A tengeri halászat nemzetközi adatai

10. szám.

———862-—— 1935

6. A főiskolák [. évfolyamos hallgatóinak előképzettsége az 1930/31—1934/35. tanévekben.

Instruction pre'ulable des étudiants de [Ve année, de 1930—31 31 1934—35.

1 A hallgatók—Etudiants

k ('S z ü 1 —— d o n t __

ayantundíylómedebachelier .va,

4"! (al á' . d . d'école maj/enne de commerce ggg

Tanév § e a zssem. ensezgnem. secon atre, _ ou d*agriculmre, É S U

2 :: porlant la mention: : _ portant la mention : ; §"3

Anne'es § ;; g 3 ;, _a.) § § % $$$ __,

' ha 333 fémég ; ;. -3 N" m § § vle 3— Éa_.$_

'" s " ' " § s a o § ,.

$ ; __ , _ k l , felső keresk. v. felső mezó- § % nna-§ _

% § k o z e p 1 s o a 1 gazdasági .Éggg

ÉK] érettségi bizonyítvánnyal iratkozott be "Hua:

1930/31 5.229 4.443 —— 953 1.328 2.162 509 86 164 259 104 178

% 100'0 85'0 — 21 '4 299 48'7 9'7 169 3232 509 20 533

1931/32 4.760 4.175 —— 919 . 1.327 1.929 357 62 116 179 99 129

%, 1000 87'? — 22-0 318 462 7-5 17—4 325 50-1 21 2-7

1932/83 4.700 4.197 301 679 1.276 1.941 312 67 104 141 101 90

" ,, 1000 898 7'2 16'2 30'4 46'2 66 215 33'3 45'2 2'2 19

1933/34 4.599 4.028 831 647 1.198 1.852 847 54 109 184 78 146

"x,, 1000 87'6 8'2 16'1 297 460 ?'5 15'6 31'4 530 l'? 32

1934/35 4.180 3.647 817 571 1.109 1.650 317 55 87 175 78 138

0/0 1000 87'2 8' 7 15 '? 3051 45 "2 7 "6 1 7'4

Ezekből az adatokból megállapítható, 'hogy a középiskolák kiválóbb tanulói túl- nyomórészben a bölcsészeti, orvosi, hittu—

dományi és mérnöki tudományok iránt ér-

deklődnek, míg a gyengébb középiskolai tanulók főkép jogi és' mezőgazdasági ta—

nulmányokat végeznek.

Jánki Gyula dr.

ultetni-Ilona...-counted-..nu-nuccnnnn-.no-onnooco-nun-nan-nnna-on-uo.-.orn-n-oc-no-nn-nnlnon-cuc...

; e MEZÖGA ZDASÁG a E

....IIICIC..l...!...Il...l"IlIII.-IIIIDICIIOCCI'DIIID'I.....u.n.-l!-Ill-Clio-IllllnluilIt'-..

A tengeri halászat _{nemzetközi adatai.}

Données internationales sur la péche maritime.

A tengeri halászat a statisztika ama területei közé tartozik, ahol az egységes adatok hiánya az országok közti összehasonlítást erősen akadá- lyozza. A Népszövetség mindazáltal hivatalos ha- lászati jelentések és más hivatalos adatok alap- ján kísérletet tett a tengeri halászat súly— és ér—

tékadatainak nemzetközi táblázatban való össze—

foglalására. E táblázatból csupán a súlyadatokat vettük át, minthogy az értékadatok úgy az or- szágok közötti összehasonlításra, mint az idő—

beli alakulás megfigyelésére a változó ár- és valutáris viszonyok miatt — kevésbbé alkalmasak.

Az adatok általában felölelik a héjasállatokat és puhatestűeket is, de nem terjednek ki a többi tengeri állatokra, így a bálnákra, fókákra, vizi madarakra, korall-okra stb, A héjasállatok és pu- hányok adatai azonban sokhelyütt nem teljesek.

Az egyes államoknál rendszerint nem vétettek számba a külföldi halászhajók által kirakott mennyiségek, viszont a hazai halászok külföldi kikötőkben kirakott fogásai is kimutattatnak.

Az egyöntetüséghiány ellenére táblázatunk a

"világ tengeri halászatáról sokirányban nyújt tá- jékoztatást. Látjuk, hogy a legnagyobb halász- 'államok az Egyesült Államok, Nagy—Britannia, a Szovjet—Unió, Norvégia. Korea s különösen Japán.

Ez államokban az évi eredmény rendszerint el- ,éri, sőt néhol erősen meg is haladja az egymillió

tonnát. Hosszabb évsorra visszapillantva, a ten—

geri halászat emelkedő irányzatot látszik mutatni s ha a legutolsó évek adata itt—ott gyengébb is, megállapíthatjuk, hogy a gazdasági válság a ten- geri halászatot aránylag kevéssé sújtotta.

Egy másik táblázatban a bálnahalászatról szá—

molunk be. Az adatok forrása a norvég bálnasta- tisztikai bizottság ,,International Whaling Sta—

tisticks" c. kiadványa (l. Annuaire stat. de la Soc. des Nations, 1935.)

Az adatok szerint a bálnahalászalot elsősor—

ban az Antarktisz vidékein űzik, északon már

kevés a bálna. A bálnahalászat az 1930/31. évad-

ban kuliminált, amidőn a statisztika közel 43

ezer bálnafogást mutat ki. l931/32—hen a fogott bálnák száma hirtelen lezuhanva a 13 ezret sem éri el, de a következő években a halászat ismét a korábbi színvonal felé lendül vissza. Az 1931/32.

évad különösen a bálnahalászatban vezető nor—

vég vállalatoknál volt kritikus, halászatuk szinte a nullára csökkent. A brit vállalatoknál is válsá—

gos volt az 1931/32. évad, de évi adataik alakulása jóval egyenletesebb a norvég vállalatokén'ál.

.A termelt báln'aolaj adatainak vonala a halá—

szatéval nagyjából párhuzamosan halad. Feltűnik, hogy Japánban a bálnaolajtermelés aránylag cse-- kély, aminek oka, hogy itt a bálna néptáplálékul nagyobb mértékben szolgál.

!. Tengeri halászatl) Ezer tonnában.

0 r s z a g 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934

Alaszka 3) ... 1869 295' 2702 2595 2591 2631 2758 . .3

Ausztrália 6) ... 22'6 27'8 330 312 286 289 . . '

Belgium ... . . 387 380 432 280 271 28'5

Bulgária ... 40 50 30 40 1'8 31 21 1'4

Dánia ... 84'0 94'6 893 927 880 898 845

Egyesült-Államok ... 969'0 1.004'3 1.235'7 1.115'3 8551 8349 . . É

Észtország ... . 136 149 169 124 243 152 163

Faröer-szigetek ... 213 235 270 318 305 287 27'4 .

Finnország ... 143 154 148 152 179 165] 168

Formóza . . ... . 458 595 57 492 520 65'3 [*

Franciaország 3) *) ... 2695 2573 2861 2902 2883 2986 .

Görögország ... . . 9'7 1'1'9 121 119 11'5 . .

Ir Szabad Állam 3) ... 32-2 233 16-2 123 115 78 76 59 ",

lzland ... 1849 2073 2130 2531 2321 2127 . '

Japán ... 26573 24914 25643 2.828'1 28540 30200 _" 4.100'0

Jugoszlávia ... 47 52 66 6'8 62 72 71 ._

Kanada ... 4569 5119 4822 468'1 404'2 341'5 339'0 Korea ... 5428 7726 9048 8666 10394 1.168'1 934'2

Kwantung félsziget ... 2'5 47 109 110 106 154 203

Lengyelorszag ... . . . . 74 91 137

Lettország ... 100 100 117 11'8 93 100 139 . ;

Litvánia ... 23 19 22 21 24 27 23 20 *

Marokkó ... 78 67 105 100, 104 142 192 .

Nagy-Britannia 6) ... 10966! 10961 1.137'91 1.189'3 1.076'8l 1.041'8 99041 . Németalföld ... 2132 2357 2213 2367 2462 198'4 1827 2124 ,

Németország 3) ... 298 324 337 368 388 371 409 . §

Norvégia ... 931'6 1.038'1 1.108'9 1.112'0 822'0 1.004'2 . . Portugália 5) . . . . ... 1647 1999 1500 1853 2022 1747 1548 2165 * Szovjet—Unió ... . . 972 1.297 1.443 1.333 1.300 . Spanyolország ... 230"? 2536 281'8 2859 3093 3198 3224

Svédország ... 796 875 823 87-4 882 870 1023

Új—Zéland ... 178 146 188 188 161 146 159

1) Annuaire Statistigne de la Société des Nations.

nyok és héjas állatok adata nem teljes. —— *) Algirral együ

lését is beleértve. — 5) A darabszám szerint számolt halak nélkül. ——

2. Bálnahalászat.

Genéve 1935. —— 2) Lazac és hering. —— s) A puha-

tt, valamint Izland és Új-Fundland tőkehalterme—

6) Puhányok és héjasok nélkül.

0 r s z a g 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 1931/32 1932/33 1933/34

— A fogott bálnák száma

Déli Jegestenger, Kelet-Ausztrália 14.809 20.341 30.167 40.201 9.572 24.327 26.087 Afrikai partok ... 3.835 3.362 3.498 823 1.043 1.168 2.304 ' Eszaki Jegestenger, északi Atlanti Ocean 1.561 1.159 1.472 703 827 1.257 823

Északi Csendes Ocean ... 1.412 1.241 975 . 319 591 1.019

Csile, Peru ... 300 330 250 . . . .

Japán, Korea, Kamcsatka ... 1.607 1.463 1.312 1.147 1.086 1.325 1.775 Összesen . . . . 23.524 27.896 37.674 42.874 12.797 28.668 32.008

Ebb"l norvég vállalatok 11.791 14.996 21.609 25.952 797 12.644 13.498 0 brit vállalatok 7.079 8.230 12.204 18.019 9.765 12.940 14.564

. A termelt bálnaolaj ezer tonnában

Déli Jegestenger, Kelet-Ausztralia 1817 2763 4312 6110 1369 4159 405"?

Afrikai partok ... 229 246 246 6'3 75 90 187

Eszaki Jegestenger,északi Atlanti-Ocean 8'3 ' 67 91 43 49 59 27

Északi CBendes-Ooeán ... 86 75 71 . 24 41 73

Csile, Peru ... 24 3-1 21 . . . .

Japán, Korea, Kamcsatka ... . 1'2 . 27 34 48 59

Összesen . . . . aaa-s 319—4 474-0 6243 1551 ; 439-7 435-3

benl norvég vállalatok 135'4 2049 3042 3923 49 * 223'1 211'9

J 0 brit vállalatok 67'8 86'8 1451