Az ausztriai választások eredményei

3—4. szám

százalékos változásáról volt szó, A közölt 1.

táblázatban az inden; tényleges magassá—

gára vonatkozólag kétfajta adatsor van

feltüntetve, melyek közül az első az 1939 (tamasztani színvonalhoz hasonlítja a min—

denkori létfenntartási indexet, a második pedig az 19.46 szeptemberi áilagos árszínvo—

mlhoz. Az első index a mai Jim—futárokat az 1.939 augusztus—i penaőáralűzoz viszo- nyítja s így nemcsak a tnlajdonképeni ár- tényezők által előidézett árváltozások hatá-

sát tünteti fel, hanem azt a relativ eltoló— _ (lást is, melyet a két valutának az arany- hoz viszonyított eltérő belső értéke idézett elő.!) Ily alapon 1946 augusztus 31—én a létfenntartási index főátlae'a 3499 volt, mely arányszám 1947 áprilisig 4322—re emelkedett. Ha a lakbérnek viszonylagosan

alacsonyan Ineghatározott költségeit figyel—

men kiviil hagyjuk, az 1946 augusztusi in- dex 4467 volt, 1947 április 30án pedig SMB-ot ért el,

Ha kiküszöböljük a két valuta különböző aranyértéke által előidézett árszinvonalkii- lötihség hatását (2. sz, táblázat), vagyis

121 194? _

ora/nyalom". számítjuk az indexet, látni.

hogy az átlagos létfenntartási index (lak- bérrel együtt) az 1946 augusztusi 152.8-ról 1947 április 30—ig 188.7—re növekedett. Ezek az lndexszámok helyesebben fejezik ki az 1939 augusztusi árakhoz viszonyított tulaj"—

donképeni drágulási aranyt.

A 3. sz. táblázat az indexszámitáshoz be- vont cikkeknek és szolgáltatásoknak fo- rintban kifejezett tényleges (ti—alakulását ismerteti.

Az első grafikon a legreprezentatlvebl) három csoport, az élelmezés, ruházat, va- lamint az összes kiadás indexének alaku—

lását' tartalmazza az 1946. év augusztusá—

tól kezdve havonta_ A kördiagramm azt az eltolódást mutatja, ami a két ldőnont kö- zött a költsegösszegek megoszlásánal szaza- lekosan mutatkozik.

Végezetül meg kell még említeni, hogy a létfenntartási lndexszámítások továbbra is munkaközösség kereteben Budapest Székesfő—

Város Statisztikai Hivatalával és a Magyar (inzdnst'zglmtotó Intézi—ittal karöltve történ—

nek. 08. L.

Az ausztriai választások eredményei.

Los résultats des élections en Autriche.

A politikai tválasztási statisztika az ál- lommá szervezett nép egg/ik legfonto—Vabb (ll/'CDÉH'MÉTMIOS alapjogának, (!: államai—sarat kialakításában, való közvetlen vagi! közve—

Zeit részvételének Számszerűleg lemérhető Iröri'ilmemloit es eretlmöi'u/oí! figyeli meg.

'l'orgyköre csak a kifejezetten politikai, ne- vezetesen a törvényhozói (képviselőházi és szenátusi) és önkormányzati választásokra s a nénsznvazásokra terjed ki. A politikai jogok gyakorlásán kivül sűrün fordulnak elő olyan számszerűleg észlelhető társa- dalmi jelenségek. pl. érdekképviseleti, szak—

szervezeti, egyesületi stb. választások, me- lyek már eleve szűkebben elhatárolt terü- letiiknél és sajátságos céljnknál fogva tá- volílllnak a. politikai választási statisztika problémakör-étől. A politikai választási sta- tisztika fentiek szerint meghatározott tárgy- körével már G. von Mag/N), a kiváló német

1) L. erre vonatkozólag a 116. ].

zetéhen idézett cikket.

2) V. 5. van Mag/z, Georg: Statlstik und

Gesellschaftslehre. II. Bevölkemngsstatistik

4, 1. (II. kiadás. 1926.)

1) ie;w

teoretikus rendszerében is jelentős helyet fog- lnlt el az alkalmazott statisztika (materielle Statistik) területén. Jelentősége az idők fo- lyamán nemcsak a statisztika elméleti iro- dalmában, hanem az államélet vezetésében is állandóan nőtt s ezt a folyamatot csak a két világháború okozta kényszerhatások (választások szünetelése stb.) szakitottak meg. A második világháború befejezése után az államok sorra felszámolták alkotmányos életilk provlzorikns kényszergátjait s utat és módot biztositottak arra, hogy népeik a kor követelményeinek megfelelően szabadon határozzák meg élet. és kormányformújukat.

A választási statisztika tehát ismét az ér- deklődés homlokterébe került,

A Szemle liasábjainl) már részben ismer—

tettük az 1945. november 4-1 magyarországi és az 1946 május 26—i csehszlovákiai képvi—

selővalasztások nehány föbb eredményét.

1) V. 6. Mádai Lajos dr.: A nemzetgyűlési képviselői; statisztikája. M, stat. Szemle 1946. évf. 72—79. 1, és A csehszlovákiai vá- lasztások eredményei. M, Stat, Szemle 1946,

évf, 131.———134_ l, .

3—4. szám

Ezúttal az nnsztriai választások tudomá-

nyos szempontból is igen értékea föbb— ada- izat foglaljuk össze.

Alig három héttel a magyar választások lezajlása után, 1945 november 25—én a négy zónára osztott Ausztriában is az urnák elé sietett a felszabadított osztrák nép. Az új választóiogi törvényi) értelmében a nem—

zetgyűlési (Nationalrai'l, a tartománygyü- lési (Landing) és a becsi községi (Gemeinde—

taal választásom-a egyszeri-e került sor. A

választás előzetex eredményeit, a man'—

dátumok megoszlását a sajtó, rádió út—

ján rövidesen a választások lezajlása után

nyilvánosságra hozták, A választási vég-

ei'mlmőnveknek a legkisebb egvsóe'lg (sza- vazókörökig) való pontos kiértékelése azon- ban mar hosszahh időt vesz igénybe, Helye- slen állapította meg a Svájci Jenmm, hogy a hivatalos statisztika ezen a téren nem ver- senyezhet a .,gyorsstatisztlkns konkurren—

sekkel" (ujsagirok. hivktlzlőlrodák stb.).

Amíg azonban az újságírók már csak a köz- vélemény ketsegtelenul igen fontos tajekoz- tatása céljából is az előzetes eredményeken nyugvo mmm hit-közlésre törekszenek. addig

* a hivatalos statisztika a lezajlott választás rendszerének és eredményeinek szisztmnw tik—ae kiértékelésével. a nőn politikai állás-

foglalásánalr okait (%.—z fem/ezőít kutató lvizs-

gáhrtrival végzi el sok időt és energiát igeny—

bevevő munkáját, melyet sokoldali'isaaanál fogva nemcsak a tudomány művelői. hanem a gyakorlati és politikai élet emberei sem né'kiilözhetnek. Ezért különösen jelentős az Osztrák Köznontl Statisztikai Hivatal DOH- tikai választási statisztikai kiadvánvaf!) is.

Mielőtt a valasztae eredményeit, ismertet- nők, az új osztrak milasztóíogi törvény lé-

nyeges vonásait kell röviden összefoglal—

mmk, mivel minden államban a választójog

az alapja és meghatározója a választási

rendszernek. Eszerint aktiv választójoga van minden osztrak állampolgár ferfinak és nőnek, aki 21. életévét betöltötte, Passzív választójoga van pedig minden olyan osztrak

1) Verfassnngsgesetz vom 19.0kiober1945

über (lie erste Wahl (les Nationalrates...

(Staatszesetzblatt für die Republik őster-

l-eich, 1945. okt. 21.)

2) Jenny, 0. H.: Die Statistlk der politi—

schen 'Wahlen. Allgemeines Statistisches Ar—

chiv. 1927. XVII. évf, 372. l.

3) Die Nationalratswahlen vom 25.Novem—

ber 1945. Beitriige mr ösierreichischen Sta- tisiik. (Heraasgegeben vom ilsterreichieclien

istatisüschen Zentralamt. Wien. 1946, 82, l.)

122 194?

állampolgár férfinak ,és nőnek,! akinek megvan az aktiv választójoga és 29. életévét is már betöltötte. (Magyarországon az ak-

tív és passzív választójog alsó korhatára mindkét nemnél a 20. életév, kivételes ese-

tekben már a 18. év is). Á választójogosnl-

tak számát végső fokon azonban a kizáró okok rendszere határozza meg. Mind az aktiv es mind a passziv vülasztójogból ki vannak zárva Ausztriában: 1. a 'népbiró' ság: által elitéli: személyek; 2. azok a szen rm'zlvok, akiket a rendes hiroeagok haszon—

leaós, nyereeőevűgyhol elkövetett bűiiceelek-

menyek elkövetése miatt ítéltek el stb.: 3.

azok a személyek, akik rendőri felügyelet alá

!mlyezteitek. vagy akik kényszermunka— * helyre szállitiattak az intézkedés befeje—

zése után számított egy esztendő leforgása alatt; 4, a cselekvőképesség korlátozása miatt: a) azon személyek, akik teljesen vaey (netman korlátozott mértékben gondnokság alá helyeztetiek, b) azon személyek, akik gyermekük fölött, való jogaiki'ól megfosz—

lai'tak: 5. a hajdani NSDAP, vagy ennek vődkötelékeihez való hovatartozás miatt:

azon Személyek, akik az 1933. évi július 1.

m 1945 évi zim—illa 27. napja közötti időben bal-mikor az NSDAP pál'itagjai vagy annak jelöltjei voltak, vagy az SS-nek vagy az SA-nak tagjai voltak, valamint azok a sze- melyek. akik az emlitett időben az NSKK vagy az NSFK szervezetéhez tartoztak.

A v:'ilagziőiog gyakorlása ezernek/howe- Hifi s az iítl'oerm és közvetlenül folyik le.

A 1'1770szóinnogiilfmf számának alakuláaát

jól szemlélteti az alábbi tábla:

A válasziás A válvszióíogo: Növekeflés ( ' ) vam (om/ás (_) éve suliak száma a két utolsó válas-zni: közi

szám %

10"? 3,554,242 —- ——

19YV21/22 3,752.2l2 4— 107970 wi— 5'6

1923 3,849.484 97272 4- 2 6

1927 4.i14.940 4— 265.456 4-— 6'9

1930 4.12l.282 %— 6.342 4- O'?

l945 3,449.605 —— (RLÓTZ —- 16'?

Ausztria jelenlegi : területén (de Bu-r—

gonlami nelkill) 1911-ben még csak 1,300.000 osztrak allampolgar férfi szerepelt a valasz, tói névjegyzékben, azonban 1919-ben már a, nok is szavazati joghoz jutottak, úgy hogy ililfm-ig 3,$l60.000—1'e emelkedett a választó jogosultak száma. Az 1930, és 1945. évi vü—

lasziz'isok között mutatkozó nagy kiesés a nni-mails világháború következménye. Okai egyreszt a háborús veszteségek, a távollevő hadifoglyok és: az elmenekültek nagyobb mama, akik a választás—idejéig még nem

tértek vissza az ország területére. továbbá

3—4. szám

a zsidó népesség nagy vesztesége, másrészt

pedig a nenizetiszoclalistak jelentősebb szá—

ma, akiket kizártak a választójog gyakor- lásából. Hazánkban is csaknern ugyanezek a tünetek és batóokok figyelhetők meg a vá- lasztójogosultak számának alaknlásánál.

.Igaz ugyan, hogy lliag'arorszngon az 1920.

és 1945, évi választások között mintegy 2

millióval emelkedett a választójogosultak száma (1945—ben 5,164.03lvolt), azonbaneza nagy emelkedés a választójogi rendszer fejlődésének, legújabban pedig az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot biztositó demokratikus törvényalkotásnak (1045. VIII. t. e.) a küwlkezmónye, 1941- ben Magyarország jelenlegi területén a vá—

lasztóképes (20. éven felüli) népességnek a

száma 6,007_908 volt, tehát nálunk is mu- tatkozik a hasonló okokra visszavezethető közel 1 milliós hiány. A nemek arányának alakulása is szoros összefüggésben van az emlitett okokkal. Ausztriaban 1930ban a

, valasztójogosultaknak még csak 53%-a volt

nő, azonban a férfi népesség erös kiesése

következtében a nőválasztók aránya 1945-

ben 64%-ra ugrott fel. (A nőválasztójogo- sultak aránya Magyarországon 1945—ben 56%

volt.) A nemzetiszocialista uralom alól fel- szabadult osztrak nép politikai jogai szabad gyakorlásának — jelentőségére és mértékére jellemző, hogy a választójogosnltak 94%-a járult az urnákhoz. Hazánkban is 1945-ben a multhoz képest nagy fejlődés volt tapasz- talható, mivel a választójogosnltak 92,3%—a ölt szavazati jogával, holott a mult valasz' tasi rendszerekkel szemben a törvény ezút- tal nem tette kötelezővé a szavazást.

A választási kötelezettségen kívül azon—

ban más tényezők (földrajzi fekvés, időjá—

rás, betegség, stb.) is hozzájárulnak a sza—

vazók számának alakulásához Igy pl. a hegyes felszínű tiroli és karintiai választó- keriiletekbenk volt legkisebb a szavazók aranya (%%).

Az összes leadott szavazatok között az állvány/68 szavazatok aránya 99% volt; mind—

össze csak 35.975 szavazatot kellett megsem-

misiteni (Magyarországon 1945-ben az ér—

vénytelen szavazatok aranya 0.9% volt), A 25 ausztriai választókerület köziil Burgen—

landban volt a legkevesebb (1.000 szavazat ,

közül csak 5), a tiroli és vorarlbergi kerüle-

mkben pedig a legmagasabb (1.000 szavazat közül 22, illetve 26) az érvénytelen szava—

zatok aránya, Érdekes kép tárul elénk, ha bemutatjuk az érvényes szavazatok arányá- nak alakulását a két országban, az utolsó

123 , ^194?

" — IL ._- "

25 év leforgása alatt lezajlott valasztasok

eredményei alapján:

Ausztria Magyarország

A választás 100 választóiogo: A választás 100 választóiogo- éve suli közü' érvénve- éve suli közül érvé-

sm leszavazott nyesen leszavazott

1920/2l/22 79 1920 81

l923 86 1922 76

192? 88 1926 ??

1930 89 1931 13

1 945 93 1 935 80

1939 78

1945 9!

Az osztrák választási rendszernek és vá-

lasztási eredményeknek egyik sajátossága

az ü. n, "idegen szavazatok" számbavéte-

h'xnek módja, A törvény értelmében minden

osztrak választópolgárt annak a községnek a

választónévjegyzékébe kellett felvenni, ahol az összeírás időpontjában (1945 október 11.) állandó lakóhelye volt, Tekintettel azonban a haboru okozta rendkivüli vándwmozaa—

lomro (kibombazottak, menekültek, stb.), a törvény a továbbiakban úgy rendelkezett, hogy az ideiglenes lakóhelyükön tartózko—

küllő választópolgárok itt vétetnek fel a névjegyzékbe, azonban állandó lakóhelyük pontos mogjolíilősr'weL A szavazás eredmé—

nyeinek megállapításánál az ideiglene sen másutt Szavazok szavazatait már az állandó lakóhelyen kellett tekin- tetbe venni, Ennek a gyakorlati lebo—

nyolítása úgy történt, hogy a községben (városban) ideiglenesen tartózkodó választó—

polgár olyan szlm'l borítékot és szavazólapot kapott a szavazatszedő bizottság elnökétől, amilyen választókerülethen volt az állandó lakása—_ Az urnak felbontása után az ,,ide—

gen" szavazók (másszínü) borítékait tilos volt felbontani s miután ezeket lakóhely sze- rint csoportosították, jegyzékbe foglalva a

titkosság elvének csorbítatlan megőrzése

mellett inegkiildötték azokat az állandó lakóhely szerint illetékes választókerület—

nek. Ezzel elérték azt, hogy minden szava—

zatot abban a választókerületben számlál—

tak össze, ahova valamennyi választópolgár állandó lakóhelye szerint tartozott. Az ősz- szes szavazatok közül 34.040 (1.05%) volt a. 11. ,,idegen szavazat", melyet a sza- vazópolgárok ideiglenes tartózkodási helyil- kön adtak le, Ebből mintegy 51% bécsi la- kosok szavazata volt. akik a bombázás miatt kénytelenek voltak atmenetileg más

országrészekbe költözködni.

A szavazatok nem szerinti megoszlását nem lehetett megállapítani, mint Magyar- országon, mert az új osztrák törvény értel-

mében a férfiak és nők egyforma lappal

szavaztak,

344. szám

A választási küzdelemben összesen nem;

párt indult s az Maon—yes czavamzolc meg-

oszláaa a következő volt:

Érvényes azavaz alak

Piri

szí—n *:', "lo Osztrák Níooíri . . . . 1.602227 .49'8 Osvirák Rz—cia'ieiaoávt . . . . Lil—34.808 44'6

Osztrák Wommnnüts Dár! 174257 5'4

Osztrák Demokrata Párt . . 5.072 0-9

Összesen : . . . . 321739 íOO'O

A választás 25 volnSztokeriiletben folyt le.

Becs eavmaanban hét választókerilletre osz—

lott. Alszo— ósz Felsxő Ausztria nagy illetőleg öt, Stzll'ev-m'száz pedig négy kerületre tago—

zódott. Salzburg, Tirol, Vorarlberg. Karintia és Burgenland tartományok önmagukban al—

kottak egy-egy választókerilletet. Az egves választókeriiletek beosztása között eléggé nagy aránvtalansázok mutatkoztak Leg—

nagyobb a Wienerwald alatti negyed (239464 választójozosulttal) és a karintiai választó- kerület volt (204511 valzmztóiogroenlttal), viszont a vorarlbergi, innviertell és mühlvier—

teli kerületekben mindössze csak 77—86000

választópolgár alkotott egy kerületet. A 25

válaeztókevíiletet négy ü. n. választólofolől'

(Wahlkreisverhanri) foglalta össze. Ennek

az ösnzefoglalslsnak főként a szavazatok eredmenvel ala'oján a mandátumok végső elosztásánál volt különös szerepe

Az emlitett négy párt közül az Osztrák

Demokrata Párt egészen jelentéktelen szeve—

pet játszott. hiszen mindössze csak 5972 O.2%l szavazatot kanott s azt is onok Km rintiúban érte el. Egyébként is a választás;

után egy hónapnál az onzo! katonai hato- ságok feloszlatták és betiltották ezt a pár- tot. Ezért csak a három számottevő osztrák párt szavazatainak tnrtománvonklntl megz—

oszláeat közöljük az alábbi táblázatban és a mellékelt kartogmmmon:

Éri'ényeu szavazatok

l24 1947

tiát kivéve, mindegyik tartományban meg- szerezte az abszolut többséget, Tirolban éa

Vorarlbergben pedig a szavazatok több mint

tig-fit kapta meg. Az Osztrák Szocialista

Párt Bécsben érte el abszolut többségét (57.1%), Karintiában pedig erősen megkö-

zelítette azt (48.8%). Bécsben a Belváros, Wieden és Mariahilf kerületekben a Nép—

párt kapott több szavazatot, a többi 18

közigazgatási kerületben a szocialisták dia- dalmaskodtak. Az Osztrák Kommunista Párt listájára a fővárosban és Karintiában a leadott érvényes szavazatok 7.9, illetve

R_1.%—a többi tartományban az

arány? és 5% között mozgott.

A törvény már eleve megállapította a

mandátumok számát (165) s az érvényes

szavazatok elosztása után csak három párt

osztozott a képviselői helyeken, Amig az Osztrák Néppártra esett érvényes szavaza'

tok aránya egy árnyalattal az abszolut több-

ség alatt addig a, jogszabályban meghatározott elosztási művelet után az új

esett, 3,

maradt,

nemzetgyűlésben az abszolut többséget meg—

szerezte Az Osztrák Szocialistapárt mandá- tumainak aránya hasonlóképpen meghaladja érvényes szavazatainak arányát. A mandá- tumok megoszlám így alakult: *

Mandáium

D 5 ' f szám %

Oemak Néppárt ... 85 570

Osztrák gmríalieiaoári . . . . 76 460 Osztrák Kommunista Párt 4 21?

Ösvrsen: *. . . . 165 1000

mmk ("amik ami; Csinál—(Kom. A két világháború között Ausztria poli-

Tartomány Néppárt alísfanirl munlsin piri . .

";.n % mm % Mm 0.3) tikai életében a multban, ts két párt járt—

WcsMn smeos sw; ma,;u 574 7030? 7-9 .

Mmmm) sum ," zmno 40-4 3634 g., szett vezető szerepet, nevezetesen a Szociál-

F-1.s em 276676 .m-n mon (??—4 ,37 - . .

s;,,f;,g ! nm %., 'de—jam 3017 13702 §; demokrata Párt és _a Keresztényszocialista

'Froi 100360 71—2 40.94? 26'6 334 72 n!. . , - V. .

padban 48.812 ma MW) ?, noe 25 fúlt. A tölténelmi xisszapúlantás kedvééit

.lálerország zenem 52-9 zovm 41-7 26.774 54 . — ' — - .

Kmm "m 393 97.372 Ám mm a': itt IxÖ/Alulnx a megeloző öt paxlamenti cik Buvg'nland 68408 51'8 58.91? 44'9 MH 3'3 lm: mandátnmainak megoszlását az akkori

Az Osztrák Néppárt a fővárost és: Kmln- pártok között:

M a n d H' i u m o k

D a r ! 1919 1920 1923 1927 1930

szám 0.0 szám ufo ezám 9 0 sz a' m % szám Wo

Szociáldemokrata 72 423 66 377 68 419 71 430 72 43-53

Kerexzfényezeclau

lisia ... og 406 82 46'9 82 497 73 44-2 66 400

Nagynémci t ?, 20 114 10 ó'! 12 73 7 412

Landbtmd ; 26 L 3 e f*4 st 3—0 9 5-5" 0 5—5

Liberalis ... l O'ö % (l'o' —— _, —.— __, . V __

Egyéb ... 2 l'? "A — —— _ , — — l 1 o'?

Ömzcsen: 170 zoo—o 175 too-0 165 zoo-0 ms 1000 165 1001)

A z É R V É N Y E S s z n v m m x M E B U S Z L Á S A a u s m m a n u / / / / m m o m á u v o n m m _ ( 1 9 4 5 3 1 . 25 .) _ ,, !

3 '— 4;

szám

X

xx . W

N *

..,—Bécs(Wien) Yo.!

r ' V / L S Ó — A U S Z T R i A ( o f i s e n s t a d t

XX

NM **

X

X

(D

§

, A

,

K

S

125

;

_ m a s s ' ; Á — é m m m , __ —: ;. _ :r - X B U R G E T I R O L

/ //

W / " O s z h á k N é p p á r t O s z t r á k S z o c i a l i s t a P á r t m i g ; O s z t r á k K a m m u n i s t a P á r t * O s z t r á k D e m o k r a t a P á r t

1941.

e?

kr ez 'i é' á' Tá áí ' m i . a e s u m

3—4. szám 126 _r 194? _{_}

A törvényhozó testületek Stmtíutikája. selőhúz tagjainak az aránya, Az; idősebb

nem tartozik ugyan a társadalmi tömeg- generáció (50 éven felüliek) részesedése

jelenségek megfigyelése körébe, tekintettel viszont Ausztriában lényegesen nagyobb,

azonban arra, hogy közvetve a nép akara- tánakletéteményeseiről szól, a politikai vá—

lasztási statisztikának integrans részét képezi.

A magyar nemzetgyűlés tagjainak több demo- gráfiai szempont (km-, nem, családi álla-

pot, foglalkozás,. iskolai végzettség, nyelv'

tudás stb.) szerint

Szemle hasábjain már közöltükl) Mód nyílik

tehát arra, hogy a két szomszédos állam

törvényhozóinak legfontosabb demográfiai

viszonyát két szempontból (a kor és a fog- lalkozás) _ összehasonlíthassuk. A képviseL

lők kormegoszlását az alábbi kis tábla szem-

lélteli:

Keresztély szán%ufszlna % szgdnígyarországo/O

—-39 23 13'9 too 25'9

40—49 ől 37'0 lóO 38']

50—59 64 38'8 l 14 Z'T'O

60 —- 17 1023 38 90

Öszcsen: . . 165 100'0 421 1000 A két parlament törvényhozólnak kormeg- oszlásából kitűnik, hogy Magyarországon a

fiatalabb korosztály nagyobb arányban van

képviselve, mint Ausztriában. Ezt részben az idézi elő, hogy hazánkban a passzív vá-

lasztójog alsó korhatára a betöltött 20-ik

élelév, míg Ausztriában csak a betöltött 2ll—lk élelévben' nyílik meg a választhatóság.

Magyarországon a 20—29 éves képviselők száma 16 volt, vagyis az összes törvény- hozók 8,8%—a, a 30—39 éves törvényhozók aránya tehát 22.1%. A 40—49 éves kor- osztályban csaknem egyezik a két képvi-

1) V. 6. Mádai Lajos dr.: A nemzetgyűlési

képviselők statisztikája. M. Sl'at. Szemle

1946, évf. 72—79. 1.

feldolgozott adatait a—

mint hazánkban. !

A két képviselőház tagjainál; foglalkozási—

meyoszlúsa már csak azért is érdekes, mert

belűle kiolvasható, hogy az egyes jellegze-

lexebb foglalkozási ágakat és társadalmi ré

tegeket milyen számban és árányban kép:—

,viselik a tölvényalkotúsbnn.

Ausztria Magyarország Foglalkozási csoport szám % szám Öslermelő ... 23 13*9 H! 28?

Önálló nagy: és kisiparos, kereskedő l9 11'5 28 6'?

I ari munkáses segédszemélg zel . . . . 16 9'? 36 8" 6

zakszervezel, érdekképviselet, egyet '

sület ... 19 "'S * 40 95 Magántiszlvisclő . . . 34 20'6 ll 2'6 Közszolgálat, nyugdíjasok . 42 255 108 25'6 Úgyv éd. közlegyző ... ? 4'3 24 5'1' író, művész stb. ... 3 1'8 31 7"!

Egyéb!) ... 2 "2 22 5"?

Összesen; ... 165 1000 421 IOO'O

A magyar nemzetgyűlésben az őstermelő

foglalkozású képviselők lényegesen nagyobb arányban jutottak szóhoz, mint az osztrák parlamentben Ez azonban a két állam foglalkozási struktúráját jórészt fedi, mivel Magyarország jelenlegi területén 1941-ben az

őstermelő népesség aránya 48.7% volt, vi-

szunt; az 1934. évi népszámláláskor Ausztria népességének csak 27,2%-a volt őstermelő foglalkozású. A többi foglalkozási csoport megoszlása nem ilyen eltérő a két parla- mentben, Az osztrák képviselőházban azon—

ban a magántisztviselök lényegesen na- gyobb arányban vannak képviselve, mint Magyarországon, viszont hazánkban a sza- badfoglalkozású (fl'ő, müvész orvos, stb.) képviselők részesedése jelentösebb_

!) Egyházi szolgálat, orvos, mérnök, stb., Mádai Lajos dr.