Magyarország út- és hídépítő vállalatainak gépi berendezése

^elPAR-

Magyarország út- és hidépítő vállalatainak gépi berendezése.

L'outillage des entreprises de construction de routes et de ponts en Hongrie.

Résume'. Le progrés de la circulation auto-r mobile a rendu nécessaire la construction de nou—

velles routes. Iioutillage employe' a cet effet s'étant fort développe', la Statistigue officielle a fait une enguéte pour rendre compte des machines em—

ploye'es par les entreprises se livraut a la con- struction de routes.

Llenguéte, portant sur 42 entreprises de con- struction de routes et de ponts, établissait les données suivant la situation au 31 juillet 1934.

Les machines et appareils

tres di/fe'rents, on ne

en guestion étant saurait résumer dans un méme tableau les données earaete'ristigues y reta- tives, C'est pour-guoi nous ntoffrons une une d'en—

semble gue du nombre de ces machines et appa—

reils, groupe's suivant leur destination (tableau I).

Nous présentons dans des tableaux spéciaux, par catégories de machines, les chiffres détaillés.

On trouvera, dans le tableau 1, les données earactéristiaues concernant les machines motrices en altestion, groupees par catégories. Parmi elles, c'est la proportion des moteurs a essence aut est la plus íorte (47'1%); viennent ensuite, sous ce rapport, les moteurs électriaues (26'1%) et les Ioeomobiles (20'3%)—

Le tableau 2 comprend les machines et appae zeíls employés pour faire (les routes; sur les plus importants, les tableaux 3a), b), c) et (1) offrent des l'enseignements (létaillés. Parmi ces machines et appareils, les chaudieres tiennent la premiere place (52'0%l

mélangeurs ;; be'ton

Les rouleaugr compresscurs, les frnishers y jouant le

me'ritent et les

róle le plus important, particuliére.

Dans le tableau 3, nous presentons les chiíl'res (les machines employees a la construction de ponts, indiguant a part les principales données (le celles dont on se sert pour enfoneer (les piloris (la—

bleau Sal).

Les limites de la capacité d'élener et porter (les charges étant caractéristíaues pour chacun des appareils de levage, les chiffres ;; relatifs sont compris dans un méme feleve (tableau f:).

Sur les véhieules, on trouvera des renseigne—

ments dans le tableau 5, complete par le tableau őn): ce dernier donne les principauzt chi/fres des camions automobilesi

une attention

Gimn! aur machines auriliaires, nous n'indianons en détail gue les pompes, ani pour leur nombre

et leur importance y occupent Ia premiere place (tableau 6).

,,Via vita" az út az élet —— régi ró- mai mondás, de ma talán időszerűbb, mint valaha. Volt ugyan egy időszak, amikor a vasúti vonalak nagymértékű elterjedése következtében a közutak iránti érdeklő—

dés némileg háttérbe szorult, az automo—

bilizmus térhódítása azonban a közutak elvitathatatlan fontosságára újra ráterelte a figyelmet. A közutak férkőznek ugyanis legkuözv-etlenvebbúl a mezőgazdasági és az ipari termelés, valamint a fogyasz- tás szinhelyéhez, szoros kapcsolatot léte- sítenek közöttük és innen származik nagy jelentőségük. A mai gazdasági élet élénk üteme e kapcsolatokból származó minden ténykedésnél különösképen a gyorsaságot követeli meg. Az új közúti közlekedési eszközök, a géperejű járomii- vek, e követelménynek minden tekintetben eleget tesznek. ha megfelelő utak állanak rendelkezésre. A közúti géperejű járómű—

vek az útfeliiletlel szemben azonban olyan igényeket támasztottak a szilárdság, sí—

maság és mégis bizonyos fokú érdesség,

vízatnemerosztés, tartósság tekintetében,

amelyeket a régi útépítési rendszerek sze- rint készílett utak alig tudtak teljesitmi.

Igy pl. a régebbi felfogás szerint legti'iké- letesebb s a leginkább elterjedt útburkola- tok, a vízzel kötött makadam utak az új kívánalmaknak már nem feleltek meg, a géperejű jarómiivek gumiabroncsozásanak szívó hatásával szemben kellő ellenállást nem tanusítotlak. A kozlekedés gyorsa—

sága, biztonsága és gazdaságossága szem—

pontjából a megnövekedett igényeket ki nem elégítő útburkolatok átépítése, vala—

mint a ki nem épített utak fokozatos ki—

építése tehát elkerülhetetlen feladat volt.

Az útépítési technika az elmúlt másfél évtized alatt hatalmasan fejlődött és —— a

7. szám.

kísérletek, a próbautak és a nemzetközi útügyi kongresszusok tapasztalatait érté- kesítve ——— hivatásának oly magaslatára jutott, hogy az útburkolatok számos faj—

tája közül a helyi viszonyoknak legmeg—

felelőbbet ma már minden esetben ki tudja jelölni. Az előírt követelményeknek meg- felelő útburkolatok kiépítésének sikere ——

amint az a multban még elöfordult —— ma már nem függ a véletlentől, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az építési mun—

kánál a gépeknek juttatott szerepkör je- lentősen bővült. Az falapanyagok

latánal, az építési anyagok

tésénél, valamint magánál az építés műveleténél is mindinkább előtérbe lép- nek a gépek. Az utaknak a gazdasági életben, a gépeknek pedig az útépítésnél betöltött fontos szerepe arra késztette a M.

kir. Központi Statisztikai Hivatalt, hogy egy külön adatgyüjtés végrehajtása révén az út- és hídépítő vállalatok gépi berende—

zéséről képet nyerjen és tájékoztatást sze—

rezzen arról, hogy az adatgyüjtésbe bevont magánvállalatok a meg nem felelő utak átépítési és új utak építési munkálataiban mily technikai felszereléssel vesznek részt.

A szóbanforgó adatgyűjtést a Hivatal az 1934. évi július hó 31—i állapotnak meg- felelöen az össszes út- és hídépítő válla—

latra kiterjesztette. A kiküldött kérdőívek a vállalatok tulajdonában**lévő gépeknek, készülékeknek és egyéb üzemi berendezé—

seknek egyenkint való felsorolását kíván- ták és egyenkint tudakolták azoknak a származásra, rendszerre, méretre, teljesítő—

képességre, kihasználásra és állapotra vo—

natkozó adatait. A begyűjtött kérdőívek adatait a Hivatal —— a szükséges kiegészíté- sek és helyesbítések után —— gépfajtankint dolgozta fel, tehát oly módon, hogy az azo—

nos gépek, illetőleg készülékek megfelelö adatait összesítette. A felvétel eredménye tehát gépfajtánkint részletezve áll rendel- kezésre.

Az adatgyűjtés összesen 65 út- és híd- építő vállalatra terjedt ki, melyek közül 23 vállalat géppel nem rendelkezvén, a kérdő- ívet kitöltetlenül terjesztette be. A tovab—

biakban részletesen ismertetett eredmények tehát Összesen 42 út— és hídépítéssel foglal—

kozó vállalatra vonatkoznak. Az adatgyüj—

vizsgá- előkészí—

———607— 1936

tés eredményének egy összesítő sorban való ismertetése nem célravezető, de nagyrészt nem is lehetséges. A felvétel egységei —— a gépek és készülékek —— egymástól ugyanis lényegileg annyira eltérnek és rendelteté—

sük, valamint jelentőségük oly különböző, hogy pusztán a számszerinti összevonásnak különösebb értelme nincs. A legjellemzőbb adatoknak, azoknak, amelyek a gépek és készülékek rendszerére, méretére és teljesí- tőképességére vonatkoznak, —— az összevo—

nása pedig nem is lehetséges, mert külön—

böző mennyiségi egységekben vannak meg—

adva és megállapításuknál más és más szempontok voltak irányadók. Mégis nem óhajtván lemondani legalább a gépek és készülékek számának egy táblázatban való összesítéséről, arra az alábbi megoldási

mód kínálkozott. Az adatgyüjtés eredmé- nyeként összesen 54 fajta gép, illetőleg ké- szülék adódott, melyek rendeltetésük sze- rint a következő 6 csoportba foglalhatók össze:

I. Erőgépek.

II. Az útépítéssel szorosan összefüggő gépek és készülékek.

III. A hídépítéssel szorosan összefüggő gépek és készülékek.

lV. Emelőgépek.

V. Járóművek, szállító eszközök.

VI. Segédgépek.

Az erőgépek közé a gőz— és gázgépek, belsőégésű mótorok és villamos motorok tartoznak.

A II. —— röviden útépítőgépelmek nevez- hető —— csoportba az úti hengerek, keve- rők, üstök, tartanyok, kátrányszórók, ön- tözökocsik, porfúvók, útszántóekék, útelké- szítő-gépek (finisher), burkolatszárítók, döngölők stb. sorozhatók.

A III. —— röviden hídépítőgépek — cso- portban a cölöpverők, kotrógépek, légzsili- pek (caisson), földfúrók stb. vannak össze—

foglalva.

Az em—előgépek csoportja a felvonókat, darukat, csavaros emelőket és szállítószala- gokat foglalja magába.

A járóművek és szállítóeszközök közé a lokomotivokon, traktorokon és teherautó—

kon kívül még a kisvasúti teherkocsik és a teherautó-pótkocsik is be vannak osztva.

—— (308 —— *.936

1. A gépek és készülékek általános adatai.

Donne'es générales sur les machines et appareils.

Agépek—_Donnéessurlesmachiircs: Géppelren-

,' , .. .. d lk "

716145??be !, k o 2 u 1 — d 0 n ! válialíl3k

A géposoport meg— dbrigin—a— I ÉÉ íí'ilÉí-jjlef' píggggggfg;

nevezése §: ! 8 3 m [ % ÉDKCÉÉ : § % machiiL—zí—

Cazéaories de machines % §§ i § § § ɧ 33 ÉS égi? %— K'É ,

V LE bg ' 938 3 ) g_ "313153; ggg % szama

4-3 És És * ** 3532 Sz; l 0/

§ * ; _j—f—mí—m ! [ gi? %% go§ — ———————Mí— 110532? 0

% § ; zxrmazású 13? [ 2.235 x." É 3 en 1.934

'— ; l i ; !

Erögépek — Machines E 3 i i

motrzces . . . . 158 111 73 75 5 1 113 89 98 55 38 786

Útépitőgépek — Machi-

nes a faire des routes. 579 419 407 165 7 7 404 168 492 87 39 92'9

Hidépítőgépek —-— IVIuchi- ; §

nes á cvnstruire deponts 56 4'1 26 29 1 — 34 22 l 22 34 14. 333 Emelögépek — Grues et

autresappareilsdelevage 115 83 59 55 1 —- 78 87 48 67 10 238

Járóművek stb. —— Véhi—

cules etc. . . 314 22"? 226 80 8 —— 177 137 ; 2723 42 14 333

Segédgépek —— Machines t ; %

aumiliaires . . 164] 119 88 68 18 § 8 110 t 51 ; 1023. 62 80 i 71'4

Összesen —— Total. 1.381 1000 874 467 40 11 916 454 1.034 347 421000

% . —— —— 63'3 338 29 06? 663 329 M'!) 25'1

A segédgépek elnevezésű csoportban pc- dig helyet kaptak mindazok a gépek és ké—

szülékek, melyek az építőmunkában köz- vetlenül részt nem vesznek, hanem inkább a munka zavartalan menetének biztosítását szolgálják. Ilyenek pl. a szivattyúk, kom- presszorok, áramfejlesztőgépek, szerszámgé—

pek stb.

A gépek és készülékek számának az is—

mertetett csoportokba való Össz—evonásua ily módon legalább a rendeltetésük szerinti megoszlásról nyujt némi tájékoztatást. Az 1. számú táblázat a gépek és készülékek.

valamint az azokkal rendelkező vállalatok számának adatait tehát a tárgyalt részlete- zéssel ismerteti. Ezek szerint az adatgyüj—

tés összesen 1.381 darab gépről. illetőleg ké—

szülékről ad számot. Az adatokból kitűnik, hogy a gépek számának, valamint a gépek- kel rendelkező vállalatok számának nagy- sága tekintetében is —— a várakozásnak megfelelően —— az útépítőgépek csoportja áll első helyen. A vállalatoknak 999641 van útépítőgéppel, illetőleg készülékkel el—

látva és a megszámlált gépek és készülé—

kek 41'9%—a a tulajdonképeni útépítőgépck csoportjába tartozik. A vállalatok legna- gyobb része (78695) erőgéppel is rendel-

kezik és egy vállalatra átlag majdnem 5 erő—

gép jut. Hasonló viszonyokat mutatnak a segédgépek csoportjára vonatkozó adatok is. A járóművek csoportjába tartozó gépek magas száma a többi adat közül feltűnően kiugrik, aminek magyarázatául a szóban- forgó csoportba besorozott kisvasúti teher—

kocsik nagy száma (212 drb.) szolgál. Leg—

kcvesebb ——— mindössze 56 drb. gép a hídépítőgépek Csoportjában található, mert e csoportba kizárólag csak azok a gépek és készülékek soroztattak be, amelyek kimon- dottan a hídépítésnél nyernek alkalmazást.

Az út- és hídépítésn'él egyaránt használt gé—

pek és készülékek ugyanis az útépítőgépek csoportjában szerepelnek.

Az adatokból kitűnik továbbá, hogy a gépeknek és készülékeknek mintegy két—

harmada a magyar ipar terméke. A legtöbb külföldi gyártmányú gép, számszerint az útépítőgépek, viszonylag a hídépítőgépek csoportjában található. A megszámlált gé—

pek közül a származásra vonatkozó adat megállapítása mindössze 40 darabnál nem járt sikerrel.

Az út— és hídépítö vállalatok tulajdoná- ban lévő gépek és készülékek, az adatok tanusága szerint, az 1934. évben még álta-

7. szám

lában elég jó állapotban voltak s csak kb.

egyharmad részük minősíttetett erősebben használt állapotúnak.

A gépek és készülékek; háromnegyed—

része (74—99?) az 1934. év első felében üzemben volt. Ez az adat ugyan nem te- kinthető egyszersmind a vállalatok építési kapacitásának kihasználási foka gyanánt, de mindenesetre támpontot. nyujt a válla- latok foglalkoztatottsága mértékének meg—

ítélésére. Az adatok szerint a felsorolt gép—

csoportok közül a hídépítő- és emelőgépek csoportjába tartozó gépek voltak a legke—

vésbbé kihasználva, tehát a vállalatok (híd- építési tevékenysége volt kevésbbé eleven.

A közölt táblázatba csak az általános ——

a gépek és készülékek mindegyikére közö- sen megállapítható —— adatok voltak össze- foglalhatók. Sokkal értékesebbek ezeknél azonban azok az adatok, amelyek a felvétel egységeinek ——— a gépeknek és készülékek- nek __,. a jellemző tulajdonságait dombo- rítják ki s amelyek __ a fentebb már em- lített okok miatt —— összefoglalva nem tár- gyalhatók. A felvétel eredményeinek to- vábbi vizsgálatánál tehát az adatoknak gépfajtánkint való részletezése válik szük- ségessé.

Minthogy a különféle erőgépek egyik legfontosabb adata —— a teljesítőképesség

—— közös mértékegységgel, a lóerővel mér—

hető, az 1, számú táblázatban az erőgépek megnevezésű csoportba tartozó gépek ada- tai ezután is együttesen tárgyalhatók. A 2.

számú táblázat az erőgépekre vonatkozó fontosabb adatokat —— eltekintve a lokomo—

biloktól —— erőforrás szerint részletezve mutatja be.

Az ismertetett adatokból kitűnik, hogy az erőgépek legnagyobb része (47'1%) ben—

zinmotor. Az útépítésnél használatos mun- kagépek meghajtásához ugyanis általában nagy telíesítőképességü erőgép nem szük- séges, viszont fontos az erőgépnek gyors üzembehelyezési és könnyű szállítási lehe—

tősége. E követelményeknek a villamos mótorokon kívül elsősorban a benzinmó—

torok felelnek meg. A benzinmótorok szá—

mának teljesítőképesse'gük szerinti megosz- lása is azt mutatja, hogy az útépítésnél leg- inkább a kis teljesítőképességű mótorok nyernek alkalmazást úgy, hogy a 20 lóerő-

— 609 —.

nél nagyobb teljesítőképességű benzinmó- torok száma az összes benzinmótorok szá- mának lO%-át sem éri el. A benzinmótorok után legnagyobb számmal (26'1%) a villa—

mos móforok vannak képviselve, melyek—

nek legnagyobb része ugyancsak a kis tel- jesítőképességű csoportokban található. A villamos mótoroknak az útépítésnél való szélesebb körű elterjedését az a körülmény korlátozza, hogy az építkezés színhelyén a mótorok üzembentartásához szükséges vil—

lamos energia nem all mindenütt rendelke- zésre, kivéve természetesen azt az esetet, ha maga a vállalat van villamos energia—terme- lésre berendezkedve. A 2. számú táblázat a lokomobít'okra vonatkozó adatokat külön kiemelve mutatja be, itt tehát az erőforrás szerinti megkülönböztetés helyett, inkább a szerkezeti megoldásban mutatkozó eltérés vétetett figyelembe. A szétválasztásnak ez a módja azzal indokolható, hogy a lokomo—

bilok már inkább a nagyobb teljesítőkéoes- ségű gépegységek közé tartoznak, tehát ezeknél a szerkezeti megoldás jellemzőbb tulajdonság, mint az erőforrás neme. Meg—

jegyezhető egyébként, hogy a lokomobilok közül 19-nek hajtóereje a benzin, 9 loko—

mobil gőzerőre működik, 2-nek gáz, l-nek pedig nyersolaj az erőforrása. Egy loko—

mobilra számítható átlagos teljesítőképes- ségként ——— a 2. számú táblázat adatai sze- rint —— 138 lóerő, míg a villamos mótorok—

nál 121, a benzinmótoroknál pedig csak 9-1 lóerő adódik. A nagyobb teljesítőképes- ségre szerkesztett gőzgépek, nyersolaj- és gázmótorok szerepe az útépítésnél aláren—

deltebb.

Az út- és hídépítővállalatok 1934. évi tevékenységére némileg rávilágítanak a 2.

számú táblázatnak azok az adatai, amelyek az erőgépek üzembentartására vonatkoz—

nak. Ezek szerint az erőgépeknek mintegy harmadrésze az 1934. év folyamán üzemen kívül állott. Feltételezve tehát, hogy a vál—

lalatok éppen a szükséghez mérten vannak erőgéppel felszerelve, a szóbanforgó adatok arra engednek következtetni, hogy a válla- latok építe'si kapacitása az 1934. év első fe—

lében legfeljebb 2/3 részben volt kihasz- nálva.

Az erőgépeknek mintegy fele külföldről származott és különösen a benzinmótorok

43

—— 610 _-

2. Az erőgépek erőforrás szerint.

Machines motrices suivant l'énergie employe'e par (alles.

0;

Az erőgépek Machinesmotrícesd'une Az erőgépek közül ggg

M a 6 h i n e s m o ! r i c e s: puissance Machines motr'icrs 3353

. . . . v —e 55

száma teliesítóképes- ** %t 5 Mit—20 325551 8353 d'origine § r;§§ is; §

leur sege de (1—1 áá" de5-1 a 20 de pius de ; " , ;; § § Ésa-§

nombre leur _ . C. V. 20 (tali; % :, ff to ; És 333 §

m e g n e V e 1 5 S e Pmss'mce teljesítőképességű erőgépek * § § § % § % 0, %, _EPÉAÉ %% §

désígnatíon de ces § :; : :: § :; 353 333 53, ggg—Ég § § ;; ggg, % :43

machines § :: § § § § § ? %: §§§$§§2311§§£5

g§

% a;

0/0 ggegg ggg? géa'gsag § %% EÉÉÉ

; §§§$§tm§§

$$$ EU. ÉÉ EÉU' ÉÉSÉÚ ÉÉ É—ÉLS e111934 származásu :? Ea gnuámu

Félstabil gőzgép Machines á vapeur

demi-ímet: 5 3'2 1670 91 —— —— 2 32 0 3 1350 2 3 9 8 — —— 3 2 4

Gázmótor

Motmrs á gaz . . 1 O'? 32'0 1'7 —— _ —— —— 1 320 1 m 1 —— —— —— 1 —— 1 Nyersolajmótor

Moteurs á huile

brute ... 4 26 86'0 4'7 ? 40 1 120 1 700 4 — 2 2 —— —— 3 1 2

Benzínmótor Á

Moteurs á essence 72 47'1 652'0 353 35 1170 30 3040 7 2310 4.4§ 28 25 43l 4 1 52 19 24

Villamos mótor '

Moteurs électrigues 40 26'1 482'4 26'1 17 76'9 17 163'5 6 2420 28 12 28 12 —— —— 82 8 7 Lokomobil

Locomobiles . 81 20'3 427'5 23'1 8 26'5 16 1720 7 2290 19 12 15 15 1 — 22 9 12 Együtt— Total 153 1000 1.846'91100'0 62 2244 66 6835 25 9391) 98 55 73 75 5 1 113; 39 33

1

között sok a külföldi gyártmányú. A 2.

számú táblázat adatainak tanusága szerint az erőgépek az 1934. évben általában jó ál- lapotban voltak s mindössze negyedrészük volt olyan, melyeknél az előírt teljesítőke—

pesség kifejtésére már biztosan számítani nem lehetett.

Az adatgyűjtés keretébe bevont 42 vál- lalat közül a 2. számú táblázat utolsó ro—

vatának adatai szerint összesen 33 volt erőgéppel ellátva, ezek közül pedig 24 nm- tatott ki benzinmótort. Egy vállalatra átla—

gosan tehát 3 benzinmotor számítható. A 31 lokomobil 12, a 40 villamos mótor pedig 7 vállalat között oszlott meg úgy, hogy egy-egy Vállalatra átlag mintegy 3 lokomo—

bil, illetőleg 6 villamos motor jut., az 5 fél stabil gőzgép pedig 4 vállalat tulajdonában volt.

A megszámlált gépek között az útépítés szempontjából legnagyobb jelentőséggel az 1. számú táblázatban az útépítőgépek cso- portjába sorozott gépek és készülékek bír—

nak. E gépek és készülékek rendeltetése más és más, működésük különböző, szerke- zetük egymástól lényegesen eltérő úgy, hogy a 3. számú táblázatban együttesen

csak a darabszamukra, illetőleg azoknak a származás és az állapot szerint való meg—

oszlására vonatkozó adatai voltak össze- vonhatók. A kimutatott 579 gép illetőleg készülék közül 407, azaz a gépek és készü—

lékek 703964 volt belföldi, 165, (286 %) volt külföldi származású és 7 gépnek

(1'2 %) a származása nem volt megállapít- ható. Az állapotot jelző adatok százalékos

megoszlása teljesen hasonló arányt mutat;

a szóbanforgó gépek és készülékeknek 69'8%-át ugyanis az adatszolgáltatók jó karban levőnek, 29'0%-t használtnak, 1'2

%i-át pedig újnak minősítették.

A 3. számú táblázatban felsorolt útépí- tőgépek és készülékek között számszerint első helyen az tiszt és It'-azán név alatt össze—

foglalt készülékek állanak. Az üstök és ka-

zánok az útépítéshez szükséges aszfalt, kat—

rány és bitumen tűzésére, illetőleg előmele—

gítésére szolgálnak. A fontosabb adataikat feltüntető 3. a) számú táblázat szerint az ö (;

befogadóképességnél nem nagyobb üstök a legelterjedtebbek, míg az 5———2O (] és a 20 (I-nál nagyobb befogadóképvességű kazánok száma lényegesen kisebb és egymással kél- rülbelül egyenlő. Az üstök és kazánok tel—

jesítőképessége a teljes töltésiiknek és a fel—

főzési, illetőleg felmelegítési idejüknek ba—

7. szám. — 611 —— 1936

3. Az útépítőgépek és készülékek általános adatai.

Donne'es générales sur les machines et appareils á faire des routes.

_" Az útépítőgépek és készülékek —— Machintrs et apparails á faire des routes: Utfggíláággd

_Z ' 7

383335— k ő 2 ül _ d ,, n: 553332;

! d origmc § az 1934. évben Pass—ÉM! dys

, ___..— go fm mi) %— machmes a

m e g n (3 V 8 Z e 8 () § § És: ; §;9m5 § fazredesroutes

d' ' t' d ces machines et a areils Él"; ;;Ég'íjg 4323 023"); § 54 55 *3

WWW" e * PP § % §§§§ s§ §§§§§§§ §§§ §§_§ száma

§§ EE §§É§ . is §§§§ §§§ se?—§ leur %

§; _____ "'a—og Oggg nombre

"U *" smrmazasu *5 "*** x 3 en 1934

Aszfaltkeverő —— Mélangeurs az, asphal/e . 15 26 4 11 — — 9 6 8 7 7 179

Betonkeverő —— Mélangeurs á beton 49 8'5 10 38 1 1 39 9 26 23 23 590

Burkolatszáritó—Sécheurs de revét. de routes 14- 2'4 3 11 —— 7 7 4 10 5 128

Döng'olö —— Hies . 4 O'? 1 8 —— 1 1 2 2 2 3 77

Finishet —— Fim'shers . . 7 12 1 6 — 1 5 1 6 1 5 128

Kátrányszóró Madam.(L répawdredugoudron 36 62 14 22 —— —— 26 10 31 5 11 28'2 Ontözőkocsi __ lwoseuses . . . . . . . 48 88 43 —— 5 1 18 31 45 8 11 2832

t'orfuvó __ Souffleuses . . . . . . . , . 12 21 5 7 —— 9 3 11 1 5 128

Tartány —— Recipimts . . . . . . 17 29 13 4 —— 15 2 16 1 6 15'4 Uti henger -— Rouleauao mmpwsseurs , . 4? 85 22 27 — —— 26 23 86 13 14 3519

lltszánto eke —- Charrues routiéres . . . 08 2 2 1— 3 2 5 — 4 10'3

Úst, kazán —— Chaudiems , . . . . . . . 301 52'0'279 22 — 3233 65 281 20 24 61'5 Különféle -— Autres . . . . . . . . . 22 38 10 12 ___. 15 7 21 1 6 15'4

Összesen _. Total. . . 579l100-0407165 7 7404 168 492 87 39 zoo-o

l

nyadosával mérhető, ami a felfűzött, vagy portba (51—20 (1) tartozók átlag 30 óra, a felmelegített töltésüknek egy órára átszá— 20 g-nál nagyobb befogadóképességű ka- mított hányadával egyenlö. A 301 drb. üst zánok pedig átlag csak 62 óra alatt képe—

ós kazán 1 órára átszámított teljesítőképes- sek az egyszeri töltés anyagát a kellő hő- sége összesen 7559 (1. Tehát az íistökbe és fokra, hevíteni. Az üstöknek és kazánoknak kazánokha egyszerre betölthető 2.584'7 (1 több mint a fele kerekekre van szerelve, aszfalt, kátrány, vagy bitumen a számítás hogy az elkészült anyagnak az építés szín- szerint 3'4 óra alatt volna felfőzhető, íllető— helyére való szállítása ily módon közvetle- leg előmelegíthető. A valóságban a viszo- nül megtörténhessék.

nyok természetesen másként alakulnak. Az A tai-[ány elnevezés alatt kimutatott ké— ( egyszeri töltés elkészítéséhez szükséges idő szülékek az üstöktől és kazánoktól abban

ugyanis a befogadóképesség nagysága sze- különböznek, hogy azok kizárólag táro—

rint változó. Az első kategóriába (5 (; alatt) lásra szolgálnak, a beléjük helyezett anyag ! tartozó üstök átlag 22. óra. a második cso— halmazállapotát, vagy fizikai tulajdonsá— '

aa) üstök, kazánok. _ Chaudiéres.

Az üstök. kazánok — Chaudiéres §

száma k.. .. d *a.) ' a *L* É § %%

leurnombm 011111 "" OM § § § % % §— 553133;

. , , . l * ; ' ' ' én mi — *— w %.

betogadokepessege § * illo—72235— l az 19347. ?Yben § %% § ! % Eg § "§ % ÉÉ

szerinti csoportok § % ! § g § g; üzemen § 310 _m, : á ; § 333; üg *S*—;, 3;

** Li ** w; 33- kívül (3 3—— EHa'É'" PNG—. 'S 5; *GS—U, ;

. _ § _,m §. ,: üzem- ; s _ne_); v.o-_ MER- NEW——

suwcmt la conte- *) % § [g 3 g, ! benvolt' ám § § 33 35 33 73—57: so 33 §g§§ _;

"(Mme ! § § ? § ' m utilisées mm 3 E : ÁE: % % 3435 § 5.2?! § ..:D 33

.o § s; xE—WJ : ', de HNWN meg xm ;. moű'm

§ (_ xxx, 50.13: __G uilisyes I xa Orom: Oz..— sms—gNgr/z

§ __,____,_ 3322 53 ___—.;— ___, _, §; : 3333 1335 ? ÉE§ "12.93

"5 ! származású *"— "1 en 11134 *5 "* N x : ' 'D *0 *D a

; * !

moins de — 5 g i , 1

alatt . . . . . . 229 76'1 216? 13 118 111 222; 7 1 182 46 9307 4179 21

5 l 20 (1. . . . 35 ll'ő 31; 4 24 11 28l 6 2 21 12 432'0 142'0 10

plus de —— 20 g

felett . . . . 37 123 32i 5 16! 21 30! 7 —— 30! 7 12220 1960 5

Összesen — Total 301 100'0 279; 22 158 133 251§ 20 3 233 65 25847 7559 24

l

4 3 *

——- 612 —— 1936

3b) Uti hengerek. —— Roulecmw compresseurs.

_ Aynnt ne ,;

Az úti hengerek ——— Rouleaum compresseurs 0737de large de * ggg

"W*"'*7'*'——" ***" O (,) 3

AZ 1 m— É ** s:

," ! AZm—nól "3 W

sza * a . (nel Az 1_2 m § ,_ §

leny közűl — don! §an kisebb közötti $$$??? ; §;

nombre ? § moins [512 m.. 2 ne te:; § '

wm- az 1934 ; u ayant 1411 moteur gi; del m. 33 : '*'

gin/: evben § iÉ-(í É "muki—Mmm * % N **********f'" , ., TWA 9533) §

(, . t' a ———————— —— MM.—__ N § § 3 l :: l ;; § hongerloszelessegu utx- % m :;

sulya szenn 1 % m ! § 5 m a § §? [ § § § hengerek száma és 53.353

Creek § t : asse % ' e % % ""E—"We _a :

' ' 4—4 : —-.'* Ha 0 * * . a) it s) ' v—

suwant lem" poids § 0/0 Ef: % % § ; E 3 3 § l ] - ,: l § Ét :;- §] ; ge. 58

l §§r§mea: :WÉ—ÉSÉSÉ—Eu—le Nl 5.a ?;m Tia/s.:5 Élel d §;s 0' 553ÉVE

;, p- _snsx - _ s 4403 to 5 .? x_cti '*'—' * D?— .:83

S —— 7 ———H ÁÉ 8133 ön n e 573 el §le§f§ de?)

a; sz (* —. lya edzeni E: É E 111313 9—— '*'"—

"Ö en 1934 "* "i' meghajtás 1 *0 NI 4 l53 4 9 m m

5 tonna alatt —— moins l ' § %

de 5 tonnes ( .A .. ., 10 204 5 5 8 2 6! 4 m— 10 1.370 8830 2! lO'O —-§ — 7

5-1—10 tonna között , ]

entre 5-1 et 10 tonnes 15 307 4 11 7 8 ill 6 9 993 1 150 14 2930 —— —— 8

10 tonna felett _ plus )

de 10 tonnas 24, 4544) 13 ll Zl 3 Ill l3 14 4 807 —— ._. IO 256'0 14 440'0 7

Összesen — Total., .. 49 1000 ez 27 36 13 26 23 a; 19 3.170 el 981)! 266590 nban; 14

! l * !

gait hő közvetítésével tehát nem módo—

sítják.

A 3. számú táblázatban kimutat—ott út—

építőgépek között számszerint második, jelentőségükben azonban első helyen az úti hengerek és betonkeverők állanak. Az út—

építésnél megoldandó legfontosabb felada- tok közé ugyanis az építési anyagok gon- dos keverése és az útfelület minél tökélete- sebb tömörítése tartozik. A tömörítést leg- többször az úti hengerelt végzik el. Az úti hengerekre vonatkozó fontosabb adatokat -— a hengerekre legjellemzőbb tulajdonság -— a gép súlya szerint csoportosítva a 3. b)

táblázat tartalmazza. Az adatokból kitűnik,

hogy a hengereknek legnagyobb része w—

mintegy fele —— a 10 tonnán felüli súlycso- portba tartozik. Az úti hengerek súlycso—

portok szerint részletezett számának az erő—

forrás szerinti megoszlása érdekes alaku- lást mutat. A kis súlyú úti hengereknél ki—

zárólag benzin hajtóerő található, a gép súlyának növekedésével pedig a benzin háttérbe szorul s erőforrásként mindinkább a gőz, majd a nyersolaj szerepelnek. Ha- sonlóképen szépen domborodik ki a között statisztikai adatokból az a gépszerkesztési szabály is, melyszerint a hengerlési szé- lesség növekedésével az úti henger súlya és a beépített erőgép teljesítőképessége is emelkedik. Az 1 méternél kisebb hengere—

lési szélesaégű úthengerelők legnagyobb része ugyanis 5 tonnánál kisebb súlyú és átlagos hajtóereje csak 10'9 lóerő, az 1—2 méter hengerlési szélességgel bíró úti hen—

gerek zöme az 5-1—-1() tonna súlyú csoportba esik és hajtóerejük átlag már 21'5 lóerőt

tesz, azok az úti hengerek pedig, amelyek- nek hengerlési szélessége a 2 métert megha—

ladja, 10 tonnánál kivétel nélkül súlyosab—

bak és az átlagos hajtóerejük 31'4 lóerőre emelkedik. Az úti hengerek teljesítőképes—

ségének megállapításához az óránkint hen—

gerelhető útfeliilet nagysága vehető alapul.

Minthogy az óránkint hengerelhető útfelú- let nagysága lényegesen függ a hengerelt út minőségétől, az idevonatkozó adatok elbí—

rálasánal szem előtt tartandó, hogy azok Viszonylagosak. Az adatszolgáltató vállala- tok az úti hengerek teljesítőképességót jelző adatokat ugyanis általában a kérdéses gép által leggyakrabban hengerelt útfajtára vonatkoztatva állapították meg. A kisebb súlyú úti hengereket pl. többnyire az út- burkolatok felületi kezelésénél alkalmaz- záke melynél a hengerlési időtartam rövi—

debb. Ez a magyarázata annak, hogy a ki—

sebb súlyú _ tehát egyszersmind kisebb szélességű MM hengerek átlagos teljesítőke- pessége (187 ingg'óra) lényegesen nagyobb, mint a nagy súlyú hengereké (336 1112).

Végeredményben az egy úti hengerre szá—

mított 64'7 m2/óra átlagos teljesítőképesség

mégis a valóságot jól megközelítő adatnak tekinthető. Az útépítő vállalatok építési tevékenységére rávilágító adatként a 3. b) táblázatból kiemelendő még, hogy az út—

hengerlőknek mintegy negyedrésze az 1934.

évben üzemen kívül állott.

A beton útburkolatok építésénél hasz—

nálatos anyagoknak (homok, kavics, zuza—

lék, cement stb.) az előírt arányban való

keverésére a betonkeverő gépek szolgálnak.

jellemzőbb A betonkeverőkre vonatkozó

7. szám. m613— t936 3c) Betonkeverők. —— Llélangeurs á bálon.

A betonkeveró'k — Mélangeurs a héten Nombre " randemfnt _ §—

_ des melangenrs d un SE : 3

száma közül _ dom ______felefííuii— $$$);

im" nombre % Az 5 m3/ Az 5 ma, %? 33

1, . . ,! _ . [;] § § óra alatti óra feletti ?: ort:

űrtartalma , MÉBTÉÉWL % álá/1823 ggg § moins du 5 plus de 5 8 § Ég

' ' 4 — how h :; ' ! . a* 7 "K s;

szerinti csoportok w § § : ;, § ggg ;; ?; § 'Lc—UJ—eíí'e—"É a! hág ? ÉÉÉ

- l 9 m a § 3- jÉ V) __..l g § ** teljesítő képességű ? e,:

smvant lem" g 0/0 ÉS g 3 % 513 § § § ::É o ! ;; § § betonkeverók száma és ÉÉÉS

Contcnance § Ég § § l É'É ge § § § : Egg ; 5 3 __tyeljesítő képessége §g§§

es tü §: § És tig l gs Ézs § § db nix/óra'"aTo—Iía/(aya§§gm

az es : 03 S ; _____ _ es o f:, ; zmi- m3 á uni— ma a mign§

*3 % E G 94 '" m en 1934 *5 ._m x *5 '" tus .llhemfe tes liheurem

l l l

100 liter alatt * ; l ! !

moms de 100

lítres . . . . . 3 61 — 3 —- 2 1 _ 3 —— 200 3

9-0 —l _ 2

100—4300 liter ; l

között __! liá'res . 31 633 ——x 281 5 16 15 —— 231 8 6215 20 625 lli 795 19

300 liter felett _ l l

plus de SOOZitres 15: 301; ! ri —— 8 7 1! 13; 7.711 13 4-0 141 171-5 9 Összesen— Total 49 1000 36 5 26 23 1l 39 9 14.126 24l 75-5 25 aaz-0 23

l s l

adatok a 3. 0) táblázatban az ürtartalom kimutatott betonkeverőknek a száma kb.

nagysága szerint csoportosítva vannak ösz- szefoglalva. Legnagyobb számban a köze—

pes űrtartalmú keverők találhatók és leg- kisebb azoknak a száma (mindössze 3 da—

rab), amelyek űrtartalma a 100 litert nem mulja felül. A betonkeverőknek az építési munkálatok színhelyére való szállítását a keverőknek kerekekre való szerelése által könnyítik meg. A keverőknek mintegy 9096 -a —— összesen 44 drb. —— van kere- kekre szerelve, de magajáró ezek közül csu—

pán 8 darab ———-— egyenkint 300 liternél na—

gyobb űrtartalmú —— keverő volt, amelyek—

nél a hajtóerőt rendszerint benzinmotor szolgáltatta. A betonkeverők teljesítőképes—

sége az óránkint elkészített betonkeverék mennyiségével mérhető. A 49 darab beton—

keverő egy óra alatt összesen 3265 1113 ke- veréket tud előállítani. A 3.0) táblázatban

egyenlő részben oszlik meg aszerint, hogy azok óránkint 5 m3—nél kevesebb, illetőleg annál több betonkeveréket készítenek el.

A 3. számú táblázatban feltüntetett asz- faltlceverőkre vonatkozó részletesebb ada- toknak külön táblázatban való taglalása ez alkalommal mellőzhető, minthogy azok az előbbiekben ismertetett betonkeverők ada- taihoz sok tekintetben hasonlatosságot nnu- tatnak.

Szerkezetük és működésük szempontjá- ból egyaránt egyszerű, de az útépítésnél mégis fontos szerepet betöltő készülékek, az öntözőkocsik, melyek az útfelületnek épí- tés közben szükséges nedve—sítésére, locso- lására szolgálnak. A 3. számú táblázat sze- rint 11 vállalat összesen 48 drb. Öntözőko—

csit mutatott ki.

Ugyancsak 11 vállalat rendelkezik kát—

3d) Finishe'rek. —— ,,Fim'shersű.

§) l

A finisherek _ ,,Fz'm'shersa' : ! k. (.. § § §"

? 55" s is es közül — dont gi; 1 ;;L. '5; Ef:

"* h *; '3 3 aE d' "f' ; :" t/ 1034 évben 331] :: i ör NN ? § Y::

. - - - ist: Nezz_,..' * "_; :: ___

munkaszelessege szerinti 4331? ,,7 te 39 § § l""í""' SZL—s § § 5253 § %

CSOPOI'tOk (3 34 E 1 ,) ?) _N EE— WE .— ! 7.5 ra ÉM § %.. van E) m is?—3

, - MÉ ._.: ' ": ,a '—s 5 a" *a o s gwÉ ax *—

largeur de louwage fazt § § "% § l § § § % § § $$$) 'de)? É E ;: ;; 2§É§

par ces machines ?) 3 : a l ?— —E :. ; (333 535 le)—agg _; :) § Égfg

"§? főzl 1 N? S Én: z§*_ :* fv' § ,0 ::3

;: ': " *!N gáz'§_ , _a_? .: § %: Tusa

ra ** " _ — n—a kg : g.: L'; * , W , ** §!

": ;; származású "3 l -—: *v a _ 'A tn 1934 41 ;— z,—

a [ l

6 méter alatt — moins de ; §, )

6 ménes . . . . . . 4 —— § 4 v— 4 —— 4 ' —— 52'0 260 2

6 méter felett — plus de

6 métres . . . . . 3 l 2 1 e § 30-0 245 3

Összesen — Total, ? : 6 (i ; 1