A statisztikus munkája az üzemben

HOZZÁSZÓLÁS

493

;

leszteni. Tudni kell azt is, hogy ennek a számviteli tágnak az a különös sajá—

tossága, hogy a többi számviteli ágtól

—- elsősorban az operatív számviteltől ——

kapja adatait. Tehát az üzemi statisztika

szervezésénél elsődlegesen az operatív

számvitellel kell foglalkoznunk. Meg

kell néznünk másrészt melyik számviteli

ág, milyen üzemgazdasági kérdésben, mi—

lyen operatív célra milyen számanyaxgot

'produkál és a statisztika mit használhat fel ebből? Tehát a szervezési munka lényege az operatív célból összegyűjtött számanyagnak a statisztika területére

való tudatos irányítása. így ennek kell

az ügyrend lényegét is alkotni. Ezt azon—

ban Jakó Géza cikkében nem találtuk

meg határozott formában. Ez pedig nem megoldhatatlan feladat, hiszen a vállala—

toknál az operatív számvitel részfunk-

ciói teljesen azonosak. Igy a felügyeleti

hatóságnak módjában áll az egyes rész- funkciókat végző osztályok által az ada- tokat — a bizonylati elv alapján — a statisztika számára kidolgoztatni. Nem

különösen nehéz meghatározni, hogy mi

legyen a bérelszámolás, raktárkönyvelés, állománynyilvántartás, üzemkönyvelés, stb. osztályok feladata. Milyen adatot , milyen bizonylatok alapján kell ezeknek

feldolgozni, hogy kooperáljanak az egyes

számviteli osztályok, stb. Meg kell álla—

pítani továbbá, hogy a statisztika és a

Örömmel olvastam a statisztikai ügy-

rend bevezetésére történst intézkedést, mert a statisztikai ügyrend _meg fogja szüntetni azokat a hiányosságokat, ame—

lyek a vállalat statisztikai adatszolgál—

tatás-ának megszervezésénél még fenn- állanak. A statisztikus pontosabban fogja tudni a jelentés tárgyát, az elküldés határidejét, az elrendelő szerv rendelke- zésének számát és a felelős készítő nevét Nem fog előfordulni, amint napjainkban előfordult, hogy a bérelszámoló osztály feldolgozatlanul dobta oda a statisztikus—

nak a heti bérjegyzéket és így a statisz-

tikusnak nem marad ideje arra, hogy a

vállalati termelékenységet és termelést

ki tudja értékelni. Azonkívül nem fog

előfordulni, hogy a lakatosmühelyünk—

többi számviteli ág hol határolható el

egymástól; mi képezi a- statisztika nyers számanyagát, és így meghatározni azt is, hogy hol kezdődik a statisztika mint önálló számviteli ág.

A cikk mint ügyrendi szempontot meg—

említi többek között, ,,a feldolgozás technikájának és menetének lerögzítését", de ezzel kapcsolatban nem tesz említést sem a Központi Statisztikai Hivatal által

rendszeresített munkalapokról, sem egyéb

feldolgozási táblákról,_ jóllehet mindezek- nek egyöntetű szabályozása szintén fon- tos ügyrendi kérdés.

A cikk mellékleteként közölt nyomtat—

ványminták alapján felfektetett kartoték-

nyilvántartás ' kétségtelenül megfelelő

fegyver a vadstatisztikák és statisztikai kettősségek ellen folytatott harcban.

Azonban félő, hogy ez a fegyver is köny-

nyen kicsorbul és a cikkben is említett

kampányszerüség következik be, ha sür- gősen nem követi a nyilvántartási ,,ügy—

rendet" egy másik, amely a fentebb

vázolt irányelvek szem előtt tartásával , az érdemi statisztika szervezési problé—

máinaxk egyöntetű megoldását tűzi ki célul.

Bács György

osztályvezető

Központi Statisztikai Hivatal

ben a felelős szaktársak a megadott

határidőre ne küldjék be a jelentéseket.

A statisztikai ügyrend kartotékján

.minden szerepel, amiből nemcsak a vál—

lalat statisztikusa, hanem a vállalat veze- tősége is tisztán fogja látni, hogy sok esetben nem a statisztikus, hanem az illető szaktársak hanyagságán múlik az.

hogy az adatok nem érkeznek be pontos időre. Remélem, hogy a statisztikai

ügyrend bevezetése az egyéni felelősség

érzését is magával hozza.

A Népgazdasági Tanács határozata óta

eltelt időben látjuk és tapasztaljuk, hogy

a statisztikai adatszolgáltatásba'n lénye- ges javulás mutatkozott. Hogy vannak még hibák, azt látjuk a megbüntetett vállalatvezetőkön és statisztikai felelősö—

⁴⁹⁴

,kön keresztül, de reméljük, hogy a sta- tisztikai ügyrend ezeket a hibákat is ki-

küszöböli. A vállalatvezető is pontosan tudni fogja a kérdőívek határidejének

elküld—ését és így fokozottabban tudja ellenőrizni a statisztikai felelőst, 'de vi—

szont a statisztikai felelős is ellenőrizni tudja a felelős adatszolgáltatókat.

:

Hozzilszóíiis Mindezt összegezve, láthatják, hogy a statisztika arra az útra lépett, amely a

fejlett, magasabbfokú, szocialista adat-

szolgáltatás felé vezet.

Elvtársi üdvözlettel: ' Vida Miklós

statisztikai felelős

Debreceni Epületszerelő N. V.

A statisztikus munkája az üzemben

_ A szocialista statisztika — ellentétben

a burzsoá statisztikaval —— a népgazda—

ság szolgálatában áll, feladata a terme—

lés rendjének ellenőrzése, a túlteljesíté—

sek és lemaradások észlelése, azok okai—

nak kimutatása, a termelékenység, munkaerőhullámzás, órabérek, stb. vizs- gálata. Ez a sokrétű feladat megkívánja az üzemi statisztikusoktól, hogy munká—

jukat minél tökéletesebben, elmély'ítve és kiszélesitve végezzék. Minden üzemi statisztikusnak tudnia kell,,amit Sztálin

elvárs mondott a SzUK(b)P XIII. kon—

gresszusán: ,, . . . semmiféle építőmunka, semmiféle állami munka, semmiféle

tervszerű munka nem képzelhető el he-

lyes számvetés nélkül. A számvetés pe-

dig elképzelhetetlen statisztika nélkül."

A statisztika feladata tehát, hogy mi- nél rövidebb idő alatt, pontos, a_dvaló—

sághoz hű adatokat szolgáltasson gazda—í

sági életünk vezetői számára a terv—

szerű építőmunkához.

Helyes statisztikai adatokat a statisz- tikus csak akkor tud szolgáltatni, ha teljesen tisztában van az üzeni felépíté—

sével. Nem elég a statisztikus számára,

STATISZTIKAI CSOPORT Sűtísztikus felelős

(I)

1

l !

Termelési Anyag-

statisztikus statisztikus

(1 :) (12)

Készárú- Anyag—

könyvelés könyvelés

(1 x x) (1 az)

l !

Számlázás Anyagi-aktát

(1 : : 1) (121 1)

hogy statisztikai szakképzettsége van, hanem szükséges, hogy technológiai fel—

készültséggel is rendelkezzék és üzemé—

nek szakmai problémáit is ismerje, mert csak így tudja feladatát jól ellátni.

A pontos adatszolgáltatáshoz igen fon-

tos,, a statisztikus tervszerű munkája.

Szükséges, hogy a statisztikus dolgozza ki az üzemen belül a statisztikai adat—

szolgáltatás ügyrendjét, készítsen magá- nak tervet a feldolgozás menetére, vala-

mint 'a kiértékelésre vonatkozóan, gra—

fikonon vezesse az üzemre jellemző

viszonyszámokat és adatokat.

Az üzemi statisztikusoknak az üze—

men belüli statisztika megszervvezésénél

első és legfontosabb feladatuk az adat—

gyüjtés megszervezése. Ennek érdekében

célszerű. a vállalaton belül statisztikai ügyrendet kidolgozni, amely biztosítja a kérdőíveknek mindenkor egyöntetű ki—

töltését, a bizonylati elv érvényesülését, valamint a határidők pontos betartását.

Az ügyrendbeh pontosan le kell fek—'

tetni az adatszolgáltatás szervezeti fel-

építését. A szervezési vázlat példája egy

vállalaton belül:

1 Munkaügyi statisztikus

(1 3)

!

!

Bérosztály Termelési (üzem-

könyvelés

(131) (132)

l !

Személyzeti Osztályok

osztály

(131 I)

(1312, stb.)

HOZZÁSZÓLÁS

495

A szervezeti vázlathoz fűz—ött írásbeli ügyrend I. részében meg kell konkréten

határozni, hogy a feltüntetett adatszol—

gáltatók milyen adatokat kötelesek meg—

adni, illetve milyen munkalapok vezeté—

séért felelősek. Például a bérosztály vezeti az M/l és M/2 munkalapokat, az

üzemi könyvelés (bérfelosztója) vezeti

az M/B-és M/4 munkalapokat, stb. .

Az írásbeli ügyrend második részé—

ben le kell fektetni, hogy az egyes sta—

tisztikák elkészítésénél milyen legyen a munka menete, hogyan kövessék egy—

mást a munkafolyamatok, valamint le

kell rögzíteni az egyes mulnwkarészletek határidejét is.

Az ügyrend kidolgozása kapcsán az egyes osztályok adatszolgáltatását össze kell hangolni. Tekintettel arra, hogy

a statisztikát az Egységes Árulista; sze—

rint kell elkészíteni, helyes, ha az osz- tályok, melyek a statisztikai csoport

részére adatokat szolgáltatnak, már az

Egységes Árulista szerinti megjelölést használják. A vállalaton belül azonban

nem feltétlenül szükséges az Egységes

Árulistában szereplő jelzéseket hasz-

nálni, hanem lehet azt a helyzethez

mérten egyszerűsíteni. Például fel—

hozom, hogy vállalatunknál a termékek

készárukönyvelésében az Egységes Áru—

lista szerinti jelzés helyett —— tekintettel arra, hogy a több betű és szám írása a

munka V'menetét meglassítaná —— nem írjuk fel a betüket, hanem csak a szá—

mokat a zérusok elhagyásával.

Természetesen a statisztikus feladata

nem merülhet ki csak az ügyrend meg—

szerkesztésével, hanem feltétlenül ellen-

őriznie kell, hogy az ügyrendet mindenki pontosan kövesse, a határidőket feltét—

lenül betartsa. '

Ha a statisztikus az ügyrendet el—

készítette s a szerint kapja az adatokat, akkora következő feladata, hogy tervet

készítsen a feldolgozás menetére.

Ez három részből áll:

1. a kérdőívek számszerű kitöltése,

(számszerűség ellenőrzése);

2. logikai ellenőrzés és kiértékelés;

3. grafikon—készítés.

A kérdőívek! számszerű kitöltésére vonatkozóan csak azt lehet mondani, hogy feltétlenül szükséges hozzá tanul—

mányozni a kiadott utasításokat. Ennek elmulasztása minden bizonnyal hibás,

adatszolgáltatásra vezet.

A logikai ellenőrzésnek elsősorban

részleteiben ki kell térnie a termelési ér—

ték havi adatainak vizsgálatára, vala—

mint ezek dinamikájának tanulmányo—

zására. Itt feltétlenül szükséges, hogy a statisztikus adatait egy éves táblára ve- zesse rá, amely a könnyű összehasonlítás lehetőségét adja meg. Feltétlenül szük—

séges az adatokat -foyóáron, tervaron, valamint mennyiségben vizsgálni, de

kívánatos az avnyagmentes termelési ér—

ték vizsgálata is.

A termelési értékek vizsgálata mel—

lett a munkaügyi adatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkaügyi adatokat összehasonlítva a termelési adatokkal lemérhetjük az üzem terme—

lékenységének alakulását. El kell készí—

teni a legfontosabb termelékenységi

viszonyszámokat: a munkás 1 teljesített munkaórára, a munkások 100 Ft telje—_

sitett munkabérére és az összes dolgo- zóknak kifizetett munkabérére eső hal—

mozott bruttó, lhalmozatlan és anyag—

mentes termelési értékekre vonatko- zóan.

Ezeket az értékeket a pusztán szám—

szerű nyilvántartás mell—ett grafikonon is ábrázolni kell, amelyen szemléltetően

leolvasható az egyes jelenségek össz—

hangja. .

A statisztikus munkája azonban itt még nem fejeződik be. Együtt kell

élnie az üzemmel és figyelemmel kell

kísérnie az üzem minden munkáját. Ta- nulmányoznia kell állandóan a szak—*

irodalmat, hogy a fejlődő iparstatiszti—

kával állandóan lépést tudjon tartani.

Adatait úgy kell elkészítenie az üzemen belül, hogy azok az üzem vezetése szá—

mára operatív intézkedések megtételére lehetőséget adjam—ak, felhívják a figyel—

met a helyes fejlődés irányára, valamint az előforduló hibákra is.

Nemes Ödön

:tatisztikal felelős Hírlapnyomda N. V.