A népszámlálás büntetőjogi védelme

EGYÉB TÁRGYÚ TANULMÁNYOK

A népszámlálás büntetőjogi védelmeJ)

La protection pénale du Recensement en Hongriel) Az 1929:XIX. t.—c. szerint az állami

statisztikai szolgálat feladata: az ország közállapotainak és közérdekű viszonyainak nyilvántartása és erre a célra adatok gyüj- tése, feldolgozása és közzététele oly mó- don, hogy azokat a tudomány, a törvény—

hozás, a kormányzat, a közigazgatás fel—

használhassa és ezek az adatok más köz—

érdekű gyakorlati feladatok megoldásában is alapul szolgálhassanak.

Az állami igazgatás feladatául ismerték el tehát a fennálló jogszabályok a népes—

ség általános státusának nyilvántartását, a népességi tömegjelenségek és a magáno—

sok életviszonyaira vonatkozó közérdekű adatok gyűjtését, valamint az állami élet, a közigazgatás és a tudomány számára való előkészítését.

Az állami statisztikai az állami népességügyi része.

Az 1940 : XVIII. t.-c. 3. §—a meghatároz—

ván a közhivatalnok fogalmát, a követke—

zőket mondja ki: _

A büntetőtörvények alkalmazása szem- pontjából az állam, a törvényhatóság vagy _a község közigazgatási, igazságszolgálta- tási, közoktatási, honvédelmi vagy gazdál—

kodási tennivalóinak teljesítésére úgyszin- tén az állam, a törvényhatóság vagy a köz—

ség intézeteiben, közintézményeiben, köz—

műveiben vagy üzemeiben való működésre hivatalánál, szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva köteles minden sze—

mélyt —— ideértve a m. kir. honvédségnek tényleges szolgálatot teljesítő minden tagját is —— közhivatalnoknak kell tekinteni. Köz—

hivatalnokok a kir. közjegyzők is. A ható—

ság tagját, illetőleg a hatóság közegét meg—

illető büntetőjogi védelem minden köz—

hivatalnokra kiterjed

Ha' tehát a most bekövetkező népszám—

lálást elrendelő törvény nem mondaná is ki, e törvényhely értelmében a számláló- szolgálat tehát igazgatás egyik

1) Előadás a Mi kir. Központi Statisztikai Hiva—

tal által a helyi kiküldöttek részére rendezett tan—

folyamon Kolozsvárt, 1940 december 19-én.

1) Conférence iaíie d Kolozsvár, le 19 déc.

1940, au cours organisé pour les commissaírex locaux par FOffíve O R. Hongrois de Statístiflue

biztost, felülvizsgálót és helyi kiküldöttet közhivatalnoknak kell tekinteni (8558. M.

E. 1940. sz. rend. 1. §. 5. bek., 6. §. 1. bek.), mert állami feladatul meghatározott igaz—

gatási tennivalót végez különös megbiza—

tásánál fogva.

Mik ennek a közhivatalnoki jellegnek jogi következményei?

A számlálóbiztos, a felülvizsgáló és a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal ki—

kiildöttje hivatali kötelességeit a 8558. M.

E. 1940. sz. rendelet. sorolja fel. A szám—

lálóbiztos és a felülvizsgáló esküt tesz arra, hogy a népszámlálás és az azzal kapcsola—

tos összeírásoknak körébe tartozó tenni—

valóira vonatkozó kötelességeit lelkiisme—

retesen, megbízhatóan és pontosan telje—

síti s az adatgyűjtés. illetőleg a felülvizs- gálás során tudomására jutott tényeket, mint hivatali titkot megőrzi.

A számlálóbiztos és felülvizsgáló köz—

hivatalnoki jellege szorosan a munka—

köréül meghatározott területre vonatko—

zik. Semmi egyéb tekintetben nem köz—

hivatalnok, semmi egyéb tekintetben nem illeti különleges büntetőjogi védelem. Pon—

tosan meghatározott szolgálatában csak a kapott utasítások kötik, természetesen a becsület és lelkiismeretesség általános pa—

rancsaivall a köztisztviselőkre vonatkozó törvényes szabályzatok hatálya alatt egyéb—

ként nem áll, a közhivatalnokok státusába nem tartozván, a közhivatalnokok közjogi jogosítványai sem illetik meg. viszont fe—

gyelmi felelőssége sincs.

(Természetesen a M. kir. Központi Sta- tisztikai Hivatal ellenőrzést és támogatást végző külön kikiildöttjére mindaz vonal—

kozik, amit a számlálóbiztosra és felül—

vizsgálóra meg—állapítunk, ha egyébként nem lenne közhivatalnok állásánál fogva) Egyszóval a számlálóbiztos és felülvizs—

gáló csak büntetőjogi értelemben vett Icöz—

hivatalnok. Ez azt jelenti, hogy amennyiben bármily szándékos kötelességmulasztást követ el hivatalos tennivalóiban, viseli ennek büntetőjogi következményeit.

132. szám

Miben áll ez a büntetőjogi felelősség?

Általánosságban a közhivatalnok a maga

működési körében az államnak, illetve a

közérdeknek képviselője. E feladatkörében sokszor kell olyan intézkedéseket tennie, vagy végrehajtania, amelyek arra, akire vonatkoznak, egyénileg kárt, hátrányt, kel—

lemetlenséget, kényelmetlenséget jelente-

nek. így például a számlálóbiztosnak a

magánlakásban, az üzleti telepen való megjelenése, a szükséges adatok beszolgál- tatására intézett felhívása, az adatok ellen—

őrzésével járó ténykedése másoknak ké—

nyelmetl—enséget, t'eltartóztatást, fennaka-

dást, megzavarást okoz, mindenesetre az

egyéni szabadság korlátozásával járhat.

Hogy tehát a közhivatalnoknak módjában álljon bármiféle törvényes intézkedést megtennie, végrehajtania, kikényszerítenie, a törvény úgynevezett hivatali hatalommal ruházza fel őt, ami annyit jelent, hogy törvényes intézkedéseinek mindenki enge—

delmeskedni tartozik; így kívánja ezt a köznek, az államnak az érdeke.

A törvény büntetéssel sujt mindenkit, aki a hivatali hatáskörében eljáró ható- ságnak vagy hatósági közegnek erőszako—

san ellenszegül vagy ellene bármi más módon eröszakot alkalmaz,'mert ezzel a közhivatalnok hivatali működését lehetet-

* lenné teszi. Egy közhivatalnok sem vállal-

koznék hivatali tennivalóinak végzésére, ha ki lenne szolgáltatva a mások erősza—

kosságainak vagy ha azért, amit e hatás- körében végez, rajta bárki büntetlenül bosz—

szút állhatna. Ezért részesíti a törvény a közhivatalnok személyét különös véde—

lemben.

Ezzel szemben a törvény még nem tett eleget a közérdeknek. Nemcsak a közhiva—

talnokot kell ugyanis védeni az állam- polgárok erőszakosságai vagy más hasonló cselekményei ellen, hanem az állampolgá—

rokat is meg kell védeni az olyan köz—

hivatalnok ellen, akí hivatali hatáskörével vagy hatalmával visszaél. Hivatalos tenni—

valókat a közhivatalnoknak csak a maga hatáskörén belül szabad végeznie: ha ezt a hatáskört átlépi, vagy ha mások sérelmére visszaélést, jogtalanságot vagy éppen bűn—

cselekményt követ el, felelnie kell miatta, mert a törvény nem azért ruházta őt fel különleges jogokkal és hatáskörrel, hogy ezekkel a közösség kárára, hanem azért, hogy annak javára éljen. Ha minden köz—

hivatalnok azt tehetné, amit akar, hamaro—

san zürzavarrá válnék az egész állami élet,

[__ 1087 _

az állampolgárok pedig védtelen—ek lenné—

nek szemben a hivatali önkénnyel. Rende—

zett, művelt állam ezt nem tűrheti. Minden alkotmányos államban alapelv, hogy a köz- hatalmat kezelő közhivatalnok e hatalom kezeléseért felelős. Az állam hivatása a jog uralmának létesítése és biztosítása, ezért nevezzük a modern államot jogállamnak.

Mellőzhetetlen követelménye a jogállamnak, a közhivatalnoki felelősség; a közhatalom kezelői által egyeseknek okozott jogsérel- meknek és visszaéléseknek megtorlás alá kell esniök. Szükséges ez azért is, mert a közhatalmat kezelő hivatalnoknak a törvény őrének és nem megsértőjének kell lennie;

ha a közhivatalnok visszaél hatalmával, megrendití az általános jogérzetet, a lakos- ság elveszti bizalmát az államhatalom erkölcsi felsőbbségében. Az a közhivatal- nok, aki hivatali hatáskörében bűncselek- ményt követ el, nemcsak hivatali hatalmá—

val él vissza, hanem a lakosságnak beléje helyezett bizalmával is, mert a lakosság róla törvénytiszteletet, pártatlanságot és megközelíthetetlenséget feltételez és szemé—

lyén keresztül bízik meg az állami élet jogi rendjében. Ezért bünteti a törvény a köz—

hivatalnoki bűneselekményeket rendkívül súlyosan.

A Btk. 465. §-a bünteti a passzív meg- vesztegetést. Ezt az a közhivatalnok követi el, aki a hivatalánál fogva teljesítendő ese—

lekményért vagy annak elmulasztásáért ajándékot vagy jutalmat követel, elfogad vagy az ez iránt tett ígéretet nem utasítja vissza. A büntető tétel súlyosabb (2 évig terjedő fogház), ha a cselekmény vagy mulasztás hivatali kötelesség megszegésével jár, ha nem jár, a büntetés enyhébb (1 évig

terjedő fogház).

Ezt a bűncselekményt követné el a számlálóbiztos, ha munkájáért a felekkel megfizettetné magát vagy azoktól ajándé—

kot, borravalót fogadna el; vagy ha egye- nesen azért kapja a jutalmat, hogy mellőzze utasitásszerű tennivalóit. Közömbös a bűn—

tetőjogi felelősség szempontjából, ha a ju—

talmat a számlálóbiztos nem maga veszi kézhez, hanem más, vagyis ha a passzív megvesztegetés közvetítőkkel jön létre.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy a tör- vény szigora alá nem esik olyan ingyenes szolgáltatás elfogadása, amely minden rosszhiszeműségtől távol áll s amelyet a fennforgó körülmények megokolnak. Ilyen lehet bizonyos fokú vendéglátás elfoga—

dása, amelyet önként, becsületből ajánla-

12. szám

nak fel a közhivatalnoknak, például akkor, amidőn a lakott helyektől távol végezvén munkáját az időjárás viszontagságai miatt kénytelen elfogadni mások vendégszeretetét.

Ha a közhivatalnolaykötelességét a kapott vagy ígért jutalomért megszegi, büntetése

5 évig terjedő fegyház. (Btk. 467. §.)

Természetesen büntetés alá esik az is, aki a közhivatalnoknak hivatali köteles- ségszegés végett ad vagy ígér jutalmat. Ha pedig ajánlata eredménnyel jár, a közhiva—

talnok felbujtójaként felel.

A közhivatalnoknak kötelessége felje- lentenie azt, aki őt meg akarja vesztegetni.

Ha ezt a cselekményt azonban a fél nyil—

vánvaló tudatlanságból, minden rosszhisze—

műség nélkül követi el, a feljelentés mel—

lözhetö s meg lehet elégedni komoly rendreutasítással. Ha azonban a rossz- hiszeműség nyilvánvaló, a fél nem érdemli meg a kíméletet.

A Btk. 471. §—a vétség miatt bünteti azt a közhivatalnokot, aki abból .a célból, hogy valakinek jogtalanul kárt vagy más sérelmet okozzon, hivatali eljárásában vagy intéz—

kedésében kötelességét megszegi vagy ilyen cselekményt megkísérel. Ezt a cseleményt követi el például a számlálóbiztos, ha va—

lótlan adatokkal tölti ki a számlálólapot,

—a házi gyűjtőívet stb.; a felülvizsgáló, ha a felülvizsgálat megejtésében tudatos ha—

nyagsággal vagy rosszhiszeműséggel jár el. _ Ennek a vétségnek 5 évig terjedő fogház a büntetése.

* A hivatali erőszak bűntettét. követi el a közhivatalnok és 5 évig terjedő fegyház—

zal büntetendő, ha a fegyveres erőt jogos ok nélkül alkalmazza vagy beavatkozásra felhívja.

Az idézett M. E. rendelet 9. §-a szerint az Összeírás zavartalan és határidőre való lebonyolítása érdekében a számlálóbiztosl és a felülvizsgálót a számlálás körében ki- fejtett működésében minden közigazgatási hatóság a legmesszehbmenöen támogatni és a rendelkezésre álló keretek közt min—

den segítségben részlesíteni köteles.

Jogában áll tehát a számlálóbiztosnak karhatalom kirendelését [is kérni, ha mű—

ködésében erőszakkal akadályozzák (bán—

talmazzák, iratait összetépik stb.), vagy ha általában testi épségét és életét nem érzi biztonságban.

Ha e tekintetben visszaélésszerűen, jo—

gos ok és alap nélkül jár el, valótlan köz—

lésekkel hívja ki a fegyveres beavatkozást, esik e bűncselekmény gyanújába.

--- 1088 —— 1940

Itt említjük meg, hogy a számlálóbiztos' közvetlenül semmiféle karhatalommal nem rendelkezhetik, nem hívhatja fel tehát a

csendőrséget sem fegyveres beavatkozásra;

ily kívánsággal csak a községi elöljáróság—

hoz, főszolgabíróhoz, polgármesterhez for—

dulhat.

A Btk. 479. §-a a hivatali titoktartás kötelességének megszegését sújtja büntető megtorlással. E büncselekmény megállapi—

tá—sának feltétele, hogy a kötelesség meg—

szegése az állam vagy magánosok ártal—

mára legyen. Kirivó esete ennek a bűncse—

lekménynek általában, ha például a szám—

lálóbiztos vagy felülvizsgáló a számláló—

lapok révén megtudott családi titkokat el—

híreszteli. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen tett nemcsak a magánszemélynek, hanem az állami igazgatásnak kárával is jár, mert megrendíti a statisztikai szolgálatba vetett közbizalmat s ezzel veszélyezteti az adat—

szolgáltatás megbízhatóságát.

Végül büntetéssel jár a Btk. 480. §-a szerint a szolgálat megtagadása az esküt tett számlálóbiztos és felülvizsgáló részé- ről. A büntetés 3 hónapig terjedő fogház.

Büntett a cselekmény és 3 évig terjedő börtön a büntetés, ha a cselekményt leg- alább két egyén összebeszélése következté- ben tagadják meg. A szolgálat tehát csak alapos ok (betegség) miatt tagadható meg, különben nem. Pénzbeli követelések nem teljesítése ilyen okul nem szerepelhet.

A Btk. tartalmaz még súlyos megtorló intézkedéseket olyan esetekre, amikor a közhivatalnok hivatali hatáskörében jog—

talanul vagyoni haszon—ra irányuló célzat- tal, fondorlattal lép fel vagy ily célzattal fenyegetődzik. (Btk. 381. §, 2. p., 353. § 2. p.)

A magánjogi felelősség.

A büntetőjogi felelősséghez természet—

szerűleg kapcsolódik a magánjogi felelös—

seg.

Az idézett rendelet 15. §—a intézkedik a magánjogi felelősség egy különös alakjá- ról, amidőn kimondja:

Az a számlálóbiztos (felülvizsgáló), aki a munkáját hibásan vagy hiányosan vé- gezte el és a hibákat felszólításra nem ja—

vítja ki, vagy a hiányokat nem pótolja, vagy pedig akinek munkája nem megfelelő, nemcsak a kifizetett előlegen felül fenn—

maradó díjrészletre veszti el igényét, ha—

nem az előleget is köteles visszatéríteni.

12. szám

A rendelet nyilvánvalóan olyan esetet szabályoz, amikor a számlálóbiztost felü—

letesség, gondatlanság és nemtörődömség terheli és szándékossággal, tudatos rossz—

hiszeműséggel nem gyanusítható, mert ilyen esetben a büntetőjogi felelősség lép előtérbe, amelynek egyébként jogszerű velejárója a magánjogi felelősség.

Kétségtelen azonban, hogy a számlálóbiz—

tos vagy felülvizsgáló felületessége vagy ha- nyagsága nemcsak szórványos, esetszerű sé- relmét jelentiaközérdeknek, hanem veszé—

lyeztetheti egy egész felvételsorozat hitelessé- gét és így a felvétel megismétlését vagy külön pótlását teheti szükségessé. Ez természete—

sen külön költségekkel jár, amely akár fogalma alá tartozik, nem is beszélve arról a kárról, amely magából a késedelemből áll elő.

Az általános magánjogi szabályoknál fogva az ilyen kár megtérítésére is köteles a számlálóbiztos vagy felülvizsgáló. Ennek az igénynek érvényesítése azonban polgári per útján történhetik, más külön jogsza—

bály az ilyen esetre nincsen.

Mindenesetre de lege ferenda helyes lenne az 19291XIX. L—e. 15. §ának jog- hasonlatossága szerint teendő intézkedés, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a jo—

gok és kötelességek meghatározásánál a világosság és pontosság érdekében super- flua non nocent.

A közhivatalnok büntetőjogi védelme, A számlálóbiztos (felülvizsgáló) az 1914 : XL. t.-c. értelmében a hatóság közege s mint ilyen, az e törvényben meghatározott különleges bűntetőjogi védelemben részesül.

Szigorú büntetésekkel sújtja a törvény, ha valaki a számlálóbiztost akár 'erőszak- kal, akár veszélyes fenyegetéssel hivatásá- nak jogszerű gyakorlásában akadályozza vagy intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatásából folyó eljárása alatt, vagy pedig bosszúból hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmazza vagy ily cselekményt megkísérel.

A büntetés mértékét emeli, ha a cselek—

ményt esoportosulva vagy felfegyverkezve

követik el. (1914 : XL. t.—c. 4. §, 6. §.)

Ezzel kapcsolatosan nem mulaszthatom el annak hangsúlyozását, hogy a hatóság embereinek mindíg a legmesszebbmenő tapintattal és megértéssel kell fellépnie, különösen akkor, ha ostobaság, tudatlan- ság vagy mások rosszhiszemű bujtogatása jeleit látja. Ilyenkor érezze hivatásának a

-— 1089 — 1940

jóindulatú felvilágosítást, a műveltség, er- kölcsi felsőbbség és meggyőző érvelés esz- közeit tartsa fontosnak. Tapasztalatom szerint az ilyen fellépésben rejlő méltóság ritkán téveszti el hatását.

Ha azonban ez célra nem vezet, mel—

lőzze a számlálóbiztos az úgynevezett eré—

lyes fellépést. Ez a módszer fegyvertelen—

ségénél fogva semmikép sem vezet célra, hanem csak elmérgesiti a helyzetet. Ilyen- ' kor tehát az eljárás meghiusulása miatt abba kell hagynia tennivalóit és felettes hatóságának kimerítő, részletes jelentést kell tennie s ne feledkezzék meg arról sem, hogy eljárása kifogástalanságának bizonyí- tása végett tanukat is jelentsen be, ha ilye—

nekről szó lehet. ,

Itt kell megemlítenem, hogy a feleknek a feleletet megtagadó magatartását a tör- vény csak kihágásként bünteti, jóllehet állampolgári kötelesség tudatos megtaga- dásáról van szó, Bizonyára helyes lenne súlyosabb intézkedést a törvénytárba be- iktatni, mert a súlyosabb megtorlás elejét veheti a könnyen elképzelhető aknamun- kának. Egyelőre a közigazgatási eljárás folyamatba tételével lehet védekezni a buj—

togatók ellen, a közrend megzavarása

miatti) Valótlan adatok beszolgáltatása szin- tén csak kihágás. (1929 : XIX. t.—c. 17. §.)

A közhivatalnokot megillető büntető- jogi védelem egy neme, hogy a sérelmére elkövetett rágalmazást és tényállításokban megnyilvánuló becsületsértést, ha hivatali kötelességére vonatkoznak, a törvény hiva—

talból üldözi. A kir. ügyészséget a vád kép- viseletére azonban a közhivatalnok felet—

tes hatóságának külön kell felhatalmaznia.

A büntetőjogi védelemmel kapcsolatos egyéb szabályok.

Az 1896:XXXIII. t.—c. 87. §-a szerint az összes hatóságok és hatósági közegek kötelesek a hivatali hatáskörükben tudo- másukra jutott, nem magániditványra ül- dözendő bűncselekményeket a birtokukba került adatoknak közlésével és a bizonyító tárgyaknak megküldésével a kir. ügyész- ségnél feljelenteni.

Ez a feljelentő kötelezettség vonatkozik a számlálóbiztosokra is, mint közhivatal-

nokokra. Figyelmebevéve a rájuk bízott munkakör szoros elhatárolását, a feljelen-

1) Súlyos államhatalmi fegyver ez, mert ezen az úton a közrendre veszélyes elemeket internálni lehet.

12. szám

tendő büncselekmények természetsz-erűleg csak olyanok lehetnek, amelyeknek bűn- vádi üldözése, ha egyes esetekben közvetve is, a számlálóbiztos személyének és munka—

körének törvényes védelmével kapcsolatos.

Nem tartozik tehát ide más bűncselek- ménynek észlelése, amelynek észlelése a közhivatalnok működése keretén kívül esik

(például lopás, verekedés stb.).

Ilyen bűncselekmény lehet a már emlí- tett megvesztegetési ajánlaton és a ható- sági közeg ellen elkövetett erőszakon kí- vül a hatósági rendelet ellen való engedet—

lenségre felhívással és a valótlan hírek ter—

jesztésével elkövetett bűncselekmény.

Aki a népszámlálás megejtése és a

számlálóbiztosok működése ellen izgat,

vagyis a törvény és a hatóság rendelete ellen engedetlenségre hív fel, a Btk. 172.

§—ába ütköző bűntettet követi el.

Aki pedig olyan hírt kohol vagy olyan hírt terjeszt, amely a közrendet vagy a köznyugalmat zavarhatja, vagy az ország

—külső politikájának érdekét veszélyeztet- heti, avagy az ország gazdasági helyzetét, vagy hiteléletét károsan érintheti, vétséget követ el. (1-937:X. t.—c.)

Itt említjük meg, hogy az 1897 :XXXV.

t.-(:. 14. §-a előrelátván, mily károkat okoz—

hatnak a statisztikai szolgálatnak a hír- koholók, az államkincstárt feljogosítja, hogy per útján követelje a hírkoholókon a statisztikai felvétel akadályozásával vagy késleltetésével okozott károkat.

Sajnos, a törvénynek ezt az elvi állás—

pontját nemhogy a modern élet követel- ményeihez képest kifejlesztették volna, hanem a törvényhozás további intézkedé—

seiből egészen kihagyták.

Ma már nem lehet vitás, hogy az ilyen hirkoholás delictum sui generis—szé nyilvá- nítása nagyon is megokolt, sőt pl. az egész ország lakosságát érintő népszámlálást kii—

lön meghatározott büntetőjogi Védelem alá kellene helyezni.

Nem lényeges, hogy a számlálóbiztos feljelentése pontosan fedje a cselekmény minden büntetőjogi tényelemét, hiszen ennek megköveteléséhez a számlálóbiztos- nak büntetőjogi képzettségre lenne szük—

—— 1090 —— 1940

sége. Azonban a közérdek szempontjából lényeges, hogy a számlálóbiztos minden jelenségről, amely zavarhatja a népszám- lálás nyugodt és a követelményeknek meg- felelő lefolyását, közölje észleletét az irá—

nyitó és utasító hatóságokkal.

Ez szolgálati és hazafias kötelessége.

Félreértések elkerülése végett hang- súlyozni kell, hogy a számlálóbiztos semmi- féle hatósággal közvetlen érintkezésbe nem léphet. Kívánságait, észleleteit, más ható- ság intézkedéseinek szükségességére vonat- kozó véleményét csak felettes, kiküldő ha—

tóságával közölheti jelentéstétel alakjá—

ban. Feljelentései tehát ily jelentések jel- legét kapják, mert a feljelentést a nép- számlálást vezető és irányító hatóság csak akkor fogja eljuttatni az illetékes igazság—

szolgáltató hatósághoz, ha ezt szükséges- nek és törvényesnek látja. így jár el a nép- számlálást vezető M. kir. Központi Statisz—

tikai Hivatal a valótlan adatokat szolgál—

tató cselekményének megtorlása végett az 1929 :XlX. t.—c.-be ütköző kihágás eseté—

ben is.

Mindezzel természetesen nem azt akar- juk mondani, hogy a népszámlálást végző közegek nem folytathatnak közvetlen esz—

mecserét a hatóságok képviselőivel (értjük itt különösen a községi előljáróságot), ha ennek célja a kölcsönös megértés és jó—

akarat biztosítása. Csak önálló, külön, nem utasításszerű, hogy ne mondjam, önkényes elhatározások keresztiilvitele végett tilos a

fellépés.

Fejtegetéseimnek célja a felvilágosítás és a mindenkit érdeklő tárgykör bővebb taglalása volt. Sem nekem, sem ennek a nagyfontosságú országos ügyben súlyos felelősséggel és odaadó buzgalommal el—

járó magas hivatalnak nincs okunk felté—

telezni, hogy a számlálóbiztosok és felül- vizsgálók körében oly jelenségeket tapasz- talhatnánk, mint aminőknek büntetőjogi megtorlásáról itt szó volt. Ellenkezőleg, őszintén meg vagyunk győződve, hogy át- látva küldetésük fontosságát, mindnyájan híven és becsülettel végzik el feladataikat magyar hazafiakhoz és művelt emberek- hez illően.

Miskolczy Ágost dr.