A közigazgatási hivatal kisajátítási határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a ha- tározat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.
32. §(1) A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell al- kalmazni, hogy
a) a pert a kisajátítást kérõ ellen is meg kell indítani;
b) a közigazgatási perben az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság jár el;
c) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követõ 45 napon belül tárgyalást kell tartania;
d) a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbensõ ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértõ kirendelése szükséges és a szakértõi vélemény elõterjesztésére ezen idõszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor, vagy ha a kere- setet elutasítja;
e) a bíróság – kérelemre – ideiglenes intézkedéssel ren- delkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kár- talanítás igazságügyi szakértõ által megállapított összegé- nek a birtokbaadással egyidejû megfizetését a kisajátítást kérõ vállalja. A pert – a felek megegyezésének hiányá- ban – a kártalanítás összegszerûsége tekintetében tovább kell folytatni;
f) a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztat- hatja, kivéve, ha a közigazgatási hivatal a kisajátítást kérõ
kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye ki- sajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezé- se jogszabálysértõ; ebben az esetben a bíróság a közigaz- gatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a közigazgatá- si hivatalt új eljárásra utasítja.
(2) A bíróságnak a közigazgatási határozat végrehajtá- sát felfüggesztõ végzése kizárja az ingatlan tulajdonjogá- nak átszállását. Ebben az esetben az ingatlannal kapcsola- tos közigazgatási eljárásokban (ingatlan-nyilvántartási el- járás, építésügyi eljárás) az eljáró szerv köteles az eljárását a per jogerõs befejezéséig felfüggeszteni. Ha az ingatlan- nal kapcsolatos közigazgatási eljárásban már jogerõs hatá- rozatot hoztak, a felfüggesztõ végzés hatálya annak végre- hajtására is kiterjed.
(3) A közigazgatási hivatal jogerõs határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvé- teli kérelem, és a határozat módosítását vagy visszavoná- sát a Ket. 113. §-a szerinti méltányossági eljárás keretében nem lehet kérni.
(4) A közigazgatási hivatal felügyeleti szerve nem gya- korolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét.
33. §(1) A határozat jogerõre emelkedése után a határo- zat és a kisajátítási terv egy-egy példányát – a jogerõre utaló feljegyzéssel ellátva – az ingatlanügyi hatóság és a kisajátítást kérõ, valamint a állami, önkormányzati tulaj- donosi jogokat gyakorló szerv részére meg kell küldeni. A határozat jogerõre emelkedésérõl a többi ügyfelet is értesí- teni kell.
(2) A jogerõs határozatot az adó helyesbítése, illetõleg kivetése céljából az illetékes helyi adóhatóságnak is meg kell küldeni.
34. §(1) A kisajátított ingatlant a jogerõs kisajátítási ha- tározatban megjelölt idõpontban kell birtokba adni, felté- ve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csere- ingatlant birtokba adták.
(2) Ha a kisajátított ingatlan mezõgazdasági mûvelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítá- sa elõtti idõpontot csak kivételesen, sürgõs szükség eseté- ben szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetõvé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.
(3) A birtokbaadás a közigazgatási hivatal feladata.
(4) Ha a kisajátított épület használója részére cserela- kást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás idõ- pontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelõ elhelyezése után kerüljön sor.
(5) A birtokbaadásról jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a birtokbaadás tényét, továbbá az ingatlanon és tartozékaiban a kártalanításra vo-
natkozó szakvélemény elkészítését követõen bekövetke- zett változásokat. A jegyzõkönyv egy példányát a kisajátí- tást kérõ részére kell megküldeni.
(6) A kisajátítást kérõ távollétében az ingatlant nem le- het birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokba- adást nem akadályozza; erre az ügyfelet a határozatban fi- gyelmeztetni kell.
(7) A csereingatlan birtokbaadását a csereingatlan fek- vése szerinti közigazgatási hivatal rendeli el.
(8) Az Aptv. szerinti célra, valamint a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése érdekében megvalósuló árvízvédelmi létesítmény építésére kisajátított épületet és építmény nél- küli ingatlant a kártalanítási összeg megfizetésének igazo- lását követõen, helyszíni eljárás nélkül kell birtokba adni.
35. §(1) A kisajátított ingatlan csak a kérelemben meg- jelölt célra használható fel.
(2) A kisajátítást kérõnek az ingatlant a kisajátítási hatá- rozatban meghatározott határidõn belül a kisajátítás céljá- ra fel kell használnia és a kisajátítási cél szerinti használa- tot a kisajátítási határozatban elõírt idõtartamig biztosíta- nia kell.
(3) Amennyiben a kisajátítás célja a (2) bekezdésben meghatározott idõtartamon belül nem valósul meg, az in- gatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg.
Az ingatlan korábbi tulajdonosának jogutód nélküli meg- szûnése esetén, vagy ha a korábbi tulajdonos (vagy annak jogutódja) a visszavásárlási jogról lemond, a visszavásár- lási jog az állam, illetve az ingatlan fekvése szerinti önkor- mányzat tulajdonosi jogainak gyakorlóját illeti meg.
(4) E § rendelkezései a 2. §j)ésk)pontja szerinti eset- ben nem alkalmazhatók.
36. § (1) A kisajátítást elrendelõ határozat jogerõre emelkedésével az ingatlan tulajdonjogát az állam, illetve a helyi önkormányzat szerzi meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a közigaz- gatási hivatal közvetlenül a kisajátítást kérõ harmadik sze- mély tulajdonába adja az ingatlant, ha a kisajátításra
a) – a radioaktív hulladéktároló építéséhez, bõvítésé- hez, biztonsági övezete megszerzéséhez, vagy távhõter- melõ létesítmény, távhõközpont, illetve távhõvezeték há- lózat létesítéséhez, elhelyezéséhez szükséges kisajátítás kivételével – energiatermelés, energiaellátás, elektronikus hírközlési szolgáltatás kisajátítási cél, vagy nem állami, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévõ vízilétesít- mény belsõ védõövezetének megszerzését szolgáló víz- gazdálkodási feladatok ellátása kisajátítási cél, vagy
b) az ingatlant terhelõ, az ingatlan rendeltetésszerû használatát jelentõsen korlátozó, vagy megszüntetõ, az a) pont szerinti célokat megvalósító létesítmények elhe- lyezése érdekében biztosított közérdekû használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése
érdekében kerül sor [2. §f)–g)ési), illetveo)pont].
(3) A (2) bekezdésben nem szereplõ esetekben az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi jogokat gya- korló szerv a kisajátítás alapján az állam, illetve a helyi ön- kormányzat tulajdonába került ingatlant – a kisajátítási el- járásban a kisajátítás kérõ harmadik személy által megfize- tett kártalanításra tekintettel – versenyeztetés és ellenszol- gáltatás nélkül, külön törvény rendelkezései szerint adja a kisajátítást kérõ harmadik személy tulajdonába, vagyon- kezelésébe vagy használatába.
(4) Nem lehet tulajdonba adni az ingatlant, ha
a) jogszabály rendelkezésénél fogva kizárólagos ál- lami tulajdonba, az önkormányzat forgalomképtelen törzs- vagyonába tartozik, illetve a kisajátítási cél megvalósítása következtében kizárólagos állami tulajdonná, forgalom- képtelen önkormányzati törzsvagyonná válik;
b) a tulajdonba adás egyéb okból nem lehetséges.
37. §(1) A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a jogerõs kisajátítási határozat vagy – a kisajátítási tervben szereplõ ingatlan adásvétel útján történõ megszerzése ese- tén – kérelem és adásvételi szerzõdés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás az in- gatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság
a) kisajátítás esetén a földrészlet megosztására is kiter- jedõ jogerõs kisajátítási határozat, valamint az ingatlan- ügyi hatóság és az építésügyi hatóság által záradékolt kisa- játítási terv és az annak alapján készített, szintén e hatósá- gok által záradékolt változási vázrajz,
b) adásvétel esetén kérelem, valamint adásvételi szer- zõdés, közös tulajdont megszüntetõ szerzõdés, továbbá az ingatlanügyi hatóság és az építésügyi hatóság által záradé- kolt kisajátítási terv és az annak alapján készített, szintén e hatóságok által záradékolt változási vázrajz
alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.
38. §(1) A kisajátítás elõtt az ingatlanon elõmunkálatot csak különösen indokolt esetekben, az ingatlan rendelte- tésszerû használatát a lehetõ legkevésbé korlátozva lehet végezni. Az elõmunkálatok célja a kisajátítás elõkészítése érdekében szükséges mérések, vizsgálatok elvégzése le- het. Gyorsforgalmi út építése esetében elõmunkálatnak minõsül a lõszermentesítés és – feltárási engedély birtoká- ban – a megelõzõ régészeti feltárás is, amennyiben az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását.
Amennyiben az ingatlan kisajátítására nem kerül sor, az elõmunkálatok végzésére jogosult köteles az ingatlant a rendeltetésszerû használatra alkalmassá tenni.
(2) A kisajátításhoz szükséges elõmunkálatokra enge- délyt kell kérni a közigazgatási hivataltól. Az elõmunkála- tok engedélyezését a kisajátítást kérõ és az elõmunkálato- kat végzõ szerv együttesen köteles kérni. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan adatait, a tulajdonos, a haszná- ló, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett egyéb jogosult
lakáscímét (telephelyét), az elvégezni kívánt elõmunkála- tokat és a kisajátítás célját. A kérelemben be kell mutatni azokat az adatokat és körülményeket, és csatolni kell azo- kat a dokumentumokat, amelyek a kisajátítás feltételeinek fennállását valószínûsítik, és az elõmunkálatok végzésé- nek szükségességét indokolják.
(3) Az engedélyezés során a közigazgatási hivatal meg- vizsgálja, hogy kisajátítás feltételeinek fennállása a ren- delkezésre álló adatok alapján valószínûsíthetõ-e, és annak érdekében az adott ingatlanon az adott elõmunkálat elvégzése indokolt-e, illetve az az ingatlan rendeltetéssze- rû használatát milyen mértékben korlátozza. Ennek érde- kében az ingatlan tulajdonosát (használóját) meghallgat- hatja. Az engedélyezésrõl szóló határozatot meg kell kül- deni az ingatlan tulajdonosának, használójának és az in- gatlan-nyilvántartásban feltüntetett egyéb jogosultnak.
(4) Az Aptv. 1. melléklete szerinti gyorsforgalmi út épí- tése céljára történõ kisajátításhoz szükséges elõmunkálat esetén a kisajátítást kérõ önállóan is kérheti az elõmunká- lat engedélyezését. Az elõmunkálatok megkezdésének idõpontjában a beruházó köteles a földvédelmi járulék te- rületarányos részét megfizetni.
39. §(1) Ha az elõmunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének idõpontja megállapítható, azt a kérelem- nek helyt adó határozatban kell megjelölni.
(2) Az elõmunkálatokat végzõ szerv az elõmunkálatok megkezdése elõtt legalább tizenöt nappal köteles a kezdés idõpontját a közigazgatási hivatalhoz bejelenteni. A köz- igazgatási hivatal az elõmunkálatok megkezdésének idõ- pontja elõtt legalább három munkanappal a 38. § (2) be- kezdésében említett érdekelteket az elõmunkálatokról és azok megkezdésének idõpontjáról írásban értesíti.
(3) Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelõje, használó- ja) köteles tûrni, hogy az engedélyezett elõmunkálatokat elvégezzék, az ezzel okozott kár megtérítéséért a kisajátí- tást kérõ és az elõmunkálatokat végzõ egyetemlegesen fe- lelõs.
(4) A közigazgatási hivatal az elõmunkálatokat engedé- lyezõ határozatában a kisajátítást kérõ kérelmére – a kárta- lanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából – szakértõt rendel ki.
(5) Az elõmunkálati engedélyben meghatározott mun- kálatok során okozott, illetve azzal összefüggésben kelet- kezett károkért járó kártalanítást – a kisajátítási kártalaní- tás szabályainak alkalmazásával – a közigazgatási hivatal állapítja meg.
40. § (1) A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerzõdés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással meg- egyezõen adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót.
(2) A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyi- ben a kisajátítás keretében történõ tulajdonátszállást az ál- talános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.
41. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivé- tellel – 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit – ide értve az általános forgalmi adó fizetésére vonatkozó kötelezettséget is – a hatálybalépését követõen indult kisa- játítási eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A törvény 42. § (2) bekezdésnekm)pontja a törvény kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kisajátítási terv kötelezõ elemeire, elkészítésére, felülvizsgálására, záradékolására és közzétételének rend- jére,
b) a kártalanítás megfizetésének egyéb elõírásaira, valamint az értékkülönbözet megfizetése tekintetében fi- zetési kedvezmény megadására
vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4) Azok a nem igazságügyi szakértõk, akik e törvény hatálybalépésének idõpontjában, jogszabályi rendelkezés alapján kisajátítási eljárásban szakértõként való eljárásra jogosultak, e törvény hatálybalépését követõ egy évig szakértõként kirendelhetõk, eljárásukra az e törvény ha- tálybalépését megelõzõen hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
42. §(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatá- lyát veszti:
a) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû ren- delet;
b) az Épt. 27. §-ának (4) bekezdésébõl a „kivéve, ha a kártalanításról az érintettek megállapodnak” szövegrész, valamint az Épt. 27. §-ának (5) bekezdése;
c) az Aptv. 7. §-a (2) bekezdésének második mondatá- ból a „ , a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet alapján, de az e törvényben meghatározott eltéré- sekkel” szövegrész, (3) bekezdésének második mondta, valamint 8. §-a;
d) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. §-ának (6) bekezdése;
e) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (VTT.tv.) 10. §-ának (5) bekezdése;
f) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §-a (2) bekezdéséneki)pontja;
g) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tör- vény 121. § (1) bekezdésénekd)pontja, valamint 130. §-a és az elõtte lévõ „Kisajátítás” alcím;
h) a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tör- vény 31. §-ának (2) és (4) bekezdése.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg:
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör- vény 105/C. §-a (1) bekezdése a következõg)ponttal egé- szül ki:
[A vagyonkezelõi jog megszûnik:]
„g)az ingatlan külön törvény szerinti kisajátításával.”;
b) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tör- vény a következõ 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Termõföld kisajátítása esetén az MNV Zrt. a ki- sajátításról szóló külön törvény rendelkezései szerint jár el.”;
c) Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 14. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fenntartható erdõgazdálkodás céljából történõ kisajátításra a kisajátításról szóló külön törvény rendelke- zéseit kell alkalmazni.”;
d) az Épt. 27. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a helyi építési szabályzat szerint – a településré- szen fekvõ ingatlanok megfelelõ megközelítése, illetve használatának elõsegítése érdekében – kiszolgáló és lakó- út (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bõvítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környezõ építmény, telek rendeltetésszerû használatának biztosítása érdekében az adott telkek igény- bevételével indokolt, vagy a más telken történõ megvaló- sítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, az építés- ügyi hatóság a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges ré- szét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javá- ra igénybe veheti és lejegyezheti.”;
e) az Épt. 27. §-ának (3) bekezdésének helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár.
A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítésébõl, illetve az ezzel összefüggõ közmûvesítésbõl eredõ telekér- ték növekedés figyelembevételével kell megállapítani ak- kor is, ha a kiszolgáló út és a közmûvesítés nem közvetle- nül a birtokbavételt és a lejegyzést követõn valósul meg.
Amennyiben a kiszolgáló út és a közmûvek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követõ fél éven belül nem kezdõdik meg és három éven belül nem valósul meg, a kár- talanítás összegének, a fél év elteltét követõ idõponttól kezdõdõen a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni. A telekérték nö- vekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.”;
f) Az Épt. 27. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az építésügyi hatóság lejegyzéssel kapcsolatos el- járására egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó sza- bályokat kell megfelelõen alkalmazni.”;
g) a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 87. §-ának helyébe a következõ rendelke- zés lép:
