Egy t ö r ö k végvár a D u n á n t ú l o n
Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről Szerkesztette: Tóth G. Péter Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.
Veszprém, 1998. 192 old.
1997. május 7-én a veszprémi városháza adott otthont annak a Gizella-napok keretein bcliil megrendezésre került konferenciának, mely a Veszprém a török korban címet viselte.
A konferencia aktualitását az adta, hogy az 1997-es év Veszprém első török megszállá- sának 445. évfordulóját jelentette. A meghí- vott, nemzetközileg is elismert kutatók elő- adásait 1998-ban szerkesztették össze tanul- mánykötetté azzal a céllal, hogy megjelen- tetésével - mint a szerkesztő bevezetőjében írja - egy modern és a mai kor ízlésének is megtelelő kiadványt vehessen kézbe az ol- vasó. A kötet jelentőségét az is kiemeli, hogy ilyen, a hódoltság kori Veszprémmel kap- csolatos helytörténeti munka utoljára Hunglcr József tollából jelent meg 1986-ban (A török kori Veszprém. Veszprém, 1986).
Természetesen kutatástörténeti szempontból itt lehet megemlíteni Erdélyi Gyula, Luk- csics György, Pákay Zsolt, Szántó Imre ne- vét is, akik túl azon, hogy helytörténetet ír- tak, elhelyezték a Veszprémben történteket a kor eseményeinek sorában. Jelen kötet hét tanulmányból áll, s mindegyik angol és né- met nyelvű rezümét is tartalmaz.
Fodor Pál nem helytörténeti ihletésű Török politika Magyarországon (1526-1541) című dolgozata nyitja meg a sort, mely in- kább átfogó jellegű, mint részletekben elve- sző munka. A tanulmány tulajdonképpen az
1526-tól Magyarország három részre szaka- dásáig vezető folyamatokat kíséri nyomon érdekes aspektusból, török szemszögből nézve. A szakaszos hódítás elméletéből indul ki, dc hangsúlyozza, hogy 1527 után, a Habsburgok magyarországi színrelépésével az oszmánok taktikája jelentősen módosult, amennyiben Magyarország lcigázását „ke- rülő úton", egy Bécs elleni döntő csapással
akarták megvalósítani. Ezt szolgálták volna az 1529. és 1532. évi hadjáratok. Az 1530- as évek végére azonban az oszmánok szá- mára egyértelművé vált, hogy szükséges Magyarország közvetlen megszállása és a magyarországi ingatag hatalmi struktúra fel- számolása. A szerző végkövetkeztetése sze- rint az 1538. évi váradi egyezmény, valamint a magyarországi, Szapolyai János halálát kö- vető belháborúk csak a döntő lökést adták meg Magyarország középső részének beke- belezéséhez. Az Erdélyi Fejedelemség létre- jötte pedig leginkább annak volt köszön- hető, hogy kívül esett az oszmán hódítás fő irányán (Bécs), s ezért a szultán nem kívánt azon területek megszervezésével bajlódni.
Ezt követi Dávid Géza Török uralom Veszprémben (1552-1566) című tanulmánya, mely egy korábbi, a Keletkutatás című fo- lyóirat 1992. évi őszi számában megjelent munkáján alapszik (A Veszprémi szandzsák).
Választ ad arra a kérdésre, hogy Veszprém 1552. június l-jén történt török megszállása után mikor lett egy, a budai vilajethez tar- tozó szandzsák központja. A budai rúz- námcsc alapján sikerül kimutatnia, hogy az első veszprémi szandzsákbég, Mehmed hiva- talba lépésének dátuma 1552. július 3-a és 12-c között lehetett, s nem 1554. február 15-c, mint azt Káldy-Nagy Gyula gondolta.
A továbbiakban pedig betekintést ad a szan- dzsákbég jövedelmeibe, a szandzsák törté- netébe, és behatárolja annak feloszlatásának idejét.
Az előző tanulmányhoz szorosan kap- csolódik a kötet harmadik, Hegyi Klárától származó írása, mely a Veszprém török őrségei címct viseli. A cikk helytörténeti kiegészítés a szerző 1995-ben megjelent Török berendez- kedés Magyarországon (Budapest) című könyvének A hódoltság várkatonasága a 16.
században című fejezetéhez. Hegyi Klára je- len munkájában Veszprém 1552 és 1566, illetve 1593 és 1598 közötti török megszál- lásának időszakát vizsgálja. Teszi mindezt azért, mert e helytörténeti jellegű vizsgálattal próbál közelebb jutni a török megszállás
egész kérdéskörének jobb megismeréséhez.
Kutatásának tárgyát a vár török katonaságá- ról fennmaradt négy zsoldlista képezi, me- lyek közül három az első, egy pedig a máso- dik megszállás idejéből származik. Az őrség létszámának nagyságával, gyors utánpótlásá- val, összetételével bizonyítja Veszprém várá- nak „középnagy" mivoltát, s új urainak, az oszmánoknak a vár iránti megbecsülését, mely az első megszállás idején volt leginkább érzékelhető. Ez azzal magyarázható, hogy akkor Fehérvár tehermentesítését kellett - Tatával együtt - megvalósítania, míg a 15 éves háborúban a korábbi határterületről a törökök által uralt terület belsejébe került.
A szerző mindezen túl nagy figyelmet fordít az őrség katonai, etnikai és vallási összetételé- nek bemutatására is. A cím megkövetelte volna azonban, hogy legalább említés szint- jén szó essék Veszprém várának további két alkalommal történt török kézre kerüléséről (1605-1608; 1683) is.
A negyedik tanulmányban a veszprémi vár történetét jól ismerő Veress D. Csaba a 15 éves háború időszakát eleveníti fél. Mun- kájának címe: Veszprém a tizenötéves háború- ban (1593-1606). A szerző egy korábban megjelent könyvében már foglalkozott a té- mával (Várak a Bakonyban. A veszprémi, pá- pai és palotai vár hadtörténete. Budapest,
1983), most azonban a kutatás új eredmé- nyeit, ezen kötet fentebb ismertetett mun- káit is felhasználta. A terjedelmi korlátokhoz képest részletes leírást kapunk Veszprém 1593. évi török ostromáról, annak előzmé- nyeiről és körülményeiről, a szembenálló fe- lek erőviszonyairól. Ezt követi az 1598. au- gusztus 3-4-én lezajlott visszafoglalás és az azt követő események bemutatása. Említést nyernek még a krími tatár kánság lovas- hadainak 1601. és 1605. évi Veszprém és Pápa környéki portyázásai, valamint a 15 éves háború utolsó éveinek veszprémi ese- ményei.
A következő tanulmánynak a szerző, Varga J. János a Kara Musztafa 1683. évi hadjárata és Veszprém címet adta, s - mint a cím is sejteti - az 1683-as év eseményei kö- zött igyekszik elhelyezni a Veszprémben történteket. Dolgozatának keretét - szinte változtatás nélkül - a Magyar História soro-
zatban, 1986-ban megjelent A fogyó félhold árnyékában. A török kiűzése Magyarországról (Budapest) című könyvének megfelelő részei adják. Erre fűzi fel vár- és vicckapitányi leve- lekből idézve a régió s ezen belül Veszprém adott évi eseményeit, török általi elfoglalását és a visszafoglalást.
Molnár Antal írta a kötet hatodik tanul- mányát, mely A veszprémi egyházmegye a tö- rök hódoltság idején címct viseli. E munkájá- ban a szerző bemutatja, hogy az említett egyházmegye és a Dunántúl egyik legjelen- tősebb egyházi és kulturális központja, Veszprém miként jutott a teljes pusztulás szélérc a mohácsi csatát követő másfcl évszá- zad folyamán. Feltárja a pusztulás okait, mé- reteit és következményeit. Kiemeli, hogy e romlásban a török hódítás mellett az 1526 utáni évtizedek állandósult belháborúi is je- lentős szerepet játszottak. A tanulmány há- rom témakör köré csoportosul: 1. a katoli- kus egyházi struktúrák pusztulása a veszp- rémi egyházmegyében, 2. a katolikus meg- újulás kezdetei a veszprémi egyházmegyében (1628-1683), 3. egyházi élet az egyházme- gye hódoltsági részén.
A kötet utolsó, nagyon sok újdonságot felvonultató tanulmánya Pálffy Géza tollából született. Ennek a mintegy száz oldalas munkának a címc: A veszprémi végvár fo- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16-17.
század). A dolgozat jelentőségét az emeli ki igazán, hogy mindeddig nem volt olyan magyarországi végház, melynek török kori fő- és vicekapitányairól ilyen pontos összeál- lítással rendelkeztünk volna. A szerző jelen vállalkozását egy nagyobb, török kori ar- chontológiai lexikon szeleteként képzeli el, mely alapján elvégezhető lenne a török kori végvári katonaság két évszázados történetét és fejlődését jellemző országos tendenciák bemutatása, általános jelenségek szemlélte- tése és különféle „karricr-modellck" felállí- tása. A veszprémi kapitányokra vonatkozó adatok fényében minderre kísérletet is tesz Pálffy jelen dolgozatának bevezetőjében. Ezt követően a tulajdonképpeni adattárat három részre tagolja: 1. A veszprémi végvár fő- kapitányainak archontológiája (1542-1700), 2. A veszprémi végvár vicekapitányainak ar- chontológiája (1570-1700), 3. A veszprémi
végvár fő- és vicekapitányainak „életrajzi lexikona" (16-17. század). Az első két részben a fő- és vicekapitányok veszprémi tevékenységét tárgyalja dátumra bontva, a harmadik részben pedig ezen személyek teljes életpályája kerül terítékre alfabetikus sorrendben. Ezen utolsó fejezet nagyobb összefüggések meglátására is lehetőséget ad az egyes kapitányok életútja kapcsán.
Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy szükség van az ilyen jellegű konferenciákra és konfercnciakötetekrc. Jelen kiadvány jól szerkesztett, bőségesen illusztrált exkluzív munka, mely módszerét tekintve inspirálólag hathat más helytörténeti műhelyek tevékeny- ségére.
Vörös Gábor
Számunk szerzői
Bagi Zoltán Ciegcr András
Claudia R ö m e r Dariusz Kolodzicjczyk Dávid Géza
Feridun M. Emcccn
F o d o r Pál
H o r v á t h Brigitta Ivanics Mária Márkus Köhbach Maróti Egon N e n a d Moacanin N ó t á r i Tamás N ó v á k Veronika P a p p Sándor T ó t h Ferenc
T ó t h Sándor László Vadkerti Mária Vclich Andrea
V ö r ö s Gábor Zakar Péter
PhD hallgató, ELTE Budapest történész-politológus, MTA
Történettudományi Intézet Budapest orientalista, Bécsi Egyetem
történész, Varsói Egyetem turkológus, ELTE Budapest történész, Isztambuli Egyetem, Isztambul
történész, MTA Történettudományi Intézet Budapest
egyetemi hallgató, JATE Szeged turkológus, JATE Szeged orientalista, Bécsi Egyetem Bécs történész, JATE Szeged
turkológus, Zágrábi Egyetem, Zágráb egyetemi hallgató, JATE Szeged PhD hallgató, ELTE Budapest történész, JATE Szeged
történész, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely
történész, JATE Szeged egyetemi hallgató, JATE Szeged történész, ELTE,
Tanárképző Főiskolai Kar PhD hallgató, JATE Szeged történész, JGTTF Szeged
A f o r d í t á s o k a t BLUMENTHAL DIÁNA, N Ó V Á K GYÖRGY, PAPP SÁNDOR és R E D L EMŐKE k é s z í t e t t e .
C O N T E N T S Essays
D Á V I D , GÉZA
T h e life-story o f Dervish, the first sancakbeyi of Szeged 5 F E R I D U N M . EMECEN
T h e recent discovery of an old image: Oguz tradition and knowl-
edge o f Central Asia in the first O t t o m a n chronicles 19 F O D O R , PÁL
O n the crisis o f the Ottoman monetary system in the 16th ccntury
(notes on the depreciation o f 1 5 8 5 / 1 5 8 9 ) 2 7 IVANICS, MÁRIA
Crimean Tartar envoys to the Court in Vienna, 1 5 9 8 - 1 6 8 2 41 N E N A D MOACANIN
T h e Captancies in the Bosnian Frontier Area in the 1 6 - 1 8 * centu-
rics 51 BAGI, ZOLTÁN
T h e siege of Esztergom in 1595 5 9 CLAUDIA RÖMER
An Ottoman tombstone from the Fifteen Ycars's War in Steyers-
berg, Lower Austria 6 6 PAPP, SÁNDOR
T h e diplomatic lessons of the rise t o power of ruling Princc Mózes Szckely of Transylvania, and the origins of a Grand Vizier's report
(telhls) 71
T Ó T H , SÁNDOR LÁSZLÓ
S o m e remarks to the activity o f Küblik Mehmed in Hungary 8 9 N Ó V Á K , VERONIKA
„This was the talk o f the day in Paris..." (News in the Diary of the
Citizen of Paris) 1 0 0 V E L I C H , ANDREA
T h e role of festivities in the relations between H e n r y VII and
L o n d o n 1 2 3 Workshop
D A R I U S Z KOLODZIEJCZYK
The problem o f O t t o m a n "militay backwardness" and the East
European theatre o f war 1 4 2
Documents
N Ó T Á R I , TAMÁS
Stages of Turkish expansion in Aeneas Syilvius Piccolomini's Eu-
ropa 149 Theory and Method
CIEGER, ANDRÁS
The beginnings of Hungarian microhistory 163 Beyond the Borders
"Nevertheless I think that that we'll need source publications for a long time." Interview with Markus Köhbach, director of the In-
stitatc of Oriental Smdies, University of Vienna 168 Bibliography o f die works of Markus Köhbach 173 MARKUS K Ö H B A C H
feasor or imperátor? - On the titles of Roman emperors used by
Ottomans after the Peacc of Zsitvatorok 177 Reviews
N e w synthesis on the Turkish occupation
(Hegyi IÜára: Török berendezkedés Magyarországon. História Könyv- tárBudapest, 1995.)
B A G I , Z O L T Á N 1 8 4
Citizen of a legitimized revolution
(László Elek: Egy Gyulafehérvári Polgárnak Naplója az 1848/9. évi for- radalom alatt. S. a. r.: Sávai János. Szeged, 1998.)
ZAKAR, PÉTER 1 8 7 Church and state in late Antiquity
(Rigobert Günther: Hosiana dem Sohn Davids. Kurze Geschichte des frühen Christentums. Leipziger Universitätsverlag, Leipzig, 1998.)
M A R Ó T I , E G O N 1 9 2 The life of Hungarian society during the Ottoman occupation
(Szakoly Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságbon. Társada- lom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1997.)
H O R V Á T H , BRIGITTA 1 9 5 An aristocrat in the Europe o f great changes
(Philip Mansel: Le chormeur de l'Europe. Charles-Joseph de Ligne 1735-1814. Paris, Stock, 1992.)
T Ó T H , F E R E N C 1 9 9
The Fifteen Years' War from the Vatican's point of view
(Marko Jacov: I Balcani tra Impero Ottomano e Potenze Europee [sec.
XVI e XVII] II ruolo delta diplomazia pontificia. Periferia, Cosenza, 1997.)
T Ó T H , SÁNDOR LÁSZLÓ 2 0 3 A Transdanubian castle in the whirlwind of the Fifteen Years' War
(Tata a tizenötéves háborúban. Annales Tataienses I. Mecénás Közala- pítvány, Tata, 1998.)
VADKERTI, MÁRIA 2 0 6 A Turkish border castle in Transdanubia
(Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről.
Szerkesztette: Tóth G. Péter. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. Veszp- rém, 1998.)
V Ö R Ö S , GÁBOR 2 1 0
Authors 2 1 3
A z A E T A S t ö r t é n e t t u d o m á n y i folyóirat. M e g j e l e n i k é v e n t e n é g y a l k a l o m m a l . Kiadója az A E T A S K ö n y v - és L a p k i a d ó E g y e s ü l e t . A lap f ő k c n t történeti t á r g y ú t a n u l m á n y o k a t , forrásokat, kritikákat, i s m e r t e t é s e k e t , interjúkat k ö z ö l , de s z í v e s e n
fogad írásokat a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k más á g a i b ó l is.
A z A E T A S m e g j e l e n é s é t d ö n t ő e n alapítványi t á m o g a t á s teszi l e h e t ő v é . A z A E T A S t ö b b vagy akár e g y száma is m e g r e n d e l h e t ő a s z e r k e s z t ő s é g c í m é n . A folyóirat előfizetési díja e g y évre 1 0 4 0 Ft. A lap ára e g y s z á m m e g r e n d e l é s e e s e t e n
2 6 0 F t + p o s t a k ö l t s é g , k ö n y v e s b o l t b a n 3 2 0 Ft.
A z A E T A S - t a s z e r k e s z t ő s é g terjeszti. A lap m e g v á s á r o l h a t ó :
Budapest: Magiszter K ö n y v e s b o l t , V . ker., V á r o s h á z u. 1.; Balassi K ö n y v e s b o l t , II. ker., M a r g i t utca 1 - 3 . ; E ö t v ö s K ö n y v e s b o l t , V . ker., K e c s k e m é t i u. 2.; L i t e a K f t . ,
I. ker., Budavár, H e s s A . tér 4 . ; í r ó k Boltja, Parnasszus K f t . , A n d r á s s y ú t 4 5 . ; Atlantisz K ö n y v e s b o l t , V . ker., Váci utca; E L T E B T K k ö n y v á r u s , Piarista k ö z 1.;
Osiris K ö n y v e s b o l t , V . ker., Veres Pálné u.
Szeged: Katedrális B t . : Sík S á n d o r K ö n y v e s b o l t , O s k o l a u. 2 7 . ,
K ö n y v - cs J e g y z e t b o l t , D u g o n i c s tér 12.; M ó r a K ö n y v e s b o l t , Kárász u. 5.; E g y e t e m i k ö n y v á r u s , Petőfi S. s g t . ; J G Y T F K i a d ó J e g y z e t b o l t , B o l d o g a s s z o n y sgt. 6 . ;
T o l k i c n K ö n y v e s b o l t , K o s s u t h L. sgt. 1.
Miskolc: F ó k u s z K ö n y v e s b o l t , Pátria ü z l e t h á z ; Bibliofil K f t . , Kazinczy K ö n y v e s b o l t , Széchenyi u. 3 3 . Nyíregyháza: B e s s e n y e i G y ö r g y T a n á r k é p z ő Főiskola j e g y z e t b o l t j a ,
Sóstói u t c a 3 1 / B
Pécs: JPTE I s k o l a s z ö v e t k e z e t K ö n y v e s b o l t , I f j ú s á g ú t 6.
Szombathely: B e r z s e n y i D á n i e l , T a n á r k é p z ő Főiskola j e g y z e t b o l t j a Károli G á s p á r tér
* * *
Kiadja az A E T A S K ö n y v - és L a p k i a d ó E g y e s ü l e t 6 7 0 1 S z e g e d , Pf. 1 1 7 9 .
T e l e f o n : 6 2 / 4 5 4 - 0 0 0 / 3 1 - 8 5 e - m a i l : a c t a s @ j a t c . u - s z c g c d . h u h t t p : / / w w w . l i b . j g y t f . u - s z e g c d . h u / a c t a s /
Felelős kiadó: D e á k Á g n e s O l v a s ó s z e r k e s z t ő : B c n k e s Réka T e c h n i k a i szerkesztő: L e n g y e l A. G á b o r
A b o r í t ó t tervezte: Szekeres Ferenc
N y o m d a i m u n k á l a t o k : D é l m a g y a r o r s z á g K ö n y v - , L a p k i a d ó és N y o m d a i p a r i K f t . , Szeged.
' I S S N 0 2 3 7 - 7 9 3 4
Ezt a 16 század végi „pénz-reformot" általában az oszmán gazdaságtörténet egyik legdrámaibb fordulópontjának tekintik ám okairól és következményeiről például az oszmán „árforradalomróf, élesen megoszlanak a vélemények Abban azért szinte mindenki egyetért hogy az akcse megrendülése felborította a hagyományos társadalmi egyensúlyt és kikezdte a hatalom legitimitásét A 14-16.
században ugyanis mind a kormányzat, mind az oszmán társadalom úgy hitte, a rendezett pénz- és árviszonyok, azaz a szilárd pénz(ek) és a viszonylagos olcsóság a társadalmi béke legfontosabb feltételei közé tartozik Az a felfogás uralkodott; logy a gazdaság célja nem a haszonszerzés, hanem a társadalom szükségleteinek kielégítése: olcsó és jó minőségű áruk biztosítása olyan mennyiségben, hogy az alapvető cikkek mindig mindenki számára hozzáférhetők legyenek Ezt a célt a termelékenység és a szállítás korabeli körülményei között csakis úgy lehetett óiérni, ha az állam politikai ellenőrzése alá vonta a gaz- daságot Mindez a termelési tényezők a föld-, a munkaerő- és a tőkemozgás, valamint a piaci (kereskedelmi) tevékenység szigorú szabályozását kívánta meg.
Erre szolgált a pénzverés monopoiizálása, a pénz- és nemesfémforgalom ellenőrzése, a központi árszabás intézménye, valamint a kivitel korlátozása és a behozatal bátorítása. Az 1530-as évek közepén hozott intézkedésekkel és az ezutání pénzpolitikával viszont az állam mintha lemondott volna a pénz- rendszer teljes ellenőrzéséről feladta volna a belső ellátás elsőbbségét biztosító, a bérből és fizetésből élő rétegek védelmét szolgáló tradicionális politikáját és ha egyelőre korlátozottan is, de rászabadította volna a társa- dalomra a szabadpiac könyörtelen törvényeit
Fodor Pál tanulmányát számunk 27. oldalán olvashatják.
