Az információszabadság érvényesülése a statisztikában

AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG ÉRVÉNYESÚLÉSE A STATISZTIKABAN

DR. BÁNSZEGI KATALIN

Az információszabadság olyan történelmi múltra visszatekintő fogalom, amely számtalan rebellió forrása és célja volt az elmúlt évszázadokban. Magyarországon az 1848—as forradalom és a későbbi mozgalmak is mindenek előtt a sajtó— és a szólás—

szabadság kivívását tűzték ki célul. A modern jogállamok ez irányú elkötelezettségét fo—

galmazzák meg az Európa Tanács ajánlásai és az ezek nyomán létrejött hazai jogok is.

Az információszabadság két ellentétes, mégis egymást kiegészítő törekvésből ötvö—

ződik össze. Egyrészt az állampolgároknak abból az igényéből, hogy a társadalomban fo—

lyó eseményekről, a körülöttük zajló életről, a családi, egyéni viszonyaikat befolyásoló körülményekről időben és a valóságnak megfelelő tartalommal értesül jenek. ezekről korlátozás nélkül fejthessék ki és hangoztathassák véleményüket, másrészt abból az el—

várásból, hogy a személyükre vonatkozó információkkal saját maguk rendelkezhesse—

nek. Ennek értelmében fogalmazza meg a Magyar Köztársaság Alkotmánya is az alapve—

tő jogok és kötelességek között a személyes adatok védelméhez való jogot, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a közérdekű adatok megismerésének és terjeszté—

sének jogát.

Az Európa Tanács 1979-ben kelt 854—es számú ajánlása a kormányzati dokumentu—

mok nyilvánosságáról és az információszabadságról három alapvető indokot jelöl meg, amelyek szükségessé teszik a közigazgatási dokumentumok és iratok nyilvánosságát.

] . Ezzel válik lehetővé a mindnyájunk ügyében hatósági jogosítványokkal rendelkezö közigazgatás haté—

konyságának, igazságosságának és becsületességének ellenőrzése,

2 Az állampolgárok szereplési lehetőségeinek kiszélesedése és hatékony közreműködésük a közigazga—

tási ügyekben szükségessé teszik jogaik tartalmi és formai hátterének megismerését. Ehhez információkra van szükség. Az ajánlás egyik példaként a kömyezetszennyezó, egészségkárosító veszéllyel járó beruházásokat említi, ahol ahhoz, hogy az állampolgári tiltakozás érvényesíthető legyen, tudatában kell lenni annak, hogy mi ellen kellene tiltakozni. Információ nélkül nem lehet dönteni és véleményt alkotni.

3. Az állampolgár az, aki az általa teljesített adófizetésen keresztül finanszírozza a közigazgatás müködé—

sét, tehát jogot formálhat arra, hogy tájékozódjék annak felhasználásáról.

Az ajánlás alapján 1982—ben az Európa Tanács nyilatkozatot bocsátott ki a véle—

ménynyilvánításról és az információszabadságról, amely tartalmazza azt a tényt, hogy a tagállamok védeni kívánják mindenkinek a jogát ahhoz. hogy információt keressen és

198 DR. BÁNSZEGI KATALIN

beszerezzen, azokat közölje, valamint célul tűzi ki a nyílt információpolitika megvalósi—

tását a közhatalmi szférában.

A 854—es számú ajánlás az információszabadságot úgy fogalmazza meg. hogy az a tá—

jékozottsághoz, a magánélet védelméhez, a személyeket érintő iratokba történő betekin—

téshez, a helyesbítéshez és a róluk kizárólag pontos információk közléséhez való jogok összessége.

A magyar jogban az információszabadság jogát mint állampolgári jogot az Alkot—

mány mondja ki. a további kérdéseket pedig — az Alkotmány rendelkezései alapján és az Európa Tanács ajánlásai figyelembevételével — az adatvédelmi törvény szabályozza.

Az adatvédelmi törvény megfogalmazza mindazokat a garanciákat, melyek biztosít—

ják a személyes adatok védelmét az európai normák szerint, és kimondja a közérdekű adatok nyilvánosságát. Szabályozza az érintett személy jogát arra, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogy az adatait ki, hol és milyen célból kezeli, valamint az adathelyesbítés—

hez való jogát, amely a törlésre való jogig is terjedhet.

]. ábra. Az adatok védelme és az adatok nyilvánossága 0 magyar jogban A Magyar Köztársaság Alkotmánya

(1949. évi XX. törvény) (információ és önrendelkezési jog)

Adatvédelmi törvény

(a személyes adatok védelméről és a A statisztikáról szóló törvény közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló ( 1993. évi XLVI. törvény)

1992. évi LXIII. törvény)

Természetes és jogi Egyedi adatok _ _

személyek adatainak Közérdekű adatok (természetes és jogi Közérdekű adatok

védelme nyilvánossága személyek adatai) nyilvánossága

védelme

Az adatvédelmi törvény figyelembevételével készült a statisztikai törvény, amely messzemenően figyelembe veszi az információszabadság előzőkben kifejtett alapelveit.

A statisztikáról szóló törvény azonban szakmai szempontból kénytelen bizonyos korlátokat szabni az alaptörvényekben megfogalmazott jogokat illetően.

A jogilag szabályozott statisztika alapvetően az adatszolgáltatási kötelezettségre épül. Kormányrendelet mondja ki — és szabálysértési vagy büntető szankcióval támogat—

ja — az adatszolgáltatási kötelezettséget, állapítja meg, hogy kinek milyen adatáról kell beszámolnia. Egyúttal jogszabály teszi kötelezővé azt is, hogy az adatfelvételi űrlapon meg kell adni az érintettnek azt a tájékoztatást, hogy milyen jogalapon, milyen célból és ki igényli az adatait. Mivel a statisztika a személyes adatokon kívül a gazdálkodásra vo- natkozó adatokat is gyűjti, a statisztika szempontjából érintett lehet a gazdasági tevé- kenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is, tehát az egyedi adatok védelmének intézménye kiterjed ezekre is.

2. ábra. A nmgyar statisztika információs rendszere

(statisztikai célt szolgaló adatok)

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

Kötelező adatszolgáltatás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

—— vagy külön törvényi rendelkezésekkel

Önkéntes adatszolgáltatás (Stal. tv. 8. § (l ) bek. és (4) bek.)

Adatszolgáltató (Stat. tv. 8. § (2) bek.)

/k_z

Természetes személy

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

X

(Stat. tv. 19. § (l)bek.)

!

Azonosítótól külön kezelve (Stat.tv. 19. §(t)bek.)

Azonosítótól nélkül felvéve

egyedi adat közérdekű adat

(Stat. tv. 17. § (2) bek.) (Stat. tv. 18. § (2) bek.)

Azonosítótól megfosztva

-közérdekű adat

Statisztikai célt szolgáló adat nyilvánosságra hozatala

— 2—nél magasabb aggregátumban (170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet 19. §

— adatszolgáltató beleegyezésével (Stal. tv. 1 8. § (! ) bek.) egyedi adat

Nyilvánosságra hozatal

a statisztikai tájékoztatási rendszerben

200 DR. BÁNSZEGI KATALIN

A párhuzamos adatkérések elkerülése érdekében a statisztikának szüksége van azok—

ra az információkra is, amelyeket más jogszabályok alapján a közigazgatás más szervei gyűjtenek. Ezek az adatok adatátvétellel kerülnek a statisztika birtokába. Ahhoz azon- ban, hogy ezt az információközpontot ki lehessen alakítani, szükséges onnan a nyilvá—

nosság kizárása. Ezért a statisztikából az adatfelhasználáshoz csak összesített adatok juthatnak.

3. ábra A közigazgatási szervek infonnácíóigényeinek kielégítése Magyarországon

Adatszolgáltató

(természetes vagy jogi személy)

X

X.

Adatszolgáltatás egyéb (pénzügyi, igazgatási, hatósági ügyintézés,

ellenörzés stb.) célra

[

hmm—___"— Adatszolgáltatás felügyeleti intézkedések során

,M____W___,__ _A Adatszolgáltatás hatósági ügyintézéshez

Adatszolgáltatás ._._.—M

statisztikai célra

W—__ M____ Adatszolgáltatás a tulajdonosi jogokat gyakorló részére

Adatszolgáltatás ellenőrzés során

l

zum—___,____— Adatszolgáltatás pénzügyi intézkedések megtételéhez

Adatszolgáltatás szervezeti változásokhoz

W__L______ ,

? Adatszolgáltatás egyéb felügyeleti, hatósági ügyintézéshez

Mam—___M—

Összesített

statisztikai adatok

Adatfelhasználó

Ha a statisztika adatot vesz át más, a statisztikai törvény és az adatátadóra vonatko—

zó törvény alapján feljogosított adatkezelőtől, akkor személyes adatok esetében az adat—

átvételről a Statisztikai Közlönyben előzetesen tájékoztatja az érintetteket, és a közlés—

től számított tizenöt nap elteltével lehet csak megkezdeni az adatok hasznosítását.

Az érintett a javításra, törlésre vonatkozó igényét a statisztikai adatfeldolgozás so—

rán nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben tudja érvényesíteni. Ha az adatfelvevő szerv a kérdőíven szolgáltatott adatokat ellenőrizte és továbbította összesítés, gépi táro—

lás céljára, már fizikailag lehetetlen úgy hozzáférni az adatszolgáltató anyagához, hogy azon javítást lehessen végezni. A törlés jogának megengedése pedig alapjaiban veszé—

lyeztetné a már felhasznált, publikált összesítések valóságtartalmát és idősorként törté—

nő kezelését, ami pedig a különböző viszonyszámok kiszámítása szempontjából fontos tényező. További akadálya eme önrendelkezési jogok érvényesítésének, hogy a termé—

szetes személyről szóló adatlapokról az azonosító információkat az ellenőrzést követő—

en, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül, le kell törölni. íly módon tehát nem érhető el az alapanyag sem javítás, sem törlés eéljából. Ugyanakkor az érintettnek el kell tűrnie, hogy az adatgyűjtő szerv bizonyos szakmai szempontból belenyúljon az ál—

tala szolgáltatott adatokba és számszakilag változtasson rajta annak érdekében, hogy az összesítések matematikailag értékelhetők és szövegesen értelmezhetők legyenek.Ahhoz például, hogy a statisztikai tájékoztatás tartalma ne az legyen, hogy Kiskunlacházán minden második családnak 2 és fél gyermeke van, a községben valakit meg kell statiszti—

kailag ajándékozni még egy gyermekkel, vagy az összesenből egy gyermeket le kell a fa—

luban tagadni, hogy a művelet elvégezhető legyen. Az előzőkben leírtak következtében nem lehet biztosítani az iratbetekintési jogot az érintettnek sem, mert a nagy, egyforma, zömében név nélküli tömegben kinek—kinek a saját papírja nem kereshető elő. Ugyanak—

kor a magánélet, a magánadatok védelméhez fűződő jogot a statisztikai törvény minden másnál jobban védi mint egyedi adatot. Kiszélesítve ezt azzal, hogy az. egyedi adatfoga—

lomkörbe a statisztikában a nem magánszemély adatszolgáltatók (intézmények, vállal—

kozások stb.) adatai is beletartoznak és maximális védelmet élveznek.

Egyedi adat minden olyan információ, amelyről tudni lehet, hogy ki az adatszolgál—

tató. vagy következtetni lehet az adatszolgáltatóra. Egyedi adatot pedig nyilvánosságra hozni csak az adatszolgáltató hozzájárulásával szabad, olyannyira, hogy a statisztikai szervnél meglévő adatok egyedi szinten a másik statisztikai szervnek sem adhatók át. A statisztikai törvény egyetlen kivételt tesz, ugyanis, ha személyes adat esetében az arra vonatkozó törvény lehetővé teszi, a törvényi felhatalmazás alapján a személyes adatok a Központi Statisztikai Hivatalnak azonosításra alkalmas formában is átadhatók. Ez az adatátadás csak azt a célt szolgálhatja, hogy az összesítésekhez és egyéb számításokhoz ne kelljen párhuzamos adatgyűjtést végezni.

Az információs Önrendelkezési jog kiegészítője, az informáeiószabadságmegvalósí—

tásának eszköze a közérdekű adatok megismerésének joga. Ezt az adatvédelmi törvény oly módon biztosítja, hogy az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot ellátószerv és személy feladatkörébe utalja, hogy az oda tartozó ügyekben a legfontosabb adatokat hozzáférhetővé tegye, illetőleg ebben a körben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A statisztika a maga eszközeivel szintén igyekszik elősegíteni a társadalomnak és azok tagjainak tájékoztatását. A statisztikai törvény kimondja, hogy a KözpontiStatisz—

202 DR. BÁNSZEGI KATALIN

tikai Hivatal feladata statisztikai adatok szolgáltatása a gazdasági—társadalmi szerveze—

tek, önkormányzatok, köztestületek és nem utolsósorban a lakosság és a hírközlő szer—

vek részére. A továbbiakban kibővíti oly módon. hogy a hivatalos statisztikai szolgálat szervei ezekkel a szervekkel és személyekkel a még nyilvánosságra nem hozott statiszti—

kai adatokat is közlik. Ez a széles körű tájékoztatás azonban csak az összesített adatokra vonatkozik, melyek alapján az adófizető állampolgár nem tudja nyomon követni az álta—

la finanszírozott közigazgatás működését, valamint nem tudja érvényesíteni az adatvé—

delmi törvény adta jogokat. Ezért a statisztikáról szóló törvény úgy fogalmaz. hogy a közérdekű feladatot ellátó szerv, társadalmi és költségvetési szervezet adata, az adat—

szolgáltató hozzájárulása nélkül is azonosítható módon, mint egyedi adat is nyilvános—

ságra hozható. Ezt azonban ajánlatos szűken értelmezni, mert az indokolatlan adatköz—

léssel a statisztika elveszíti az adatszolgáltatók bizalmát. Ez a kör tehát csak azokra az adatokra vonatkozhat, amelyeket az adatvédelmi törvény értelmében a közérdekű fel—

adatot ellátó szervnek amúgyis hozzáférhetővé kellene tennie.

4. ábra Adatok felvétele és átadása statisztikai célra Magyarországon

1993. évi XLVI. törvény A statisztikáról szóló ?

Kötelező adatszolgáltatásból Önkéntes Adatámdás

(Országos Statisztikai Adatgyűjtési adatszolgáltatás 1 m ás inform áci óren dszerból Program) adatátadás (Stat, tv. 8. §) § (Stal. tv. 21 _ § (4) bek.)

(Stat.tv4 l l.§) "

Központi _. Jogi személyek adatai

Statisztikai Hivatal 'X _ azonosítóval is

XXX M ,,,,,,,,,,,,,,,,,, 7

/ x xx,x_

x Kx__xx

A hivatalos statisztikai A hivatalos statisztikai Természetes személyek adatai szolgálathoz IBHOZÓ szolgálathoz külön törvényi felhatalmazás alapján

más SZGI'VCK nem tartozó szervek azonosítóval is

Hogy a jogelvek kimondása, szabályozása, megfogalmazása. hangoztatása ne csak puszta szó legyen, a szabálysértési kódex 30 000 forintig terjedhető pénzbírságot helyez kilátásba annak, aki nem biztosítja kellőképpen a személyes adatok védelmét, illetőleg akadályozza a közérdekű adatok megismerését. Súlyosabb esetben annak elkövetője a büntető törvénykönyvben megfogalmazott egy évig terjedő szabadságvesztéssel, külön—

leges adatok védelmének megsértése esetén két évig terjedő szabadságvesztésscl vagy pénzbüntetéssel büntethető.

A lakosságot érintő legfőbb és legszélesebb személyes adatot tartalmazó statisztikai számbavételek a népszámlálások, mikroeenzusok. Itt az információszabadság védelmi oldalának kell elsősorban dominálnia, erre a közvélemény kiemelten figyel. Ezért az

1996. évi mikrocenzus során összeírásra kerülő személyi adatok levéltári értékének l'i—

gyelembevétele mellett a jogszabály csak az érintettnek teszi lehetővé. hogy a saját ada—

taihoz houáférhessen, egyébként az anyag csak a levéltári védelmi idő lejárta után lesz kutatható.

5. ábra. Az adatkezelési kérdéseket tárgyaló más jogrzabályok Személyes adatok védelme

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.

törvény (magántitok)

Természetes jogi személyek adatainak védelme

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi lll.

türvény

Az egészségügyről szóló 1 972. évi Il. törvény

(orvosi titok) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1657. évi IV. törvény

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi Il.

törtvény

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1 978. évi törvény hatálybalépéséról és végrehajtásáról

szóló 1979. évi 5. trv.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvéntartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény

A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló l 990. évi LXXXVI . törvény

(üzleti titok)

Az adó7ás rendjétől szóló 1990. évi XCI.

törvény (adótitok)

A pénm'ntézctekról és a pénzintézeti tevékenyzégról szóló 199 l . évi LXIX évi

törvény (banktitok)

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény

A külföldiek beutazlatásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló

1993. évi LXXXVI. törvény

A Munka Törvénykönyvről szóló 1 992. évi XXXI.törvény

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.

türvény

A rendőrségről szóló 1994 évi XXXIV.

tötvény

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név— és lakcímadatok kezeléséről szóló

1 995. évi CXIX. törvény

_?

A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.

évi LXVI. törvény

204 DR. BÁNSZEGI: INFORMÁCIÓSZABADSÁG A STATISZTIKÁBAN

Az adatvédelmi törvény a közérdekű adatok nyilvánosságáról kimondja, hogy az ál—

lami vagy a helyi önkormányzati feladatot ellátó szervek hozzáférhetővé teszik a tevé—

kenységiikkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. Ez a nyilvánosság a statisztikában a legteljesebb mértékig az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programon keresztül való—

sul meg, ahol a kormányrendelet mellékleteként a KSH a Statisztikai Közlönyben közzé—

teszi mindazokat az adatkéréseket, amelyeket kötelező teljesíteni, és ennek összefogla—

lása áttekintést ad mindenki számára arról, hogy a statisztikában kinél és milyen adatok állnak rendelkezésre.

Mindezek után megállapítható, hogy a magyar jogrend és , reméljük — a magyar jog—

gyakorlat is kellőképpen eleget tett az összeurópai elvárásoknak, alapvető jogként bizto—

sitva az információszabadság valamennyi jogintézményét.

TÁRGYSZÓJntonnáció. Adatvédelem.

SUMMARY

The study deals with the correlations of the freedom of information and statistics. The international aspects of the subject are also touched upon.

The correlations of the Hungarian Act on Data Protection and the Statistical Act are shown with simple schemes. Legal measures referring to the issues of data management are givenin a well—arranged scheme.

The author sums up her opinion that Hungarian legal order and (hopefully) Hungarian legal practice to be developed in the future will adeguately meet the European standards. through providing, as basic right, every legal institutions for the freedom of information.