Összefoglaló statisztikai táblák Magyarországról a XVIII. század végén

TÖRTÉNET! DOLGOZATOK

ÖSSZEFOGLALÓ STATISZTIKA] TÁBLÁK

MAGYARORSZÁGRÓL A XVIII. SZAZAD VÉGÉN"

DR. EMBER GVÖZÖ

A magyarországi statisztika feudálisikori, azaz 1848 előtti történetéről nem sokat tudunk. Úgy gondolom, hogy a statisztikával és annak történetével mind

hazánkban, mind más országokban foglalkozók általános érdeklődésére tarthat

számot az a 25 statisztikai tábla, amely a XVlll. század két utolsó tizedében, az 1780—es és 1790-es években készült, és egy kötetbe kötve maradt korunkra. Erről a kötetről, a benne foglalt 25 tábláról kívánok rövid ismertetést adni.

A kötet sorsáról a rajta levő feljegyzések és jelenlegi levéltári helye nyúj—

tanak némi tájékoztatást. Ceruzával irt címe: ,,Tabel—lae summari—ae aatastrales statisticae Regni Hungariae pro annis 1775—1794, frusta 20", nem egykorú, nem is pontos. A táblák évkörének ckezdő éve nem 1775, hanem 1780, számuk nem 20 hanem 25. A kötet kötése is jóval fiatalabb a táblák koránál. Az első megbízható eligazítást a kötet első oldalán található bélyegző szövege adja: Ex bibliotheca comitis Francisci Széchényi A másodikat pedig az ugyancsak az első oldalon

olvasható levéltári jelzet: Fol. Lát. 918. -

A fentiekből azt állapíthatjuk meg, hogy a táblák -— ha nem is a jelenlegi kötésben —- gróf Széchényi Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum alaprtcuanak a könyvtárában voltak, onnan kerültek a Nemzeti Múzeumba, majd az Országos Széchényi Könyvtárba, majd a Múzeumi Levéltárba. végül azzal együtt a Magyar Országos Levéltárba, ahol jelenleg az E szekció 554. számú fondájáiban az emlí- tett jelzet alatt van a helyük.

Azt, hogy mikor és hogyan kerültek gróf Széchényi Ferenchez, nem tudjuk.

Azt sem tudjuk határozottan megmondani, ami a leglényegesebb kérdés, hogy mikor, hol és hogyan készülnek. Erre azonban bel-ső jegyekből: a táblák tárgyó'ból.

korából és nyelvéből, továbbá abból, hogy milyen területre vonatkoznak, elég nagy valószínűséggel következtetni tudunk.

*

Nézzük először a táblák korát és nyelvét, a kettő ugyanis szorosan össz—e—

függ egymással.

A 25 tábla közül 18-nak a kora fel van tüntetve, 7—nek nincsen. A megadott korú táblák egy része ll. József uralkodása alatti, 1780 és 1790 közötti viszonyokat tükröz, másik része 1791 és 1794 közöttieket. Az előbbiek német, az utóbbiak la—

*AMagyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportja áltai 1971. május ii—lS—án rendezett lX. Vándorülés keretében Békéscsabán megvitatott előadás.

DR. EMBER: STATIÉZTlKAl TABLÁK A XVIII. SZAZADBÓL 1257

tin nyelvűek. ll. József uralkodásának nagyobb részében ugyanis német volt a hi- vatalos nyelv Magyarországon is. Nyelvük alapján hozzávetőlegesen meg lehet határozni a dátum nélküli táblák korát is. Valószinű. hogy a német nyelvűek l-l. Jó- zsef korabeli, a latin nyelvűek pedig 1791 és 1794 közötti viszonyokat tükröznek.

A25 tábla közül ll. József korabeli 7, az 1791—1794. évekből való 17. 1784—1791

közötti adatokat pedig 1 tábla tartalmaz! 7-ne'k a nyelve ném—et, 18—nak pedig latin.

Nyelvükből és korukból, pontosabban: adataik korából arra lehet következ—

tetni, hogy a táblák nem egy időben kelet—keztek. Ezt azonban határozottan ál—

lítani nem lehet. Különböző korú és nyelvű adatokat összegezve azonos időben is keletkezhettek. lrásuk kétségtelenül azonos. Ez azonban önmagában nem bi- zonyitja keletkezésük egyidejűségét. Különböző időben keletkezett kimutatások egy időben készült másolatai is lehetnek. Ke'letkezésük idejéről tehát csak annyit mondhatunk. hogy az 1780 előtt semmiképpen sem lehetett, nem valószínű, hogy

1795 után volt, feltehető. hogy 1780 és 1795 között különböző években keletkeztek.,

*

Nézzük másodszor azt. hogy milyen területre vonatkoznak a táblák. Ebből is derül némi fény *keletkezésükre. '

A táblák területi vonatkozásainak megértéséhez ismernünk kell Magyaror- szág kormányzati viszonyait 'a táblák korában.

Tudnunk kell mindenekelőtt. hogy Erdély külön kormányzat alatt állott, nagy- fejedelemség volt, nagyfejedelmei ugyanazok a Habsburg uralkodók, akik Magyar—

ország királyai.

Kormányzatilag Erdélyhez tartozott a Partium is. vagyis Magyarországnak Er- déllyel határos egyes részei, három megye és egy kerület.

Magyarországnak két társországa volt:Szlavónia és Horvátország. A magyar királyok egyben Szlavónia és Horvátország királyai is voltak.

A két társországnak csak egy része. a polgári igazgatás alatt álló ún. pars provincialis tartozott a központi magyar kormányhatóságok alá. Másik része, az ún. pars confiniailis határőrvidék volt, és a bécsi udvari haditanács igazgatása alatt állott.

Mind Magyarország, mind pedig a társországok polgári igazgatás alatt ál-

ló részei, kormányzatilag megyékre oszlottak. Magyarországon a megyéken kívül.

azokhoz hasonló kormányzati egységek voltak a kerületek. Magyarországnak 46 megyéje volt Szlovéniának és Horvátországnak 3— 3. Magyarországnak 5 kerülete volt: a Jászság. a Nagy- és a Kis- Kunság, a hajdú városok és a 16 szepesi város.

A polgári igazgatás alatt álló Horvátországnak is volt egy kerulete. de más jellegű. mint az 5 magyarországi kerül-et. A districtus littoralis commercialis. rö- viden a littorale, azaz a Kereskedelmi Tengerpart volt ez. amely azonban éppúgy ki volt véve a központi magyar kormányhatóságok alól, mint a szlavón és a hor- vát határőrvidék, bár más udvari hatóságnak rendelték alá.

1 A táblák pontos kora:

1780 és 1790 . . . . . . . . . 1 tábla 1792 . . . . ... . . . 1 tábla 1782 ... . . . . . . 1 tábla 1792—1793 ... 1 tábla 1784—1791 . . . . . . . . . . . 1 tábla 1792—1794 . . . . . . ... 1 tábla 1786 . . . . . . . . . . .. . 1 tábla 1793 . . . . . . .' . . . . . . 1 tábla 1787 . . . . . . . . . . . . . 1 tábla 1793—1794 . . . . . i . . . . . 5 tábla

1789 . . ... . . . . . 2 tábla 1794 ... . 1 tábla

1780-as évek . . . . . . . . . , 1 tábla 1790-es évek . . . . . . . . . . 6 tábla

1791 ... ...1tábla

1258 bR. EMBER evozo

*A szlavón és horvát határőrvidék kormányzati egységei az ezredek voltak.

Szlavóniában 3 határőrezred volt. továbbá még egy kerületi is, a csaj—kásak—e'. Har—

vátországban 8 volt a határőrezredek száma.

Dalmácia nem tartozott Magyarországhoz.

A különféle jogállású városok közül legjelentősebbek voltak a szabad ki- rályiak, Magyarországon és a társországakban egyaránt. valamint a bányavá- rosok. csak Magyarországon. Nem tartoztak a megyék és a kerületek joghatósága alá, amelyeknek a területén feküdtek.

A táblák túlnyomó többsége Magyarországra és a két társországóra: Szlovéniá- ra és Horvátországra vonatkozik.

A 25 tábla közül csak egy van, amelynek magyarországi vonatkozása nincsen.

20 táblának van szlavóniai, 22—nek horvátországi vonatkozása. Ez utóbbiak közül

11—én a Kereskedelmi Tengerpart külön is szerepel.

A katonai igazgatás alatt álló szlavóniai és horvátországi határőrvidék külön

csak 1 táblán van feltüntetve. Erdélyre vonatkozó adatokat hasonlóképpen csupán

1 táblában találunk. Dalmáciai vonatkozású adatokat 2 tábla tartalmaz.

Van néhány olyan tábla is. amelyen — bizonyos vonatkozásokban —— a tőr- téneti nagy Magyarországon kívüli területek is érintve vannak. Egy tábla az egész Habsburg birodalmat. 2 a birodalom osztrák és cseh—morva örökös tar—

tományait, 1 Galíciát és Tirol—t is felöl—eli, illetve tartalmaz rájuk vonatkozó adatokat.

A táblák területi vonatkozásaiból azok keletkezésére nézve azt a következte- tést vonhatjuk le, hogy túlnyomó többségüknek ott kellett keletkeznie, ahol Ma—

gyarországot és két társországát — a határőrvidék és a Kereskedelmi Tengerpart kivételével — központi—lag igazgat—ták. Csupán 4 tábla olyan, amelyről területi vo- natkozásai alapján azt kell feltételeznünk, hogy a Habsburgoknak valamelyik birodalmi központi 'kormányszervénél készültek.

*

Adataik koránál és területi vonatkozásánál érdekesebb és lényegesebb ——

nemcsak a táblák történeti forrásértéke, hanem keletkezése szempontjából is -—

az adatok tárgyi vonatkozása. Abból. hogy miről készültek összefoglaló stotisztb

kai kimutatások, következtethetünk arra. hogy miért és hol készültek.

A táblák között van egy, amelynek a tárgya nagyon vegyes. cime is erre utal:

Summarissimum Catastrale. azaz legösszetoglalóbxb kimutatás. Van egy másik tábla, amelynek a tárgya eléggé vegyes. de korántsem annyira. mint az előbb említette.

A többi tábla tárgya homogénnek mondható, nem sokféle kérdést, hanem csak egyfélét világít meg, legfeljebb rokon kérdések kisebb körét.

A legösszefoglalóbb kimutatás. amely sorrendben az első, 1794—ben készült, latin nyelven. Külön értéke, hogy területileg is a legteljesebb, Magyarországnak.

Szlovéniának és Horvátországnak nemcsak a magyar hatóságok igazgatása alatt álló részeit. hanem a határőrvidé—ket és a Kereskedelmi Tengerpartot is felöleli.

Sorai: 52 megye, 6 kerület és 14 határőrezred.

Ez a legösszefoglalóbb kimutatás több tárgykört ölel fel: településtöldrajzit,

gazdaságföldrajzit. népességit, vallásit. közigazgatásit, szociálist és oktatásit.

Településföldrajzi rovatai a szabad királyi és az egyéb városok, a mezővárosok, a községek és a praediumok (telkek) számát adják meg.

Gazdaságföldrajzí rovatai a tanya—helyek, a majorság—i helyek, a ma—lo—míhelyek, a mezei lakhelyek. a nemesi lakhelyek. a 'kocsmahelyek, a fürdőhelyek. a szőlő—

hegyi helyek, az erdőségi helyek. a kovács—. az üveg—, a rézműhelyek, a remetelask- helyek, a várok, az erődítmények és az irtáshelyek számát tüntetik fel.

W Wl-Ill'

I'll-l.? az)

33

) (*)-*) Na§ .x %

xx x/ 'e m W W W ? á ű k m ú í . !

xxxx

"1229?

p a d i A ! ( % % ; M W

[Zan.—_.s- aan.

04—11)

mm;); !) %

[$]

.'53

550 ,153, 193az;/w I:?19 4757 maújra;/.; 444; M; ,%;232a7 .'!?"W .471;ma495 .0774:a;.m .w;, ,e ..óő/ .xy/fo7914bw 7fő a7057síWW ?[nyáá) ,ábya901; ./7eá 55 ml / 299!

177€f0 24505 %% aza mák %W www 552 ?

)

0á'l)!!!0d/

(ály 74.475 '?,.W' / wry; 74035 (025249 85 127220

l))(I'ű 8 x 5 ? %mmax

_20 272 W. űz?

% 447 l.? :W

%

a ^í

![mi IIIero (. %xaxxsaxgxmx

ÖsszefoglalókimutatásMagyarországösszeslakotthelységéről,1794

e

xxxmxwmvb.

%.

xmax—axaawax ax .b'x (s s

* N

%

x%mwxxmxwa

wwaaxxx—x (s N§§w

'x ;N'Nax

xxx _{*NXN e *NXN'U ; :XX'Xx'N xNN *sü*aka}

STATISZTIKAI TABLAK A XVIII. SZÁZADBOL 1 259

y Z I Ú / J Ö Ú i / P ű á m á ü w m g o ű w ű

lílűh

á f d i

" l

.

/(,

vik/*

l/

/

9/02-1 _.; ²⁹⁶⁷²³ §

^zzz/Ja!

)

( gj/J/Hg %

⁾

e)

Máá] [III/'! 1710 707022]:_ 03177._ A012/21/

. ( % o / 7

[bla-( lid' Hű; ón( 153_u áll!/11 gya/gal l///////Á_ á/wzh

( i / g z ( y ó / w . -

wan/71. [my/m,X Mg/z_,*

á m

Ill./Illl ;[(I/WZ aaa/' [Ily/[(A. Kímutaíós(:szabadkirályiésbányavárosok,valaminta

[Iz/M" Ul)

erzem 0 'X §mmv IHJoga; /(((hmm-o 079Vall/vh, 13114';u': n': (%. '17/1547! [". n// 1. km .:'/II:-MI, (2.Ádáz/il: [J'/;!—1arg/J M.-1.

!?.I.

'I! long/,. ov.-tl!

HIJJI/IW azz/gay?

0 1 7 1 '

em; 4659 fm:'

0 4 ?

(73195 !"y/zw, C'

0:'

( w a r / 1 1 7 2 Ö M É I Z J É É M

nák/Mr"Gyufa/izu" 1114,(11'1104", ";['a/n,

is

[10((0roJo ,,W x/w

%

%

16szepesivároshelyzetéről,

1 9 0 1 !

Jydefo/zt című9.100 1792

g/nm[Iga/'

:. 1' 7' ..

faJ (11714:;

1 260 ^{DR. EMBER GVÖZÓ}

,

L B i k ' m e e J é : v a n , b m , É h t ű á C ' l b x ' g i ' H d í / l t ö e l ' l b ü t , - ? ) m t g m ' m G a ű ' a k n w t b í ú r o ' L m b v o m b í d É n i m b í s e r . l ' í ó ' l ) . a m í g f f m e x b § 4 m w 1 b § h m f í d f n

[ f e m í m , ? f n ű m

Ash-8Huba-n,Gai-agaimtpit'aUlm(öíöé'inlt'tb'rmá'mngm'n,%:ky'cwnbÉn?-a((;ng'bmE'cuflégm; ;a().zózmw17/er

n á t - G " b e : S e ü ' a g d ' í m .

":'-,"',b'vl'útbísg'utm,

m a g m a " w m m m ' % l § á $ l ő ő ' á m % w a a % í w i $ Z U m r r r ü ' n ' b r ' s x l g í u f ü í í u * ? ? u n g a m - a i í ' e i n , m i i % i ó ő ' á ' a w _ U v a - u n f a h i s M E G Y , ? ) x m g u m , a ( f ' e i m m i t ? 4 2 7 6 4 3 8 5 6 , ( A ? b i g g e ú ű d f t í í c ' ű ' f f a g g e g m f t l ű b e k o w % u ' u h ' d í r [ E I B

lőct'mm'ním, grew—z.m'?3112SEB'ÖCEYHCEÚZXL,gggenű'ánbe.benáltuiffríy'rÉn?)6611mim. ,432155 .,Gaz'lzbz'wz...

,. ; _ c g p ' o l . . _ _ . . .

*II 7:%mtbeunnnnunA...H.... lbBmímunu___..

/' /' Y H W E . . . . . . . . .

..f A?%)!)(HIIJOCS__,,-_._._-,_-.

.!igtünnnnb____________________________ in?)mtgamu,._—.___(7'2135.'7:9/(_ Rába?9, ,,..__.?y/4(895//bm

2 3 3 7 1 0 5 6 1 3 1 1 % 1 ' , g ( ü ' f 1 t n _ t ] _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ J ó P á v a g m m ' É s — H U É U G / z w _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ y ; ) U o í í s m ' t e : % e u g s - - _ _ , - _ . ; . . . . . . . . . .

^.

[gya/"ap,

. . . _ , " a z z ' m v á ? - * . g á é g i ' a .

ó'?Smmrmofísmle—Dvam'eu;... f))égeiöeucBetty?)...

ó ' ( É n m m e w j j ' J U n m ' m r , . . . . . . . . . . . . . . .

.f,

( ) : S X — [ í e r r e t [ ' b C V m m m , _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 4 7 9 ( g r u n d ? _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ l á z a m 4

//u_9a'

, á f z / i ' i ő W W W / . . a l á - W . 5 7 4 / 4 5 2 5 . f y g á e z . 1 7 4 5 5 0 . f a á é y á ' . l ű é y s a 3 5 2 0 3 . ,

*,,5.11_--

J u v e ! ( ( u í n f 5 1 1 í u l n m b h J e l ű f m a z l ,

([ (! lű // Ae 19

/-9df ?icaűalma,?őcyaáűmen§ámcúm1m3??feRm...... unösmax:LmSMngaxmgyozni/ff? Galláxk'lzgyz/78.,, .,fám?...(??)/y.,, eti'ei'öc,m$DUaifámjlocFL-mÖagexz,,('A-[?m,... cűcmfímoűh...,... 556bea_mmmkommü)(386701161;... *?)c'tifmmhÉeÚo...'... Und?Iloí'en,unbDnuifbm... Dnein,505381;íhzsőntcgxmb011903:sz........... um,123/19stdéausöJm-reícíí"(WS(_a $ánggnyigncydt'űrámoRmb

% a r g g m t g d í a á o b a É ' B f ' d f f e n . . . . _ . . - . . . % a m e , u n ? ) 9 3 n l B t ' ű c E e n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

,Sznogpmu..."-..._-.-- Sreborí'eáéSGí'f... $ó'níg

ággá? 329244 (áig/99. álmom yag/p/ gmvyf, 315900 www go,/427

1 4 4 9 3 5

01.931 IWű/ű fagyni)

(

.A(áunmmbeuHtmídxf'u....,...._ ?)!cnonbmí'humc'beuÉúzüdyfr.aűgelÉSGxgclbmit;...

., 017644er [[]/67:ms, ába.jcfgg'(ímbaj;;J'mngm'n,Gaű'cl'e/auxéoS'ÉWÚmszxzt'n'bü .aauyt—gcgn%mesaugge'í'áÉa-ef'Gnűen.nm,........... 3115mm,megen.Énbischex'beinnei'úfircfxuoxtbew. Jm'zm-mmybieűm?):rl'uű"mér'%ÉmGavin,mali—Gen'Biabefu' emörfr'lí'inbc:;''

W á ' á — s z á l

// .Év_abbanfrcmbaí(Hálámím.....206098.ÁMÉHÉÉÉmÉCLÉÉ[§beggei'yik—§eü:-?2W'n$€abetü/Vege",, vrbmüxenuugmtaamfzmml'lőy...---_..(???ny75 Kimutatásegyrésztazörököstartományok,másrésztMagyarország,GalíciaésTirolközöttikereskedelmióruíorgalomról,1789

STATISZTIKAI TABLÁK A XVIII. SZÁZADBÓL 1261

1 262

ggg'lgigawwpeaglgum"?wo;opa:;c;—51ngsgaH25959zo;uyunlm'Afgplgs?Epzsmmáőowspmmwg);

DR. EMBER GYÖZÖ

_—A__

22ggjfáá'ájf**"*'"5?33/3295;4.,a,.(,;.4,,vá???e..,fe,.;,34342;—.§p,%,wmg

:azm,:4133'E

903páftwág

,'"*"*""*is59354*('"kgfaőéda""'gymwyu

%J6476'3*''*a"lá?máma—3*****ggxu95341:maga;—align;?"§]???

W'uoaőímő':umlű?a,936954;animauxmmmürgkmgwgmbatyam;uwgf:99059")?mgmmm;'''*'""*amiigába—;égyMáycgpyÉ/Pé)wmngnjng(áá_ű/É'á'űlfő964702l'é0607/1354?(;?Láőf/Mdbó""""(UJIUIUUIDÉ')í!í''''*''éteám;*";?nyél/ááá,a(az?/áfa""""""9?!";óJafa'súf,y.,;?egyházé:;;Ami/fái:'"fnamam;]wügxguagam',;..,____"'non-amlmwgm;[a34656prlávássa;—aJIM—Awayűlíáj/ÚMR/-'—Ú/*zyumgnéac§w343337,4.6ÉÁW*Sáfáaá?ás-se'/lam?)****maga;].497(,;§az;Máá/?ó'*"!;(133552záűzöd?*"'"WHI!,?.?l!W'V'?WűMÉM.gya,'kmlyi/ám?;.gyű-w?Hűű/[WWaway.*.,a;513339?áá449431;—M2£5mum;?'_!a.0b1."ú_á/,MAllígy?/5laazok—áJévigyazcézsűöwá——————————sumDIW"*;%m:%%mág;_),.a,,,.__,_._,...,.:;!(—1421?MamígMJa.;á/o42zláíűő,]o'.ő4,így!!..Mag/arg(maga,5.gyám...454733355343.WZWÚIIZDI;;56590,;!15'6'41az35/2626If?96256ngggmgfgmwg8'GGsúg-bg.;,;,áfyféűú?;íwyfűá.....""Ha—1812)Á*049"'ás,/%358955""áfa-%i!!!"6'6636/má'óóká'g/ppjiyg

wVÁM/,!AlfzénI.s—536244?óv335593"""""Jámugmm(9

ó'lazéé/_;''"_;yik/őőÚA8663003ípugnmeg§''ű'4'4'57már'".WW;wúóé'á'zymz/Dg

:5";[máá/,]5;Jó!?!%424743;ÉJ9Mb£ó21$§u§uaggá1fasz—'A''láza—MManyó/ááfőfő;""wam'vaáézÚJWWIWl/WJZ-:!.MW,a;Msa!%m,,3/mm;---'m—H'Öfp9—

%dyyzí'gg;ággá;za5031455mm;********nagy:?//ma0'amíg;Ms'wxzfójwá**;:gsabyáámwÁggm/m

KCMel/FagyL.-?v/óabaA/áy!;aggyal/_""""""wnugga,.

A*r/t-oy/x(;xÚy/1.07)671)DVI,.67/;40xorJn0x0xL/*a!)no,

_";at.)13119;;'111me-*rpglgitumű"Em;OxgnímmglaGlmbmagnbsnxf.magán!?(1032:?)agg-%fmpuhán_M159912:BB'Mpuma230.

LmaywmPPEPIJ'LWHumumggi_anápgmpw:_.O'É(aluliak?pm_mgéainmlnmug :.0;,

§ 2 . 5 3 4 ] a x g n g a u m w m ) _ g g e l / m a g 1 3 2

? !

STATISZTIKA! TABLÁK A XVlll. SZÁZADBOL 1263

Népességi rovatai a házak, a keresztény és a zsidó családok, továbbá az ösz—

sz—es család, a római katolikus lelkek. az összes lélekszámot — férfi és női bon—

tás-ban is — mutatják. Megtudjuk a határőrvidék lakosságának a számát is, amire eddig csak későbbi adatokból következtettünk, fel'becsülve azt.

Vallási rovatai a különböző minőségben alkalmazott katolikus lelkészek, va-

lamint a katolikus férfi és női szerzetesek számát tartalmazzák.

Közigazgatási rovataiban a harmincad-. a posta- és a sóhivatalok számát

találjuk. .

Szociális rovataiból azt tudjuk meg. hogy mennyi volt a menedékhelyek, a kórházak, az árvaházak és a szegény'házak száma.

Végül oktatási rovatai az akadémiák (felsőiskolák) és a gimnáziumok szá- mát mondják meg.

Összesen 42 rovata van ennek a legösszefoglalóbb kimutatásnak.

A másik vegyes tárgyú tábla már korántsem ilyen sok vonatkozású. Kelet nélk—üli. német nyelvű. ll. József-korabeli, Magyarországra, valamint Szlavóniának és Horvátországnak magyar igazgatás alatti területeire vona—tkozik. Tíz sora van.

a ll. József által szervezett tíz közigazgatási kerület, ezekre vonatkozó település- földrajzi, népességi és adózási adatokat tarta-lmaz.

Településföldrajzi és egyben közigazgatási jellegű rovatai a megyék, a sza- bad királyi városok és együttesen az egyéb helységek (mezővárosok. községek, praediumok) számát adják meg.

Népességi rovatai a keresztény. a zsidó és az összes lakosság lélekszámát mutatják, férfiak és nők szerint részletezve is.

Adózási rovatai a hadíadó és az egyéb állami adójellegű terhek évi összegét

tüntetik fel.

Öt tábla Magyarország és két társországa megyéinek és megyeszintű ke- rületeinek helyzetét tükrözik (külön-böző vonatkozásokban. A szabad királyi városok

nem szerepelnek ezekben a táblákban.

Az egyik ilyen tábla azt mutatja meg, hogy a megyék és a kerületek a hadi- és a házi adóból származó jövedelmeiket 1793/94—ben milyen fajta kiadásokra fordították. A kiadásoknak 18 fajtáját különböztetik meg. A táblának közigazgatási.

adóügyi, közlekedésügyi és általános gazdasági vonatkozásai vannak.

A második ilyen tábla összehasonlítja a megyei és kerületi alkalmazottak szá—

mát és fizetését 1780—ban és 1790—ben. Ez a tábla közigazgatási vonatkozású.

Tanulságos. hogy 52 megyének és 4 kerületnek 1780—ban 4421. 1790—ben pedig csak 4233 alkalmazottja volt. Vajon mennyi van ma egy megyének?

A harmadik ilyen táblából az derül ki. hogy a megyék és a kerületek adóz—

tatási rendszere 1791—ben milyen volt. és hogy mennyi h—ad—i— és házi adót hajtot- tak be. Az ún. di-ká—l'is adózás megértéséhez kitűnő tájékoztatást nyújt ez a tábla.

A negyedik ilyen táblából azt tudjuk meg, hogy a megyék és a kerületek 1793/94-ben 5 fegyvernemhez külön—külön és összesen hány újoncot adta—k.

Az ötödik ilyen tábla csak 13 magyarországi megyére terjed ki, és azt tün—

teti fel, hogy 1792 és 1793 egyes hónapjaiban had'iadó fejében milyen uralkodói magtárakba. milyen fajta gabonából mennyit szállítottak be. és hogy e gaboná- na-k mennyi volt az alsó, felső és középső piaci ára.

Három tábla a szabad királyi és részben egyéb városok különböző kérdé—

seivel fogla—lakozik.

Egyik közülük vegyes tárgyú, közigazgatási, népesedési, adózási és gazda—

sági vonatkozású rovatai vannak. A magyar, szlavón és horvát városok 1792—i hely- zetét tükrözi.

1264 DR. EMBER ovaza

Köz—igazgatási rovatai azt mutatják. hogy a városok melyik tartományi biztossági

kerülethez tartoztak, melyik megye területén feküdtek, mikor és melyik uralkodótól nyerték a városi rangot, (: személynöiknek vagy a tárnokmesternek a joghatósága alá , tartoztak. tisztújítóst milyen időközökben és melyik napon tartottak. Megis—merjük továbbá a városi alkalmazottak számát és fizetés—ét is.

Népesedési rovata a városok lélekszámát tünteti fel. A legtöbb lakosa (35 991)

Debrecennek volt. ,

Adózási rovataibó'l az derülaki, hogy a városok hány porta után mennyi had—ladát (taxát) rótaikle, továbbá mennyi királyi földesúri adót (oensust) fizettek, és ez utób- bit kinek.

Gazdasági rovat—aiből azt tudjuk meg. hogy a városoknak mennyi volt az évi be- vétele és kiadása, pénztári többlete vagy hiánya, továbbá azt is, hogy mek- kora aktív vagy passzív tőkével rendel-keztek, passzívumuk vagy aktivumuk volt-e a nagyobb. Érdekes például. hogy a legnagyobb aktív tőkéje Selmecbányán—ak

volt. ,

A másik ilyen tábla azt tartalmazza. hogy a városok adójövedelmük-et 1793/94- ben milyen fajta kiadása—kra fordították, A kiadásoknak 13 fajtáját különbözteti meg ez a tábla, amelynek megyei és kerületi megfelelője-ről már szóltunk.

A harmadik városi táblának is van megyei és kerületi megfelelője. Ez a vá—

rosi újoncozás eredményét részletezi és összegezi i793/94—ben.

*

Az eddig ismertetett 9 tábla - úgy vélem —- bizonyítja, hogy adataik milyen sokrétűek és változatosak.

A rendelkezésre álló keretek nem teszik lehetővé. hogy a többi táblával is ilyen

mérvű részletességgel foglal-kozom. bár eddig is csak a táblák leglényegesebb tar- talmi vonatkozásait emeltem ki. A további 16 tábla tárgyáról csak egész röviden

szólok.

Négy, feltehetően az 1790-es években készült tábla foglalkozik a kolduló és

nem kolduló szerzetesrendekkel. azak anyagi helyzetével és a szerzetesek számá- val, többféle vonatkozásban.

Négy tábla tájékoztat az állami kezelésben levő különböző alapok és ala- pítványok, legrészletesebben a vallásalap anyagi helyzetéről az 1790-es években.

Az alapok vagyonára és tőkéjének szerepére a :kor gazdasági életében csak egy adatot emlitek. A 3 ország által az uralkodónak, azaz az államnak fizetett adók ösz- szege 1782—ben nem érte el az évi 5.5 millió forintot. A 3 országból származó összes állami jövedelem pedig évi 18 millió forint volt. Ezzel szemben az ala- poknak és alapitványok-nak csupán kotelezvényekben, azaz váltókban befolyó évi bevétele meghaladta a 20 milliót. A vallás—alapnak magának 11.5, a tanul- mányi alapnak ó,5 millió forint volt a váltókban befolyó évi bevétele. A 'kar tőke- és hitelviszonyait egészen új megvilágításba—n mutatják ezek az adatok.

Két tábla oktatásügyi és egyben gazdasági vonatkozású. A konviktusoknaik,

azaza nemesi nevelőintézmé—nyeknek az 1785—ben történt államosítás előtti és utáni anyagi helyzetét hasonlítja össze.

Egy tábla tárgya szociális és egyben gazdasági. A ll. József által létesített szegénygondozó intézmények anyagi helyzetéről, a gondozott szegények szá—máról ad kimutatást az 1790—es években.

Az eddig felsorolt 21 tábla közül 13—na'k volt gazdasági vonatkozása is, el—

sődlegesen azonban nem gazdasági tárgyú volt. Négy táblának azonban elsőd- legesen gazdasági a tárgya.

STATISZTIKAI TABLÁK A xvm. SZAZADBÓL

1265

Egy tábla a magyarországi, szlavóniai és horvátországi, nem különben az erdélyi bányászat és pénzverés jövedelmezőségét mutatja ki 1787-ben.

A külkereskedelemmel 2 tábla foglalkozik. Az egyik egyrészt a Habsburg bi-

rodalom örökös tartományai. másrészt a Magyarország (társorszógaivol), Galícia

és Tirol közötti 1789. évi áruforgalomról tájékoztat. Kitűnik belőle, hogy Magyar—

ország külkereskedelmi mérlege az örökös tartományok felé aktív volt. A behoza- tal fő cikkei a kötött—szövött áruk, a kivitelé az állatok. A másik külkereskedelmi táblázat az örökös tartományok és a külföld (közötti áruforgalmat mutatja ki. A mérleg az örökös tartományok szempontjából aktív volt. A fő kiviteli cikkek a bányatermékek és a vászon voltak. A behozatalnak nem volt a többi közül ma—

gasan kiemelkedő árufajwtája.

Rendkívül érdekes a negyedik gazdasági tárgyú tábla. Egyik része a ma- gyarországi (társországakkal) és az erdélyi állami bevételek és kiadások ágazati megoszlását és végösszegét mutatja 1782-ben. Mind a magyarországi, mind pe—

dig az erdélyi államháztartás mérlege aktív volt. Magyarországon 18 millió fo- rint bevétellel 17 millió forint kiadás állott szemben. Erdélynek 4 millió forint volt a bevétele, bevételi többlete pedig 200000 forint. Másik része a táblának az egész Habsburg birodalom állami bevételeinek és kiadásainak megoszlását tün—

teti fel 15 ország és tartomány között. Magyarországot és 2 társországát természe- tesen egynek véve. Megtudjuk e táblából, hogy a birodalom államh—áztartásánok

mérlege 1782—ben aktív volt, 90 millió forint bevétellel 83 millió forint kiadás

állott szemben. A 15 ország és tartomány közül a legtöbb bevétel — :kereken 18 millió forint —- Magyarországból származott. Utána - nem sokkal kisebb összeggel -— Alsó—Ausztria és Csehország követ—kezett. Stájerország és Morvaország jövedelme nem egészen 6 millió forint volt. Erdély kereken 4 millióval a hatodik helyen állott valamivel megelőzve Tirolt.

A dualizmus kor-i Magyarország jelentős szerepe a monarchiáfban gazdasá- gilag már ekkor meg volt alapozva. Úgy tűnik, történetírásunkna'k Magyarország helyzetéről a feudalizmus végén rajzolt *képe némi módosításra szorul.

*

Nézzük meg ezek után. hogy a táblák tárgyából mit következtethetünk azok

eredetére, keletkezésére vonatkozólag.

A 25 tábla az alábbi nagyobb tárgy—i kategóriákat érinti:

Elsődlegesen Másodlagosan

* Település ...

Népesség ...

Közigazgatás ...

Ebből megyei és kerületi ...

Adóügy ...

Ebből megyei és kerületi ...

Hadügy ...

. Ebből megyei és kerületi ...

Vallásügy ...

Alopítványügy ...

Oktatósügy ...

Szociális ügy ...

Közlekedésügy ...

Gazdaság ...

Vegyes ...

Ebből városi ...

mm—lal—lalmmm.; (.o)

raw-hlanna—mmmmwll UJ V

Összesen 25

7 Statisztikai Szemle

,1 266.,.., _DR.

EMBER GYÓZÖ

A tárgykörök. illetve a nekik megfelelő ügy—körök túlnyomó része olyan. amely magyar kormá'nyszerveknek a hatáskörébe tartozott. Csupán az a 4 tábla. amely—-

nek tárgya elsődlegesen gazdasági, és amely területileg is túlmegy a tágabb ér—

telemben vett (a két társországgal számított) Magyarországon. vonatkozik olyan ügykörö'kre. amelyek kivülestek a magyar kormányszervek hatáskörén. Ezek valé—

színűleg a bécsi birodalmi központi kormányszervek valamelyikében készültek.

A többi 21 tábla elsődleges tá—rgyköreinek megfelelő ügykörök: a megyei.

kerületi és városi közigazgatás, az adóügy, az újoncozás. a v—allásügy. az alapít- ványügy. az oktatásügy. a szociális gondoskodás. a (közlekedésügy, nem különben a csak másodlagosan szereplő település— és népesedésügy, mind olyanok, amelyek magyar kormányszervek hatáskörébe tartoztak.

A 3 nagy magyar dikasztérium közül a kamara nem jöhet számba. az ilyen ügyekkel nem foglalkozott. A Bécsben működő kancellária is kiesik a számításból.

hiszen az csak uralkodói szinten foglalkozott mindenféle üggyel, amelyet országos hatóságok terjesztettek elő. Kimutatásokat nem készített, nem is volt személyzete ilyen célra. Marad tehát a helytartótanács. Minden okunk megvan annak 'a fel-

tételezésére. hogy a kérdéses 21 tábla a magyar királyi helytartótanács—nál készült.

Az 1724-ben szervezett helytartótanács -— szemben a bécsi udvarban működő kancelláriával — országos, azaz az országban —- előbb Pozsonyban, majd 1784-től

Budán — székelő kormányhatóság volt. Területi illetékessége az 1780—as és 90-es

években Magyarországra, Szlovóniára és Horvátországra terjedt ki, a katonai ha- tárőrvidék és a Kereskedelmi Tengerpart kivételével. Hatásköre—be tartozott minden országos igazgatási ügy, kivéve a kamarai és a katonai ügyeket. Ez utóbbiaknak polgári vonatkozású részét azonban -— amilyen volt például a katonaság ellátása.

az újoncozás —— ő intézte. Az 1848, majd 1867 utáni minisztériumok túlnyomó többségének a helytartótanács volt az elődje.

E fkormányhatóság kezdettől fogva jelentős szerepet játszott az ország és társországai igazgatásában. Jelentősége fokozatosan növekedett 1765—től kezdve,

amikor a Habsburg abszolutizmus felvilágosodott szakaszába lépett. ll. József

alatt érte el e növekedés tetőpontját. (

Ahhoz, hogy a reá háruló sokrétű és egyre növekvő igazgatási feladatokat jál oldja meg — márpedig nem rosszul oldotta meg —, a helytartótanács nem nél—

külözhette azt a tájékozottságot, amit a statisztika biztosít a kormányzat szá- mára. Hogy nem is nélkülözte, annak éppen a szóban forgó 25 tábla egyik _ de nem egyedüli -— bizonyítéka.

Tudjuk, hogy az alája rendelt szervektől rendszeresen jelentéseket kért és kapott a hatáskörébe tartozó legkülönbözőbb ügyekben. E jelentések alapján folya—

matos nyilvántartásokat vezettetett, és meghatározott időközökben kimutatásokat készíttetett.

M A jelentések feldolgozása, a nyilvántartások vezetése, a kimutatások készi—

tése lényegében statisztikai munka volt.

A helytartói—anácsnak az a szerve. amely ezt a munkát végezte. a számvevő—

hivatal volt. A helytartátanócsi számvevőhivatalt tekinthetjük a polgári kori és a mai statisztikai hivatalok. így a Központi wStatisztikai Hivatal elődjének.

Minden okunk megvan annak feltétel—ezésére. hogy a most ismertetett 25 táb—

lának túlnyomó többségét a helytartótanács számvevőbivatala készítette.

'

E dolgozat keretében nem lehet feladatom a helytartótanácsi számvevőh—iva—tal munkájának vagy akár csupán statisztikai jellegű munkájának —— mert egyéb tel-

STATlSZTIKAl TABLÁK A XVlll. SZÁZADBÓL

1267

adatai is voltak — az ismertetése. Csa—k felhivom ró a magyar statisztika története kutatóinak a figyelmét. Hogy érdemes tanulmányozni, azt az ismertetett táblák

— úgy vélem — eléggé bizonyítják.

E táblák arra mutatnak, hogy Magyarországon a XVIII. század utolsó évtize—

deiben a kor viszonyaihoz mérten igen fejlett statisztikai munka, állami statiszti- kai adatszolgáltatás folyt. Ezzel foglalkozni, emlékeit -— amelyek sajnos nagyrészt megsemmisültek — felkutatni és feldolgozni annál is érdemesebb, mert ez a statisztikai adatszolgáltatás — a 25 tábla ezt is ékesen bizonyítja — nemcsak az egykorú kormányzat embereinek nyújtott napi munkájukhoz nagyfokú segitséget, hanem fennmaradt produktumai a számszerű adatok nélkülözhetetl—enségét egyre inkább felismerő modern, elsősorban a marxista történetirásnak is felbecsülhetetlen értékű forrása—i.

PEBIOME

Hacromgan CTaTbH Harmcax—la Ha oct—lonamm aoanaa, npcacrasnennoro Ha coc'roxnmeü- ez 11—13 max 1971 roaa IX emez—izmait ceccrm paőoueii rpynnbr no ne'ropxm matrac-micu, zteíic'raylorgeiír a pálinka C'ra'mc'muecxou cexgmr Benrepcxoro skonoMuuecKoro oórgec'raa.

ABTop paccma'rpuaae'r 'rom, coaepmaxgm'i 25 Balu-m): cmmc-rnuecm—rx 'raórmg, cocrzm- Aermmx :; Tetrenue AByx nomeauux AecmuAeHni—i XYILl Beka. CHaeaAa on ycraeanwunaer Bpemr BOBHHKHOBCHHH 'raőAug " auamraupyer ux HablK " Teppu'ropuaAbnme acncmu, BaTeM nepexozm'r K paccmo'rpenmo (Damon, xapamepnsoaanumx AAHHbiMH 'raőAug.

nepaan no nopsraxy HaHÖOAee ceoanan 'raórmga, coaepmargan gaunbre o uaceAennmx nyumax, naceAem—m, peAHI'HH, rocyaapc'rseuuom ynpasAeHuu, coguammom norxomemm. npoc- Berger—mu, a Tam—Ke megtenni no eKoHomwrecrtoii reorparpuu, öbma coc'raaAena ;; 1974 rally.

OCTaAbeIe 'raőAugbr Booőrge Tome OXBaTblBalOT paeAeryro " muororparmym TGMHTKKY.

onnmgyro !; Komne'rengmo Beurepckux rocynapcmeuuux oprar—roa. LIermpe TaőAHgbIHMeioT BnDAHe onpeaeAeumü sxouomnuecrmü xaparnep. Paccma'rpnaaeM-bre 'raőAugbr noxaebmaior, u'ro B Benrprm a ynomsuy'rmü nepuoa BeAaCb passman c'ra'mcrr—mecxan aen'reAbHocrb.

Coxpar—maumecn aaunme npeacramnm'r coóoü gennbu'fr nctouuux zum cta'mc'mxon " ncropnkos.

SUMMARY

The study was prepared on the basis of the documents considered by the Ninth ltinerary Session of the Working Group for History of Statistics of the Statistical Section of the Hungarian Economic Society. held at Békéscsaba—Gyula on May 11—13. 1971.

The author gives a review of a volume containing twenty five statistical summary ta- bles prepared in the last twenty years of the eighteenth century. To begin with a study is made about the origin. age. the language and the aerial connection of the tables, followed by an investigation made on the relevant subject of the data presented in the tables.

From the tables, the first one prepared in 1794 best summarizes the series that covers the statistiCS of settlement economic geography, of demography and figures on religion, public administration, as well as social and education—al data. The rest of the tables also deal in general with a variety off many—sided subjects pertaining to the sphere of authority of the Hungarian government organs and four tables are explicitly of an economic subject. The reviewed material comprised in the volume shows that in the period under review advanced statistical work was in progress in Hungary. The sub- sistent data present a valuable source of information for statisticians and historians.

7—