MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
A NÖVÉNYVÉDELEMBEN
Tartalomjegyzék
• A minőség és a minőségügy értelmezése 7-54
minőségügyi bevezető 7-25
megfelelőség 26-30
minőség 31-54
• A minőségügyi szabályozási rendszer 55-96
minőségügy 56-61
szabványosítás 62-72
nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer 73-96
Tartalomjegyzék (folytatás/1)
• Élelmiszerbiztonság 95-123
GMP, GAP 100-103
HACCP 104-119
Termék nyomon-követhetősége 120-123
EUREPGAP 154-160
ISO 22000 161-170
• Ember-ember kapcsolatú szolgáltatás 124-153
szolgáltatások 128-138
az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások
Tartalomjegyzék (folytatás/2)
• ISO 9001 szabvány 171-189
ISO 9001 171-175
audit 176-189
• TQM 190-243
TQM értelmezése 191-209
TQM jellemzése 210-219
folytonos tökéletesítés 220-232
a kiválóság mérése 233-243
• Milyen a jó élelmiszeripari
minőségmenedzsment-rendszer? 244-253
Tartalomjegyzék (folytatás/3)
• Környezet irányítási rendszer (KIR) 254-302
ISO 14000 szabványsorozat 258-267
Példa: a vizek védelme 268-279
Szennyezések nyomon-követése 280-292
EMAS 293-302
Bevezetés
A minőségügy jelentősége a növényvédelemben
• Az élelmiszertermelés során a növénytermelési
technológiákba szorosan beépül a termesztett növények védelme a különböző kórokozóktól, kártevőktől.
• Az alkalmazható technológiák közötti választás felelőssége a szakemberé, amelyet legjobb tudása szerint kell elvégeznie.
• A minőség fogalma szorosan kötődik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek tevékenységéhez, úgy a
munkafolyamatok szervezésénél, végrehajtásánál, mind a vevők és más érdekeltek igényeinek kielégítésénél.
• A növényvédő szakemberek számára fontos, hogy munkájuk során ügyeljenek a természeti környezet védelmére is.
A MINŐSÉG ÉS A MINŐSÉGÜGY
Minőségügy
Minőségügy - történeti áttekintés
• „Kell hogy egy rendszernek célja
• legyen, valamilyen értéket kell
• létrehoznia, más szóval eredményeket.
• A rendszer vezetése számára szükséges,
• hogy tudással rendelkezzenek a
• rendszerben dolgozó emberekről és a
• rendszeralkotók közötti kapcsolatokról. „
A minőségügy kialakulása
• Az emberrel egyidős
• Áldozat az isteneknek?
• Asszir birodalom – termékfelelősség
• Ókor – mérések, jelölések
• Biblia – hamis mérés
• Céhek – mestermunka, felszabadítás
• Tanúsítványok
A minőségügy kialakulása (folytatás)
• Tömegtermelés
• „minőség-ellenőrzés” különválása
• „statisztikai folyamatszabályozás”
• Újkori termékfelelősség, fogyasztóvédelem
• USA-FDA
• Minőségmenedzsment-rendszer szabványok
• Minőségi díjak
Néhány Minőség Guru minőségképe
• A célnak vagy használatnak való megfelelés, alkalmasság. (JURAN)
• A minőség nem más, mint egy erre alkalmas piacon a termék vagy szolgáltatás egyenletességének és megbízhatóságainak kis
költséggel elérhető és előre megjósolható mértéke. (DEMING)
• A minőség a követelményeknek való megfelelés, és nem pedig megfelelés a jó színvonalnak. (P. B. CROSBY)
• A termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak összessége a
marketing, az irányítás, gyártás, műszaki tervezés, fenntartás révén, amelyek a használat során kielégítik a vevő elvárásait.
(FEIGENBAUM)
• Egy termék minősége annál jobb, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége. (TAGUCHI)
• A japán Shoji Shiba (1989) minőségmodellje értelmezésében igyekszik a korábbi, jól
ismert minőség- értelmezések szintézisére:
• Shoji Shiba japán professzor tevékenységének hatására új megvilágításba került a minőségi szemlélet.
• A tudós szerint a minőségnek négy fokozata van:
• A szabványnak való megfelelés,
• A használatra való alkalmasság,
A minőség szerepe a vállalatirányításban
• A minőségügy folyamatszemléletével összefüggésben egy vállalkozás úgy jellemezhető, mint egy tevékenységekbe és folyamatokba szervezett erőforrásokból álló egység/ entitás, mely termékek és folyamatok kombinációjából álló
technológiát alkalmaz,
hogy a vevő számára értékes javakat és szolgáltatásokat állítson elő.
• A vevő annyi értéket tulajdonít a terméknek és a
szolgáltatásoknak, amennyire követelményei, igényei és
• A minőségügy térhódításának megfelelően a minőségrendszerek törekvése is változott:
• az előírásoknak való megfeleléstől indult, majd az lett a célja, hogy növelje a vevői elégedettséget
(ISO 9001:2000),
átfogó vállalati teljesítmény és képességek fejlesztése (ISO 9004:2000) útján.
• Ezzel egyidejűleg a minőségügyi mérnökök szerepe is fejlődött: az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésétől
„magának a folyamatnak és a gyártott javak minőségének maximálásáig”
David Lyth: Quality Engineering
A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)
• A versenyképes működés iránti igény arra késztette a
minőségszakembereket, hogy először minőségszabályozó- rendszereket, majd fokozatosan minőségirányítási
rendszereket (QMS) fejlesszenek ki és valósítsanak meg,
beépítve a folyamatszabályozást, a belső auditfolyamatokat és a fenntartható, folyamatos fejlődés kezdeményeit.
• A minőségügyi rendszerek célja napjainkban átértékelődött, és mivel a minőséget szervezeti szinten értelmezik, ezért a vállalatvezetésnek elkötelezettséget kell vállalnia a minőség
A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)
• A XX. század minőségüggyel foglalkozó nemzetközi
szakemberei, „gurui” szinte kivétel nélkül vezetési kultúraként, a vállalati stratégia alappilléreként is értelmezték a
minőségtudományt, és annak sokszínű eszközrendszerét.
• A vállalat vezetése célként jelöli meg a vevői igények
kielégítését, amelyre utal E. Deming is híres 14 pontjában, amely egyszerűsítve közli azon tényezőket, amelyek a vállalat minőségorientált vezetését biztosítják:
A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)
Deming 14 pontja:
• 1. Legyen tartós cél és állandó feladat a termékek és szolgáltatások folyamatos javítása!
• 2. A termék, a szolgáltatás legyen elsőre jó!
• 3. A minőség nem az ellenőrzéstől, hanem a rendszer helyes megtervezésétől és működtetésétől várható.
• 4. Az üzleti kapcsolatok kiépítésénél nem elég az árból kiindulni.
• 5. Állandóan fejlesszük, javítsuk az egész rendszert!
• 6. Állandóan tanuljunk!
•
• 8. Szűnjön meg az állandó félelem!
• 9. Döntsük le a funkcionális korlátokat!
• 10. Ne jelszavakkal, állandó figyelmeztetéssel ösztönözzünk!
• 11. A számokkal való ellenőrzés veszélyes!
• 12. Állítsuk vissza a jó munka becsületét!
• 13. Bátorítsuk a tanulást, becsüljük meg a tudást!
• 14. Ne csak beszéljünk, cselekedjünk is!
Deming 14 pontja (folytatás):
A 14 pontot megalapozó általános vezetési filozófia:
• 1. Vevőorientáltság
• 2. Folyamatos javítás
• 3. A minőség a vállalati rendszer egészétől függ.
• A vezetőség fontos feladata a minőség iránti elkötelezettség
kinyilvánításán kívül a dolgozók motiválása és a felkészültségének fejlesztése.
• A vezetőség további feladata, hogy sikerre vigye a szervezetet.
• A siker külső és belső formában jelentkezhet: előbbi piaci
A vevői- fokusz, a vevői megelégedettség szerepet játszik a vállalat stratégiájának kialakításában.
Cassidy szerint a szállító és a vevő megelégedettsége öt lépcsőn keresztül érhető el:
- Meg kell határozni a vevő igényeit.
- Ezeket az igényeket megfelelő tervekre és specifikációkra kell lefordítani.
- Megfelelő fejlesztés- vizsgálatokkal biztosítani kell, hogy azon termékek, amelyek megfelelnek a
specifikációknak a vevő igényeivel is találkozzanak.
- Biztosítani kell, hogy a gyártásért felelősek,
egyértelmű és mindenre kiterjedő utasításokat
A vevők és vásárlók kapcsolat a az előlállítóval és
szolgáltatóval.
A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben
• A fogyasztói kultúra a XXI. században új kihívások elé állítja a szolgáltatókat és a termék-előállítókat.
• A vevők és a fogyasztók igényei egyre jobban specializálódnak.
• A fogyasztási folyamat résztvevői tudatosan választanak vagy elvetnek egy terméket/ szolgáltatást annak érték-tartalma alapján.
• Korunkban a termékhez hozzáadott, többletérték a
• keresett, a termékhez kapcsolódó szolgáltatások jellemzőek.
• A felgyorsult változás a fogyasztói habitusokban megköveteli a termelő- és szolgáltató szervezetek fokozott figyelmét és gyors
• A fogyasztói minőségkép fejlődése egyrészt
• segít a hatékonykommunikációban, és információszerzésben az igényfelmérés, tulajdonságtervezés során,
• másrészt a termékeket/ szolgáltatásokat jellemző alapfunkciók, látens igények kifejeződése veszít hangsúlyosságából és meg is változhat.
• A fogyasztó számára a jó minőség azt jelenti, hogy az
objektum a saját, személyes igényeket kielégíti és ezen felül a termék/ szolgáltatás tulajdonsága valamilyen egyéb értéket is hordoz, így nagyfokú elégedettséghez is vezet a fogyasztási folyamat.
A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati
minősémenedzsment rendszerben (folytatás)
RÉSZLETES MINŐSÉGÜGY
Alapfogalmak
• Megfelelőség
• Minőség
• Élelmiszer biztonság
A MEGFELELŐSÉG
A megfelelőség
A minőségügyben a minőség mellett értelmezzük az objektumok (termékek, folyamatok, személyek, rendszerek stb.) – adott követelményrendszerre vonatkozó – megfelelőségét (conformity).
Nem azt mondjuk, hogy egy objektum megfelelő, hanem azt mondjuk, hogy egy objektum
egy adott követelményrendszer szempontjából
megfelelő.
A megfelelőség-megállapítás folyamata
Megfelelőség-tulajdonságok kiválasztása
Megfelelőség-vizsgálat objektum
megfelelőség-tulajdonságok
meghatározott tulajdonságértékek Vizsgálati
szempontok
Vizsgálati módszer
Megfelelőség
A megfelelőség-megállapítás főbb típusai
Vizsgálat
testing
Átvizsgálás
audit, inspection
Vizsgáztatás
examination
Megfelelőség-megállapítás
conformity assessment termék (anyag) folyamat, szolgáltatás,
minőségügyi rendszer személy
A MINŐSÉG
A minőség általános filozófiai értelmezése
A minőség általános (naturális) filozófiai értelmezése szerint adott dolog (objektum) minősége, pontosabban
„mineműsége” a dolog azon tulajdonságainak az
összessége, amelyek azzá teszik az adott dolgot, ami.
jellemző funkcionális
és leíró
tulajdonságok
Objektum
A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése
O B
J E K T U
Lényeges tulajdonság (1)
Tulajdonság érték (1) Vizsgálati
szempont Mérés
Minőség
. . .
értékrend
A minőség korszerű értelmezése
A korszerű minőségügy értelmezése szerint
a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége
a termelési és a fogyasztási folyamatokban érdekeltek, azaz
elsősorban a fogyasztók, a termelők és a társadalom értékítélete arra vonatkozóan, hogy
a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit,
azaz az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak.
A minőség tehát átadott érték.
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése
A minőségirányítás ISO 9001:2000
Élelmiszerbiztonság Irányítása
Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000
A termelési folyamat minőségszabályozása
M IN Ő S É G S Z A B Á L Y O Z Á S
M E G F E L E L Ő S É G S Z A B Á L Y O Z Á S
F O L Y A M A T S Z A B Á L Y O Z Á S
T E R M E L É S t e r m é k F O G Y A S Z T Á S
m i n ő s é g ü g y i j o g s z a b á l y o k
b e a v a t k o z ó t e r m e l ő i
m i n ő s é g m é r t m e g f e l e l ő s é g f o g y a s z t ó i
m i n ő s é g
Adott termék fogyasztói minőségének és megfelelőségének összehasonlítása
Jellemző Minőség Megfelelőség
Fogalma elsődlegesen
szubjektív Objektív
Dimenziója Érték Naturális
Tulajdonságtípusa Funkcionális Leíró
Mérhetősége Nehezen Könnyen
A piaci igénykielégítési folyamat
T E R M E L É S F O G Y A S Z T Á S
ig é n y k ie lé g íté s ig é n y
te rm é k /é rté k c s e re é rté k
é rté k re n d é rté k re n d
te rm e lő
fo g y a s z tó
P I A C
Mi a minőségügy?
A minőségügy
a termelési és a fogyasztási folyamatok minőségének a nemzeti szintű
és a vállalati szintű
szabályozásával foglalkozik.
A minőség szabályozása
Nemzeti szinten: jogszabályok, ajánlások, serkentés termékfelelősség, fogyasztóvédelem, CE jel, ….
Vállalati szinten: minőségmenedzsment-rendszer
ISO 9004, GMP,
Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszer, ….
A minőségügy nemzeti jelentősége
te r m e lő fo g y a s z tó tá r s a d a lo m
n y e r e s é g , h ír n é v
ig é n y k ie lé g íté s , b iz to n s á g
g y a r a p o d á s , b iz to n s á g
g a z d a s á g i fe jlő d é s
A termelés (gyártás és szolgáltatás) magas színvonalú minősége
A minőségügy vállalati jelentősége
a v á lla la ti re n d s z e r tö k é le te s íté s e
a d o lg o z ó i e lé g e d e tts é g
n ö v e k e d é s e
a z ü z le ti e r e d m é n y e k
n ö v e k e d é s e
a te r m e lé s m in ő s é g é n e k tö k é le te s íté s e
a fo g y a s z tó i e lé g e d e tts é g
n ö v e k e d é s e
AZ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT
Az igénykielégítési folyamat értelmezése
T E R M E L É S I F O L Y A M A T te rm e lő
F O G Y A S Z T Á S I F O L Y A M A T fo g y a s z tó ig é n y k ie lé g íté s ig é n y
te r m é k é r té k c s e r e é r té k
P I A C
é r té k r e n d é r té k r e n d
Piacok
• Szabadpiac
– A szabadpiacot a kereslet és a kínálat szabályozza,
az árak a kereslettől és a kínálattól függnek.
A vevő akkor „Király”, ha kínálati piac van, ekkor ő dönti el, hogy mit, hol vásárol.
• Közpiac
– A közpiacon általában nem a fogyasztó fizeti a csereértéket (az árut),
A teljes igénykielégítési folyamat
TELJES
FOGYASZTÁSI
FOLYAMAT TELJES
TERMELÉSI FOLYAMAT
IGÉNY
TERMÉK
Fogyasztás
Piackutatás
Termelési rendszer létesítése
Termék és termelési rendszer
tervezése
Fogyasztói igény megjelenése
Termelés
A mezőgazdasági igénykielégítési lánc
T A L A J - M Ű V E L É S
N Ö V É N Y - N E M E S ÍT É S
N Ö V É N Y - T E R M E S Z -
T É S
T A K A R M Á N Y -K É S Z ÍT É S
Á L L A T - T E N Y É S Z -
T É S Á L L A T -
N E M E S ÍT É S
Az igénykielégítési folyamat érdekeltjei
Az igénykielégítési folyamat alapvető
érdekeltjei (stakeholders, interested parties),
érintettjei, partnerei, társai, tág értelemben vett „vevői”
a fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók, a termelési folyamatban érdekelt termelők
és a termelők beszállítói valamint a társadalom.
Megjegyzés: érdekeltek – akik a lóversenyen egy lóra tettek.
Az igénykielégítési folyamat minősége
a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége
a társadalom értékítélete a termelő
értékítélete
a fogyasztó értékítélete
nyereség siker
igénykielégítés biztonság serkentés biztonság
A minőség összetevői
• adott időpontbeli minőség
• a minőség időbelisége – a megbízhatóság
• a minőség veszélytelensége – a biztonság
Az igénykielégítési folyamat minőségének időbelisége:
A megbízhatóság
Megbízhatóság: hibamentes működés
• Fenntartás/karbantartás nélkül értelmezett megbízhatóság (reliability)
• Fenntartással/karbantartással értelmezett
megbízhatóság (dependability)
A termelési illetve a fogyasztási folyamat biztonsága
A biztonság azt jelenti, hogy az igénykielégítési folyamat által okozott károsodás kockázatának szintje elfogadható.
A folyamatok (rendszerek) biztonságával a
biztonságtudomány (Safety Science) foglalkozik, melynek lényege, hogy a veszély mértékét
védelemmel elfogadható szintűre kell csökkenteni.
A biztonság szempontjából kiemelt szerepe van az ún. kritikus folyamatoknak, rendszereknek, melyek meghibásodása nagy veszélyt jelent,
így megfelelő védelmük biztosítása elengedhetetlen.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG
A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet végzőknek saját
minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a
biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben
megfogalmazott előírásokra építve.
Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete tette kötelezővé.
A MINŐSÉGÜGY
A minőségügy tartalma A minőségügy része:
A műszaki szabályozás (technical regulation), a biztonságtechnika,
az élet-, egészség-, munka-, személy-, erkölcs-,
a vagyon- és tűzvédelem,
valamint a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos
környezetvédelem.
A minőségügy tartalma (folytatás)
A minőségelemzés alapvető eszköze az értékelemzés, szerves része egyrészt az ergonómia,
másrészt a forma, az esztétikum, a formatervezés, a design.
A minőségügy része a termékazonosítás, a termékjelölés és az eredetjelölés.
A minőségügyhöz szorosan kapcsolódó terület a védjegy témaköre.
A minőségügy terjedelme
• nyereségérdekeltségű gyártás
• nyereségérdekeltségű szolgáltatás
• közszolgáltatás
• közigazgatás
• államigazgatás
minden piaci igénykielégítési folyamat
A minőség kétszintű szabályozási rendszere
Vállalati
Minőségszabályozási Rendszer
Nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer Minőségügyi szabályozási rendszer
Vállalati
Minőségszabályozási Rendszer
Vállalati
Minőségszabályozási Rendszer
A piac minőségügyi szabályozása
• A kapitalista gazdaság a nyereségmaximalizálással csak a szabadpiacot szabályozza!
• A közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat!
• A közpiac
a minőség mint közérdek alapján szabályozható, de ehhez közösségi értékrend szükséges!
A minőségügy és az erkölcs kapcsolata
A minőségügy számos guruja megállapította, hogy erkölcs nélkül nincs minőség!
Az erkölcsi hozzáállástól függ
• az igények,
• a munkatársak vezetése,
• a munkatársak egymáshoz való viszonya,
• a termelés minősége,
• a termelő és a fogyasztó kapcsolata,
• az ügyfelekkel való bánásmód.
A minőség szempontjából ezért meghatározó
A SZABVÁNYOSÍTÁS
A szabvány értelmezése
standard (angol)
szokásos követelmény dokumentált előírás
viszonyításul szolgáló anyag, módszer, ….
a szabvány (magyar)
ismétlődő (műszaki) feladatok
egységes, kedvező megoldásának
A szabványok és a jog
a szabványok használata önkéntes, nem kötelező
jogszabály (nemzeti) szabvány használatát kötelezővé teheti az adott országban
az EU-ban minden tagállam
köteles honosítani az EU szabványokat
A szabványok lényege
egységesítés
cserélhetőség
összekapcsolhatóság
követelményszint
biztonság biztosítása összehasonlíthatóság
A szabványosítás
minden érdekelt fél bevonásával
gyártók, felhasználók, társadalom
megfelelő eljárásrenddel
a szabványosító szervezet tagjai szavazással
A szabványok főbb típusai
a szabványosító szervezet alapján
szabvány
vállalati szabvány
nemzeti szabvány
európai szabvány
„nemzetközi” szabvány
Ismertebb szabványosító szervezetek
nemzeti
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET BSI, …..
európai (EU és EFTA)
CEN Európai Szabványügyi Bizottság
CENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ETSI Európai Távközlési Szabványügyi Intézet
…… kapcsolódó szervezetek
„nemzetközi”
ISO IEC
…..
A szabványjel
MSZ
EN
ISO
IEC
…..
Például:
ISO 9004:2000
A szabványosító és a szabványjel
MSZT MSZ
BSI BS
CEN, CENELEC EN
ISO ISO
IEC IEC
ISO és IEC ISO/IEC
A szabványosítás kapcsolatrendszere
" N E M Z E T K Ö Z I"
S Z A B V Á N Y O S ÍT Á S
E U R Ó P A I
S Z A B V Á N Y O S ÍT Á S
" n e m z e tk ö z i" s z a b v á n y o k
e u ró p a i s z a b v á n y o k ta g o rs z á g n a k k ö te le z ő
A szabvány használata
megegyezés alapján
vállalaton belül
piaci szereplők között
A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI
SZABÁLYOZÁSI RENDSZER
A nemzeti minőségügyi szabályozó rendszer
a minőségügyi helyzet figyelése piacfelügyelet
a minőségügyi helyzet értékelése
a nemzeti minőségpolitika megalkotása
a minőségügyi jogszabályok, ajánlások alkotása hatásértékelés!
A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszerek
a fogyasztói érdekek védelme
a termelői érdekek védelme (iparvédelem)
a piac védelme
A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A műszaki szabályozási rendszerek
önkéntes (piaci)
megfelelőség-vizsgálat, -tanúsítás, akkreditálás
hatósági szakterületi védelmi
egészségügyi, élelmiszer, gyógyszer, ….
hatósági általános védelmi
munka-, környezet-, ….
A nemzeti minőségügyi végrehajtó rendszerek A minőségügyi serkentő rendszerek
• minőségügyi program, mozgalom
• minőségi díjak, elismerések
• minőségügyi jelek, védjegyek
• minőségügyi tájékoztatási, oktatási rendszerek
• minőségügyi támogatási rendszerek
A minőségügyi igazságszolgáltatási végrehajtó rendszer
a fogyasztói érdekek védelme
a termelői érdekek védelme (iparvédelem)
a piac védelme
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer A fogyasztói érdekek védelme
termékfelelősség * termékbiztonság
fogyasztóvédelem *
a fogyasztóvédelmi törvény
a fogyasztók büntetőjogi védelme
a szerződés hibás teljesítésének szankciói
Termékfelelősség
termék: minden ingó (tapintható) dolog és az elektromos áram
termékfelelősség:
a gyártó felel
a termék hibája által
okozott kárért
A fogyasztók alapvető jogai
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- az alapvető szükségletekhez
olyan fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz, amelyek a túlélést biztosítják (megfelelő élelmiszer, ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás, higiénia);
- a biztonsághoz
az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások
A fogyasztók alapvető jogai
(folytatás/1)
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- a tájékoztatáshoz
a tisztességtelen és félrevezető hirdetés és címkézés elleni védelemhez, valamint a tények ismertetéséhez és a feltétlen tájékoztatáshoz való jog;
- a választáshoz
versenyképes fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való jog, a megfelelő minőség biztosításával;
A fogyasztók alapvető jogai
(folytatás/2 )
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- a képviselethez
a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati politika tervezésében és végrehajtásában;
- a kártérítéshez
a rossz minőségű fogyasztási cikkek és a nem megfelelő szolgáltatások ellentételezéséhez való jog;
A fogyasztók alapvető jogai
(folytatás/3)
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya (Consumer Protection Charter) szerint a fogyasztónak joga van:
- a fogyasztók oktatásához
a megfelelő tudás és gyakorlat megszerzéséhez való jog a tájékozott fogyasztóvá váláshoz;
- az egészséges környezethez
a félelem- és veszélymentes környezethez való jog, amely a méltóságot és a jólétet biztosítja.
A fogyasztói érdekek védelme
A minőség büntetőjogi védelme
visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel
a rossz minőségű termék forgalomba hozatala
a minőség (megfelelőség) hamis tanúsítása
az áru hamis jelölése
A gazdasági reklámtevékenységről
Reklám: versenyeszköz
hirdetés jellegű tájékoztatás áruk vásárlására
o jogok igénybevétele
o célok, nézetek megismerése, befolyásolás
népszerűsítés
o áru tulajdonsága o szervezet
Tilos reklámátevékenységek
megtévesztésre alkalmas túlzó, félrevezető, mást ócsárol
közerkölcsöt sérti
jogszabályba ütközik
indokolatlan összehasonlítás
egészségre, környezetre ártalmas
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer
A termelői érdekek védelme (iparvédelem)
A találmányok szabadalmi oltalmáról
A használati minta oltalmáról
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról
A minőségügyi igazságszolgáltatási rendszer
A piac védelme
a tisztességtelen piaci magatartás tilalma*
szerződésjog*
felelősség szerződésen kívül okozott kárért*
A SZERZŐDÉSJOG
Szerződés
Szerződés:
a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
Akaratnyilatkozat:
szóban írásban
ráutaló magatartással (a formátlanság szabálya!)
A szerződés hibás teljesítése
Szavatosság Típusai:
kellékszavatosság jogszavatosság
A vevő kötelezett a bizonyításra:
A szerződés hibás teljesítése (folytatás)
Jótállás
Az eladó kötelezett a bizonyításra:
a termék eladáskor hibátlan volt
Felelősség
szerződésen kívül okozott kárért
Aki másnak jogellenesen kárt okozott, köteles azt megtéríteni.
Feltételek:
jogellenes magatartás (pl. vagyoni károkozás) a kár (vagyoni, nem vagyoni)
Felelősség
szerződésen kívül okozott kárért (folytatás)
Kártérítési felelősség
veszélyes üzem működésétől eredő kár (járművek, gázművek, vízművek, mérgező anyagok stb.) alkalmazott károkozása
szövetkezeti tag károkozása
államigazgatási jogkörben okozott kár a megbízott károkozása
a képviselő károkozása
ÉLELMISZERBIZTONSÁG
A vendéglátásnak, a közétkeztetésnek, a cukrászati és hidegkonyhai tevékenységet
végzőknek saját minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, a biológiai, fizikai és kémiai veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló
élelmiszer biztonsági rendszer kiépítésével és működtetésével, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott előírásokra építve.
Ezt a 80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelete tette kötelezővé.
Az elvárható gondosság követelményrendszere
Olyan követelményrendszer, amely minden „ésszerű megelőző intézkedés” és a meghatározott dokumentációs elemeinek betartásával az élelmiszer-előállító képes csökkenteni a hibás termék okozta kockázatot illetve fokozza a termék- biztonságot.
Általánosságban az élelmiszer-előállítónak meg kell tudni mutatnia, hogy:
• az előállításra használt épületei, gépei-berendezései
megfelenek az Élelmiszertörvény előírásainak (Élelmiszeripari gépek higiéniai minősítése, Food Safety Act 1990.)
• kielégítő veszélyelemzéssel rendelkezik
• jóhírű beszállítóktól vásárol a társaság
• a terméket megfelelő hőmérsékleten tárolta
• készletgazdálkodási rendszert mûködtet
• a munkavállalók a tevékenységnek megfelelő élelmiszerhigiéniai képzést kaptak
Az elvárható gondosság írásos dokumentumai a következők lehetnek:
• beszállítók ellenőrzésének dokumentumai
• veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (HACCP)
• tárolási hőmérsékletek napi ellenőrzése
• takarítás-fertőtlenítés elvégzésének dokumentumai
• nyomonkövethető (Lot-kód),termelési dokumentumok
• rágcsáló és rovarmonitorozás (pest control) dokumentumai
• alkalmazottak élelmiszerhigiéniai képzése
GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat
A Jó Gyártási Gyakorlat követelményrendszer (azokat a
követelményeket foglalja magába, amelyekkel biztosítható, hogy a termékek megbízható ellenőrzés alatt készülnek.
Továbbá mindazon technológiai, szervezési, műszaki eljárások, amelyek elvégzését a szakma képviselői a tudományos,
gazdasági ismeretek alapján szükségesnek tartanak arra, hogy a vevők által megkövetelt egyenletes minőségű és biztonságos terméket állítsanak elő.
GMP (Good Manufactural Practice) Jó Gyártási Gyakorlat (folytatás)
A GMP szabályozás megköveteli, hogy a gyártók, az előállítók, a csomagolók, a gyógyszergyártásban, az orvosi eszközöknél, és néhány élelmiszerterméknél valamint a vérkészítményeknél tegyenek olyan megelőző lépéseket, hogy biztosítsák
termékeik biztonságát, tisztaságát és hatásosságát.
GMP szabályozás minőségügyi szemléletet kíván a
termelésben, ami lehetővé teszi, hogy a társaság a minimális szintre csökkentse vagy megszüntesse a szennyeződés és
keresztszennyeződés lehetőségét és a hibákat. Ezáltal védi a
GAP (Good Agricultural Practice) Jó Mezőgazdasági Gyakorlat
Közösségi Agrárpolitika részeként önkéntesen alkalmazható helyes és szakszerű mezőgazdasági gyakorlatok
alkalmazásával biztosítható az elsődleges mezőgazdasági
termékek biztonságos előállítása, valamint a termékfelelősségi törvény kiterjesztése a termelőkre.
GAP (Good Agricultural Practice)
Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (folytatás) A gyakorlati ajánlások a mezőgazdasági termelés
(növénytermesztés) következő területeire vonatkoznak:
• termőföld használata
• komposztálás és trágyakezelés
• vízhasználat
• növény védőszerek használata
A VESZÉLYELEMZÉS ÉS KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (HACCP)
RENDSZER
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV
Codex Alimentarius Hungaricus 1-2-18/1993 számú előírás
A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének
alkalmazása
A HACCP rendszer alapelvei
• 1. alapelv
A veszélyelemzés végzése
• 2. alapelv
A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása
• 3. alapelv
A kritikus határérték(ek) megállapítása
• 4. alapelv
A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása
A HACCP rendszer alapelvei (folytatás)
• 5. alapelv
Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt
• 6. alapelv
Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik
• 7. alapelv
A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy
példája
A CCP-k meghatározásához használt döntési fa egy példája
A HACCP-munkalap egy példája
1. Írják le a terméket
2. Készítsenek folyamatábrát
Nyilván- tartáso-
kat
Helyes- bítő tevékeny-
ség(ek)et
felügyel ő módszer
-(eke)t kritikus
határér- ték(ek)et CCP(k)-t
Szabá- lyozó intézke- dés(eke)t
Veszély- (eke)t művelet
et (lépést)
3. Sorolják fel a
Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer
• Termék minőség: a termék mineműsége; annak
mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, a termékre vonatkozó elvárt követelmények és képességek összessége
• A bor minősége: szubjektív az élvezeti érték; íz, zamat, összbenyomás alapján, érzékszervi minősítéssel
könnyen, azonnal megállapítható, alapvető jelentőségű
• A bor megfelelősége: hosszadalmas, összetett, kémiai- analitikai módszerekkel meghatározott
Termék minőség-Élelmiszer biztonság-Irányítási rendszer (folyt.)
• Élelmiszer biztonság: annak a biztosítéka, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat fogyasztójának, amikor azt felhasználásának megfelelően elkészítik / vagy elfogyasztják
• Irányítási rendszer: egymással kapcsolatban vagy
kölcsönhatásban álló elemek összessége, politika és célok megfogalmazásához, valamint célok eléréséhez
• Élelmiszer lánc: az elsődleges élelmiszer előállítástól a végső fogyasztásig terjedő teljes folyamat szereplőinek láncolata
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése
A minőségirányítás ISO 9001:2000
Élelmiszerbiztonság Irányítása
Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők
• 2003/LXXXII. Élelmiszertörvény követelmény
(minőségbiztosítási, élelmiszerbiztonsági rendszerek alkalmazása)
• RECOMMENDED INTERNATIONAL CODE OF PRACTICE GENERAL PRINCIPLES OF FOOD HYGIENE
CAC/RCP 1-1969, Rev. 3-1997, Amd. (1999)
AJÁNLOTT NEMZETKÖZI GYAKORLATI SZABÁLYZAT AZ ÉLELMISZERHIGIÉNIA ÁLTALÁNOS ALAPELVEI
A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek kialakítására ható tényezők (folyt.)
• Fokozódó vevői követelmény a minőség- illetve élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek működtetése, tanúsítottsága
• Az élelmiszerláncok-sajátmárkás termékek beszállítási feltétele
• Korrekt adatszolgáltatási kötelezettség a hatósági ellenőrzéseknél
• Hatósági ellenőrzések-fokozódó szankciók
• Fokozódó EU piaci verseny a külföldi beszállítókkal
• Nyomonkövethetőség, termékvisszahívás
• Termékfelelősségi, fogyasztóvédelmi perek, élelmiszer botrányok
Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei
Független szervezetek általi igazolás, tanúsítás, nemzetközi elismertség-piaci érték
Versenyelőny a hazai szállítókkal- egyenlő esélyek a külföldi beszállítókkal szemben
Modern alapokra helyezett működés (kézi vezérlés-irányítás) Önellenőrzés elsődleges szerepe a hatósági ellenőrzésekkel szemben
Korrekt adatszolgáltatás a hatósági ellenőrzéseknél
Az irányítási rendszerek alkalmazásának előnyei (folyt.)
Megteremti a folyamatos fejlődés és eredményes működés lehetőségét, a minőséget állítja a központba
Csökken a termékfelelősségi kockázat
Teljeskörű legalitás, jogszabályi megfelelőség
Áttekinthetőség, rendezett dokumentációs környezet,
rendelkezésre álló bizonyítékok az előállítás körülményeiről Nyomonkövethetőség
Az irányítási rendszerek hátrányai
• Kiépítésük költséges
• A rossz évjáratok ellen nem védenek
• Többféle rendszert követelnek az egyes vevők, nincs
egységes, minden vevőnek egyaránt megfelelő rendszer
• Működtetésük a szervezet méretével arányosan több energiát és munkaerőt igényel
• Nincs jogszabályi kötelezettség
• Tanúsíttatásuk költséges
• Dokumentálással jár a működtetésük
• Nem a tökéletes minőséget garantálják, csak a folyamatos javítást illetve helyesbítést teszik lehetővé
Átjárhatóság a rendszerek között
• Minden irányítási és biztosítási rendszer alapja a folyamatok azonosítása és szabályozása
• HACCP alapok alkalmazása
• Az egyes rendszerek egymásba integrálhatóak, elegendő egyetlen kézikönyvet készíteni
• Az eltérő rendszerek speciális követelményei egymásba felvehetőek
A TERMÉK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE
(borászat)
láncszem
Beszállítás
Termék
Lot Beszállítás
Termék beépülés-teljes igénykielégítási lánc
A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon
Beszállítás
A gyártásazonosító Lot-kód jelentősége a nyomonkövethetőségi kapcsolódási pontokon
• A beszállítói lánc szereplőinek törzsadatokat illetve az aktuális beszállításhoz kötődő adatokat (Lot-kód) kell
szolgáltatnia a felette álló lánctagnak. A beszállítói adatoknak az aktuális beszállítást és a terméket azonosító adatnak
(gyártásazonosító) vagy kódnak (Lot) kell lennie.
• A gyártásazonosító Lot-kód használatának a
nyomonkövethetőség kapcsolódási pontokon nagy jelentősége van
Egy palack bor lehívása
termékútlevél (lot) lehívás
vevői visszajelzések, lehívások
KÖZPONTI ADATTÁR VEVÔ
Termékelőállítás folyamata Termék (Lot)- Disztribútor
Jelentés- Visszacsatolás
Beszállítói adatok
Folyamat- szabályozás adatok
Termék- szabályozás adatok
Nyomonkövethetôség (traceability)
AZ EMBER-EMBER KAPCSOLATÚ SZOLGÁLTATÁSOK
MINŐSÉGMENEDZSMENTJE
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
• A szolgáltatások értelmezése
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások
minőségmenedzsmentje
A szolgáltatások értelmezése
• A termelés: gyártás és szolgáltatás
• A szolgáltatások csoportosítása
• A szolgáltatások értelmezése
A termelés két alaptípusa
TERMELÉS TERMÉK FOGYASZTÁS
gyártás gyártmány
gyártmány használata felhasználása szolgáltatás szolgáltatmány
szolgáltatás/
szolgáltatmány
A szolgáltatások csoportosítása (önkényes!)
• Természetvédelmi szolgáltatások
• Rendszert létesítő szolgáltatások (projekt)
• Új ismeretet létrehozó szolgáltatások (projekt)
• Közellátó szolgáltatások (rendszerek)
• Társadalmi szolgáltatások
• Fogyasztási szolgáltatások
• Személyi szolgáltatások
Szolgáltatások – példák (1) Természetvédelmi szolgáltatások
vadgazdálkodás erdőgazdálkodás természetvédelem parkok fenntartása
vízkészlet-gazdálkodás
Szolgáltatások – példák (2) Létesítés (projektek)
Rendszert létesítő szolgáltatások infrastruktúra-beruházás
út, csatorna, ház, gyár, …. létesítése
Új ismeretet létrehozó szolgáltatások
kutatás-fejlesztés
Szolgáltatások – példák (3)
Ellátó rendszert működtető szolgáltatások víz, gáz, villany
csatorna, szemét
távközlés, hírközlés, posta
közlekedés: közúti, vasúti, légi, vízi
Szolgáltatások – példák (4) Társadalmi szolgáltatás Igazgatás
államigazgatás, közigazgatás
nemzet-, rend-, tűz-, élet-, vagyonvédelem, … bíróság, ügyészség
Társadalmi (köz)szolgáltatás
egészségügyi oktatási
temetési kulturális
szociális, jóléti vallási
sport média
Szolgáltatások – példák (5) Fogyasztói szolgáltatások
Fogyasztási szolgáltatás
nagy- és kiskereskedelem szállítás, raktározás
fogyasztási cikkek karbantartása szerviz, tisztítás
kölcsönzés
Általános szolgáltatás
bank, pénzügy, könyvelés
Szolgáltatások – példák (6) Személyi szolgáltatások
háztartásvezetés, takarítás, gyermekfelügyelet őrzővédelem
étterem, szálloda, üdülés, utazás
fodrász, kozmetika, masszázs, …
munkaközvetítés
A szolgáltatások értelmezése Nevezéktani problémák
„ termelés” nem egyértelmű
termelés = gyártás és szolgáltatás ( ……… = termelés és szolgáltatás) ( ……… = ipar és szolgáltatás)
szolgáltatás = a nem gyártó termelés
A szolgáltatások értelmezése
A termelés főbb típusai
• rendszeres, ismétlődő gyártmányelőállítás = gyártás
• rendszerműködtetés (I): természetvédelmi szolgáltatás
• rendszerműködtetés (II): közellátó szolgáltató rendszerek működtetése
• (egyedi, egyszeri) létesítmény-létrehozás = projekt (szolgáltatás?)
• (egyedi, egyszeri) ember-ember kapcsolatú szolgáltatás
tevékenység termelés és fogyasztás
térben és időben
termék cél
gyártás független tömegszerű áru
létesítés független egyedi létesítmény (áru) közellátó
szolgáltatás
összefüggő folyamatos áru ember-ember
kapcsolatú szolgáltatás
összefüggő egy rendszerben
egyedi folyamat
állapot- változás
A szolgáltatások különleges típusa:
az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások
Példák:
tanítás-tanulás
gyógyítás-gyógyulás
tanácsadás-tanácskérés
ügyintézés-ügyintézés-kérés
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
A termelési (szolgáltatást nyújtó) és a fogyasztási (szolgáltatást befogadó) folyamatok
egy rendszerben térben ugyanott egyidőben
zajlanak le (adott tér és idő) (Inseparability/Simultaneously) A folyamatok általában egyediek (Heterogeneity),
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
• A termék, azaz a szolgáltatmány – folyamatában észlelhető
– a keletkezés pillanatában átadásra kerül – nem megfogható (Intangibility)
– nem tárolható, nem szállítható (Perishability) – előre nem készíthető el
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások szolgáltatmányának jellemzői
Heterogeneity – ingadozás
Intangibility – megfoghatatlanság Perishability – tárolhatatlanság
Inseparability – elválaszthatatlanság
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok, azaz az igénykielégítési folyamat minőségét befolyásolja:
• a rendszer
• a szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok
• a termelő és a fogyasztó
• a környezet, helyiség
• az eszközök
• az időtartomány
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
A szolgáltatást nyújtó és befogadó folyamatok
egyrendszerbelisége, egyidejűsége és egyhelyűsége miatt
• a termelési folyamat minőségét a fogyasztó is befolyásolja
• a fogyasztási folyamat minőségét a termelő is befolyásolja a jó minőség szükséges feltétele a
termelő és a fogyasztó segítő együttműködése!
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások esetén az igénykielégítési folyamat minőségét
alapvetően meghatározza
a szolgáltatást nyújtó (termelő) egyén/szervezet képessége, tevékenysége.
a személyzet kiválasztása
irányítása, felügyelete
továbbképzése
értékelése meghatározó!
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások főbb jellemzői
A szolgáltatást adó és befogadó kapcsolatrendszere
a kapcsolat típusa
szolgáltatást adó
szolgáltatást befogadó szakmai képzettség,
képesség
tájékoztatás, oktatás emberi
jogi szakmai felelősség,
együttműködés empátia
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások folyamatszabályozása
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások megfelelőségszabályozása
• Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások
minőségszabályozása
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
folyamatszabályozás
• Mivel ember-függő, így a folyamat pontosan nem szabályozható
• Számos esetben jogszabály rögzíti az alapelveket (közoktatás, felsőoktatás, egészségügy….)
• Számos esetben jogszabály rögzíti a folyamatokat (pénzügy, közigazgatás, ….)
• Minél bonyolultabb a folyamat, annál képzettebbnek kell
Az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje
Megfelelőségszabályozás
• A termék megfelelősége általában nem értelmezhető!
• A szolgáltatást adó megfelelősége általában nehezen értelmezhető!
• A szolgáltató folyamat megfelelősége általában nehezen értelmezhető!
Közvetett megfelelőségszabályozás:
• A szolgáltatást adó megfelelősége az induláskor és a folyamat során
• A szolgáltatást befogadó megfelelősége az induláskor és a folyamat során
• A szolgáltatást befogadó megfelelősége a folyamat végén
• A szolgáltató folyamat megfelelősége a folyamat során
