—-—109——
A világ állatállománya.
Le cheptel mondtal.
A Világ állatálloniz'rnyának megállapítása nagy nehézségekbe ütközik, egyrészt mert az összes államokról nem rendelkezünk pontos adatokkal, másrészt pedig mert a meglevő adatok nem egy időpontra vonatkoznak s így igen gyakran az 1923. évi adatok helyett valamelyik ezt megelőző év számadatához kellett folyamodni. Igy a nagyobb államok
közül Kina és Ázsiai—Törökország adatai az alább közölt adatokban nem foglaltatnak.
Hiányosak továbbá a gyarmatokra vonatko- zolag közölt adatok is. Nem terjeszkedünk ki végül cikkünkben az egyes világrészeken található exotikus állatfajokra sem.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint a világ állatállománya 1923—ban a következő:
Szarvas-
, . 3 !
Szamár es —
§; L ő ,, , _ Sertés J u h Ke o s ke
V i 1 ;; g 1- é s z § marha oszver , §
7 §§ " H 7—7 id a 1 a777b7 s z 7á77 7111 9777 z e777 r i7n t 7 77
,, , § 7 ,, ,, ,,§, ,
Europa . 199111494 § 99 909. 159 4.790999 § 78,767.609 - 100739509§ 9:305 499 Azsia . . . . . 169959 994§ 11.905300 1999590: 10.919390 : 47.549947, 99 995939 Afrika . . . . . 39,034.39.—:§ 1971971 3949949; 9045. 771 79371350; 3043:97 Amerika , 170,419.409 41 977009 9905915 § 90 707 .49319499095: s 19 515399 Ausztrália . ? 19991917 § 99709 004 99.940 § 1404'99105900994 § 999991 összesen § 590739499 § 97994441§ 90,199-990§ 179943791 510,139,95. §119:39099
§ g :
Ez adatok szerint tehát a világ szarvas- marhaállományának közel 330779a Amerikára esik, Ázsia 32",/o—kal az európai kontinens pedig több mint 240/o-kal, részesedik.
A lovak számarányábau szintén az új Világ—
rész vezet: 42'50/o-os részesedésével, utána
Európa következik, több mint 4000-kal, mig Azsiára csupán 1203: esik.
A szamarak es őszverek megközelítő szá- mának közel 490/9-3 Amerika területén van, Európa 23'40/o—kal, Afrika 180/o-kal, Ázsia
pedig 9'6050-kal részesedik.
A világ sertésállományának több mint 90%——a Amerika és Európa között oszlik meg.
Az előbbi mintegy 510, t—kal, az utóbbi 41("
'kal részesedik. Ezzel szemben Azsia sertés- állománya a világ sertéseinek csupán 60 u-át, Afrika sertesei annak loi/o-át teszik
A juhok összes állományából Európára 319:, Amerikára 24"'/9,Ausztráliá1a 21 o esik.
A kecskeállományt illetőleg pedig Ázsiáé a vezetőszerep, hol a világ összes kecskéinek 7 több mint egyharmada található; utána mint- egy 270/o—kal Afrika és 220/o-kal Európa kecske- állománya következik.
Nem érdektelen az állatállOmány darab- számának a területhez és a népesség számá—
hoz való arányát is szemügyre venni.
A szarvasmarhák abszolút száma tekinte- tében Amerika vezet, ellenben a szarvas- marháknak a területhez való arányát feltün- tető adatok szerint Európáé a vezetőszerep,
hol egy négyzetkilométerre 12'8 szarvasmarha esik, míg Amerikában csak 44 jut. Európa e tekintetben a szőbanlevő állatfajok mind- egyikénél első helyen áll s a sertések sűrű—
séget illetőleg még Amerikát, a juhok sűrű—
séget tekintve még Ausztráliát is felülnnilja.
más, 1939; 21533; 59953 Kecske
esett egy kmÉ—ro
[' * ,—
Európa. . 12'8 ' 4'0§ 0"? 75 168 26
Azsia . ., 9-9 05 0-1 0-4§ 1-9 1-5 Afrika. .§l 9—0 01 0-9 0-1§ 3—9 1-5 Amerika — 4-4 1-1 03 931 39 05 Ausztrália , 9-1 ; 0-3. 00 09: 19-3 00
esett 1000 felol—le
Európa. 990§ 97§ 11 194; 357, 59 zsia , .§, 319§ 99 4 913 91: 74
Afrika. 1; 344 17 99 _ 19§* 9391 268 Amerika . ) 940 §904 49 ' 447§ 913 91
Ausztralia 99.999 343; 4 17919991 35
l :
Az állatállomány darabszáma és a népes—
ség lélekszáma közötti arányt jelző számok különösen annak megítélésénél fontosak, hogy mennyire képesek a különböző világrészek az állatállomány felhasználása által kielégí- tendő szükségleteiket fedezni és hol vannak e téren hiányok és feleslegek. Ezeknek az arányszámoknak vizsgálatánál mindegyik állat—
fajnál erős kilengéseket figyelhetünk meg.
melyek a szarvasmarháknál, lovaknál és a juhoknál a gyéren lakott Ausztrália óriási
8
3—4. szám.
Allam
Szarvas—
marha.
——-110——'
Szamár és _öszve'r
Sertés
1924'_'_
Kecske
darabszám m szeri
Európa :
Németország
Danzig .
Lengyelország . Cseh-Szlovákia Ausztria . Svájc . Olaszország.
Jugoszlávia . Görögország Románia . Bulgária . . Magyarország .
Oroszország Litvánia . Lettország . Észtország . Finnország . Svédország . Norvégia . Dánia .
. Faroer
? Island .
Nagy-Britannia és lrorsz.
Gibraltár.
Malta . . . Németalföld . Belgium . Luxemburg . Franciaország . Spanyolország .
; Portugália
Ázsia :
Brit birtok . . Francia birtok.
Németalföldi birto'k :
Egy.-Állam birtokai.
Japán. . . . . Japán gyarmatok.
zsiaí- Oroszország Palesztina
Sziám.
Sziria .
Afrika:
Egyiptom Marokkó. . Brit birtok . Francia. birtok.
Portugál birtok Belga-Kongó Olasz birtok
Amerika:
Ész-Amen Egy.-Áll.
Alaska . . . Portó—Ricó . Costa-Rica Guatemala Kuba . Mexikó
16,652.631 64.969 7,894.586 4390925 2,163.025 1,425.3_41 6,239.841 4,058.419 659 393 5,745.534 2,288.358 1,s27.332 28,805.000 950000 899100 527363 1,791.947 2,736.000 1,094.813 2,525.348 3.625 23.738 12059 360 153 8.980 2,062.771 1,516.769 32.352 13,575.340 3,296.578 740693 142,987.615 3,184.019 3,790.917 760920 1,437.254 1,638.247 9,888.000 103500 2,863.822 293000 534323 1,558.253 22,375.021 13430230 32.757 500000 553311 66,352.000 1.085 278943 476774 319 265 4,771.394 2,162.984
3,647.977 36.252 3,201.166 592269 282484 134147 989786 1,043.528 200302 1,302.051 411612 717485 17,109.000 440000 333000 198737 392353 723000 215979 575773 602 49.313 2,105.776 300 4.574 363668 230451 17.192 2,773.270 594 351
A
2,121,583 131980 702 310 268.999 1,511.012 66.242 6,792.000 6.548 155626 143.000
34.942 149.732 1,288.729 495668 1.245
1.655
18,853 000 1.448 57.149 94.785 86.114 858527 929385
!
31.419 ' 111
4.739 1,445.905 101038 364.237 12.939 187.708
169 12.225
245 476.730 2,033.434
1,829.880 364
59.653 36.623
634618 509530 1,450.836 984.639 10.384 56.839
5,506.000 78 8.195 5.930 75.541 642340
17,225.855 65.249 5.170,612 2,058.020 1,472.s21 640091 2333926 4,887.02O 416221 3,146.806 1,117.717 2473 251 11,951.000 1,500000 484000 272343 374636 1,011.000 126865 441875
3,492.481
7379 131924;
1,139.387 88.788 5,195.740 4,228.964 921.612 60.571 472,218 901634 3,639.183 499316 2,461.531 2,019.000 750 864.247
13.453 77.673 1,111.449 778391 9.540 50.000 265 63,424.000 622 136810 113590 1,654.089
6094022 12.380 2,178.216 986611 697414 245344 11,763,910 8461504 5,811.413 12,320.569 3905390 1352449 34986000 750000 1,460'8OO 744937 1572434 1,568 000 956.607 1,399,019 681628 553965 23,747.003 72 28.792 663.211
3.714 9,782.420 19,377.427 3,850.733
34,497.997 27,819 954702 195705 9.682 3.262 10,499.000 262080
1,092—.000
941695 6,318.925 43,900.348 19,204.459 4.427 300000 1,7 01.496
37,209.000 166 4.140 1.026 134635
1, 085976
4,658.607 17.989
1,226.764 382204 330043 3,082.558 1,801.409 8,418.002 551712 1,638.993
689.923
11.727 118 000 178.051 44.024 8 2.267 250 48.715 272.298
10.452 1,368.140 3.970.656 1,492.689 32,026.117 75.196 1,953.601 821661 141996 130313 2,048.348 482104
1316000
394364 2,059.573 19,239.741 8,1s2.29s 58.921 500000
3,563.659 200 58.036 1.026 16.534
1987369
1924 ———111— 3—4. szám.
_ _ —
, Szarvas- Ló Szamár es Sertés Juh Kecske
A 1 1 a m marha öszvér
darabszám szerint
Nicaragua 1,200.000 —— — —— — —
Panama . . . 200000 15.000 2.000 80000 — 5.000
Panama—csatorna . 13.841 249 109 1.095 —— 200
Argentina 28,138.196 9,432.421 912781 3,221.028 46,133.866 4,819.835 Brazilia . 34,271.324 5,258.699 1,865.259 16,168.549 7,933.437 5,086,655
Chile . 2,163.141 391.718 87.900 292.431 4,500.190 459.606
Kolumbia 3,304.504 526.191 830602 711482 — 163830
Paraguay 5,500.000 490.000 38.300 87.000 600.000 93.000
Peru 1,302,000 — —— 400000 11,056.000 ——
Uruguay . 7,802.442 554871 17.537 —— 11,472.852 12.218
Venezuela . 2,077.684 167708 255004 512086 118439 2,154.716
Brit birtokok 10058 608 3,663.635 43.848 3,939.878 3,957.431 16,500
Francia Guinea . . 6.000 500 — 7.000 200 500
Németalföldi birtokok 16.223 608 5.191 7.883 28.997 75.952
Ausztrália és Polinézia:
Ausztrália . , . . 14,530.081 i 2,438.182 15,134 960 385 82,226.47O 240908
Uj-Zéland . . . . 8,475.449 331922 266 396.648 '22,928.864 17.480
Egyéb brit birtokok . 73 891 9.019 154 3.779 1.018 19.509
Egy.-Állam birtokai. 142496 28.881 12.686 48.729 44.042 6.064
fölényét hirdetik a többi kontinenssel szem- ben. A sertéseknél Amerika áll első helyen, hol minden ezer emberre 447 sertés jut, a keeskéknél pedig Afrikáé a vezetőszerep, hol az ezer lélekre jutó darabszám 3—7-szeresét teszi a többi világrészek adatának.
Tegyük ezekután Európa állatállományát tüzetesebb vizsgálat tárgyává. Európa szarvas- marhaállományának mintegy 230/o—a Orosz- országra, 13"/.,-a Németországra, 1 lo/o—a Francia- országra és 9'60/0-3. Nagy-Britanniára esik. Je- lentős szarvasmarhalétszámmalbírnak mégLen-
gyelország (6'30/0), Olaszország 4'9"/o) és Romá-
nia (4'60/0) is. A lóállományban az európai országok közül szintén Oroszországé az elsö- ség, mely az európai állománynak 430/o-ával bir, utána következnek Németország (9'30/0), Lengyelország (8'20/0) és Franciaország 7170).A sertésállomány az európai országok közül a legnagyobb Németországban, melynek terü- letén az európai állomány 230/o-a találtatik;
Oroszország 16%—kal, Francia- *és Lengyel—
ország 7—7%—kal, Jugoszlávia 6'60/o-kal és Spanyolország 5'70/o-kal részesedik. Európa juhállományának 220/o—a Ororszországra, 15"/o—a Nagy-Britanniára és 120/o-a Spanyolországra esik. A kecskeállományból pedig 1800 Német- országra, 160/0 Spanyolországra és 130/0 Görög-
országra jut. , '
Az állatállomány sűrűsége Európában kö- vetkezőkép alakul: egy négyzetkilométerre legtöbb szarvasmarha jut Németalföldön (603) és Dániában (58'7), mig az abszolút szám zerint legtöbb szarvasmarhát számláló Orosz-
országban egy km2-re csupán 63 szarvas—
marha esik. Magyarországon ez az arányszám 19'7-et tüntet fel. A lovak sűrűsége tekinte—
tében Dánia vezet (13'4), utána következik
Németalföld (106) és Litvánia (85), Magyar—ország 77 arányszámával szintén a lósűrűség tekintetében vezetö országok közé tartozik.
'A sertésekből 1 kmg-re eső darabszám a leg—
nagyobb Németalföldön (44'4), Belgiumban (375) és az abszolút szám szerint legtöbb
sertést magában foglaló Németországban (36'5).
Magyarországon 1 km2-re 26'7 sertés jut, mely
arányszám az európai kontinens átlagát (7'5) többszörösen meghaladja. A juhok átlagos sűrűsége a legnagyobb Bulgáriában (86'3), utána következik Nagy-Britannia és Irország.(756) és Görögország (47'5). Magyarország
arányszáma (146) az európai átlagos arány—számnál (16'3) valamivel alatta marad.
Erdekes az európai országok lélekszámá- nak és az állatlétszám arányának alakulása is. Az ezer lélekre eső szarvasmarhák darab- száma az európai államok között a legnagyobb
Dániában (773). Lettországban (563) és Finn-
országban (533). Magyarországon ezer lélekre 229 szarvasmarha esik. Az ezer lélekre eső lovak száma Lettországban a legmagasabb (212), ez az arányszám Magyarországon 90 et tesz, míg Olaszországban még a 30-at sem éri el. A sertések darabszáma és a népesség száma közötti arány a legkedvezőbb Litvá—niában (617) és Jugoszláviában (407), elég kedvező Magyarországon is, melynek arány- száma (310) az európai kontinens átlagos
8*
3—4. szam. —112—— 1924
arányszámát (164) is messze fölülmúlja. A juhok száma a népesség ezrére számítva Bul- gariaban (1.832) és Görögországban (LOÖO) tünteti fel az európai államok között a maxi—
mumot. Magyarország arányszáma (170) ezen állatfajnál az európai átlagon (357) jóval alul
marad.
Sch. G. dr.
A vetések állása Magyarországon 1924. évi április hó 2—án.1
État des caltares en Hongrie le 2 avril 1924.1 Résume'. —— Les travaux (llensemencement
de printemps ne pitrent étre commenee's dans la plnpart (les endroits gae dans la deaxieme nioitie' (la mois de mars a cause des gets pro- longe's, ainsi gae la fonte des neiges et les plaies persistantes. Mémes ces travaux n'ont pas pu étre effectnés gae dans les parties plus éleve'es et sablonneases du pays, tandis gne les regions plates sont a'ajourdlhai encore trap hamides pour commeneer les travaux.
Les semis de froment (l'autornne ont passe' l'hiver dans (les conditions favorables et présen—
tent an développement assee satisfaisant. Dans gaelgues ref/ions les gets (la eomrnencement (ln mois [le mars ont fait jaunir les jeunes plan- tes (la froment, tontefois les cle'gúts ont été insigni/iants.
Les semis ele seigle cllaatomne ont en géné- ral également bien passé llliiver. Dans la plu- xpart (les comitats ils prennent an développe- ment vigoareux. En certains endroits ils ont subis des (lég/its par suite (les attagues (lesi
vers et (les soaris.
A gazdasági munkálatok közül a tavaszi vetómunkalatok a hosszantartó fagy, valamint a hóolvadas és az állandó esőzes miatt leg- több helyütt csak március hó utolső felében voltak megkezdhetők. Ezek a munkálatok is azonban csak a magasabban fekvő és homo—
kos részeken voltak végezhetők, míg a lapá- lyosabb helyek még ma is tulnedvesek a munka megkezdésére.
* A m. kir. földmívelésügyi minisztérium f, évi április hó 2-i vetésjelentesének kivonata. —— Résnme' da rapport sur l'e'tat des enltitres le 2 avril 1924 (la Ministere roy. hongrois dlAgricultnre. /
Az őszi búzavetések jól teleltek, elég jól fejlődnek és bokrosodnak. Egyes vidékeken a búza levélzetét március elején a fagy meg- csípte, lényegesebb karok azonban nem voltak.
Az őszi rozsvetések altalaban szintén jól teleltek. Legtöbb helyütt szépen és erőteljesen fejlődnek. Helyenkint a drótféreg és egér oko—
zott kárt bennük.
Tavaszi búzát és tavaszi rozsot a hosszan- tartó teli fagyok, majd a folytonos esőzések folytan igen keveset vetettek. *
A késői tavaszodas és sok csapadék a ta—
vaszi árpa és zab vetését is sokáig késleltette s a talaj legtöbb helyen még ma is annyira nedves, hogy ezt a munkát meg sem kezd- hették. Kikelt vetést csak nagyon elvétve ho- mokos vidékeken lehet látni.
A tengeri vetéséhez még egyáltalában nem fogtak, sőt a talaj túlnedvesse'ge miatt meg a talajelőkészítő munkálatokat is igen sok helyen csak a legutóbbi napokban kezdhet- ték meg.
A burgonya ültetését kertekben mar meg—
kezdették, szántóföldeken azonban szintén csak a talajelőkészités van még folyamatban.
A cukorrépa és a takarmányrépa vetését több helyen már megkezdték, az esős időjárás azonban a munkálatokat nagyon gátolja.
A kerti vetemények közül a zöldség, mák és hüvelyesek vetését több vidéken szintén megkezdette'k.
A kender és len vetése a nedves talaj miatt eddig vagy egyaltalan nem, vagy csak egyes helyeken volt megkezdhető.
A dohánypalantak a melegágyakban kikel- tek és szépen fejlődnek.
Az évelő takarmányok elég jól teleltek, a hosszantartó tél miatt azonban a lóherek és lucernak sarjadzasa csak most indult meg. Az egyéb mesterséges takarmányok közül a zabos—
bükköny vetését megkezdették.
A rétek és legelők a mélyebb fekvésű vidé- keken még sok helyen víz alatt állanak.
